Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

1076. MÁRCIUS 28., VASÄRNAP \/Cíiitm Ma felmérik a forgalmat A felmelegedett idő hatására nagy kirándulóforgalomra szá­mít a BKV, a Volán és a MÁV. A BKV például 46 pótautó­buszt állít forgalomba a budai hegyvidéki járatokon. Sűrítik a HÉV-járatokat Szentendre és Ráckeve felé, összesen 15 sze­relvénnyel indítanak többet, mint az előző hétvégeken. A Volán-ügyelet tájékozta­tása szerint ma 25 kisegítő au­tóbusz is szállítja majd az uta­sokat a szentendrei vonalon és többek között a Mátrába. A MÁV, pótkocsikkal erősíti a Dunakanyar és a Balaton vo­nalán a vonatokat. A személy- szállítási osztály pedig forgal­mi felméréseket végez, s ennek figyelembe vételével állítja majd össze a következő he­tek hétvégi forgalmi rendjét. A MŰVELŐDÉST KÖTELESSÉGNEK TEKINTIK Felelősségteljes vita a KISZ szentendrei városi küldöttértekezletén Egy héttel ezelőtt kezdőd­tek Pest megyében a KISZ járási, városi bizottságainak küldöttgyűlései. A szentendrei járás fiataljai is egy hete tartották visszatekintő és elemző tanácskozásukat. A város KISZ-esei tegnap gyűltek össze, hogy_ megvizsgálják négyesz­tendős munkájukat és megha­tározzák további tennivalói­kat. A 82 küldött és 12 meg­hívott tanácskozásán részt vett Simon János, az MSZMP szentendrei városi bizottságának első titkára, Marosvölgyi Lajos, a városi Tanácsi bizottságok Érden érdemben Érden eredményesen segítik a tanácsi munkát az állandó bizottságok. Mind a kilenc te­vékenysége szorosan kap­csolódik a nagyközség éves tervéhez. Az általában 5—6 tagból álló csoportok évenként négyszer üléseznek. Az ülések között — együttműködve az illetékes szakigazgatási szer­vekké — véleményező, javas- lattevő, koordináló, ellenőrző és végrehajtó funkciót látnak el. Mindegyik bizottságban — melyek egyébként nemcsak tanácstagokból állanak — ta­nácsi felelős ügyel az előírá­sok törvényes megtartására. Az ügyrendi bizottság nem­csak eljárási kérdésekkel fog­lalkozik. Munkájához tartozik a villany- és útfejlesztés sor­rendjének, mértékének megál­lapítása. Jelentős a szerepe abban, hogy Érden a jogsza­bályokat sikerült egységes ke­retbe foglalni. A szabálysértési bizottság a közrenddel, a közbiztonsággal összefüggő problémák vizsgá­latán kívül konkrét ügyekben is hozott érdemi döntéseket. A számvizsgáló bizottság az éves költségvetés előkészítésé­ben működik közre. A terv- közgazdasági-műszaki, a köz- művelődési és ifjúságvédelmi, az egészségügyi és szociálpoli­tikai, valamint az élelmezési és lakosságszolgáltatási bizott­ságok munkakörét jól mutat­ják az elnevezések. . tanács elnöke és Szentgyörgy- vári István, a KISZ Pest me­gyei bizottságának tagja is. A küldöttekhez előzetesen eljuttatott írásos beszámoló­hoz Benkovics György, a KISZ városi bizottságának titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést, kiemelve a KISZ kongresszusi dokumentumai­nak vitájával kapcsolatos ta­pasztalatokat. A város ifjúságának életét, szakmai, mozgalmi és társa­dalmi munkáját részletesen taglaló beszámolóhoz felelős­ségteljesen szóltak hozzá a város fiataljainak küldöttei. Központi helyet kaptak a beszámoló vitájában a gazdasági építőmunka kérdései, többek között a Szakma ifjú mestere mozgalom további megerősítésének feladatai. Jelentős szerepet kaptak a tanácskozáson a közművelő­dés kérdései is. A város jó adottságaira hivatkozva a fel­szólalók hangsúlyozták a ha­tékonyabb és tartalmasabb munka fontosságát. Különö­sen az ifjúsági klubok jelen­tőségével .foglalkoztak, rámu­tatva, hogy a művelődést ki­emelt feladatnak tekintik. Elemezték a fiatalok a tava lyi forradalmi ifjúsági napok eseményeként rendezett poli­tikai vitakörök nagy nevelő hatását, kö­zösségformáló erejét. Az együttműködési, szervezé­si kérdésekről szólva a vitá­ban főképpen a járás és a Kossuth Lajos Katonai Fő­iskola fiataljaival való kap­Nyolc helyett tizenkettő Még Pestről is jönnek — Tápiöszecsői házépítők Soha nem tartozott Tápió- szecső a nagykátai járás azon községei közé, melyekben min­den népszámláláskor kevesebb lakost írtak össze. Lélekszáma ugyan nem növekedett látvá­nyosan, de lassan évről évre több lett. Tavaly év végén 6021 ember élt itt, hetvenket­tővel több, mint egy esztendő­vel azelőtt. A gyarapodás fő tényezője, hogy a születések száma meghaladja az elhalta­két. 1975-ben például 58 sze- csői hunyt el, s 110 újszülött látta meg a napvilágot. Ezen felül az utóbbi tíz esztendőben évente máshonnan 20—30 csa­lád telepedett le a nagyközség­ben. S tíznél ritkán magasabb az évente elköltözők száma. Csendesebb élet A családok az ország minden részéből jönnek ide és több­nyire mindjárt saját házukba költöznek. Először rendszerint a családfő érkezik meg, s al jogosult azonban ennek ellené­re is kívülrekedt. Ezért elha­tározták, hogy az új óvodát még 50 gyermek számára to­vább bővítik. Sok lesz az elsős A gyerekek egyre növekvő száma iskolagondot is okoz. Ez idő szerint három különböző épület 13 tantermében délelőtt és délután tanítanak. Kicsi­nyek a termek: 30—32 növen­déknél többet nem lehet beosz­tani egy-egy csoportba. A jövő tanév kis elsőseit már összeír­ták: 115-én lesznek. Szeptem­berre tehát feltétlenül szükség lenne legalább egy, de inkább két tanteremre. Építkezés nem oldhatja meg ezt a problémát-, a bővítés nem készülne el a tanév kezdetéig. Tanteremnek alkalmas bérelhető hely pedig pines a községben. Ez a gond tehát egyelőre megoldatlan. A gyermekek egészségének védelme szem­A hiányt tetézi, hogy február­ban a két körzeti orvosi állás egyike megüresedett. A pályá­zatot már kiírták, remélik, hamar betölthetik. A körzeti orvosnak már van lakása. A fejlődő nagyközségben ta­valy megalakult az ivóvíztár­sulat. A legtöbb kút vize ugyanis nem megfelelő. Elké­szült már három mélyfúrású bővizű kút. Egyelőre azonban csak az egyik működik, az is a sütőüzemet látja el. Lesz víz gyermekorvos Tápiószecsőre, de otthagyta a falut, mert nem tudtak lakást biztosítani részére. Egy ideig helyettes járt ki, de most helyettes sincs. bérlő vagy ágyrajáró lesz. Az- 1 pontjából további probléma, után hamarosan telket vásárok! hogy egy esztendő óta betölíet- házat épít. Akkor jön a család. I len a körzeti gyermekorvosi ál- Sok budapesti is beköltözik a | lés. 1973-ban került az első nagyközségbe. Néhány an azért, mért a járásban van a munka­helyük, zömük azonban nyug­díjas, a csendesebb életet kere­si és találja meg itt. A pesti le- hurcolkodók szintén házat épí­tenek. Telek van bőven és nem is drága. A község központjá­ban például nem több 100 fo­rintnál a négyszögöle. De a központtól távolabb eső Mag- dolna-telepen csupán 40—60 forint. Az olcsó telkek vonz­zák a betelepülőket, és aki tel­ket vásárol, építkezik is. Évente 30—40 családi ház készül el Tápiószecsőn. Sok közöttük emeletes. Ez idén alighanem még több lesz az új ház: január elseje óta már 21 építési engedély iránti kérel­met nyújtottak be. Üj házat persze nemcsak a beköltözők, hanem a helybéliek is építe­nek. A születések száma a népe­sedéspolitikai határozatok óta évről évre emelkedik. Sok a kisgyermekes család is. Ezért is nyitották meg januárban a nagyközség második óvodáját. A régibe 140, az újba 75 apró­ságot vehetnek fel. Sok igény­A Pest megyei Víz-' és Csa­tornamű Vállalat még a ta­valy megkezdte a vízvezeték építését. Terv szerint nyolc ki­lométer vezetéket kellett volna megépíteni. A vállalat túltelje­sítette a tervet: tizenkét ki­lométer hosszú vezetéket fek­tettek le. Idén és jövőre továb­bi 22 kilométer építésével kell az egész csőhálózatot befejez­ni. A hidroglóbusz felállítása után jövőre év végén — való­színűleg szakaszosan — megin­dul az ivóvíz-szolgáltatás és 1978-ra válik teljessé. Három­száz méterenként kifolyót ál­lítanak fel, de, aki akarja, be­kötheti a vezetéket az udvará­ra is. Sz. E. Belvárosi külkereslodelmi vállalat KERES német vagy angol (vagy mindkettő) tudással KÜLKERESKEDELMI LEVELEZÖNÖT (Lehet nyelvi tagozatú középiskolai végzettségű is ) IPARJOGVÉDELMI SZAKTERÜLETRE Jelentkezés: a 181-306-os telefonszámon, Sümeghy Pólóénál. KERESKEDELMI OSZTÁLYRA Jelentkezés: a 187-816-os telefonszámon, Gebauer Ferencnél, KOZGAZDASAGI ÉS SZERVEZÉSI OSZTÁLYRA Jelentkezés: a 180—240-es telefonszámon. Lázár Jánosnenál, DOKUMENTÁCIÓS SZAKTERÜLETRE Jelentkezés: a 187—370/244-es telefonszámon, Ruszinkó Lászlónénál. A szakmai nyelvvizsgára előkészítő nyelvoktatás lehetőséget a vállalaton belül biztosítjuk. csolat fontosságát hangsú­lyozták. Eredményként egye­bek közt a városi pártbizott­sággal, a társadalmi szerveze­tekkel és az úttörőelnökséggel megerősödött, fejlődő kapcso­latokról szóltak. A küldöttgyűlés a hozzá­szólások összegezése, a vita lezárása után 11 tagú KISZ- bizottságot, 7 tagú ellenőrző bizottságot és 5 küldöttet vá­lasztott a KISZ Pest megyei bizottságának küldöttértekez­letére. Az újonnan megválasztott KISZ-bizottság munkájához jó útravalót adott felszólalá­sában Simon János — ki­emelve a város sajátos adott­ságainak fontosságát az ifjú­sági munkában —, valamint Marosvölgyi Lajos és Szent- györgyvári István. Az újonnan választott KISZ-biZottság titkára ismét Benkovics Györgv lett. Sz. K. Útjavítók Diósd határában a hetvenes utat javítják az Aszfaltúlépítő Vállalat dolgozói. A három kilométer hosszú hibás szakaszt előreláthatólag április közepére javítják ki. Nagy Iván felvétele Rákóczi és a ráckeveiek A utal MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁS gyakran arra, hogy a Rákóczi-szabadság- harc idején a függetlenségért küzdő magyar­ság egyik legádázabb ellensége a bécsi reak­ció által félrevezetett és feibújtott szerbség volt. Sem a többször is megújított fejedelmi pátensek, sem pedig a kuruc tábornokok so­rozatos tárgyalási kísérletei nem vezettek eredményre; a szemben álló felek leveleiből gyakorta olvashatjuk, hogy a kuruc az sze­gény ráczságot széltiben öli, vagy hogy az ráczok elpusztították, égették az falukot. Ilyen viszonyok közepette ritkaságszámba ment, há egy-egy délszláv telep — ha nem is állt fegyverrel Rákóczi mellé — legalábbis pártatlanságot tanúsított. így például az egyik legrégibb magyarországi szerb központ, az 1440. X. 10-én alapított Csepel-szigeti Ko- vin-Keve (va Ráckeve) szerbjeiről maradt fenn több hiteles dokumentum arról, hogy elfogadták Rákóczi békejobbját. AZ ELŐZMÉNYEK 1704 első félére nyúl­nak vissza. Több kuruc kompánia portyázott ekkor a környéken, sőt hatolt be a császá­riak által féltve őrzött Csepel-szigetre, mely 1698-tól 1736-ig a bécsi haditanács elnöké­nek, Savoyai Eugén hercegnek a tulajdona volt. Ekkor történt egy sajnálatos eset, mely a kuruc fejedelem jóindulatának elnyerésé­re ösztönözte Keve szerbjeit. E történetet a több évszázados múltra visszatekintő rácke­vei görögkeleti kolostor protocolluma őrizte meg, ... egy Szép János nevű kuruez világ­ban élt öreg ember elbeszélése alapján. Az 1704-es esztendőben, nem tudni, melyik napon — talán április utolsó hetében, ami­kor Rákóczi csapatával a Csepel-sziget mel­lett vonult el, letáborozva Taksonyban, Lacz- házán, Dömsödön és Dabon — egy kuruc lo­vas érkezett Kevibe. Ez a lovas a görögke­letiek nagyhírű templomának megrongálásá­val akart bosszút állni sérelmeiért. A Nagy- boldogasszony-templomban a főoltár felett álló nagy keresztet puskatussal leverte, sőt rá is lőtt. Tönkretette a templom egyik leg­szebb Krisztus-ikonját, melyet kardjának he­gyével össze-vissza karcolt és szurkált; a sé­rülést az elmúlt években jugoszláv szakem­berek restaurálták Zimonyban. E gaztett után, délután egy órakor, a kuruc erősen ita­los állapotban felült a lovára, s át akart úsztatni a Kis-Dunán az Alföldre. Ám nem jutott messzire, még átkelés közben elérte a sors büntetése: lovastól együtt beleveszett a folyó hullámaiba. É SAJNÁLATOS ESEMÉNY volt a közvet­len kiváltó oka annak, hogy a békésen ke­reskedő, iparűző és szőlőművelő ráckevei szerbek, akik egyébként sem voltak hívei a háborúskodásnak, 1704 őszén védlevelet kér­tek a kuruc fejedelemtől, hogy hasonló in­zultusoknak és rablótámadásoknak idejében elejét vehessék. Rákóczi ekkor a Nógrád me­gyei Vichnyén táborozott, s a Kovinszky Ráczvárosiak Grationálissa s Protectionálissa feliratú, a kévéi szerbek számára létfontos­ságú okmányt 1704. X. 25-én itt íratta meg. A páratlanul értékes menlevél szövege a kö­vetkezőképpen hangzik: Nos Franciscus Dei gratia princep Rakóczy de Felseo-Vadász... Mivel Kovinszky nevű Rácz városban léveő clastrombéli Quardian Constantinusnak; több kalugyerekkel, úgy azon városban lakozo akar melly renden lé­veő Ráczoknak valakik tudnia illik kegyel- mességünket amplectalni kiványak a Magyar Nemzet ellen eddigh véghez vitt ellenséges minden tselekedeteket megengedtük, s ke- gyelmességünk szerint Amnestiáltuk, és fele- dékenységben menni is kegyelmesen resol- váltuk. Parantsollyuk azért fenn említett Lo­vas és Gyalog hadi Tiszteinknek, alattok való Hadainknak s egyéb Híveinknek mind közönségesen mind személy sze­rint, ismervén fenn megh írt Cons­tantinus Quardiant, kalugyereket, és említett Rácz városban lakó több Ráczokat kegyel- mességünk, s Protectiónk alá vétetett Hí­veinknek lenni, sem személyekben háborgat­ni sem jószágaikban Károssítani, felverni s felveretni, se magok Tiszteink meg ne pro- bállyák, sem alattok levő Hadainknak elkö­vetni meg ne engedgyék, külömben kik tse- lekszev.ek, Hadi Tiszteink, Hadaink, vagy a lakossok közül, kemény büntetésünket fog­ják magukon tapasztalni ... Rákocz m. k. A FEJEDELEM értékes védlevelének meg is lett az eredménye: Ráckevét többé nem érték kuruc támadások. Noha 1705-ben, 1706- ban, 1708-ban és 1709-ben is portyáztak vagy állomásoztak a Csepel-szigeten kuruc kom­pániák, Cseplészi János kiskun lovas kapi­tány, Jenei István főhadnagy, Szabó Máté szereskapitány, Sőtér Tamás colonellus és más tisztek vezetésével. Az 1605-től 1836-ig évről évre folyamatosan vezetett ráckevei bírói krónikás könyv vonatkozó bejegyzései arról tanúskodnak, hogy a szerbek, magya­rok és németek által lakott Csepel-szigeti mezőváros rendszeresen támogatta élelem­mel, takarmánnyal, forsponttal és adóval a kurucokat. 1706-ban például Cseplészi há­rom kiskun kompániája számára 600 forint adót fizetett Keve, 1710-ben pedig több mint 1100 forintot. Amikor 1705 elején a legendás hírű Boty- tyán János lett a Duna—Tisza közi kuruc csapatok vezénylő tábornoka, s tárgyaláso­kat kezdeményezett a budai, Fejér megyei és Csepel-szigeti rác katonai vezetőkkel, egyedül a ráckevei szerb kapitányt, Sajno- vics Györgyöt tudta áprilisban a kuruc sza­badságharc fegyveres szolgálatába állítani se­regével együtt. Sajnovicsélc állásfoglalásában minden bizonnyal komoly szerepet játszott az éppen fél esztendeje kézhe? kapott Rákó- czi-menlevél is. A kévéi szerbek e hazafias tettükkel maguk ellen fordították a budai és a környékbeli labancokat; 1705 végén, meg­torlásképpen, a császárpárti Ráczok az Lá­dáját fölverték a mezővárosnak, és elrabolták Kevi egész évi bevételét! Ráckeve szerb és magyar lakói mindvégig hűségesen kitartottak Rákóczi ügye mellett. Annak ellenére is, hogy 1709 végére a kuru­cok szerencsecsillaga már erősen hanyatlott. Ebben az évben a ráckevei mezővárosi ma­gisztrátus segítséget nyújtott Pap Istvány nevű kuruez Hadnagy által viteléért az két Dunán, mely miatt a budai császári parancs­nok 16 hétre a várbörtönbe csukatta Kevi bíróját és egész tanácsát. A kuruc seregeknek a Duna—Tisza közéről való kiszorulásával a budai németek hatalmukba kerítették az egész Csepel-szigetet, s ettől kezdve a rácke­vei uradalmi prefektus jelölte a mezőváros bíróját. 1709-ben és 1710-ben mindkét alka­lommal leváltotta a szerbek és a magyarok által választott kuruepárti bírókat és a saját embereit ültette a helyükbe. EGYÉRTELMŰEN azt bizonyítja Ráckeve példája, hogy a hazai délszlávok korántsem álltak egyöntetűen szemben a kuruc szabad­ságharccal, hanem egyes települések — me­lyekben évtizedek, sőt Keve esetében évszá­zadok óta délszlávok is éltek — összefogtak a magyarsággal a közös elnyomó, a Habs- burg-kormányzat ellen. Érdemes nagyobb fi­gyelmet szentelnünk Benda Kálmán törté­nész szavainak, aki nyomatékosan hangsú­lyozza, hogy ... a rác kérdés... a kortársak szemében az egyik legkomolyabb probléma volt... Mennyi lehetett számuk Magyaror­szágon ebben az időben, s mi lett velük ké­sőbb? Felőrlődtek a kegyetlen harcokban? Be­olvadtak? Egyáltalában mindenütt szemben álltak a magyar lakossággal? Megyénként, ezen belül községenként meg kellene vizsgál­ni ezt a kérdést, amelyre bőséges forrás­anyag található levéltárainkban ... Jobban kellene ismernünk a rác falvak társadalmi összetételét, gazdaságuk fejlettségi fokét, életformáját ahhoz, hogy ezekben a kérdé­sekben biztosabban tájékozódhassunk. Késégtelen, hogy e nehéz problémák mar­xista igényű megválaszolásában, a korábbi, nacionalista előítéletek leküzdésében és a fehér foltok feltérképezésében még igen sok tennivalója van modern történetírásunknak. Bizonyos, hogy a Rákóczi-évforduló reflek­torfénye jelentős segítséget ad e hosszadal­mas munkálatok sikeres elvégzéséhez. Mészáros László k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents