Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

Új házat alapoznak A Ceglédi út mentén újabb modern lakóépületet emelnek, melynek alapozása most folyik. Képünk az építkezésen ké­szült, Fekete Sándor, Lukács Géza és Völgyi Lajos kőművesek munka közben. Várkonyi Pál felvétele Komplex tervek Bővülő szolgáltatás Sikeres együttműködés — exporttal XX. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1976. MÁRCIUS 20., SZOMBAT Az Irodagéptechnikai Vál­lalat nagykőrösi üzemegysé­gében, az év elején a korábbi esztendők termelési és gaz­dasági eredményei alapján, összeállították a komplex ter­veket a következő 5 eszten­dőre. Eszerint a múlt évi 12 millió 200 ezer forintos szol­gáltatási tervet 1976-ra szá­mottevően megnövelték, a gyártási terv pedig azonos a tavalyival. Az elmúlt napokban az üzemben járva Ver bú Zoltán telepvezetővel beszélgettünk. Mint mondta, író- és irodagép-javító munkájukat Nagykőrösön és környékén tovább foly­tatják. Az olasz Olivetti céggel együttműködve az idei első negyedévben figyelemre mél­tó eredményt értek el: eddig 440 DIVISUNNA típusú szá­mológépet adtak át szállításra. Ebből a gépből egyébként az év folyamán még további hat­ezret gyártanak. A hazai szükséglet ellátásá­ra felkészülve, az Olivetti Quinta kis villamos összeadó­1919. AUGUSZTUS 1-ÉN a külső ellenség túlereje, a nemzetközi helyzet kedvezőt­len alakulása és a belső el­lenforradalmi erők egységes támadása a Tanácsköztársa­ság kormányát lemondásra kényszerítette. A budapesti események hatására augusz­tus első napjaiban megyénk­ben is feloszlottak a helyi di­rektóriumok. A katonai ese­mények következtében Pest megye nagy részében román királyi csapatok támogatásá­val jutott hatalomra az ellen- forradalom. Nagykőrösön 1919. augusztus 2-án népgyű­lésen jelentette be Zsembery Gyula, a direktórium elnöke a tanácskormány lemondását: „Közeleg a pillanat, melyben nekik, akik a nagykőrösi pro­letárok és polgárok bizalmá­ból a város ügyeit több mint négy hónap óta Intézik, el kell hagyni helyüket”. Az el­lenforradalmárok a román ki­rályi hadsereg augusztus 5-i bevonulásával egyidejűleg je­lentek meg. Hogy a megszál­lók „tetszését” minél jobban megnyerjék, karjukra román feliratú karszalagot húztak, és mint „önkéntesek” buzgólkod- tak a kommunistaüldözésben és a népellenes intézkedések meghozatalában. Sorra tartóz­tatták le a Tanácsköztársaság helyi vezetőit. A nyilvános gyilkosságtól sem riadtak gépből ugyancsak 6 ezret gyártanak. Mindezeken kívül több száz kis könyvelőgé­pet is összeszerelnek olasz alkatrészekből. Azt is megtudtuk Verbó Zoltántól, hogy a takarékosság jegyében, jó munkaszervezés­sel, körültekintő anyag- és költséggazdálkodással a ter­melékenység növelésére tö­rekszenek. Dolgozóik teljes foglalkoztatottsága, valamint kedvező bérezése érdekében jó eredményeket kívánnak el­érni. K. L. Mit látunk ma a moziban? Cimborák I. Színes magyar film. Kisérőműsor: A menyét. Előadás kezdete: 5 óraikor. Elszakadás. Színes amerikai film. Kísérőműsor: Munkás­ábrázolás. Előadás kezdete: 7 órakor. Éjszakai előadás üvegház. 18 éven felüliek­nek. Előadás kezdete: 21 óra­kor. vissza: a román csapatok be­vonulását követő napon, au­gusztus 6-án szerdán, a dél­előtti órákban Mészáros Já­nos volt városparancsnokot nyilvánosan kivégezték. A ki­váló munkásvezetőt a város­háza lépcsőjén, közvetlen kö­zelről, pisztollyal tarkón lőt­ték, ugyanakkor Szabó Judit munkásnőt Mészáros János rejtegetéséért 25 botütésre ítélték. Ki is volt Mészáros János, aki életét áldozta a proletár- hatalomért? Ki volt a hazai munkásmozgalom e kiemelke­dő harcosa, akinek életét vá­rosunkban oltotta ki a gyil­kos golyó? ÉLETTÖRTÉNETÉT megle­hetősen hiányosan ismerjük, hiszen csak rövid időt töltött városunkban. Az egykorú saj­tótudósítás, (Nagykőrösi Nép­újság 1919. július 24.) és a visszaemlékezések egyaránt nyílt tekintetű, melegszívű, rokonszenves egyéniségnek ír­ják le. Magas, markáns arcú férfi volt, elszánt, dacos arc­vonásokkal. „A szocia lista­kommunista eszméknek fana­tikus híve, melyeknek mind szóval, mind tettel elsőrendű harcosa. Három és fél évi fogságot is szenvedett már ko­rábban elvhűségéért" — írja az egykori tudósító. Aradon született, s az asz­talosszakmát tanulta ki. Mint A Magyar Űttörőszövetség megalakulásának jubileumi évében, a harmincadik szüle­tésnapra nemcsak az úttörők ■készülnek, hanem azok a fia­talok is, akik az elmúlt har­minc évben maguk is úttö­rők voltaic. A KISZ Pest me­gyei bizottsága méltó aján­dékkal lepi meg az úttörőket: a Kismarostól Királyrétig ve­zető erdei kisvasutat újít­ják fel a Pest megyei ifjú­kommunisták, s a 13 kilomé­ter hosszúságú kisvasúiból úttörővasút lesz. A rekonst­rukciós terv elkészítésekor kiderült, hogy több millió fo­rintba kerül a felújítás. Az összeg jelentős részének az előteremtését a megye kom­munista fiataljai vállalták. Amit a fiatalok vállaltak Gulyás Sándor, a KISZ városi bizottságának titkára elmondta, hogy a körösi fia­talok is részt vállaltaik a nagyarányú munkából. — A város 1800 KISZ-tagja személyenként mintegy 90 fo­rint értékű társadalmi mun­kát ajánlott fel, s ennek ér­tékével, 160 ezer forinttal já­rulnak hozzá az újjáépítés­hez. Április 24-én és 2b-én száz-száz tagú nagykőrösi csoport utazik a Börzsönybe, s kommunista műszakban a fákat gallyazzák, a vízleve­zető árkokat tisztítják, s ez­zel is segítik, hogy a gyer­meknapra, június 6-ára el­készüljön az úttörővasút. Autóbuszjárat a Börzsönybe? A Szabadság Termelőszö­vetkezet ifjúkommunistái, famunkás tíz évig Ausztriá­ban, Németországban, Bel­giumban, Svájcban, Francia- országban és Angliában dol­gozott. Kapcsolatba került az ottani munkásmozgalmi veze­tőkkel és nagy lelkesedéssel vett részt munkájukban. Né­metországban Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg előadá­sait hallgatta. Sokat olvasott, látott, hallott, tapasztalt. Kül­földi tartózkodása alatt meg­tanult németül, franciául és angolul. Sokoldalú, művelt, tudatos forradalmárként tért vissza szülővárosába. Aradon a vagongyárban dol­gozott, ahol 1919 áprilisában a francia csapatok körében ter­jesztett kommunista propa­ganda miatt letartóztatták. Elvtársai segítségével azon­ban rövid időn belül sikerült megszöknie. Ezután hosszabb ideig a fronton harcolt a ma­gyar tanácskormánydrt, maid Kecskeméten vett részt a Vö­rös Őrség megszervezésében. 1919. július 20-án a Budapest- vidéki II. számú Vörösőr ke­rületi Parancsnokság a nagy­kőrösi Vörös őrség parancs­nokává nevezte ki, s megbíz­ta a város közrendészeti és közbiztonsági karhatalmi in­tézményeinek vezetésével. Az ú.i városparancsnok 1919. július 22-én kelt I. számú na­piparancsában adta közre programját: „Ügy a polgári, mint a karhatalmi személyzet­től öntudatos munkáshoz mél­tó, pontos és lelkiismeretes szolgálatot követelek minden­kor és minden körülmények között”. A szolgálatban pon­tos munkát, és a polgári la­kossággal szembeni méltányos, udvarias magatartást követelt meg. Mészáros János felelős mint megírtuk, a városi kül­döttgyűlés tiszteletére felhí­vást Intéztek a város KISZ- alapszervezeteihez, hogy tár­sadalmi munkavállalásukat március 27-ig teljesítsék. A felhíváshoz csatlakoztak az ÁFÉSZ, a konzervgyár, vala­mint a Pest megyei Szolgál­tató és Csomagoló Vállalat faipari részlegének ifjú­kommunistái, továbbá a Pe­tőfi pedagógus, a DÉMÁSZ, a Városgazdálkodási Válla­lat, az Arany János Terme­lőszövetkezet, a városi ta­nács, a kereskedelmi dől-' gozók, a Gépjavító Szövet­kezet KISZ-esei, a 224-es Ipari Szakmunkásképző Inté­zet a 21-es Volán KISZ-bi- zottsága, a Toldi KlSZ-alap- szervezetei és a Toldi peda- gógus-alapszervezet ifjúkom­munistái. — Jó lenne, ha tervünket, hogy az üdülési szezonban Kőrösről menetrendszerű au­tóbuszjáratot indítson a 20-as Volán Vállalat, sikerülne megvalósitani — mondta Gu­lyás Sándor. így lehetővé válna, hogy a megye legtá­volabbi csücskében levő nagykőrösi pajtások is köny- nyen elérhessék a Börzsönyt, ezt a szép kirándulóhelyet, s a születésnapi ajándék örö­meit ők is élvezhessék. Az úttörővasút tehát a gyermeknapra bizonyára el­készül. De mit érnének el az üres állomásépületekkel, sze­mélyzet nélküli vonatokkal a pajtásak? Hiszen az úttörő- vasúton minden munkát a gyerekek végeznek. Erre a já- tékrá természetesen felké­szültség szükséges, s a városi úttörőelnökség megszervezte, hogy 20—22 pajtás, aki ked­vet érez a vasutas szakmá­tisztét a tanácshatalom bukása miatt csak rövid ideig tölthet­te be. INTÉZKEDÉSEI bizonyítják, hogy célja világos és egyér­telmű volt: a munkáshatalom megszilárdítása. A városban egyes kereske­dők kihasználták az élelmi­szerhiányt, üzérkedtek és be­csapták az éhezőket. A város- parancsnok azonnal szigorú vizsgálatot rendelt el. Intézke­dett a zöldség- és gyümölcs- félék igazságosabb elosztására, s betiltptta a felhalmozó és árdrágító Mezőgazdasági Gyü­mölcsértékesítő Szövetkezet működését. Sok elképzelése azonban már csak terv maradt, nem volt ideje a megvalósításra: augusz­tus 2-tól bujkálnia keleti, s augusztus 6-án mártírhalált halt. Miért kellett Mészáros Já­nosnak meghalnia? Ma már tudjuk: igaz, őszinte meggyő­ződéséért, kommunista maga­tartásáért. A harcáért, amelyet a munkásosztályért egész éle­tében következetesen folyta­tott. Egyéb „bűnét” ellenségei sem tudták felsorolni. AZ ELLENFORRADALMI korszak alispánja 1919. decem­ber 16-án terjesztette beszá­molóját a vármegye közgyűlé­se elé. Ebben részletesen be­számolt a megyében történt forradalmi és ellenforradalmi eseményekről. Ez az alispán — aki egész életében jobboldali meggyőződésű volt, tisztségé­ből 1918-ban a forradalmi ese­mények hatására lemondott, és újbóli szolgálatra csak 1919 augusztusában, az ellenforra­dalom hatalomra kerülése után jelentkezett — Mészáros János kivégzéséről írt jelenté­sében csak koholt vádakra hi­vatkozhatott, meghamisítva a valóságot Nagykőrös váro­sában: „... a proletárdikta­túra szervei közül a város- parancsnokot. a kommunizmus végén idekerült Mészáros Jó­hoz, elsajátíthassa a szük­séges Ismereteket. Ebben két­hetenként, hétfőn és szerdán délután 2—2 órás foglalko­záson Bokor Elemér, a Rá­kóczi iskola tanára és Gál László, a MÁV forgalmi szol­gálattevője segít a vasutasok­nak, s a foglalkozásokat a vasútállomás oktatótermében rendezik. Tanulják a szakmát Hogy mit is tanulnak a jö­vendő úttörővasutasok? El­sősorban pontosságot, fegyel­met és sok-sok vasutasisme- retet. Felelősségteljes a mun­ka, amit el kell végezniük majd a 15 szolgálati helyen: jegyvizsgálóként, váltóőrként, szolgálattevőként. A legutóbbi foglalkozáson például a rál- tóberendezéseket ismerték meg. A tanfolyam végeztével a kis vasutasok vizsgát tesz­nek majd. Bokor Elemértől tudtuk meg, hogy a körösi pajtások a gödöllői úttörőkkel együtt tartják majd a 2 hetes szol­gálatot, s munka mellett ter­mészetesen jut idő a vidám táboréletre is. A Pomázon, a tanácsháza nagytermében megrendezett megyei úttörő-olimpia sakk- döntő e községben az első, megyei úttörő sportrendez­nost másutt végzett vérengzős munkájáért a román hadbíró­ság itt agyonlövette...” Az al­ispán nehéz helyzetében, konk­rétumok helyett rágalommal, megfoghatatlan „váddal” pró­bálta indokolni Mészáros Já­nos kivégzését. A MÉLTÓ TISZTELETET városunk mártírjának csak a felszabadulás után adhatta meg. A Magyar Kommunista Párt nagykőrösi szervezete 1946. március 6-án beadványt intézett a városi képviselőtes­tülethez, melyben javasolta, hogy „a hamis vádak alapján” 1919 augusztusában tarkólövés­sel kivégzett Mészáros János akkori városparancsnok elv­társunk hamvait a város dísz­sírhelyén helyezzék el. Az elő­terjesztésben leírták, hogy Mé­száros János a dolgozó nép sza­badságáért halt hősi halált és a „körösi dolgozók szabadsá­gáért és jobb jövőjéért áldozta életét”. Az indítványt a képviselő- testület magáévá tette, és négytagú bizottságot küldött ki Mészáros János holttestének exhumálására. A bizottság 1946. április 12-én az átlőtt koponyáról egyértelműen azo­nosította a hamvakat Mészáros János holttestével. A város' Nemzeti Bizottsága, képviselő­testülete, a demokratikus pár­tok és a dolgozók 1946. április 21-én ünnepélyes külsőségek között díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra a város már­tírhalált halt 1919-es parancs­nokának hamvait. Nagykőrös azóta is kegyelet­tel őrzi és tisztelettel ápolja emlékét, mint olyan emberét, aki — bár nem volt helyi szü­letésű — életét városunkért ál­dozta. 1957-ben a Városi Ta­nács bejáratánál helyezték el domborművét, a ceglédi járási munkásőr-zászlóalj pedig, melynek egyik egysége a nagy­kőrösi is, 1958-ban felvette Mé­száros Jáno6 nevét. Böőr László Egyesülési közgyűlés A nagykőrösi Dózsa, Hunya­di és Szabadság termelőszö­vetkezetek ma, szombaton, reggel 8 órai kezdettel tartják az Arany János Művelődési Központ színháztermében egyesülési közgyűlésüket. E közgyűlésen döntenek az új Mészáros János Termelőszö­vetkezet alapszabályáról és megválasztják a tisztségvise­lőket. Rákóczira emlékezve Nagykőrösön is megemlékez­nek II. Rákóczi Ferenc szüle­tésének 300. évfordulójáról. Ma délelőtt 10 órakor a fejedelem nevét viselő általános iskolá­ban Rákóczi-emléktáblát avat­nak, s megkoszorúzzák az is­kola névadójának a Rákóczi utca és a Szilágyi utca sarkán levő emléktábláját. Délután 4 órakor az Arany János Művelődési Központ színháztermében a KISZ városi bizottsága, a városi tanács mű­velődésügyi osztálya, vala­mint a II. Rákóczi Ferenc ál­talános iskola ünnepséget ren­dez, melyen az iskola irodalmi színpada is fellép. Az ünnep­ség végén az úttörők fogada­lomtételére kerül sor. Piaci jelentés Pénteken közepes piac volt. A szemestermény-piacon a búza literje 4, az árpa 3,50, a kukorica 3 forintért kelt el. A gyümölcs- és zöldségpia­con az almát 5—10, a burgo­nyát 3,50, a karalábét 5—6, a káposztás 7—9, a gyükerét 10—16, a dióbelet 70, a szá­raz babot 16—18, az újdonsá­gok sorában: a saláta darabját 5, a zöldpaprikát 3—4, a retek csomóját 2,50—3, a sóska kiló­ját 60, a spenótét 20 forintért adták. A baromfipiacon a tyúk párja 140—160, a jérce 70—80, pulyka 340, kacsa 160, idei ja­nuári csibe 55 forint volt. A halat 20—25 forintért mérték. vény is volt egyben. Ünnepé­lyes külsőségek között került sor a gondosan megrendezett vetélkedőre. Nagykőröst öt pajtás képviselte az 5 for­dulós svájci rendszerű viada­lon. Az úttörőknél sakkóra segítette, hogy 2X25 perc alatt vége legyen egy-egy játszmának. A körösiek közül a Petőfi-iskolások szerepeltek a legjobban, akik szorgalmas felkészülésük eredményeként — 1—1 járást-várost számol­va — a legtöbb érmes helye­zéssel térhettek haza. Úttörő fiúknál (13 induló): Reszeli Soós István (Nk. Pe­tőfi isk.) szoros mezőnyben 3 és fél ponttal a harmadik he­lyen végzett Úttörő lányoknál (12): Fe­hér Sára (Nk. Kossuth isk.) 2 ponttal nyolcadik lett Kisdobos fiúknál (13): rend­kívül szoros volt a mezőny, négyes holtverseny után csak a negyedik fajta szabály sze­rint dőlt el az elsőség, Zöldi Zoltán (Nk. Petőfi isk.) 4 ponttal második, Szilágyi Csaba (Nk. Arany isk.) 2 ponttal kilencedik lett Kisdobos lányoknál (11): a jól küzdő Klinkó Zsuzsa (Nk. Petőfi) 4 ponttal a második helyen végzett SZOMBATI SPORTMŰSOR Birkózás Budapest: a Bp. Honvéd szabadfogású olimpiai váloga­tó versenye. Győr: vidéki, szabadfogású ifjúsági egyéni bajnokság. Kosárlabda Gimnáziumi labdajáték-te­rem, 16 óra: Nk. Pedagógus— Szarvasi Főiskola Spartacus, NB III-as férfi bajnoki mér­kőzés. Teke Kocsér, 15: Nk. Szabadság Tsz A—Nk. Szabadság Tsz B, megyei csapatbajnoki mérkő­zés. Torna Kossuth-iskola tornaterme, 16 óra: középiskolás férfi C- kategóriás bajnokság. S. Z. A nagykőrösi dolgozók jövőjéért áldozta életét Emlékezés a Tanácsköztársaság városparancsnokára A forradalmi ifjúsági napok alkalmából rendezett megemlé­kezések során a fiatalok, forradalmár elődeikre emlékezve, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján meg­koszorúzzák Mészáros János emlékművét is. A mártírhalált halt városparancsnok neve egy másik esemény kapcsán is szóba kerül: ma, szombaton délelőtt tartja az egyesülő három nagy­kőrösi termelőszövetkezet, a Szabadság, a Hunyadi és a Dózsa tsz első összevont közgyűlését. A gazdaságok már korábban el­határozták, hogy az új, nagy termelőszövetkezetet Mészáros Jánosról nevezik el. Az emlékezés és a névadó kapcsán az alábbiakban ismertetjük a Tanácsköztársaság városparancsno­kának életútját. Szabó Mária SPORT Jó! szerepeltek a Petőfi-iskolás úttörő sakkozók i k t Méltó ajándék az évfordulóra Úttörővasút, születésnapra

Next

/
Thumbnails
Contents