Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám

fluent 1976. MÁRCIUS 10., SZERDA HAZÁNKBAN AZ ELSŐK A nagykátai szolgáltatásokat gyarapítja Felfedező úton az új arcú Szobán Elvi és gyakorlati tennivalók a cselekvési programban Koppány György felvétele; Az elektronika három éve Országos tanácskozás a Technika Házában Háromnapos országos elekt­ronikus műszer- és méréstech­nikai konferencia kezdődött Budapesten a Technika Házá­ban, mintegy 250 szakember részvételével. A Híradástech­nikai Tudományos Egyesület szervezte tanácskozáson az elektronikus műszeripar el­múlt háromévi fejlődésének eredményeit és a további fel­adatokat vitatják meg; 11 Bzekcióban több mint ötven előadás hangzik el. A nagy pontosságú elektro­nikus műszerek mindinkább tért hódítanak. Gyártásuk en­nek megfelelően lendületesen fejlődik, tavaly mintegy 14 milliárd forint értékű eszközt állítottak elő a vállalatok, a gépipar összes termelésének B—9 százalékát. A tanácskozással egy idő­ben kiállítás is nyílt a műszaki egyetem központi épületének aulájában» ' Az elmúlt napokban lezárult a zárszámadások sorozata, és már valamennyi termelőszö­vetkezet tavalyi gazdálkodásá­nak főbb adatait összegeztél?: a Pest megyei Tanács me­zőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályán. Mit mutat a megyei helyzetkép? Erről adott tájékoztatást lapunknak Békési Sándor osztályvezető-helyettes. — A mérlegbeszámolók alap­ján megállapítottuk, hogy a termelési és 'gazdálkodási eredmények a már 1975-ben Is érvényesülő ármódosítások, a növekvő termelési költségek ellenére tovább javultak, s jobbak, mint amire az előze­tes értékelés nyomán számí­tottunk. Gépesítés, műszaki fejlesztés A megyében a tavalyi év derekán álagosan 14 fővárosi termelőszövetkezettel együtt 108 tsz készített mérlegbeszá­molót, ugyanakkor — az egye­sülések következtében — a kö­zös gazdaságok száma így is csaknem 20 százalékkal keve­sebb, mint egy évvel koráb­ban. A termelőszövetkezetek közös területe 3,2 százalékkal nőtt, ugyanis több szakszövet­kezet alakult át tsz-szé, s így a tagok által egyénileg művelt, a háztáji egyholdas mértékét meghaladó területek is közös művelésbe kerültek. A szövetkezeti gazdaságok­ban munkát vállalók száma kismértékben — 2,7 százalék­kal — nőtt, noha a közös mun­kából részt kérő családtagoké csaknek 15 százalékkal keve­sebb volt a korábbinál A le­dolgozott munkanapok száma — a műszaki fejlődés, a gé­pesítés eredményeként — csak­nem három százalékkal volt kevesebb mint 1974-ben. A termelés összes költsége az említett árváltozások kö­vetkeztében 14,8 százalékkal haladja meg az előző évit. ugyanakkor a termelési érték a vártnál nagyobb mértékben, 15,7 százalékkal nőtt, s össze­sen 12 milliárd 800 millió fo­rintra kerekedett. (Lényegesen több anná' a becsült értéknél, amit a zárszámadások kezde­tén lapunkban is közöltünk.) Hasonló mértékben emelkedett az árbevétel is, amelynek ta­valy 32,7 százalékát adta a szorosan vett alaptevékenység — tehát a növénytermesztés és az állattenyésztés —, míg az összes kiegészítő ‘evékeny ség aránya 67,4 százalékos volt. A szövetkezetek nyeresége 1 milliárd 605 millió forint ugyancsak magasabb az előre­Nemcsak Nagykáta, hanem az egész járás gazdagabb lett egy jelentős lakossági szolgál­tatással: Kelenhegyi Emiinek, az OKISZ elnökhelyettesének és Boros Gyuláné dr.-nak, a KISZÖV Pest megyei elnöké­nek jelenlétében tegnap fel­avatták a nagykátai szolgálta­tóházban az új vegytisztító­szalont Amint az Aszódi Vegyesipa­ri Szövetkezet elnöke, Pesti István elmondotta: a nagyká­jelzettnél, és 13,3 százalékkal több a megelőző, az 1974-es eredménynél. Javult a termelékenység Előnyösen változott a jöve­delemfelosztásban a részese­dési és fejlesztési alap ará­nya: a korábbi 76:24-ről 73:27 százalékra javult, tehát jobb a kívánatosnak tartott 75:25- százalékos aránynál. Ily mó­don mintegy 35 százalékkal több pénz jutott fejlesztésre, mint 1974-ben, de a magasabb összegű fejlesztési tartalék mellett a személyi jövedelmek is 10 százalékkal emelkedtek. A részesedési alapból egy dol­gozóra — azaz 230 munkanap­ra — átlagosan 33 ezer 656 forint jut az előző évi 29 ezer 749 forintos évi keresménnyel szemben, az egy ledolgozott munkanapra jutó kereset pe­dig 129,34 forintról 116,33 fo­rintra nőtt egy év alatt. A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lyának szakemberei úgy érté­kelik, hogy a termelés növe­kedése elsősorban a termelé­kenység javulásának eredmé­nye. Ezt támasztja alá a kö­vetkező adalék is: az egy mun­kanapra jutó termelési érték a korábbi 505 forifitról 598 fo­rintra emelkedett. Megfontolt döntéseket l A részben már tavaly ható gazdasági szigorítások ellenére 14 százalékkal több pénz ke­rült a beruházásokra, ami arra vall, hogy a szövetkeze­tek változatlanul törekednek a bővített újratemelés felté­teleinek megteremtésére. He- lyeslendő tendencia, hogy a beruházási költségekből egyre nagyobb összegek jutnak a termelésben leggyorsabban megtérülő gépekre. 1975-ben további 12 száza­lékkal növelték közös vagyo­nukat a termelőszövetkezetek, s az átlagos növekedést meg­haladó mértékben, 14,6 száza­lékkal nőtt a forgóeszközérték. A megye termelőszövetkeze­ti gazdaságának javulását tük­rözi, hogy a szövetkezeti gaz­daságok közül mindössze négyben mutatott pénzügyi hiányt a mérleg, három eset­ben „házon belül” rendezhető a dolog, azaz nem s torainak állami támogatásra, önerőből képesek pótolni a hiányt Mindössze egy esetben kerül sor szanálásra, mégpedig a monon Űj Élet Tsz-ben. A megyei értékelés alapján közül első helyen azt említi Békési Sándor, hogy már az idén valamennyi szövetkezet ben kívánatos nagyobb figyel­met fordítaná az alaptevékeny­tal új szalon érdekessége, hogy hazánkban itt dolgoznak az első NDK gyártmányú cél­gépek, a Specima tisztító és a Hogess vasalószerkezetek. Az NDK-ból érkezett szakembe­rek vezetője. Anders Horst, az Unitechna igazgatója elmond­ta: néhány szakemberük rö­vid ideig még Nagykátán ma­rad, hogy a készülékek zavar­mentes üzemeltetésére az üzlet dolgozóit biztonságosan meg­tanítsa. ségre, növelni az ebből szár­mazó termelési értéket, nye­reséget. Az új gazdasági sza­bályozók diktálta követelmény, hogy minden termelőszövet­kezetben mielőbb fölmérjék, milyen hatással lesz gazdál­kodásukra a megváltozott köz- gazdasági környezet. Ahhoz, hogy a tavalyihoz hasonló, vagy lehetőség szerint annál jobb eredményeket mutathas­sanak fel közös gazdaságaink, mindenképpen szükséges a termelő kapacitás teljes ki­használása, az okszerű takaré­kosság, a döntéseket megelőző alapos gazdasági számítások, a valós teljesítményekhez kö­tött munkadíjazás, s végül az üzem- és munkaszervezés több vállalatnál és szövetkezetnél bevált módszereinek átvétele, alkalmazása. A. Z. A Dunakanyar mentén ki- kapcsolódást kereső kirán­dulók és turisták elé a Verő­cemaros és Királyrét között közlekedő Állami Erdei Vasút szürke vagonjai helyett sze­met gyönyörködtető, piros-fe­hér színű kocsik gördülnek majd a nyáron. A jól ismert kalauzok helyett pedig úttörő­egyenruhás pajtások emelik sapkájukhoz a kezüket. A kisvasút megváltozott arcula­tának egyszerű és érthető a magyarázata: a hajdani kes­keny nyomtávú vonalon — a pajtásokat patronáló KISZ- fiatalok segítségével — elkészült Pest megye űt- törővasútja, a Börzsönyi Üttörővasút. Pest megye több mint 90 ezer úttörőjének a mozgalmi munkában legtevékenyebb és a tanulásban legszorgalma­sabb képviselői bizonyíthat­ják: feladatokat, megbízatá­sokat kérnek, mert megvan az erejük azok megoldásához A völgyekben kanyargó, a hegygerinceken felkapaszkodó vasutat és berendezéseit szin­te majdhogynem csak úttö­rők irányítják, néhány felnőtt segítségével. Ez sok körülte­kintést, felelősséget kívánó feladat. Több ezer Pest megyei KISZ-fiatal szabad idejét nem sajnálva fáradozik a pályr alakításán, az állomások ép1 tésén. a környezet szépítésén a szerelvények korszerűsít é -én. Tél van még, a munka azonban már megkezdő­dött. Ha valaki régen nem járt egy községben, alig ismer a tájra. Ez történt velem Szob nagy­községben. Emlékezetemben úgy élt, hogy csak egy-egy út­ja aszfaltozott és most az Arany János, a József Attila és a Táncsics Mihály út is majdnem teljesen sármentes. A szörpüzem — a Börzsöny vi­déki Termelőszövetkezetek Gyümölcsfeldolgozó és Értéke­sítő önálló Közös Vállalat — óriási területen, modern gépso­rokkal dolgozik, öt évvel ez­előtt öt vagon szörp volt a tel­jesítményük, ma ezer vagon­nal szállítanak az ország min­den részébe. Épül az irodaház, ahol különböző szociális léte­sítmények is helyet kapnak. A jelenlegi piciny igazgatói szo­bában a falak tele oklevéllel a vitrin télé díjjal. A legbüsz­kébbek a vásári nagydíjra (ezt beszélgetés közben az asztal­középre tették) a Golden ször­pért kapták. A vállalat nyolc­éves, de öt éve már üzemsze­rűen működik, 330 dolgozójuk, négy szocialista brigádjuk van. 160 millió forint az össztenme- lési érték, 1970-ben. ez még csak ötmillió volt! Szob valaha csak csehszlová­kiai határállomásáról volt hí­res. Ma is nagy forgalmat bo­nyolítanak le. A múló eszten­dők mélyítik a valaha jól meg­alapozott magyar—csehszlovák barátságot A nagyközség rangját azonban már nemcsak a MAV-állomás jelképezi. Jól dolgozik az állami gazdaság, a termelőszövetkezet a Mű­szeripari Ktsz, a kőbánya, a gazdasági vasút az ÁFÉSZ. A Betonipari Ktsz-ben például ha nem is nagy üzem — száz fő­vel dolgoznak —, de országos beruházáshoz nékülözhetetlen anyagokat gyártanak. Négy év alatt megduplázódott a mun­kaerő Szobon: 2600 ember ke­resi itt a kenyerét. Bánfalvi Jenőné a váci járá­si pártbizottság titkára azt mondotta, hqgy Szob fejlődésé­ben a helyi pártbizottságnak jelentős szerepe van. A járás legjobbjai között tartják szá­mon a szobi pártbizottságot: tizenkét alapszervezetet fog össze, illetve ezenkívül még A Dunakeszi Járműjavító KlSZ-esei rendbe hozzák a berendezéseket, a szerelvé­nyeket. kijavítják a hibákat, felújítják a kocsikat, ecsetjeik nyomán piros-fehér színt kap­nak a nyitott, nyári vagonok. A váci járás fiataljai a kis­marost állomás épületét hoz­zák rendbe, a ceglédiek pedig a királyréli végállomás kör­nyékének parkosítását vállal­ták. A Csepel autógyári és a szentendrei ifjúság már ké­szíti a vasúti pálya tartozé­kait: a váltósúlyokat, a so­rompók előtti András-keresz- teket, a jelzőoszlopokat, a so­rompókat, a hídkorlátokat. Április 24-én és 25-én pe­dig több száz fiatal dolgo­zik majd társadalmi munkában az úttörővas- útért... Társadalmi munkájuk értéke meghaladja majd a két és fé’ millió forintot. Készülődnek az úttörők is. Tanfolyamokon sajátítják el mindazokat az ismereteket, amelyek a vasút irányításá­hoz szükségesek. Május elején már jártasak lesznek a szak­mában, s várják a júniusi ünnepélyes megnyitót. Az úttörővasút építését fi­gyelemmel kíséri a társada­lom is. Dr. Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter például levélben 'köszöntötte a pajtásokat és az őket támogató KlSZ-fiatalo- kat, s az ötéves terv során 20 millió forintot ajánlott fel a vasút telljes rekonstrukciójára, a pálya meghosszabbf ♦ •’ a V. F. három MÁV-alapszervezet és egy pártvezetőség tartozik hoz­zá. Évente mind sorra kerül Valaha a szobi pártszerve­zetnek édeskeveset kellett a gazdasági feladatokkal törőd­nie, nem volt számottevő gaz­dasági egység, most pedig az a vélemény, hogy a sok irányú, szerteágazó munkát jól koor­dinálja a pártbizottság. Segít­sége révén színvonalasabb lett az alapszervezetek gazdaság- politikai irányító, szervező és ellenőrző szerepe. A pártbi­zottság jó kapcsolatot alakított ki a helyi vállalatok, telephe­lyek párt- és gazdasági veze­tőivel. Sikerült összehangolni a munka- és üzemszervezést, korszerűsítették a gyártmány- szerkezetet, eredményesebb lett a gazdálkodás. Számokkal 'bizonyítják, hogy a termelés­ben elért eredményeket csak­nem teljes egészében a terme­lékenységből biztosították. A belső tartalékok feltárása, fel- használása érdekében a párt- bizottság anyag- és energiata­karékossági intézkedési tervet készített. Lapozva a pártbizottság munkatervében, forgatva a végrehajtó bizottsági ülések jegyzőkönyveit, látható, hogy pártépítési, belső pártszervezé­si kérdéseken túl, rendszeresen napirendre kerülnek a pártira_ nyitás, pártellenőrzés kérdései; egyik-másik tennivalóról; munkafegyelem, munkaerő­szervezés, gazdaságos terme­lés, szocialista brigádmozga­lom, takarékosság, belső tar­talékok feltárása — szerepel napirendjeiken. Valamennyi üzem valamilyen fontos gaz­daságpolitikai témáról beszá­molt a pártbizottság, illetve a párt-végrehajtóbizottság előtt egy esztendő alatt. „Illegális” 180 tonna Az összehangolt munkát, a nagyközség dolgozóinak han­gulatát számokban is mérni le­het. A negyedik ötéves tervben hárommillió forint értékű tár­sadalmi munkát terveztek: tíz millió forintra teljesítették. S emögött mi minden rejlik! A KÖJÁL például egészségügyi okok miatt tavaly bezáratta a bitumenüzemet. Érzékenyen érintette ez a községfejlesztési tervet, mert az útépítéshez ígért 180 tonna aszfalt veszni látszott. Másnapig, mikorra az üzemnek le kellett állni, hát­ra volt még jó néhány óra. Délután háromtól este 11 órá­ig mindenki talpon volt: a 180 tonna anyagot leszállították. Fizetett-, és társadalmi mun­kások feszítették meg erejüket, de a vállalást teljesítették, megépült a hátralevő 300 mé­ter hosszú öt méter széles út. Hasonló energia rejlik az óvoda bővítési munkái mögött, a játszóterek kialakításánál, az iskola napközi konyhájának korszerűsítésénél. A sportolási, művelődési lehetőségeket Is szélesítették. így jelenthették a szobi lakosoknak, hogy a nagyközségek közül a társa­dalmi munka egy lakosra jutó értékét számítva első helyezést értek el: a további községfej­lesztéshez 350 ezer forintot kaptak jutalmul. Nagy terveket dédelgetnek Idén is nagy terveket dédel­getnek: Valamennyi a lakosság jólét szolgálja, a nagyközség csatornamű megépítése érdeké­ben társulatot alakítanak, hi­szen a fejlődés szempontjából döntő jelentőségű a terv meg­valósítása. Befejezik a Kossuth utcai tizenkét lakás építését. Felújítják a Köztársaság utca 30. szám alatti hétlakásos épü­letet, minimum két szakorvosi szolgálati lakást építenek. Folytatják az ifjúsági lakásépí­tési szövetkezet akciót. Ügy tervezik, hogy telepszerűen építkeznek: jobban kihasznál­va lehetőségeiket. A Giribi ré­szen, ahol családi házak telkeit parcellázták, idén befejezik a villanyhálózat építését, megter­vezik az úthálózatot —, így is segítve az építési kedv fenn- fenntartását. Folytatják az egy iskola — egy üzem mozgalmat. A tervidőszak alatt ÁFÉSZ ÁBC-áruház épül, felújtják, bő­vítik, korszerűsítik a könyves­boltot, ahol hanglemezeket is árusítanak majd. A szörpüzem­ben munkásszövetkezetet ala­kítanak és a területükön egy élelmiszer árusító pavilont emelnek — a dolgozó asszo­nyok itt vásárolhatják meg a mindennap szükséges élelmet. Ipolydamásdon korszerűsítik a vegyes- és az italboltot. A nagyközségben Patyolat-felve­vőhelyről gondoskodnak, ren­dezik a Duna-partot, nagyrészt társadalmi munkával uszodát, KRESZ-oktatópályát építenek. Az úttörőmozgalom 30. évfor­dulójára a Börzsönyben nyári úttörőtábort hoznak létre, nagyrészt az üzemek, intéz­mények hozzájárulásával, az ifjúság társadalmi munkájávaL Tovább folytatják az út- és jár­daépítést. Javítják az ipolyda- másdiak ivóvíz ellátását. Intenzív fejlesztés Tervek... tervek... A párt- bizottság szobájában Heil Im- réné, a pártbizottság titkára, Himmer Lőrinc, a helyi tanács elnöke, szinte lélegzetvétel nél­kül sorolják, mi minden sze­repel tervlistájukon. Megtalálható ebben a prog­ramban a vállalatok műszaki fejlesztése, az, hogy valameny- nyi ágazatban az intenzív fej­lesztés a cél. Szob lakosságá­nak foglalkoztatása biztosított, de sokszor, különösen a málna- és almatermő időben jelentős munkaerőhiánnyal is küszköd­nek —, nincs más út, mint a belső szervezettség emelése, a technikai fejlesztés ... Bizo­nyos üzemekben meg kell vizs­gálni a műszakszámot és ahol lehet bevezetik a több műsza­kot. Különösen a nagy teljesí- ményű gépek kihasználását kí­vánják fokozni. A pártbizottság feladatai között szerepel a terv­szerű káderképzés is: minde­nütt kialakítják a vezetés má­sodik szintjét. A beruházások­nál elsősorban a meglévő gép­egységek jó kihasználására tö­rekszenek, de szorgalmazzák a korszerűbb gépek megvásárlá­sát is. Ennek szellemében vár­ható a Pestvidéki Kőbánya Vállalat szobi üzemében új tö- rőégység beépítése, a szörp- és a mezőgazdasági üzemeknél a több, korszerű, nagyobb telje­sítményű gépek beállítása. Ma terv, holnap valóság A szobi pártbizottság 1976. évi cselekvési programjában el­vi és gyakorlati tennivalók egyaránt megtalálhatók. A szó szoros értelmében mozgósító program. Olyan, amelyből min­den üzem, munkahely, párt- alapszervezet és gazdasági ve­zető, tanács és lakosság egy­aránt tudja: mit várnak tőle, s tudja azt is: pénzét, munka­erejét, lelkesedését, ötletét mi­re, mihez adja. A pártbizottság pontokba foglalta az agitációs teendőket is, de legjobb agitáció’ maga a konkrét, mindenre kiterjedő feladatterv — ez a program —, legyen az lakásépítés, útkorsze­rűsítés, üzemi fejlesztés, a bör­zsönyi úttörőtábor, vagy a KRESZ-pálya megépítése — a csatornázás megoldása —, min­denkinek egyformán érdeke. A saját érdekéért pedig ki ne lel­kesedne, ki ne tenne valamit. Az pedig már másodlagos kér­dés: aki csak egy év múlva lá­togat Szob nagyközségbe, ismét tanácstalanul állhat: nem tud jól tájékozódni. Lakótelep, üz­let, játszótér, áll majd ott, ahol semmi nem volt, és ahol sár­tenger úszott, ott járda lesz. Mert abban senki sem kételke­dik, hogy o ma papíron össze­foglalt tervek — a megadott határidőre valósággá lesznek. Sági Ágnes Termelési érték: 12 milliárd 800 millié fosint Eredményes esztendőt zártak a Pest megyei termelőszövetkezetek Fiatalok társadalmi munkája a Börzsönyben ÉPÜL AZ ÜTTÖRŐVASÚT PEST MEGYÉBEN

Next

/
Thumbnails
Contents