Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-17 / 65. szám
\ 1976. MÁRCIUS 17., SZERDA mVJrei W \Judcip Heti jogi tanácsok • A gyermekcllielyezési kérdésekről. Egy apa azt írja levelében, hogy az anyánál elhelyezett két gyermeke közül az egyiket szeretné magához kérni, mert az ő lakás ' és szociális körülményei is legalább olyanok, mint az anyáé. Ezen kívül az anya a gyermekek láthatását többször megtagadta, emiatt a gyámhatóság az anyát figyelmeztette. Gyermeke, akit magához kérne, első osztályos — és mint olvasónk írja — nagyon apás, minden láthatásnál mondja, hogy apjához szeretne jönni, mert édesanyja, amikor ő nem fogadott szót, azzal szidta meg őt, hogy apádnak adlak, nem is kellesz nekem, és akkor többet ne is ismerj meg. Az anya ezeket a gyámhatóság előtt is elismerte. Levélírónk most arra készül, hogy a gyermeket pszichológussal megvizsgáltatja, és bírósághoz fordul a gyermek nála való elhelyezése érdekében. Ha a szülők között a kiskorú láthatását illetően vita keletkezik, eljárásra a gyámhatóság jogosult. Elsősorban tehát az a tanácsunk, hogy a láthatás kérdésében ismét a gyámhatóságot keresse' meg, annak ellenére, hogy eddigi intézkedésüket nem tartotta hatásosnak. A gyámhatósági eljárásról szóló 1/1974. (VI. 27.) OM. számú rendelet 61. §-a szerint ha a figyelmeztetés nem jár eredménnyel, a gyámhatóság felkérheti az állandó bizottságot, hogy foglalkozzék a kötelezett (jelen esetben az anya) szülővel, ennek eredménytelensége esetén pedig az államigazgatási eljárásról szóló 74. és 77. §-ait kell alkalmazni. Utóbbiak a végrehajtásról, illetve a pénzbírság kiszabásáról intézkednek. Súlyosabb esetben — különösen ha az anya a kiskorút bizonyíthatóan az apa ellen neveli, és a láthatásra vonatkozó gyámhatósági határozatnak az előbbi intézkedések ellenére sem tesz eleget — a bíróságnál a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt per indításának lehet helye. Mindenesetre a gyermek érdekét kell szem előtt tartani. A szülők civakodásának nem lehet szenvedő alanya a kisgyermek. Az anyának az apa ellenes magatartása elítélendő, de magában még nyilván nem teszi méltatlanná a gyermek nevelésére. Teheti ezt az anya az apa iránti gyűlöletből, primitívségéből, de egy hatásos gyámhatósági intézkedés több eredményt érhet el az anyánál, mintha tárgyalások hosz- szú sorával a gyermek lelki egyensúlyát megzavarnák. A gyámhatóság gondos környezettanulmányt köteles készíteni, ezért ismételten csak azt tudjuk tanácsolni az apának: forduljon a tanácshoz. • A szülőtartásról. Sajnos, mindig több és több szót kell ejteni amiatt, hogy a gyermekek, unokák megfeledkeznek szüléikről, nagyszü- leikről, akik őket felnevelték. S. F.-né Ceglédbercelről ilyen tartalmú levelet küldött hozzánk. Egy 89 éves édesanyáról van szó. A levélíró az egyik gyermek, aki azt panaszolja, hogy sem öccse, sem bátyja gyermekei (bátyja ugyanis meghalt) nem gondoskodnak a mamáról, viszont mindenre igényt tartanak. Levélírónk egyedül ápolja és gondozza a magatehetetlen öregasszonyt. Pedig ő is leszázalékolt rokkant, férjével együtt. A mama — mivel leánygyermeke gondozza őt s a többiektől támogatást sem kap — ajándékozási szerződést készített, de a testvérek nem hajlandók aláírni. Olvasónk attól tart, hogy a mama halála esetén a testvérek és az unokák kiforgatják mindenéből. Ha a testvérek és az unoVALASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó • Szükséges-e a szomszédok aláírása az építési engedély- kérelemhez? Az építési engedély iránti kérelmet, valamint a műszaki terveket az építtetőnek alá leéli írnia. A műszaki terveken a tervező aláírásának is szerepelnie kell, a tervezői névjegyzék . sorszámával együtt. A szomszédokkal sem a kérelmet, sem a műszaki terveket nem kell aláíratni. A helyszínrajzon azonban a szomszédok nevét és pontos címét a tervezőnek rá kell írnia. Ez azért szükséges, hogy az építésügyi hatóság a kiadott engedélyről az érdekelt szomszédokat értesíteni tudja. építési “ • Meddig érvényes az engedély? Az építési engedély érvényességének időtartamát az építésügyi hatóságok a kiadott engedélyben rendszerint meghatározzák. Az engedély általában a jogerőre emelkedéstől számított két évig érvényes. Ha az építkezést ez alatt megkezdték és folyamatosan dolgoznak, az engedély a befejezésig változatlanul érvényes, akkor is. ha a két év már eltelt. Ha azonban az építkezést két éven belül nem kezdték meg, vagy nem haladtak vele fo- Ivamatosan, két év után a lejárt érvényű építési engedélyt meg lehet hosszabbíttntni. A hosszabbítást az építtetőnek külön kell kérnie, s a hatóság esv-egy évre hosszabbítást adhat. Az úgynevezett elvi építési engedély egy évig érvényes. és egy éven belül kell a végleges építési engedélykérelmet benyújtani. Ameoy- nyiben ez nem történik meg. egy év után az elvi építési engedély érvényét veszti. • Mikor lehet megkezdeni az engedélyezett építkezést? Az építkezést megkezdeni csak az építési engedély jogerőre emelkedése után szabad. Ez — amennyiben nem nyújtottak be ellene fellebbezést — az engedély kézbesítésétől számított 15 nap múlva következik be. Fellebbezés esetén az építtetőt az I. fokú építésügyi hatóság értesíti. Fellebbezés esetén csak a jogerős 11. fokú határozat után kezdhető meg az építkezés. Az építésügyi hatóság az engedélyben az építkezés megkezdésének bejelentését is előírhatja, továbbá jelentősebb épületeknél (például lakóépületeknél. üdülőépületeknél, stb.) az épület kitűzését is fenntarthatja magának. Ilyenkor mindig jelentsük be az építkezés kezdetét és kérjük az épület hatósági kitűzését. Amennyiben az építésügyi hatóság az épület kitűzését befejezte, a munka megkezdhető. Ha eszerint járunk el, elkerülhető az éotílet esetleges helytelen elhelyezése, amely a későbbiekben — átépítés, vagy bontás miatt — komoly anyagi kárt okozhat. • Mennyi illetékbélyeg szükséges az építési engedélykérelemre? A lakóépület építésével kap- csolatos hatósági eljárás —az építési engedélykérelem is — illetékmentes. Hétvégi ház (nyaraló) építése esetén az illeték összegét az épület szintenkénti alapterületi nagyságától függően állapították meg. Így a 30 négyzetméternél kisebb épület esetében 100 forint, 30- tól 50 négyzetméter alapterületű nagyság esetén 200 forint, 50—70 négyzetméter között 500 forint, 70 négyzetméter felett 1500 forint illeték- bélyeget kell mellékelni. Melléképület vagy kerítés önálló építése esetén az illeték ösz- szege 50 forint. U?vancsak50 forint az illetéke a helyreállítására, átalakítására, bővítésére, valamint az elvi építési engedélyre vonatkozó kérelemnek. Amennyiben a lakóház építésével egyidejűleg kerül sor kerítés, vagy mellék- épület építésének engedélyezésére, ebben az esetben is illetékmentes az építési kérelem. Az illetéket bélyegben kell leróni és azt a kérelemre kell felragasztani. Wächter Roland, a Pest megyei Tanács ÉKV osztályának helyettes vezetője kák örökösödési jogukról nem mondanak le, valóban ki lehet téve annak, hogy a mama halála esetén igényt támasztanak a köteles részre. A legtisztább az lenne, ha a mama megfelelő belátási képességének birtokában végrendelkezne, vagy eltartási szerződést kötne levélírónk javára. Tanácsoljuk, keressék fel az állami közjegyzőt, vagy az egyik közeli ügyvédi munka- közösséget, nehogy jogilag valamilyen hibát kövessenek el, és akkor a későbbiekben szenvedik annak kárát. Egyébként, ha a mama sajátkezűleg írja a végrendeletet, akkor elegendő a saját aláírása. Ha más írja vagy géppel írják, és a mama aláírja, akkor két tanúnak az aláírása is szükséges, akik igazolják, hogy a végrendelkező írta alá az okiratot. A végrendeletből ki kell tűnnie annak, hogy az illető végakaratát tartalmazza, és hogy az hol és mikor készült. Ha eltartási szerződést kötnek, ahhoz a tanács jóváhagyása szükséges. • A birtokháborításról. Sok a birtokvita a községekben. Az ok legyakrabban, hogy a szomszéd több esetben semmibe veszi az Országos Építésügyi Szabályzatot. Foglalkoztunk már lapunkban olyan esettel, amikor a szomszéd az épület ablakait, ajtóit szabálytalanul alakította ki, és ezáltal belátott a szomszéd lakásába. Garázst, emésztőgödröt, istállót úgy épített, hogy az előírás szerinti minimális oldalszélességet egyik vagy másik építtető nem tartotta be. Legutóbb volt olyan panaszosunk, aki bár tiltakozott, de a későbbiek során nem tett semmit, amikor a szomszéd a házát az ő háza falához építette. Kertjének szélességéből elvett, majd pedig elzárta a szomszédot a jogos bejárástól is. Az építésügyi előírások mellőzése jogellenes. Önmagában azonban még nem biztos, hogy birtoksértés. Ahhoz, hogy a birtoksértés megállapítható legyen, kell valami többlet — mint ez utóbbi esetben is —, mégpedig, ha az OÉSZ szabályainak megsértésével a védelmet kérő fél eredeti birtokállapota hátrányosan megváltozott. Olvasónk is forduljon a tanácshoz, annak eredménytelensége esetén a bírósághoz. Dr. M. J. Felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy a Pest megyei Hírlap szerkesztősége minden héten szerdán, du. 5—7 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart olvasóinak a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3.) földszinti tanácsadó termében. Kormányhatározat a táppénzfegyelem erősítésére Mit módosított a kormányhatározat? — intézkedések a keresőképtelenség szakszerű elbírálására Az utóbbi években általánosságban javult a lakosság egészségi állapota. Táppénzes rendszerünk is elősegíti a betegek gyógyulását. Sokszor olyanok is táppénzes állományba kerültek, akiknek egészségi állapota ezt nem indokolta volna. Ezért a táppénzes betegek' aránya indokolatlanul is emelkedett: tavaly — betegség címén — naponta átlagosan 250 ezer ember maradt távol munkahelyétől, vagyis naponta átlagosan 30 ezerrel többen estek ki a termelésből, mint öt évvel korábban. Az emelkedésben objektív okok is közrejátszottak. Az iparosodás eredményeként például a dolgozók száma ott növekedett a leggyorsabban, ahol e munka sajátosságai miatt már korábban is magasabb volt az átlagosnál a táppénzesek aránya. A korábbinál több a nyugdíjkorhatárt gét. Meg kell teremteni a hatékonyabb ellenőrzés feltételeit, a táppénzfegyelem megsértőit, a visszaélőket — legyen az orvos vagy beteg — felelősségre kell vonni. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSÉ A találmányok védelméről Három mérnök automata gépéire vonatkozó szolgálati találmányának egy tröszt a tulajdonosa. A feltalálók megtudták. hogy az egyik Pest megyei vállalat olyan gépet üzemeltet, amelyet a találmányuk szerint alakítottak át. A tröszt hozzájárult, hogy a szabadalom felhasználására a Pest megyei vállalattal hasznosítási szerződést kössenek, ez elől azonban a vállalat elzárkózott. Ezért hasznosítási szerződés megkötése vagy találmányi díj fizetése iránt a mérnökök a.vállalat ellen pert indítottak. Az első fokú ítélkező bíróság a keresetet azzal az indokolással utasította el, hogy szolgálati találmány iránti igény csak a munkáltatóval szemben érvényesíthető. Ebben az esetben ezt nem pótolja, hogy a munkaadó tröszt a találmányi díj közvetlen behajtására engedélyt adott. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság ezt a döntést megváltoztatta és a bíróságot a per további tárgyalására utasította. A végzés indokolása szerint az érvényes szabadalommal védett szolgálati találmány Tíz nap rendeletéiből Az igazságügyi szakértőkről a 4/1976. (III. 4.) MT. rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny március 4-i szám.) A tanácsok területfejlesztési tervének készítéséhez szükséges adatszolgáltatásról ugyanitt találják az érdekeltek az 1/1976 (XII. 4.) OT rendelkezést. Az üzemek munkaegészségügy! helyzetének vizsgálatához, és a munka- és üzemegészségügyi hiányosságok megelőzését szolgáló intézkedési tervek felülvizsgálásához 30 073/1976. szám alatt egészségügyi miniszteri irányelv jelent meg az Egészségügyi Közlöny 5. számában, és a Tanácsok Közlönye 9. számában. A vállalatok, gazdálkodó egységek és tanácsok számára a gyermekgondozási szabadságon levő, segélyben részesülő anyák fokozottabb segítését szolgáló Mü. M. iránymutatást találnak az érdekeltek a Tanácsok Közlönye március 11-i számában. Ez utóbbi hivatalos lapban fontos állásfoglalása is megjelent a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak az Mü. M.-mel együtt, mégpedig a gyermekközösségben megbetegedő kicsik szüleinek táppénzbe vételével kapcsolatban. A telekért járó kártalanításról, az építésügyi előírások megsértéséből fakadó sérelmekről, az üzemi balesetekről a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának fontos állásfoglalásai ismerhetők meg a Tanácsok Közlönye 9. számából. V5ZTEFIJ A VOLÁN 1. SZ. VÁLLALAT 12. sz. üzemegysége FELVÉTELRE KERES VÁCI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI KIRENDELTSÉGÉRE szállítmányozási szolgálattevőt Jelentkezni lehet: Vác, MÁV-pályaudvar feltalálója találmányi díjra jogosult. A díj iránti igénynek a munkáltatóval szembeni érvényesítése azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy o munkáltató, illetve a szabadalom tulajdonosa, a feltalálót a találmány más megvalósítójával szemben hasznosítási szerződés kötésére feljogosítsa. A feltalálónak érdeke fűződik ahhoz, hogy találmányát érvényes szerződés nélkül ne használhassák, és jogos igényétől ne üssék el. A mérnökök keresete szerint a Pest megyei vállalat találmányukat anélkül valósította meg, hogy erre vonatkozólag velük szerződést kötöttek volna. Követelésük tehát alapos, ezért az alsófokú bíróságot a per érdemi tárgyalására kellett utasítani. A tervezett intézikedések között szerepel egyebek között az, hogy ellenőrző főorvosi csoportot hoznak létre az Országos Orvokszakértői Intézetben, amely az egész ország területén figyelemmel kíséri a keresőképtelenség alakulását és szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket tart. Hasonló céllal a fővárosban és a megyékben is szerveznek ellenőrző főorvosi állásokat. Az eddigieknél jóval több orvos kap táppénzfelvételi jogot. A Minisztertanács hangsúlyozta; ügyelni kell, hogy a táppénzfegyelem megszilárdítását célzó intézkedések semmiképpen ne sújtsák azokat, akik betegségük miatt indokoltan maradnak távol munkahelyükről. A táppénzes dolgozóik aránya és a táppénzkiadások évről évre történő növekedése a táppénzrendszer bizonyos módosítását is szükségessé teszi. A kormány intézkedése értelmében 1977. január 1-től a három napnál nem hosz- szabh megbetegedés idején járó táppénzt a vállalatok számolják el. (Ez nem vonatkozik a beteg gyermek ápolása címén járó táppénzre, amit továbbra is az eddigi módon számolnak el). További új rendelkezés, hogy a táppénz megállapításánál 1977. január 1-től az előző naptári évi keresetet kell alapul venni, nem úgy mint eddig, a betegséget megelőző három havit. Egyidejűleg emelik a kórházi ápolás idejére járó táppénz mértékét. A gyógyintézeti kezelés idejére 1977. január 1- től, annak, akinek eltartott hozzátartozója van, a táppénz eddigi 80 százaléka helyett 90 százalékát, egyéb esetekben az eddigi 50 százalék helyett 70 százalékát kell fizetni. ■ • I • • • • • • • II II í • • • • MÁRCIUS 18-TOL MARCIÜS 24-IG CEGLÉD, Szabadság 18—19: Próbaidősök 20—21: A fej nélküli lovas 22—24: Első előadáson: Bosszúállók 22—24: Elszakadás* CEGLÉD, Kamara 18—21: Rivaldafény 22—24: Csinom Palkó GÖDÖLLŐ 18—19: Ballagó idő 20—21: A lopakodó hold 22—24: Első előadáson: Cimborák 22—24: Keserű csokoládé SZENTENDRE 18— 19: Gejzírvölgy titka 20—21: Ballagó idő 22—24: A két aranyásó VÁC, Madách Imre 19— 21: Jack kapitány 22—24: Árvácska ABONY 18—19: Szüzek elrablása 20— 21: Próbaidősök 22—24: Vörös rekviem BUDAÖRS 18— 19: Veronika visszatér 20—21: A fenevad 22—24: A hazáért harcoltak I—II. dabas 19— 21: A kenguru 22—24: Apacsok DUNAHARASZTI 18—19: Keserű csokoládé 20— 21: A hazáért harcoltak I—IL 22—23: Monsieur Verdoux •Csak 16 éven felülieknek! DUNAKESZI, Rákóczi 17— 18: Ostromállapot 18— 21: Árvácska 20— 21: Elza kölykei 22— 24: Jack kapitány 24—25: A fekete farkasok üvöltése ÉRD 18: A fekete farkasok üvöltése 21— 22: Hugó, a víziló 23— 25: A lopakodó hold FÓT 18—19: Holnap lesz fácán* 20— 23: A fekete farkasok üvöltése GYAl 18—20: Rejtelmes sziget 21— 22: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban KISTARCSA 18— 19: A hazáért harcoltak I—II. 20—23: Folytassa, Kleo! NAGYKATA 17— 18: Csárdáskirálynő 19— 21: Ereszd el a szakállamat! 22— 24: Folytassa, Kleo! PILISVÖRÜSVÁR 19— 21: A fenevad 22—24: Gyilkosságok péntek este POMÁZ 18— 21: A Charlot-k bejárják Spanyolországot 22—23: Az öreg RÁCKEVE 18—19: Kutyahűség 20— 21: Az öreg 22—23: A fekete farmer SZIGETSZENTM1KLÓS 18—19: Az öreg 20—21: Keserű csokoládé 22—23: Gejzírvölgy titka t élért dolgozo. Ugyanakkor gyakoribbá váltak a keringési, mozgásszervi, idegrendszeri megbetegedéseik. Az objektív okokon túl azonban a munkafegyelem és a táppénzfegyelem lazulásának és a liberalizmusnak is nagy szerepe volt a táppénzesek arányának emelkedésében — ezt állapította meg legutóbbi ülésén a Minisztertanács. Ezért újabb intézkedések sorozatára van szükség a táppénzfegyelem megszilárdítása és annak érdekében, hogy a keresőképtelenek aránya reálisan tükrözze a lakosság egészségi állapotát. Az egészségügyi szerveknek biztosítaniuk kell a kereső- képtelenség szakszerű elbírálását. Ennek érdekében fokozni szükséges az országos egészségügyi szakintézetek szakmai irányító tevékenysé-
