Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-18 / 66. szám

•mm _______ 2 V yflifllfy 1976. MARCIUS 18- csütörtök Az SZKP harca a burzsoá ideológia eilen a nemzetközi kommunista mozgalom iránti kötelezettsége Mihail Szuszlov beszéde a Szovjet Tudományos Akadémia évi közgyűlésén Az egyiptomi nemzetgyűlés döntéséről Szerdán Moszkvában meg­tartották a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia évi közgyűlé­sét. t Anatolij Alekszandrov, az akadémia elnöke, a tudomá­nyos fórumot megnyitva, a többi között hangoztatta, hogy a tudomány és a technika kü­lönböző irányzataival kapcso­latos komplex tervek kidol­gozása jelentős szerepet ját­szott. Ezek a tervek 1990-ig vetítik előre az egyes tu­dományos és műszaki terü­letek fejlesztését. A közgyűlésen beszédet mondott Mihail Szuszlov, az SZKP Politikád Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. „Korunk a ■marxizmus—leninizmus dia­dalának kora” című előadá­sában egyebek mellett han­goztatta, hogy az emberiség történelmében eddig ismert társadalomtudományok soka­sága közül a társadalom fejlődésére gyakorolt forra­dalmi hatás mélysége tekin­tetében egyiket sem lehet összehasonlítani a marxiz­mus—leninizmussal, amely szervesen egybehangolja a szi­gorú és magasfokú tudomá­nyos alapot a forradalmi- sággal. Tökéletesen megfe­lel az élet, a társadalmi fej­lődés sürgető igényeinek, s ugyanakkor a munkásosztály erős eszmei fegyvere abban a harcban, amelyet korunk élenjáró osztálya vív a tár­sadalomnak ^kizsákmányo­lás és az elnjAnás alóli fel­szabadításáért, a szocializ­musért és a kommunizmusért. Szuszlov kijelentette a to­vábbiakban, hogy az egész mai történelmi tapasztalat megcáfolhatatlanul bebizo­nyította, hogy a leninizmus lényegében az imperializmus és a proletár forradalmak korszakának, a kolonializmus összeomlása és a nemzeti felszabadító mozgalmak győ­zelme korszakának, annak a korszaknak a marxizmusa, amelyben az emberiség a ka­pitalizmusból áttért a szocia- lizrmisiba és a kommunista társadalom építésére. Beszédében részletesen ki­tért a proletár internacio­nalizmus elemzésére, s — mint mondotta —, ez nem egyszerűen a marxizmus— leninizmus egyik eleme vagy szempontja. A proletár inter­nacionalizmus áthatja a tu­dományos kommunizmus el­méletének és gyakorlatának egész tartalmát. —: A proletár internaciona­lizmus a nemzetközi kommu­nista mozgalom értékes vív­mánya és életerejének kiapad­hatatlan forrása, a mozgalom győzelmeinek alapja és bizto­sítéka, A kommunizmus ellen­felei, a jobboldali és a „balos” revizionisták, a maoisták, va­lamint a különféle nocionalis- ták most támadásuk fő cél­pontjává a proletár interna­cionalizmust választották. Szuszlov ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a marxizmus ellenfelei egyre gyakrabban jelentkez­nek marxista köntösben. Köl- csönvéve Marx, Engels és Le­nin egyes kijelentéseit azokat keresztül-kasul „megideologi- zálva”, rágalmakat szórnak a megvalósult szocializmusra, meg akarják fosztani a mar­xista—leninista tant forradal­mi lényegétől, s a marxizmust a burzsoá liberalizmussal akarják felcseréim. — A marxizmus—leninizmus tisztaságának védelme nem­csak azit jelenti, hogy idejében fel kell ismerni az ellenfelek manőverezéseit — folytatta —, hanem azt is, hogy idejében észre kell venni azokat az új problémákat, amelyekből az antikommuntzmus ideológusai, az opportunisták tőkét ková­csolhatnak maguknak, helye­sen fel kell vetni ezeket a problémákat, meg kell találni a megoldás helyes útjait, mi­közben az új történelmi ta­pasztalat figyelembevételével alkotóan tovább fejlesztjük a marxizmus—lenini zmust. A leninizmus lényegében azt je­lenti, hogy a marxizmus elmé­leti és politikai elvei iránti hűséget össze kell hangolni a valóság új jelenségei és folya­matai alkotó és újszerű tuda­tosításával. A marxizmus csakis azoknak az: alapvető el­veknek a bázisán fejleszthető, amelyeket Marx, Engels és Le­nin tárt fel. és amelyeket iga­zolt az élet, a történelem. Ezeknek az elveknek interna­cionalista jelentőségük van és elévülhetetlenek. Mindannak pedig, amit, az opportunisták a marxizmus valamiféle re­gionális vagy nemzeti változa­tainak tüntetnek feL semmi köze a forradalmi elmélethez és kárt okoz a munkásosztály ügyének. — A jelenlegi viszonyok kö­A marxista—leninista elmé­let időszerű problémáinak ki­dolgozásához való kiemelkedő hozzájárulásának elismerése­képpen szerdán átnyújtot­ták Miah.il Szuszlovnak, az SZKP KB Politikai Bizott­sága tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának a Marx Ká­roly arany érdemérmet, a Szovjet Tudományos Akadé­mia legmagasabb társadalom- tudományi kitüntetését. Mihail Szuszlov számos mar­xista—leninista elméleti mű szerzője. Anatolij Alekszandrov, a Szovjet Tudományos Akadé­mia elnöke az érdemérmet átnyújtva megállapította, hogy Szuszlov műveiben feltárja a marxizmus—leninizmusnak, mint a munkásosztály alap­vető érdekei tudományos ösz- szegezésének és a világ átala­kítása hatalmas fegyverének internacionalista jelentőségét. Ugyancsak Marx Károly Detente! Ez a szép csen­gésű francia szó páratlan kar­riert futott be a hetvenes évek világpolitikájában. Ma­gyar megfelelője, az enyhülés mindennap használatos kife­jezése lett itthon, ahogy a dé­tente is a világ számos orszá­gában. Érthető, hiszen ez a fogalom korszakot jelöl, még­hozzá olyan korszakot, amely a két alapvető világrendszer annyi évi éles és vészterhes szembenállása után, a szocia­lista és kapitalista országok megértésének, közeledésé­nek, együttműködésének le­hetőségét és megvalósulását hozta el, olyan korszakot, amelyben a józan ész mind többször diadalmaskodik a vak indulatokon, s az emberi­ség féltve őrzött békéjét fe­nyegető ellentétek egyre gyakrabban oldódnak meg po­litikai és nem háborús úton. Mindnyájunk számára sokat jelent hát, amit ez a kis szócska takar, s érthetően na­gyon érzékenyen reagálunk arra, ha felelős személyek fe­lelőtlenül játszadozni próbái­nak vele. Mert nemrégiben éppen olyasvalaki művelt különös bűvészmutatványt e kifejezés­sel, akinek politikai szótárá­ban eddig díszhelyen szere­pelt, s aki oly sokszor tett hi­tet a legutóbbi időkben is az enyhülési politika folytatása mellett. Ford, amerikai elnök nyilatkozott nemrégiben vá­zött a marxista—leninista esz­méket tovább gazdagítja az SZKP, tovább gazdagítják a testvéri kommunista pártok, az egész világ marxistái és leni­nistái. Az SZKP szüntelenül azon munkálkodik, hogy to­vább fejlessze a marxista—le­ninista elméletet, s ezt a mun­kát szervesen egybehangolja a burzsoá ideológiai különféle formái elleni kérlelhetetlen harccal. Ezt a párt nemzetközi kommunista mozgalommal szembeni internacionalista kö­telessége fontos alkotórészének tekinti. Szuszlov végezetül ki jelen­tette: az SZKP nemrég véget ért XXV. kongresszusa kitű­nő példa volt arra, hogyan kell bátran és alkotóan megoldani a modern társadalmi fejlődés és a tudományos kommuniz­mus elmélete fejlesztésének alapvető kérdéseit. arany érdeméremmel tűn­ték ki Jacques Duclos-t, a Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának 1975-ben elhunyt tagját, a munkásmoz­galom történetével és elméle­tével foglalkozó műveiért Az SZKP Központi Bizottsá­gában a sajtó, a televízió, a rádió és a tájékoztató irodák vezetői értekezleten vitatták meg a XXV. pártkongresszus határozatai és anyagai propa­gálásának és tanulmányozá­sának kérdéseit. Mint az érte­kezleten hangsúlyozták, a kongresszusi határozatoknak megfelelően a tömegtájékozta­tás és a propaganda eszközeit a központi bizottság Leonyid Brezsnyev által előterjesztett beszámolójában megjelölt fel­adatok szolgálatába kell állíta­ni. A kongresszusi anyagokat ratlanul úgy, hogy nem hasz­nálja a jövőben a détente szót, hanem helyette az „erőn ala­puló békepolitikát” fogja al­kalmazni. Ugyanakkor hang­súlyozta, hogy ez nem jelent változást kormánya külpoliti­kájában. „Játék a szavak­kal?” — kérdezhetjük erre joggal. Ha nem jelent válto­zást, akkor minek a változta­tás? Ha mégis, akkor meg mi­re véljük a magyarázatot? Sőt azt a kissé mulatságos ér­velést, amelyet az elnök szó­vivője mondott el újságírók előtt, miszerint Ford úgy ér­zi, hogy a francia détente szó nem fejezi ki elég pontosan elképzeléseit, külpolitikai cél­kitűzéseit. Most meg már az idegen szóval van baj? Szóval mégiscsak játék len­ne a szavakkal, ha története­sen nem 1976-ot írnánk. S mint minden szökőévben, idén is elnökválasztások lesznek az Egyesült Államokban. Ez pedig magyarázatot ad a dé­tente „trónfosztására”. A vi­lág legkülönbözőbb lapjaiban megjelent hírmagyarázatok ugyanis egy dologban egyet­értettek: Ford kifejezésváltoz­tatása, a washingtoni kor­mánykörök minden nyakate- kert magyarázkodása ellenére, belső fogyasztásra, választási célokra készült. Erre mutat az elnöki - nyilatkozat helyének időzítése is: éppen a floridai elnökválasztások elé, és ép­pen egy floridai tévétársaság­nak. LONDON Callaghan fogadta Hyikolaj Lunykovot » James Callaghan angol kül­ügyminiszter szerdán fogadta Nyikolaj Lunykovot, a Szov­jetunió londoni nagykövetét. Mint közölték, Gromiko már­cius 22—25. között esedékes angliai látogatásának részletei és nemzetközi kérdések kerül­tek szóba, ezek között Afrika déli részének helyzete. Fidel Castro hazaérkezett Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a forra­dalmi kormány elnöke kedden este hazaérkezett 23 napos európai és afrikai körútjáról, amelynek során öt országba látogatott. Castro a Kubai KP küldött­ségének élén részt vett az SZKP XXV. kongresszusán, majd Jugoszláviában és Algé­riában a két ország államfőjé­vel az el nem kötelezett orszá­gok közelgő csúcskonferenciá­járól tanácskozott. Bulgáriá­ban a párt és a kormány ve­zetőivel folytatott eszmecserét. Conakryban négyes csúcstalál­kozó keretében tárgyalt az An­golai Népi Köztársaság, Gui­nea Bissau és a Guineái Köz­társaság elnökével. felhasználva, tovább kell fej­leszteni a tudományos kom­munizmusnak, az SZKP törté­nelmi tapasztalatainak propa­gálását, következetesen és ér­velve védelmezni kell a mar­xista—leninista eszméket és elveket, minden módon erősí­teni kell a szovjet emberek eszmei meggyőződését és poli­tikai öntudatát, tovább kell növelni társadalmi és munka­beli aktivitásukat. Az értekezleten beszédet mondott Mihail Zimjanyin, az SZKP Központi Bizottságának titkára. A manőver lényegének megértéséhez be kell pillanta­nunk az amerikai választások kulisszatitkaiba. Bár a szava­zás csak novemberben lesz, a kortes had járat már javában folyik. Most éppen az erőfel­mérő előválasztások követik egymást, amelyen eldől, me­lyik államban, mennyire nép­szerűek a két nagy párt elnök- aspiránsai. Aki itt leszerepel, az nem lehet a nyári republi­kánus és demokrata konven­ciókon pártja hivatalos jelölt­je. Nos, Ford mint republiká­nus párti, hivatalban levő el­nöknek pártjában egy ellenfél­lel kell megküzdenie: az egy­kori híres, de rossz filmszí­nésszel, a politikusként mo­solygósán reakciós, az enyhü- léselienes kirohanásairól is­mert Ronald Reagannal. A volt kaliforniai kormányzó, amikor decemberben harcba indult, az általános vélemény szerint, esélytelen volt Forddal szemben. Egy-két hónap alatt azonban támogatói, a köztár­sasági párt jobbszárnya és kortesei olyan port vertek fel körülötte, hogy Reagan „kinőt­te” önmagát: különféle közvé­leménykutatások alapján hívei azt jósolták, hogy a konzerva­tív államok előválasztásain le­győzi Fordot Maga Reagan úgy nyilatkozott, hogy New Hampshíre-ben még csak ép­pen hogy legyőzi, Floridában már komolyan megveri, Illi- voisban pedig megsemmisíti ellenfelét. Nos, az első csatá­ban szoros „mérkőzésen” vesztett. „Nem baj, majd Flo­ridában, a legfontosabb ál­lamban!” — vigasztalták ma­gukat Reagan kortesei. S ekkor jött Ford váratlan nyilatkozata, ami sikeres vá­lasztási húzásnak bizonyult. Reagan ugyanis enyhüléselle­A nemzetközi sajtóban élénk visszhangot váltott ki az egyiptomi nemzetgyűlés dön­tése a szovjet—egyiptomi ba­rátsági és együttműködési szerződés egyoldalú felbon­tásáról. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség emlékeztet arra, hogy az egyiptomi elnök javasla­táról lezajlott nemzetgyűlési vita során egyes képviselők kifejezték azt a reményüket, hogy a történtek ellenére sem szenved majd kárt a szovjet—egyiptomi együttmű­ködés. Megállapítja továbbá: Egyiptomban Szádat új szov- jetelienes akciója támogatás­ra talált azoknál a burzsoá köröknél, amelyek hasznot húznak az úgynevezett „nyi­tott kapuk” politikájából. Ez a politika előirányozza a kül­földi magántőke nagyará­nyú behívását, a külföldi be­ruházók számára minden le­hető kedvezmény megadását és ezáltal az egyiptomi for­radalom társadalmi-politikai vívmányainak feladását. A Szovjetunió a maga, ré­széről a jövőben is folytatja elvi, következetes politiká­ját, amely az egyiptomi nép­hez fűződő baráti kapcsola­tok fejlesztését célozza. De, mint ismeretes, az államközi együttműködés kétoldalú do­log és nem fejlődhet, ha az egyik fél irányvonala annak tudatos aláaknázását célozza. Az egyiptomi vezetőségnek a Szovjetunió irányában az utóbbi években folytatott egész politikájáért • csakúgy, mint a szovjet—egyiptomi barátsági és együttműködési szerződés felbontásáért min­den felelősség az egyiptomi félre hárul. A két német állam kapcso­latainak alakulása szerepelt szerdán a bonni szövetségi kor­mány ülésének napirendjén — erősítette meg sajtóértekezle­tén Klaus Bölling nyugatnémet kormányszóvivő. nes szólamaiban leginkább azt vetette az elnök szemére, hogy túlzottan, gyengének bizonyult külpolitikájában, engedménye­ket adott a Szovjetuniónak az enyhülésben és ezzel hátrány­ba hozta az Egyesült Államo­kat. Nos, Ford hirtelen „szél­be fordult”, elébe ment Reá- gannek, s az erőt kezdte hang­súlyozni, mint békepolitikája alapját. Jól hangzik ez az amerikai konzervatívok fülé­nek, s Floridában közismerten ők vannak többségben. Az eredmény nem is maradt el: Reagan nemhogy nem nyert, de nagyobb arányban veszített, mint New Hampshire-ben. Ezek után már nem meglepő, hogy a következő állomás. Illinois nem Ford Waterlooja lett, ahogy a reaganisták jósol­ták, hanem a széles mosolyú exfilmszínészé. Mi ICSZ azonban ezután ami­kor Fordnak már a demokrata konkurrensek ellen kell har­colnia? A másik pártban ugyanis eddig csalt a Reagan­hoz hasonló reakciós politiku­sok, mint Jackson, Carter és Wallace törnek reális eséllyel a jelöltségre. Bármelyikkel szemben kell is megküzdenie ősszel Fordnak, nemigen hasz­nálható a „szélbe forduló”, erőt hangsúlyozó taktika, hi­szen azok kezdettől fogva ezt a nyerget lovagolják, másrészt ez már az eddigi irányvonal teljes felrúgásával járna. Ak­kor megintcsak egyetlen vá­lasztás marad: az enyhülést állítani szembe az erőt lihe- gőkkel. De mi lesz akikor a détenté- vel? Az „erőn alapuló béke- politika” furcsa megfogalma­zása itt fog csak ki világi a- ni igazán. S aligha fogja ja­vítani Ford tekintélyét a világ­ban, amelynek haladó és béke­szerető erői érthetően és jogo­san elégedetlenek az effajta politikai „kaméleon taktiká­val”. Avar Károly Az arab világ egészében véve leplezetlen aggodalom­mal és nyugtalansággal fo­gadta az eseményt. A Szíriái sajtó és rádió szerint Szadat elnöknek ez a lépése nem­csak Egyiptom nemzeti ér­dekei, hanem az arab egy­ség szempontjából is elha­markodott és súlyos követ­kezményekkel járó lépés. A Tarili Al-Saab című bagdadi lap emlékeztet arra, hogy az egyiptomi elnök az utóbbi években következetesen sér­tegette a Szovjetuniót és ki­rohanásokat intézett azok el­len, akik őszintén és be­csületesen védelmezik az arab népek érdekeit. Egyiptom egyoldalú dönté­sét Washintgonban és Tel Avivban ujjongva fogadták azok a körök, amelyek leg­főbb céljuknak tekintik az arab egység és a szovjet- arab barátság aláaknázását. Az amerikai sajtó felhívja a figyelmet arra, hogy a szer­ződés felbontásáról szóló dön­tést azután fogadták el, hogy az Egyesült Államok erre a gazdasági évre 695 millió dolláros gazdasági segélyt ígért Egyiptomnak. Az ese­mény kapcsán emlékeztet arra is, hogy a szovjet— egyiptomi szerződés felmon­dása egyik fő feltétele volt annak, hogy Szaúd-Arábia pénzügyi segítségben része­sítse Szadat rendszerét. A Figaro című francia na­pilap „Térdenállás Washing­ton előtt” című kommentár­jában rámutat: mindabból ítélve, amit Szadat 1970 óta tett, kiderül, ő mindenkor „a Nyugat embere” volt. Elmondotta, hogy Friderichs gazdaságügyi miniszter jelen­tést tett lipcsei útjának félbe­szakításáról. Beszámolóját vita követte, de határozat nem szü­letett. Friderichs lipcsei tartóz­kodásának megszakításával az ellen tiltakozott, hogy az NDK hatóságai megtagadták az akk- reditáltást a Deutschlandfunk és a Deutsche Welle rádióállo­mások három munkatársától, mert az említett adók dur­ván beavatkoztak a Német De­mokratikus Köztársaság bel- ügyeibe. A nyugatnémet kormány ked­den este azzal válaszolt, hogy nem adta meg a leszállási en­gedélyt az „INTERFLUG” kü- löngépének, amellyel az NSZEP küldöttségének tagjai érkeztek volna az NSZK-ba, a Német Kommunista Párt pénteken megnyíló bonni kong­resszusára. A Német Kommunista Párt elnöksége tiltakozást tett köz­zé. A kormány eljárását — a leszállási engedély megtagadá­sát — „önkényes cselekedet­nek” minősítette. A Német Kommunista Párt nyilatkozatában felszólította a szövetségi kormányt, hogy tartsa meg az NDK és az NSZK megállapodásait, és zaklatások helyett, a béke és az enyhülés érdekében, konstruktívan já- rulion hozzá a két állam kap­csolatainak fejlődéséhez. Az argentin alkotmányt meg kell védeni „Argentína jelenlegi mély válsága többek között abban gyökerezik hogy a jobboldali körök eltértek attól a ha­ladó, a társadalmi átalakítást szolgáló programtól, amely kö­ré széles néptömegek tömörül­tek az 1973-as elnökválasztá­sok idején” — állapítja meg cikkében a Nuestra Palabra, az Argentin Kommunista Párt lapja. Az argentin Kommunista Párt határozottan fellép az argentin alkotmány elveinek védelmében, azok ellen a jobb­oldali körök ellen, amelyek különösen Perón elnök halála után fokozott aknamunkába kezdtek — hangsúlyozta a Nuestra Palabra. Marx Károly arany érdeméremmel tüntették ki Mihail Szusziovot és Jacques Duclos-t Játék a szavakkal - USA-módra A kedden Illinois államban rendezett előválasztás után szinte bizonyosnak látszik, hogy Ford elnököt jelöli újra tisztére a köztársasági párt. A szavazatok összeszámlálása után Ford 60— 40 arányban győzött ellenjelöltjével, Hónaid Reagannal szem­ben. Illinoisban négy demokrata párti jelölt indult. Közülük a mérsékelten konzervatív James Carter került az első helyre a szavazatok 48 százalékával, George Wallace, a szélsőjobboldali alabamai kormányzó előtt, aki 28 százalékot kapott. A szovjet sajtó vezetőinek értekezlete A Német Kommunista Párt kongresszusa előtt Tiltakozás az NSZEP-kiildöttség részvételének megakadályozása miatt á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents