Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-17 / 65. szám
1976. MÁRCIUS 17., SZERDA K7UÍÍCW Két hónap alatt ötven műsor mutatja be a megyét Cservenka Ferencné méltatta az esemény jelentőségét Dr. Mondok Pál sajtótájékoztatója Kiállítás a kedvezményesen vásárolható készülékekből PEST MEGYEI Tegnap megkezdődött a március 16-tól két hónapon át május közepéig tartó Pest megyei rádióakció. Kora reggel a Kossuth rádió Szót kérek című rovatában Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára méltatta az akciót. Délelőtt a megyei tanács székházában dr. Mondok Pál megyei tanácselnök tájékoztatta a sajtó képviselőit ez akció eseményedről és Pest megye fejlődéséről. A tájékoztató előtt a megyei tanács épületében kiállításon mutatták be azokat a rádiókészülékeket, amelyek az akció ideje alatt kedvezményesen vásárolhatók. Kísérje figyelemmel a lakosság Cservenka Ferencné egyebek közt elmondotta, hogy a legutóbbi felmérések szerint országosan 100 háztartásra 76 rádióelőfizető jut Pest megyében rosszabb az arány: csak 73. Igaz, az ország legnépesebb megyéjében, közel egymillió lakost számolva, ez nem kis mennyiség. De éppen a megye közelsége a fővároshoz és a megye északi részén, a Pilis—Börzsöny vidékén meghúzódó apró falvak távolsága indokolná, hogy az országosnál több legyen nálunk az előfizetők száma. Hiszen az újságok sok helyen csak este, vagy még később jutnak el az egyébként minden iránt nagy érdeklődést tanúsító lakossághoz. — A rádióakció kéthónapos Időszakát szeretnénk felhasználni arra — fejtegette a to. vábbiakban Cservenka Ferencné —, hogy több ismeretet nyújtsunk Pest megyéről, erről a dinamikusan fejlődő területről. Tudjuk, milyen nagy az érdeklődés a városok, járási székhelyek új létesítményei iránt. Az elhangzó műsorokból sokan értesülhetnek majd a tervbe vett új iskolákról, a lakás- építkezésekről, az összefogással épülő bölcsődékről és óvodákról. E két hónap alatt a Pest megyeiek önmagukról, fejlődő, alakuló életükről hallanak és vallanak majd. Barátaik, hozzátartozóik, munkatársaik ismerős hangja fogalmazza meg majd igényeiket, jogos észrevételeiket egy- egy közösség véleményeként. De — reméljük — az átlagosnál nagyobb figyeäem kíséri majd Budapest lakossága körében is a Pest megyéről szóló adásokat, hiszen a Dunakanyar jobb és bal partja, Visegrádiéi a ráckevei Du- na-ágig, üdülést, pihenést nyújt az egész fővárosnak. Ezért egy-egy új út vagy villamosított szakasz nagy közösségek örömét okozza, — Szólni, fogunk e két hónap alatt a megye országosan kiemelkedő ipari fejlődéséről és igyekszünk még ismertebbé tenni a főváros élelmiszer- ellátásában vállalt szerepünket — mondotta a továbbiakban Cservenka Ferencné. — Jó, ha tudják az ország és a főváros lakosai, hogy Pest megye ipari jellege ellenére sem csökkentette, hanem éppen ellenkezőleg, növelte mezőgazdasági tevékenységét. A fővárost például 50 tehenészeti telep körbe övezi a friss tej naponkénti biztosítására. Az akció műsorairól szólva egyebek közt kiemelte a megyéről sok információt nyújtó a Megye közművelődési térképe című összeállítást, a Két otthon között című, az ingázókról készült műsort, a Szabad szombat Százhalombattán és a Kirándulás Foton című adásokat. — Biztosaik vagyunk abban — mondotta befejezésül —. hogy a rádióakció nagy sikerrel zárul Pest megyében is. Szeretnénk és kérnénk, hogy a megye lakosai kísérjék figyelemmel a rádió és a televízió Pest megyéről szóló műsorszámait, és ismerjék meg még jobban ennek a sokféle RÍDIÍRKCIŐ arculatú, egyre erőteljesebben városiasodó megyének az életét. Ötvenmilliós készlet 12 típusból A megyei tamácsháza vb- termébein 'tartott sajtótájékoztatóján dr. Mondok Pál részletesen ismertette az akció eseményeit és szólt Pest megye fejlődésének legjellemzőbb adatairól. Két fő célt tűztünk magunk elé — mondotta egyebek közt. — Egyrészt szeretnénk, ha növekedne a megyében aiz előfizető családok száma. Másrészt a két hónapra tervezett mintegy ötven műsorral még jobban szeretnénk megismertetni dinamikus fejlődésünket az országgal és a megye lakosságával is. A kedvezményes vásárlási akcióról szólva a megyei tanács elnöke elmondotta, a megye 119 szakboltjában 12-féle'ké- készüléktípus 50 millió forint értékben áll a vásárlók rendelkezésére. A hazai és a szocialista importból származó készülékek 20 százalékos árengedménnyel vásárolhatók. Tíz százalék előleg kifizetése után az OTP egy- esztendős hitelkedvezményt nyújt a vásárlóknak. A megye öt városában, továbbá Érden, Dunakeszin, Nagykátán, Daba- son és Kiskunlacházán a régi készülékeket a Bizományi Aruház által meghatározott áron a kereskedelmi vállalatok átveszik. A Lapkiadó Vállalat az új előfizetőknek egy hónapig díjmentesen küldi a Rádió- és Televízió Üjságot. Ezután Pest megye terveit ismertette a megyei tanács elnöke. A többi között elmondotta, a népesség az ötödik ötéves terv esztendeiben is dinamikusan növekszik és várhatóan eléri, sőt meghaladja az egymilliót. Ezért is legfontosabb feladat a lakásépítés. Jelenleg 60—65 ezer lakásigénylőt tartunk nyilván, s a következő öt év alatt 40—42 ezer lakás épül fel. Az új ötéves terv hétezer óvodai hely létesítését írja elő. Ezzel az óvodás korúak 70 százalékát tudjuk elhelyezni. Az általános iskolák 600 tanteremmel bővülnek. A továbbiakban az egészség- ügyi ellátásról, egyebek között az épülő kistarcsai kórházról, a közművelődés tervezett létesítményeiről, a százhalombattai és a gödöllői művelődési központról, valamint a kommunális ellátás fejlesztéséről szólt a megyei tanács elnöke. Szoros összefüggés Gazdasági alapok - társadalompolitikai célok Egy esztendeje, a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei küldöttértekezletén mind a vitában, mind a vitát összefoglaló zárszóban elhangzott: életünk egyetlen területén sem választhatjuk el a soronlevő társadalompolitikai feladatokat a gazdasági alapoktól, azaz szigorúan ragaszkodni kell a. realitásokhoz. Az azóta eltelt idő még inkább aláhúzta e szemlélet- és magatartásmód szükségességét. A kívánatosnál lassabban talál ugyanis elfogadásra, megértésre az a tény, hogy csakis olyan célok jelölhetők ki, amilyenek elérésére a gazdasági alapokkal megteremtettük a feltételeket. A papír türelmes Néhány, látszatra különböző tény. Gödöllő város tanácselnök-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakosság, s a tanács tagjai körében is növekszik a teljesíthetetlen, a gazdasági realitásoktól elszakadó javaslatok, kérések száma. Bemecebarátin arról próbáltak meggyőzni, hogy lapunknak kutya kötelessége lenne „kiállni” a vízvezeték-hálózat mielőbbi építése mellett, bár a társközséggel, Kemencével együtt például az idei fejlesztési alap alig haladja meg a 300 ezer forintot. A válasz: a pénz más dolog, de a vízvezeték társadalompoliti- kailag fontos. Azután: vita a Közúti Gépgyártó Vállalat ceglédi gyáregységének néhány dolgozójával, akik azon hábo- rogtak, hogy a vállalati kollektív szerződés tervezete „keveset ígér”, holott ők arra számítottak ... És sorolták, mi mindenre. Ügy, mintha ezeknek a kívánságoknak semmi köze nem lenne a vállalat és a népgazdaság — általános helyzetéhez. Persze, itt is elhangzottak a „társadalompoli- tikailag alátámasztott” érvek. Nagyüzemben, háztájiban (2) Zöldsegtermő tájak Pest megye térképén A Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelője, Békj Zoltán, kérésünkre, tételesen elemezte egy-egy zöldségnövény termesztésének tapasztalatait: — A legtöbb gondosságot igénylő zöldségkultúra a zöldpaprika, amely igen érzékenyen reagál az időjárás változásaira, s emellett a termesztésben levő fajták vírusellenállóképessége sem megfelelő. Ez igényli a legtöbb kézi munkaerőt, s jövedelmezősége az imént említett okok. az alacsony termésátlagok miatt nem túlságosan fényes. A teendők: egy korszerűbb termesztéstechnológia kidolgozása, a betakarítás gépesítése. Szintén számottevő kézi munkaerőt kíván az uborkatermesztés, hiszen a tartósítóipar ellátása jó minőségű áruval. csakis foívamato® kézi szedéssel oldható csak meg. A fejes káposzta, kelkánoszta. oefrezselyem, zöldbab és paradicsom hozama évről é"re eme'ked'k. egyre kevesebb gondot okoz a zöldborsó a sár.raréna és a zeller termelése. köszönhetően az ipari termesztési rendszernek, a gépe- térhódításának. S ha már az mari szervezettségű szántóföldi zöldség- termesztésről esett sző. említsük meg, hogv a megyében több rendszer keretében termesztenek zöldséget. A legismertebb az SPR. azaz a soroksári paradicsomtermesztési rendszer, melvnek gazdája a budapesti Vörös Október Tsz, s tagjai között e.Tsp.(5íT*'óinn^rp.l fcH++ hírnévre szert az at-onvi Üi Világ Termelőszövetkezet és a tárnoki közös gazdaság. A burgonyatermesztés rendszer- gazdája, a pilisi Aranykalász Tsz és a gyökérzöldség termesztését kézben tartó üllői Üj Tavasz Termelőszövetkezet hírneve szintén túljutott a megyei határokon. Az új ötéves terv célul tűzi, hogy 1980-ig friss fogyasztásra 5000 hektáron, feldolgozásra 11 500 hektáron teremjen zöldség a megyében, a primőrtermesztés tervei: a jelenlegi 750 ezer négyzetméterről 1 millió négyzetméterre növekszik Pest megyében a fólia borította hajtatóházak területe. A fejlesztési munkából a Kertészeti Egyetem zöldségtermesztési tanszéke is részt vállal. Mindent összevetve megállapíthatjuk, hogy a termelés növekedése ellenére sem volt kielégítő a lakosság friss zöldségellátása, s némi feszültségek tapasztalhatók voltak a termelésben is. Áru- bőség esetén többnyire romlik a termelő helyzete, hiszen áruját vagy áron alul vagy egyáltalán nem tudja értékesíteni. A megoldás csakis az árutermelés és az- értékesítés alapos körültekintő megszervezésétől várható. Éppen két esztendeje tárgyalta a kormány a zöldségellátás témáját, s akkor 1974 márciusában hirdették meg az úgynevezett vitaminprogramot, leszögezve, hogy a kertészeti termelést az állam továbbra is támogatásban részesíti. A fejlődést szolgálta a kereskedelmi vállalatok kockázati alapjának kiegészítése, bizonyos feltételek teljesítése esetén, amelyeket a Pest megyei MÉK-vállalat teljesített is, több árura kötött szerződést — a növekedés meghaladta az előirányzott öt százalékot —, az árszínvonal emelkedése viszont az országos tárcaközi bizottság által meghatározott szinten alul maradt, nem haladta meg a 3 százalékot. Az ellátáshoz szükséges árualapok előteremtésére 17 bázisgazdaság vállalkozott — ezek több évre szavatolt áron kötik le termékeiket — földjeikről származik a burgonya 60 százaléka, a zöldség és gyümölcs 45 szzázaléka. A megyei tanács szakfelügyelője, Bóky Zoltán elmondta azt is, hogy szorgalmazzák a zöldségtermelés további koncentrációját és szakosítását. A cél: ott termeljék meg, ahol a kellő munkaerő is rendelkezésre áll, s a természeti adottságok is megfelelőek. A tervek szerint a megye és a főváros zöldségellátására egy-egy tájkörzet gazdaságai vállalkoznak majd, így a paradicsom és a paprika Cegléd és Nagykőrös térségében, a fejeskáposzta Budapest környékén és a monori határban, a zöldborsó és a zöldbab elsősorban a gödöllői és a nagykátai járásban, az uborka a dabasi, a ceglédi és a gödöllői járásban, a karfiol, a kelkáposzta a főváros környékén és a dabasi járásban, a sárgarépa és a petrezselyem a monori járás gazdaságaiban, a vöröshagyma a főváros és Gödöllő vidékén, az újburgonya pedig a budapesti, a Dabas és Monor környéki s a nagykőrösi gazdaságokban terem majd meg. A. Z. Vége Egyre szilárdabb meggyőződésem: a társadalompolitikai célok értelmezése körül néha bajok vannak. Mert hisz’, ha az állampolgár a társadalom- politikai célokból csupán megnövekvő jogait, járandóságait véli magáénak, de az ugyancsak társadalompolitikai célokként felfogható kötelességeket — a munka nagyobb hatékonyságát, a felhasználás és felhalmozás egészségesebb arányát — másokra hagyja, akkor a cselekvés iránya, hatásossága eltorzulhat. A papír türelmes, elviseli, ha városfejlesztési, vízvezeték-építési követelések kerülnek rá, ha a kollektív szerződés fűt-fát ígéir, de mi értelme az ilyen papírok készítésének? S még inkább: mi értelme elhitetni magunkkal, másokkal azt, hogy mindenre jut, amikor sűrűn még a szükségesre sem futja?! Szűk a kör Vitathatatlan társadalom- politikai cél a családi jövedelmek közelítése, de ehhez a forrásokat a termelőmunka teremti meg. Ezt sem könnyű beláttatni, de még nehezebb megértetni, hogy ez nem mond ellent a munkából származó jövedelmek különbözőségének. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál szerzett tapasztalatok szerint például a differenciálás legnagyobb akadálya ma már nem a középvezetés bátortalanságában található — mert korábban ez is közrejátszott —, hanem maguknak a dolgozóknak az ellenállásában. Azaz abban a közhangulatban, amely nyomást gyakorol a döntést hozókra, amelyeknek legtöbbször — meggyőződésük ellenére — engedni kényszerülnek. Ott a baj, hogy az állampolgárok széles rétege csupán egyetlen s szűk körben vizsgálja a haladás menetét, azokat a mozzanatokat ragadja ki, amelyek függetlennek látszanak a mindennapi kötelességektől. A béremelés — jó dolog. A normakarbantartás — nem jó dolog. A műszaki fejlesztés — nem az ő ügye. Vízvezeték, iskola — legyen. Miből? Ö nem törődik vele. Nevén nevezve Amikor a gazdasági gondok érzékelhetőbbé válnak — mint napjainkban —, könnyen út nyílik a szélsőséges vélekedésnek. A legtipikusabb ezek közül az, mely úgy hiszi, a gondok meglétéért pusztán az irányítás kárhoztatható —, mert nem vette időben észre a változó helyzetet, mert nem hozott gyors döntéseket, mert nem célratörően intézkedett —, mivel „odalent” minden rendben menne, ha „odafent” jól dolgoznának. Ez az okoskodás, így lemeztelenítve, egyszeriben nevetségessé lesz. Csakhogy a köznapok seregében korántsem lemeztelenítve jelenik meg, hanem sokféle cifra öltözékében. Indokoltan mutatott rá a váci városi pártbizottság ülése, az 1975. év gazdasági munkáját s az 1976. esztendei feladatokat tárgyalva, hogy a gondok tetemes részének forrása nem az irányítás tökéletlenségében, hanem a gyatra vállalati tevékenységben lelhető. Nagyon szimpatikus például az, ahogyan a Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál nyilvánosságra hozták az idei bérfejlesztési lehetőségeket. Tudatták: az adómentes másfél százalékos bérnövelésen túl a vállalat további két és fél százalékos gyarapodást tervez, de ehhez termelési, gazdálkodási, takarékossági feladatok ilyen és ilyen csoportjait kell megoldani. Nevén nevezték a dolgokat, de mondhatjuk-e azt, hogy mindenütt így történik? Sokkal sűrűbben hallhatjuk, s nemcsak bérezési, termelési, hanem településfejlesztési, kommunális kérdésekben, hogy „meg kell érteni a népgazdaság nehézségeit”, meg „most csak ennyire telik” stb. Azaz, nyakatekert, magyarázkodástól, mentegetőzéstől hangosak némely üzemi, települési fórumok, s akik ott ülnek, úgy vélik: van egy népgazdaság, amely bajokkal küzd, meg kell értenünk a „szegény rokon” gondjait. S fel sem ötlik bennük, hogy a bajok, gondok a mindennapi munka jobbá tételével enyhíthetők. Csak a terhek nőnek? A megyei tanács általános elnökhelyettese tette szóvá: tarthatatlan az a nézet, mely csupán a tanácsi gazdálkodás megnőtt terheit emeli ki, de hallgat a kemény munkával elérhető eredményekről. Bátran alkalmazhatjuk ezt általában a gazdálkodásra, tehát mindenfajta termelő tevékenységre is, mert valóban hangos ettől minden munkahely. S a harag villámait vonja a fejére az, aki megkérdi: eddigi nyereségük, jövedelmezőségük, általában gazdálkodásuk arányban állt munkájukkal, lehetőségeikkel? Azaz valóban annyit adtak a társadalomnak, amennyi forint a pénztárba — a banki folyószámlára — került? Népszerű társadalompolitikai céljainkat — mint amilyen a lakásépítés nagy iramának megtartása, a szociálpolitikai gondoskodás további gyarapítása — mindenütt hangos egyetértés kíséri. Ezt az egységet azonban az változtatja gyakorlati erővé, ha mindenütt és mindenkor abban is kialakul az egyetértés, hogy helybe n ' mi az, amit e célokért tenni lehet és kelL Sajnos, ez az, ami a szükségesnél lassabban, bizonytalanabbul megy végbe. Ami kritikája a helyi vezetésnek, de kritikája annak a tudatosságnak is, amelyet akár egy termelői, akár egy lakóhelyi közösség képvisel. Ezért hibáznak ott, ahol az energia jelentős részét új célok megfogalmazására fordítják. Nem a célokat kell gyarapítani. A munka eredményeire fér ez rá sokkal inkább. Mészáros Ottó Cipésztől a Stylusig A Ceglédi Építőipari Vállalat dolgozik a város új szövetkezeti szolgáltatóházán, amelynek műszaki átadására rövidesen sor kerül. Az épületben kap helyet a cipész, a női fodrász, a kozmetika, az órás, a fotó, a Gelka és az üveges részleg, valamint a ceglédi Stylus Faipari Szövetkezet bemutatóterme.
