Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

Megkezdődött------------------- MEGYEI az ország gyűlés tavaszi ülésszaka VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ut AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1976. MÁRCIUS 19., PÉNTEK Elfogadták a honvédelemről szóló törvényt Pullai Árpád felszólalása a vitában - Sándor József építésügyi és városfejlesztési miniszter beterjesztette az emberi környezet védelméről szóló törvényjavaslatot Csütörtökön délelőtt 11 óra­kor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés tavaszi ülés­szaka. Részt vett a tanácsko­záson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Aczél György, Apró An­tal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páho­lyokban helyet foglalt a Buda­pesten akkreditált külképvise­letek számos vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Kegyeletes szavakkal emléke­zett meg a február 19-én el­hunyt Kovács Pál országgyű­lési képviselőről, Békéscsaba nyugalmazott tanácselnökéről, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének tiszteletbeli elnökéről. Kovács Pál emlékének — amelyet az országgyűlés jegyzőkönyvében megörökítettek — a képvise­lők néma felállással adóztak. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Ta­nács jelentését a legutóbbi — 1975. decemberében tartott — ülésszak óta alkotott törvény- erejű rendeletéiről. Az országgyűlés elnökének javaslatára a képviselők elfo­gadták az ülésszak tárgysoro­zatát: bor (Tolna megye, 6. vk.), a tamási Gőgös Ignác Gimná­zium igazgatója. Ebédszünet után Pullai Ár­pád (Veszprém megye, 11. vk.), az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára szólt hozzá a tör­vényjavaslathoz. Felszólalt An­gyal János (Bács-Kiskun me­gye, 7. vk.), a tiszakécskei 2. számú általános iskola igaz­gatója, Németh Ferenc (Békés megyei 8. vk.), az orosházi Mezőgazdasági és Szolgáltató Vállalat esztergályosa, Forgony László (Borsod megye, 14. vk.), az Országos Érc- és Ásványbá­nya rudabányai üzemének bá­nyásza. Czinege Lajos vezérezredes a honvédelemről szóló törvény- javaslat vitáját összefoglalva hangsúlyozta, hogy az előké­szítés s a tárgyalás során mindvégig megnyilvánult egy­séges akaratnak kell érvénye­sülnie az új törvény végre­hajtásában. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés a honvédelemről szóló törvény tervezetét általánosságban és — a már megszavazott mó­dosításokkal együtt — részle­teiben is egyhangúlag elfo­gadta. A képviselők ezt követően áttértek az emberi környezet­védelemről szóló törvényjavas­lat tárgyalására. Bondor Jó­zsef építésügyi és városfejlesz­tési miniszter emelkedett szó­lásra. Az expozé után Gyarmati János (Budapest 62. vk.), az építési és közlekedési bizott­ság elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója előadói beszédében egyebek közt hangsúlyozta: hazánk környe­zetvédelmi helyzetét — ösz- szehasonlítva a fejlett tőkés államokkal — viszonylag ked­vezőnek tarthatjuk. De a tu­dományos technikai forra­dalom, a nagyarányú ipari fejlődés és a motorizáció, a városiasodás gyorsaságának nem kívánatos mellékhatása­ként hazánkban is jelentke­zett és jelentkezik a környe­zetszennyeződés. Faladatunk, hogy e hatások okainak fel­tárásával elkerüljük az ár­talmakat és a károkozáso­kat, kidolgozzuk a megelő­zés, a csökkentés és meg­szüntetés módját, feltételeit. Ezt szolgálja a törvényjavas­lat, amely az átfogó szabá­lyozás érdekében számításba veszi a jövőben jelentkező hatásokat és feladatokat is. A továbiakban a törvény előkészítéséről szólva rámu­tatott, hogy a bizottsági vi­tákban 50 képviselő mondotta el, hogy megalkotása indokolt és szükséges. Ennek alapján is elfogadásra javasolta a tervezetet. Ezzel az országgyűlés befe­jezte csütörtöki tanácskozását. A képviselők ma, pénteken délelőtt 10 órakor megkez­dik az emberi környezet vé­delméről előterjesztett tör­vényjavaslat vitáját. (A to­vábbiakban ismertetjük Czi­nege Lajos expozéját, Pullai Árpád felszólalását, vala­mint Bondor József expozé­ját.) o A honvédelemről törvényjavaslat. szóló © Az emberi környezet vé­delméről szóló törvény- javaslat. © Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter be­számolója a tárca felkészülé­séről az V. ötéves terv és az 1976. évi terv végrehajtására, különös tekintettel a gépipar­nak és a közúti járműfejlesz­tési program végrehajtásának helyzetére. Ezután megkezdődött a hon­védelemről szóló törvényjavas­lat tárgyalása Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter emelkedett szólásra. Expozéja után Pap János (Veszprém megye, 1. vk.), az országgyűlés honvédelmi bi­zottságának elnöke, a törvény- javaslat bizottsági előadója elő­adói beszédében egyebek közt elmondta, hogy az új törvény- javaslatot az országgyűlés több bizottsága együttesen megvi­tatta, s ennek alapján néhány módosítást javasoltak a terve­zetben. Egyes fejezeteket igye­keztek pontosabbá és egyér­telműbbé tenni, s az alkot­mányban foglalt elvek érvé­nyesülését erősíteni. A továb­biakban az ország védelmi ere­jének növekedéséről szólva hangoztatta: helyeseljük, hogy a törvény egyértelműen és a kor követelményeinek megfe­lelően határozza meg a haza védelmével kapcsolatban o tár­sadalom feladatait. Meggyőző­désünk, hogy a törvény bé­kénket, pártunk politikáját szolgálja. Az előterjesztett tör­vényjavaslatot elfogadásra ajánlotta. A vitában felszólalt Boros Béla (Budapest, 6. vk.), a KISZ budapesti bizottságának első titkára, Jeszenszki Gábor (Szabolcs-Szatmár megye, 1. vk.), a Nyíregyházi Építő- és Szerelő Vállalat géplakatosa, Morócz Lajos (Fejér megye, 6. vk), vezérőrnagy, Szászi Gá­rahajtásában. Csupán 1975- ben százezerén indultak a jubileumi versenyen. Fontos, mondhatnám nélkülözhetetlen szerepe van annak a honvé­delmi nevelésnek, oktatásnak, előképzésnek, amelyet fiatal­jaink a különböző szintű is­kolákban, az úttörőmozga­lomban, a Kommunista If­júsági Szövetségben, majd a Magyar Honvédelmi Szövet­ségben kapnak. — A honvédelem erejét, (Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődött a Donyec-medence—Albertirsa közötti távvezeték negyedik részlegének építése Megkezdődött a Donyec- medence (Nyugat-Ukrajna) és Albertirsa közötti, Európa leg­nagyobb magasfeszültségű távvezetéke negyedik részle­gének építése. Az építők csütörtökön hozzá­láttak a tartóoszlopok alapo­zási munkálataihoz Hodorov- tól a szovjet—magyar határig A távvezeték az első nemzet közi szupernagyfeszültségű lé­tesítmény. Az európai testvérpártok tanácskozása előtt A dokumentumtervezeten dolgozott a szerkesztői csoport Az NDK fővárosában csü­törtökön befejezte ülését az a szerkesztői csoport, amely az európai kommunista és mun­káspártok konferenciája do­kumentumtervezetének to­vábbi kidolgozásán munkál­kodott. Az ülés résztvevői megállapodtak abban, hogy a kidolgozott dokumentumter­vezetet megküldik valamennyi — a konferencia előkészítésé­ben részt vevő — testvérpárt­nak. A dokumentumról a szer­kesztő bizottság ülésén nyit­nak vitát. A szerkesztői cso­portok ülésén 27 európai kom­munista és munkáspárt képvi­selői vettek részt. Ma kezdődik Bonnban a lilémet kommunista Párt kongresszusa A Német Kommunista Párt 'kongresszusa ma kezdődik a bonni Beethoven-csamokban. A pártvezetőség beszámolóját Herbert Mies, az NKP elnöke terjeszti elő. A referátumban a fő hangsúlyt a nyugatnémet kommunistáknak a nagy mo- napóliumok elleni harca kap­ja, melynek célja a demokra­tikus emberi, politikai és sza­badságjogok védelme. A Német Kommunista Párt kongresszusán a tervek szerint 50 külföldi kommunista és munkáspárt küldöttsége vesz részt. Többségük már tegnap megérkezett Bonnba. Köztük a Magyar Szocialista Munkás­párt képviseletében Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára. A Szovjet­unió Kommunista Pártjának küldöttsége, élén Vlagyimir Dolgihhal, a Központi Bizott­ság titkárával tegnap indult el Moszkvából az NSZK fő­városába. Csütörtökön Bonnba érke­zett a Német Szocialista Egy- ségpárt küldöttsége is Paul Wernernek, az NSZBP PB tag­jának, a KB titkárának veze­tésével. Megbeszélést tartottak az európai tőkés országok kommunista pártjainak képviselői Mint a Le Drapeau Rouge, a Belga Kommunista Párt lapja közölte, március 15-én Brüsszelben előkészítő meg­beszélést tartottak az euró­pai tőkésországok kommu­nista pártjainak képviselői, hogy megállapodjanak an­nak a tanácskozásnak ösz- szehívásáról, amelyen a tő­kés Európa helyzetéről lesz szó. A tanácskozáson meg­vitatják majd, hogyan vála­szoljanak a dolgozók a nagy­tőke és az azt támogató po­litikai erők antiszociális, nép­ellenes politikájára, miként biztosítsák a dolgozók leg­sürgősebb követelésének vé­delmét, kielégítését. Az átlagosnál nagyobb arányú fejlődés A Pest megyei fogyasztási szövetkezetek küldöttközgyűlése Pest megye fogyasztási szö­vetkezetei az országos átla­got meghaladó fejlődést értek el a, IV. ötéves tervidőszak­ban, ez az eredmény jó ala­pul szolgál az elkövetkező öt esztendő feladatainak megha­tározásához, melyhez a teg­nap megtartott küldöttközgyű­lésen adott ajánlást a MÉ­SZÖV Pest megyei elnöksége. A küldöttközgyűlésen meg­jelent dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, Kovács An- talné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára és Lippai József, a KPVDSZ megyei titkára. A fogyasztási szövetkezetek IV. ötéves tervének teljesíté­séről készült írásos beszámo­lóhoz Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke fűzött szó­beli kiegészítőt, megindokolva a szövetkezetek V. ötéves ter­véhez készített ajánlást. Ezt követően a küldöttközgyűlés, az ágazatoknak megfelelően, szekciókban folytatta munká­ját, megvitatta a beszámoló­kat, amelyekkel együtt elfo­gadta a közös alapok képzé­sére, felhasználására és keze­lésére vonatkozó szabályza­tot, valamint a központi szer­vek tevékenységéről készült jelentést. (A fogyasztási szö­vetkezetek tevékenységére la­punkban még visszatérünk.) Kádár János a tanácskozás szünetében az új törvényről beszélget. Mellette (balről jobbra) Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi minisz­terhelyettes, dr. Tar Imre, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára és Cscmi Károly altábornagy* honvédelmi államtitkár. Tovább szépül a Dunakanyar ■ A Dunakanyar Intéző Bi­zottság csütörtökön Budapes­ten tartott ülésén megvitatták a DIB múlt évi tevékenysé­gét, az ötödik ötéves tervidő­szak feladatait, s értékelték a Duna bal parti területi bi­zottság munkáját. A tanácskozáson megvitat­ták a DIB 1980-ig szóló kö­zéptávú tervét. A bizottság az idén támogatást nyújt egye­bek között az esztergomi, a dömösi, a királyréti, a leány­falui autóparkolók építéséhez, a váci Duna-part rendezésé­hez, a diósjenői strand kor­szerűsítéséhez, s több község parkírozásához, útépítéséhez. Az ötéves tervidőszakban je­lentős összeget szánnak Esz­tergom, Szentendre, Visegrád és Vác, továbbá több üdülő­község szépítésére, az ott ta­lálható műemlékek állagának a megóvására. k A A tudomány, a kultúra fejlesz tésében elért, a haza védelmé is szolgálja, erősíti. Szociálist államunk, társadalmunk ái landóam szilárduló és egyr szélesedő alapján kialakult j honvédelem korszerű szerve zeti, vezetési rendszere, létre jöttek hatékony működési for mái és módszerei. Köztudotl hogy egy állam védelmi ere jét, szilárdságát döntően a: határozza meg, hogyan viszo nyúlnak a honvédelemhez a: állam polgárai. Lenin a búr zsoá intervenció idején nyo matékosan aláhúzta: „Soha sem fogják legyőzni azt a né pet, amelynek munkásai é. parasztjai nagy többségükber felismerték, megérezték é. látták, hogy saját hatalmú kát... — a dolgozók hatalmá — védelmezik, hogy azt a: ügyet védelmezik, amelynél győzelme nekik és gyerme­keiknek biztosítja azt a lehe­tőséget, hogy élvezzék min­den áldását a kultúrának mindannak, amit az ember munka létrehozott.” A törvénytervezet szerves része annak a jogalkotási te­vékenységnek — kezdte be­szédét a miniszter —, melyet társadalmi fejlődésünk folya­matában. végzünk. Jelenleg hatályos honvédelmi törvé­nyünk, az 1960. évi IV. számú törvény — annak idején — megfelelően szabályozta az ország fegyveres védelmével kapcsolatos alapvető felada­tokat. Az elmúlt több mint másfél évtized alatt — össz­hangban a társadalmunkban végbement általános fejlődés­sel —■, a honvédelem terüle­tén is lényeges változások tör­téntek. — Dolgozó népünk érti, he­lyesli, magáénak vallja a Magyar Szocialista Munkás­párt politikáját, a fejlett szo­cialista társadalom felépítésé­nek lelkesítő programját, ál­dozatkészen dolgozik annak valóra váltásán. Mindazzal, amelyet dolgozó népünk a szocialista társadalmi rend építésében, az anyagi és szel­lemi javak gyarapításában, a Czinege Lajos: A haza védelme az egész nép ügye — Hazánkban az elmúlt évtizedekben alapvető — pozitív — változás ment vég­be. A honvédelem valóban egyre inkább az egész nép ügye; a haza védelméért ér­zett felelősség mélyen gyöke­rezik a társadalom minden ré­tegében. A hon védelme nem­zeti üggyé, az egész nép fel­adatává, mindennapi munká­jának részévé válhat. Ifjúsá­gunkra az jellemző, hogy be­csülettel, az áldozat tudatos vállalásával teljesíti sorkato­nai szolgálatát, s tesz eleget kötelezettségének a hadsereg­ben és a határőrségnél. A szolgálathoz való viszonya szemlélteti, hogy a fegyveres erőknél meghonosodott — a felkészülést elősegítő — szo­cialista versenymozgalomban a sorkatonák túlnyomó több­sége részt vesz, s legnagyobb részük folyamatosan teljesíti vállalását. A sorkatonai szol­gálatot arra is felhasználjuk, hogy az általános társadalmi törekvés szellemében — éven­te több ezren befejezhessék félbemaradt általános iskolai tanulmányaikat; jelenleg 16 szakmában folyik szakmunkás- képzés; sok ezer katona szerez a polgári életben is hasznosít­ható szakképzettséget. — Fegyveres erőink tartalé­kos állománya — szóra nem érdemes töredék kivételével — becsülettel tesz eleget hon­védelmi kötelezettségének a továbképzéseken és gyakorla­tokon. Elismerés, köszönet il­leti a tartalékosokat, család­tagjaikat, munkahelyeiket az állampolgári kötelesség töme­ges, kimagasló teljesítéséért, illetve segítéséért. A polgári védelemről szól­va szintén kimagasló ered­ményekről tudunk beszámol­ni. A különböző szakszolgála­tokban — túlnyomó többsé­gükben eltérő jellegű napi munkájuk mellett — több százezerén vesznek részt a poigári védelmi feladatok vég­Néphadseregünk korszerű haderővé váít

Next

/
Thumbnails
Contents