Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

nist MEGYEI 1976. MÁRCIUS 21., VASÁRNAP Díjak- politikai könyvekért Szombat délelőtt Győri Im­re, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára átadta a politikai könyvek készítésé­ben részt vevő nyomdák kö­zötti verseny 1975. évi díjait az MSZMP Budapesti Bizott­sága oktatási igazgatóságán. Az első díjat az Athenaeum, a másodikat a Zrínyi, a har­madikat pedig a Franklin nyomdának ítélte a zsűri. A Szikra Lapnyomda különdíjat kapott. Az ünnepségen dr. Ritter Tibor, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propa­gandaosztályának helyettes vezetője értékelte a versenyt és köszöntötte a nyerteseket. PEST MEGYEI TANFOLYAM Az MSZMP Pest Vnegyei bi zottságának rendezésében hét fő óta tartó balatonaligai tan folyam második részében a megyei pártbizottság titkárai tartottak előadásokat a részt­vevő mezőgazdasági üzemi, községi, nagyközségi, párt- alapszervezetek titkárainak. Arató András a párt szo­ciális összetételéről, a tagfel­vételi munka alapelveiről, a tagsági könyvek cseréjével kapcsolatos tapasztalatokról és a további feladatokról be­4 Csepel Autógyár KISZ-kü'döttgyűlése A fiatalok tetteikkel bizonyítanak — A mi fiataljainkat ma már nemcsak a közvetlen kö­rülöttük zajló események fog­lalkoztatják, hanem a vállalat és az ország eseményei is. A gyár életét elemző módon, kri­tikusan szemlélik, őszinték a véleményalkotásban. Szavaik néha nyersek, megállapításaik alkalmasint nélkülözik az ala­pos körültekintést, mégis ér­demes megosztani velük a gondokat. Ha érzik és látják munkájúit hasznát, ha tudják, hogy számítanak rájuk, ha maradandó újat alkothatnak, akkor erejük megfeszítésével tudnak dolgozni — ezt a som­más megállapítást a Csepel Autógyár tegnapi KISZ-kül- döttértekezletének beszámoló­ja tartalmazza. A küldöttértekezleten, ahol a vállalat politikai és gazdasá­gi vezetőin kívül a KISZ Pest megyei Bizottsága is képvisel­tette magát Berla Ferenc tit­kár személyében, a gyár KISZ- fiataljainak, mintegy 3 ezer ifjúmunkásának képviselői ad­tak számot eddigi tevékenysé­gükről, s határozták meg to­vábbi tennivalóikat. Maczkó József, a KISZ-bi2ottság tit­kára szóbeli kiegészítésében elmondotta, hogy az autógyári fiatalok munkájának, társa­dalmi tevékenységének meg­élénküléséből már jól érződik a KISZ IX. kongresszusának közelsége. Fiúk és lányok, munkások és alkalmazottak egyaránt sok új kezdeménye­zéssel jelentkeznek, amellyel bizonyítani akarják, hogy van bennük tettrekészség, szívesen vállalnak részt a vállalat és a környező helységek fejlődésé­nek elősegítéséből. A Csepel Autógyár, Pest megye legnagyobb iparvállala­ta 1975-ben 7,9 milliárd forint termelési értéket állított elő, többet a tervezettnél. A gyár részese a közúti járműprog­ram megvalósításának s a fia­talok sokat vállaltak azokból a többletfeladatokból, ame­lyeket a vállalat termékszer­kezetének átalakítására ró'tt a munkásokra, műszakiakra és szinte valamennyi dolgozóra. A Csepel Autógyár fiataljai nemcsak a munkában bizo­nyítják képességeiket, hanem a tanulásban, az általános műveltség megszerzésében is. A politikai oktatási körökben 900-an vesznek részt, 332-en tanulnak az állami oktatás kü­lönböző szintjén, és ami a leg- örvend etesebb: folyamatosan csökken a nyolc általánost el nem végzett fiatalok száma, jelenleg mindössze 123 fiatal­nak nincs meg ez a végzett­sége. Az elmúlt időszak kétségte­lenül leglátványosabb felada­tait is a KISZ-fiatalok végez­ték el a Csepel Autógyárban, hiszen közreműködésükkel kommunista műszakokat szer­veztek a gyárban, ezek céljai rendkívül változatosak voltak, kezdve a vietnami szakmun­kásképző iskola berendezései­nek hozzájárulásával, folytat­va a nemzetközi szakmai ver­senyek bonyolításával, óvodák, bölcsődék anyagi támogatásá­val — ott voltak minden je­lentős politikai akció szervezé­sénél. A küldöttértekezlet részve­vői a beszámolóval együtt megvitatták a KISZ Központi Bizottsága kongresszusi leve­léről és a szervezeti szabály­zat módosításának tervezeté­ről készített véleményezést. A vitaanyag általánosan és rész­letesen is tartalmazza az autó­gyári fiatalok javaslatait, ész­revételeit, amelyek a kong­resszus munkájának elősegítés se szándékával fogalmazódott meg. A küldöttértekezlet résztve­vői megválasztották az új KISZ-bizottságot, amelynek titkára ismét Maczkó József. Tagjai: Fehér Ferenc, Feren- czi Ilona, Gálos László, Ján- vári Béla, Majer István, Né­meth Józsefné, Ónodi István, Rékasi József, Simon László, Szabó Piroska, Varga József­né és Pandazis Péter. A Pest megyei KISZ-kül- döttértekezleten a Csepel au­tógyári fiatalokat Maczkó Jó­zsef, Ferenczi Ilona, Krinyán László, Krinyán József, Ónodi István, Békési Márta és Né­meth Józsefné képviseli. B. L. szélt; Balogh László a mező- gazdasági üzemek alapszerve­zeteinek helyét, szerepét, fel­adatait ismertette a párt gaz­daságpolitikájának érvénye­sítésében és a gazdaságszer­vezői munkában; Barinkat Oszkárné pedig az agitációs és propagandamunka szere­pét, időszerű feladatait ele­mezte a mezőgazdasági üze­mek pártszervezeteiben, kü­lön is kitérve az MSZMP Köz­ponti Bizottságának a közmű­velődési és oktatáspolitikai határozataiban megjelölt fel­adatokra. Ugyancsak a tanfolyam má­sodik felében tartott előadást Dobos István, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának politikai munka­társa a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, vala­mint dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei bizottsá­ga gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetője a mezőgazdasági üzemek pártszervezeteinek feladatairól a tsz munkahelyi demokrácia továbbfejleszté­sében és a gazdálkodás szo­cialista vonásainak erősítésé­ben. A továbbképző tanfolyam szombaton délután fejeződött be. Holnap, hétfőtől ugyan­csak a balatonaligai pártüdü­lőben újabb Pest megyei tan­folyam kezdődik: ezúttal az ipari üzemek pártalapszerve- zeti titkárai vesznek részt to­vábbképzésen a pártélet idő­szerű feladatainak, s ezen be­lül a maguk területe sajá­tos tennivalóinak alaposabb megismerésére. Kosiomási ünnepségek a Tanácsköztársaság évfordulóján Fáklyás felvonulás Budapesten a KISZ zászlóbontása jubileumán A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 57. évfordu­lója alkalmából tegnap koszo- rúzási ünnepséget rendeztek Budapesten, a Felvonulási té­ren, a tanácsköztársasági em­lékműnél. A Himnusz hang­jai után az MSZMP Központi Bizottságának nevében Bugár Jánosné és Csergő János, a Központi Bizottság tagjai he­lyeztek el koszorút. A megem­lékezés virágait elhelyezték az emlékmű talapzatán a Minisz­tertanács, az MSZMP Buda­pesti Bizottsága, a fegyveres testületek, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, a KISZ Központi Bi­zottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és Budapest Főváros Tanácsa nevében is. Az ünnepség az Internacioná- léval fejeződött be. Vidéken is folytatódtak a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 57. évfordulóját köszöntő ünnepségek. Országszerte, így Pest megye városaiban és köz­ségeiben is, a dicsőséges 133 nap nevezetes emlékhelyein elhelyezték a kegyelet és a megemlékezés virágait a he­lyi párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek vezetői. Budapest ifjúkommunistáinak képviselői, több ezer fővárosi ifjúmunkás és diák vett részt szombaton az impozáns fák­lyás felvonuláson, amelyet a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága rendezett a Tanács- köztársaság kikiáltásának 57 évfordulója alkalmából. A ko­ra esti órákban a Köztársaság téren gyülekeztek a fiatalok Ott volt a nyitóünnepség el­nökségében: Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője is. Ákos Zsuzsa, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára ün­nepi köszöntője után sorra ki- gyúltak az emlékezés tüzei. hirdetve a fiatalok tiszteletét a hősök iránt, ifjúkommunista elkötelezettségüket, jelszavu­kat: „Hűség a néphez!, Hűség a párthoz!”. Az 1848, 1919 és 1945 tavaszát összekapcsoló for­radalmi lángot őrző fiatalok fáklyás menete KlSZ-indúló- kat énekelve, jelszavakat han- goztava vonult végig a fővá­ros utcáin. A tanácsköztársasági emlék­műnél Kelen Béla, a budapesti párt-végrehajtóbizottság tagja mondott beszédet. Ezután a fiatalok virágok­kal borították az emlékmű tal­pazatát. Valamennyi településen a lakosság szolgálatában állnak az A fogyasztási szövetkezetek szervesen illeszkednek me­gyénk szocialista építömun- kájához, gazdasági rendsze­réhez. Jelentősebb nagyság­rendet képviselnek, mint más megyékben és a IV. ötéves terv időszakában fejlődésük is erőteljesebb volt — e meg­állapítást támasztja alá az a beszámoló is, amelyet a MÉ­SZÖV elnöksége terjesztett az elmúlt héten lezajlott kül­döttközgyűlés elé jóváha­gyásra. A 3 ágazat 115 szövetke­zete, 137 szakcsoportot, több mint 240 ezer tagot és 11 ezer dolgozót tömörít soraiba. Az ÁFÉSZ-ek szerepének je­lentőségét növeli, hogy a la­kosság ellátásának gondjá­ból vállalnak részt, a kis te­lepüléseken szinte kizárólag az övék az alapellátás fel­adata. Szervezik és segítik a háztáji és kisegítő gazda­ságok termelését, s a kölcsön­zési tevékenységet csaknem teljesen a szövetkezetek vál­lalják Pest megyében. A IV. ötéves tervidőszak­ban az ÁFÉSZ-ek első alka­lommal készítettek önállóan középtávú tervet, számolva a kiskereskedelem országos át­lagot jelentősen meghaladó forgalomfelfutásával, a megye lakosságának országos átla­got meghaladó növekedésé­vel, a fokozott iparosodással, a lakásépítések forgalomnö­velő hatásával. Kereskedelmi ágazatukban különösen nagy az élelmiszer-forgalom rész­aránya: mintegy 43 száza­lék. A zöldség-gyümölcs ellá­tás helyi megszervezése azon­ban még kívánnivalót hagy maga után. Az ÁFÉSZ-ek ja­vuló tevékenységét igazol­ják a tüzelőanyag-igények ki­elégítését szolgáló tervek teljesülésének adatai is. Pest megyében 109 községben foglalkoznak olajárusítással, 70-ben propán-butángáz el­adással. A színvonalat tekintve so­kát fejlődött a szövetkezeti vendéglátóipar, a községek többségében található már kulturált szórakozási lehető­séget nyújtó egység, for­galmuk a tervidőszak végére 58 százalékkal haladta meg az 1970. évit. Növekedett az előfizetéses ételforgalom is. Javítják a felvásárlást Az ÁFÉSZ-ek tevékenységi köréből az egyik legfontosabb a felvásárlás, melyről a kül­döttközgyűlés beszámolója is részletesen szólt. Egyenlőt­lenül fejlődött, a gyümölcs­felvásárlás megnövekedett, a zöldségé csökkent, bár az ÁFÉSZ-ek fokozott figyel­met fordítottak a termelés szervezésére. Vaiamelyest bő­vült a primőr zöldségterme­léssel foglalkozók köre, a kö­vetkező időszakban azonban még nagyobb gondot kell for­dítani erre a tevékenységre. A termelési és tenyésztési mód­szerek megismertetése és el­terjesztése céljából alakult Nagykőrösön egy szövetkezeti alapmodell és ehhez kapcso­lódóan négy szinkronmodell. Az ÁFÉSZ-ek eddigi fejlőr désük legdinamikusabb sza­kaszát zárták öt év alatt. Hatvannégy százalékkal nőtt az árbevételük, nem érték el azonban a tervezett nyere­séget és a hálózatfejlesztést. Gazdálkodásuk hatékonysága csökkenő tendenciájú volt és a tervidőszak végére sem érte el az 1970. évi szintet. Jelentősen gyarapodott a szö­vetkezetek saját vagyona, részaránya 1975 végére elér­te a 61 százalékot. Bár az ÁFÉSZ-ek hálózat- fejlesztése elmaradt az elő­irányzattól, technikai vonat­kozásban előre léptek, ma már minden 1000 lakosnál nagyobb teleoülés élelmiszer- boltjában hűtőgép üzemel, s nőtt az önkiszolgáló üzletek száma. Népszerűek a lakásszövetkezetek Az ágazatok közül a taka­rékszövetkezetek eredménye is kedvezően alakult, taglétszá­muk 62 százalékkal nőtt, be­tétállományukat az előirány­zott kétszeres helyett meghá­romszorozták, a kölcsönállo- mány azonban csak mérsékel­ten emelkedett. A lakásépítő és fenntartó szövetkezetek új ágazatként alakultak ki az öt­éves tervidőszakban, s tavaly már 24 településen 61 lakás- szövetkezet működött. Mint­egy ötezer lakás fenntartásá­val. építésével és szervezésé­vel foglalkoztak, amelyek ér­téke megközelíti a 2 milliárd forintot. Az 1972 óta működő 33 lakásépítő szövetkezet tevé­kenysége nyomán, a múlt év végéig 546 lakásba költözhet­tek be a tulajdonosok, a fel­épített garázsok száma megha­ladja a 400-at. Az építkezések hatékonyságát csökkenti, hogy egy-egy szövetkezet kevés — átlagosan 38 — lakást épít A fogyasztási szövetkezetek eredményes munkáját segítet­te a szocialista brigádmozga­lom, ma már valamennyi ÁFÉSZ-nél működik többszö­rösen kitüntetett brigád, s 343 közösségből 54 a bronzérmes, 33 az ezüst-, 30 brigád az aranyérmes fokozatot érte el. 1919 üzenete 1918—19-ben bonyolult és ellentmondá­sos körülmények közepette forradalom zaj­lott le Magyarországon. A hazai események szerves részét alkották a Közép- és Keiet- Európa országaiban forrpontig jutott nem­zeti és társadalmi erjedésnek. A XIX. szá­zadi polgári forradalom adott megoldásának, a nemzeti-nemzetiségi kérdést sok nemzeti­ségű dinasztikus birodalmakba szorító megol­datlanságának és a kifejlődött imperializmus­nak ellentmondásai jelentették azokat a fo­gódzókat, amelyek körül a változások ígé­retét hordozó erők és az ellentétek kiala­kultak. S Oroszország mellett Magyarország vállalta a megoldások útját a legkövetkeze­tesebben, ha végső soron akkor nem is sike­resen. A forradalmi folyamat csúcspontja, a fel­szabadulás előtti nemzeti és munkásmoz­galmi történetünk vitathatatlanul legfénye­sebb időszaka volt az 1919. március 21-ével kezdődő 133 nap. Magyarország ezeréves történetében először fordult elő, hogy a dol­gozó nép kezébe vette a haza irányításá­nak gyeplőjét, megkísérelte a kizsákmányo­lás és osztálynélküli társadalbm építését a Duna—Tisza vidékén. A Tanácsköztársaság kikiáltásával Magyarország a társadalmi haladás, a világforradalmi folyamat élvo­nalába került, és biztosította magának a nemzetközi proletariátus, a fiatal szovjet köztársaságok rokonszenvét és szövetségét. S viszonzásul — már puszta létével — tá­mogatta azok élet-halál harcát, meglazította a szovjetország köré szerveződő hírhedt ..egészségügyi övezetet”. A Tanácsköztársaság története — intézke­dései, harcai, eredményei és hibái — isko­lai tananyaggá historizálódtak napjainkra. Tanulsága, példája azonban eleven, a nem­zetközi munkásmozgalom és a magyar szo­cialista államvezetés, pártpolitika fegyver­tárának fontos kellékei közé tartozik. A magyar kommiin története ugyanis nap­jainkban is aktuális problémák sorára hívja fel a figyelmet. Mindenekelőtt a nemzeti és nemzetközi folyamatok elválaszthatatlan összefüggéseire. A belső hazai fejlődiés és a korabeli világtörténelmi tendenciák találko­zása és egymásra utaltsága tette lehetővé a Tanácsköztársaság győzelmét, harcainak és törekvéseinek kezdeti lelkesítő sikerét. Ugyanakkor a Tanácsköztársaság példája fi­gyelmeztet a hatalom jellegének döntő fon­tosságára, a proletárdiktatúrának — mint proletárdemokráciának, a legfejlettebb de­mokráciának — következetes és megalkuvás mentes vállalására. És nem utolsósorban pél­dájával olyan szövetségi politika vállalá­sára és végigvitelére üzen, amely az össz­társadalmi érdek, mondjuk ki: nemzeti ér­dek, amely a munkásosztály vezető szere­pének elsődlegessége és érvényesítése mel­lett, a lehetséges szövetségesek és útitársak igényeit és érdekeit is figyelembe veszi, a hatalom és a szocialista építés szolgálatába állítja. Az első magyar proletárdiktatúrát az el­lenforradalmi túlerő leverte. Ezzel ideigle­nesen megszakadt az 1918. októberében el­indult és 1919. tavaszára a proletárdiktatú­rába torkolló forradalmi fejlődés. A folyamat méltó örököseiként és tovább­fejlesztőiként napjainkban váltjuk valóra — egyre gazdagodó eszmei és politikai fegy­vertárral — az elődök fényes elképzelését. A szövetkezetek önállóan, készítik el az V. ötéves terv­időszakra érvényes terveiket, ez azonban természetesen nem jelentheti azt, hogy a megyei igényeket figyelmen kívül hagyják. Ezért a MÉSZÖV el­nöksége'a küldöttközgyűléseié ajánlást terjesztett a fogyasz­tási szövetkezetek V. ötéves tervének kidolgozásához. Az ajánlás elkészítésénél figye­lembe kellett venniük azt a növekedési ütemet, amely ^ a lakosság számában várhatóan továbbra is érvényesül, s amely szerint a megye népes­sége 1980-ig meghaladja az 1 milliót. Ez döntően befolyá­solja a szövetkezeti kereske­delem és a szolgáltatás fel­adatait. Fő cél, hogy az élel­miszer-forgalom csaknem 5® százalékos növelése mellett, kialakítsák a korszerű árukí­nálatot, a kis településeken is elősegítve a korszerű táplálko­zást. A vendéglátó ágazatban to­vább fejlesztik az üzemi és a gyermekétkeztetést. Az. elkép­zelések szerint öt iparcikk- áruházat, 25 ÁBC áruházat, négy éttermet nyitnak, új fel­vásárlóközpontokat létesíte­nek, húsfeldolgozó üzemek épülnek Nagykátán, a rácke­vei és a budai járásokban. A lakásszövetkezetek mint­egy kétezer új otthon építését tervezik és hétezer lakásfenn­tartására készülnek fel, ez az elmúlt öt esztendőhöz viszo­nyítva négyszeres növekedés, de a tervkészítés és kivitele­zés stádiumába kerül további 1000—1200 lakás, illetve kor­szerű családi ház. A megyében épülő telepszerű, többszintes lakások 18 százaléka lesz szö­vetkezeti, s a beruházások ér­téke megközelíti majd az 1,2 milliárd forintot. A tervidő­szak végére 400—500 garázs felépítési igényével is szá­molnak a szövetkezetek, s te­kintettel a megye sajátos hely­zetére, üdülőszövetkezet kiala­kítását is tervezik. Tervszerűen, felkészülten Pest megye fogyasztási szö­vetkezeteinek az elmúlt öt esz­tendőben elért fejlődése jó alapot nyújt a következő évek feladátaiiniaík teljesítéséhez, a tapasztalatok azonban arra is figyelmeztetnek: melyek azok a területek, ahol az eddiginél alaposabb, dinamikusabb tevé­kenységre Van szükség. A MÉSZÖV elnökségének aján­lása jól fogalmazza meg a fő teendőket, önkritikusan ele­mezve az elmaradások okait, meghatározza az előrelépés le­hetőségeit is. Különösen nagy figyelmet igényel a kisterme­lők és a háztáji gazdálkodás segítése, mert Pest megye szö­vetkezetei ebben elmaradnák az országos átlagtól. Többen fogalmazták meg a küldött- közgyűlésen is, hogy gondok vannak a fölvásárlással, külö- sen a kis tételeknél. A háztáji gazdálkodás fejlesztését szor­galmazva arra kell törekedni, hogy az értékesítés feltételei is megteremtődjenek. Hason­lóan jó szolgálatot tehetnek a lakásépítő szövetkezetek, nem­csak a telepszerű, többszintes lakóházak, építkezések gyorsí­tásában, a munka szervezet­tebbé tételében, hanem a csa- ládiház-építés elősegítésével is. Az V. ötéves tervidőszakban Pest megye fogyasztási szövet­kezetei előtt a korábbiaknál sokkal nehezebb feladatok áll­nak, amelyeket csak tervsze­rűen, felkészülten lehet meg­oldani Jogos az elnökség meg­győződése, hogy a fogyasztási szövetkezetek önálló tevé­kenységüket jól hangolják majd össze az országos és me­gyei irányelvekkel, s olyan középtávú fejlesztési terveket készítenek, amelyekben a tartalékok feltárása és az ész­szerű takarékosság elve egya­ránt érvényesül, ugyanakkor jó] szolgálják a megye lakos­ságát a következő öt évben. Az elmúlt öt esztendőben bi­zonyítékát adták felkészültsé­güknek, ügyszeretetüknek az országos átlágot meghaladó fejlődéssel. Ez a dicséretes eredmény további jó munkára kötelezi őket. Baumann László Továbbképzésen a mezőgazdasági1 pártalapszervezetek titkárai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents