Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám

% 1976. MÁRCIUS 10., SZERDA yfíttav Heti jogi tanácsok A szolgálati időben az 5 éves megszakítás hátrányai orvosol- hatók-e? Több olvasónknál tapasztal­tuk, hogy bizonytalanok az 5 éves megszakítással kapcsola­tos kérdésekben, és emiatt fe­lesleges beadványokkal ostro­molják a hatóságokat, szer­veket. Mi is foglalkoztunk már ilyen esettel, és megírtuk, aki­nek egyhuzamban 5 évnél hosszabb megszakítása, van, a megszakítást megelőző szolgá­lati időt akkor lehet figye­lembe venni, ha a megszakítás után 5 évi szolgálati időt még szerzett. Olvasóink azonban azt a tájékoztatásunkat már fi­gyelmen kívül hagyták, hogy a szolgálati időben bekövetkezett 5 éves megszakítás hátrányait csak az 1970. június 30-át köve. tő nyugdíj-megállapításoknál lehetett alkalmazni. Aki ezt megelőzően ment nyugdíjba — mint Sz. X. ócsai olvasónk is —akkor annak semmiféle le­hetősége sincs az egyhuzamban f> évet meghaladó megszakítás hátrányainak megszüntetésére, Az említett olvasónk nyugdí­ját kérelmére 1967. szeptember 30-tól állapították meg. így az 1948. május 3., és 1957 február 13-a között bekövetkezett 5 évnél hosszabb megszakítás át­hidalására nincs lehetőség. Az erre vonatkozó rendelet (16/ 1970. (V. 26.) Korm. sz. r.) nem visszaható érvényű és a már megállapított nyugellátást erre hivatkozással nem lehet módo­sítani. Arra sincs lehetőség, Hogy a társadalombiztosítási bizottság foglalkozzék az ilyen ügyekkel, még akkor sem, ha a nyugdíjas önhibáján kívül nem végzett'’ munkát az emlí­tett 5 évet meghaladó időben. Mégis, az ilyen ügyek iránt ér­deklődő olvasóink közül néhá- nyuknak, azért adhatunk ked­vező választ, mivel, ahogy em­lítették, lyizastársuk van, és eddig nem kaptak házassági pótlékot. Ugyanez vonatkozik ócsai olvasónkra is, mert fele­sége után, ha az asszony az 55. életévét betöltötte, vagy rok­kant, és esetleges nyugellátása, keresete stb. a havi 760 Ft-ot nem haladja meg, jogosult a házastársi pótlékra. Ha ezek a feltételek a többi olvasónknál is fennállanak, és eddig még nem igényelték, forduljanak kérésükkel a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz (Bp. 1820 Váci út 69—79.). Hogyan kell a szabadságot kiszámítani? Nemrég a töredéknapok ki­számításával kapcsolatban több olvasónk keresett fel bennün­ket, és kért tájékoztatást. Szó­ban is, a lapunkban is foglal­koztunk már ezzel a témával. Való igaz, hogy sok ezen a té­ren a bizonytalanság. A rendes szabadság kiszámí­tása naptári évenként történik. Tehát a dolgozót teljes naptári évben, vagyis január 1-től de­cember 31-ig muka Viszony ban eltöltött idő alapján illeti meg az évi 12 munkanap alapsza­badság, és a megfelelő mértékű pótszabadság. Ha tehát a dol­gozót a szabadság naptári évenként illeti meg, abból kö­vetkezik, hogy, ha a munkavi­szonya annál rövidebb, a sza­badság mértéke is annak meg­felelően, arányosan csökken. Ha tehát a dolgozó mukaviszonya ez év január 22-én kezdődött, ebben az évben részére nem 12, hanem csak 11 munkanap alapszabadság jár. A rendes szabadság számítási alapja az, hogy a vállalatnál a tárgyév­ben munkaviszonyban töltött idő az év összes naptári napjai­nak milyen hányadát teszi ki. Ennek figyelembevételével a dolgozónak a vállalatnál munkaviszonyban töltött idő­re járó szabadságként az évi rendes szabadság e hányadának megfelelő _ ré­sze jár. Az említett számí­tásnál előfordul, hogy töredék­napok keletkeznek. Ilyen eset­ben a 6/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. rendelet 13. § (2.) bekezdése szerint a fél munkanapot elérő töredéket egész munkanapnak kell számítai. A fél munkana­pot el nem érőt pedig figyel­men kívül kell hagyni. Nézzük