Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-16 / 64. szám

Bács megyei napok az egyetemen Színpadon a kalocsai népi együttes A gödöllői Agrártudományi Egyetemen évek óta működ­nek a megyei klubok, me­lyeknek célja, hogy az ország különböző részeiből érkező diá­kok állandó kapcsolatot tart­sanak az őket kibocsátó vi­dékkel. Szakmai és kulturális csereprogramokra kerül sor az egyes megyék és az egyetem megyeklubjai között. Ma, már­cius 16-án kezdődik az egyete­men a Bács-Kiskun megyei diákok több napos rendezvé­nye, a Bács megyei napok. A rendező-vendégfogadó Bács megyei klubnak több mint nyolcvan tagja van, de a kü­lönböző műsorokra, események­re nemcsak a klubtagokat, ha­nem az egyetem többi hallga­tóját, valamint a város és a környék lakóit is elvárják. Március 16-án, kedden dél­után négy órakor a Gorka-te- remben nyílik egy bajai festő­művésznő, Klossy Irén kiállí­tása, a klubban pedig a bajai Duna fotóklub tárlata. Este hét órakor egy fiatal népmű­vész mutatkozik be a klubban. A Kecskemét melletti Matkó- pusztáról érkezik ide Pólyák Ferenc fafaragó, aki ezen az estén szekercéjével kifarag egy fejet, a közönség előtt. Faragá­saiból kiállítás nyílik a pin­ceklubban. Másnap, március 17-én, szerdán este hét órakor szakmai programot tartanak. Ekkor kerül sor a megyei klu­bok szakmai, politikai témák­ban hirdetett versenyének zá­ró vetélkedőjére. Szakmai ankétra, kerekasz- tal-beszélgetésre várják a Bács megyeiek az egyetem hallga­tóit és más mezőgazdász szak­embereket március 18-án, csü­törtökön. Ez alkalommal a sertéstenyésztés időszerű kér­déseiről adnak tájékoztatást a Bács-Kiskun megyei agrár- szakemberek és néhány egye­temi oktató. A március 19-i, pénteki prog­ramon a Bács megyei klub szívesen látja a városi és a járásbeli lakosokat. Este fél hétkor lép színpadra az aulá­ban az ötventagú kalocsai né­pi együttes és a 25 zenészt számláló tiszakécskei citera- zenekar. A belépés ingyenes. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA in. Évfolyam, 64. szám 1976. MÁRCIUS 16., KEDD Falugyűlés Veresegyházon Elkezdik az ABC-áruhúz építését — Fiatalok a községfejlesztésérl A helybeliek sízázad gyűltek össze a minap Veresegyházon, a Váci Mihály művelődési központban megtartott falu­gyűlésen. A tanácskozáson ott volt Bodor Zoltán, a Hazafias Népfront Pest megyei bizott­ságának munkatársa és Vilmos György, a Hazafias Népfront gödöllői járási bizottságának megbízott titkára. Az ünnepélyes megnyitó után Sturcz Zoltán, a nagyköz­ség népfronitbizotitságának tagja számolt be hallgatóságá­nak az elmúlt négy esztendő folyamán a népfrontmozga­lomban végzett munkáról. El­ismerően szólt a veresegyhá­ziak közéleti aktivitásáról. Mint mondotta: a falugyűlése­ket mindig a legnagyobb láto­gatottság jellemezte. Dicsérte a tanács segítőikészségét, s be­szédében külön is kiemelte, hogy a falugyűléseken feltett kérdésekre a válasz az intéz­kedés volt. Így oldódott meg a nagy­községben a sokszor rek­lamált gázellátás és a köz- világítás gondja. A nagyközség népfrontbi­zottsága évente öt-hat előadás­ból álló népfronbestsorozatot szervezett. Fellendülőben van a hon­ismereti mozgalom is Veres­egyházon. Czene István hely­beli lakos vezetésével már ed­dig is tekintélyes, néprajzi anyagot sikerült összegyűjteni egy majdan megnyitandó nép­rajzi múzeum számára. A mú­Megalakult a harmadik körzeti népfront bizottság Kérdések és válaszok - közijgyekben A napokban Gödöllőn, a Légszesz utcai általános isko­lában tartották meg a Haza­fias Népfront gödöllői III-as számú körzeti bizottságának választását. Az ülés elnökségé­ben helyet foglalt Benedek Já­nos, a városi párt-végrehajtó­bizottság tagja, a városi ta­nács elnöke, Bodor Zoltán, a Hazafias Népfront Pest me­gyei bizottságának munkatár­sa, Németh Alajos, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára és Kiss István, a gö­döllői 3-as számú pártalapszer- vezet titkára. Németh Sándor, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke üdvözölte a megjelen­teket és nyitotta meg a ta­nácskozást. Majd Németh Ala­jos számolt be a hetventagú hallgatóságnak a népfront- munka eredményeiről, teen­dőiről. Ezután Benedek János jelle­mezte a város IV. ötéves ter­vét, szólt azokról a felada­tokról, amelyeket a város vezetői a lakosság­gal egyetértésben 1980-ig szabtak meg. A beszámolókat, tájékoztató­kat hozzászólások követték. Mosonyi György hozzászólá­sában a városi szociális ott­hon jó felszereltségéről, s a kifogástalan ellátásról beszélt. Dr. Pacs Istvánná. a Thököly utca lakosai nevében mondott köszönetét azért, hogy villanyt kapott környékük, bár felhívta a figyelmet arra, hogy a vil­lanyoszlopokat a járdalapok közepére állították. Kelemen István, a gödöllői műemlékek védelmére, a fák megóvására figyelmeztette a tanács vezetőit. Kass Lajos pedig azt kérte, hogy létesít­senek új üzemeket Gödöllőn. Javaslatát azzal indokolta, hogy a környezetvédelemnél is fon­tosabb az, hogy a helybeli lá­nyoknak, asszonyoknak ne kelljen napi három órát utaz­gatni Budapestre, ha munkát keresnek. Fábián Ernő arról panasz­kodott, hogy a Lovarda utcai üzlet nyitvatartási idejének megválasztása nem a megfe­lelőbb. Reggel fél nyolctól dél­után fél háromig tart nyitva a bolt, és ez nem a munkába menőknek, sem a munkából jövőknek nem jó. Krizsán Zol­tánná, a szárítópusztai lakosok nevében mondta el, hogy na­gyon mostoha körülmények között élnek, a környéken nincs villany, nincs járda, s ráadá­sul a város szemétjét is az ő környékükre hordják. Hulin József arra hívta fel a figyelmet, hogy a gépkocsi-tulajdonosok közül bizony sokan meg­feledkeznek arról, hogy egykor ők maguk is járdán közlekedtek. Járműveikkel elállják a gya­logjárdát. A lakosság egyéb­ként nem nagyon becsüli meg az „ajándékokat”: járdát, pado­kat tesznek tönkre oktalanul. Lörincz Rezső a boltok nyit- vatartásával kapcsolatban pa­naszkodott, s szóvá tette, hógy az áruellátás esetenként szegé­nyes. Csillag Lajos azt mond­ta el, hogy a Gödöllő Étterem árai borsosak. Ideje lenne a városban egy olcsó, önkiszol­gáló éttermet létesíteni, olyat, amilyen például a fővárosban már több is vafi. Domonkos János azt javasolta, hogy az Alsóparkban alakítsanak ki egy pihenőrészt. Benedek János, a városi ta­nács elnöke válaszolt a kér­désekre, majd a jelenlevők megválasztották a Hazafias Népfront gödöllői III-as szá­mú körzeti bizottságát. A bi­zottság elnöke Kass Lajos, tit­kára pedig Csombor Ilona lett. B. P. zeum helyének kijelölése egyelőire a jövő feladata. Az utóbbi éveik egyik ered­ménye volt az a szerződés, amelyet a veresegyházi nagy­községi népfrontsbizotrtság kö­tött a helybeli KlSZ-alapszer- vezetitel. A fiatalok községfejlesz­tési tanácsot alakítottak, s ötletekkel, javaslatokkal, továbbá társadalmi mun­kával támogatják a tanács munkáját. Szorgalmúk jutalma nem ma­radt el: a tanács — olcsó tel­kekkel — segít önálló lakás­hoz jutni minden fiatalnak, sőt, 1973-bam egy 28 lakásos lakótelepet építettek fel a fia­taloknak. Ezzel azonban még korántsem merült ki a tanács gondoskodása. Segítenék a fiataloknak abban is, hogy kulturált körülmények között tölthessek el szabad idejüket: esetenként például sportolva. 1975-ben a lakosság által el­végzett társadalmi munka ér­téke elérte a 6 millió forintot; 1974 óta a község érdekében legtöbbet fáradozók munkáját plakettel és oklevéllel jutal­mazza a tanács. S, hogy a ve­resegyháziak Pest megyében is az első közt vannak, jelzi az a szám, hogy a község-fejlesztési verseny megyei mezőnyében eddig egy alkalommal máso­dikok, egyszer pedig harmadi­kok. Ezután Pásztor Béla, a nagy­községi tanács elnöke ismer­tette a falugyűlés résztvevői­vel az V. ötéves terv felada­tait. Elmondta, hogy Veres­egyházon kereskedelmileg el­látatlan körzet már nincs, igaz ugyan, hogy a bolthálózat fel­újításra szorul. Ezért még idén egy új ABC-áruház építését kezdik meg, s legkésőbb má­jus elsejéig átadnak egy kisebb üzletet a vasútállomással szemben, a régi bolt helyén. A tanács szeretné megolda­ni az általános iskola tanulói­nak tízóraival való ellátását. Az Iskola udvarán ezért hamarosan megnyitnak egy tejboltot, ahol a diá­kok meleg kakaót, tejeská­vét ihatnak az óraközi szünetekben. A nagyközségi tanács még idén megvásárolja a piacteret, s 1977-re már egy új piactér várja a vásárlókat, s az eladó­kat. Tavaly kezdték meg az elektromos hálózat rekonst­rukcióját, a közvilágítás bőví­tését. A hagyományos lámpák helyére higanygőz izzók kerül­nek, s még idén befejezik két út tavaly megkezdett aszfal­tozását. Folytatják a kútfúrást is Veresegyházon, ahol minden eddigi próbálkozás ellenére nem sikerült elegendő vizet találni a próbafúrások során. A vízmű tehát egyelőre fenn­marad. A régi, ma üresen álló is­kolába költöznek át a Kálvin téri óvoda kis lakói. Négy pe- d-agóguslakás- is felépül; állami támogatással, 1980-ig. A tanács így kívánja megszüntetni a pedagógushiányt; olyan ked­vezményekkel is, hogy eszmei áron juttatja házépítésre al­kalmas telekhez az új peda­gógusokat, akiknek mellesleg az építőanyag-vásárláshoz is kedvezményt nyújtanak. Cse­rébe csupán azt kérik tőlük, hogy 15 éven át maradjanak, s tanítsanak a községben. A tanácselnök elmondta azt is, hogy a művelődési központ, az ifjúsági ház és a tóparti ál­talános iskola is központi fű­tést kap a mostani ötéves terv folyamán. Tüzelőolaj-kiszolgá­ló részleggel bővül a benzin­kút, tatarozzák a vasútállo­mást, s meigsizüntetik itt az utasellátó kocsmáját is: he­lyén váróterem lesz. Négymil­lió forinitot fordít az V. ötéves tervben a tanács a belvizek el­vezetésére, s községszerte új autóbuszvárók épülnek. Javá­ban folynak már a 20-as Vo­lánnal azok a tárgyalások, amelyek célja, hogy ne csak a főútvonalon jár­janak a buszok, hanem a mellékutcákban is. S végezetül: négy utca kap szilárd burkolatot és öt utcá­ban építenek járdát. A tanácselnök beszámolóját húsz hozzászólás követte. Többségük az utak és járdák állapotával, a strand és kör­nyékének ellátásával foglal­koztak. Akadt hozzászóló, aki a gyógyszertár állapotára hív­ta fel a nagyközség vezetői­nek figyelmét. A tanácselnök elmondta válaszában, hogy a község tervei közi egy új or­vosi rendelő megépítése is szerepel Az új gyógyszertár például érméit szomszédságába kerül. A válaszok után a falugyű­lés megválasztotta a Hazafias Népfront nagyközségi bizott­ságát A bizottság elnöke: Gyenizse Ferenc, titkára pe­dig Húszai Ferencné lett Ve­resegyházat a tavasszal meg­tartandó megyei küldöttérte­kezleten Gyenizse Ferenc és Pásztor Béla képviseli. Berkó Pál Hangverseny és fotókiállítás A Gödöllői tavasz nyitánya Kilencezer forint a művelődési központhoz A gödöllői Agrártudomá- \ nyi Egyetem aulájában már­cius 13-án, “szombaton délután | fél ötkor kezdődött a Gödöl­lői tavasz ’76 rendezvényso­rozata. A nyitó ünnepségen köszöntőt mondott Plutzer Miklós, a városi pártbizott­ság első titkára. Elmondta, hogy a Gödöllői tavaszt 1972- ben rendezték meg először, azóta kétévenként került sor erre a kulturális seregszem­lére. A város közművelődési életének fontos eseménye ez az ünnepségsorozat, melynek keretében színvonalas bemu­tatókat tartanak. A Gödöllői tavasz jelentő­ségének méltatását követően Plutzer Miklós megnyitotta Kresz Albert fotóművész ki­állítását, s az alkotóról szól­va elmondta, hogy — mint a tárlat is bizonyítja —, a fotó­művész egyik célja, a város és a járás fontos eseményei­nek, személyiségeinek és épü­leteinek művészi megörökíté­se. A kiállítás megnyitása után kezdődött el az aulában a vá- rosi kamarakórus koncertje. A forradalmi dalok, mellett XVIII. századi kórusműveket adtak elő, nagy sikerrel. A hangverseny bevételét a fel­építendő művelődési ház költ­ségeire ajánlották fel. Ün­nepi beszédében a városi pártbizottság első titkára hangsúlyozta a felajánlás je­lentőségét, s arról is beszélt, hogy a társadalmi összefo­gás segítségével méltó ott­hona épül meg városunkban, á közművelődésnek. Gödöllő lakói részvételük­kel, jegyvásárlásaikkal bizo­nyították, hogy fontosnak tartják az új művelődési központot A városi művelő­dési ház tájékoztatása sze­rint a szombati hangverseny bevétele megközelítette a 9 ezer forintot (egy jegy ára 10 forint volt). A Gödöllői tavasz követ­kező rendezvényeként már­cius 15-én, hétfőn este tar­tották meg a művelődési ház­bem a Pódium-bérlet 5. elő­adását, melyen Kézdy György lépett fel Karinlhy-összeállí- tásával. FIN Kupa ikladi és nagytarcsai győzelemmel Vasárnap délelőtt a gö­döllői Agrártudományi Egye­tem sporttelepe adott ott­hont a FIN Kupa kispályás labdarúgó-bajnokságnak. A verseny szervezője ezúttal is a KISZ gödöllői járási bi­zottsága volt. A kellemetlen időjárás el­lenére — a valkóiak csapata kivételével — valamennyi, a nevezését korábban beadott csapat — megjelent a FIN- Kupa ünnepélyes megnyitó­ján. A verseny előtt 9 óra­kor Logodi Katalin, a KISZ gödöllői járási bizottságának titkára nyitotta meg. Huszon­hat férfi- és öt női csapat, tehát 250 versenyző állt rajt­hoz. A megnyitó után került sor a csapatok csoport beosztásá­ra. A hármas csoportok kör­mérkőzéseken döntötték el a továbbjutás sorsát. A havas pálya, a hideg idő sem törte meg a játékosok jókedvét. A lányok minden csapata sport­szerűen küdötte végig a ver­senyt, ám a fiúkról ugyanez már nem mondható el. A két legsportszerűbb csapat a Rákosvölgye Termelőszövet­kezet és a bagi MEZŐGÉP együttese volt. A verseny végeredménye: Lányoknál: 1. Iklad terület, 2. Aszódi Gimnázium, 3. Pé- cel, MÁSZI, 4. Vácegres. Fiúknál: 1. Nagytarcsa, terü­let, 2. Aszódi Gimnázium, 3. Domony, térület, 4. Vácegres. PARNAMINTA FARMERSZOKNYÁN Gyűjtő úton - tarisznyával ban hímzett bagi pámavégről másolták. Egyenruhát készít magának a csoport. Sötétkék farmerszoknyát, melynek al­ját a kanyargós levélminta díszíti, egy kis mellényt, sar­kába egy nyakravaló kendő mintája kerül. Maradt még anyag, ebből kis tarisznyát varrnak, erre mindenki a ma­ga ízlése szerint választja a díszítést. Bagó Mária elmondta, hogy arra igyekszik megtanítani a lányokat; egy bizonyos motí­vumot hogyan lehet más tér­ben tetszetősen elhelyezni, anélkül, hogy a minta eltor­zulna. Látogatásom délután­ján a tarisznyát tervezték, so­kuknak már készen volt a szoknyája, s a szakikörvezető előtt az újságpapírból kivá­gott mellény-szabásminta fe­küdt. Még rajzoltak, hímez­tek a lányok, mikor nyílt az ajtó, s jöttek az anyukák, egy csoport bagi asszony. Szabás­varrás tanfolyamra jöttek, amit szintén Bagi Mária ve­zet. A szoknyák megvarrásá- ban ők segédkeztek. A bagi népművészeti hímzőszakkör lányai szeretnék ha a tavaszi boldogi kiránduláskor már va­lamennyien egyenruhában gyűjthetnék az új motívumo­kat. Örszigethy Erzsébet Politikai lag-erkölcsileg megbízható elektro- és rádióműszerészeket, valamint villanyszerelőt azonnali belépéssel felveszünk Cim: MN. Hiradó Technikai Üzem Gödöllő, Dózsa György út 63/a. Telefon: 531/104. látszó papírral átmásolt ősi motívumok fölé a bagi műve­lődési központban. A tizenkét- tizennégyéves ifjak kedvet kaptak a hímzéshez, de nem csupán a manuális, kézimun­kát tartják fontosnak. Kíván­csiak a magyar motívum­kincsre is. Bagó Máriának értékes mo­tívumgyűjteménye van, az or­szág szinte minden vidékéről található egy-egy hímzésmin­ta könyvében. A lányok köve­tik példáját. Mindegyik szak­köri tagnak van már minta­könyve, mélynek első lapjain Galga menti, bagi motívumok láthatók. Némelyiket kiszínez­ték, másoknak csak a körvo­nalait vázolták föl. A szak­körvezető a csoport megala­kulásakor kettős célt határo­zott meg: tanuljanak meg a lányok hímezni és ismerjék meg a magyarországi motí­vumvilágot. Az első hónapokban a Gal­ga menti és bagi hímzésekkel ismerkedtek, ősszel elmentek Mezőkövesdre, rajzolták, ele­mezték a matyó mintákat, megnézték Kisjankó Bori gyűjteményét. Természetesen hímzőmunkájuk is volt. Meg­varrtak és kivarrtak egy zsúrkötényt, mindenki maga választott hozzá mintát: a többség bagi virágokat, leve­leket varrt a kötényre, ketten matyó motívumot. Legközelebb a tavaszi szü­netben Boldogra mennek, itt is rajzolnak, nézelődnek. Nagy izgalommal készül a csoport a nyárra. Tíz napra utaznak el Gyulára, ahol a román kollé­giumban kapnak szállást. Ter­vezik, hogy bejárják a kör­nyéket, ismerkedne’- a béké­si, mezőberényi szűrminták­kal. Fényképezni is szeretné­nek. El kell árulnom egy meglepetést. Ottjártamkor farmeranyagra hímeztek a lá­nyok, a motívumot egy, 1300­A reflektorfényben barack- virág-színű ruhás ifjú hölgy sétál lezser tartással, zsebein, bokája táján színes levelek, virágok tekeregnek. Megáll a fénykör közepén, manökenhez illően egyik lábáról a másik­ra nehezedik, vonogatja vál­lát, kényesen, görbült háttal billeg. Tétován csapódtak össze a nézőtéren a tenyerek. Egy­szer csak fölerősödött a kö­zönség tetszésnyilvánításá­nak moraja, mert a barackvi­rágos után megjelent a szín­padon egy büszke, pávatartá- sú, egyenes hátú népvise'etes lány. Kezében fehér hímzett zsebkendőt tartott, s szeré­nyen a baraokvirágos felé mu­togatott, hogy azt nézze min­denki, az ő nadrágszárán lát­ható a hímzett zsebkendő mo­tívuma. 9 A Galga-menti népművésze­ti találkozó egyik rendezvé­nyeként Bagón népművészeti divatbemutatót tartottak. Örömmel fogadták, hiszen a kezdeményezés példa nélkül álló: az, hogy egy tájon an­nak a vidéknek a népművé­szeti motívumait helyezik el mai ruhákon. De üröm ve­gyült az örömbe, amint a mo­dellek vonultak a színpadon. Rossz kedvünk oka az volt, hogy a divattervezők nem a minták és a népviselet termé­szetéhez igazodva alakították ki az egyes ruhákat, hanem már korábban megtervezett modellekre, oda nem illő mó­don hímeztették rá a körtevi­rágos, leveles, eres motívu­mokat. A hímzések viszont gyö­nyörűek voltak. • Szerda délután önként ti­zenhárom lány hajol a min­takönyvek, az indigóval, át-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents