Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-18 / 66. szám

M76. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK *Ecm 'd&r Tg KSimiw Új tantárgy: a zöldség- termesztés Nagykátán a Kertészeti Szakközépiskolában a követ­kező tanévtől új tantárgyat oktatnak: a zöldségtermesz­tést. Turoczi Miklós szakoktatás­vezető elmondta: nagy fejlődés ez az iskola életében, mert így a végzősök az érettségi mellé zöldség- és szőlőtermesztési szalcmunkásbizonyítványt is kapnak. Igaz, néhány szülő még idegenkedik attól, hogy gyermeke ezt a pályát válasz- sza. Emlékezetünkben még a hagyományos termesztési mó­dok élnek, pedig tudjuk, hogy sokat változott évtizedek alatt a helyzet. Ma már a kertészet­ben és a szőlészetben egyaránt modem talajművelő- és per­metezőgépek könnyítik a mun­kát. Egyébként a diákok választ­hatnak is: zöldség- vagy szőlő­termesztésből kívánnak-e szakmunkás-bizonyítványt sze­rezni. Ennek megfelelően már a második évben megkezdődik a szakoktatás kertészmérnök tanárok irányításával. A ta­nításban az iskola pamerei a tápiószelei és nagykátai bor­pincészetek, valamint a farmo- si, a dánszentmiiklósi és a sa- sadi termelőszövetkezetek. A diákok itt vesznek részt a gya­korlati foglalkozásokon. Az idei tanév yégén egyéb­ként Nagykátán 40 érettségi­zett fiatal kapja kézhez a sző­lőtermesztői szakmunkásbizo­nyítványát. Reméljük, hogy já­rásunkban, illetve megyénk­ben helyezkednek el. Kaposi István Nagykáta Tököli híradás A tököli falugyűlésen újjá­választották a helyi népfront- bizottságot. Az elnök Farkas András, a titkár Tombácz Er­zsébet lett. A falugyűlés egyébként rendkívül pezsgő hangulatban zajlott le. A hozzászólók fele­lősségteljesen ecsetelték a község örömeit és gondjait. Az újonnan^ megválasztott tiszt­ségviselőknek ezúton is jó munkát kívánunk. Dundics Péter Tököl Miről irt a Czegiéd? Jóleső érzéssel értesültünk arról a Pest megyei Hírlap­ból, hogy fiataljaink március 15-én milyen lelkesen emlé­keztek a forradalmi elődökre. Talán érdekes az alábbi visz- szapillantás is. A Czegiéd című lap 1901. március 17-i számában beszá­moló jelent meg. Az írásból kiderült, hogy a különböző egyesületek délután zászlók alatt vonultak az Árpád térre. A Földművesek Mátyás király Egyletének tagjai Csutak Kái­nján honvéd ezredes sírjára vörös szalagos babérkoszorút helyeztek el. Az egylet elnöke, Urbán Pál emlékezett meg az 1848-as hősről. Urbán egyéb­ként odaadó, áldozatkész köz­életi tevékenysége folytán ke­rült később, 1919-ben a megyei direktórium tagjainak sorába. A fehérterror idején, börtönbe zárták, s ezután nagy nyomor­ban és szegénységben Ceglé­den halt meg. A kor követelményeinek megfelelően nigy emlékezhe­tünk a legméltóbban a dicső napokra, ha összegyűjtjük éle­tük maradandó emlékeit. En­nek szellemében Pataki Ferenc helytörténész tanár érdekes tanulmányt készít a hős hon­véd ezredes életéről. Maczelka Tibor Cegléd Vácott nem felelősek ? A közelmúltban eltörött a szemüvegem, és bevittem meg­csináltatni Vácott az Ofotárt- ba. Nagyon meglepődtem, ami­kor az üzletben azt válaszol­ták: ez fémkeretes, nem tudják beletenni az üveget. Megval­lom őszintén, szomorúan lép­tem ki az utcára, ahol egy is­meretlen férfi, hangulatomat látva, útbaigazított. Vegyek egy új keretet, s akkor majd megcsinálják. Nem teliettem mást, meg­kerestem otthon a régi mű­anyag keretet, s azt vittem el ismét az Ofotérthoz. Ekkor ért a második meglepetés. Azt mondták, beleteszik az új üve­get, de nem vállalnak fele­lősséget érte. Ez azt jelenti, ha a keret, vagy az üveg eltörik, úgy kell elhoznom az üzlet­ből. Ezután beutaztam a fővá­rosba, és elvittem a szemüveg­keretet a Lenin körút 112. sz. alatt levő Ofotértba. S itt minden szó > nélkül egyetlen nap alatt megcsinálták. Ami­kor utólag megkérdeztem, hogy mi a helyes eljárás ilyen­kor, közölték: nekik köteles­ségük ezt a vevő tudomására hozni, mielőtt bármihez is hozzányúlnak, de nyugodt le­hetek, ha elvállalják a mun­kát, altkor azt meg is csinál­ják. Véleményem szerint a fele­lősséget ebben az esetben csak így lehet értelmezni. Petter Lajos Vác Új virágpavilon Gödöllőn az Erzsébet park és az Ady Endre sétány sar­kán az állomással szemben új virágpavilon nyílt. A kis üz­let barátságosabbá tette a kör­nyéket. Igaz, a gödöllőiek so­káig nem tudták, mi nyílik itt meg, s akadtak olyanok is, akik azt mondták: biztosan italt mérnek majd ... Szerencsére nem ez történt. A kis virágpavilon pedig nap­ról napra kedveltebb a város lakóinak körében. A környező községek lakói is egyre szí­vesebben keresik fel. Bodzás Lajosné Veresegyház Gyors intézkedés A jelenleg érvényben levő helyi autóbusz-menetrend ko­rábban kisebb-nagyobb bosz- szúságot okozott a turaiaknak. Volt olyan nagy forgalmú busz­járat, amelyet el sem indítot­tak — bizonyára félreértés folytán —, s kifelejtették a menetrendből. így aztán nem maradt más hátra: év közben levélben kérték az utasok a Volán 20. számú Vállalat se­gítségét. Az illetékesek gyorsan intéz­kedtek. A turaiak megelége­déssel vették tudomásul, hogy a délután fél 4-kor a Hatvan felől érkező személyvonattól az időközben beállított helyi járat szállítja az utasokat Gólya József Túra Éledő kertek Bár odakinn még csalóka a tavasz, Budakeszin egyre gyak­rabban népesülnek be a ví- kendtelkek. A kertbarátok ásóval, kapával, gereblyével felszerelve érkeznek egy kis kikapcsolódásra. Ezek a kiskertek a városok különböző virágok színpompás lakóinak, a szabadba kíván- fajtái nyílnak ezen a vidéken, kozó embereknek az üdülését, hanem zöldséget, gyümölcsöt pihenését, krkapcsolodásat biz— jjj termesztenek. tosítják. Szívesen nézi az em­ber a tavasz végén a termő- Padanyi Lajos re forduló fákat. Nemcsak a Budakeszi Érdligeti jelmezbál * Kedves meghívót kaptunk a minap a budai járás érdligeti általános szociális otthonából. Arról értesítették" szerkesztő­ségünket, hogy jelmezes far­sangi bált rendeznek. Később közölték, hogy az est kitűnően sikerült. Erről kap­tunk felvilágosítást Fekete Já­nosáétól, a budai járási hiva­tal szociálpolitikai főelőadójá­tól. — Az érdligeti szociális ott­honban élők jelmezes farsangi bálon vendégül látták az érdi két öregek napközijének lakóit is. Remek hangulatban, vidá­man telt az idő, s nyugodtan mondhatom: vidám zeneszó mellett mindenki jól érezte magát. A jelmezverseny pedig különösen azért volt emléke­zetes mindannyiuk számára, mert a ruhákat az idősek a szociális otthon nővéreivel, al­kalmazottaival, valamint mind­két öregek napközijének ve­zetőivel közösen készítették. — Milyen konkrét célja volt a rendezvénynek? — Szeretnénk minél színe­sebbé, élvezetesebbé tenni gondozottaink életét termé­szetesen nemcsak Érdligeten. A farsangi estet megtekin­tette a pilisvörösvári, vala­mint a piliscsabai I-es számú szociális otthon vezetője is, s ezt az alkalmat rögtönzött ta­pasztalatcserére használtuk fel. Szerkesztői üzenetek Válasz cikkünkre Lapunk február 5-i számá­ban a Postabontás rovatban közöltük Padányi Lajos buda­keszi tudósítónk észrevételét a közvilágítással kapcsolatban. Az írás nyomán indított vizs­gálat eredményéről tájékoz­tatta szerkesztőségünket levél­ben a Budapesti Elektromos Művektől Börcsök Dezső igaz­gató-helyettes és Molnár Jó­zsef főosztályvezető. A cikk megjelenését követően az esti órákban a Budajenői úton el­lenőrzést tartottunk — írták. — Megállapítottuk: a községben a közvilágítási karbantartás alkal­mával szerelőink a hibákat kija­vították. Érdi kirendeltségünk tájékozta­tása szerint az utóbbi időben a Budajenői úti közvilágításra pa­nasz nem érkezett. így ha bár­milyen hiba elő is fordult, az csak ellenőrzésünk alkalmával juthatott tudomásunkra, illetve arról az új­ságban megjelent cikk nyomán ér­tesültünk. Az érdi kirendeltség területén le­vő községekben a tanácsok hiba­könyvet vezetnek a panaszok be­jelentésére. Szerelőink naponta ellenőrzik ezeket, s azon fáradoz­nak, hogy mindenütt égjenek a lámpák. Arra kérjük az érdekelte­ket, hogy a jövőben ezt a hiba­könyvet feltétlenül vegyék igény­be, ha szükséges. P. J., Kartal: Magunk is fur­csának tartjuk a /levelében leírt esetet. Az ügyben vizsgálatot kér­tünk a GELKÁ panaszirodájától. Az eredményről természetesen tá- j ékoztat j uk. S. S.-né, Csemő: Észrevételét to­vábbítottuk a Pamutfonóipari Vál­lalat lőrinci gyára szakszervezeti bizottságának. Amint választ ka­punk, értesítjük. F. M., Dabas: A jövőben is vár­juk tudósításait. özv. L. K.-né, Márianosztra: A Pest megyei Tanács pénzügyi osz­tálya kivizsgálta az ügyet. Ezek szerint helyesen állapították meg az érdekeltek az évi ebadó össze­gét. B. S., Túra: A budapesti Állat­kert madártani osztályán a követ­kező felvilágosítást kaptuk: mivel ők a helyszínre nem tudnak ki­menni, vagy személyesen, vagy kartondobozban postára adva küldje el címükre a madarat. Dagadó aktahalmaz Akár vonaton, akár gépko­csin érkezik az idegen Cegléd­re, nyomban megcsodálja a pályaudvar közelében lévő Károlyi Mihály lakótelep há­rom, magasba törő, tízemeletes, toronyházát. Ez a csodálat azonban csak addig tart, amíg át nem lépjük az épületek bár­melyikének kapuját. Akkor már panaszok özönét kell vé­gighallgatni. Nemcsak a fűtéssel van baj De menjünk sorjában ... Szerkesztőségünk segítségét kérte az egyik toronyház lakó­ja, Ozsvát Mihály (Kozma Sán­dor u. 7., X. emelet 5.), a Vo­lán 20. számú Vállalat mono- ri kirendeltségének gépkocsi- vezetője, aki feleségével, 2 éves kislányát és 8 éves fiát neveli itteni otthonában. Ezt írta: „Mint a Pest megyei Hírlap régi előfizetője, abban a re­ményben fordulok önökhöz, hogy közbenjárnak problémám megoldásában. Az egyik tíz­emeletes ház legfelső szintjén lakom. Sajnos a távfűtés na­gyon rossz. Többször előfordult már olyan nap, amikor csak 15—17 fok meleg volt a laká­sokban. Itt sok a kisgyerek, érthető, hogy panaszkodnak a lakók. Eddig azonban ered­mény nélkül. A Városgazdál­kodási Vállalat illetékesei ugyan február 17-én jegyző­könyvet vettek fel, és vizsgála­tot rendeltek el, azonban nem történt semmi. Igaz, már már­ciust mutat a naptár, de hűvös az idő. Nem értjük, miért kell f agyoskodnunk ?” Amikor olvasónk levele nyo­mán Cegléden a Városgazdál­kodási Vállalatnál a fűtés iránt érdeklődtünk, nem fogadtak bennünket kitörő lelkesedéssel. Érthető: a három Kozma Sán­dor utcai toronyházban — ahol összesen 150 család él — nem­csak a fűtései van baj... Mi is történt? — Mi vagyunk a lakások üzemeltetői, így minden panasz nálunk csapódik le. S olyas­miért is bennünket hibáztat­nak, amiről nem tehetünk — mondta magyarázatképpen be. szélgetésünk elején Balogh Jó­zsef igazgató. Aztán Király Jenő, megbízott műszaki vezetővel közösen tá­jékoztattak a cseppet sem irigylésre méltó helyzetről. Mi is történt tulajdonképpen? Az előregyártott paneleket a szol­noki házgyárban készítették. A kivitelező a Bács megyei Ál­lami Építőipari Vállalat volt. A lebonyolítással kapcsolatos teendőket pedig a Pest megyei Beruházási Vállalat intézte. Az első toronyházba 1973. február­jában költöztek be a lakók, a harmadikba, az utolsóba pedig júniusban. Az 525 otthonos Ká­rolyi Mihály lakótelep közös távfűtőművének átadására vi­szont 1974. december 28-án került sor. A később épült öt­emeletes házak höközpontját már akkor felszerelték a kül­ső hőmérsékletre dinamikusan reagáló fűtésszabályozókkal, ezt a három toronyházban még nem tették meg. Ezért 'S tíz­emeletes házak otthonait — éppen azért, hogy az előírás szerinti 20 fokos hőmérsékletet biztosítani tudják — Balogh József és Király Jenő szerint 5 fokkal túlfűtik. Az ered­mény: olvasónk levele szerint fáznak a lakók. Csupán kifogásnak látszik! — Miért nem szerelték fel a toronyházakat is fűtésszabá­lyozókkal? — kérdeztük Spilák István műszaki ellenőrtől. a Pest megyei Beruházási Válla­lat ceglédi irodájának vezető­jétől. — Az épületek fűtési rend­szerét a Pest megyei Tanácsi Tervem Vállalat készítette. A tervek megfeleltek az akkori szabványoknak. Abban az idő­ben egyszerűen nem is volt még ilyen szerkezet, s a Káro­lyi Mihály lakótelep építését a tízemeletes toronyházakkal kezdték. Az ötszintes épületek később kerültek tető alá. Pa­neljait a Szegedi Házgyárban készítették, s ezekre már fel­szerelhették a fűtésszabályozó­kat. Persze ez csak a dolog egyik oldala. Mert azt talán felesle­ges is bizonyítani: nehéz az olyan lakásokat átfűteni, ahol rossz az ablakok és az erkély­ajtók szigetelése, s a réseken behatol a hideg. Pedig az észa­ki fekvésű otthonokra nem is ritkán, óránként 60 kilométer erősségű szél zúdul. Máté Sándor, kőműves tize­dik emeleti lakásában azt mondja: — Amikor erős a szél, jól lát­hatóan lebegnek a függönyök. Hiába pokrócozzuk be a rése­ket, akkor is ugyanez a hely­zet ... Levélírónk, Ozsvát Mihály otthonában úgy próbáltak se­gíteni a helyzeten, hogy 28-ról 32-re növelték a radiátortagok számát. Ez sem hozhatott ered­ményt, mert az ablakok szige­telése változatlan maradt... S ha már a tizedik emeleten járunk, hadd mondjuk el: a legfelső szinten több tetőbe­ázás is megkeserítette az itt élő családok életét. Ez is garancia? Bóbis Ktfrolyné, a ceglédi Városgazdálkodási Vállalat in­gatlankezelési üzemágának ve­zetője bosszankodva újságolta: — Mindeddig nem tudtuk rá­kényszeríteni a kivitelezőt, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatot a tetőbeázások kija­vítására. Amikor lejárt az egy­éves garancia, nem is adtunk ki nekik semmiféle igazolást erről. Sokat levelezünk, az ak­ták súlya már vagy öt kiló, s egyszerűen nem tudunk előbb­relépni. Pedig szükség lenne már rá, mert tudjuk azt is, hogy amikor csöpög a víz a mennyezetről, a tizedik emele­ten lakók lavórt tesznek a dí­ványra. Sajnos, nekünk nincs kapacitásunk arra, hogy a tető­beázásokat megszüntessük. Ezt csak a kivitelező csinálhatja meg. Mi a szellőzők karbantar­tásáról, a liftek működtetéséről, a lépcsőházak világításáról, a szennyvízlefolyók javításáról tudunk gondoskodni. Egyébként éppen akkor jár­tunk Cegléden, amikor a múlt­heti havazást követően megin­dult az olvadás, ötvös János, a Városgazdálkodási Vállalat házkezelőségi technikusa ezzel a hírrel fogadott: — Több tizedik emeleti lakás ismét beázott... Gáz van... De folytassuk tovább, mert még nincs vége a történetnek. A három toronyház 150 lakásá­ból 90 olyan, amelynek kony­hájában nincs ablak. Itt a szel­lőző berendezéseket — elsősor­ban biztonsági szempontból, a Gázművek előírása alapján — állandóan működtetni kell, mert a gáztűzhelyek nem égés­biztosítósak, így nem elegendő az eredetileg tervezett óránkén­ti négyszeri levegőcsere. Egy korábbi miniszteri rendelet alapján ez év végéig olyan au­tomata tűzhelyeket kell besze­relni a konyhákba, amelyeknél, ha elalszik a láng és a csap vé­letlenül nyitva marad, akkor sincs gázömlés. Ez a Javszer feladata. Mór korábban is meg kellett volna tenni mindezt, de a kétlángos gáztűzhely a hiány­cikkek közé tartozott, nem tud­tak hozzájutni, s a cserét nem tudták végrehajtani. Azt pedig mór-hibajegyzék- leltárunk végén említjük meg, hogy több lakásban leszakad­tak a konyhában a beépített szekrények. így járt többek közt a Kozma Sándor utca 5/c-ben harmadik emeleti ott­honában özv. Öcsai Istvánná, aki négy gyermekét neveli. — Szerencsére, amikor az eset történt, nem tartózkodtak a konyhában a gyerekek. Ért­hetetlen, hogyan lehet ilyen munkát kiadni a kézből... Ezek után arra voltunk ki­váncsiak: mit tesznek az érde­keltek a jelenlegi állapotok megszün tetéséért ? A felelőtlenek költségére! Dr. Monori József, a Pest megyei Beruházási Vállalat jogi osztályának vezetője így- tájékoztatott: — Tavaly október 21-én a la­kók panaszai nyomán közös vizsgálatot tartottunk a Város­gazdálkodási Vállalat és a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat illetékeseinek részvé­telével. Ekkor rögzítettük, hogy a kivitelező 1975. októ­ber 31-ig vállalta a tetőbeázá­sok kijavítását. Dolgozgattak ugyan a helyszínen, de nem sok eredménnyel: lényegében mindek maradt a régiben. A jegyzőkönyv alapján a Város­gazdálkodási Vállalat 1975. no­vember 31-ig eljuttatta hoz­zánk a lakók jelzései alapján a végleges hibajegyzéket. Az épületek liftaknája víz alatt áll, s hasonló a helyzet a sze- íelőakilákkal is. Az erkélyaj­tókról, ablakokról már esett szó. Ezt a huzavonát nem foly­tatjuk tovább. Pert indítunk a Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat ellen. A bíróság majd megállapítja, ki követte el a mulasztásokat, ki a felelős azokért, s a vétkeseket kötele­zik a hibák kijavítására. Balogh József, a Városgaz­dálkodási Vállalat igazgatója: — Mind a három toronyház­ban fel kell szerelnünk, a fű­tésszabályozókat. De ehhez át kell alakítani az épületek hő­központjait. Üj tervek alapján félmillió forintunkba kerül. A következő fűtési szezont már így kezdjük. Az ajtó- és ablak­kereteket nem tudjuk kicserél­ni, mert az több millió forintba kerülne, de a szigetelést, amint egy kicsit jobb idő lesz, rend­behozzuk. A tetőbeázást, mi nem tudjuk megszüntetni, az a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatra tartozik. Vélemé­nyem szerint, mi pereskedhe­tünk, levelezhetünk, de nem lehet tovább halasztani az ügyet, normális körülményeket kell teremtenünk a toronyhá­zakban a lakók számára ... Tiszteletreméltó álláspont. Csakhogy most már sürgősen, cselekedniük kell az illetéke­seknek — a lakók érdekében. Mert abban mindenki egyetért: a lavór nem a díványra va­ló ... Falus Gábor t 1

Next

/
Thumbnails
Contents