Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-26 / 73. szám

A vezérlő fejedelemre emlékezve Kiállítások, ünnepségek, emléktúrák A magyar történelem nagy alakja, 11. Rákóczi Ferenc 3(X) esztendeje született. Az évfor­duló alkalmából járásunk csaknem minden községében ünnepséget rendeznek. Szer­veznek kirándulásokat, kiállí­tások nyílnak, filmvetítésre, szavalóversenyre kerül sor. Túrán rendezik meg a járá­si emlékünnepséget. A prog­ram során a résztvevők ellá­togatnak a túrái Rákóczi-Gal- gamenti Termelőszövetkezet­be, majd leleplezik Pólyák Fe­renc matkópusztai fafaragó szobrát. Ezt követően este hat órakor kezdődik a Rákóczi nevét viselő brigádok vetélkedője, a he­lyi irodalmi színpad em­lékműsort mutat be. Emellett a község valamennyi úttörőraja ünnepi foglalkozást tart. Vácszentlászlón ma, március 26- án Kuruc költészet címmel szavalóversenyt rendeznek. A fejedelem élete és a Rákóczi- szabadságharc címmel irodal­mi összeállítást mutatnak be a művelődési házban, március 27- én. Rákóczi és kurucai nyo­mában jelszóval a helybeli, a valkói és a zsámboki úttö­rőcsapatok rajonként albumot készítenek. Ugyanezen a na­pon délután három órakor dr. Benda Kálmán Rákórzi-kuta- tó előadást tart Zsámbokon, mindhárom község lakóinak részére. A valkói nagyközségi közös tanácshoz tartozó isko­lákban a történelemórákon is megemlékeznek Rákóczi szü­letéséről. Zsámbokon 27-én lesz ünnepi csapatgyűlés, s ezen a napon kiállítást is nyit­nak. A vácszentlászlóiak szerve­zésében kirándulócsoport in­dul április 6-án, 7-én Sárospa­takra. A vácszentlászlói műve­lődési háziban színházi elő­adást tartanak; a budapesti Bartók Gyermekszínház adja elő a II. Rákóczi Ferenc című darabot. Nagy tárcsán a művelődési otthon szervezésében március 27-én este fél hétkor kezdő­dik az ünnepség. A megemlé­kezésen dr. Lakatos Ernő, a Pest megyei Levéltár igazga­tója tart előadást nagy törté­nelmi személyiségünkről. Az ünnep színvonalát emeli a nagytarcsai ének- és tánc- együttes fellépése. Kuruc da­lokat adnak elő, s bemutat­ják az országos minősítő ver­senyen előadott műsorukat. Kistarcsán a 300. évforduló tiszteletére az iskola emléktú­rát szervez. Galgahévízen március 27-én fél kilenckor kezdődik az ünnepség, Erdös- vári Pál történelemtanár tart előadást, majd koszorúzásra kerül sor. Aznap fél tízkor a műve­lődési ház irodalmi színpa­di műsorát tekinthetik meg az érdeklődők, .majd fellép az úttörő pávakör is. Az évforduló tiszteletére vers és prózamondó versenyt hirdettek Galgahévízen, a dön­tőt ezen a napon tartják, s ugyancsak e napon vetítik le a Rákóczi hadnagya című fil­met. Délután két órakor a községi sporttelepen kezdődik a Rákóozi-kupa kézilabdaver­seny. A bagi nagyközségi kö­zös tanács tájékoztatása sze­rint Bagón és Iiévízgyörkön nem tartanak külön ünnepsé­get, a galgahévizi rendezvé­nyeken vesznek részt. Galgamácsán az irodalmi kör ad emlékműsort, ezt a szomszédos községekben, Vác­egresen és Váckisújfalun is bemutatják. Rákócziról a há­rom faluban Gyulai Sándor, a művelődési ház igazgatója tart előadásokat. Nagyszabású ünnepségsoro­zatot tartanak a fejedelem szü­letésének évfordulóján Veres­egyházon is. Március 25-én, csütörtökön ünnepi csapatgyű­lést tartottak. A könyvtár­klubban 27-én. szombaton a történelmi korról tart előadást Horváth Lajos. A nagyközségi KISZ-szervezet 28-án, vasár­nap indul Rákóczi-emléktúrá- ra. A veresegyházi úttörőtábor április 3-án felveszi II. Rákó­czi Ferenc nevét. Ugyanitt fel­avatnak egy márvány emlék­követ, amelyen a nagyközség térképe lesz látható. Ezen a rajzon megjelölik az úttörőtá­bort, amelynek helyén a sza­badságharc idején Rákóczi tá­borozott. A Váci Mihály Mű­velődési Központban április 15-én, este hét órai kezdettel kerül sor a nagyközségi em­lékestre, melyen szintén Hor­váth Lajos tart előadást. Ez­után irodalmi, zenei műsor hangzik el, és diafilmeket vetítenek a nagyközségben található Rákóczi korabeli emlékek­ről. Gödöllő város Rákóczi-kiál- lítása március 27-én, szomba­ton 11 órakor nyílik az ipari szakmunkásképző intézetben. A kiállítást Barkóczi István, a városi tanács művelődésügyi osztályánál?: vezetője nyitja meg. Ugyanitt március 30-án, kedden délután 2 órakor tart előadást dr. Benda Kálmán. A kiállítás április 4-ig tart nyit­va, reggel 8-tól délután 4-ig, vasárnap pedig délelőtt 10 órától 12-ig. ö. E. Rákóczi liada Gödöllőn (3.) Tartalék a vermekben, a tarai, györkitemplomban Egy levelet ismerünk, ame­lyet Gödöllőn írt Rákóczi 1710. március 22-én Ordódy György dandárnokánal?: ,,Á mely pénzünk vagyon Kegyelmed­nek keze alatt: adjon Kegyel­med Nemzetes Vitézlő Rétéi János ezredes kapitány hí­vünknek ötszáz Rhénes fo­rintokat, mely ha a magunk berzsenyi pénzünkből ki nem telne: a Nemes Kompániánk pénzéből kell pótolni és emlí­tett Kapitány Hívünket arról ex intergo contentálni (egé­szen kielégíteni) — informál­ván bennünket, melyik rend- bélibül fogja kifizetni? a sze­rint, mind kétféle pénzt már amennyire lehetett Kegyel­mednek percipiálni (felven­nie). A mely pantallérokat s puskatokokat praesentáltunk vala dragonyos regimentünk számára: azoknak is csinálta- lását megmaradandó pén­zünkből continuálja (folyósít­sa) Kegyelmed. Melyeket Praesentibus (sürgősen) akar­tunk intimálni (bizalmasan intézni).” Nem líírlietle a rongyos katonát Ordódy György ezredes bi­zalmas embere volt Rákóczi­nak, s a levél határozottan „magunk pénzéről” szólt. Et­től megkülönböztették az „or­szág pénzét”, s a vármegyéjét, amelyből a kerületi pénztárok fizették háromhavonként a brigádkasszákat, s azok ha­vonként a katonaságot. A „magunk pénze” Rákóczi bir­tokainak, bányáinak jövedel­me, s még évi százezer forint, amit udvartartására szavazott meg az országgyűlés, ötszáz rénes forint körülbelül 370 ezüst tallér. Egy tallér 1839- ben 2,33 forint. Tehát 370 tallér körülbelül 762" forintot tesz ki, ami megfelelt egy kis- hivatalnok egyévi fizetségé­nek. (Ez nem biztos számítás, más kulcsot is vehetünk, s ak­kor ennél nagyobb összeg jön ki.) Ez a pénz szolgálhatott Rétéi személyes szükségletei­re, de valami kisebb hadi be­szerzésre is, annál inkább, mert egész udvartartását, test­őr csapatait és a nemes kom­pániát saját pénztárából fizet­te Rákóczi. Az említett Bcr- senyben, a Garam mellett — ma Brezan — bánya volt, akkoriban a pénzverés gyorsí­tását szolgáló, az olvasztást elősegítő ólommal. A pantailé- rok és puskatokok is. miután Rákóczi fizette, az udvari nép szükségletére szolgálhattak. A fejedelem különben egész hadseregét uniformisba buj­tatta, nem tűrhette a rongyos katonát. Fellendítette az ipart, az akkori viszonyokhoz képest nagy manufaktúrák működtek például Munkácson. Rákóczi utolsó levele, amelyben előfordul Gödöllő, jellemző mind a fejedelem gondosságára, mind Gödöllő népének s a környékbelieknek megbízhatóságára. Munkácsról írja 1710 június 7-én Eszler- hás (Eszterházy) Antal úrnak, aki mint említettük, továbbra is Pest megyében működött Rákóczi eltávozása után: „Ezen utolsó szükségre kíván­tam vala én konzerválni az gödöllői vermeket és az túrái, györki templomokban levő gabonát, melynek látogatására elküldhet Kegyelmed...” Ha ezen helyeken nem volna, a szolnoki magazinumot ajánlja, „hogy az mindennapi kenyere legalább a hadseregnek kitel­hessék.” Mikor épültek a pincék ? Az élelmezést úgy szervezte meg Rákóczi, hogy minden megye gondozta éléstárait, s a nagyobb magazinok melletti sütőüzemeit. Ugyancsak a megye gondoskodott fuvarról, az élésnek a sütőházakba, s onnan a csapatokhoz való szállításáról — a hússal együtt. Hanem ehhez a munkához barátságos érzelmű lakosság kellett, amely nem töri fel a raktárakat, vermeket, nem fordítja szántszándékos vélet- lenségből árokba a szekeret rakományustól, hirelvén, hogy eb rakja fel 5 garasért, fakó vontatja 10 garasért, egyszó­val : amely nem gátolja a me­gyei éléstári felügyelők és a fuvar-komisszáriusok műkö­dését. Az Eszterházvnak Irt levél arra vall, hogy Rákóczi bízott a mai gödöllői és aszódi járás sokat próbált, talán há­rom ideiglenes kiürítésen is átesett népében. (1705., 1707. és 1708.) Bízott Gödöllő népé­ben is, hiszen a romhányi csata utáni három hónapban jól megismerhette őket. A levélben említett kút for­májú és mélvségű vermek használata általános volt, Jó munkáért di Cipészműhelyböl középüzemmé fejlődött a Péceli Vegyesipari Szövetkezet Tíz cipész kisiparos műhe­lyének egyesülésével alakítot­ták meg 1951-ben Pécelen a Cipész Ktsz-t. Az első zár­számadó közgyűlésükön 33 tag előtt 202 ezer forint termelési értékről számolt be az akkori elnök. Most, 25 év után, tíz üzem­egység 199 dolgozójának tar­totta jubileumi beszámolóját Csermely Gábor, a Péceli Ve­gyesipari Szövetkezet elnöke, s ebben már 27 millió 140 ezer forint termelési értékről szól­hatott. A régi profil cipőjavító részleggé zsugorodott össze, s fő feladata a lakosság igé­nyeinek kielégítése. Vesztesé­gét a többi, korszerű üzem­ágak nyereségével pótolják. Hogyan keletkezett a 6 mil­lió 750 ezer forint nyereség? Sok küzdelmes év áll mö­göttük. Előnyükre vált, hogy a nyereség egy tekintélyes ré­szét mindig fejlesztésre, a kis­üzem műszaki fettételeinek ja­vítására fordították. Így vált csakhogy agyag fala, feneke kellett legyen, azt ki lehe­tett égetni, meszelni; tetejét le­nyomtatták szalmával és kavi­csot szórtak rá. Hogy agyagot leltek-e ehhez a jobbára ho­mokos Gödöllőn, vagy kitég- lázták a vermeket, azt nem tudom, de voltak, különben nem említené Rákóczi. Kérdés az is, hogy'milyen régiek azok a nagy boros-, vagy más ren­deltetésű pincék, amelyek hol itt, hol ott kerülnek elő a mostani gödöllői építkezések során. (Szabadság tér, Köztár­saság út.) Ha esetleg XVIII. századiaknak bizonyulnak, nem éppen ezek szolgáltak-e Gödöllőn éléstárul? Ez azon­ban közbevetett mellékes kérdés, Rákóczi vermekről ír, s ezek legtermészetesebb he­lye ott van, ahol mélyen bú­vik meg a talajvíz. Talán Ha- raszton vagy a Köztársaság úton? Az Eszterházynak adott jú­liusi rendelkezés végrehajtá­sára már nem sok idő maradt: 1710 júliusában Pest megye Gödöllővel együtt végleg a császáriak kezére került. Két malomkő között Bethlen Gáborhoz, 1. Rá­kóczi Györgyhöz hasonló gon­dos gazdája volt az országnak II. Rákóczi Ferenc, aki két malomkő között őrlődött: ha az Esze Tamás, Üjfalussy Fe­renc féle népi főtiszteket job­ban a maga körébe vonja, el­veszti a nemesség támogatá­sát, ha erre nem kerít sort, kedvetlenül küzd a szegény­ség. Pedig hogy felvirágoztat­ta volna az országot, ha győz­het! Ady Endre írta meg leg­találóbban, hogyan őrizte őt meg emlékezetében a nép: . Rákóczi úr tudta, / Hogy és just is, és hogy mégis / Merrevan a föld népének / Boldogságos útja.” Heltai Miklós (Vége.) lehetővé, hogy a IV. ötéves tervben közel háromszorosára növekedett a teljes termelési értékük, s öt év alatt, mintegy 300 ezer forintról egymillió 250 ezerre nőtt a kifizetett ré­szesedési alap. Ezzel az ered­ménnyel érték el az idén a középüzemi szintet és elnyer­ték az OKISZ dicsérő okleve­lét. Leggyorsabban a lakatos­cs filmnyomó üzemül? fej­lődik. Közismertek a divatos, aránylag olcsó női táskáik, melyek többségét a bedolgozó asszonyok készítik. A közelmúltban átszervezett lakatosüzem mintegy száz ton­na anyagot használt fel tavaly, s közel négymillió forint be­vételt hozott a szövetkezetnek. Hagyományos, elsősorban a lakossági szolgáltatások köré­be tartozó profiljukat kibőví­tették gépészeti csőidomok gyártásával és szerelésével. Ma már ez jelenti a 13 ember munkájának 80 százalékát. Megrendelőik között, olyan vállalatok szerepelnek, mint például a Dunakeszi Konzerv­gyár, a Fővárosi Vízművek, a MAHART és a Középületépítő Vállalat. Amint az elnök hangsúlyoz­ta, a vezetők bátran támasz­kodhatnak a 17 szocialista bri­gádra. Közülük — tavalyi eredménye alapján — kettő kapta meg az arany, négy az ezüst, egy a bronz, és egy a zöldkoszorús brigádjelvényt. Nyolcán kaptak kiváló dolgozó oklevelet. A tetőfedő- és festőrészleg megszüntetése után csökken­tett létseámmal is szeretnék, ha a termelés értéke az idén elérné a .29, s a tervidőszak végére pedig az 50 milliót. Eb­ben — terveik szerint — a la­kosság részére nyújtott szol­gáltatások értéke 2 millió fo­rint lenne. A több és jobban szervezett munka eredménye­képpen a dolgozók bérszínvonala több mint 9 ezer forinttal emelkedett. Mint máskor, most sem fe­ledkeztek meg a szövetkezet nyugdíjasairól: a közgyűlésen az üdvözlések, köszöntő sza­vak mellé ajándék is jutott a részükre. T. A. NYÁRI ELŐZETES ? Cserepajtások Gödöllőn és Pozsonyban Ismeretes, hogy a gödöllői városi úttörőelnökség 1972 óta tart fenn szoros kapcsolatot a pozsonyi Duna utcai kilenc osztályos alapiskolával, illetve az intézmény Steiner Gábor pionírcsapatával. Minthogy közeleg a nyár, igen aktuális volt az a beszélgetés, amelyre Gödöllőn került sor a minap. Laukó Dezsőné pionírcsapat-ve­zetővel az élen küldöttség ér­kezett városunkba Pozsonyból, s a városi úttörőelnökséggel beszélték meg, egyeztették a nyári csereprogramot. Annyi már bizonyos, hogy Gödöllőről április 6. és 10. kö­zött KISZ-es ifivezetők látogat­nak Pozsonyba, míg június 25. és július 4. között ötven gö­döllői pajtás vesz részt a po­zsonyi pionírok Pöstyén mel­letti vándortáborában. Beszá­ll molhatunk még egy újdonság­ról is, s habár a program még távoli, nagyszerű lehetősége nyílik a „hóban szegény” gö­döllői pajtásoknak, hogy mint­egy 20—25-en 1976. telén elme­hetnek a pozsonyiak sítáborá­ba. (Talán kevesen tudják, hogy Csehszlovákiában az is­kolások kötelezően tanulnak meg síelni.) Minthogy csereakcióról van szó, a program szerint június 11. és 20. között pihenhetnek a pionírok a gödöllői járási-vá­rosi úttörőtáborban, Balaton- lellén, majd további négy na­pot Gödöllőn töltenek. Június 25. és 28. között a városi úttö­rőelnökség. valamint a gödöl­lői pajtások Pozsonyból a bú­csúzó kilencedik osztályosokat látják vendégül. F. B. SPORT -+- SPORT + SPORT SPORT Diadalmaskodtak a Légszesz utcaiak r Uflörók lóversenye Az MHSZ gödöllői lőterén rendezték meg az úttörő-olim­pia városi lövészversenyét. Az I. korcsoportban a leányok kö­zül 67 köregységgel Palya Zsu­zsa nyert, míg a fiúk közül 68 köregységgel Sellenperger Im­re szerezte meg az aranyérmet. Ezzel egy időben került sor a felszabadulási lövészverseny- re. melyre a vándorserleget a városi úttörőelnökség ajánlotta fel. A fiúk és a lányok csapat- versenyét egyaránt a Légszesz utcai iskola együttese nyerte meg. (Galántai Zsolt, Bokor Péter, Menyhért Zoltán, illet­ve Harsányt Anna, Tatár Mag­dolna és Monori Agnes). A ve­gyes csapatversenyt az Imre utcai iskola Paya Zsuzsa. Bu­dai Attila és Vági László ösz- szetételű csapata nyerte meg. KERESSE FEL i/ÁAZ ÚJ HELYISÉGBEN ^5-^ MŰKÖDŐ OLCSÓ ÁRUK BOLTJÁT rSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSJ> Gödöllőn, a piactéren (Szabadság tér 7.) VÁLTOZATLANUL NAGY VÁLASZTÉKKAL ÉS OLCSÓ ÁRUKKAL VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT.

Next

/
Thumbnails
Contents