az egyik olvasónk esetét: K. Z. szakmunkás az építő­ipari vállalatnál. Ez év január 9-én helyezkedett el, és feb­ruár 13-án katonai szolgálatra behívták. Katonai szolgálat esetén, mint ismeretes, a sza­badságot pénzben kell megvál­tani. Olvasónk részére teljes naptári évre 12 munkanap alapszabadság, és miután 2 éves munkaviszonnyal rendel­kezik, 1 munkanap pótszabad­VALASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Mit kell tudni az építési engedélyről? Az egyes épületek haszná­latbavételéről, lebontásáról, vagy felépítéséről a tanácsok építésügyi szakigazgatási szer­vei intézkednek. Megyénk va­lamennyi tanácsi végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve I. fokú építéshatósági jogkörrel rendelkezik, azaz az engedélykérelmeket hozzájuk kell benyújtani, s ugyanezek a hatóságok döntenek I. fokon az építéshatósági ügyekben. Az I. fokú határozatban minden esetben megjelölik, hogy melyik másodfokú ható­ságokhoz lehet fellebbezni. A fellebbezést viszont mindig annál a hatóságnál kell be­nyújtani, amely az I. fokú ha­tározatot hozta. Mi szükséges az építési en­gedély kérelemhez? Amennyiben az építtető több fajta építési munkát kí­ván egyidejűleg elvégezni, az engedélyt ezek mindegyikére egyidejűleg kell kérnie. (Pél­dául. ha a lakóépület mellé szennyvíztárolót vagy egyéb melléképületet kíván elhelyez­ni.) Az építési engedély az e cél­ra rendszeresített nyomtatvá­nyon egyszerűen kézzel — tin­tával — vagy géppel írva kér­hető. A kérelem megalapozott elbírálása érdekében több mel­lékletet kell csatolni a kér­vényhez. Ezek az alábbiak: — Az építési jogosultságot, tulajdonjogot igazoló okmány, mely lehet a járási vagy váro­si földhivatal által kiállított és három hónapnál nem régibb telekkönyvi szemle: lehet ide­gen, vagy közös tulajdonú tu­lajdon ostársak hozzájáruló nyilatkozata, vagy az ezt pótló bírói ítélet; végül lehet a tu­lajdonos nyilatkozata, melyet az ingatlan tulajdonjogára vo­natkozóan (büntetőjogi felelős­sége tudatában) tesz. Ez utób­bi melléklet a már fennálló épületen végzett építési mun­kához, továbbá a már beépí­tett telken melléképület vagy kerítés létesítéséhez elegendő, s pótolja a telekkönyvi szem­lét. Melléklendő még az illetékes járási földhivatal által készí­tett hivatalos helyszínrajz (2 példányban), az építési mun­ka műszaki tervei és leírása (2 példányban, műemlék vagy műemlék jellegű épület eseté­ben 3 példányban), valamint a magántervező, vagy a terve­zést végző vállalat, szövetke­zet nyilatkozata arról, hogy a műszaki terveket mely szak­hatóságokkal és közművekkel egyeztette, s arról, hogy a tervezett épület megfelel-e az építésügyi előírásoknak. Lakóház és hétvégi ház épí­téséhez a lakóhely szerint il­letékes tanács pénzügyi szerve által záradékolt nyilatkozata, illetve a tanács építési korlá­tozás alóli felmentő határoza­ta is szükséges. Egyes speciális esetekben egyéb dokumentumokat is kérhet az építési hatóság az engedély elbírálásához. (Pél­dául fényképet, talajmechani­kai vizsgálatot.) Arról, hogy ezek mely esetekben szüksé­gesek, az illetékes építésügyi hatóság ad felvilágosítást. Wächter Roland, a Pest megyei Tanács építési, gatlan esetében — az előbbin | közlekedési, vízügyi osztályá- kívül — a tulajdonos vagy tu- I nak helyettes vezetője. ság jár. Ebben az évben a vál­lalatnál 35 napot töltött mun­kaviszonyban. Nála az alábbiak szerint kell a szabadságnapot kiszámítani: Az összes munkaviszonyban töltött napokat meg kell szo­rozni százzal, és osztani kell 365-tel, (35X100:365 = 9,6 szá­zalékkal. Ezt az olvasónkat tehát rendes szabadságként a 13 munkanap 9,6 százaléka (13 X 9,6 :100)! azaz 1,2 mun­kanap, kerekítve 1 munkanap szabadság illeti meg. Természetes, nem mindig szükséges ilyen bonyolult szá­mításokat végezni. Vegyük ezért M. P-né esetét, akit ez év február G-tól március 5-ig 1 hónapi munkaidőre alkalmaz­tak, és mivel 22 éves munkavi­szonya van, a 12 munkanap alap, 11 nap pótszabadság, ösz- szesen 23 munkanap szabad­ságra volna jogosult. Ez a dol­gozó az egy hónapi időtartamra a szabadság 1/12 részére, vagy­is 23 :12 = 1,9 munkanap, amely felkerekítve 2 munka­nap rendes szabadságot jelent. Mit kell tudni a lakások új­raértékesítésével kapcsolatban? A szervezett akcióban épült, vagy vásárolt személyi tulaj­donban lévő lgkások forgalmá­nak egyes kérdéseiről nemrég 73/1975. (XII. 28.) PM—ÉVM— Mü. M, szám alatt együttes ren­delet jelent meg. Ezzel kapcso­latban két olvasónk keresett fel, és az egyik a KlSZ-lakás- építési akció keretében, a má­sik a munkáltató szervezésé­ben és támogatásával jutott a lakáshoz. Mivel a család létszá­mánál fogva az évekkel ezelőtt szerzett lakás kicsinek bizo­nyult. újraértékesítésre szeret­né felajánlani. Egyik olvasónk már nem annál a munkáltató­nál dolgozik, a másik olvasónk jelenleg is ott, ahol a lakást kapta. Olvasóink nem akarnak hálátlanok lenni azokhoz, akik hozzásegítették a lakáshoz, és akkor választanák az újraérté­kesítés útját, ha akik megkap­ják majd azokat a lakásokat, szintén részesülhetnek ugyan­olyan kezdvezményben, mint ahogy ők. Emiatt nem kell nyugtalankodniuk. Az újraér­tékesítésre megvásárolt lakást az OTP, az értékesítéskor hatá­lyos rendeletnek, a kölcsönfel- tételekre, a szociálpolitikai kedvezményre, a munkáltatói kölcsönre és az állami támoga­tásra vonatkozó előírásai sze­rint, illetékmentesen, ugyan­azon az áron értékesíti, ame­lyen azt megvette. Az újraér­tékesítésre kerülő lakás vevő­jének kijelölésére az a szerv (KISZ, illetve a munkáltató) jogosult, amelyik a lakás építé­sére (vásárlására) az eladót, vagyis olvasóinkat eredetileg kijelölte, és részükre támoga­tást adott. A munkáltató meg­változása esetén — ha ez utób­bi olvasónk részére új lakás építését (vásárlását az új munkáltató teszi lehetővé —, a lakás vevőjét az új munkáltató jelöli ki. Dr. M. J, Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy a Pest megyei Hír­lap szerkesztősége minden hé­ten szerdán, du. 5—7 óráig in­gyenes jogi tanácsadást tart ol­vasói részére a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. vmM Blaha Lujza tér 3.) földszinti tanácsadó ter­mében. Februártól Új helyzet a másodállások és a mellékfoglalkozások ügyében Vizsgálat Pest megyében Sok szó esik manapság a másodállásokról és a mellék­foglalkozásokról. Az érdeklő­désre az a közelmúltban meg­jelent rendelet is okot adott amely a másodállásokra és mellékfoglalkozásokra vonat­kozóan új szabályozást tar­talmaz. A főálláson kívüli foglalkoztatásra korábban is voltak korlátozó rendelkezé­sek. Ezek azonban nem hoz­ták meg a kívánt eredményt; emiatt vált szükségessé szi­gorítások alkalmazása. Az il­letékes szerveket és a közvé­leményt — ha nem is olyan mértékben, mint most —, ko­rábban is foglalkoztatták a másodállásokkal és mellék- foglalkozásokkal kapcsolatos problémák. Ezért kezdemé­nyezte a Pest megyei Fő­ügyészség az elmúlt év máso­dik felében annak megvizs­gálását, hogy a termelőszö­vetkezeteknél a másodállá­soknál és mellékfoglalkozá­soknál érvényesülnek-e a jog­szabályi előírások. Az ügyé­szi kezdeményezés alapján a vizsgálatokat a járási hivata­lok élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályai foly­tatták. Megállapításaikról, va­lamint az intézkedésekről a járási, illetve városi ügyész­ségeket tájékoztatták. Szabálytalan kapcsolatok A vizsgálati jelentésekből kitűnően több szövetkezet foglalkoztatott olyan személyt, aki a vele üzleti kapcsolatban álló vállalat dolgozója. Ész­lelt a vizsgálat olyan 'ésetet is, amikor MÁV-dolgozó állott a termelőszövetkezet alkalma­zásában másodállásban, és az elszállított sóder mennyisége után kapta fizetését. Az ilyen alkalmazások a vizsgálatok idején nem minősültek sza­bálytalannak, ám helytelensé­gük nyilvánvaló. Gazdasági kapcsolatban álló szervek ese­tében gyakori — remélhetőleg a jövőben nem lesz — az olyan foglalkoztatás, amikor azt a dolgozót alkalmazták — másodállásban és mellékfog­lalkozásban —, akitől a meg­rendelés vagy a kiutalás füg­gött. Az ilyen gyakorlat szo­cialista viszonyok között megengedhetetlen. A vizsgá­latok egyébként olyan esetet is feltártak, amikor a felügye­leti — az adott esetben nem tanácsi — szerv dolgozóját alkalmazták mellékfoglalko­zásban. Erre a korábbi jog­szabályok sem adtak módot. Jogos vagy jogtalan a bér ? A rendelkezések értelmé­ben a másodállás és mellék- foglalkozás létrehozására szol­gáló szerződést írásba kell foglalni. A vizsgált szövetke­zeteknél azonban nem mindig tudták felmutatni ezeket a szerződéseket. Ilyen körűimé­Tíz nap rendeletéiből Egyes műszaki előírások ha­tálybaléptetéséről a 11/1976. (III. 2.) ÉVM. sz. rendelet in- tézikedik. (Megjelent a Ma­gyar Közlöny 1976. március 2. számában.) Az ipari tervezőművészi al­kotásokkal kapcsolatos egyes feladatok ellátásáról az 1/1976- (III. 2.) K. M. rendelet ugyan­itt jelent meg. Az állatok forgalmáról, le­vágásáról, valamint a húské­szítmények felhasználásáról és forgalmáról szóló 7/1968. (II. 17.) MÉM. sz. rendelet módosí­tását a 9/1976 (III. 2.) MÉM. rendelet tartalmazza, (Magyar Közlöny 16. száma). Az igazságügyi szakértőkről a 4/1976. (III. 4.) MT. rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 17. száma.) A tanácsok V. ötéves terü­letfejlesztési tervének készíté­séhez szükséges adatszolgálta­tásról az 1/1976. (III. 4.) OT. rendelet rendelkezik ugyanitt. A vállalati és szövetkezeti kulturális alapok célszerű fel­használásáról az 1/1976. (II. 28.) OKTE határozatot a Tanácsok Közlönye március 4-én megje­lent .8. számából ismerhetik meg az érdekelteik. A polgári védelmi helyisé­gek ideiglenes hasznosításáról ugyanitt jelent meg a 10/1976. (II. 26.) ÉVM. számú rendelet. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövetkezetek szakemberellátásának támoga­tását szolgáló egyes intézkedé­seket 7/1976 (II. 26.) MÉM. szá­mú rendelet tartalmazza (Ta­nácsok Közlönye 8. szám.). nyék között azután azt sem lehetett megállapítani, hogy a foglalkoztatás törvényes-e vagy sem. Egyes szövetkeze­teknél a foglalkoztatott dol­gozók besorolását mulasztot­ták el, ezért azután nem volt eldönthető, hogy a bérezés megfelel-e a jogszabályi elő­írásoknak. A vizsgálatok egyébként olyan eseteket is észleltek, amikor a másodál­lásban vagy a mellékfoglalko­zásban foglalkoztatott dolgo­zók részére szabálytalanul több bért fizettek, mint amennyit a jogszabály szerint fizethettek volna. Néhány esetben a szövetkezetek úgy foglalkoztattak egyes dolgozó­kat, hogy munkaadójuk enge­délyét nem kérték, sőt az engedélyezést tagadó nyilat­kozatot figyelmen kívül hagy­ták. Az élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályok vizs­gálatai kiterjedtek a munka- viszonynak nem minősülő egyéb jogviszony alapján tör­ténő foglalkoztatásokra is. Ilyen foglalkoztatásokat a vizsgálatok viszonylag kis számban észleltek. A vizsgálatokon észlelt hiá­nyosságokra az élelmiszergaz­dasági és kereskedelmi osztá­lyok a figyelmet felhívták. Egy esetben a termelőszövet­kezet elnöke ellen szabálysér­tési eljárást is kezdeményez­tek. A kérdéses időpontban mást nem lehetett tenni. Az 1976. január 31-én életbelé­pett új rendelkezések azonban már más helyzetet teremte­nek. ‘Ezek 'értelmében másód-’ állásban és mellékfoglalkozás­ban vagy munkavégzésre irá­nyuló egyéb jogviszonyban csak akkor lehet valakit fog­lalkoztatni, ha az adott fel­adat a vállalat főállású dolgo­zóival nem végeztethető el. Ezenkívül ha a kérdéses fel­adat elvégzését az a vállalat, amelynek tevékenységi köré­hez tartozik, megfelelő határ­időre nem vállalja. Továbbá, ha a feladat ellátására főál­lású dolgozó alkalmazása nem szükséges. Összeférhetet­lenség miatt nem lehet fog­lalkoztatni a hatóságnál, vagy az irányító, ellenőrző, fel­ügyeleti szervnél az aláren­delt szerv dolgozóját. A ko­rábbiak szerint csupán az irá­nyító vagy ellenőrző szerv dolgozóját nem lehetett fog­lalkoztatni az alárendelt vagy ellenőrzött szervnél. Ez a ren­delkezés egyébként továbbra is érvényben marad. Az új rendelkezések értelmé­ben tilos az olyan foglalkoz­tatás is. amelynek következté­ben a dolgozó hozzátartozójá­val alá- vagy fölérendeltségi helyzetbe kerül. Általában összeférhetetlen — és ezért az új rendelkezések értelmében külön gonddal kell vizsgálni —í az olyan főálláson kívüli foglalkoztatást, amelynek so­rán munkavégzésre a dolgozó vállalatával gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolat­ban álló vállalatnál kerül sor. Új rendelkezések Az újonnan hatályba lépett rendelkezések nemcsak a fog­lalkoztatás, hanem a másod­állás és mellékfoglalkozás en­gedélyezésében is tartalmaz­nak korlátozásokat. Ezek sze­rint a főállású dolgozó más vállalatnál csak akkor vállal­hat munkát, ha az nem tarto­zik az engedélyt adó vállalat tevékenységéhez. Ezenkívül ha a főálláson kívüli foglal­koztatás nem összeférhetetlen a dolgozó főállása szerinti munkájával, továbbá ha az engedélyt adó munkáltató nem foglalkoztat más vállalat dolgozóját hasonló munkával. Fontos feltétel az is, hogy engedély csak annak adható, aki a vállalatnál legalább két éve munkaviszonyban áll, ki­véve, ha másodállása vagy mellékfoglalkozása a főállását megelőzően létesült. Az enge­dély továbbá csak akkor ad­ható, ha a másodállást vagy mellékfoglalkozást kérő dol­gozó munkáját főállásában kifogástalanul ellátja. Másod­állást vezetőd állású dolgozó nem vállalhat, csak kivétele­sen, egészségügyi, tudomá­nyos, oktatói vagy művészeti munkában. A korábbiakhoz képest új az is, hogy a má­sodállást az arányosan csök­kentett személyi alapbértétel szerint kell díjazni. Ez a dí­jazás a főállásban kapott sze­mélyi alapbér egynegyedét nem haladhatja meg. A mel­lékfoglalkozás díjazásánál egyébként ugyancsak ezt a rendelkezést kell alkalmazni. Az 'a dolgozó, akinek másod­állása van, mellékfoglalkozást nem vállalhat. A másodállásban, mellék- foglalkozásban, valamint egyéb jogviszonyban történő foglalkoztatásokat felül kell vizsgálni. S az engedélyeket vissza kell vonni, ha a feltéte­lek az új rendelkezéseknek nem felelnek meg. Az új rendelet szankciókat is tar­talmaz. Szigorú felelősségre- vonást kell alkalmazni azok­kal szemben, akik nem az előírások szerint járnak el. A vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinál többek kö­zött prémiumcsökkentést is alkalmazni kell. Dr. Varga Emil MOST VEGYEN, MOST ÉRDEMES! ÁRENGEDMÉNYES VÁSÁR MÁRCIUS 31 -IG Elektrosvit hűtőgépek 300 Ft-os, ’ Szarotov 2 M hűtőgépek 500 Ft-os, MK—42-es kazettás magnetofonok 2090 Ft-os, MK-43-as kazettás magnetofonok 1400 Ft-os, MK-43/a kazettás magnetofonok 1350 Ft-os, nagymotorkerókpárok 2500 Ft-os árengedménnyel megvásárolhatók a PIK szakii/Ietckben \ VI 37 / és vegycsiparcikk-bolíokban Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 1 1 k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents