Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

As 57. évfordulón Ünnepségek a városban és a járásban KlSZ-kiildölígyűlés az egyetemen Szombaton délelőtt — már­cius 21-e, a Magyar Tanács- köztársaság 57. évfordulója al­kalmából — koszorúzási ün­nepségre kerül sor Gödöllőn. A városi pártbizottság falán ás a járása híva tál alagsorá­ban levő emléktáblákon az 1919-es veteránok, a járási és a városi pártbizottság, a vá­rosi tanács, a Hazafias Nép­front és a gödöllői KISZ-esek helyezik el koszorúikat. Ezután a munkásmozgalom veterán­jait találkozón látják vendé­gül a városi pártbizottságon. Délután a Ganz Műszer Mű­vek gödöllői Árammérőgyárá­ban ünnepélyes külsőségek között nyújtják át a tizenne­gyedik életévüket betöltött fia- tolóknak a személyazonossági igazolványokat. Március 21-én — vasárnap — délelőtt a gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen tartják küldöttközgyűlésüket a járás ifjúkommunistái. A tanácsko­záson 95 járási KlSZ-alapszer- vezet képviseletében mintegy 200 küldött vesz részt. Vasárnap több községben is megemlékeznek a Tanácsköz­társaság évfordulójáról. Töb­bek között Kartalon is, az Űt- törőszövetség első — 1919-ben itt végzett — közhasznú tár­sadalmi munkája emlékére ta­valy állított emléktáblájánál. B. P. GÖDÖLLŐ MEGYEI GYŐZTESEI Tudós pajtások Március 16-án és 17-én Százhalombatta város fogadta megyénk városaiból és járá­saiból érkezett 201 úttörőt, akik az itt megrendezett me­gyei szaktárgyi vetélkedőn mérték össze tudásukat. Váro­sunkat tizennégy pajtás kép­viselte, közülük Kelemen Zita, a Török Ignác úttörőcsapat tagja megnyerte az irodalom­barátok és nyelvészek verse­nyét; Horinka Mária, tagoza­tos tanuló az orosz irodalom és nyelv győztese lett. Az aranyérmes pajtás a Petőfi Sándor úttörőcsapat tagja. Vá­rosunk két második helyezés­sel is dicsekedhet: Kristóf Judit hetedik osztályos, ugyancsak a Petőfi Sándor úttörőcsapat tagja, orosz iro­dalom és nyelvi versenyben, Buday Zsolt, a Török Ignác úttörőcsapat tagja pedig az úttörő vegyészek vetélkedőjé­ben lett második. Tojástízezrek A Rákosvölgye MGTSZ baromfitelepéről naponta mintegy 30—35 ezer tojást szállítanak a fővárosi piacokra, a Zöldért boltjaiba. (Koppány György (elvétele) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1976. MÁRCIUS 20., SZOMBAT Negyedszázados szövetkezet Segítik a városfejlesztést is A negyedszázaddal ezelőtt megalakult Gödöllői Vegyes­ipari Szövetkezet tagsága nemrégiben tartotta mérleg- záró közgyűlését. Ezen a ta­nácskozás résztvevői nem­csak az 1975-ös esztendő ta­pasztalatait vitatták meg, ha­nem a negyedik ötéves terv eredményeit is. Mert tagad­hatatlan, hogy rengeteg dolog változott meg az elmúlt öt év alatt. Kisebb létszámmal A vegyesipari szövetkezet va ameninyi szolgáltató részle­gében bevezették a 44 órás munkahetet és a sorozatos korszerűsítések, felújítások nyomán képesek voltak lépést tartani a rohamos ütemben fejlődő város igényeivel. Az 1971-es eredményekhez viszonyítva termelésük két é& félszeresére nőtt, s 1975-ben már valamivel több volt, 24 millió forintnál. A nyereség még ennél is nagyobb arány­ban növekedett. Az öt évvel ezelőttinek majdnem három­szorosa volt: 5 és fél millió forint. N<eim elhanyagolható mel­lékkörülmény az sem, hogy mindezt különösebb létszám- növekedés nélkül sikerült el- érni. Emellett . természetesen a bérek is jócskán növeked­tek. 1971-ben a szövetkezet­ben az egy tagra jutó évi átlagkereset még csak 23 ezer forint volt. Tavaly ez a szám másfélszeresére: 31 és fél ezer forintra nőtt. Az évről évre javuló ered­mények oka főként abban keresendő, hogy egyre gaz­daságosabban dolgozik a szö­vetkezet kollektívája. Tavaly felszámolták például a gaz­daságtalanul működő sziget- szentmiklósi részleget. Távol is volt, ezért ellenőrizni is csak nehezen lehetett. Ugyan­csak a tavalyi 42 taggal csökkent a szövetkezet dol­gozóinak száma. Ennek elle­nére a tervet 4 millió forint­tal sikerült túlteljesíteni. Oklevél a brigádoknak Elég talán, néhány adat is a különféle szolgáltató rész­legekben folyó munka bemu­tatására. Túlteljesítették ter­vüket a gödöllői lakatosüzem és a konfekciórészleg dolgo­zói. Ez utóbbi 1 millió 200 ezer forint tiszta árbevételt tett le a szövetkezet asztalá­ra. A létszámhelyzet amúgyis érzékeny pontja a Gödöllői Vegyesipari Szövetkezetnek. 1973-ban még 380-an voltak. Igaz: az árbevétel még csak 22 millió forint körül járt. Tavaly már csak 231 szövet­kezeti tagot számláltak, ám a munka értéke 24 millió forint fölött járt. És vaiiahol itt kezdődik az, amit az élő munka jobb kihasználásának, a hatékonyság növelésének szokás nevezni mostanában. A szövetkezet tagságának a szorosan vett munkahelyi te­endők mellett másra is jut ideje. Például arra, hogy Gö­döllő városfejlesztési prog­ramjából részt vállaljanak. Ennek a munkának az elis­meréseképpen nyerte el a Gödöllői Vegyesipari Szövet­kezet a városi tanács végre­hajtó bizottsága által adomá­nyozott Pro Űrbe emlékpla­kettet, két szocialista brigád pedig — a Márka és az An­gela Davis — a Pro j Űrbe oklevelet. Ezermestereknek Az V. ötéves tervben új elképzelések is foglalkoztat­ják a szövetkezet vezetőségét. Szávai Tibor — a szövetkezet elnöke — elmondta, hogy tervbe vették egy autómosó felépítését. Sajnos le kellett mondaniuk róla, mert ezek az állomások országszerte rá­fizetéssel dolgoznak. Ehelyett egy barkácsház terve került most a középpontba. Saját erőből és némi ál­lami támogatással a János utcai szolgáltatóház tőszom­szédságában szeretnék fel­építeni. Itt azután fémmeg­munkáló kisgépek, olcsó nyersanyag és bérelhető bar- kácsszerszámok várnák az ezermester gödöllőieket. Szá­vai Tibor azt is elmondta, hogy tudomásuk szerint Bu­dapesten, a III. kerületben már évek óta működik egy minden a tervek szerint megy gödöllői társa — legkésőbb jövőre — megnyithatja ka­puit. Egy bizonyos: barkácso­ló vendégekben, szerszámot kölcsönző érdeklődőkben nem lenne hiány. Berkó Pál SPORT + SPORT Bajnoki forduló vasárnap A labdarúgás hívei bizonyá-’ ra örülnek a hírnek, hogy a március 14-ére kisorsolt mér­kőzéseket március 21-én, va­sárnap játsszák le a járási labdarúgó-bajnokságban részt vevő csapatok. Az elnökség hozzájárult ahhoz, hogy a Ve­resegyház—Zsámbok találko­zót Vácrátóton rendezzék meg. A fegyelmi bizottság több határozatot is hozott. Maszlag László és Bankó János galga- hévízi játékosokat három baj­noki mérkőzéstől eltiltották, míg Oláh László kerepesi lab­darúgó nyolc bajnoki mérkő­zésen nem szerepelhet. A fe­gyelmi bizottság felhívta a Gal- gahévízi Tsz SK vezetőségét, hogy az eltiltott két hazai baj­noki mérkőzést 10 kilométeres körzeten kívül kötelesek leját­szani. A magyar mezőgazdaság szolgálatában (1.) Egy év — 697 vizsgálat Egy tanácskozáson hallot­tam, hogy a gödöllői Mező­gazdasági Gépkísérleti Inté­zet azon ritka kutatóintézetek közé tartozik, amely alapvető kutatási feladatainak ellátása mellett képes a nagyüzemi termelés számára átfogó ter­melési eljárások kidolgozásá­ra. Vagyis: az intézetben, a fő feladaton, a gépesítés kor­szerűsítésén túl lényeges fel­adatnak tartják az olyan eljá­rások kidolgozását, amelyek­ben nem egyszerűen csak a gépesítés mindenhatóséfíát tartják szem előtt — fontos­Politikailoq-erkölcsileg megbízható elektro- és rádióműszerészeket, valamint villanyszerelőt azonnali belépéssel felveszünk Cím: MN. Hiradó Technikai Üzem Gödöllő, Dózsa György út 63/a. Telefon: 531/104. nak ítélik a kemizálás, a kor­szerű agrotechnika, az üzem- és munkaszervezés szerepét is. Tudományos eredmények