Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-09 / 85. szám

1916. Április 9., péntek %/ffjian 5 Nem volt könnyű az első év Fiatal brigád Pilisszenti vánon Az elmúlt nehéz gazdasági évben a brigád tagjai igyekez­tek szinte erejükön felüli telje­sítményt nyújtani. A hiányzók teljesítményét is mindig pótol­ták, sokszor túlórát vállalva ennek érdekében. Meglehet, hogy éppen ez segítette közös­séggé érlelődésüket. Elmond­ható róluk, egy év alatt siker­rel járták végig a csoporttól a közösségig vezető utat — ezt a jellemzést adta Kovács Imre, a PEVDI pilisszentiváni bőr­díszmű üzeme 5. szalagjának vezetője. A szóban forgó kö­zösség, az elmúlt év elején alakult Radnóti Miklós brigád éppen mostanában ünnepli el­ső születésnapját. Aktatáskák a szalagon A termen végigfutó hosszú asztal egyik felén sokféle anyag, laikus szemmel nézve össze-vissza tömege indul el, s mire a sor végére ér, ügyes ke­zek alatt szemrevaló, korszerű formájú aktatáskák formálód­nak. . E munkafolyamat egyik láncszeme Eck Róbertné, a brigád vezetője. Miközben a kíváncsiskodó kérdésekre vá­laszol, keze nem pihen. A sza­lagról egy műszak alatt 300 ak­tatáska kerül le. — Bizony nem volt könnyű az első év — emlékezik vissza. — sokat kellett túlóráznunk. Ennek nem nagyon örültek odahaza sem. Különösen Robi, a kisfiam viselte nehezen. A férjem szerencsére megértő. Kőműves, nála is vannak ilyen nehéz időszakok, különösen nyáron. De a mi helyzetünket még az is nehezítette, hogy ta­valy építkeztünk. — És emellett még a brigád­vezetés gondjait is vállalta? . Nem is tudom, megfele­lően sikerült-e ellátnom ezt a feladatot — sóhajt. — A bri­gádvezetés sokoldalú munkát kíván, s mindannyiunk erejét a termelés kötötte le. — És a folyamatos termelés érdekében- nemcsak a napi fel­adataiknak tettek lelkiismere­tesen eleget, hanem több alka­lommal társadalmi munkában vállalták a készáru letisztítá­sát, csomagolását — teszi hoz­zá Pavlik Miklós, a bőrdíszmű üzemegység vezetője. Összetartó erő A brigádtagok többsége még a húsz évet is alig töltötte be. Pánczél Vali és húga Márta is csak közelíti a második évtized kapuját. Mégis már törzsgár- datagnak számítanak, hiszen 1971-ben jöttek ide. Márta az­óta a Kiváló dolgozó címet is elnyerte. — A közösség ereje könnyí- tett-e helyzetükön? — Együtt jöttünk ide, és nem bántuk meg — mondják szinte egyszerre. — Szívesen léptünk be a brigádba is. Va­lahogy úgy éreztük, olyan ösz- szetartó erő ez itt, mint odaha­za a család. Bár lehet, hogy még olyanabb — fűzik hozzá hamiskásan —, mert idebenn még sohasem veszekedtünk. — Azt hiszem, err« a kérdés­re én is igennel felelhetek — egészíti ki szavaikat a bri­gádvezető. — Ha valaki hiány­zik közülünk, együtt könnyeb­ben pótoljuk a munkáját. Ott, éppen Pánczél Vali dolgozik előttem. Korábban csak szegni tudott. A bére az állító dolgo­zón is múlt. Betanítottuk erre a műveletre is, és most már a saját keze alá dolgozik. De a tagok felelősségérzete is megnőtt. A sok munka miatt például senki sem vette ki a szabadságát decemberben, ezt közösen határoztuk el. Nem sokkal odébb fura szerkezetet kezel egy csendes kislány. Időközönként vasat húz a táska peremén levő nyí­lásba. Rék Veronika 1974 óta dolgozik a bőrdíszmű üzemben. — Tizenhét éves vagyok — mondja —, s túlóra nélkül is átlagosan 2 ezer 200 forintot keresek. Nagyon jól érzem ma­gam itt. Különösen mióta a brigád megalakult. Azóta még Ingyen házhely a hatgyermekes családnak Segít a gazdaság is Apajpusztán Apajpusztán, amit lakói már inkább csak Apajnak monda­nak, évek során rendezett ut­casor, valóságos falu alakult ki a Kiskunsági Állami Gaz­daság központjában. Szolgálati lakásokban élnek itt család­jukkal a gazdaság dolgozói. A házsor és a vasútvonal közötti terület Dömsöd nagyközség külterülete. Tavaly és ez év elején ezen a területen a községi tanács 35 telket alakíttatott ki; idáig 28 már elkelt. A huszonkilen- cedik házhelyet pedig a ta­nács térítésmentesen bocsátot­ta Bóna Józsefnek, az állami gazdaság hatgyermekes dolgo­zójának rendelkezésére. A gazdaság az építkezésben messzemenő segítséget ígért a családnak, amely így rövide­sen mostani szűk lakásából át­költözhet az új otthonba. Egyébként a telekvásárlók valamennyien az állami gaz­daság dolgozói és építkezésü­ket a gazdaság fejenként hat­vanezer forintos kölcsönnel támogatja. A mostanáig elkelt telkekre ez év eleje óta a ta­nács 17 építési engedélyt adott ki. Miután ezen a területen még van művelésre alkalmat­lan föld a nagyközség tulajdo­nában, ha az igények megkö­vetelik, ezidén vagy jövőre újabb telkeket hasítanak ki az állami gazdaság dolgozóinak. szorosabb a kapcsolat, ha pár percük van, mindenről el lehet beszélgetni: munkáról, család­ról, még a fiúkról is. Kézről kézre járt a regény A brigádnapló tanúsága szerint az elmúlt év termelési gondjai mellett is jó néhány közös programot szerveztek, szűk szabad idejükben. Együtt voltak moziban, s mint az egyik brigádnaplóbeli mondat­ból kitűnik: „Kézről kézre járt Jókai Anna: Napok című mű­ve. A brigád tagjaival megvi­tattuk a regény tartalmát.” — Sajnos ezek ritka kivéte­lek — mosolyog Eckné — amit lehetett, megpróbáltuk. Sokkal többet szerettünk vol- nak. Jó lenne már egy alka­lommal a gyerekeket összehoz­ni, meg a férjekkel közös ki­rándulás is. Ezek a gondok egyelőre nem foglalkoztatják Trembeczki Annát, hiszen még csak 16 éves. A brigád legfiatalabb tagja. A vonal másik oldalán betéteket szerel a táskába. Gyorsan jár a keze: 135 betét kell a 100 százalékhoz.. A töb­biektől már tudom, hogy leg­utóbb megválasztották az üze­mi KISZ-bizottság agitációs- és propaganda titkárává, s hogy a gimnázium második osztályába jár, levelező tagoza­ton. — Hogyan jut ideje a mun­ka és a felelős KlSZ-megbíza- tás mellett a tanulásra? — Be kell osztani az időt — árulja el a titkot, de hozzáte­szi: — Meg segítségem is van. Pánczél Márti jó barátnőm, ő szokott kikérdezni. Mondtam neki, hogy már legalább any- nyira tudja az anyagot mint én, be kellene neki is iratkoz­ni a gimábe. .. Miközben beszélgettünk, a megalakulását és tagjai életko­rát tekintve egyaránt fiatal brigád nem pihen. Néhány perc alatt is jó néhánnyal megszaporodott a kész táskák száma. L. T. Agrokémiai központ Takarékosság, hatékonyság A Minisztertanács rendelete alapján megalakult a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növényvédelmi és agrokémiai központja, ame­lyet a két intézmény —, a MÉM növényvédelmi központ­ja és az Országos Mezőgazda- sági Minőségvizsgáló Intézet — összevonásával hoztak lét­re. Az intézkedésre azért volt szükség, mert a mezőgazdasági termelőik — gyakran saját hi­bájukból, máskor azonban két­ségkívül rajtuk kívülálló okok miatt — esetenként gazdaság­talanul használták fel a nagy­értékű ipari készítményeket, a műtrágyát, a növényvédő szereket és más vegyianyago­kat. A termelés intenzív fejlesz­tése ugyanakkor mindinkább megköveteli tőlük a felhasz­nálás hatékonyságának növe­lését, már csak azért is, mert igen nagy értékű anyagok fe­lett rendelkeznek. 1976-ban például 12 milliárd forint ér­tékű műtrágyát használhatnak fel. A készítmények beszerzé­sére fordított összeg viszont csak akkor térül meg többszö­rösen is. ha a felhasználás szakszerűbbé, rendszeresebbé és folyamatosabbá válik. Szakmai gyakorlaton ■ ■ > *1 i A nagykátai Kertészeti Szakközépiskola III. éves tanulói a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet korszerű al­máskertjében tanulják a fák metszését. Az oktatók a több­szörösen kitüntetett Gagarin szocialista brigád szakmunkásai. Óvoda, park, út lesz a győzelemmel szerzett forintokból Lórévi és délegyházi tervek Az egész ráckevei járás örül a községfejlesztési és szépítési verseny eredményé­nek: a községi kategória első és második helyezettje járás­beli község. Az első díjat Ló­rév, a másodikat Délegyháza érdemelte ki és mind a, ket­tőben a milliós társadalmi százalékosan, hanem összegszerűen is na­gyobb volt nagy lakosságú nagyközségekénél. Mindig készen állnak Ló rév egészen kicsi község, mindössze 397 ember lakja, a lakosság 70 százaléka szerb. Nyaktörő aluljáró Ráckevén TJáckeve, HÉV-pályaudvar.-**- A beérkező vonatokról az aluljáró felé tódulnak az uta­sok. Előttem egy fiatal anya karján csecsemőt visz. Ahogy a lépcsőn lefelé halad, meg- tántorodik, szerencsére a mel­lette lévő férfi elkapja. Töb­ben megjegyzik bosszankodva, hogy az aluljáró veszélyesebb, mintha a síneken ugrálnának keresztül. Sokan megcsúsznak, az idősebbek csak a fal mel­lett mernek lemenni. Erősen lejtenek a fokok, még a csomag nélküli utasok­nak is vigyázniuk kell, hogy egyensúlyukat tie veszítsék. Pár éve épült az aluljáró, te­hát nem kophatott meg eny- nyire a lépcső. Statikai hiba. Lehet, hogy jót akart a ter­vező, az esővíz gyors eltávolí­tására gondolt, amikor ezt a ÁRENGEDMÉNYES TAVASZI BŰTORVÁSÁR ÁPRILIS 5-TŐL 30-IG A HEVES MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VALLALAT EGRI, GYÖNGYÖSI ÉS HATVANI BÚTORÜZLETEIBEN KÁRPITOZOTT BÚTOROK 10-20-30%-KAL OLCSÓBBAN, Egyes bútorok készletkiárusítása, óriási árengedménnyel. Szekrénysorok, lakószobák, szólóbútorok, konyha- és gyermekbútorok 15 millió forintos készletből, nagy választékban. A házhoz szállítás 10 000 Ft-on felüli vásárlásnál, az eladás helyétől számított 40 km-es körzeten belül, díjtalan. nyaktörő lépcsősort megalkot­ta. De kétszeres bakot lőtt: keskenyre méretezte a foko­kat, ráadásul megfeledkezett a csúszást gátló érdesített, vagy rovátkolt felület alkal­mazásáról. Naponta huszonnégy vona­tot fogad az állomás, s ugyan­ennyi indul Budapest irányá­ba. Általában reggeltől estig 20—30 ezren váltanak Rácke­vén menetjegyet, s ezerre te­hető a bérletesek száma. Vagy­is ötven-hatvanezer utas for­dul meg az állomáson. Na­ponta ennyien kockáztatják testi épségüket az aluljáróban, amelyet télen a fagy tesz sí­kossá, nyáron, esős időben a lépcsőfokokra ráhordott sár okoz még külön is balesetve­szélyt. A Budapesti Közlekedési Vállalat mint beruházó a rác­kevei HÉV-állomás rekonst­rukciójára milliókat költött, ezért műszaki ellenőreinek nem szabadott volna szemet hunyni a lépcsősor tervezési hibája felett. A tavaszi sze­zon kezdetével özönlenek a ráckevei Duna-ághoz a kirán­dulók, a horgászok. Bár a BKV csak a vonatokon vállal felelősséget az utasokért, azon­ban ha valaki legurul az állo­más aluljáróján és megsérül, azt a saját hibájának tekintik, holott ezt is a HÉV számlájára kellene írni. A jó idő beköszöntésével egyre növekszik a forgalom. Nem ártana, ha előrelátó len­ne a BKV, és megkímélné uta­sait a balesetektől. Nem kell hozzá más, mint utólagosan a lépcsők felületét burkolják le érdes felületű, kopásálló anyaggal. Hogy külön befek­tetés? Mindenesetre olcsóbb egy gerinctörésnél. H. A. Az őslakos szerbek és az újonnan beköltözött magya­rok, németek egyformán sze­retik a falujukat. Mindig ké­szek munkálkodni érte. Ta­valy, hogy a kis község kis termelőszövetkezete, a Duna. menti Tsz, két és fél milliós hozzájárulásával megépült a vízmű,< a vezeték, árkát a lakosság' társadalmi''' munká­ban ásta ki és fedte be. Csali ez maga felért mintegy 270 ezer forinttal. A múlt évben teljesített társadalmi munka teljes értéke azonban tízszer ennyi volt. A már szilárd burkolatú úttesteket is fel- újitották és ehhez a szüksé­ges gépeket, munkát most már társadalmi munkában a Duna'menti Tsz adta. Csupán a gyalogmunkát végezte a la­kosság. A termelőszövetkezet 150 méter hosszú járdát is épített, meg egy buszvárót. Vagyis a társadalmi munka nagy részét a Dunamentí Tsz vállalta és tagjai szombaton­ként és munkaszüneti napo­kon dolgoztak társadalmi munkán. A tsz már elkezdte Mindent összevéve 3400 fo­rint értékű társadalmi mun­ka esik a község minden la­kosára. Ennél jobb eredményt egész Pest megyében egyetlen más község, nagyközség, vá­ros sem ért el. Jól megérde­melte tehát Lórév a 200 ezer forintos első díjat. Mit kezd a község ezzel a a pénzzel? — kérdezzük a ta­nácsházán. íme Stáhly István, a tanács dolgozójának vála­sza: •— A belterületen két for­galmas utca földúttestét át­építjük szilárd burkolatúvá. Ehhez azonban csak a betont kell megvennünk. Az útépítés tervét az Üt- és Vasútépítő Vállalat társadalmi munká­ban készítette. A tsz pedig — szintén társadalmi munká­ban — máris megkezdte a földmunkát, az összesen 1100 méteres útszakaszon. Május­ban kezdődik az építés. A tsz szakembereket, gépeket ad hozzá, a lakosság pedig se­gédmunkásként vesz részt benne. — S hozzájárul ebben az évben a tsz egyébbel is a községfej lesztéshez ? — Mostanáig egy parkunk sem volt. Az idén három lesz. Az egyiket a tsz már meg­építette és hozzá fákat is adott. — Eléri-e az idei társadal­mi munka értéke a tavalyit? — Biztosan nem, de azért nem maradunk idén sem szé­gyenben. lekapcsolódnak a brigádok Délegyháza, a második díj nyertese, tanácselnökétől, dr. Kovács Istvánnétól halljuk: — Termelőszövetkezetünk az Egyesült. Törekvés, amely a Dunavarsányi Petőfivel egyesült, minidig sokat tett a községért. Múlt évben — ahogyan évek óta —, vállalta és gépeivel karbantartotta a község útjait. Ez maga 875 ezer forint értéket tett ki Az idén is megkezdték már ugyanezt a munkát. Az üdü­lőhelyi bizottság a tavak kör­nyékén rendezte a terepei, bővítette az utakat, a vízből hínárt irtott és fásította az utcák szegélyét. Ebben az év­ben folytatja a fásítást. Á lakosság járdát és parkokat épített társadalmi munikában. Ezt vállalja az idén is. A KISZ játszóteret épített a gyerekeknek, most a tanács­háza alatt pinceklubot alakí­tanak ki a fiataloknak. Még annyit, hogy 1526 lakosainkra fejenként 1049 forint jut az 1 millió 591 ezer 859 forint értékű múlt évi társadalmi munkából. — Ebben az évben is jut ilyen sók egy főre? — Azt még nem tudni. De összegszerűen, akármennyi is lesz, több lesz a társadalmi munkás. Király Ernő állo­másfőnök most jelentette be, hogy a vasútállomás szocia­lista brigádja részt kíván venni a társadalmi munká­ban. Szabó Béla, a tsz tmk szocialista brigádjának veze­tője pedig még év elején kö­zölte brrigádja felajánlását: minden javítási munkában segíteni akarnak a község­nek. Egy kutat már meg Is javított a brigád. — És mire fordítják a 150 ezer forintos díjat? — Az óvodabővitési-alap- hoz csatoljuk. Ebben az esz­tendőben megnagyobbítjuk a konyhát. Jövőre pedig, ha már i megépült az egészségház és az új körzeti orvosi lakás, a mostani orvoslakást átépít­jük óvodának. Sz. E. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents