Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-31 / 77. szám
7 1976. MÁRCIUS 31., SZERDA \HMav Heti jogi tanácsok Ha a dolgozó munkaviszonyát jogellenesen szüntetik meg, a munkaviszonyt helyre | kell állítani. I Néhány olyan olvasónk panaszával foglalkoztunk az utóbbi időben, akiknek munkaviszonyát különböző jogcímekre alapozottan a vállalat felmondással megszüntette. A munkaügyi vita hosszabb ideig húzódott, közben az állásokat betöltötték, és miután a felmondás hatálytalanítására került sor, régi munkakörébe a dolgozót visszahelyezni nem tudták. Így például az egyik panaszos számviteli csoportvezetőként dolgozott, 6 miután köziben munkakörét betöltötték, a felmondás hatálytalanítása után bérelszámolónak helyezték eL Emiatt a dolgozó és a vállalat között újból viták keletkeztek. A vállalat nem járt el helyesen. A Munka Törvény- könyve úgy rendelkezik, ha a munkaviszony megszüntetését hatálytalanítják, a dolgozót eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatni, valamint meg kell téríteni elmaradt munkabérét, és egyéb járandóságait, továbbá az esetleg felmerült kárát is. Nem keli azonban megtéríteni a munkabérnek és egyéb járandóságnak, valamint a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült, vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. Amennyiben a vállalat nem így jár el, a dolgozó újabb munkaügyi vitát kezdeményezhet, és végül is a jogerős munkaügyi döntés végrehajtását követelheti, amelyért az igazgató, illetve megbízottja felel. Nem elegendő a felmondásban arra hivatkozni, hogy annak indoka a munkára való alkalmatlanság. Az előbb említett olvasóink közül az egyik felmondásában a szakmai alkalmatlanságot határozták meg a felmondás okaként. Jelenleg emiatt folyik most a munkaügyi vita. A vállalat ebben az esetben sent járt el a jogszabálynak megfelelően. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a vállalati felmondást meg kell indokolni. Ennek az indokolásnak világosnak, konkrétnak, és félreérthetetlennek kell lennie. Nem elég csak általánosságban hivatkozni arra például, hogy a dolgozó a munkáját nem látja el megfelelően, vagy hogy több alkalommal szakmai hibát követett el, hanem fel kell sorolni azokat az eseteket, amelyek végül is oda vezettek, hogy a dolgozó munka- viszonyát a vállalat felmondani kényszerült. Ha a vállalat ezt nem teszi, számítania kell arra, hogy a munkaügyi döntőbizottság a felmondást hatálytalanítja. Szolgáljon tanulságul az is, hogy mindaddig, amíg a felmondás jogerőre nem emelkedett, nem tölthető be véglegesen annak a dolgozónak munkaköre, akinek a vállalat felmondott. Bár, ha a felmondásban közölt okok a munkaügyi vita során bizonyítást nyernek, akkor a munkaügyi vitát eldöntő szervnek, akár a vállalati munkaügyi döntőbizottságnak, akár a munkaügyi bíróságnak, nincs joga mérlegelni a vállalati döntés súlyosságát. Csak azt vizsgálhatják, hogy a közölt okok megfelelnek-e a valóságnak, azt viszont már nem, hogy azok olyan súlyosak-e, hogy amiatt a dolgozó munkaviszonyát fel kellett mondani. A Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiuma a 10. sz. állásfoglalásában iránymutatást adott arra, hogy — és ez vonatkozik P. Z.-né nagykőrösi olvasónkra is — abban az esetben, ha a vállalat a munkaviszonyt csak különösen indokolt esetben mondhatja fel, a különös indok fennállásának megállapításához mindig olyan súlyos ok szükséges, amely mellett a vállalat részére tarthatatlanná válna vagy aránytalan terhet jelentene a munkaviszony további fenntartása. A különös indokot megvalósító súlyos ok jelentkezhet a dolgozó személyével összefüggés1^! így például, ha a dolgozó munka közben rendszeresen italt fogyaszt, vagy a felettese által kiadott munkát megtagadja, de ide tartozik az is, ha üzemi lopáson érik tetten. Megállapítható a súlyos ok akkor is, ha a munkaviszonyból eredő kötelezettségét sorozatosan hanyagsággal megszegi, és se- lejtet gyárt a dolgozó. Ilyen esetekben már a kollektív szerződésben, vagy a Munka Törvénykönyvében biztosított védettségre nem nagyon hivatkozhat senki sem. Hogyan és hol kell kérni a nyugellátás megállapítását, milyen iratokat kel ehhez csatolni? A nyugellátás megállapítását kérni kell. Kérelem nélkül hivatalból nyugdíjmegállapító eljárást lefolytatni nem leltet. A nyugellátás megállapítása iránti kérelmet (igényt) az e célra rendszeresített igénybejelentő lapon — néhány kivétellel — a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál, illetőleg kirendeltségnél kell előterjeszteni. A vasutasok és — haláluk esetén — hozzátartozóik a szolgálati főnökségnél terjesztik elő igényüket. Az igénybejelentés előterjeszthető személyesen vagy levélben. Az öregségi, rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíj a munkahelyi nyugdíjügyi albizottság útján is igényelhető, ha Ilyen működik a munkahelyen. Az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadék, valamint a növelt , ösz- szegű járadék megállapítása iránti igényt a mezőgazdasági termelőszövetkezetnél (szak- szövetkezetnél) kell előterjeszteni. A szövetkezet az igényt 15 napon belül köteles továbbítani az illetékes nyug- díj-megállapító szervhez. A nyugdíj-megállapító szervek elfogadják a levélben (posta útjár.) nem szabály- szerű űrlapon előterjesztett igényt is. Ilyen esetben a szabályszerű igénybejelentő lap kiállításáról utólag intézkednek. A Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság (Budapest VIII., Mező Imre u. 19/A.) bírálja el — az illetékességi területén lakó dolgozók és hozzátartozóik nyugellátási igényén kívül — az ország egész területére kiterjedő illetékességgel a külföldön lakó személyek igényét, valamint a nemzetközi szociálpolitikai • A használatbavételi engedélyről: Az építtető az elsőfokú építésügyi hatóságtól a munka befejezésétől számított 15 napon belül köteles használatbavételi engedélyt kérni. A kérelmet annál az építésügyi hatóságnál kell benyújtani, ahol az építési engedélyt is kiadták. • Milyen épületekre szübsé- gres használatbavételi engedélyt kérni? Általában mindazon épületekre — és épületrészekre — használatbavételi engedélyt kell kérni, melyek emberi tartózkodásra, vagy munkahelyül szolgálnak; továbbá a felújított, helyreállított, átalakított vagy bővített épületekre, melyek építési engedélyhez kötöttek. Nem szükséges, viszont használatbavételi engedély a rendes, háztartási szükségeteket kielégítő és szolgáló mellék- épületekre, valamint a kerítésekre, a közterületen álló ideiglenes jellegű árusító bódékra, valamint a községben (nem üdülőterületen és nem fő útvonal mentén), a földszintes lakóépületekhez és gazdasági épületekhez tartozó ámyékszékre, pöcegödörre, szemétgyűjtőre, és trágyatárolóra. • A kérelem tartalma. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető, s az ingatlan tulajdonosa nevét, címét, az épületek helyének és rendeltetésének leírását, az építési engedély számát és keltét. A kérelemhez mellékelni kell a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy az építkezés az enge(társadalombiztosítási) egyezmények hatálya alá tartozó személyek és hozzátartozóik nyugellátási igényét. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság bírálja el az ország egész területére kiterjedő hatállyal — a meghalt nyugdíjas hozzátartozója által előterjesztett igényt; — a házasitársi pótlékra és a családi pótlékra vonatkozó igényt, ha ezt a nyugdíjas terjeszti elő; — a végkielégítésre vonatkozó igényt. Milyen iratokat kell csatolni az igénybejelentéshez? Az igénybejelentő lapokat gondosan kell kitölteni és mellékelni kell hozzá azokat az igénylő rendelkezésére álló iratokat, igazolásokat, amelyek az igénybejelentő lapra bejegyzett adatokat, mint például a személyi adatokat, szolgálati időt stb. hitelesítik. Az igénybejelentő lap gondos kitöltésével, a szükséges iratok, igazolások beküldésével a nyugdíj megállapítását gyorsítani lehet. A személyi adatokat a munkahelyi nyugdíjügyi albizottság, illetőleg a nyugdíjmegállapító szervnél személyesen történő igénybejelentés esetén a nyugdíjmegállapító szerv az igénybejelentő lap megfelelő rovatainál a személyi igazolvány alapján hitelesíti. Ilyen hitelesítés hiányában, az igény- bejelentő laphoz születési vagy házassági anyakönyvi kivonatot kell csatolni. Az igénylő köteles igazolni a jogosultságához szükséges feltételeket. A nyugellátásra jogosultság elbírálásához és a nyugellátás összegének megállapításához szükséges adatok közül azokról kell igazolást (például szolgálati bizonyítványt) csatolni, amelyek a társadalombiztosítási, illetőleg a nyugdíjmegállapító szervek nyilvántartásában (például a munkaviszony-nyilvántartó lapokon) nem szerepelnek. E nyilvántartásokban nem szereplő adatbit és igazolások beszerzéséhez a nyugdíj-meg- állapító szervek, az igénylőnek segítséget adnak. Néhány olyan adat és igazolás beszerzéséről, amely az igénylőnek nehézséget okozna, a nyugdíi-megállapító szervek gondoskodnak. délyezett tervnek megfelelően zajlott le. Amennyiben az építési munkákat az engedélytől eltérően végezték el, mellékelni kell az engedélyezett és a kivitelezett állapot közötti eltérést feltüntető helyszínrajzot és a műszaki terveket. A használatbavételi engedélykérelemre 100 forintos illetékbélyeg szükséges, kivéve a lakóházakét, melyekhez a kérelem illeték- mentes. • Mit kell még tudni a használatbavételi engedélyről? Az ingatlan tulajdonosa a használatbavételi engedély jogerőre emelését követő 30 napon belül köteles bejelenteni a járási földhivatalnál, hogy épületet létesített. Ennek megvalósulási térképét két példányban mellékelnie kell. A lakóépületekkel kapcsolatos adókedvezmény egyik feltétele, hogy a használatbavételi engedély jogerős legyen. Az elsőfokú építésügyi hatóság az engedély egy példányát a pénzügyi szakigazgatási szervnek is elküldi. Amennyiben az építkezés OTP építési kölcsönnel történt, a kölcsön végelszámolására csak a használatbavételi engedély bemutatása után kerülhet sor. • A bontási engedélyekről. Azoknak az épületeknek lebontásához, melyek építése építési engedélyhez kötött, engedélyt kell kérni. Enélkül is lebontható a 150 légköbméternél kisebb térfogatú, s nem lakás céljára szolgáló épület, továbbá a felvonulási épület, ha ez a szomszédok jogos érdekeit nem sérti. Dr. M. J. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Utcanévjegyzékek készülnek Rendelet az áttekinthetőség elérésére Megjelent a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének az a rendelkezése, amely az utcanév és településrésznév megállapításának általános szabályait tartalmazza. A rendelkezés kimondja, hogy minden utcát el kell nevezni és az utca nevét csak különösen indokolt esetben szabad megváltoztatni. Élő személyről utcát elnevezni nem szabad, és egy településen azonos nevű utcák nem lehetnek. Az új utca nevét közvetlenül a terület kisajátítását, illetve közterületként való bejegyzését követően kell megállapítani. Egyesült községek (egyesült város és község) területén a szükséges utcanév-változtatást az egyesülést követő egy éven bélül kell végrehajtani. Az utcanév megállapításakor figyelemmel kell lenni a történelmi hagyományokra, a földrajzi környezetre és természetesen a nyelvhelyességi követelményekre. Az utca nevét olyan, táblákon kell feltüntetni, amelyek segítenek a tájékozódásban. Az utcában az ingatlanokat — az épületeket és a beépítetlen telkeket — a közterületről jól látható táblán feltüntetett számmal kell ellátni. Ezentúl az utcák nevét jegyzékbe kell foglalni és abban a változásokat fel kell tüntetni; az utcanévjegyzék közhitelű nyilvántartás. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének új rendelkezése intézkedik a hatásköri és eljárási szabályokról is. Emlékmű lakai alatt — avagy kegyelet. A fiatalember vett egy csokor hóvirágot és vasárnap, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján vonatra ült. Abonyba tartott, a forradalom bukása után hírhedtté vált Vigyázó-kastélyba. Oda, ahol a darutollasok kínozták halálra az elfogott vöröskatonákat, a Tanácsköztársaság híveit. Egyszemélyes békemenetének egyszerű indítéka volt, hogy kedves, öreg ismerősére gondolt, akit ott nyomorítottak meg, s a másikra, akinek mindennap délben térden csúszva kellett jelentkeznie — botozásért, de gondolt azokra, akiket soha nem is ismert, akik a terror névtelen áldozatai voltak. Erről persze senkinek sem szólt, s még a pici csokrot is a vállán fityegő bőrtarisznyába süllyesztette, Abonyban egyedül, mint egy kiránduló, a hajdani kastélyhoz gyalogolt. Körülnézett, körben sehol senki, előtte az emlékmű, talán összerógyó vöröskatonák stilizált alakjait ábrázolja — talán valami mást. Nehéz kivenni ilyen messziről, a látást pedig erősen zavarja a drótkerítés. Meg a vasrácsos kapu is. És rajta a lánc, meg a lakat, pedig friss koszorúk díszítik. A tanácstalan fiatalember ekkor felfedezte a portásfülkét főportással, főbejárattal és cégjelzéssel: Mechanikai Művek abonyi gyáregysége. (Igen, halad az élet, lám-lám az emlékhelyen gyökeret vert a vidéki iparosítás). — Jónapot kívánok, szeretném megnézni az emlékművet — mondta és már nyúlt is a táskájához, de megállt a keze látván a cerberus merevre váltott arcát és tilosra állított fej- csóválását. csak engedéllyel — Ilyenkor ide senki be nem... — Ma van március huszonegy. — De tegnap volt a koszorúzás, miért nem akkor jött? — Mert én nem idevaló vagyok és különben is az évforduló napján szeretném a kegyelet ... — Nem érdekel, jöjjön holnap nyolctól tizenegy óráig munkaidőben, ez itt üzem. — Kérem szépen, tisztelegni szeretnék a Tanácsköztársaság emlékének. — Van engedélye? — Nincs. — Nahát, akkor... — Tudja mit, jöjjön oda velem, tegyük meg együtt azt a húsz lépést, és még a karomat is foghatja. — Ne szórakozzon velem. A fiatalember kétségbeesésében igazolványt dug az orra alá. — Újságíró. Akkor meg pláne nem. Vagy hoz engedélyt vagy viszontlátásra. Mit tehetett a rögeszmés vándor, aki egy évfordulóra az évfordulón akart emlékezni. Elment a községbe, megkereste szépen a főilletékest, aki elkérte a személyi igazolványát, és annak alapján a kérésnek megfelelően kiállított egy aznapra szóló igazolást. Virágelhelyezés céljából. A fiatalember pedig elővette a megfony- nyadt csokrot, belecsomagolta a friss és üde igazolásba és nagy ívben behajította az első kertbe. Közben pedig arra gondolt, milyen jó lenne, ha jövőre az emlékművet nem a közönségtől, hanem az üzemtől kerítenék el. Igriczi Zsigmond A Pest megyei Bíróság irányításával: Újjászervezik a pártfogó felügyeletet Tavaly látott napvilágot az a rendelkezés, amely újraszabályozza a szabadságvesztésből szabadultak utógondozását. Az eddig tanácsi szakigazgatási hatáskörbe tartozó pártfogó felügyeleti teendők irányítását január elsejétől a megyei bíróság vette át. A bontási kérelemhez csatolni kell az épület tulajdonjogának igazolását (3 hónapnál nem régebbi keletű telekkönyvi szemlével); idegen vagy közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonos vagy társ- tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát, vagy az azt pótló bírósági határozatot. Mellékelni kell még a bontandó épület műszaki leírását, anyagainak és szerkezeteinek állapotáról, és a bontási munka végzésének módjáról. Műemlékek, műemléki jellegű, s a városkép szempontjából jelentős épületeknél valamennyi homlokzatáról készült fényképet és a műszaki tervet is csatolni kell. A bontási engedélykérelmet 50 forintos illetékbélyeggel lássuk el, kivéve a lakóépületek bontására kért engedélyt, mely illeték- mentes. • Célszerű tudnivalók a bontás végrehajtásáról. A bontást csak az engedély jogerőre emelkedése után, s az épület teljes kiürítését követően szabad elkezdeni. A munkát folyamatosan kell végezni, s a lehető legrövidebb időn belül teljesen be kell fejezni a bontást. Ügyelni kell arra is, hogy az esetleg megmaradó határos vagy szomszédos épületek ne rongálódjanak, s ne szenvedjenek olyan sérelmet, mely veszélyezteti állékonyságukat. Az esetleges rongálódást a bontást végzőnek kell — méghozzá haladéktalanul — kijavítania. A bontás során a porképződést locsolással meg kell akadályozni, a bontási anyagok és törmelékek azonnali, gyors elszállításáról gondoskodni kell. Wächter Roland, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának helyettes vezetője. A jogszabály hangsúlyozza az utógondozás célját; az elítélt társadalmi beilleszkedésének elősegítését. A törvény- erejű rendelet felsorolja azokat az eseteket, mikor kell, illetve mikor lehetséges a pártfogó felügyeletet elrendelnie a bíróságnak. Eszerint kötelező az intézkedés, ha az elítéltet szigorított őrizetből bocsátották el, vagy mellékbüntetésként meghatározott helyiségből kitiltották. Egyébként a bíróság eseti mérlegelésétől függ az utógondozás alkalmazása. A szabadságvesztésből szabadultak gyakran maradnak lakás és munkahely nélkül. Iyenkor a hivatásos és a társadalmi pártfogók közbelépnek, hogy segítsenek az illetékes szervek bevonásával a talajt vesztett embereken. Pest megyében most szervezik a társadalmi aktívákból álló hálózatot. Dr. Horváth András, megyei hivatásos pártfogó irányításával alakulóban van a társadalmi pártfogók hálózata. Négy járásban A fogyasztási szolgáltató vállalatok bérkedvezményéről az 5/1976. (II. 21.) Mü. M. rendelet rendelkezik. (Munkaügyi Közlöny 3. szám.) A vállalati és szövetkezeti kulturális alapok célszerű fel- használására ugyanitt találnak az érdekeltek iránynáu- tatást. A szakmai felügyeletet ellátó, nem függetlenített szak- felügyelők díjazásáról kiadott 112/1976. OM. számú utasítást a Művelődési Közlöny március 25-i száma tartalmazza. Az ifjúsági parlamentek megrendezéséről szóló 1003/ 1976. Mt. számú határozat végrehajtásáról ugyanitt találják meg az érdekeltek az Állami Ifjúsági Bizottság határozatát. — budai, monori, szentendrei, ráckevei — már hozzáláttak a munkához. Járásonként az igazságügyi, belügyi és a tanácsi szervek javaslatára kijelölték azokat, akik nemcsak vállalkoztak, hanem alkalmasnak is bizonyultak e cseppet sem köny- nyű feladat ellátására. A zömében nyugdíjas igazságügyi szakemberekből álló hálózat tagjai társadalmi munkában látják el az utógondozást. Dr. Horváth András elmondta, hogy a budai járást leszámítva, valamennyi körzetben most ismerkednek az aktívák a pártfogó felügyelői hivatással. A szervező különösen számít a szocialista brigádok tevékeny közreműködésére. A Pest megyei Bíróság javasolta a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat megyei szervezetének, hogy a jövőben rendezzenek előadásokat a vállalatok gazdasági és szakszervezeti vezetőinek az utógondozott munkahelyi beilleszkedéséről. K. P. Balesetek miatti kártérítési igények elbírálásáról kiadott NIM. közlemény a Nehézipari Értesítő 6. számában jelent meg. A mezőgazdasági nagyüzemek állóeszközei értékcsökkenésének elszámolásáról és felhasználásáról a Magyar Közlöny 18. számában jelent meg a 10/1976. (III. 7.) MÉM. számú rendelet. A motorcsónakok Balatonon történő üzemeltetésének megtiltásáról kiadott 3/1976. (III. 12.) KPM. számú rendeletet a Magyar Közlöny 19. száma tartalmazza. Az árhatósági hatáskörök módosításáról ugyanitt jelent meg a 2/1976. (III. 12.) AH. számú rendelkezés. Tíz nap rendeletéiből
