Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-03 / 53. szám

1976. MÁRCIUS 3., SZERDA Heti jogi tanácsok A heti pihenőnapon (vasár- l nap) és az ünnepeken dolgu- [ zók díjazásáról. ; Tanácsadáson és levélben is 'több olvasónk keresett már fel a címben említett problémá­val. K. J. tóptúszőlősi olvasónk például azt írja, hogy tavaly augusztus 20-át mint fizetett ünnepet nem számolták el ré­szére. Miután kifogást emelt, elutasították, mondván; a fize­tett ünnepet azért nem számol­ták el, mert' munkaidő-csök­kentéssel foglalkoztatják és arra a napra nem volt munka- beosztása. A múlt év karácso­nyán sem számolták el a két ‘ünnepet, holott mindkét napon ’dolgozott. Már a szolgálati fe­lettesénél is reklamált, de ott is megerősítették a ceglédi te­lephely vezetőjének álláspont­ját Olvasónk rövid leveléből úgy látjuk, hogy nem követtek el vele szemben törvénysértést. Mindenesetre, ha nem ért 'egyet a munkáltatói intézke­déssel, jogosult a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz panasszal fordulni. Mivel azonban másokat is érdekel a kérdés, rövid tájékoztatást adunk, hogyan kell a vasárna­pon, illetve az ünnepnapon tel­jesített munkát elszámolni. . Ha a dolgozót heti pihenő­napon (vasárnap) berendelik, és e pihenőnap helyett mási­kat nem adnak részére, az e napon végzett munkáért .a munkabér, és pótlókként an­nak 100 százaléka jár. Továb­bi túlórapótlékot nem lehet fizetni. Nem jár ez a 100 szá­zalékos pótlék annak, akinek munkaviszonya 6 hónapnál rö- tvidebb ideig tart, vagy aki a heti pihenőnap előtti, illetve utáni 6 munkanapból egy vagy több napot igazolatlanul mu­laszt. Más a rendelkezés a munka­szüneti napra, illetve fizetett ünnepre. Erre a napra a dol­gozó megkapja átlagkereseté­nek annyi órára eső részét, amennyivel rendszeres heti, il­letve havi munkaideje a mun­kaszüneti nap következtében megrövidült. Ha a munkaszü­neti napon dolgozik, ezen kívül megkapja még a munkáért já­ró díjazást, mégpedig olyan összegben, mintha rendes munkanapon dolgozná, vagyis a vállalatnál szokásos munka­időre, a napi 8 órára megkap­ja a rendes munkabért Ha en­nél tovább dolgozik, a további időre túlórudíjat kell számfej­teni. Nem jár az átlagkereset a munkaszüneti napért, a havi­díjas dolgozónak, továbbá an­nak sem, akinek heti pihenő­napja a munkaszüneti napra esik (ünnep) és az 5 napos munkahéttel dolgozó üzemek dolgozóinak sem, ha a munka­szüneti nap a 6. napra esik. A havi fizetéses dolgozók mun­kabére ugyanis a munkaszüne­ti nap díjazását is magában foglalja. A jogszabály értel­mében nem fizethető átlagke­reset annak sem, aki a munka­szüneti napot megelőző vagy követő hat-hat munkanapból egy vagy több napot igazolat­lanul mulasztott. Ilyenkor a •havidíjas dolgozótól is le kell vonni a munkaszüneti napra cső munkabért. A nyugdíjas Iparosoknak jár-e családi pótlék? P. Sz. ceglédi szabó nyug­díjas kisiparos kérdéséhez több nyugdíjas olvasónk csat­lakozott. Egyiküknek két gyer­meke van, a másik kérdező­nek egy gyermeke. Azt tuda­kolják, milyen feltétel mellett .VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó f • Mire kell építési enge- t délyt kérni? ! Ismeretes, hogy általában Valamennyi jelentősebb épít­kezést csak jogerős engedély birtokában lehet megkezdeni. Alábbi felsorolásunkban nem tértink ki valamennyi enge­délyhez kötött építési munká­ra, hanem elsősorban azokat ismertetjük, melyek a magán­építkezések során leggyak­rabban előfordulnak: Engedély kell a lakóépület, a hétvégi ház és a nyaraló építéséhez, helyreállításához, átalakításához, bővítéséhez és lebontásához, valamint álta­lában. a melléképületek építé­séhez. Ugyancsak engedély kell emeletráépítésre, tetőtérbe­építésre, toldaléképítésre, va­lamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítására és a la­kások műszaki megosztására. Engedélyt kell kérni továb­bá a meglevő épületben — vagy különállóan — kémény építésére és magasítására, a telek hormlokvonalán (az ut­cai oldalon) a kerítés létesí­tésére, valamint az árnyék- szék, pöcegödör, szemétgyűj­tő, trágyatároló és a házi szennyvíznek telekhatáron be­lüli elhelyezésére. Építési en­gedély kell az ásott kút léte­sítésére is, ha annak mélysé­ge az első vízadó réteget kö­vető aáróréteget nem haladja meg. • Milyen építkezéshez nem szükséges engedély? Egyes kisebb jelentőségű építési munkák nincsenek en­gedélyihez kötve. A községben — de nem üdülőterületen és nem főútvonal mentén — nem kell építési engedély: az épü­let tetőzetének vagy homlok­zatának átalakítására, felújí­tására, az épület homlokzatain ajtó vagy ablak létesítése, megszüntetése, átalakítása (ha ezzel az épület használatának engedélyezett módját, illetve az épületben levő lakások vagi’ lakószobák számát nem változtatják meg). A 12 négyzetméternél ki sebb alapterületű, nem látás céljára szolgáló épületek, azaz | átalakítását, melléképületek (fáskamra, ól, fészer, stb.) építésére és át­alakítására, a legfeljebb két személygépkocsi elhelyezésé­re szolgáló gépkocsiszin léte­sítésére, a földszintes lakó- és ezzel kapcsolatos gazdasági épületekhez tartozó árnyék- szék, pöcegödör, szemétgyűjtő, trágyatároló létesítésére, vala­mint az ideiglenes jellegű, két éven belül lebontásra ke­rülő felvonulási épület építé­sére szintén, nem szükséges engedélyt kérni. Városokban, valamint üdü­lőterületeken és a községi fő­útvonalak mentén azonban a fentebb felsorolt építési mun- Jtákra is kell építési engedély. Azt, hogy a községben mely területrészek minősülnek üdü­lőterületnek, főútvonal menti beépítésnek, célszerű az épít­kezés megkezdése előtt a he­lyi tanácsnál megérdeklődni. Néhány építési munkára vi­szont sehol sem kell enge­délyt kérni. Például az épü­letben választófal, vagy osz­tófal építése, lebontása, ha ez­zel az épülethasználat enge­délyezett mód ját vagy az épü­letben levő lakások, lakószo­bák számát nem változtatják meg. A rendes háztartási szük­séglet kielégítését szolgáló melléképületek felújítása és helyreállítása, valamint a kül­területen összefüggő alapozást nem igénylő — vázas vagy földbe ásott oszlopokon nyug­vó szerkezetű — nem falazott és huzamos emberi tartózko­dásra nem szolgáló mezőgaz­dasági épületek építése és át­alakítása szintén nem kötött engedélyhez. Az engedély p.élküli építke­zések esetében azonban fel­hívjuk a figyelmet arra, hogy ezen munkáknál is meg kell tartani a város- és község- rendezési tervet, valamint az építésügyi és más hatósági (például egészségügyi, tűz­rendészen) előírásokat. E kér­désben is helyes az építkezés megkezdése előtt felvilágosí­tást kérni az építésügyi ható­ságtól, mert szabálytalan épít­kezés esetén az építésügyi ha­tóság ez esetekben is eljárást kezdeményezhet. Például el­rendelheti a szabálytalanul épített épület lebontását vagy Wächter Roland a. Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának helyettes vezetője illeti meg őket a családi pót­lék. Kedvező választ adhatunk nyugdíjas olvasóinknak. Az új társadalombiztosítási jogszabály alapján nemcsak házastársi pótlékra, hanem a gyermekek után családi pót­lékra is jogosult a nyugdíjas kisiparos, mégpedig ugyan­olyan feltételek mellett jár a nyugdíjas kisiparosoknak is, mint a munkásoknak és alkal­mazottaknak. Nézzük először mi a helyzet két vagy több gyermek eseté­ben. Azt a nyugdíjast illeti meg családi pótliék, aki két vagy több olyan gyermek el­látásáról gondoskodik, aki 16. életévét még nem töltötte be, vagy 16 évnél idősebb, de 19 évesnél fiatalabb, és alsó- vagy •középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, vagy •tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos. •Ilyennek kell tekinteni azt a •lő évnél fiatalabb gyermeket, aki betegsége, testi vagy szel­lemi fogyatékossága miatt ál­landó felügyeletre szorul, vagy •azt a 16 évesnél idősebb gyer­meket, aki 16. (továbbtanulá­sa esetén 19.) életévének be­töltése előtt kétharmad rész­ben csökkent munkaképessé­gűvé vált, és ez az állapot már egy éve tart vagy egy évig •tartani fog. Nézzük most azt az esetet, •amikor egy gyermeket tart el •a nyugdíjas kisiparos, jár-e ebben az esetben családi pót­lék? Ezzel kapcsolatban a tavaly •július 1-től hatályban levőjog- sízabály szerint kivételesen egy gyermek után is jogosult a nyugdíjas kisiparos családi pótlékra, ha gyermekét ház­tartásában tartja el, és a nyug­díjas egyedülálló, vagy a gyer­mek tartósan beteg, illetve tes­tileg vagy szellemileg fogyaté­kos. Azt, hogy kit kell egye­dülállónak tekinteni, azt már •korábbi közléseinkből megis­merhették olvasóink. A rokkant-nyugállományba helyezés és a felmondási idő kapcsolata. <, v N. tC|iá üllői olvasónkkal szemben nem követtek el tör­vénytelenséget azzal, hogy nem állapítottak meg részére felmondási időt. Leszázalékol­ták, illetve rokkant nyugállo­mányba helyezték, és az egy­éves betegállomány után nem is kezdett dolgozni. A munka­viszony megszüntetésére, hogy •úgy mondjuk, kölcsönös meg­egyezéssel került sor. A Mun­ka Törvénykönyve szerint ar­ra az időre, amikor nem dol­gozik — egy-lcét kivételtől el­tekintve, ilyen, ha például kö­telező orvosi vizsgálaton vesz részt — munkabér nem jár. N. S.-nét a betegállományból közvetlenül rokkant nyugál­lományba helyezték, így mun­kára sor sem kerülhetett, en­nélfogva felmondási illetmény sem jár neki. Egyébként ez­zel a témával már korábban részletesen, foglalkoztunk Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy a Pest megyei Hír­lap szerkesztősége minden hé­ten szerdán du. 3—7 óráig in­gyenes jogi tanácsadást tart olvasói részére a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. vm., Blaha Luj­za tér 3.) földszinti tanácsadó termében. Április 1-től Kiszélesített jogsegélyszolgálat A szakszervezeti érdekvédelem továbbfejlesztésének jegyében folyik az előkészítés — Minden dolgozó jogosult Folytatását jelenti a szak- szervezeti mozgalom legne­mesebb hagyományainak az 1975. január elsejével, ötven kiválasztott vállalatnál beve-1 zetett szakszervezeti jogse­gélyszolgálat. A dolgozó em­ber érdekeit védő, ügyes­bajos dolgaiban nélkülözhe­tetlen segítséget nyújtó jogse­gélyszolgálat egyesztendős működése kedvező tapaszta­latokkal járt Az idén ja­nuárban a kormány — mint megírtuk — megvitatta a ta­valyi tapasztalatokat; s a szaktanácsadással egyetértés­ben, úgy döntött, hogy a jog­segélyszolgálatot szükséges ki­szélesíteni. Ennek megfelelően „az ipar, építőipar, közleke­dés. valamint a mezőgazdaság területén a kiemelt (K), to­vábbá az A- és B-kategóriá- l>a sorolt állami vállalatok­nál és á legalább 600 főt fog­lalkoztató ipari szövetkeze­teknél 1976. április 1-től kez­dődően fokozatosan, 1976. de­cember 31-ig meg kell szer­veznii” a szakszervezeti jog­segélyszolgálatot. Mi a célja a jogsegélyszol­gálatnak? Az, hogy a dolgozók érdekeinek jogvédelmet biz­tosítson, elősegítse a jogi tá­jékozódást, tanácsokat és jogi képviseletet adjon. Az a funk­ciója, hogy a vállalatok, szö­vetkezetek dolgozói „mind a munkahelyen belüli vitákban, mind a különböző állami szer­vek előtti ügyeikben, eljárá­sokban és perekben, szakszer­vezeti jogsegélyben részesül­jenek”. Ami — talán monda­ni is felesleges — ingyenes! Milyen ügyekben nyújt segítséget? A munkaviszonyt, a társadalombiztosítást érin­tő kérdésekben tanácsadással, s ha — feltehetően — tör­vénysértésről van szó, ellátja a dolgozó ember jogi képvise­letét. Akkor is fellép, ha a bejelentés, segítségkérés kap­csán kiderül, hogy méltányta­lanság érte a dolgozó embert, vagy szocialista erkölcsöt sér­tő intézkedést vél a jogsegély- szolgálathoz forduló. Család­jogi ügyekben a felvilágosítá­son és jogi tanácsadáson túl­menően, eljár és per esetén képviseletet nyújt, elsősorban: gyermektartási díj megálla­pítása, folyósítása, összegének megváltoztatása, gyermek el­helyezése, vagy elhelyezésé­nek megváltoztatása, szülő­tartásra, házastársi tartásra irányuló követelés esetén ko­moly indokoltságú ügyekben jogi képviseletet nyújt: apa­ság megállapítása; örökbefo­gadás (vagy annak megszün­tetése); házassági perek al­kalmával. Az államigazgatási eljárá­sokban a jogsegélyszolgálat különösen a következő ügyek­ben jár el: lakás-, építési en­gedély, bölcsődei, óvodai fel­vétel, gyámhatósági kérdések. Sokkal szélesebb a jogse­gélyszolgálat működésébe tar­tozó ügyek köre természete­sen e csupán jelzésszerűen említett jogi eseteknél és te­rületeknél, amelyek végered­Tiz nap rendeletéiből Az ifjúsági parlamentek megrendezéséről az 1003/1976. (I. 27.) Mt. h. intézkedik. (Munkaügyi Közlöny február 25-i száma.) A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. sz. rendelet mó­dosításáról kiadott 1/1976 (I. 31.) MT. számú rendelet, a Munkaügyi Közlöny 2. számá­ban jelent meg, valamint a másodállás, mellékfoglalkozás és a munkavállalásra vonatko­zó egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról ki­adott 1/1976. (I. 31.) Mü. M. rendelkezés. Az 1976. évi nyereségválto­zás kiszámításához, valamint a bérfejlesztési mutató és a bér­tömegszabályozás termelési mutatója bázisának meghatá­rozásához ad hasznos segítsé­get az ugyanitt megtalálható 2/1976. (I. 31.) Mü. M.-PM. számú rendelethez kiadott út­mutató. A mester-szakmunkás to­vábbképzésről a 2/1976. (II. 21.) Kip. M. számú rendelet a Tanácsok közlönye 7. száma tartalmazza. A fogyasztási szolgáltató te­vékenységet folytató vállalatok bérkedvezményéről ugyaneb­ben a február 26-án megjelent Tanácsok Közlönyében került közzétételre a munkaügyi mi­niszter 5/1976. (II. 21.) Mü. M. számú rendelete. A leltározási mérleg és mér­legbeszámoló kötelezettségről szóló korábbi rendelet módosí­tását a 4/1976. (II. 14.) PM. Számú rendelet írja elő, amely a Pénzügyi Közlöny ez évi 4. számában került közzétételre. ményben, a létrehozásukat elősegítő útmutatás alapján majd a szakszervezeti bizottsá­gok határoznak meg. A készü­lő útmutatóban olvasható, hogy „a jogsegélyszolgálatot a vállalati szakszervezeti bizott­ság hozza létre ..amely en­nek irányításával és ellenőr­zésével működik és neki tar­tozik felelősséggel. Félreérthe­tetlen megfogalmazásra ke­rült az is, hogy ez a tevékeny­ség a vállalati szakszervezeti munka szerves része. Nem pótolja és nem helyettesítheti a választott szakszervezeti szervek, társadalmi bizottsá­gok tevékenységét és nem érinti a szakszervezeti szer­vek — más jogszabályban rögzített — jogkörét. Jogvégzett emberek, vagy jogban és munkaügyben jára­tos, tapasztalt emberek kerül­nek be ezekbe a munkakö­rökbe, természetesen úgy, hogy ez vállalati, szakszerve­zeti apparátusi létszámemelés­sel nem járhat. Minthogy mozgalmi szervek hatásköré­ben működő testületről van szó, ezért az elbürokratizáló­dás veszélyeit már eleve az indulásnál, szervezésnél — szükséges kizárni. Nem új ap­parátusok létrehozásáról van szó, nem újabb iratszaporító és papírfogyasztó intézmény­ről, hanem a szakszervezeti mozgalom érdekvédelmi mun­kájának bővítéséről, fejlesz­téséről. S ez a szerv nem a vállalati ügyvitelből és az ál­lami • szervek munkájából vesz át, hanem éppen fordít­va: a vállalati ügyvitelt és az állami munkát serkenti. Részben azáltal, hogy a ren­deletek, paragrafusok megis­mertetésében működik köz­re, részben azáltal, hogy ügyviteli, államigazgatási fo­nákságokat igazít helyre, konkrétan az adott személy panaszainak jogvédelme ré­vén. Az adminisztráció (üzemi, állami adminisztráció) javítá­sában, tökéletesítésében is szerephez jut. Az azonos helyről érkező, azonos típusú ügyviteli panaszok esetén nemcsak jogorvoslattal kell. élnie, hanem jelzéssel is. Mi okozza a visszatérő panaszo­kat? Erre most különösen nagy szükség van, mert az adminisztráció egyszerűsítése és tökéletesítése egyik megol­dást kívánó, általános problé­mánk. Jelentőségét akkor érzékel­jük igazán, ha figyelembe vesszük: jogtalan vagy jog­talannak vélt döntések esetén, van hova fordulni, ahol eliga­zítást, felvilágosítást, s ha szükséges, jogi képviseletet nyújtanak. Kik vehetik igénybe? olyan szervezeti rendszert alakíta­nak ki a szakszervezetek, hogy nagyobb és hosszadal­masabb utánajárás nélkül el­érthető legyen a szakszerve­zeti jogsegélyszolgálat min­denki részére, ahol létrehoz­zák. Mindenki részére, mert a vállalat minden dolgozója igénybe veheti, függetlenül attól, hogy tagja-e a szak- szervezetnek vagy nem. (Itt azt is figyelembe kell venni, hogy hazánkban igen magas­fokú a dolgozók szervezetsé- ge: négymillió tagja van a szakszervezetnek.) A nyugdí­jasok, szakmunkástanulók ré­szére éppen úgy nyitva áll majd a szakszervezeti jogse­gélyszolgálat, mint a jogosult elhalt személy hozzátartozói, özvegyek, árvák számára. De jogi segítséget adhat a válla­latok ösztöndíjasainak is. Mint minden egyébre, erre is érvényes, hogy majd a megszervezésen, a megvalósí­táson múlik, mennyire sike­rül a szakszervezeti munka érdekvédelmi és érdekképvi­seleti szolgálatába állítani a jogsegélyszolgálatot. A válla­lati, üzemi szakszervezeti ta­nácsokon és bizottságokon múlik minden, vagy majd­nem minden, mert az ágazati központok, a területi szervek ugyan hathatósan segíthetnek (és segítenek is), de mégiscsak helyben alakul ki ez a régi múltú, most korszerűbb for­mában felújított szakszerve­zeti érdekvédelmi tevékeny­ség. S itt nemcsak egyszerű szervezésről van szó, hanem sokoldalú előkészítő munká­ról. Megfelelő bizottság létre­hívásáról, hozzáértő jogász igénybevételéről, hatékony működési rendszer kialakítá­sáról, széles körű propagan­dáról, főleg abból a szem­pontból, hogy a szakszerve­zeti jogsegélyszolgálat milyen kérdésekkel foglalkozik. Nem elvont jogi kérdések-, ről van szó, hanem érdekvé­delmi munkáról, a jogi élet területein, s ezért ebben a munkában a szakszervezeti mozgalom jellege, politikai arculata a meghatározó. Az­zal együtt, hogy a jó gyakor­lat kialakításában fontos sze­repe van az Igazságügyi, a Munkaügyi és a Pénzügymi­nisztériumnak is. Csak ebben a felfogásban lehet jól előké­szíteni és működtetni. Termé­szetes, hogy a vállalati, üzemi szakszervezeti bizottságok, szakszervezeti bizalmiak a jogsegélyszolgálat első számú ismerői lesznek. Semmi túlzás nincsen ab­ban, hogy a magyar szakszer­vezeti mozgalom szocialista jellegének fejlesztésébe illesz­tett lépésről van szó: a fej­lett szocialista társadalom megformálására irányuló po­litikai, gazdasági és társadal­mi törekvéseinkben ez is fon­tos lépés. S. J. Az általános iskola 8 osztályát elvégzett ipari tanulókat az 1976/77-es tanévre felveszünk festőszakmába A tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezni lehet: a „Prosperitás’1 Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. t i t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents