Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

1976. MÁRCIUS 14., VASÁRNAP tJlitUm Tájegységhez igazodó határ Közös úton Pomáz és Szentendre gazdaságai Egyesülési közgyűlések három szövetkezetben Egységben az erő — tartja a közmondás. Jól ismerik ezt a mondást azok az emberek is. akik tegnap Szentendrén a megyei művelődési központ­ba, Pomázon pedig a művelő­dési házba, illetve a Szabad­ság moziba igyekeztek, hogy kimondják három szövetkezeti gazdaság egyesülését. A szentendrei Matliiász Termelőszövetkezet közgyűlésén Hornyák Jenő el­nök köszöntötte a tagokat és a •vendégeket, köztük Pápai La­jost, az MSZMP szentendrei járási bizottságának titkárát és ár. Rozyonyi Ernőnét, a szent­endrei járási hivatal elnökét. Az egyesülést előkészítő bi­zottság javaslatát Tóth Géza elnökhelyettes terjesztette elő. A javaslat szerint a szent­endrei Mathiász Termelőszö­vetkezet, a pomázi Petőfi Ter­melőszövetkezet és a pomázi Árpád Szakszövetkezet egyesíti erőit a hatékonyabb termelés érdekében. Erre egy példa: a Mathiász Termelőszövetkezet egy 50 millió forint termelési értékkel működő baromíivágó- hidat hozott létre. Ez évente 1,2 millió csirke feldolgozására alkalmas. Gondot okozott azonban, hogy az alapanyagot vásáirolniok kellett, mert te­nyésztésre már nem futotta anyagi erőikből. Csak a három szövetkezet beruházásával kép­zelhető el a megfelelő nagysá­gú pecsenyebaromfi-telep épí­tése. Ez a tervezet szerint már az egyesülés első évében 250 ezer csirkét ad a feldolgozó üzemnek. A szentendrei termelőszövet­kezet egyébként 958 hektáron gazdálkodik. Ebből 502 hektár szántóterület. A közös vagyon értéke 106 millió 400 ezer fo­rint. A pomázi Petőfi Termelő- szövetkezet közgyűlésén Schiffer Andor, a termelőszövetkezet elnöke üdvözölte a tagokat és a kö­rükben megjelent Matók La­jost, az MSZMP szentendrei járási bizottságának első tit­kárát. Az elnök ismertette az 1949 nyarán alakult szövetkezet fej­lődését, s többek között hivat­kozott arra, hogy a területi adottságok és a kedvező ter­melési profil kialakítása érde­kében fennállása óta négy egyesülést ért meg eddig a Lcnipari tudományos konferencia Vidrádon Március 23—24—25-én a visegrádi Silv&nus Szállóban nemzetközi konferenciát ren­dez a lenipar fejlesztéséről a Textilipari Műszaki Tudomá­nyos Egyesület és a Lenfonó­és Szövőipari Vállalat. Az iparág problémái ezúttal első alkalommal kerülnek megvi­tatásra a KGST tagállamok szakértői és a hazai szakem­berek széles körű bevonásával. szövetkezet. Így alakult ki a jelenleg 1269 hektár földterü­let. Ez még mindig nem elég arra, hogy meg tudják termel­ni az állatállománynak szüksé­ges szálas- és abraktakar­mányt. Az egyesülés mellett szól, hogy az Árpád Szakszö­vetkezettől átvett szántóterüle­tek nagy része mély fekvésű, csapadékos időben nehezen művelhető, csakúgy, mint a Mathiász Termelőszövetkezet mélyfekvésű földjei. E terüle­teken vízrendezéssel jelentős termelésnövekedést lehet elér­ni, ha a három szövetkezet összefog. A pomázi Árpád Szakszö­vetkezet közgyűlésén dr. Králik István elnök elmondotta, hogy eddig 661 hektáron gazdálkodtak, a földeket részben egyénileg művelték a tagok. Ám a me­zőgazdasági termelés technikai, műszaki feltételei a gazdaság­ban nem érik el a kívánatos színvonalat, ezért földjeik, egy részét a Petőfi Termelőszövet­kezetnek adták át művelésre. A szakszövetkezet közös va­gyona 14 és fél millió forint értékű. Az egyesillést mindhárom szövetkezet tagjai megszavaz­ták, Az új termelőszövetkezet Dunakanyar Mezőgazdasági Termelőszövetkezet nevet ve­szi fel. Székhelye: Pomáz. A hároim szövetkezet egye­sülésének célja, hogy a mező' gazdasági termélőerők kon­centrálásával megteremtse az összefüggő tájegységet al­kotó pomázi—szentendrei kör­zet gazdasági egységét. Tervező egy szigethalmi kirakatban Ha kicsi a boH raktára, csínján kell bánni a reklámmal A szigethalmi iparcikkáru­ház kirakatüvegét két, kabát­ba. nadrágba bújt lány mossa. Olykor huncut tekintettel, be­pillantanak az üveg mögé, nem téved-e rájuk a csinos kira­katrendező szeme. Közben gyorsan jár a kezük, hideg van, s ha nem dörzsölik hamar szá­razra a nagy táblát, pillanatok alatt ráfagy a víz. Elkészülnek. Az ablak ragyo­góan tiszta, belül már üres a kirakat. Say György, a Pest megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat kirakatrende­zője, pontosabban dekoratőre, kitakarít, letörli a port a tapé­táról, majd állványokra helye­zi a kisebb-nagyobb rádiókat, a televíziót, a magnetofont és a lemezjátszót. Néhány óra múlva ízléses, új kirakatot szemlélhetnek a munkából érkezők. Az árcé­dulák is helyükre kerülnek. A szakmaszerelők szívesen fogadják Az eladók nem mindig fo­gadják örömmel a kirakat munkásait, mert megjelenésük többletmunkát jelent. Sok-sok árut kell bemutatniuk, azok­ból közösen kiválasztani a ki­rakatba kerülőket, ki kell adni a szükséges árucikkeket a rak­tárból. Különösen a kisebb bol­tokban okoz gondot a dekoratő­rök megjelenése, mert elvon­ják az eladókat, a pult mellől. Ezek az üzletek ezért azután többnyire nem is kérnek ren­dezőt. A maguk ízlése, és a bolt áruválasztéka határozza meg, mi kerül az üveg mögé. A for­galmasabb helyeken, viszont a szakmaszeretők fellélegeznek- végre szakember érkezett, ízlé­ses, szép kirakatuk lesz. Szigethalomra rendszeresen járnak, mert ez a bolt egyike a legnagyobbaknak a megyé­ben. Versenykirakatot is itt szoktak csinálni, mert méretei is ideálisak. ! ß Alom és valóság A kirakatrendező-iskolába nehéz bejutni. Áltálában négy­ötszörös a túljelentkezés. Say György a szerencsésebbek és a tehetségesek közé tartozott. El­ső jelentkezésekor felvették. Igaz, ezt a felvételit már meg­előzte egy kudarc a Képzőmű­vészeti Főiskolán. Mégsem érzi magát pályatévesztettnek; o két munka rokon egymással. Ez ugyan kevésbé művészi, in­kább technikai. Az iskolát szakmunkásvizsgával fejezte be, de legfontosabb munkaesz­köze —a kalapács, a fogó, az olló és a vonalzó mellett — továbbra is a ceruza, az ecset és a papír. A kirakatrendezők­nek fizikai munkát is kell vé­gezniük, mosógépet, jégszek­rényt, televíziót, emelgetni, ta­karítani. Mindez azonban alko­tó munkával párosul. A Divatcsarnoktól a PIK-ig Érettségi után a Divatcsar­nok. dekorációs részlegében dolgozott, segédmunkásként. Jó iskola volt. Megtanulta pél­dául, hogyan lehet kétórás munkával két perc alatt végez­ni. Egy-egy kiállítás ugyanis ördöngős gyorsasággal készült: két éjszaka. Azután munkahe­lyet változtatott. A RÖLTEX tanulójaként vették fel a kira­katrendezői iskolába. Ennél a fővárosi kiskereskedelmi válla­latnál is szépen gyarapodtak ismeretei. A dekorációban dolgozók — (vagy 60-an vol­tak) —, s ott tanítgatták a leg­fiatalabb kollégákat, akikről lassanként kiderült, mihez van nagyobb érzékük, az árurakás­hoz, vagy a kirakattervezéshez, grafikához. Say Györgynek az utóbbihoz volt kedve és tehet­sége, s ezt jól hasznosítja mos­tani munkahelyén, a Pest me­gyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál, a FIK-nél. A de­koráció hét dolgozója közül kettő képzett kirakatrendező. A fiatal szakember többnyire grafikusi feladatokat kap. Kedvet csinálni a vásárláshoz — A kirakatrendező reklá­mot csinál az árunak, mégpe­dig olyat, amelyik nem hival­kodó — mondja. — Az embe­rek nem érzik, hogy befolyá­solja valaki választásukat, mégis: egy szép kirakat job­ban csábítja vásárlásra a ve­vőket, mint a legjobb reklám- szöveg. Sajnos azonban a pro­pagandával a vidéki üzletek­ben csínján kell bánni, mert előfordulhat, hogy túlságosan jó hatást ér el, azaz a kirakat­ba tett árucikkből időelőtt elfogy a készlet. A vidéki üzle­teknek kicsinyke a raktára, ahol a sokféle árucikkből nem tudnak nagy mennyiséget fel halmozni. Azért általában fi­gyelemmel vagyunk arra, me­lyik áruból mennyi a készlet. — ötven bolt kirakatát ren­dezzük, rendszeresen azonban csak 25—26 üzletbe járunk. Igényes kirakatot sokkal nehe­zebb vidéken készíteni, mint a fővárosban. Ugyanis jóval ke­vesebb az üzlet, több árut kell tehát bezsúfolni az üveg mögé. Be kell mutatnunk a bolt tel­jes választékát. Czibor Valéria Kilencről 20 millióra Hatéves múltra tekint visz- sza a Kis-Dun amenti ÁFÉSZ ráckevei ABC-áruháza, amely 1969 decemberében nyílt meg. A nyilvántartó könyvben az első esztendő — 1970 — for­galma még alig haladta meg a 9 millió forintot. Az 1975-ös pedig már 20 millió 600 ezer forint volt, másfél ~~ ’llióval több mint 1974-ben. Ez az adat is jelzi, hogv egyre in­kább bevásárló központtá vált a szövetkezeti áruház, holott kivonták készletükből az iparcikkeket. Egyik közeli ter­vük szerint kávézó-falatozó rész kialakítására kerül majd sor az üzletb .. ök látják el a tavaly megnyílt iskolai szö­vetkezeti boltot a ráckevei gimnáziumban cukorkával, csokoládéval és kávéval. Ez az árumennyiség 15—20 ezer fo­rintot tesz ki havonta. CHILE NÉPE GYŐZNI FOG! §£®ndíihet®t!em rségben a forradaloméri Beszélgetés a megyei pártbizottságon Szolidaritási nagygyűlés az alagi tangazdaságban Lapunk 1. oldalán jelezzük: a Chilei Kom­munista Párt hazánkban tartózkodó küldött­sége szombaton délelőtt a Pest megyei párt­székházban kezdte az ismerkedést megyénk­kel. Az itt lezajlott találkozót az első percek­től kezdve az elvtársi, baráti közvetlenség jellemezte. Ehhez nagy mértékben hozzájárult az a tény, hogy a delegációt fogadó Cservenka Ferencné maga is járt Chilében, a véres ellen- forradalmat megelőző hónapokban. „Ma is élénken él emlékezetemben az akkori időszák — mint mondotta —, amely arra mutatott, hogy a chilei nép a szocializmus felé kíván haladni. S nem felejthetem azt az izzó gyűlö­letet sem, amelyet az amerikai imperializ­mussal szemben tanúsítottak. Ez a biztosíté­ka annak is, hogy a chilei nép előbb-utóbb győzni fog.” A találkozón a megyei pártbizottság első titkára részletes tájékoztatást nyújtott Pest megye politikai, gazdasági, kulturális helyze­téről, a pártmunka gyakorlatáról. A küldött­ség nagy figyelemmel hallgatta, jegyzetelte a hallottakat, s Volodia Teitelboim köszönettel meg is jegyezte: — Tanulni jöttünk Magyarországra, s ezért nagyon hasznos ez a tájékoztatás is. Mi nem­csak beszámolni akarunk ugyanis az itt hal­lottakról, hanem összegyűjtjük tapasztalatain­kat és remélhetőleg eljön az az idő, amikor hazánkban felhasználhatjuk. Elmondotta a továbbiakban, hogy Magyar- országon mindenütt jólesőetn tapasztalták a szolidaritás nagyon erős kifejeződését. Ez lelkesíti a chilei népet, amely — ha nagy ne­hézségeik árán is — tudomást szerez arról az egész világra kiterjedő mozgalomról, amely- szabadsága érdekében folyik. A fasiszta puccs óta eltelt két és fél esztendő nagyon hoisszú idő a chilei embereknek, noha törté­nelmileg csak nagyon rövid. A fasiszta junta semmit sem ért el ez alatt az idő alatt és el­szigetelődött nemzetközileg is. Bestiális el­nyomó jellege csak mély megvetést, gyűlöle­teit váltott ki a dolgozók között. Mindehhez óriási mértékű gazdasági válság, éhínség csatlakozik. A politikai ellenfeleket, vagy a számukra gyanúsakat a legkegyetlenebbül megkínozzák, vallatják, villamos árammal gyötörnek emberek ezreit. Ilyen körülmények között a kommunista párt az illegális munka követelményeinek megfelelően szervezte újjá sorait, széles körű propagandát indított meg, s jelentékeny tevékenységet folytat a szegény falvakban, valamint a nők között az éhínség elleni küzdelemben. A párt szervezi a mun­kásosztályt, a szakszervezeteket, s együttmű­ködik a fasisztaellenes front létrejöttében a legszélesebb rétegekkel, minden haladó, re- akcióeüenes erővel. — Kívánjuk, hogy legyen erejük ezt a har­cot megvívni — fejezte ki a találkozó részt­vevőinek, sőt ezen túlmenően bizonyára a megye mindem dolgozójának kívánságát Cserveinikia Ferencné. — Ránk, szolidaritá­sunkra, segítségnyújtásunkra mindig számít­hatnak. Őszinte tisztelettel, együttérzéssel kísérjük ezt a küzdelmet, amelynek végén — nem kétséges — a szocializmus áll majd. A magyar nép is szenvedte a fasizmus kegyet­lenségeit, de a történelem azt bizonyította, hogy a nép akarata az erősebb. Így lesz Chilében is. Ezeknek a szolidáris szavaknak mély tar­talmáról volt alkalmuk megismerkedniük a naip folyamán a Chilei Kommunista Párt kül­dötteinek, amikor látogatást tettek a váci járásban és Vác városában. Forró hangulatú találkozás a chilei pártküídöttséggel Volodia Teitelboim beszél az alagi tangazdaságban rendezett szolidaritási nagygyűlésen. A ké­lm Írni mhhra • flönHöcc I nme nála T-»,íz — _ _ — .. ° " , . _ pe n balról jobbra Thomas Solis. Göndöcs Lajos, Béla Imre, Komáromi János, Mirey Baltra, Barát Endre és Koppány György felvételei I i A chilei pártiküldöttség az Alagi Állami Tangazda­ságot kereste fel elsőnek. Elkísérte őket Barát Endre, a a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a váci járási pártbizottság első titkára és Komáromi János, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője, Göndöcs Lajos igazgató tájékoztatott a hatezer hektáros gazdaság mun­kájáról. A pártküldöttség tagjai a rövid látogatáson megismerkedtek a gazdaság korszerű, jól gépesített te­henészetével, majd a látogatás végén beírták nevüket és jókívánságaikat a gazdaság emlékkönyvébe. kedett. Itt Papp József, a vá­rosi pártbizottság első titkára és Weisz György városi ta­nácselnök köszöntötte a ven­dégeket. Az átadás előtt álló épület megtekintése után a ze­neiskolában a váci KlSZ-kó- rus — Bogányi Tibor vezény­letével — hangversenyt adott a vendégek tiszteletére. A chilei pártküldöttség a késő délutáni órákban utazott vissza Budapestre. A nagygyűlés után a kül­döttség Vácra látogatott. Üt- közben megálltak a Gödi Fé­szek emlékművénél. Itt Szigeti Sándorné, a községi pártbi­zottság titkára tájékoztatta a vendégeket Göd munkásmoz­galmi hagyományairól. A chi­lei kommunista vezetők virá­got helyeztek az emlékmű ta­lapzatára. Vácott a delegáció először az új művelődési házzal ismer­smerkedés Váccal és környékével A küldöttség vezetője ez­után felidézte Salvador Allen'- de népi egységkormányának nagy sikereit, majd hangoztat­ta, hogy a chilei nép a fasisz­ta terror ellenére ma is ren­díthetetlenül harcol elnyomói ellen, mert jól tudja, hogy nem áll egyedül, mögötte állnak a világ népei. Ebben a harcban a kommunisták mellett ott vannak a népi egység más pártjai is. A jövő formálása a nép kezében van. Éppen ezért nincs messze a szabadulás napja. A hosszan tartó, lelkes taps­sal fogadott beszédet követően felszólalt a gyűlésen Pajtér Klára, a dunakeszi KISZ-bi- zottság titkára és Mészáros Lajos, az alagi tangazdaság dolgozója. Mindketten hangsú­lyozták, hogy hazánkban a nép ott áll a küzdő Chile né­pe mellett. Hangulatos műsort is ren­deztek a vendégek tiszteletére. A dunakeszi 3-as számú álta­lános iskola énekkara Szakáll Lászlóné vezetésével mozgal­mi dalokat énekelt. Zsolnai Júlia, a fóti Gyermekváros ta­nulója Vihar Béla Fekete zsol­tár című drámai hatású ver­séből adott elő részleteket, majd Kriszlinger Károly ve­zényletével a fóti Gyermekvá­ros pengetés zenekara játszott. kicsinyített masat, a magyar nép szabadságának szimbólu­mát. Közben zúgott a taps és is­mét felhangzott a világhírű Venceremos, s a fiatalok üte­mesen kiáltották a két népsze- rű, ismert jelszót: Szabadságot Corvalánnak! Chile népé győz­ni fog! Volodia Teitelboim mondott azután beszédet. — Chile földrajzilag nagyon messze van Magyarországtól és Európától, mégis ez a távoli or­szág ma a világ szívének köze­pén van, mert minden konti­nens népében elevenen él a szabadság szeretete és a fasiz­mus gyűlölete. Mindannyiun­kat meghatott, amikor ebbe a terembe beléptünk és hazánk dalát, a Venceremost énekelték. De hallottuk már ezt a dalt Tó- kióban, Londonban, Helsinki­ben, Mexikóban és Indiában is. Ez azt jelenti, a világ minden népe kívánja, és reméli, azért küzd, hogy Chilében újra győz­zön a forradalom. A chilei küldöttség forró hangulatú szolidaritási nagy­gyűlésen találkozott a környék dolgozóival. A tangazdaság központi épületében rendezett nagygyűlésre érkező chilei párt- küldöttséget százak köszöntöt­ték lelkes tapssal és a fiatalok a népszerű dallal, a Vencere- mosszal. Eljöttek a gyűlésre a tangazdaság dolgozói, Dunake­szi, Főt és Göd küldöttei, KISZ-esek. úttörők. Részt vett a nagygyűlésen dr. Barna La­jos, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának elnökhe­lyettese, a fóti gyermekváros igazgatója és Krima János, a járási hivatal elnöke is. A küldöttséget Barát Endre köszöntötte. — Közvetlenül nagy nemzeti ünnepeink előtt, amikor ha­zánkban a forradalmakra em­lékezünk, érte megyénket az a megtiszteltetés, hogy kiemelke­dő forradalmárok, chilei kom­munista vezetők érkeztek hoz­zánk — mondotta egyebek között. — Jól alkalom ez arra — folytatta —, hogy dokumen­táljuk szolidaritásunkat a chi­lei nép harcával. Az SZKP nagyszerű békeprogramot adó XXV. kongresszusával, a szov­jet emberekkel, a világ haladó közvéleményével együtt mi is követeljük, hogy engedjék sza­badon Luis Corvalánt, a chilei nép hős vezetőjét és a fasiszta junta valamennyi foglyát. Beszéde végén Barát Endre — a részvevők tapsától kísérve — átadta Volodia Teitelboim- nak, a küldöttség vezetőjének a gellérthegyi Szabadság-szobor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents