Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-10 / 86. szám
» 4 1976. ÁPRILIS 10.. SZOMBAT Veresegyház Népi együttesek vezetőinek országos konferenciája Felejthetetlen napok Omszkban A Népművelési Intézet és a Pest megyei Tanács közös szervezésében kétnapos konferencia színhelye lesz a veresegyházi Váci Mihály művelődési központ. Az ország népi együtteseinek vezetői adnak itt egymásnak találkozót, számolnak be eddigi tevékenységükről, s határozzák meg a további feladatokat A program holnap, vasárnap délután két órakor kezdődik. Az ország különböző tájegységeit képviselő tizenkét népi együttes lép majd dobogóra, hogy a nagyközönség előtt mutassa be műsorát. Pest megyéből hét együttes — a tápiószecsői, a nagytarcsai, a bogi, az isaszegi, az érdi, a vecsési és a zsámboki — kapott meghívást erre a nagyszabású gálaprogramra. Mel-, lettüli: a mikófalvai, a vitnyé- di, a hosszúhetényi, a szanyi, és a madocsai népi együttes vendégszerepei Veresegy házon. A legjobb együtteseket nívódíjjal jutalmazzák. Másnap, hétfőn délelőtt 9 órai kezdettel szakmai tanácskozás keretében értékelik a népi együttesek teljesítményét, majd vitát rendeznek a népi együtteseknek a közművelődés egészéiben betöltött szerepéről, a továbbfejlődés lehetőségeiről. Hazaérkezett a Pest megyei képzőművészeti küldöttség Mint az induláskor hírül adtuk, az omszki területi pártbizottság meghívására négytagú Pest megyei képzőművészeti küldöttség utazott szovjet testvérmegyénkbe. A delegációt dr. Csicsay Iván, a Pest megyei tanács elnök- helyettese vezette. A küldöttség 15 napot töltött a testvérmegyében. Részt vettek annak a vándorkiállításnak a megnyitásán, amelyet Pest megye képzőművészeinek alkotásaiból rendeztek felszabadulásunk 31. évfordulójának KIÁLLÍTÓTERMEKBEN A úimbogdámi iák, a ráckevei madárvilág ihletése Gerzson Pál festményei a Műcsarnokban A FESTÉSZET hivatása napjainkban egyre bővül. Nem elégszik meg a táj és az ember képi leírásaival, arra is törekszik, hogy a természettudományos forrásokból is újuló emberi gondolkodást is kísérje, sőt a társadalom szerkezeté-' nek mozgását is értelmezi, feladata sokrétű lett. Aki igazi művész, annak egyszerre szükséges megteremtenie új formákkal a század és a módosuló külvilág közös képi koreográfiáját. Aki igazi művész, az új festői csillag születésén fáradozik érzéki színviszonyok szabatos törvényeinek alkalmazásával, olyan új festői tér létréhozásán, mely a színek körforgalmának kellemes áramlataival, gondolati értékekre törekszik, összetett látványra, mely tápot ad szemnek és értelemnek. Az új eszmény egyszerre tartalmaz egyedi és általános képi igazságot, a valóságot elvonatkoztatott elemekkel bővíti. Nem azért, mert ez a vágya, hanem azért, mert ilyen a világ, melyet Csak így lehet az igazság igényével kifejezni. Az absztrakció; szükséglet, napjaink realizmusának gyarapítása. Amikor ezen öszetartozó fogalmakat sorolom, már Gerzson Pál művészetéről beszélek, aki minden idegszálával igyekszik ezt a szintézist megvalósítani korunk emberének. Az optimális összetettségű és optimális elérhetőségű festmény modelljén dolgozik, művekkel bizonyítja, hogy a valósághűség elvonatkoztatások mélységével is elérhető. Sőt — ez a képzőművészet nemzeti, nemzetközi nyelvének egyik termő ága. A VALÓSÁG, minden grafikai, festői kiindulás, amelyet mindig kiemelve ír le; ez elvonatkoztatásainak lényege —, akár dunabogdányi fákat, akár Ráckeve madarakkal szövetkező vízi remegését érinti. Fejlődése egyenes vonalú és töretlen. Sokat utazott, s ez számára mindig felismerést jelentett; zsákmányolt a tájból, magával. vitte kincseit. Miből épül művészete? Kőszegi emlékekből, alföldi utazásból“, győri architektúrából, Mecsekből, Mosztárból, Indiából, Plovdiv- ból. Körüljárja rajzzal a helyi értéket, utána kezdi csak alakítani belső szükségleteinek megfelelően. Madarak, lombok szótára az ő képi partitúrája — színeinek mediterrán bőségével és érett árnyalataival keres és talál kapcsolatot a természetbe, kapaszkodó képzelettel, szigorúan szelektált jelképpel. Minden művében érzékeljük a természet és a gondolkodás sűrített jelenlétét, az élet lobogó ünnepét a Hullámban és a Napfelkeltében egyaránt, ahol a színviszonyok makacs küzdelemmel véglegesítették a megtalált formát. Mindén műve megoldandó képrejtvény, csak fokozatosan boldogít —, elmélyült tanulmányozást igényel. Művészetének erőssége, hogy szüntelenül folytat valamit a világ születő értékeiből, s képeinek vegetatív és gondolati elemei egyensúlyban maradnak. Szimfonikus öszegezé- sű Madárvilág-a, Tanácsköztársaság értelmezése, Egry-je részletproblémákat megoldó elemzések sorozatából épül, növekszik. A képi leírástól fokozatosan jut el a már öntörvényű formáig, ez jellemzi Plovdiv-változatainak eredményeit. Ezen alaposságának köszönhető, hogy valóságindítékú elvonatkoztatásaiban is él a szín, mert szerkezeti elem. KUTATÓ SZENVEDÉLYE elhagyja a korlátokat, minden idegszálával a realizmus gyarapítására törekszik expresszi v, konstruktív és nonfiguratív alakzatokkal is. Egry, Léger átirataiban óriásokat egyeztet és folytat, a színek teljes skáláját uralja, a formák tomboló nyüzsgésével éri el a rendet. Hiánytalanul szerkeszt, mert biztosítja a motívumok kapcsolát a kép melléktémáival. A tárlat megnyitóján Fodor András utalt arra, hogy Gerzson művészetében a Mecsek a balkáni tájakKal rímei. Így igaz; elemzésekkel összegez. Expresszív képzelettel, konstruktív formákkal találta meg távlatainak Európa-rit- musát. A mosztári híd sem puszta látvány számára, hanem alkalom arra, hogy folytassa ott a képet, ahol Csontváry abbahagyta a festői folyamat le nem zárt színes hálózatában — a természeti erők és a gondolkodás kettős jelenlétében. EZ A TÖREKVÉS Gerzson Pál legfőbb erénye —, művészete erős összekötő híd múlt és jövő között, a festői megismerés egyik útja, mely a realizmust gazdagítja hiteles elvonatkoztatásaival. Losonci Miklós alkalmából szibériai barátainknál. A küldöttség hazaérkezése után dr. Csicsay Iván, a delegáció vezetője elmondotta: — Hagyományos barátságunk és az évek alatt szorossá vált testvéri kapcsolataink jegyében utaztunk Omszkba. A Pest megyei képzőművészek kiállításával is azt az egyre szorosabbá váló együttműködést, és őszinte érdeklődést kívántuk kifejezésre juttatni. amely a két testvér-megyében. egymás gazdasági, politikai és művészeti eredményei iránt 'megnyilvánul. A megyei képzőművészeti küldöttség tagja volt Nagy B. István. Vácott élő festőművész is, aki így emlékszik az Omszkban töltött napokra: — Vendéglátóink gazdag programmal vártak bennün- Ket. Az őszinte szeretet és barátság ezernyi jelével találkoztunk, ottt-tartózkodá- sunk során. Megismerkedtünk Omszk nevezetességeivel, üzemekbe, gyárakba, kulturális intézményekbe látogattunk. Találkoztunk az omszki terület politikai és társadalmi életének vezetőivel, művészekkel, munkásokkal, diákokkal. A mártírok kertjében megkoszorúztuk Lenin szobrát, a magyar internacionalisták emlékművét, az Irtisz túlsó partján pedig a Nagy Honvédő Háború hőseinek tiszteletére állított emlékművet. Ott voltunk a hazánk felszabadulása tiszteletére rendezett felejtheteblen ünnepségén is. — Szép emlékekkel gazdagodtunk az omszki kőolajkombinátban, az egyik textil- gyárban pedig találkoztunk azzal a szocialista brigáddal, amelynek tiszteletbeli tagja Cservenka Ferencné, a megyei pártbizottság első titkára. A brigád tagjai a baráti beszélgetés során üzenték; a brigád becsülettel dolgozik és rendszeresen túlteljesíti gazdasági tervet, — Számomra, festőművész számára a kiállítás megnyitása és a közönséggel való találkozás, beszélgetés is nagy él ményt jelentett. Elllátogat- tunk műtermekbe is, ahol az omszki művészek munkásságával ismerkedtünk. — Mindenütt szeretettel fogadtak bennünket, nagyon szép napokat töltöttünk Omszkban. Dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, a delegáció vezetője megkoszorúzza a magyar internacionalisták emlékművét. Mellette baloldalt A. V. Lucsko, az omszki városi tanács elnökhelyettese, jobboldalt Pál Mihály szobrászművész. SZÍNHÁZI estek Testvérek Illyés Gyula drámája a Déryné Színház előadásában lem kulisszatitkaiban kevésbé járatosak, akik nem ismerik eléggé a kort, amelyben a dráma játszódik, még akkor is nehéz követni a gondolatokat, ha Illyés tudatosan törekszik a világos vonalvezetésre. Amikora Déryné Színház elhatározta, hogy ezt a nagyszerű művet műsorára tűzi, számolnia kellett azzal, hogy az a közönség, amelynek ők játszanak, bizonyos nehézségekkel fogadja majd a drámát. Éppen ezért volt helyes a rendező, Petrik József ötlete: beiktatott eredeti szövegekkel, korabeli krónikák részleteivel, oklevelekkel kellene illusztrálni, magyarázni a nehezebben érthető részeket, narrátorral kellene feloldani az ismeretek hiányát. A munkához sikerült megnyerni Illyés Gyula jóváhagyását, aki maga nézte át a beiktatandó szövegrészeket, s hagyta jóvá, mi kerüljön be az eredeti drámai anyagba mintegy kiegészítésként. Ezzel a kis átalakítással érdekes formai lehetőség jött létre: a két narrátor által felvázolt történelmi képet mintegy kiegészíti, feldúsítja, elemzi és mélyebben megvilágítja maga a dráma, György és Gergely dialógusai. A narrátorrészletek csaknem mindenhol igen jól illeszkednek a drámába, nem törik meg a lendületét, s mindenképp elősegítik, hogy a kevésbé tájékozott hallgafóság elmélyülhessen az író mondanivalójában. Más színházban aligha lenne járható ez az út — a Déryné Szín„Egy füst két lángja, egy lelkiismeret kétféle kínja” — így jellemezte maga Illyés Gyula e dráma két hősét, Dózsa Györgyöt, és öccsét, Dózsa Gergelyt. S ezzel meg is adta a dráma kulcsát. Mert írt már ő színpadi művet Dózsáról korábban is, de abban az 1514-es parasztfelkelésnek mintegy a tömegek oldaláról megrajzolható képét adta. Az a dráma, a Dózsa György, felvonultatta a korszak ismert alakjait, a parasztvezér Dózsától Lőrinc barátig, a lázadást leverő Zápo- lyától az ehhez a törvényeket, a feudális elnyomást szentesítő hírhedt Tripartitumot megfogalmazó Werbőcziig. De a történelmi nevek mellett ott volt a drámában a nép, amely a harcot vívta, s amely elbukásában is győztes maradt. Illyést azonban izgatta a dráma más, szűkebb, az egyén oldaláról történő megközelítése. Ebből az írói szándékból született a Testvérek, amely lényegében két szereplő, Dózsa György és Gergely dialógusa, vitája, vallomása és önemésztő elemzése a forradalomról, a forradalmárról, a forradalmi tett és a forradalmi gondolkodás dilemmájáról. És ebből a szempontból a két testvér alakja szinte egybeolvad, mintha egyazon személy két arcát látnánk. Hiába volt Gergely is élő történelmi személy, hiába állt ott György mellett— vagy időnként vele szemben, vele vitázva —, mégis úgy érezzük: ez a két figura annyira egy, hogy szinte valamiféle tudathasadást sugallnak. Persze nem erről van szó valójában. A két testvér alakját Illyés arra akarja felhasználni, hogy a forradalmi út két lehetséges változatáról elmélkedjék segítségükkel. Az egyik utat György képviseli. A tettek embere, katona, és kemény, nem sokat habozó vezér. Mellette Gergely, a tanult, képzett fivér a cselekedetek végiggondolásának, a várható fejlemények, lehetőségek elemzésének a híve. György nem forradalmárként indul ebben a drámában, de azzá lesz a helyzet súlya alatt. Gergely pedig úgy vállalja végül a bátyja céljait és sorsát, hogy saját belső ellenállásával kell elsősorban megküzdenie. György tudja: a harc kegyetlen, kíméletre nincs mód, finomkodni nem szabad. Gergely tudja: semmi sem igazolhatja az erőszakot — de azt is megtanulja, hogy vannak esetek, amikor erőszak nélkül nem boldogulhat a forradalom. Így válnak ők a forradalmár örök dilemmáinak kettős arcú figurájává, így olvadnak eggyé, s így lesz a példájuk teljes, kerek, egész. Drámaírói bravúr, a íéiek. ábrázolás mesteri munkája, ahogyan Illyés ebben a két figurában megteremti a cselek- ménytelenségben is hallatlanul izgalmas, intellektuális feszültséggel teli drámai konfliktust. A Testvérek nagyszerű mű, Illyés egyik kiemelkedő munkája — de nem könnyű alkotás. Azoknak, akik a történeAlföld, 1971. Magányos fa, 1971. A budavári gótikus szoborlelet A Corvina új kötetéről 1974. februárjában a budavári palota területén folyó ásatások során páratlan értékű középkori szobortemetöre bukkantak a régészek. A XIV— XV. században a magyar királyi udvarban készült szobrok a magyar művészet olyan korszakában keletkeztek, amelynek emlékeit mind ez ideig elveszettnek hitte a kutatás. A budai gótikus galéria felfedezése határainkon, túl is nagy érdeklődést keltett, Dr. Zolnay László, az ásatások vezetője Szalcál Ernő restaurátor-szobrászművésszel együtt vállalkozott a feltárási munkálatok történetének megírásiára. Tanulmányúikat, amely részletesen elemez valamennyi leletet, keletkezési körülményeiket, 84 kép illusztrálja, A Corvina Kiadó gondozásában magyar és német nyelven most megjelent kötet első ízben teszi teljes egészében hozzáférhetővé az olvasó számára a közvéleményt is hosszú ideje izgalomban tairtó, értékes leleteit. Kamarakórusok fesztiválja Pécsett, pénteken megkezdődött a VII. országos kamarakó- rus-fesztivál. A Széchenyi téren ünnepélyesen köszöntötték a részt vevő együtteseket és felvonták a zászlókat, majd a Liszt Ferenc-hangversenyte- remben a rendező várost képviselő énekkar — a Pécsi Nevelők Háza kamarakórusa — megnyitotta a háromnapos eseménysorozatot. 1964 óta kétévenként rendezi meg a dalostalálkozót a mecsekaljai éneklő város. A pécsi dalostalálkozón a tizenöt magyar kórus mellett — vendégként — egy-egy bolgár (Rusze), jugoszláv (Szabadka), NDK-beli (Schwerin) és NSZK- beli (Aachen) együttes vesz részt: összesen mintegy hatszáz kórustag. ház sajátos körülményei azonban igazolják ezt a variációt. A rendezés egyébként is ügyel rá, hogy a dráma gondolati íve nagyon világos, a testvérek jellemrajza nagyon plasztikus legyen. Petrik József azt kívánta hangsúlyozni, hogy egy átlagos képességű katona-, ból, hogyan lesz végül is egy forradalom vezére, hogyan alakult át a sértődött végvári kapitány Dózsa Györggyé. Ezt a szándékot a Györgyöt játszó Szigeti Géza, jól értette meg, s ugyanilyen jól játssza is eL A faragatlan hadfiból fokozatosan bontja ki a sereget vezérlő, a történelmi feladatot felvállaló és sorsát is bátran vé- gigküzdő hős alakját. Hővel László, Gergely alakítója, az iskolázott, papnak készülő testvér belső átalakulásának rajzát adja; azt az utat mutat- ja meg, mely ezt a gondolkodóbb, de Györgynél nem silányabb jellemű embert a kikerülhetetlen vállalásáig vezeti el. Zu bor Ágnes, mint Julika üde tisztasággal játssza el ezt a nagyon fontos epizódszerepet, s narrátorként is jól oldja meg a feladatát: tisztán, jól érthetően beszél. Király Aurél, a Parancsnok villanásnyi szerepében, s a másik narrátorként fontos részvevője az előadásnak. Igen érdekes, a színház gyakorlatában újszerű a díszlet, Gergely István munkája. A nyers, deszkapalánkot és kihegyezett karókat idéző panelekre Derkovits híres Dózsa-met- szetsorozatának egyes darabjait vetítik, s ezzel kitűnő, légkörteremtő erejű díszletet nyernek. A Testvéreket április 9-től játssza — e napon éppen Nagykátán —, Pest megyében a színház. Takács István