a gyakorlatban Amikor tehát egy új terme­lési eljárás vizsgálatához hoz­zálátnak, nemcsak a gépek szerepét mérik fel, hanem a felhasználható műtrágyák, nö­vényvédő szerek mennyiségét, minőségét, továbbá a folya­matok élőmunka-szükségletét is. Az állattenyésztés gépesí­tésénél vizsgálják az állatok viselkedését stb... A munka a szakterületeknek megfelelő képzettségű kutatók bevoná­sával folyik. így egy-egy té­máról olyan jelentés készül, amely már nemcsak a tudo­mányt, hanem a gyakorlatot is szolgálja. — Intézetünk munkájának lényege a mezőgazdasági gép­rendszerek kialakítása, a ter­melési ágazatok technoi 5giá- jának fejlesztése, az ezzel kap­csolatos kutatások és kísérle­tek elvégzése, az új gépek ki­próbálása, működésük vizs­gálata — mondja Szabó Emő­ke, az intézet titkárságának vezetője. — Feladatunk a mezőgaz­daság gépesítési alapkérdései­nek kutatása, a szántóföldi és a kertészeti növénytermesztés géprendszereinek vizsgálata, technológiájuk kidolgozása, fejlesztése. Foglalkozunk az állattartási gépek, berendezé­sek fejlesztésével, a mezőgaz­dasági gépkarbantartás és gép­javítás üzemi rendszerének, továbbá a gépesítés fejleszté­sének ökonómiai számításai­val. Az új gépek, berendezé­sek és mezőgazdasági létesít­mények értékelő és ellenőrző, valamint munkavédelmi mi­nősítő vizsgálatán kívül fel­adatunk az is, hogy kutatá­saink eredményeit a szakem­berekkel mihamarabb megis­mertessük. Ezzel igyekszünk eleget tenni a tudománypoli­tikai irányelveknek: nagyon fontos, hogy a termelőüzemek minél előbb hasznosíthassák az arra megérett tudományos eredményeket. Gyarapszik a sorozat — Ügy tudom, nemcsak a termelőüzemek, hanem a gé­peket forgalmazó vállalatok és az oktatási intézmények is igénylik az intézet kutatásai­nak eredményeit. — Valóban fgy van. Erre bizonyíték a naponta beérke­ző több tucat levél, amely­ben az új gépetc forgalmazá­sával, mezőgazdasági létesít­mények tervezésével, az ok­tatással foglalkozó szakembe­rek, sőt a különböző taninté­zetek hallgatói kérik tőlünk az új eljárások, gépek vizsgá­latának leírását. Éppen ezért minden év elején sokszorosí­tott formában elkészítjük az általunk arra érdemesnek ítélt kutatási dokumentumokat, s ezekről az ország minden gaz­daságának, tervező intézeté­nek, kereskedelmi vállalatá­nak, gyártójának és a mező- gazdasági gépesítés fejleszté­sében érdekeiteknek értesí­tést küldünk. • — A szakemberek körében az Értesítő a termeléstechno­lógiák műszaki vizsgálatáról című kiadványsorozatunk arat­ta a legnagyobb sikert, öt év alatt összesen 78 önálló füze­tet jelentettünk meg. Tavaly 11 újabb olyan technológia felmérését zártuk le eredmé­nyesen, amellyel az idén ez a sorozatunk gyarapodik. E fü­zetekben nem csupán az ille­tő munkafolyamathoz tartozó gépek, gépsorok adatait, elem­zését közöljük, hanem szük­ség szerint a legalapvetőbb agrotechnikai. növényvédel­mi, műtrágyázási, vetőmag­kiválasztási és egyéb követel­ményeket is. Megtalálhatják bennük az érdeklődők a leg­fontosabb üzemgazdaságossá­gi számítások eredményeit is. Az elmúlt évben zártuk le a szálas széna, a csöveskukori- cazúzalék-készítés, a burgo­nyatermelés, a lucernapogá­csa-előállítás újabb technoló­giájának kidolgozását. Ered­ményesen zártuk — s ezért közre is adjuk — az ISV- rendszerű pavilonos sertéste­lep, a ketreces malacnevelés, valamint a gyümölcsök gépe­sített anyagmozgatásának, a szilvatermesztésnek, a fekete ribiszke termelésnek, az esőz- tető öntözésnek és a kacsa­előnevelés huzalhálós-padoza- tos megoldásának dokumentu­mait. Mérnöki irodák, továbbképzés — Az elmúlt évben össze­sen 697 vizsgálati témát zár­tunk le jelentéssel — mond­ja a titkárságvezető. — Ezek között 4 kiemelt téma, 45 ku­tatásfejlesztési téma, 61 gép­rendszer- és telepfelmérés, 214 gépvizsgálat, 197 munka- védelmi és 144 egyéb jellegű kutatási témánk volt. Ezenld- vül — a Budapesten, Szolno­kon, Komáromban és Szelc- szárdon működő mérnöki iro­dáink 138 műszaki feladatot oldottak meg a körzetünkhöz tartozó üzemek, gazdaságok kérésére. Műszaki továbbkép­ző irodánk, amely egy-egy speciális téma részletes ismer­tetésével a szakemberek to­vábbképzését segíti, 30 tanfo­lyamot tartott. A tanfolyamo­kon ugyancsak az intézetünk legfrissebb kutatási eredmé­nyeinek átadása a cél. Fehér István (Folytatjuk) Szombati Jegyzet Sajtóhiba Nem csalás, nem ámítás! Csak a kezemet meg az írógép billentyűit figyeljék, hoppá, semmi mágia, s máris ott az írás, tessék el­olvasni. Ez idáig aránylag egyszerű, de másnap — ez a mutatvány lényege —, amikor a kézirat szövege az újságban megjelenik, valamelyik sorban egy ici­pici szó, egy adat nem ugyanaz. Bizony, varázslat ez a javából, hiszen a ked­ves nézők is láthatták, hogy mi volt az írógépből kikerült papíron, s most láthatják a megjelent soro­kat is. A kettő közötti kü­lönbség a sajtóhiba. Jó kis mutatvány ez, nekem leg­alábbis nagyon tetszik, hi­szen nem kell hozzá sok gyakorlás, bárki megcsinál­hatja — ha szerencséje van. Sokan olvashatták a na­pokban azt a tudósítást amelyben egy derék nép­fronttitkárunk keresztneve két variációban is megje­lent, ami kétségtelenül ku­riózum. Ugyancsak köztet­szést aratott az az írásunk amely tudatta az olvasók­kal, hogy a Közép-Magyar­országi Közmű- és Mély­építő Vállalatnál első ízben 7973-ban készült intézkedé­si terv az ifjúságpolitikai határozat végrehajtására. Kereken hatezer esztendőt késtek a dokumentum el készítésével, ami rekord nak számít. Vagy itt egy másik eset, melynek nyo­mán többen azt hitték hogy Erdőkertest fejlesztik az ország fővárosává. Az jelent meg ugyanis, hogy szeretett községünkben nyolcvan tantermes iskolát építenek. Ez persze nem igaz, legfeljebb azt bizo­nyítja, hogy egy nulla is csihál zavart. A sajtóhiba az aktivitást is tudja befo­lyásolni. Gondoljunk csak arra a tudósításra, mely szerint az egyik falugyűlé­sen huszonötén vettek részt. Itt meg éppen az volt a baj, hogy csak a nulla nem volt hajlandó megje­lenni. Ezek a mi példáink, de a szemfüles olvasó — ha tü reime is van hozzá — más lapok hasábjain is felfe dezheti a nyomtatott szó botlásait, amelyekből kidé rül például, hogy X. Y. apja műlovas volt, az egyik írószereket is készítő üzemből mennyi folyós ír ónt exportáltak, egy bizo nyos gazdaságban hány hi bát nevelnek, s milyen ki tüntetést kapott egy köz ségi művelődési központ mószertani felügyelője. Jogos lehet a kérdés: ki a hibás abban, hogy a sajtóhibák napvilágot lát nak? Erre nagyon nehezen tudnék válaszolni, már csak azért is, mert bennem motoszkál az a nem tudom kitől származó, de nagyon igaznak tűnő mondás, mely szerint ameddig lesz sajtó, addig a sajtóhibát sem le hét kiirtani. A kettő a be avatottak szerint úgy ősz szetartozik, mint a burgo nya és a krumplibogár. Ez pedig bizonyos szempont­ból rendkívül megnyugtató, mert bármennyire is bősz szántók a sajtóhibák, ta gadhatatlan, hogy eme kis botlások a humor és de rültség kiapadhatatlan for rásai. Eszembe sincs azt ígérgetni, hogy majd vi győzünk, óvakodunk, igyek szünk, hogy minél keve sebb hiba lásson napvilá got. Ugyanis tudom, hogy nem így lesz, s különben sem rajtam áll. Hogy mégis ki tehetne valamit — nem tudom. Nem merem mon dani, hogy a szedő, mert annak is van elég baja, továbbá ö sem gép, mint ahogy mi sem vagyunk azok. Leírhatunk olyat, ami megjelenve egy jól megtermett sajtóhiba be nyomását kelti. Van azután egy harma dik eset is. Amikor nem sajtóhiba jelenik meg, csak többen azt kívánnák, hogy az legyen. Fehér Béla i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents