Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-25 / 72. szám
Két új intézmény nyílik Óvodák és óvónők a városban iskolát véglett, két középfokú képesítésű és három képesítés nélküli. Azóta még három óvónő jelentkezett. A napokban döntik el, hogy kit, miikor és hová vesznek fel. Az osztályvezető hangsúlyozta : a munkaerőhelyzeten sokat segített a legutóbbi kormányintézkedés, melynek alapján a technikai dolgozók bére 150—-200, az óvónőké pedig 200—300 forinttal emelkedett. Ennek eredményeként megállapítható, hogy kevesebb óvónő adja fel állását, de még a bérintézkedések hatására sem nőtt meg a pálya iránti kedv. Ebben aiz esztendőben az említett két óvodán kívül tovább növekszik a gyermekintézmények befogadóképessége. Az Árammérőgyár szocialista brigádjai a tanáccsal történt megállapodás alapján öreg épületeket bontottak, s az innen nyert anyaggal bővítik óvodájukat: az új rész megépülte után nyolcvan gyermekkel többet tudnak elhelyezni. A közeljövőben Mária- besnyőn átalakításra, korszerűsítésre kerül sor. Az egykori vörös iskolában két óvodai csoport részére alakítanak ki helyiségeket. Ö. E. IKLAD Ankét az ivóvízről A Hazafias Népfront ikladi községi bizottságának elnöksége a lakosságot érintő ivóvíztársulati szolgáltatások széles körű ismertetése céljából március 26-án, pénteken este hét órakor a községi klubkönyvtárban ankétet rendez, ahol a társulat szakembere válaszol a lakosság kérdéseire. A Petőfi brigád ajándéka Száz könyv idős embereknek Példamutató társadalmi összefogással hozták létre néhány hónappal ezelőtt Gödöllőn az öregek napközi otthonát. Az intézmény lelkes támogatói továbbra is szívükön viselik az ide járó idős emberek sorsát, s igyekeznek mind barátságosabbá, otthonosabbá tenni környezetüket. Március 24-én, szerdán délután bensőséges találkozóra került sor a napközi otthonban. A Ganz Műszerművek gödöllői Árammérőgyárának Petőfi szocialista brigádja látogatta meg az idős embereket. A 13 tagú kollektíva száz könyvvel ajándékozta meg az otthon lakóit. Az ÁFÉSZ és az Idegenforgalmi Hivatal megállapodása Turisták a zsámbokilakodalomban Gödöllőn, amióta 1966-ban megkapta a városi rangot, évről évre gyarapszik a lakosság: ezt a növekedést aiz intézményrendszer bővülése is tükrözi. Míg a várossá nyilvánítás esztendőjében három óvoda volt, napjainkra nyolcra növekedett a számuk, s rövidesen tíz lesz a most épülő gyermekintézmények átadásával. Egy évtizeddel ezelőtt kétszázhuszonkét helyre kétszázkilencvenhét gyermeket vettek fel, 1975-ben pedig a 650 gyermek részére fenntartott intézményekbe 833 gyermeket írtak be. Az elutasítottak száma 34-ről 92-re 'emelkedett. A városi tanács művelődési osztályának kezelésében hat óvoda működik, az Árammérőgyár és az Agrártudományi Egyetem óvodája fölött is a tanács gyakorol felügyeletet. Az óvodáit iránt megnövekedett igény egyik oka, hogy mind több kismama szakítja meg a gyermekgondozási szabadságot. Az óvodába jelentkezők számának gyoirs emelkedésével nehezen tud lépést tartani a fejlesztés. Megfelelő képzettségű óvónőt sem köny- nyű találni. A város óvodáiban ötvenheten dolgoznak. Tizenhét képesítés nélkül dolgozik, de közülük tizenhárom most szerzi .meg szakképzettségét. A művelődési osztály, mint Barköczy István osztályvezető elmondta, 1976-ban tizenkilenc óvónői állást hirdetett meg. Előreláthatólag ebben az esztendőben megnyílik egy gyermekintézmény a Kazin- czy-lakótelepen és egy pedig a kastélyparkban. (Mindkét óvodát át kellett volna adni még az elmúlt esztendőben, de mit tegyen a tanács, ha az építés nem halad a tervezett ütemben. Az új óvodákba 9—9 óvónőre van szükség. És, sajnos, nemigen válogathatnak a jelentkezőkben. A március 18-i határidőiig tizenegyen adták be pályázatukat: egy felsőfokú végzettségű, öt szakközépA Galgavidéke ÁFÉSZ a minap hosszú távra szóló szerződést kötött a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatallal. A megállapodás értelmében az Idegenforgalmi Hivatal turistacsoportokat hoz Zsámbok községbe, hogy a falu népi együttese a helyszínen bemutassa a régi népszokásokat, hagyományokat magában foglaló zsámboki lakodalmast. Az érdeklődőik, belföldi és külföldi turisták természetesen nemcsak látványosságot kapnak Iranern finom, ízletes zsámboki lakodalmi ételeket is. A nemrégiben kötött szerződés értelmében a Galgavidé- ke ÁFÉSZ a múlt év végén újjá alakított zsámboki étteremben készítteti el és szolgálja fel a több fogásból álló lakodalmi menüt. Az első szervezett zsámboki lakodalmasról tudósítjuk olvasóinkat. Rákóczi hada Gödöllőn (2.) Két nap a Hamvay-házban A romhányi csatavesztés után, 1710 elején Jászberényben táboroz a fejedelem. Ebben az időben Érsekújvár a kurucok legfőbb erőssége, „kdröpítő fészke” — innen kiinduló portyáikkal érik el, hogy a császáriak által megszállt Vág—Garam vidék sorsa még bizonytalan; mi is ott vagyunk. „Vitézlő fiáknak, / Vágújváriaknak / Kiterjedt szép híre, / Mezőben járások, / Jeles portázások / Vág vizétől messzire ...” Így dicséri őket a dal. Veresegyházon ál Újvár parancsnoka Csa- jághy János kivégezted a császáriakhoz átpártolt Ocskayt. Ocskay végrendeletét Gras- salkovich János, helyőrségi hadbíró készítette el; apja a későbbi gödöllői földesúrnak. I. gróf Grassalkovich Antalnak, aki ugyancsak eltért a kurucságtól. Az ítéletet is ő hirdette ki a vérpadnál: karóbahúzás helyett kegyelemből, öccsének, a hű Ocskay Sándor érdemeiért: pallos általi halál. Ocskay kivégzésére volt utasítása Csa- jághynak, arra azonban már nem, hogy a haditanács ülésén indulatosságában leszúrja tiszttársát, a népszerű Vár- allyay János őrnagyot és vason tartsa Pongrácz Jánost. Rákóczi a daliás Eszterházy, Antal tábornokot küldte Újvárba háromezer lovassal, hogy Csajághyt vesse fogságra és vegye át a várat. Eszterházy Antal délről érkezett, 1710. január 10-én Gödöllőn táborozott, innen Vácnak ment, ahol felvert 200 vasas németet, majd szerencsésen bejutott a várba és teljesítette a parancsot. Rjjkóczi közben megkergeti a rácokat, de hírt vesz arról, hogy Vadkert felé nyomako- dik a német. 1710. február 25én már ismét Jászberényből írjt Bercsényinek: „...ve- vém Máriásy levelét, hogy az maga és Csáky regimentjével Gödölyére érkezett”. Miért hűlt el ,,az katona” ? 1710. március 12-én Eszterházy Antal azt üzeni, hogy Érsekújvár élelme fogytán. Rákóczi erre nagyobb hadmenetet tervez. Károlyi Sándort küldi be élelemmel a várba, s először is Gödöllőre rendeli, hogy itt gyűjtse ösz- sze hadait, amíg Rákóczi ellátja a szükségesekkel. Bercsényinek írt március 24-i leveléből kiderül, hogy evég- ből kétnapos kirándulást tett Gödöllőre, őmaga átszállítva a Jászberényben, s a környékben őrzött gabona egy részét. Március 24-én már visszatér Jászberénybe, s onnan írja Bercsényinek: „Károlyit üresen elküldöttem Gödöllőre és az midőn ő taliter- qualiter (úgy-ahogy) össze- csuportoztatta az hadat — tegnapelőtt először az magam lovát megterheltetvén, úgy cselekedtem, mint az hajdúval, s mind udvarommal, s mind az velem lévő idegen reguláris hadakkal felvétetvén az zsákokat egy nap odavittem, — csak elhült az katona a zsákos had gyövetelin, s tegnap reggel felrakatván vélek, megindítottam ükét...” Tudniillik Károlyi hadát, amely már napok óta Gödöllőn pihent, táborozott. Károly: aztán meg is érkezett a friss haddal és élelemmel Újvárba, ahol április végéig foglalatoskodott az őrség rendezésével, míg Eszterházy, akit felváltott, körülbelül április elején érkezett meg Jászkis- érre, s 1710. júliusáig tudta tartani Pest megyét Béri Balog Adómmal együtt, aki Püspökhatvanban bukkant fel. Rákóczi lengyel nemesi segélyhada nem vett részt az élelmiszer-szállításban, mert azt nemes emberhez méltatlannak tartotta. Gödöllőn „az katona” azért hült el, mert ha Rákóczi bevonult valahova, elöl ment egy ka- rabélyos zászlóalj, utána a Nemesi Kompánia, azaz a fejedelem mellett egy évig haditudományt tanuló tisztképzős ifjak, — ezután a fejedelem hat „vezetéke'’, majd az udvari nép és a főemberek lóháton. Végül jött maga Rákóczi „sézában”, vagy lovon, pompás öltözetű palotás testőrei között. Gödöllőn azonban bizonyítékát adta annak, hogy ez a pompa csak az ország érdekében volt, hogy tekintélyt, s kapcsolatot tarthasson a külföldi udvaroklcal. Ha kellett, ő maga vette lovára a zísákot, így adott együttérző jelt a jobbágvság- nak, intő példát a nemességnek. Egész magatartásában, munkásságában megnyilvánul ez, de talán legnyilvánvalóbbá Gödöllőn válik. Új ellenség: a pestis 1710. március 22-ét és 23-át töltötte Rákóczi Gödöllőn. Innen is írt levelet, megszokott napirendjét tehát, ameny- nyire az utazás engedte, itt se hagyta el. Ez pedig abban állt, hogy kora reggel, túlesvén a reggelin és a misehallgatáson, egész nap kihallgatásokat tartott, követeket fogadott, majd összeült az országgyűlés által melléje rendelt kormányzótanáccsal, így egyeztetvén össze a központi irányítás korszerű gyakorlatát a nehézkes, hagyományos, rendi kormányzattal. Végül megszámlálhatatlan sok levelet írt: tájékoztatót a vezéreknek a hadi helyzetről, külpolitikáról, rendelkezést pénzügyekről, élelmezésről, a III. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM 1976. MÁRCIUS 25., CSÜTÖRTÖK Zárszámadás tizenhárom termelőszövetkezetben Eredményes az iparszerű termesztés A gödöllői járás területén az I elmúlt esztendőben folytatódott a termelőszövetkezetek I egyesülése. Közös gazdaság alakult a túrái és a galgahcví- zi, valamint a gödöllői és a kerepesi mezőgazdasági termelőszövetkezetiből. A dányi Magvető Termelőszövetkezetbe olvadt a nagykátai járás- 1 ból a kóltai tsz, a péceli termelőszövetkezet pedig a XVII. kerületi Rákosvölgye Tsz része lett. Járásunkhoz 1975. július elsején kapcsolódott a három fővárosi gazdaság, a XVI. kerületi Aranykalász, a XVII. kerületi összefogás és a XVII. kerületi Rákosvölgye. Sok volt az eső Az egyesülések következményeként nőtt az átlagos üzemnagyság: tavaly 3 ezer 251 hektár volt, 1974-ben csak 2 ezer 754 hektár. Az elmúlt esztendő végén 13 mezőgazda- sági termelőszövetkezet, egy szakszövetkezet és két társulás készített mérlegbeszámolót, egy vállalat — a Pest megyei 4. 6z. Építőipari Közös Vállalat — felszámolása most folyik. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben csaknem 8 ezer tsz-tag dolgozik, a nyugdíjasok, járadékosok száma jobbágyi terhek könnyítéséről, adóelengedésről, orde- reket csapatmozdulatokról, téli szállásról, ellátásról. Rákóczi és katonai irodájának három-négy tagja le nem vette szemét a hadseregről. Sok tekintetben személyesen kellett pótolnia a háború alatt tökéletesen ki nem építhető központosított állam- szervezetet. Ezt az estig végzett munkát csak az ebéd szakította meg— sokszor vendégekkel. (De legfeljebb ti- zenkettedmagával ült asztalhoz, ha több vendég volt, külön asztalt rendelt nekik.) Ezután rövid délutáni pihenő következett, néha pedig vadászat. Gyakorta nem kastélyban, vagy palotában történt mindez, hanem a csapatok közt, tábori sátorban. A hadsereget különben is az óvta az utolsó években a pestistől, hogy nem mentek téli szállásra, hanem a falvak mellett táboroztak, s a pestistől kihalt házakat elbontották, azzal fűtöttek. Gödöllőn azonban, két napról lévén szó, valószínűleg a Hamvay-házban, az . akkor még földszintes épületben intézte el a soros ügyeket a fejedelem. Bossányi Krisztina Akkor e háznak egy erélyes hölgy volt a birtokosa, a jelek szerint Rákóczi híve, báró Bossányi Krisztina, Szemére György hitvese, vagy özvegye. Később állítólag Ottlyic Györgynek, Rákóczi egykori főudvarmesterének lett feleségévé. Ottlyk ügyes és hű embere volt Rákóczinak, még Lengyelországba is követte, onnan azonban búcsú nélkül hazajött, mert megharagudott, hosv nem kötötték meg már jóval előbb a békét, holott alkalmuk lett volna jobb feltételeket elérni, mint Károlyinak Szatmáron. Bossányi Krisztina Szemere Erzsóktól származó unokájának, Juditnak, Fáy. a híres meseíró volt a férje. He’iái Miklós (Foly tájuk) megközelíti az ötezret. Javult 1974-hez képest a dolgozó tagok aránya, ez főként annak köszönhető, hogy a budapesti termelőszövetkezetekben sokkal kevesebb a nyugdíjas, mint járásunk többi gazdaságában. Példaként említenénk, hogy a dányi tsz-tagok 60 százaléka nyugdíjas és járadékos, a Rákosvölgye Tsz-ben ez az arány alig több 14 százaléknál. A járáshoz tartozó szövetkezetek közös művelésű szántóterületének nagysága 31 és fél ezer hektár. Ennek több mint egyharmadán kenyérgabonát termesztettek, sajnos, alacsonyabb termésátlaggal, mint 1974-ben. Például az őszi búza termésátlaga 33,5 mázsára csökkent az 1974-es 36,6 mázsával szemben. Jelentős arányban foglalkoztak a termelőszövetkezetek takarmány- növény termesztéssel, csaknem 6 ezer hektáron. Zöldségfélét 2 ezer 800 hektáron termeltek. A kedvezőtlen időjárás az oka, hogy 1975-ben gyengébb volt a kalászos növények terméseredménye, a cukorrépa és a zöldborsó átlagának csökkenése. Hozzá keli még tenni, hogy a cukorrépát egy-egy területen rossz vetőmagminőség miatt újra kellett vetni. A sok eső rontotta a cukortartalmat is. Az állati kártevők megjelenése miatt a zöldborsó egy részét szárazborsóként kellett betakarítani: ez részint gondokat okozott az átvételnél, más részt csökkentette az amúgy sem magas zöldségtermő területet. Főként fóliás primőröket Kiemelkedő eredményt ért el búzából a valkói termelőszövetkezet (41,5 mázsa/hek- tár)' és a vérségi gazdaság (39,5 mázsa/hektár). A szövetkezetek szántóterületének többségén a különböző terményeket nagyobb részt gépekkel takarították be: a kalászosokat százszázalékban, a közös kukoricának több mint háromnegyedét, a burgonya 64,6 százalékát, a cukorrépa 86 százalékát. Korszerűsödnek a zöldségtermesztés körülményei: 380 hektárnyi az öntözött terület. Néhány gazdaságban meghonosodott az iparszerű termesztés. Számos termelőszövetkezet tagja a gödöllői tangazdaság búza- és borsótermelési rendszerének, a vérségi tsz bekapcsolódott a nádudvari cukorrépa termesztő rendszerbe, 1 a dányi és a túrái pedig a nádudvari kukoricatermelő rendszerben dolgozik. Az iparszerű termesztés előnyét mutatja a két szövetkezet kukorica termésátlaga: míg a járási átlag hektáronként 59 mázsa, addig Dányban egy hektárról csaknem 78, Túrán pedig 67,5 mázsát takarítottak be. Sajnos csökken a sok kézi munkát igénylő zöldségfélék területének aránya. Ezt az irányzatot néhány termelőszövetkezet, a valkói, az ikladi, a túrái és a vérségi gazdaság úgy igyekszik megállítani, hogy támogatja a háztáji és kisegítő gazdaságok zöldség- termelését, elsősorban a fóliás primőröket. Kevesebb a tej Az elmúlt esztendőben kevesebb volt a tsz-ekben a szarvasmarha. A csökkenés részint a nem megfelelő egye- dek selejtezésének tudható be. A tejtermelés sem emelkedett: 1974-ben egy tehénre jutó átlag 2 ezer 879 liter volt. 1975- ben pedig csak 2 ezer 835. Az állatállomány-csökkenésen kívül az is oka ennek, hogy a szövetkezetek többségében nem megfelelő a tartási, takarmányozási technológia. Csupán a valkói termelőszövetkezetnek van szakosított tehenészeti telepe. A XVII. kerületi összefogás Tsz-ben szakosított hízómarhatelepet tartanak fenn, a Rákosvölgye Tsz-ben pedig a sertéstelep szakosított. A kihasználtság "járási átlagban nem a legjobb: a tehénférőhelyeknek mindössze S0 százalékát töltötték fel a gazdaságok. Az állattartás gazdaságosságát és technológiai színvonalát tekintve ma még sok a kívánnivaló. Az üzemek még mindig nem gondozzák kellőképpen a réteket és legelőket, pedig ezek jelentősen segítenék az olcsó tömegtakarmány előállítását. A szövetkezetek 1975-ben egészében eredményes évet zártak. A nehézségek ellenére mind a termelési érték, mind a termelőszövetkezetek összes bevétele az előző évhez képest növekedett. A termelési költségek szintje magasabb volt, 1974-hez viszonyítva, azonban nagyobb a nyereség. Örszigelhy Erzsébet Anyakönyvi hírek Született: Hrustinszki László és Tóth Ibolya: László, Cserkész László és Holfinger Julianna: Gábor, Pásztor János és Magyar Mária: János, Reng Lajos és Sebestyén Ilona: Anna: Tamás, Kerekes Mihály és Nyirati Klára Mária: Viktória, Győrfi Márton és Pardi Julianna: Tamás, Bankó Sándor és Molnár Erzsébet: Erzsébet, Kanalas János és Kanalas Regina: Regina, Fábián László és Major Róza: László, Kovács Árpád és Szabó Anna Mária: Elza, Dobróczi István és Réti Margit: Tímea, Farkas Imre és Katona Klára: Péter György, Papcsák Sándor és Tamás Erzsébet: Sándor, Kaderabek Péter és Suba Zsuzsanna: Zsuzsanna, Kerék László Tibor és Balázs Julianna: Boglárka, Szekeres Tamás és Kópor Mária: Kitti Rita. Juhász József és Berze Éva: Péter, Perlei Miklós és Nagy Margit Ilona: Anikó, Baranyi Mihály és Maruszki Katalin: Rita, Szálkái István és Bálázsy Erzsébet. Erzsébet és Eszter, Jelencsik László és Lados Erzsébet: Krisztina, Dóczi Sándor és Ri- móczi Mária: Marianna, Nagy József és Csömör Mária: Ágnes, Varga István és Skuci Margit Erzsébet: István. Névadót tartott: Körmendi István és Parádi Ildikó: Rita. Házasságot kötött: Török István és -Szenté Ilona, Kisfalvi István Béla és Patkó Rozália, Lados Mihály és Pozsár Éva, Kis Lajos és Bábosik Erika, Nagyfejed László és Pap Magdolna, Hónig György és Losó Mária. Elhunyt: Csordás Péterné Nagy Mária 78 éves, Deres Mihály 73 éves, Jeskó Lajos 69 éves. Ocsovav Jánosné Tulipán Katalin 79 éves, Gala- tovszki Istvánná Kocsis Mária 76 éves, Kleinfeller József 74_ éves. Staller Miklósné Takács Erzsébet 84 éves.
