Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-20 / 68. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ti! Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Törvény az emberi környezet védelméről Nemeslaki Tivadar beszámolója — Pest megyei felszólalók a vitában AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xx. évfolyam, 68. szám ára 80 FILLÉR is»76. március 20., szombat Pénteken — az országgyűlés tavaszi ülésszaka az emberi környezet védelméről szóló törvényjavaslat vitájával — folytatta tanácskozását. A tanácskozáson részt vettek Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Miniszter- tanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. A vitában felszólalt Nánási László (Szolnok megye, 14. vk.), a SZÖVOSZ felügyeleti bizottságának elnöke, dr. Radnai Éva (Fejér megye, 8. vk.), a Dunaújvárosi Rendelő- intézet körzeti- és üzemorvosa, dr. Gajdócsi István (Bács megye, 13. vk.), megyei tanácselnök, dr. Schnitzler József (Hajdú-Bihar megye, 16. vk.), egyetemi tanár, a Debreceni Orvostudományi Egyetem 2. számú sebészeti klinikájának igazgatója, Fodor Istvánná (Heves megye, 3. vk.), a recski általános iskola tanára, dr. Schmidt Ernő (Vas megye, 10. vk.), a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát vezérigazgatója, dr. Bélák Sándor (Veszprém megye, 14. vk.), a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora, Várhelyi József (Zala megye, 9. vk.), a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság lenti üzemének vezetője, Divald Béláné (Pest megye, 27. vk.), az MTA vácrátóti botanikai intézetének laboránsa, Szávó Béla, A honvédelem az egész nép ügye wjj honvédelmi törvényt fogadott el csütörtöki üléU sén az országgyűlés, hatályon kívül helyezve az 1960. évi 4. törvényt. Mint Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi miniszter a törvényjavaslat indokolásában elmondotta, az elmúlt másfél évtizedben olyan pozitív változások történtek társadalmunkban, amelyeknek a hatása a honvédelemben is érvényesül: „A honvédelem nemzeti üggyé, az egész nép feladatává, mindennapi munkájának részévé vált. Ifjúságunkra az jellemző, hogy becsülettel, az áldozat tudatos vállalásával teljesíti sorkatonai szolgálatát, s tesz eleget kötelezettségének a hadseregben és a határőrségnél.” A változó körülmények, a fejlődés különféle mozzanatai tették tehát szükségessé az új honvédelmi törvény megalkotását. Az elmúlt évek gyakorlata némely részletében már meghaladta a korábbi törvényben rögzített elveket. Meghaladta, hiszen nem szabályozhatták több mint másfél évtizeddel ezelőtt a még csak néhány éve meglevő sajátosságokat. A törvényalkotásnak természetes velejárója az időnkénti megújulás, újraalkotás. Enél- kül a gyakorlat elszakadna az elvektől, a törvény fékezné a fejlődést. Aki némileg járatos a katonaéletben, maga is tapasztalhatta, hogy az elmúlt években módosultak a szolgálatukat teljesítő fiatalok körülményei és kötelességei is. Nem könnyebbé vált a szolgálat, nem kisebbé a felelősség, sőt, a haditechnika korszerűsödésével inkább bonyolultabbá, felelősségteljesebbé. Ugyanakkor bővültek — egyebek között az ifjúsági törvénnyel összhangban — a katonafiatálok jogai. A korábbinál is többet vállal magára a néphadsereg a fiatalok neveléséből. Elegendő arra utalnunk, hogy több ezren sorkatonaként fejezték be a nyolc általánost, s hogy ma már 16 szakmában folyik szakmunkásképzés a honvédségnél. A civil életben is hasznosítható a sorkatonai szolgálatban szerzett ismeretek jelentős része. Nem utolsósorban ezeknek a változásoknak is köszönhető, hogy a lakosság körében tovább nőtt a katonák, a fegyveres testületek tagjai iránti tisztelet és bizalom. A honvédelmi törvény nemcsak a katonai szolgálatukat teljesítő fiatalokra, nemcsak a fegyveres erők és testületek tagjaira terjed ki. Bár igen fontos fejezetei róluk szólnak. Őket érinti egyebek között a sorköteles korhatár módosítása. Az eddigi 23 évről 28 évre emeli a törvény a behívhatóság felső korhatárát, a szolgálat alól jogellenesen kibúvókat pedig negyvenéves korukig behívhatják. A mai gyakorlatnak megfelelően csökkenti, 24 hónapban szabja meg a törvény a sorkatonai szolgálat időtartamát. A lakosság döntő többségét érinti a törvény a polgári védelmi kötelezettség új szabályozásával — az alsó korhatárt nőknél is, férfiaknál is 14 évről 16 évre emelve. Az életkor meghosszabbodása, az egészségügy általános javulása tette lehetővé, egyben indokolttá, a katonaköteles kor felső korhatárának emelését. Nincs lehetőség valamennyi cikkelyre kitérnünk, nem is lehet feladatunk a részletek kommentálása. A törvény tanulmányozását — ajánlatos mindenkinek időt szakítani rá, éppen mert közvetlenül vagy közvetve valamennyi állampolgár érdekelt — nem helyettesítheti a kurta gondolatsor. A haza védelme nem szűkíthető le a katonai szolgálatra, a technikai ismeretek elsajátítására. A törvény bevezető részében erről ezt olvashatjuk: „A haza fegyveres védelme elsősorban a fegyveres erők és testületek tagjainak kötelessége, amelynek teljesítésére mindenkor készen állanak. Korunkban azonban a honvédelem az államtól és az egész társadalomtól, a szocialista hazafiság és internacionalizmus eszme jétől áthatott, összehangolt erőfeszítést követel meg mind békében, mind háborúban.” A törvény e követelmény teljesítésének mikéntjéről határoz. (Budapest, 27. vk.), a XIV. kerületi tanács elnöke és Bornyák Istvánná (Borsod megye, 9. vk.), az Üvegipari Művek sajószentpéteri gyárának csoportvezetője. A vitában elhangzottakra Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszolt. összefoglalójában mindenekelőtt arra utalt: a felszólalók egyöntetűen hangsúlyozták az új törvény megalkotásának szükségességét. Ezzel alátámasztották az egész lakosság, a társadalom véleményét, hogy törvény szintjére kell emelni azokat a rendelkezéseket, amelyek létünk, környezetünk természeti tényezőit védik, óvják, lehetővé és feladattá teszik a megelőző, az ártalmakat elhárító teendőket, in tézkedéseket. A miniszteri összefoglaló után határozathozatal következett. Az országgyűlés az emberi környezet védelméről szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a megszavazott módosításokkal — részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ebédszünet után — a napirendnek megfelelően — Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter terjesztette elő beszámolóját a tárca felkészüléséről az V. ötéves terv és az 1976. évi terv végrehajtására, különös tekintettel a gépipar, valamint a közúti jánműfej- lesztési program végrehajtásának helyzetére. Divald Bélóné: A vitában felszólalt Kan- gyalka Antal (Csangrád megye, 15. vk.), a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár makói gyárának igazgatója, Weisz- böck Rezsőné (Győr-Sopron, 15. vk.), a Soproni Szőnyeg- gyár igazgatója, dr. Molnár Endre (Budapest, 58. vk.), az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára, dr. Novák Béla (Pest megye, 16. vk.), a Csepel Autógyár vezérigazgatója, Bartha István (Hajdú-Bihar megye, 1. vk.), a debreceni városi pártbizottság titkára és Varga István (Budapest, 11. vk.), az Újpesti Gépelemgyár lakatosa. A hozzászólásokra Nemeslaki Tivadar válaszolt. Egyebek közt megállapította, hogy a felszólalók általában egyetértettek az elhangzottakkal, s megköszönte a kiegészítő észrevételeket. Hangsúlyozta: a célok reálisak, a feladatok megvalósíthatók. Ezután az országgyűlés határozatban egyhangúlag tudomásul vette és jóváhagyta Nemeslaki Tivadar miniszteri beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszaka befejezte munkáját. (A továbbiakban részletesen ismertetjük Divald Béláné felszólalását, Nemeslaki Tivadar beszámolóját, és dr. Novák Béla hozzászólását.) Biztató természetvédelmi eredmények Felszólalásának bevezetőjében elmondotta, hogy munkahelye, a Magyar Tudományos Akadémia Vácrátóti Botanikai Kutató Intézete részt vesz Az ember és természeti környezetének védelme téma kutatásában. E munkában sok olyan tapasztalatra tettek szert, amelyek alátámasztják a környezetvédelmi törvény megalkotásának szükségességét. — A most megvitatásra kerülő törvényjavaslat — mondotta — részletesen és az 1961-es természetvédelmi törvény továbbfejlesztéseként foglalkozik az élővilág, a természetben élő növény- és állatfajok védelmével és ezzel szoros összefüggésben a táj oltalmazásával. Ezzel kapcsolatban Pest megye területén már jelentős előrelépés történt. Gondolok például a pilisi és a börzsönyi parkerdőre, a Kiskunsági Nemzeti Parkra és arra a nagy számú természetvédelmi területre, amelyek között ott van a vácrátóti botanikus kert is, amelynek nemzetközileg jelentős növényvilágában az elmúlt évben több mint 130 ezer ember gyönyörködött. Ezeken a területeken már megoldódott, illetve megol- dandóban van a természetvédelem. A továbbiakban arról beszélt, hogy különösen veszélyeztetett az élővilág a nagyvárosok közvetlen közelében. — A levegő kéndioxidszennyezettsége, a süllyedő talajvízszint, annak felszíni és a felszín alatti szennyeződése, a vizek és a talaj tápanyag- feldúsulása, hatással van a nagyváros és környéke növény- és állatvilágára. A felmérések szerint — mondotta — Budapest környékének természetes növénytakarójából száz növényfaj végérvényesen eltűnt és további 80—100 fajt fenyeget a kihalás veszélye. Ezt követően Divald Béláné szűkebb pátriájának, Vác kör- (Folytatás a 2. oldalon.) Testvérpártok ideológiai tanácskozása Budapesten A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak képviselői folytattak megbeszélést Tudományos és gyakorlati jellegű tanácskozást tartottak Budapesten március 17— 19-e között a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak képviselői, pártmunkások és tudományos kutatók. A résztvevők tapasztalatcserét folytattak a mai viszonyok közötti ideológiai harc néhány időszerű kérdéséről. A találkozón a Bolgár Kommunista Párt, a Csehszlovák Kommunista Párt, a Kubai Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt és a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségei vettek részt, ★ A tanácskozás ideje alatt a testvérpártok küldöttségei találkoztak Gyenes Andrással és Győri Imrével, az MSZMP Központi Bizottságának titkáraival. Megkezdődött a Dunamenti Hőerőmű utolsó egységének próbája A 13-as gépegység vezénylő asztala, melyen ma gyulladtak ki először a jelzőfények. Bozsán Péter felvétele Tegnap reggel 7 óra 41 perckor először lendült ki a Duna- menti Hőerőmű 13-as blokkjának teljesítménymérő mutatója, s e pillanattól kezdve az utolsó gépsor is energiát termel, az országos hálózatnak. Szaknyelven szólva, megtörtént a párhuzamos kapcsolás, és ezzel megkezdődött a 215 megawatt teljesítményű egység próbája. A következő feladat beállítani a segédberendezéseket és a szabályozókat, majd sor kerül a blokk egy hónapig tartó próbaüzemelésére. Hazánk legnagyobb hőerőművét eredetileg lényegesen kisebb kapacitásúra tervezték. Az első lépcsőben épült 7 egység 600 megawatt energiát adott. Bővítését először 1968- ban határozták el, majd három évvel később újabb 6, egyenként 215 megawatt teljesítményű blokk építését tűzték ki célul. A két ütemben megvalósult bővítés befejezésének határidejét akkor ez év végében jelölték meg. A ma már rendszeresen termelő erőmű építésénél azonban több akaBiszku Béla fogadta a Belga Szocialista Párt küldöttségét Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta a Belga Szocialista Párt küldöttségét, amely Jos van Eynde, a párt elnöksége tagjának vezetésével tartózkodik hazánkban. A megbeszélésen véleményt cseréltek a két pártot kölcsönösen érdeklő időszerű kérdésekről, és a pártközi kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. A találkozón részt vett dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. Nemes Dezső előadása pártaktíva értekezleten Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Főiskolájának rektora tegnap Veszprém megyébe látogatott. A vendéget Kovács Gyula és Balogh Mihály, a megyei pártbizottság titkárai fogadták és tájékoztatták a megye társadalmi, politikai és gazdasági helyzetéről. A Politikai Bizottság tagja ezután a fűzfői ipartelepekre látogatott, ahol többek között elbeszélgetett az üzem szocialista brigádjainak tagjaival. Ezután Nemes Dezső üzemi pártaktí- va-értekezleten előadást tartott időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. A Politikai Bizottság tagja délután felkereste a Veszprémi Vegyipari Egyetemet, és tudományos kutatókkal folytatott eszmecserét. dály merült fel, mely már az első egység üzembe helyezésekor tetemes kését okozott. A tervezők, szerelők és a berendezéseket gyártó — mintegy 20 — vállalatok 1974-ben szocialista együttműködési szerződésben vállalták, hogy lerövidítik a még hiányzó három blokk üzembe helyezési határidejét. Mindezek eredményeként a 11-es blokk az előírt határidőnél egy, a 12-es pedig már három hónappal korábban elkészült. Ez a két turbinaegység terven felül 560 millió kilowattóra villamos energiát fejlesztett. Amennyiben az utolsó gépegység üzemi próbája zavartalan lesz, a Dunamenti Hőerőmű építése a gyorsított programban tervezett 1976. november 1. helyett három hónappal korábban fejeződik be. Michal Pajank, a csehszlovák SES-TILMACE vállalat kazán-üzembehelyező csoportjának vezetője örömmel mutatott a teljesítménymérő órára. — Ma már 55 megawatt energiát termelünk az országos hálózatnak — mondta —, holnap 100-at, s ha minden jól megy, öt-hat nap alatt elérjük a 215 megawattot. Magyar barátainkkal együtt ünnepeltük, hogy a március 25-i módosított határidőt is sikerült előbbre hoznunk. Szerelőink már Tiszaszederkényben dolgoznak, ahol ehhez négy hasonló nagy teljesítményű kazánt építünk. Újhelyi Géza, a DHV főmérnöke elmondta, hogy 1968- ban 700 ember üzemeltette a 600 megawatt teljesítményű erőművet. Azóta több mint háromszorosára emelkedett termelésük, a létszám pedig csak 1200-ra. A 13-as blokk üzemeltetése például műszakonként négy embert igényel. Ezzel a párhuzamos kapcsolással a hőerőmű az ország legnagyobb energiaforrása lett. Jelenleg villamosanergia-igé- nyünk egyharmadát állítja elő, de amint Michal Pajanktól is hallottuk, már épülnek az új „versenytársak”. T. A. k
