Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-09 / 58. szám

Kádár János vezetésével hazaérkezett Moszkvából az MSZMP küldöttsége Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével vasárnap este hazaérkezett Moszkvából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának küldöttsége, amely részt vett a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXV. kongresszusán. Kádár Jánossal érkeztek: Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Gye­it es András, a Központi Bizott­ság titkára, a küldöttség tag­jai. A pártküldöttséget a Nyu­gati pályaudvaron , Biszku Béla, Gáspár Sándoi, Lázár György, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Győri Imre és Bul­lái Árpád, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkárai, Bru- tyó János, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának elnöke, Benkei András belügy­miniszter, Púja Frigyes kül­ügyminiszter, a Központi Bi­zottság tagjai és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályá­nak vezetője fogadta. Jelen volt B. D. Sevikin, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője. , PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xx. évfolyam, 58. szám 'Ara #« filler 1976. MÁRCIUS 9., KEDD Piacra készül a primőr Tavaszelő a határban Pest megyében: két és fél ezer traktor startol A tavaszi munkákra készül­nek a tóeszekben és az állami gazdaságokban. Február máso­dik felében kedvezett az idő­járás. Különösen a hónap utol­só 4—5 napja hozott sok nap­sütést, enyhe széljárást, ami jótékonyan felszántotta a ta­lajt, úgy, hogy március elején Országgyűlési bizottságok előtt az új honvédelmi törvényjavaslat Változatlan társadalmi és politikai alapokra, az alkot­mány honvédelmi rendelkezé­seire támaszkodó, a honvéde­lem egész rendszerét a mai kor követelményeinek megfelelően szabályozó törvényjavaslatról tanácskoztak hétfőn Pap Já­nos elnökletével az országgyű­lés honvédelmi, valamint jogi, igazságügyi és igazgatási bi­zottságának tagjai. A törvény- javaslat megalkotása a legtel­jesebb összhangban van kor­mányunk következetes nem­zetközi és honvédelmi politi­kájával — mondotta egyebek között Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter, aki az új honvédelmi törvény megalkotásának szükségessé­géről, az elfogadása esetén be­következő főbb változásokról, a törvényjavaslat néhány jel­lemzőjéről adott tájékoztatást a két bizottság együttes ülésén részt vevő képviselőknek. Az együttes ülésen ott volt és fel­szólalt Péter János, az ország- gyűlés alelnöke, részt vett dr. Markója Imre igazságügyi ál­lamtitkár, Madarasi Attila pénzügyi államtitkár és dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész első helyettese. A tör­vényjavaslat vitájában felszó­lalt dr. Antalffy György, Boza József, Fehér Zsuzsanna, dr. Gajdócsi István, dr. Juhász Tibor, dr. Mátay Pál, Mórocz Lajos, dr. Nezvál Ferenc, Szűcs Gábor és Úszta Gyula. nincs akadálya a gépek indí­tásának, a szántóföldi munkák megkezdésének. A gazdaságokban sor került azj első tavaszi határezemlck- «S. az agTonómusok kijelölték azokat a táblákat, amelye­ket legkorábban kell elő­készíteni a tavaszi vetések alá. Ezeken a földrarabdkon az őszi mélyszántást simítják el a munkagépek. Az őszi vetésű gabonák is ezekben a napok­ban kapják meg a fejlődésük­höz szükséges műtrágyaadago- kut, Pest megyében 83,5 ezer hektáron, amelynek nagy ré­szét — 65 800 hektárt — a bú­za birtokolja. ’ A gyümölcsösökben és a szőJősfcertekben jó ütemben végzik a metszést, a nagyüze­mi és a háztáji gazdaságokban ez adja most a legtöbb mun­kált A megyében összesen 14 636 hektárnyi — kéthar­mad részt nagyüzemi — gyü- möücskertben jutottak túl e munkálatok félidején. Metszik a szőlőt is, melynek javarésze Föfrradalmi ifjúsági napok 1976 Történelmi elődökre emlékezve A Pest megyei fiatalok Nagykátán rendezik a megnyitó nagygyűlést A KISZ az elmúlt éveikhez hasonlóan idén tavasz- szal is megrendezi a forradalmi ifjúsági napokat. A fiatalok a történelmi elődökre emlékezve ünnepük meg az 1848—49-es szabadságharc, az 1919-es Tanácsköztár­saság és hazánk felszabadulásáénak évfordulóját Az eseménysorozat Pest megyében a Nagykátán ren­dezett nagygyűléssel veszi kezdetét. Sok érdekességet ígérő történelmi és munkás- mozgalmi vetélkedő színhe­lye lesz a Csepel Autógyár. A ceglédi járás KISZ-fiataljai a Kutyakaparó csárdában — amely Petőfi révén vált hí­ressé — a váci járásbeM fia­talok pedig klubvetélkedőkön találkoznak. A megye számos járásá­ba» rendeznek még meg­emlékezéseket. A budai járásbeliek Tinnyén köszöntik a szabadságharc emlékét, a szentendrei járás­beliek a Kőhegyen koszorúz- zák meg a Petőfi-szobrot, a váciak pedig a 48-as emlék­művet Vácott. Nagykőrösön a Kossuth-szobor előtt nagy­gyűlésen találkoznak a fiata­lok. Számos színes program is emlékezetessé teszi a forra­dalmi ifjúsági napok rendez­vénysorozatát Nagykátán dalfesztivált is rendeznek, míg a ceglédi fiatalok a Dó- zsa-klubban fórumon vitatják meg a ma forradalmiságának kérdéseit. A Tanácsköztársaság veterán­jaival találkoznak a ráckevei KISZ-esek és úttörők. Az Al­kotó ifjúság pályázatra bekül­dött művekből Vácott kiállí­tás nyílik a DCM előcsarno­kában. Dunakeszin a szavaló­versenyen a klasszikus és mai magyar költők műveivel is­merkednek a fiatalok. A me­gyei klubok vetélkedőjére a Csepel Autógyár művelődési házában kerül sor. A FIN eseménysorozata az idén is elsősorban KÖZÉLET Apró Antal, az országgyűlés elnöke, aki a magyar parla­menti küldöttséget vezeti auszt­riai kőrútján, tegnap a dele­gáció tagjaival bécsi építkezé­seket -tekintett meg. Este dr. Nagy Lajos, hazánk nagykö­vete adott fogadást a parla­menti küldöttség tiszteletére. Karakas László munkaügyi miniszter vezetésével hazaér­kezett bulgáriai hivatalos lá­togatásáról a munkaügyi de­legáció. Dr. Simon Pál nehézipari miniszter hétfőn Varsóba uta­zott, ahol tárgyalásokat foly­tat a magyar—lengyel műszál­műanyag- és gumiipari együtt­működés időszerű kérdéseiről. Wódor Ferenc, hazánk pe­kingi nagykövete véglegesen elutazott állomáshelyéről. Bú­csúlátogatáson fogadta őt Szun Csien, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöhelyette- se és Csiao Kuan-hua külügy­miniszter. Dr. Rene Anillo Capote, a kubai külügyminiszter első helyettese tegnap hivatalos lá­togatásra Budapestre érkezett. a KISZ-alapszerv özeteket ösztönzi a történelmi évfordulók méltó megünneplésére és a felkészü­lésre, de az ifjúság megyei programokban is válogathat szintén a nagyüzemi gazda­ságokban lelhető föl: a mint­egy 23 ezer hektáros termőte­rületből 12 ezer tartozik ide, 8500 termelőszövetkezetek ha­tárában. Munkában vannak már a zöldségtermesztők is; a haj- tartóházakban növényvédelmi munkákon dolgoznak, fertőtle­nítik a pailántaágyakat. Pest megyében 750 ezer négyzet- méteren — üvegházakban és fólia alatt — terem majd pri­mőr. A mezőgazdasági gépparkot az üzemek javítóműhelyeiben, előkészítették a tavaszi sze­zonnyitóra, természetesen el­sőként azokat a gépeket hoz­ták rendbe, amelyekre a kö-, vetkező hetekben szükség lesz. Megyénk termelőszövet­kezeti gépműhelyeiben több mint két és fél ezer traktort készítettek fel a tavaszi startra. A javításokhoz az idén, feb­ruár 20-ig 263 millió forint ér­tékű alkatrészt vettek át a megyei ' Agcofcer-telepek, s 124 millió forintnyi műszaki áru is a raktárakba került. A budapesti központi alkatrész- telep 56 millió forint értékű alkatrészt forgalmazott. Egyes alkatrészekből azonban nem tudták kielégíteni a megren­deléseket — egyebek között traktoralkatrészek hiányoztak a raktárakból —, igaz, feb­ruár második felében némi ja­vulás mutatkozott. A tavaszi munkákhoz szük­séges vetőgépek raktáron van­nak, iUetve a megrendelők a gépek nagy részéit már át is vették. Szerelőszalagon a villanymotor Cegléden, az ÉVIG Villamos Kisgépgyárában az idén kö­zel 300 millió forint értékben állítanak elő elektromos moto­rokat. Az idén 10 százalékkal növekszik a termelés — lét­számemelés nélkül. Ebben az esztendőben 165 eze- centrifu­gát és 80 ezer darab VZ—80-as villamosmotort gyártanak. A második negyedévben megkezdik a barkácsfúr tgép gyártá­sát, amelyet saját fejlesztésben kísérleteznek ki és a kereske­delem jnár ötezer darabot rendelt. Koppány György felvétele' 1 4 kalmazva, nem csupán egy gépet, hanem palettázógé- pek családját alakította ki. Amit kínál, arról nem kí­sérleti darabot, « hanem már megbízhatóan és hosz- szabb ideje működő pél­dányt tudott bemutatni — elsőként a Nagykőrösi Konzervgyárban, majd más tartósítóüzemekben —, s a szállítási határidőket tekintve nem a minél tá­volabbi, hanem a lehető legközelebbi dátumot vál­lalta. S persze, az csak ter­mészetes, hogy a vevő kí­vánságainak megfelelően gondoskodnak a folyama­tos üzemben tartás felté­teleiről, s termékeikre ga­ranciát adnak. S űrűn hallani napjaink­ban arról a döntő népgazdasági feladat­ról — amelyre nagy nyo­matékkai a párt Központi Bizottsága 1974. december 5-1 ülése mutatott rá —, melyet az exportképes áru­alapok növelése alkot. Na­gyon sokan ebből mindösz- sze annyit értenek meg, hogy többet kell szállítani külföldi értékesítésre. S míg e többet szorgalmaz­zák, elfeledkeznek a jobb­ról, a többet és máskéntről, Ma a termelőeszköz-ke­reskedelemben — mert a lakossági vásárlások tete­mes része érthetően nem lép fal ilyen igénnyel — fokozatosan egyenrangúvá válik a termékekkel a ter­méket övező szolgáltatás, utóbbi alatt az üzembe ál­lítást, a garantált teljesít­mény elérését éppúgy ért­ve,, mint a folyamatos szervizelést, alkatrész­utánpótlást, sőt, újabban a továbbfejlesztési eredmé­nyek felkínálását is. Nehéz ezt megtanulni? Aligha az ipari vezetők és középirányítók. szakmun­kások felfogóképességével van baj. Ahogy az üze­mekben mondják ezt, „nem vagyunk semmivel sem butábbak”, mint má­sok. Igaz, nagyon igaz. Bu­tábbak nem, csak kényel­mesebbek, merevebbek, vélt érdekeinkhez jobban ragaszkodók. A termelést és az értékesítést hosszú időn át két világként ke­zelő gazdaságpolitikai gya­korlatnak sajnos, még mindig nyögjük az ilyes­fajta, szemléletbeli követ­kezményeit. Mert igaz ugyan, hogy a szabályozó rendszer sok tekintetben már azoknak kedvez, akik hajlandók mellékelni mindazt, amit a vevő kí­ván. Viszont az is igaz, hogy az anyagi források korlátozottságán túl szem­lélet- és szervezésbeli hi­bák sokasága gátolja az exportképes árualapok gyors bővítését. Az export- növelés anyagi feltételei csak fokozatosan teremt­hetők meg, egyebek között éppen a kivitel növelésé­vel. A szemlélet- és szer- vezetésbeli hibák fölszámo­lásához azonban nem pénz kell, hanem ész, akarat. Mészáros Ottó E lgondolkoztató kettős ség: természetesne tartja minden meg rendelő, hogy akár gépe' akár technológiát vásárol jón is külföldi üzletfelétő: az utóbbi nemcsak a ki vánt árut, eljárást szállít ja, hanem sokféle má módon szintén rendelke zésre áll. Ha ( szükséges betanítja a kezelőszemély zetet, a szerelés vezetésén szakembert küld/ s így to vább. Ez az érem egyik ol dala. A másikon viszon azt láthatjuk, hogy eladó ként majdnem mindenüt igyekeznek az ilyesfajt. többlettől megszabadulni tehernek tartva azt, ami ; mai nemzetközi kereskede lemben elengedhetetlen té- nyezője az üzletkötésnek. Az ipar és a külkereske delem kapcsolatait1 vizs­gáló, nemrég lezajlott or szágos tanácskozáson jog. gal érte bírálat ezt a ma­gatartást, azt az idejétmúl felfogást, mely a termek kötelességeit a termék elő­állításában látja. A továb­bi teendők — az értékesí­tési lehetőségek felkutatá­sa, az ún. f>iaci bevezetés a szervizszolgáltatás, al­katrész-utánpótlás stb. — e felfogás hívei szerini nem tartoznak a gyárra. £ vállalatra, sokkal inkább e kereskedőkre. Csakhogj honnét teremtsenek elő a: utóbbiak alkatrészt, szere­lőt...? Törjék rajta a fe­jüket. E „fejtörés” sokbe került, kerül a népgazda­ságnak. Néhány nagyüzem gya­korlata már arról tanúsko­dik, hogy fokozatosan meg­világosodik az áru pilisi szolgáltatás kapcsolódása Ezt bizonyítja a Csepe: Autógyár, a Ganz Műszei Művek Árammérőgyára te. vékenysége. Előbbi egye­bek között az alkatrész­termelés növelésével, utób­bi külföldi összeszereli üzemek létesítésével adts jelét korábbinál rugalma­sabb, a követelményekbe; jobban igazodó üzletpoli­tikájának. •’lasszunk azonbar náluk kisebb ter­melői egységet, an­nak igazolására, hogy e megváltozott körülmények mindazokra érvényesek akik a viszonylag kényel­mes itthoni értékesítési lehe­tőségek mellett külföldön is helyt akarnak állni. A Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezet az utóbbi években jogos si­kert aratott különböző or­szágok kiállításain kon­zervipari rakományképzc gépeivel. Nemcsak díjak tanúsítják ezt, hanem az is, hogy a KGST-országo- kon belül elismerten ők számítanak a palettázógé- pek legmegbízhátóbb elő­állítóinak. Az elismerési azonban nem adják ingyen Ök sem így jutottak hozzá Kezdjük ott, hogy a szö­vetkezet a helyi konzerv­gyárral szorosan együtt­működve, szabadalmakai elnyerő megoldásokat al­Mellékelve

Next

/
Thumbnails
Contents