Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-09 / 58. szám

1976. MÁRCIUS 9., KEDD A hatvanhatodik nemzetközi nőnap Pest megyében Szentendrén rendezték a központi ünnepséget Tegnap országszerte megemlékeztek a nemzetközi nőnapról. Az Elnöki Tanács a nők gazdasági és szo­ciális helyzetének megjavításáról szóló párt- és kor- mámyhaitároza1 végrehajtásában kifejtett tevékenységük elismeréséül kitüntetéseket adományozott A parlamenti ünnepségen jelen volt dr. Trautmann Rezső, az Elnöki . Tanács helyettes elnöke, Pullai Árpád, az MSZMP Köz­ponti' Bizottságának titkára, Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Erdei Lászlómé, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke és Vass Istvánná, az Országos Béketanács alelnöke. Ünnepi beszédet dr. Trautmann Rezső mondott, majd átnyújtotta a kitünte­téseket A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kilencen, a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitünte­tést harmincnégyen kapták, közöttük Pest megyéből Gyulai Lászlóné ceglédi tsz-nyugdíjas. A Munka Érdem­rend bronz fokozata kitüntetésben részesült megyénkből Bandur Aladár, a budaörsi általános iskola és gimná­zium igazgatója és Szántó Ferencné, a sülysápi Tápió- mente Tsz állatgondozója, valamint még harminchét dolgozó. Hétfőn délután a SZOT székházában a 63. nemzet­közi nőnap alkalmából a SZOT elnöksége is ünnepsé­get rendezett. Ezen hatvan, a nőpolitikái határozatok végrehajtásában kiemelkedő munkát végző szakszerve­zeti tisztségviselőt tüntettek ki. A kitüntetéseket Gás­pár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára adta át. Az idén az egészségügyieket köszöntötték A nemzetközi nőnap Pest megyei központi ünnepségét tegnap délután Szentendrén a megyei művelődési központ­ban rendezték. A ■ lányok, asszonyok napján — a megye hagyományának megfelelően — évente más-más szakma képviselőit hívják meg a ki­emelt ünnepségre. Az idén az egészségügy nődolgozóit kö­szöntötték. Az ünnepségen részt vettek Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei bizott­ságának titkára, dr. Medve László egészségügyi minisz­terhelyettes, dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyet­tese, dr. Kovács Mária, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei bizottságának titkára, vala­mint Szentendre város és a járás több párt-, állami és tömegszervezeti vezetője. Egyenjogúság a családban is A megyei művelődési köz­pont zsúfolásig telt nagyter­mében dr. Csicsay Iván kö­szöntötte a megjelenteket, Ünnepi beszédet dr. Medve László mondott. Foglalkozott a nemzetközi nőmozgalom je­lentőségével, s részletesen ele­mezte a nőpolitikái határozat, valamint a családvédelmi tör­vény végrehajtásának ered­ményeit és a népesedéspoliti­ka időszerű kérdéseit. Beszélt áriról, hogy fel kell lépnünk — most már nem arfnyira a munkahelyeken, mint inkább a családi életben — a dolgo­zó nők hátrányos megkülön­böztetésével szemben. A második műszak terheit is vi­selő asszonyok életkörülmé­nyeinek javítása egész társa­dalmunk ügye. Befejezésül kitért az egészségügyi elmúlt öt évi eredményeire és so­ron levő feladataira. Meg­valósításukhoz kérte az ápoSó- nők, védőnők, orvosnők, asz- szisztensnők és az egészség­ügy többi nődolgozójának se­gítségét. Dr. Kovács Mária, az Or- vos-Egészságügy^i Dolgozók Szakszervezete megyei bi­zottságának titkára elmondot­ta, hogy megyénk egészség- ügyi dolgozóinak mintegy 80 százaléka nő. Élet- és munka- körülményeik sokat javultak az elmúlt évek során, s anya­gi, valamint erkölcsi megbe­csülésük arányosan nőtt kép­zettségük fejlődésével, elhiva­tottságuk erősödésével. Ezután a nemzetközi nőnap alkalmából az Egészségügy kiváló dolgozója kitüntetése­ket, valamint több megyei fő­orvosi dicséretet adott át dr. Tengelyi Vilmos, a Pest me­gyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője. Kitüntetések Az Egészségügy ki váló dol­gozója lett: Forgács Lászlóné, a megyei Semmelweis Kórház ápolónője, Balcy Miklósné nagykőrösi vezető gyógysze­rész, Csemai Jánosné dr. Kiss Éva, a törökbálinti tüdőgyógy­intézet oszt. vez. főorvosa, Otz Lorándné, a megyei KÖJÁL járványügyi ellenőre, Doszpot Istvánná védőnő Tápiószecső- ről, valamint Andruskó Gézá- né őrbottyáni védőnő. Megyei főorvosi dicséretet kapott: Kacsó József né, a megyei Semmelweis Kórház lifkezelője, Schneider Béláné, a Pest megyei KÖJÁL admi­nisztrátora, Kotroczó Béláné asszisztens, a megyei Gyógy­szertári Központ dolgozója, Joódy Margit, a megyei ideg­gondozó intézet pszichológusa, Békás Gáborné, a megyéi csecsemőotthonok központjá­nak gondozónője, Bánszki Lászlóné, albertirsai és Major Imréné nagykőrösi csecsemő- otthoni főnővérek, dr. Apa­tini Anna, a törökbálinti tü­dőgyógyintézet alorvosa, Ben- csilt Beáta, a törökbálinti tü­dőgyógyintézet asszisztense, dr. Losonczy Györgyné, a bu- dagyöngyei tüdőgyógyintézet főasszisztense, Kéri Istvánná, az érdi szociális otthon nővé­re, dr. Dálnolti Lenke, a ceg­lédi városi tanács KÖJÁL- felügyelője, dr. Kovács Éva, a ceglédi városi kórház ad­junktusa, Mihályi Mihályné Örkényi védőnő, Balogh Ká- rolyné nagykátai szociálpoli- kai főelőadó, Pataky Pálné nagykőrösi gyermekgondozó­nő, Mohai Márta pilisi védő­nő, Szántó Rezsöné, a rácke­vei szociális otthon ápolónője, valamint dr. Reich Zsuzsa Vámosmikola körzeti orvosa. Üdvözölnek az úttörők A kitüntetések és dicséretek áadtása után ifjú vöröskeresz­tesek, a szentendrei Rákóczi úti általános iskolai úttörői köszöntötték az ünnepeiteket. Gerschtmayer Attila nyolcadik osztályos tanuló kedves szavak kíséretében nyújtotta át a vi­rágcsokrokat Az ünnepség színvonalas műsorral folytatódott. Bodor Tibor és Gordon Zsuzsa szín­művészek nőnapi verseket mondtak, Varsányi László zongoraművész Liszt-műveket játszott, a váci KlSZ-lánykó- rus talpig vörösbe öltözött tagjai dalokat, madrigálokat adtak elő. Dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyettes köszönti az egészségügyi nődolgozókat. A képen balról jobbra: Barinkai Oszkárné és dr. Csicsay Iván. Nagy Iván felvétele JÁRÁSRÓL - JÁRÁSRA (4.) Cselekvési egység munkában, művelődésben Növekedett a termelés, változatlan a gazdasági szerkezet a ráckevei járásban „Az evezősök és a horgászok paradicsoma” — így emlege­tik a sportbarátok a Csepel- sziget déli részét, illetve a ráckevei Duna-ágat. „Alsó Du­nakanyar” — mondják a táj szerelmesei, arra célozva, hogy ez a vidék is van olyan szép és kedves, mint a másik Duna­kanyar, a felső. Az állandó la­kosság nem szokta becézni sző­kébb pátriáját, csak építi, szé­píti, gyarapítja. Földjét fel­szántja beveti, vizéből ener­giát termel, s gépeket hajt ve­le. Teszi pedig mindezt kitartó szorgalommal. Hogy milyen eredménnyel, s hogy melyek a további tennivalók, arról beszélgettünk Jónás Zoltánnal, az MSZMP Ráckevei Járási Bizottságának első titkárával és Raffay Bélával, a Ráckevei Járási Hivatal elnökével. — Kérem, foglalják össze a járás IV. ötéves tervének ered­ményeit az ipari és a mező- gazdasági termelésben, a tele­pülésfejlesztésben, a kommu­nális ellátásban és a közműve­lődésben. Fejlesztésre másfél milliárd — Kezdjük a végösszeggel: a IV. ötéves tervben a rác­kevei járás iparának, mezőgaz­daságának és településeinek fejlesztésére több, mint 1,5 milliárd, forintot fordítottunk. Ebből 83 milliót tett ki a la­kosság társadalmi munkájá­nak, valamint a járásban mű­ködő gazdasági egysége, in­tézmények fejlesztést segítő tevékenységének értéke. Mi­közben ezért a cselekvő áldo­zatkészségért ezúton is köszö­netét mondunk mindenkinek, akit illet, hadd emeljük ki követendő példaként két köz­ség, a parányi Lórév és a va­lamivel nagyobb Szigetszent- márton lakóit és termelőszö­vetkezetét ahol a 800 forintos járási átlaggal szemben, az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 7000 — nem té­vedés: hétezer! —, illetve 1710 forintot tett ki. — Változott-e a járás gaz­daságának jellege, szerkezete? — Nemmel kell válaszol­nunk, hiszen a járás gazdasági szerkezete — a termelés nagy­ságrendjét tekintve — tovább­A bizottság titkára LAKOS JÁNOS állatte­nyésztő üzemmérnök egyidős a falujával, Kőröstetétlennel, ahol a napokban egyhangúlag beválasztották a Hazafias Népfront bizottságába. Lakos János mindössze *28 éves. Kőröstetétlen három­mal fiatalabb: nemrég ünne­pelték a községgé válás 25. évfordulóját. Amikor a mind­össze 5—6 házból álló uradal­mi települést önállónak nyil­vánították, jobb életkörülmé­nyeket keresve akkor költöztek az ő szülei is ide Hajdú me­gyéből. Innen utazott naponta Nagykőrösre, a gimnáziumba. Ezután is csak annyi ideig volt távol, amíg az állattenyésztő üzemmérnöki képesítését el­nyerte és szakmai gyakorlatot szerzett Hódmezővásárhelyen. 1970-ben aztán ismét min­den tekintetben kőröstetétleni polgárrá vált: a termelőszö­vetkezetben lett brigádvezető. A február végi falugyűlés előtt megállapították a járási, a kőröstetétleni és a társközség: jászkarajenői vezetők, Lakos János jól dolgozik a ceglédi városi népi ellenőrzési bizott­ságban, de mint pártcsoport- bizalmival az alapszervezeté­ben is elégedettek. FAGGATTAM, el tudja-e majd látni a népfrontbizott­ságban a titkári teendőket, miután a tizenegy elnökségi tag .ezzel a funkcióval bízta meg. . Ugyanakkor azzal is megtisztelték: legyen a kül­döttjük a Hazafias Népfront megyei bizottságának küldött- értekezletén. A kérdésre derűsen tiltako­zik. Arcán még ott az öröm, amit az iránta megnyilvánuló bizalom kiváltott. — NEM PANASZKODHA- TOM, hogy sok az üres időrr> — mondja. — Amikor hetven­egyben Jászkarajenő és Kő­röstetétlen társközséggé vált, sok minden megváltozott Egyesült a három termelőszö­vetkezet Árpád Tsz néven. A háromszáz férőhelyes tehené­szetben lettem vezető. Sok emberrel jövök össze, munka közben hol ezt, hogy azt el tudok intézni. Ezért is vállal­hattam a megbízást. A KÖZSÉGBEN több mint tíz utca húzódik már, az utolsó három évben 35 új ház épült. Járdasorok létesül­tek, napközi otthonos óvoda 30 gyerek számára. Pedagó­gus- és orvoslakást, buszvárót építettek. Üj húsbolt is javít az ellátáson. Van már olajkút és nagyon várják a gázcsere- telepet. A KISZ-lakások épí­tésére a Dózsa György úton újabb házhelyparcellázást kezdeményeznek és napirend­re kerül a legnagyobb feladat: a vízműtársulás megalakítása. Mielőbb szeretnék megolda­ni a folyóvízellátást, hogy ne osak építsék, de használni is tudják a fürdőszobákat. — Bizony, sok még a meg­oldásra váró jogos igény — tekinti át a falugyűlésen ké­szített jegyzeteit az üzemmér­nök. — Ezek jó része nép­frontfeladat is. Segítenünk kell a tanácsokat. Nálunk él és jó irányban hat a lokál­patriotizmus. Elmondták a gyűlésen, hogy nem elég be­keríteni az óvodakertet, a be­érő gazt is le kell kaszálni, ne hordja el a szél a magot. Se­gítséget kértek a gyümölcsfák permetezéséhez, s javasoltuk, hogy nálunk is alakuljon kertbarátklub. — Igazuk van azoknak is, akik mérgesek, mert a nagy munkával épített járdákra nem mindenki vigyáz. Ugyan­úgy rosszallják; — miért nőm söprik a portatulajdonosok* a havas járdákat? Elhatározták, hogy megindítják a virágos falu mozgalmat. Teljesen egyetértek a fiatalokkal, hogy ne csak a televízióra kelljen hagyatkozni, legyen ismét filmvetítés a faluban, mint régebben már volt. — Sem én, sem az elnö­künk, az ugyancsak most megválasztott Nagy László, a Szolnoki Cukorgyár gazdasá­gának ágazatvezetője nem volt még népfrontbizottsági tag. Azonban ez a falugyűlés is mutatja, hogy támogatóban nem lesz hiány, nincs itt ér­dektelenség. Milyen hévvel kérték, hogy több összejövetel, politikai rendezvény legyen Kőröstetétlenen. — Alaptermészetem az op­timizmus — mondja önmagá­ról Lakos János. A FALUGYŰLÉS ESTÉJÉN legalább kétszázan, sokan messze távolról, vállalkoztak az útra, hogy ott lehessenek, szavukat hallassák. Komáromi Magda ra Is megtartotta mezőgazda­sági ipari jellegét. Az egyes ágazatokon belül megindultak bizonyos kedvező folyamatok — az iparban valamelyest bő­vült a termelőkapacitás, tovább erősödött a szocialista brigád­mozgalom: a mezőgazdaság­ban a tsz-ek egyesülése révén néhány körzetben megközelí­tették a kívánatos területnagy­ságot, a tejtermelést kivéve, a mezőgazdasági termelés növe­kedése meghaladta az orszá­gos célokat, Kedvező jelenségek Az ipari termelés öt év alatt 33 százaléklcal emelkedett. A növekedés 85—87 százalékban a termelékenység emelkedésé­nek eredménye. Néhány nagy­üzemben jelentős műszaki fej­lesztést értek el: a Pestvidé­ki Gépgyárban kifejlesztették a huzalzománcozó gépcsaládot, a halásztelki SZIMFI-ben a számjegyvezérlésű gépeket, s továbbfejlesztették az optikai alakköszörű gépeket, nagyot léptek előre a MAHART gyár­egységben a TS-uszályok gyár. tásában. Meg kell azonban mondani, hogy még 1975-ben sem javult kellően a készlet- gazdálkodás, s hogy az átla­gosnál lassabb a termelés emelkedése a Kavicsbánya Vállalat délegyházi üzemében és az Állatifehérje Termelő Vállalat tököli gyáregységé­ben. Summázva: a járás ipari 1 üzemei teljesítették termelési tervüket, s a kongresszusi munkaverseny hatására ta­valy az üzemek nyeresége 10 százalékkal nőtt. — Röviden a mezőgazdaság­ról: noha csökkent a termő­föld terület^, s jelentős elemi károk is értek, a termelés nö­vekedése, a bruttó jövedelem és a nyereségtömeg alakulása kedvező volt. Különösen pél­damutató a két állami gazda­ság termelési-technológiai fe­gyelme, ami a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztés, a cu­korrépa és a kukorica rend­szerszerű termelési eredmé­nyei bizonyítanak. Ugyancsak követendő példa az a gyorsa­ság^ ahogyan a dimavarsányi Petőfi Tsz és a dömsödi Dózsa Tsz korszerű szarvasmarha te­lepét létrehozták. Am a járás­ban még mindig nagyok az élelmiszergazdaság kihaszná­latlan lehetőségei. A szakosí­tott tehenészeti telepek feltöl­tése még mindig nem kielégí­tő; az egy tehénre jutó tejho­zam _ elmaradt a tervezett szinttől. A hibák gyökerei ott keresendők, hogy a mezőgaz­dasági üzemek vezetői nem fordítottak ajckora gondot a szarvasmarha-tenyésztés prob­lémáinak megoldására, mint más ágazatokra. Lemaradás a lakásépítésben — Milyen ma a járás kom­munális- ellátottsága? ■— Az öt évvel ezelőttihez képest sokat javult; a taná­csi fejlesztésekre előirány­zott összeg csaknem megkét­szereződött, 245 millió forint volt. Javult az ivóvízellátás, a tervezett napi 54 köbméter helyett napi 200 köbméter ka­pacitású vízmű, 12,5 kilomé­ter helyett 19,3 kilométer vízvezeték épült; a szilárd burkolatú úthálózat 30, a jár­da 55 kilométerrel gyarapo­dott; a villanyhálózat 30 ki­lométerrel bővült; felépült egy gyógyszertár, 52-vel nőtt a szociális otthon befogadóké­pessége, az óvodák kapacitása a tervezett 382 helyett 825- tel, a bölcsődéké 60 helyett 160-nal bővült. Sajnos, nagy az elmaradás a lakásépítke­zésben: a tervezett 205 la­kásból csupán 89 készült el! Ráckevén a lakásberuházás helyett óvoda és bölcsőde épült, Szigetszentmiklóson pe­dig — kivitelező kapacitás hiánya miatt — 110 lakás építéséhez későn kezdtek hoz­zá, s így az áthúzódik az V. ötéves tervre. A jövőben ilyen nem fordulhat elő. A mostani tervidőszakban 373 lakást kell felépíteni — va­lamennyit célcsoportos beru­házásból —, s ebből 35-öt a nagy családosoknak, illetve Szolgálati lakásnak, a járás­ban nélkülözhetetlen szakem­berek letelepítésére. — A közművelődés helyze­téről, s e téren a további fel­adatokról mit mondhatnak? — A IV. ötéves tervben tovább javultak a kulturális ágazat tárgyi feltételei. A já­rás egy művelődési házzal, egy nyolc tantermes és két 4 + 1 tantermes általános is­kolával lett gazdagabb; a kö­zépiskolai tantermek száma néggyel gyarapodott, és hoz­zákezd tünk további 23 tan­terem építéséhez abból a 41- ből, amennyit , az V. ötéves tervre előirányoztunk. — A járás valamennyi mű­velődési háza a helyi taná­csok és a gazdasági egysé­gek közös fenntartásába ke­rült. Mégpedig úgy, hogy az üzemek, termelőszövetke­zetek, ÁFÉSZ-ek nemcsak pénzt adnak a művelődési házak fenntartásához, hanem beleszólnak működésükbe, igényeket is támasztanak ve­lük szemben: a művelődési ház vezetőitől várják a külön­böző ismeretterjesztő előadá­sok, tsz-akadémiák, a dol­gozók általános iskolája ki­helyezett osztályainak meg­szervezését, segítséget a szo­cialista brigádok kulturális vállalásainak teljesítéséhez, és így tovább. Ilyen, a prog­ramra is kiterjedő együtt­működés a gazdasági egysé­gek és a művelődési ház kö­zött már nyolc helységben alakult ki. Követendő példa e tekintetben a dunavarsányi körzet, ahol a Petőfi Tsz egyetemet, főiskolát végzett dolgozóinak részvétele a mű­velődési ház programjában, tevékenységében a legszínvo­nalasabb és a legszervezet­tebb. Járási összefogással — művelődési központ — Az V. ötéves tervben nagy célt tűztünk magunk elé: a járás lakosainak, gazdasági egységeinek, intézményeinek társadalmi összefogásával já­rási művelődési központot akarunk építeni. Hasonló összefogás hívta életre a rö­videsen átadásra kerülő, du- naharaszti 125 személyes óvo­dát. — Végül, ami a feladatain­kat, és a pártszervezetek ten­nivalóit, cselekvési program­ját illeti: az iparban a ter­melés növekedésit a munka­termelékenység fokozásával, a munkaidőalap jobb kihasz­nálásával, a termékszerkezet további korszerűsítésével kell biztosítani; törekedni kell a tőkés export fokozására, jobban ki kell aknázni a nem­zetközi együttműködésben rej­lő lehetőségeket. A munkahe­lyi pártszervezetektől azt várjuk, hogy a párthatároza­tok széliemében, legyenek kezdeményezői e törekvések­nek és segítsék elő a vezetés színvonalának további javítá­sát következetes kádermunká­val, okos, tprvszerű kép­zéssel és továbbképzéssel. A mezőgazdaságban a fő feladat a terméshozamok további nö­velése; a tehenek számát 5350-re, az évi átlagos tejho. zamot 3700 literre, a zöld­ségfélék fajlagos hozamát 20 százalékkal keil emelni; eh­hez javítani kell az állóesz­közök kihasználását, s meg­valósítani a szükséges re­konstrukciót, javítani a ve­zetés színvonalát, és a mun­ka szervezettségét. Nagy fel­adatok várnak a kommunis­tákra a tudatformálásban, a szakmai és politikai művelt­ség gyarapításában is. Azt várjuk tőlük, hogy az Idei évhez hasonló, gondos mun­kával készítsék elő a jövő­ben is a különböző szintű politikai oktatást, s maguk is törekedjenek ismereteik bővítésére, frissen tartására. Nyíri Éva 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents