Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-27 / 74. szám
M76. MÁRCIUS 27., SZOMBAT 3 Fejlesztési pénzforrásainkat nagyobb mértékben kell a tervcélok szolgálatába állítani Dr. Tímár Mátyás tájékoztatója a Nemzeti Bank tevékenységéről A mindennapok hatékonyabb munkájában valósulnak meg a pártkongresszus határozatai Budakalászi mmkásgyűlésen mondott beszédet Győri Imn Munkások és értelmiségiek, műszaki és adminisztratív dolgozók, különösen nagy számban lányok és asszonyok gyűltek össze tegnap délután a Budakalászi Szövőgyár művelődési termében, ahol Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára egész napos Pest megyei látogatása alkalmával (melyről lapunk 1. oldalán tudósítunk), mondott beszédet. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigazgatóságának munkatársai és a szövőgyáriak vettek részt a munkásgyűlésen, amelyen — Énekes Bélának, a központ pártalapszervezete titkárának megnyitója után — Győri Imre mindennapi életünk legidőszerűbb kérdéseiről beszélt. A mindvégig nagy figyelemmel hallgatott beszéd elején az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a megjelenteket és — felcsattanó tapsoktól kísérve — adta át a vállalat egész kollektívája számára Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának üdvözletét és jókívánságait. Megemlékezett ezután arról,' hogy e Hetekben nemcsak dolgoztunk, hanem ünnepeltünk is: szeretettel köszöntöttük a nemzetközi nőnapon a dolgozó nőket, méltó tisztelettel emlékeztünk 1848. márciusára és 1919. vöröskatonáira, az első magyar munkáshatalomra, néhány nap múlva pedig szocialista hazánk legnagyobb nemzeti ünnepét, április 4-ét köszöntjük. Az Bndakalászon, » Lenfonó- és Szövőipari Vállalat gyártmány- fejlesztési osztályán Gy«ri Imre az új termékekkel ismerkedik Balról jobbra: Matók Iajos, a szentendrei járási pártizottság első titkára, Ear Inkái Oszkáméj Győri Imre és Belloeevicb Sándorne. az LSZV osztályvezetője. Koppány György felvételei idén a napokban ugyancsak tisztelettel emlékezünk az osztrák császári elnyomás ellen felkelt kuruc seregek vezérére, a 300 esztendeje született Rákóczi Ferencre is. Mindezeknek az ünnepléseknek azonban — mint mondotta — a munka adja meg az igazi tartalmát. Üj feladatok a nemzeti jövedelem növelésere teléseiknek adunk helyt, mert ezzel azt is mondjuk, hogy aki nem dolgozik jól, az ne te érvényesülhessen úgy az életben, mint a jól dolgozók. Senki ne jusson hozzá munka nélkül vagy kevés munkával nagy jövedelemhez. De mind többhöz jussanak hozzá azok, akik sokat dolgoznak a közösségért. Ennek megvalósítása természetesen nem könnyű dolog. A Magyar Nemzeti Bank feladatait a hitel, a pénzforgalom és a devizagazdálkodás területén a népgazdasági tervek céljai határozzák meg. Ez irányította tevékenységét az elmúlt IV. ötéves terv során, és ennek megvalósítására törekszik az V. ötéves tervidőszakban is — mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, öt év alatt a bank mintegy T0 milliárd forint beruházási hitelt folyósított, melynek mintegy felét az ipari vállalatok kapták. A mezőgazdasági vállalatok és szövetkezetek 19 milliárd forint beruházási hitelben részesülnuszonoi ewei ezelőtt alakult meg az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, s ebből az alkalomból pénteken az MSZMP Politikai Főiskoláján ünnepi gyűlést és baráti találkozót rendeztek. Az elnökségben foglalt helyet dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Grósz Károly, a Központi Bizottság osztályvezetője, Katona István, a Népszabadság fő- szerkesztője, dr. Gosztonyi Játék. A vállalatok túlnyomó többsége rendben eleget tesz hitelvisszafizetési kötelezettségeinek. Devizagazdálkodásunkat jellemzi, hogy nemzetközi fizetési mérlegünk az elmúlt öt év során aktívumot mutatott. Szelektív hitelpolitika Az V. ötéves terv gazdaság- politikai céljainak megvalósítása érdekében a Magyar Nemzeti Banknak szelektív hitel- politikát kell folytatnia, amely elősegíti a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, a fogyasztás és felhalmozás arányainak tervszerű alakulását, nos oktatási minisztériumi államtitkár és Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese. Dr. Petrus György igazgató ünnepi beszéde után dr. Maróthy László köszöntötte a vállalat dolgozóit, majd kitüntetéseket nyújtott át. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát egy, bronz fokozatát két dolgozó kapta. Ezenkívül a vállalat 41 dolgozója részesült különféle ifjúsági kitüntetésekben. a gazdálkodás hatékonyságát, a műszaki fejlesztést, a gazdaságos termékszerkezet kialakítását, az ésszerű és takarékos álló- és forgóeszköz-gazdálkodást. az exportképesség fokozását. Sommásan: a banknak hitelnyújtással arra kell ösztönöznie a vállalatokat, hogy fejlesztési pénzforrásaikat minél nagyobb arányban a tervcélok megvalósítására használják fel. A népgazdasági terv 1976- ban 148—150 milliárd forint beruházást Irányoz elő. A vállalati és szövetkezeti beruházások ebből mintegy 73—74 milliárd forintot tesznek ki, ehhez a bank 20 milliárd forint hitelt folyósíthat. Ebből az összegből előreláthatólag 7—8 milliárd forintot vesz igénybe az ipar, 3—3,2 milliárdot az élelmiszer-gazdaság, 1,5—1,7 milliárd forintot az építőipar. A konvertálható áruexportalapok növelését célzó fejlesztésekre 6,5 milliárd forint hitelt folyósítanak. Váci beruházásra A versenyképes exportárualapok növelése érdekében megvalósuló beruházások támogatására az V. ötéves terv 45 milliárd forintot irányoz elő. Az MNB 1075 őszén felhívást intézett a vállalatokhoz és szövetkezetekhez, hogy nyújtsák be azokat a javaslataikat, amelyek az ötéves tervidőszakban lehetővé teszik tőkés exportjuk realizálását. A felhívásra mintegy 300 javaslat érkezett. A bank által elfogadott hitelkérelmek 18,7 milliárd forint igénybevételét jelentik. Példaként említette Tímár Mátyás az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. fényforrás gyártásának fejlesztését, amelyhez a bank összesen 4,5 milliárd forint hitelt engedélyezett, ennek egy részét a váci gyárban használják fel. Jó lehetőségek a szocialista piacokon Az export-import finanszírozásról, a devizagazdálkodásról szólva az MNB elnöke egyebek között elmondotta, hogy gazdaságunk külső feltételeiben tavaly számunkra kedvező és kedvezőtlen változások következtek be. A tőkés gazdasági válság megnehezítette exportunkat, az 1974-ben magas nyugati importárakon megrendelt áruk kifizetésére is részben 1975-ben került sor. Kedvezett viszont fejlődésünknek, hogy a szocialista országok piacain értékesítési lehetőségeink változatlanul jók voltak, s a tervezettnél dinamikusabban bővítettük onnan származó importunkat. A második félévben már javult tőkés külkereskedelmünk cserearánya, s ez a külkereskedelmi mérleg aktívumában is tükröződött. A Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta még, hogy az 1976. január 1- vel árfolyamrendszerünk egyszerűbbé, áttekinthetőbbé vált. A forint értékállandóságának biztosítása érdekében aktív árfolyampolitika folytatására van szükség. Ez jutott kifejezésre a forint január 1-i általános felértékelésében, valamint az egyes tőkés valutáknál azóta három alkalommal végrehajtott árfolyam-módosításokban is. Javuló cserearányok Külkereskedelmi árforgalmunk tervszerű lebonyolításának és a bank devizagazdálkodásának külső feltételei az idén jobbak lesznek az előző évieknél. Szocialista partnereinkkel kölcsönösen előnyös megállapodásokkal rendelkezünk, amelyek megfelelnek ama törekvésünknek, hogy az exportot és importot egyaránt dinamikusan bővítsük. Az idén, a tavaly második félévben bekövetkezett fordulat folytatásaként, tőkés cserearányunk további javulásával számolunk — mondotta befejezésül Tímár Mátyás. — Az idei április 4-ét ünnepelve, egy esztendővel a párt XI. kongresszusa után a tennivalók sorbavételét helyezzük a középpontba. Azokat a tennivalókat, amelyeket a kongresszus fogadott el, hogy a dolgozó nép érdekében valóra váljanak. Nyugodtan jelenthetjük ki népünk, pártunk és mindazok előtt, akik érdeklődnek hazánk fejlődése iránt, hogy annak szellemében dolgozunk, amelyet a kongresszuson elhatároztunk. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy hazánkban szocialista alapokon olyan körülményeket hozzunk létre, amelyekben mind jobban és kellemesebben érzik magukat a tisztességes, becsületes dolgozók. Arra törekszünk, hogy a mi társadalmunkban mind kevesebb legyen az olyan nem szocialista jelentség, amely a dolgozó többség érdekei ellenére van, és érvényesüljenek szocialista elveink a társadalom továbbfejlesztésében, a közösségi szemlélet erősödésében, a demokratizmus kiszélesítésében, és gyarapodjanak a szocialista életmód lehetőségei. Mindezek elérése érdekében kívánjuk erősíteni népgazdaságunkat, mert ezzel szorosan összefügg hazánk egész felemelkedése, közös sorsunk. — A gazdasági kérdések és feladatok megoldása azért is áll a középpontban, mert ettől függ, hogy mit txidunk nyújtani az életszínvonal további emelésében, javításában, a kulturálódási feltételek biztosításában, hogyan tudjuk tovább javítani népünk egészségügyi, szociális ellátottságát, hogyan tudjuk még jobban megalapozni nemzetünk népesedéspolitikáját, s ettől függ honvédelmünk további erősödése is. A gazdaság fejlődése tehát nagy mértékben mutatója a társadalom erejének is. Ez kihat a nemzetközi életre, a külpolitikára, arra, hogy miként tudunk hozzájárulni a közös harchoz a békéért küzdő, a haladásért küzdők táborában, az imperialista, agresz- szív erőkkel szemben. A továbbiakban rámutatott Győri Imre arra. hogy napjainkban a gazdasági kérdések más módon kerültek azonban előtérbe, mint a korábbi években. Gazdasági fejlődésünk- • nek ugyanis a korábbi lehetőségei már kimerülitek, ma már nem elegendő az új gépeli beszerzése, új üzemek indítása, új munkahelyek létesítése, ahogyan itt ennél a budakalászi üzemnél, úgy másutt te munkaerőgondok jelentkeznek. A vezetés feladata az, hogy keresse az új utakat, módokat, amivel növelhetjük a nemzeti jövedelmet. így kerül előtérbe a termelés korszerűsítése, a munka termelékenységének növelése, a munka jobb szervezettsége, a nagyobb szaktudás, a munkához való jobb viszony, a szocialista fegyelem megerősítése, amelyeket népünk javára anyagi eszközökké, tőkévé, nemzeti Jövedelemmé váltunk át — Azt kérjük dolgozó népünktől és azt követeljük önmagunktól te, hogy azt az általános egyetértést, amely megnyilvánult a pártkongresz- szus határozatai, pártunk politikája iránt, azt most a mindennapok munkájában, a helyi tennivalók sorában váltsuk a konkrét egyetértés konkrét tettekben jelentkező tőkéjévé. Amikor azt mondjuk, hogy hatékonyabban kell dolgoznunk, akkor a tisztességes emberek hangjának, az ő köve— Amikor ez a vállalat és ez a gyár nemes céljaiért küzd, akkor azt teszi, amit az egész ország, és hozzájárul az elmúlt években kialakult szocialista nemzeti egységhez. Munkájával, törekvéseivel támogatja ezt az egységet, amelyben kommunisták és pártonkívüliek, materialisták és idealisták, hívők és nem hívők. az egész becsületes, dolgos magyar társadalom együttesen akar cselekedni a haza érdekében. — Amikor ez a kollektíva helytállásban, magatartásában vállalja azt a harcot, amely a szocialista haza felépítéséért folyik, akkor azért is küzd, hogy távol tudjuk tartani a világégés veszélyét hazánktól és az egész emberiségtől. Az a helytállás ugyanis, amelyet a munkában tanúsítunk, az hatalmi erő is. fémjelezve hazánkat. Az imperialista agresszív körök is tudnak olvasni abból, hogy miként dolgozik egy szocialista ország, s — Minden kollektívának mindenütt van. tennivalója — jelentette ki az előbbiek kapcsán. — A vezetésnek is, a középszinteken is, és a gépeknél te a hatékonyabb munkára kell törekedni, mert csak így valósítható meg mindaz, amit a pártkongresszuson a nép életszínvonalának emelése, a szocialista körülmények javítása érdekében elhatároztunk. Beszéde további részében Győri Imre a Lenfonó és Szövőipari Vállalat tevékenységével foglalkozott és elismerően jelentette ki, hogy tapasztalatai alapján e vállalatnál és közelebbről a budakalászi gyárban sok olyan nemes dolgot sorolhat fel, amely szavazatot jelent a párt programja, népünk felemelkedése mellett örvendetesnek nevezte, hogy a magyar lenipart nehéz helyzetből sikerült megmenteni és ma — amikor a lenanyagok, általában a természetes alapanyagok iránt világszerte nagy a kereslet — nagy jövő áll e vállalat dolgos kollektívája előtt. Elismeréssel szólt mindazokról a szociális törekvésekről is. amelyeket a munkások nagyobb megbecsülése érdekében fejtett & fejt ki a vállalat. ennek alapján ismerik meg erejét. Látniuk kell ellenségeinknek, hogy nincs reményük Magyarországot kiszállítani a szocialista népek családjából, a Szovjetunió oldaláról, itt nin"s többé talaja semmilyen békeellenes törekvésnek. Befejezésül újólag arra hívta fel a figyelmet Győri Imre, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a XI. kongresszus elhatározott irányvonala szellemében úgy tevékenykedik és a kormány úgy vezeti az országot, hogy népgazdaságunk erősítésével mindaz valósággá váljék, amit egy esztendeje a dolgozó nép érdekében elhatároztunk. Ehhez kérte a jelenlevők. a szövőgyáriak hozzájárulását. s a szavait követő hosszan tartó taps jelezte, hogy e kollektíva megértette, magáévá tette mindazt, amihez eredményes ió munkát kívánt számukra a Központi Bizottság titkára. L. Z. A MINISZTERTANÁCS TÁRGYALTA A pályakezdők MASFÉLSZAZEZER fiatal búcsúzik az alma matertől az idén. Szakmunkásként, friss érettségi bizonyítvánnyal, vagy más középfokú képesítéssel, egyetemi, főiskolai diplomával. Mi tagadás, ezt az idei startot a megszokottnál jóval nagyobb figyelem — és izgalom — előzi meg. Persze, nem elsősorban az iskolától veendő búcsú miatt. Az érdeklődés most a folytatás. az elhelyezkedés lehetőségeit teszi a vizsgálódás tárgyalóasztalára: hova mehet, mit csinálhat a gyerek? Túl az évente megszokott egyetemi felvételi napokon, ezúttal nem kisebb a szorongás azért, hogy lesz-e megfelelő munkahely? És ha lesz. beléphet-e a pályakezdő? Milyen intézkedések várhatók azért, hogy a fiatalemberek azt folytassák a gyakorlatban. amiért tanultak — tiosszabb-rövidebb ideig, s amiért ők. családjuk és a társadalom nem kis anyagi és más természetű erőfeszítést hozott? A kérdés teljesen jogos. Ezt a Minisztertanács legutóbbi ülésén megfogalmazottak is aláhúzzák. A kormány előtt alapos jelentést ismertettek, amely a pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeit vizsgálta meg az adminisztratív létszámzárlat szemszögéből, felsorolván azokat az intézkedéseket is. amelyek feltétlenül szükségesek a megoldáshoz. Legelőbb — s talán ez mondja a legtöbbet is —, érdemes megemlíteni, hogy a kormány társadalmi-politikai kérdésként kezelte, kezeli az ügyet. Nevezetesen azt, hogy a létszámzárlat megsértése nélkül a lehető legjobban oldják meg az érintettek ezt a feladatot, egyeztessék össze a népgazdaság és az egyének — a végzősök — érdekeit. Ennek érdekében alaposan felmérték — szám szerint meghatározták —, hogy kiknek az elhelyezkedéséhez kell külön intézkedés. Kiderült például, hogy az 55 ezer új szakmunkás. továbbá a 19 ezer különféle szakközépiskolás, felsőfokú végzettségű pályakezdő fipari. mezőgazdasági, közlekedési, építőipari, egészség- ügyi, pedagógiai és jogi képzettségűek) elhelyezkedésének nincs akadálya, ám a közgazdasági iellegű végzettséggel rendelkezők munkába állításához megfelelő lépéseket kell tenni. A LÉTSZAMZARLAT első- soroan azokat érinti, akiit alkalmazottként kívánnak majd dolgozni és a pénzügyi, számviteli, vendéglátóipari, külkereskedelmi főiskolán, illetve a közgazdaságtudományi egyetemen végeznek. Megnyugtató azonban, hogy éppen érdekükben úgy foglalt állást a kormány: a felsőfokú szakképesítetteknek munkába állítását végzettségüknek megfelelően kell biztosítani, elsősorban a munkaerőhiányos területeken. Rendezőelvek is vannak erre: az illetékes intézményeknek pályázati felhívásokat szükséges meghirdetni, a zárlattal érintett területeken a pótlásra elsősorban a pályakezdőket kell figyelembe venni. A még időben született döntés minden bizonnyal rengeteg aggodalmat oszlat el. Jogosan. Feltehetően elcsendesedik az a vita is, amely a létszámstop kihirdetése óta tart leendő alkalmazottak és alkalmazók körében. És ezzel ld is pipálhatjuk mindezt eiintézendőink listájáról? Aligha. A mostani elhatározás nélkül nehéz lenne megoldást találni az új szakemberek elhelyezésére. Ám az sem vitatható, hogy e fontos döntés olyan kereteket határoz meg, amelyeket a gyakorlatban kell tartalommal kitölteni. olyan akaratot testesít meg, amit csak jó végrehajtással lehet teljesíteni! Például a késedelem nélküli, szabatosan kiírt pályázatokkal, egyes munkakörökben érdemi, gyors — tehát bürokráciamentes —. engedélyezési eljárással, amellyel el kell bírálni: felvehető-e alkalmazottként a pályakezdő, vagy sem. Nem feledkezhetünk meg azokról sem. akik esetleg „nem fértek be” az intézkedés valamelyik sorába, hiszen az életet még a legkörültekintőbb fogalmazás sem foghatja át. Dehát: róluk is szól a határozat. Szellemével. amikor kimondja — érdemes még egyszer idézni —. a pályakezdők elhelyezése társadalmi, politikai kérdés. NEM KÉTSÉGES, mindez tetemes felelősséget ró a hivatalokra, vállalatokra. És plusz ügyintézési munkát. Ezt a felelősségteljes munkát csak jól szabad elvégezni. Hiszen nem kisebb dologról van szó, mint az utánpótlásról. M. I. Napi tettekkel erősítjük a nemzeti egységet 1 i Az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat jubileumán
