Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-09 / 58. szám

I T érv szerűen, segítséggel Közös érdek alapján a jobb ellátásért Nő a kistermelők gazdálkodó kedve a járásban Megalapozott és eredményes termeltetési politikát folytat a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ a helyi árualapok gyarapításá­ért. Több mint ezer háztáji gazdaság termését vásárolja fel rendszeresen. Az elmúlt esztendőben több mint 15 mil­lió forintot fizetett ki a szö­vetkezet, s az áru ellenértékét a vásárlási könyvekbe is be­jegyezték. A szövetkezeti tagok visszatérítést kapnak a gazdál­kodási eredménytől függően, melybe az általuk átadott áru ellenértéke is beszámít. E ket­tős előny — a biztonságos ér­tékesítés és a külön térítés — a kölcsönös érdekek alapján évről évre növeli e fontos üzemág termelési értékét. Természetesen a 9 községet magába foglaló körzet kisgaz­daságai nem termelnek meg mindent a lakosság ellátásá­hoz, viszont az így létrehozott árualapból a ZÖLDÉRT-tel kötött megállapodás alapján hozzájutnak a zöldségfélék megfelelő választékához. Tojás és zöldség Gödöllőn elsősorban a kis­állattenyésztéssel foglalkoznak. A múlt évben 650 mázsa házi- nyúlért 2 millió forintot fizet­tek ki a tenyésztőknek. A 780 ezer tojás 850 ezer forint jö­vedelmet jelentett a baromfi- tenyésztőknek. Elsősorban a veresegyházi és szadai kertek­ben termett a tavaly felvásá­rolt 130 vagon zöldség és gyü­mölcs. Ebből a cseresznye 14, az eper 16, a szilva 10, a sárga­barack 8 vagon. A zöldségfélék közül a zöld­bab Í0, a paradicsom 5, a gomba csaknem 50 vagon volt. Tervszerű kertgazdaság-fej- lesztési program alapján hono­sították meg a magas szárú Juliska-babot, mert — az egyébként kedvezőtlen talaj­adottságú vidéken — a hagyo­mányos bokros fajta termesz­tése mór nem volt gazdaságos. Így alakult ki az ország egyik legnagyobb babtermelő terü­lete ebben a körletben. Speciális terméknek számít a gomba is, melyet eredmé­nyesen termesztenek a szak­csoportok. Az 1976-os tervük­ben 55 mázsa szerepel. Évről évre fokozódik iránta a keres­let, a hozamnövelésnek azon­ban határt szab az istállótrá- gya-beszerzési lehetőség. Négy szakcsoport foglalkozik nyúl-, baromfitenyésztéssel és méhé­szettel. Hitel és kedvezmény Nyitrai Miklós, az ÁFÉSZ üzemágvezetője elmondotta, hogy számos kedvezményt nyújtanak a kistermelőknek. A méhészeknek szerződési elő­leget adnak, kilogrammonként 10 forintot, a kihelyezett ba­romfi tojóállomány értékét 10 hónapra hitelezik, s tojással kell törleszteni. A nyúltenyész- tési szerződésnél darabonként 20 forint az előleg, a tenyész- nyúl beszerzésekor pedig a vé­telár 30—50 százalékát magára vállalja a szövetkezet. Díjtalan szolgáltatás az ál- lategészségügvi, állatorvosi el­lenőrzés, illetve kezelés. A ker- tészkedőknek beszerzési áron biztosítják a műtrágyát, a magvakat, a növényvédő szert, közbenjárnak termelési köl­csönért a takarékszövetkezet­nél. Ezenkívül a növényvéde­lemhez szükséges kisgépek — permetező, porozó — kölcsön­zésével könnyítik meg a kert­ápolást. A gyümölcsösök telepítésé­hez, felújításához a szövetke­zet szaporítótelepe gondosko­dik gazdag választékról. Éven­te mintegy 70—80 ezer darab facsemetét és különböző sza­porítóanyagot értékesítenek csaknem másfél millió forint értékben. A megye határán túl kertészkedők is megkeresik a telepet. Ez a szolgáltatási águk a nagyobb gyümölcshozamok elérését segíti. Eiőfeldolgozás a konzervgyárnak Szolgáltatóüzemnek tekint­hető a szadai és a veresegy­házi felvásárlótelep jelező­gyümölcsmagozó részlege Is, ahol a hullott, vagy más ok miatt gyenge minőségű gyü­mölcsöt készítik elő konzerv­ipari felhasználásra. Ennek mennyisége is számottevő, mintegy 20—25 vagon évente. Jelentős értékeket mentenek meg így a népgazdaságnak. A. L. FAGYOS HANGULATBAN kezdődött a filmvetítés a ve­resegyházi moziban. Meglehe­tősen hűvös volt a teremben szombaton délután; alig vala­mivel a pedagóguscsoport ér­kezése előtt fűthettek be. Áz érdekíeszitő filmnek köszön­hető, hogy mindenki végigdi­deregte az előadást. A szék­sorokban március 6-án hely­béli és szadai pedagógusok ültek: a vásznon a Balázs Béla Stúdió által készített A szocialista nevelésért című filmsorozat első része pergett. Egy ellentmondásokkal teli sorsú, mezőkövesdi házaspár­ról szólt; megismerhettük környezetüket, feletteseiket, munkájuk körülményeit, a nevelésről, oktatásról alkotott véleményüket, és magánéletü­ket is. A film azt kívánta ele­mezni, milyen lehetőségei vannak ma a pedagógusnak arra, hogy szocialista módon neveljen. A MÁSFÉL ÖRÁS hideg­kúra után azt gondolná az ember, hogy mindenki igyek­szik hazafelé, fölmelegedni. A nézők közül csak néhányan választották ezt, a többség összegyülekezett a jól fűtött veresegyházi iskola nevelő­szobájában. És itt a több mint kétórás vita felmelegítette a pedagógusokat. Mindenki ér­dekeltnek érezte magát, hi­szen róluk, munkájuk kö­rülményeiről szólt a film. A főszereplők helyzetükről vallottak. A film után vitat­kozó pedagógusok pedig . a maguk körülményeiről. Szó esett a munkahely és a ma­gánélet konfliktusairól, a pe­dagógusok tevékenységének minőségi megítéléséről, a fe­lettesekkel és a szülőkkel való viszonyról. Szombaton este a nevelők olyan kérdé­sekről beszéltek, amelyekkel kapcsolatosan talán még soha nem kérték ki a véleményü­ket. Olyan helyzetekről kel­lett elgondolkodniuk a film hatosára, amelyeknek munká­juk során gyakran részesei vagy részesei lehetnek. A VITAZÓK KÖZÜL a ta­lálkozó előtt csupán néhányat ismertem, de a beszélgetés közben egyre több derült ki egy-egy pedagógus helyzeté­ről, megbecsülésének mérté­kéről, felfogásáról, napi konf­liktusairól. Mindenki bemu­tatkozott. Még az is, aki nem volt őszinte: éppen véleménye elhallgatásával. Olyan is akadt persze, aki semmit sem értett meg, és csak a sémát látta az össze­függések helyett. Egyik hozzá­szóló azt állította, hogy a férfi főszereplő összetűzései­nek egyedüli oka jellemhiba, Azt is mondta egyikük, hogy a filmbeli szituáció ta­lán csak Mezőkövesdre vo­natkozhat, máshol ilyen nem fordul elő. Ezt a véleményt hangoztató pedagógus kapasz­kodott abba a lényegtelen kérdésbe is, hogy vajon meg­felelő-e a film művészi szín­vonala. Jellemző, hogy rajta kívül senkinek sem voltak ..művészi” jellegű problémái. Csak szakmaiak. 0. E. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 58. SZÄM 1976. MÁRCIUS 9., KEDD Falugyűlés Csömörön, Galgamácsán és Dányban Segítenek az üzemek — Decemberig felépül az iskola — Tervek a törpe vízműhöz Az elmúlt hét végén is foly- . tatódtak járásunkban a falu- ] gyűlések. Pénteken, szómba- ! ton, illetve vasárnap több száz érdeklődője volt ezeknek a községek és települések jövő­jét több évre előre meghatá­rozó közéleti fórumoknak. Tu­dósításunkban három, az el­múlt napokban megtartott fa­lugyűlés eseményeiről adunk hírt. ★ Pénteken este kétszázötve­nen találkoztak Csömörön a helybeli művelődési házban, hogy megismerkedjenek a község V. ötéves tervének ten­nivalóival. A falugyűlés meg­hívott vendégei között volt Gál László, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága párt- és tö­megszervezeti osztályának munkatársa, Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest me­gyéi Bizottságának titkára, Krizsán Ferenc, 'megyei ta­nácstag, a megyei népfrontbi­zottság tagja, Dér Jánosné, a járási pártbizottság munkatár­sa és Vilmos György, járási népfronttitkár. Jassó Ferenc, a községi nép­frontbizottság elnöke beszámo­lójában az elmúlt négy év munkájáról szólva beszélt a virágcsítási és lakóhelyszépí- tési akciókról, amelyek sikere a népfront és a ta­nács közötti kapcsolat erő­södését jelzi. Jassó Ferenc elmondta, szük­ség lesz a jó összhangra, hi­szen a népfront is segítséget kíván nyújtani az óvodaépítés társadalmi munkásainak to­borzásában. Az új gyermekin­tézmény alapozását még idén megkezdik a községben. Ezt követően Paulovits Mi­ipari Vállalat, az Ikarus és az Egyesült Gyógyszer- és Táp­szergyár jelentette be: nem­csak pénzzel, hanem társadal­mi munkával is hajlandók pár­tolni a tanáfcs óvodaépítési ter­vét. Beszámolót követően tizen­egyen szóltak hozzá. A pana­szok között első helyen a köz- világítás szerepelt. Többen sür- gatték a régi faluközpont elektromos hálózatának felújí­tását. ‘ A régi elektromos rend­szer ugyanis képtelen táp­lálni a háztartások meg­szaporodott gépparkját. Akad hozzászóló, aki a Szilas- patak mielőbbi rendezését sür­gette, mondván: a nagyobb esőzések után az egyébként szelíd patak áradással fenye­get. A csömöri gépkocsi-tulaj- donosok régi gondja, hogy a község bekötő útja fölött átíve­lő HÉV-felüljáró kissé korsze­rűtlen. Alatta az út egy sávra szűkül össze, s ez balesetve­szélyes. A község vezetői már több ízben kérték a BKV in­tézkedését — sajnos, ered­ménytelenül. A hozzászólások után a gyű­lés résztvevői megválasztották a 47 tagú népfrontbizottságot és a 11 tagú elnökséget. Az el­nök ismét Jassó Ferenc lett, a titkári posztra Spreitzer Mik­lóst választották meg. Csömör küldöttei a megyei népfront­értekezleten: Szilágyi Istvánná és Krizsán Ferenc. ★ Szombaton este Galgamácsán a helybeli művelődési házban mintegy hatvan érdeklődő előtt tartotta meg beszámoló­ját Vezér György, községi népfrontelnök, majd Turcsán János tanácselnök tájékoztató­ja következett. A beszámoló­kat követően heten kértek szót. A galgamácsai gondok kö­zött is az első helyen az üt­és a közvilágosítás hiányos volta áll. Turcsán János az V. ötéves tervről szólva elmondta, hogy az elmúlt évben elkez­dett új községi általános iskola építése decemberig befejeződik. Többen panaszolták, hogy a községben nincs fodrász. Va­lamennyi ígéretet kaptak, hogy a tanács tárgyalásokat kezd a környékbeli ÁFÉSZ- ekkel, s a gond hamarosan megoldódik. A galgamácsai tervek között első helyen az új művelődési ház központi fűtése szerepel. Ennek beszerelésén kívül magát az épületet is fel­újítják. * Ezután megválasztották a 29 tagú népfrontbizottságot és a héttagú elnökséget, élén Vezér Györggyel. A népfrontbizott­ság titkára Tímár Ferenc lett. Galgamácsa küldöttje a me­gyei népfrontértekezleten Ve- zér György lesz. ★ Vasárnap délután Dányban, a helybeli művelődési házban tartottak falugyűlést. A meg­hívott vendégek közt a helyi párt- és állami vezetők mel­lett ott volt Bozsó Lászlóné, Pest megye 3-as választókerü­letének országgyűlési képvise­lője is. Kovács István községi nép­fronttitkár beszámolóját hall­gatta meg a falugyűlés száz­húsz résztvevője. A népfront-,, titkár elmondta, hogy a nép­front az iskola szülői munka- közösségével karöltve az el­múlt négy évben sikerrel szer­vezte meg a szülők akadémiá­ját. A népfronttitkár beszámoló­ja után dr. Fabó István, köz­ségi tanácselnök tartotta meg tájékoztatóját az V. ötéves terv soron következő feladatai­ról. Elmondta. hamarosan hozzákezdenek a község álta­lános iskolájának felújításához, s készülnek már a tervek égy községi törpe vízmű megépíté­séhez. Az elmúlt ötéves terv áthúzódó feladatai között tart­ják számon az új tanácsház felépítését, amellyel párhuza­mosan egy élelmiszerüzlet is he­lyet kap, s 1980-ig átad­ják a három munkahelyes, új postahivatalt is. A beszámolókat két hozzá­szólás követte. Szó volt az ál­talános iskola társadalmi mun­kában épülő kispálya-rendsze­réről, amelynek már csak a salakozása van hátra. Beszél­tek a hozzászólók arról, hogy szüksége lenne az iskolának egy tornateremre, s volt, aki panaszkodott a zöldségellátás­ra. Gádor János, a helybeli Magvető Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet elnöke ígére­tet tett az ellátás javítására, sőt arra is, hogy a közhasz­nú társadalmi munkákhoz a szövetkezet is segítséget nyújt. Ezután megválasztották a ki­lenctagú elnökséget. Élén Ki- vicsics Istvánnal. A titkár Ko­vács István lett, a megyei kül­dött pedig Gádor János, a ter­melőszövetkezet fiatal agronó­mucn Rnrlrn P ó 1 hály, a községi tanács elnöke számolt be az V. ötéves terv községpolitikai feladatairól. El­mondta, hogy Csömör és Bu­dapest között — Árpádföld irányában — új út épül. Már most tárgyalások folynak a Budapesti Közlekedési Válla­lattal arról, hogy a csömörie­ket „kék busz” szállítaná a fővárosba. Több budapesti vál­lalat, így a Budapesti Bútor­(sahelás az Alsóparkban A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének gö­döllői szervezete az idén ha­zánkban elsőként rendezte meg tenyészszemléjét. Gödöl­lőn, az alsóparki kiképzöte- lepen a mostani hideg vasár­nap reggelen gyülekeztek a szemlére érkezők, akiket Jáky Kálmán titkár fogadott. Az érdeklődők már sok érdekes­séget láthattak. Sorra érkez­tek a „vendégek”, a közel másfél száz kutya. Akadtak közöttük olyanok, melyeket ölben hoztak, s olyanok is, melyeket ketten vezettek, mert „önerővel” nem szívesen sétáltak be a vizitre. A jelent­kezési lapokról könnyen meg A lakossá eri szolgáltatás ellátása céljából a Gödöllői Építőipari Szövetkezet FELVÉTELT HIRDET gebines rendszerben, az alábbi szakmákra: ASZTALOS. ÜVEGES. PARKETTÁS, PARKETT ACSISZOLO, FESTŐ ÉS MAZOLO, VILLANYSZERELŐ, VIZSZERELÖ, A gebines műhelyeket Gödöllő város központjában kívánjuk kialakítani. Jelentkezni lehet: Gödöllő, Dózsa György üt 67., a Munkaügyi csoportnál. lehetett állapítani, hogy ér­keztek Selypről, Tokajból, Nyíregyházáról és Pusztasza- bolcsról is és persze a járás községein kívül Gödöllőről is. Többen Budapestről hozták el ebeiket. (Érdekességként el­mondjuk, hogy egy szép né­met juhásznak a bal első lába be volt fáslizva. Pusztasza- bolcsról hozta Csíki István, óm baleset történt, miközben a Déli pályaudvarról az Örs ve­zér térre utaztak. A kutya körmeit erősen megsértette a metró mozgólépcsője és első­segélyben az Orvostudományi Egyetemen részesítették a sze­rencsétlenül járt ebet.) A leg­vadabb kutyának Czikornyai Lajos bokszese bizonyult, amely minden kutyára acsar- kodva lesett; a házaspár alig tudta féken tartani az állatot. Ennek ellentéte volt Matusz Dezső bernáthegyije, a hatal­mas kutyát két kisgyerek ve­zette. A bernáthegyi nyugod­tan vonult el a bíró előtt és a vizsgálatot is jámboran tűrte. Három asztal volt a telepen rakozó ebek csaptak éktelen A délig tartó tenyészszem- felállítva. Az elsőnél Soós ugatásba.) Három esztendő- le tanúsága szerint a hideg Nagy Jánosné nemzetközi bíró vei ezelőtt döntően sok volt a idő sem ijesztette el a derék és Gányi Jutka, a másodiknál bokszer, ez alkalommal — gazdikat, sőt az elmúlt évi- Lázár László és Südi István, legalábbis létszámukat tekint- hez viszonyítva még sokkal míg a harmadik asztalnál ve — a német juhászok dia- többen jelentek meg. Ez al- Jilly Bertalan és Hanák dalmaskodtak. Persze lehetett halommal több volt a vendég, Jutka foglalt helyet. A felvo- itt látni ír settert, skót ju- az érdeklődő Is, akik alaposan nultatott kutyák általában hászt, magyar vizslát, tacs- kigyönyörködhették magukat nyugodtan viselték el a szem- köt, kuvaszt, sőt az Alpok a szépen ápolt, okos kutyák- lét, pedig még fogaikat is mentőexpedícióinak hű szol- ban. megvizsgálták. (Csupán a vá- gáját, a Bender-sendert is. Cs. J. nemet juhászkutyák szemléjén sokan megjelentek. Koppány György felvétele Buszjáratot kérnek a galgahévíziek Az illetékesek válasza késik A gazdasági és szellemi erők célszerű koncentrálása érdekében az elmúlt eszten­dőben közös gazdasággá vált a galgahévizi és a túrái ter­melőszövetkezet, túrái köz­ponttal. Nem sokkal ezután egyesült az aszódi, a túrái és a zsámboki ÁFÉSZ, s az új Galgavidéke Fogyasztási Szö­vetkezet székhelye szintén Túra lett. Ez a nagyközség egyre inkább körzeti központ­tá válik, éppen ezért szüksé­ges, hogy a környékbeliek mi­nél könnyebben, gyorsabban meg tudják közelíteni. Az ÁFÉSZ vezetői elmondták, hogy a Volánnal sikerült megállapodásra jutniuk; busz jár Túra és Zsámbok között. I Sajnos, a megegyezés nem mindenütt sikerült. Barna Já- \ nosné, a galgahévizi községi ....... tanács vb-titkára elmondta, lenne az eS>rik gyakorlati fel hogy falujukból kb. kétszázan j tétele. járnak naponta dolgozni Tu- [ —őr— rára, az ÁFÉSZ-hez vagy a termelőszövetkezetbe. Emel­lett mind több az olyan ügy, ami miatt a hévízieknek Tú­rára kell utazniuk. Ez ma elég nehézkes, mert rossz a két falu között a közlekedés. A galgahévizi községi ta­nács először novemberben írt a KPM-hez levelet, egy busz­járat indítása érdekében. Vá­lasz sajnos nem érkezett. De­cemberben újabb levelet kül­dött ezzel a kéréssel a galga­hévizi tanács, most a Volán­hoz. De buszjárat még ma sincsen. Egyik helyről sem érkezett válasz. A jó össze­köttetés érdekében örvende­tes lenne, ha a galgahéviziek kedvező választ kapnának; a koncentrált gazdasági és szel­lemi erők kihasználásának ez i i PEDAGÓGUSOK EGYMÁS KÖZT Vita a nevelésről

Next

/
Thumbnails
Contents