Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-13 / 62. szám
A PEST MÉGY EI H ÍJI1 A>KÖ 1Ö N K | A DÁS A ' -V 'V- • - • • A VÁCI JÁRÁ$ ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XX. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM 1976. MÁRCIUS 13., SZOMBAT Épül a tésztaüzem Egyetértésben a termelőkké! Bővíteni a választékot, növelni a mennyiséget A Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyárban termelési tanácskozást tartottak, melyen részt vstt dr. Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter és Barát Endre, a Vác; Jáfási Pártbizottság első titkára is. Dr. Mihalusz Ferenc igazgató ismertette a tavalyi eredményeket és az új feladatokat. Sajnos, a kedvezőtlen időjárás következtében, őszibarackból, sárgabarackból, zöldborsóból, paradicsomból kevesebb került a gyárba, málnából viszont 130 vagon helyett 171, körtéből 70 vagon helyett 177, uborkából 294 helyett 404 vagon gyümölcsöt dolgoztak fel. A tőkésexportterv 88.7 százalékát teljesítették, a szocialista országokba 4 százalékkal több árut küldtek. A hazai értékesítésben a követelmények szigorúbbak lettek, ennek ellenére 1975-ben 2 ezer tonnával több árut szállítottak a boltokba. Tizenhat napi nyereséget osztanak ki a dolgozóknak. Az anyagtakarékosság szükségességét a szocialista brigádok megértették, s vállalásaikba belefoglalták. Az eredmény: 2 millió forint megtakarítás. A takarékosságnak további lehetőségei is vannak. Az idén a gyümölcskon- zervgyártást 14, a zöldségkonzervgyártást 38 százalékkal, a tőkés exportot 17, a demokratikus exportot 3 százalékkal növelik. Dr: Romány Pál miniszter hozzászólásában a következőket mondotta: — A dolgozók munkájáról kellemes híreket hallottunk. A GYÜFÖ jól gazdálkodott, kiVASAHNAP Lahdarúgómüsor A járási labdarúgó-bajnokság 2. fordulóját holnap, március 14-én játsszák a csapatok. Az ifjúságiak fél egykor, a felnőttek fél háromkor kezdik mérkőzéseiket. Nagymaros—Gödi TK (v: Nagy N., Oszácki), Vácduka— Vác rátát (v: gödöllői hármas), Esze Tamás—Püspökhatvan (v: Nagy K., Dorozsmai J.), Fóti SE—Szob (v: Fodor, Varga F., Lózs II), Szokolya—Váchartyán (v: Jobbágy F., Zsilinszki), Lei- kés—Váci Vasutas (v: Slezák, Pintér F., Gyurcsik), Dunakeszi—Szödliget (v: Kőbányai, Hegedűs, Bucsány). A járási II. osztály Északi csoportjában az első fordulóra kerül sor. Kemence—DCM (v: Kiss J.), Nagybörzsöny—Verőce (v: Ku- nya, Vígh), Perőcsény—Ipoly- damásd (v: Debre, Gyurcsik M.), Zebegény—Kóspallag (v: Emődi, Pusztai), Kismaros— Vámosmikola (v: Huszár, Sin- kó), Márianosztra—Lelkes (v: Könczöl J.). lábolt a veszteséges évekből, öröm ez mindannyiunk számára, hiszen a gyár hozzájárult Budapest és az ország lakosságának jobb konzervellá- tásához. Jó dolog, hogy a kollektíva magára talált, és ez megmutatkozik eredményeikben is. A GYÜFÖ megközelíti az országos átlagot, és teljesítménye, adottságaihoz képest, értékes. Az ország gazdasági helyzetének kapcsán mondta el a miniszter, hogy például ma még a tésztát is importáljuk, pedig van az országban gabona is, tojás is elég, ezért várjuk türelmetlenül a dunakeszi konzervgyárban felépülő tésztaüzemet. A gyermektápszer-gyártás színvonala jelenleg alacsony. Bővíteni kell a választékot, növelni a mennyiséget. Fontos a dolgozók egyetértése, kapun belül és gyáron kívül egyaránt a mezőgazdasági partnerekkel. A jövőben csak megértő együttműködéssel lehet eredményt elérni. Nyári Ferenc Ismét lehullott a hő Nagymaroson is, de nem okozott gondot. A közúti közlekedés lelassult ugyan, azonban a vonatok késés nélkül érkeztek, az üzletek időben megkapták az árut. Horváth József felvétele Szívesen támogatják a továbbtanulókat TANÁCSKOZÁS A MUNKÁSMÚVELÓDÉSRŐL Még nem fejezték be Vác új művelődési központjának építését, mégis oda hívta össze tegnap a városi pártbizottság az első munkásrhűvelődési tanácskozást, melyen a népművelőkön és pedagógusokon kívül ott voltak a helyi üzemek igazgatói, párttitkárai és szak- szervezeti vezetői is. A tanácskozás helyének megválasztása nem volt véletlen, hiszen az új Madách Imre Művelődési Központ építéséhez a város üzemeinek szocialista brigádjai sok millió forint értékű társaTENETSEGKUTA TG KIÁLLÍTÁS Könyv a járás népművészeiről IIARMIKCIIAT KÖZSÉGBŐL Négy évvel ezelőtt alakult meg a váci pedagógusklub néprajzi munkaközössége, mely elhatározta, hogy jelkutatja Vác környékének népművészeit. Falvak 1848 sodrában (1) A fegyveres erő szüksége Ne várja senki, hogy az 1848. március 15-én elindult magyar forradalom és szabadságharc egyik napról a másikra felrázta és lázoa- hozta akár csak Pest-Buda közvetlen környékének jobbágy falvai t. A hírek a pia- cozó emberek útján, a hivatalok révén természetesen eljutottak mindenhová, azonban az első hetekben ki gondolhatta volna az eseményeket taglaló, tudákos paraszti világban, hogy feltámad a magyarság, korábbi történelme során alig látott erővel; és nálánál jóval erősebb hatalmakkal fogja vívni nagyszerű harcát mélységes igazában. Legnagyobb sérelem a robot Ezen a vidéken az igás és gyalogos robot számított »a legnagyobb sérelemnek. Megnőtt öntudatával ez a- vidék Veres János, fóti parasztköltó versében, jelenik meg először 1848-ban, tudva. hogy a ro- botos idők visszatértét fegyverrel kell megakadályozni. „Szántó-vető ember vagyok, / Féltelkű földdel bírok, l Már robotot nem szolgálok. / Az őrsereg tagja vagyok." Az 1848. szeptember 16-án hozott rendelet szerint minden 127 fő után kellett két újoncot kiállítani. Ennek megfelelően Veresegybázrol 23 honvéd került volna ki, 15-ről tudunk. Az 1848. no- Jpók körlevele pedig kemé- vember 28-1 Pest megyei köz- nyen és világosan buzdított gyűlés hét nemzetöri őrna- a harcra, az Országos Hongyi kerületre osztotta a megyét, a negyedikbe tartoztak a Gödöllői-dombság falvai. A kiállítandó nemzetőrök számai a következők: Veresegyház 120; Szada 119; Szentmiklós 50 stb. Kivágták a könyvekből Veresegyház a kiállítandó nemzetőrök tekintetében a negyedik helyen állt Pest megye települései között; a városokat nem számítva. Veres- egyházról és a környék fal- vaiból mind gyalogos nemzetőrök kerültek ki. A fegyveres erőre pedig ekkor már égető szükség volt, mert a bécsi forradalom leverése Után az osztrák ellenforradalmi erők Magyar- ország ellen indultak. Polgár Mihály református püspöknek a forradalom és szabadságharc támogatására felhívó körlevelét csak a sza- dai egyház jegyzőkönyvéből idézhetjük, mert a veresegyházi könyvekből kivágták az összes 1848—49-es feljegyzéseket, minden bizonynyal Geringer 1851. augusztus 31 -i rendelete után, amely megsemmisítésre ítélte a forradalom idejében tett összes bejegyzéseket az egyházi könyvekben. A nemzeti érzelmű Környei István református pap Szadán, úgy látszik, hogy nem tett eleget a rendeletnek. Polgár Mihály püsvédelmi Bizottmány -erőfeszítéseinek támogatására: „Itt a haza, törvény, a Szabadságról van szó, — ezt a templom szent boltozatai alatt nemcsak lehet, de kell is hirdetni. Különösen most a Buda Pest felé vivő útvonal vidékén van Lelkészre és népre szükség, mely meggátolja, hogy Ausztriából ki nem törjön és ha be tör is. elő ne haladhasson pusztító táborával a nép szabadságát le igázni törekvő Windischgrätz.’’ Ispán (t császár pártján Windischgrätz csapatai azonban 1849. január 5-én megszállták a kiürített fővárost. Eközben Görgey csapataival Vácott tartózkodott, majd tovább vonult északra. Miután Vác is Windischgrätz kezébe került, Krenedics Antal, Veresegyház és Szada püspöki falvak ispánja és és vállalkozó üzlettársaival együtt a Vácra beszállásolt császári katonaság ellátásán buzgól- kodott, természetesen busás haszon fejében. A császári katonaság részére 1849. január 21-től február 1-ig Krenedics Antalék eladtak 2244 adag zabot, 1915,75 adag szénát. 1047,75 adag szalmát és az előfogatok számára 300 adag szénát. Mindezekről 1849. február 14-i ülésén adott ki igazoló iratot a vád városi tar.ács. Horváth Lajos (Folytatjuk) Azóta a járás 36 községében, hetven tehetséges embert találtak. Kutatómunkájukhoz sok segítséget adott a Vak Bottyán Múzeum is. Tavaly októberben rendeztek először népművészeti tehetség- kutató-kiállítást. Azt ismétlik meg holnap, március 14-én délután, az azóta felfedezettek munkáiból. A kiállításon fafaragók, kovácsok, naiv festők, cserepesek, szobrászok, hímzők mutatják be legszebb darabjaikat. A pedagógusklub népművészettel foglalkozó csoportja elhatározta, hogy színes és fekete-fehér fényképekkel illusztrált kiadványt is megjelentet, A váci járás népművészeti emlékei címmel. dalmi munkával járultak hozzá, azzal is bizonyítva, hogy Vácott a munkásművelődés mindenkinek közös ügye. Erről beszélt Balassi István, a városi pártbizottság osztályvezetője bevezető előadásában. Jelenleg például, 4000 felnőtt tanul a város általános és középiskoláiban, marxista—leninista középiskolai, illetve egyetemi osztályaiban, a szakmunkásképző és továbbképző tanfolyamokon. Az elmúlt 20 év alatt 2 ezer 300-an fejezték be felnőtt fejjel az általános iskolát. Az üzemekben és gyárakban ma már szívesen támogatják a továbbtanulókat, s a kötelező kedvezményeken kívül, jutalmakkal, könyvekkel, korrepetitorokkal is segítik őket. A Madách Imre Művelődési Központ rendszeres programokat szervez a szocialista brigádoknak. Tavaly például 200 brigád vett részt a városi brigádvetélkedőn. A különböző szakköröknek és tanfolyamoknak több mint kétezer tagja van a művelődési központban, a munkahelyi kulturális rendezvények látogatóinak száma is igen magas. Rendszeresen tartanak irodalmi esteket, képzőművészeti kiállításokat, hangversenyeket az üzemekben. így válnak az emberek a művészetejt barátaivá. A városi és szakszervezeti könyvtárak statisztikái szerint, nagyon sok új munkásolvasót sikerült megnyerni a könyv szeretetének. Vác kiváló eredménnyel dicsekedhet, a munkásművelődésben, de akad még bőven tennivaló. Mint Papp József, Gyermekfarsang Rúdon A rádi általános iskola növendékei vidám farsangi műsort rendeztek. A zsúfolásig megtelt terem szűnni nem alca- ró tapssal jutalmazta az ötletes, vidám jeleneteket, verseket, táncokat. Az Oláh Ferencné, tanárnő vezetésével működő irodalmi színpad, a Lúdas Matyi cimű színművet mutatta be. Felvételünk az előadás egyik jelenetét örökítette meg. Kép és szöveg: Fetyenák Agnes a városi pártbizottság első titkára, a későbbiekben elmondta : a városban ugyan az elmúlt években alig akadt olyan fiatal, aki nem fejezte be az általános iskolát, az új munkások között mégis egyre többen vannak, akik még az alapműveltséggel sem rendelkeznek. Venesz Ernő, a tanács művelődési osztályvezetője, a köz- művelődés állami irányításáról, Oláh Ferenc, a művelődési központ igazgatója, terveikről, s arról szólt, hogy a művelődési intézmények milyen új munkásművelődési formákkal próbálkoznak. Berkó Árpád, tíz önálló dolgozók általános iskolájának igazgatója elmondta, hogy nagyon sok segítséget kapnak az üzemektől és a gyáraktól, s azt is tapasztalják, hogy a munkahelyeken figyelemmel kísérik a továbbtanulók előmenetelét. (Az elhangzott előadásokra a jövőben még részletesen visz- szatérünk.) A hozzászólások során az üzemek párt-, valamint szak- szervezeti titkárai és a gazdasági vezetők elmondták, továbbra is fontos feladatnak tartják a dolgozók továbbtanulását, műveltségi szintjük emelését. Kiss László, a Forte-gyár pártbizottságának titkára arról számolt be, hogy a dolgozók szívesen vállalják azt a többletmunkát, amely munkatársaik továbbtanulása miatt terheli őket. Szólt arról is, hogy nemcsak az új művelődési központ építésében vállaltak munkát, hozzájárulnak annak fenntartásához is. Cs. A. Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonya 3,50—6, a .tarkabab 23—26, a fehér 18—22 forintba került kilónként. A kelkáposzta 8,60, a fejes 10, a savanyú káposzta kilója 12 forintért kelt el. A zöldséget 12—20, a sárgarépát 12, a zellergyökeret 15 forintért mérték. A cékla kilója 7, a reteké 6, a karalábéé 8 forintra emelkedett. A vöröshagyma 18, a fokhagyma 40, a dug- hagyma 40—50 forintos áron kelt el. A sóska kilóját 60, a retek csomóját 6, az újhagyma csomóját 4 forintra tartották. A sampinyon gomba kilójáért 60 forintot kértek, a savanyú paprikát és csalamádét 12—14, az uborkát 16 forintra mondták. A füstölt szalonnáért 45 forintot kértek. A kukoricaliszt és kása literjét 8 forintért mérték. Az alma ára 5—14 forint között változott, minőségtől és fajtától függően. Egy helyen láttunk szilvalekvárt, 30 forintot kértek kilójáért. A tisztított dió kilóját 50—55 forintra mondták. A termelőszövetkezeti árudában az élő csirke kilóját 32 forintért mérték. A tojás ára 1,40 volt. MÁRCIUSI TEL 1
