Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-13 / 62. szám

1976. MÁRCIUS 13., SZOMBAT ’kMAod 5 I szemem Őszinte, elvtársi beszélgetések A BVM kommunistái a tagkönpeserére készülnek Köztudott, hogy az MSZMP XI. fcongressizusánal? határoza­ta alapján elő kell készíteni, és 1976 végéig be kell fejezni a párttagsági könyvelt cseréjét. Az előkészítés és végrehajtás során számos elvi, politikai és gyakorlati tennivaló vár az il­letékes pártszervekre, párt- alapszervezetekre. Nem formá­lis tagkönyvcseréről van szó. gondos körültekintő, politikai feladat teljesítését jelenti ez a munka. Erősíteni kell a párt eszmei, politikai és cselekvési egységét, növelni a pártalap- szervezetek, párttagok aktivi­tását, politikai tevékenységét, a párt politikája melletti kiál­lást. Gondos előkészítés A Beton- és Vasbetonipari Müvek szentendrei gyárában gondosan elkészített intézkedé­si terv rögzíti a tagkönyv csere politikai, szervezeti előkészíté­sének és lebonyolításának ten­nivalóit. A munka javában fo­lyik, a már elvégzettekről és a további .teendőkről beszélget­tünk Juhász Károllyal, a gyár pártvezetőségének titkárával. Juhász Károly — A városi pártbizottság in­tézkedési tervében rögzített elvi. politikai és gyakorlati iránymutatások alapján állí­tottuk össze tervünket ;— mondja Juhász Károly. — Már a beszámoló taggyűlése­ken sor került a tagkönyvcse- rével összefüggő kérdésed? és feladatok megbeszélésére. A Központi Bizottság levelének ismertetése, az alapszervezeti feladaittervek elkészítése már jelentős lépések voltak az elő­készítésben. — Március 2-án megkezdőd­tek a beszélgetések, amelyeket április elsejéig bonyolítunk le a városi pártbizottság, vala­mint a gyári pártvezetőség ha­táskörébe tartozó kommunis­tákkal. Április 15-ig az alap- saeryezetek ' vezetőségeinek tagjaival beszélgetünk, maid az alapszervezet vezetőségének hatáskörébe tartozó elvtársak­ra kerül sor Május 30-ig pe­dig az alapszervezetekben levő párttagokkal folynak maid a beszélgetések. Csuka Ferenc főművezető, a gyár pártvezetőségének tömeg­szervezeti felelőse az elsői? kö­zé tartozik a gyárban, akivel már beszéltek, akinek már ér­tékelték a pártmunkáját. — Kik vettek részt az önnel folytatott beszélgetésen? — Németh József, a városi pártbizottság osztályvezetőié. Birsteiner Alfréd, a városi pártbizottság instruktora. Ju­hász Károly, a gyári pártveze­tőség titkára. Fiatalok a szakszervezeti bizottságban — Mi a pártmegbizatása? — A gyár pártvezetőségében tömegszervezeti felelős va­gyok, a szakszervezeti munka pártiránvítása a feladatom. — Mit kérdezted? a beszélge­tés során? Csuka Ferenc — Megkérdezték, hogyan ér­tékelem a saját munkámat. Alapjában véve igyekszem el­látni a feladatomat, úgy ér­zem, megfelelő nálunk a szak­szervezeti munka. Bár a tava­lyi szakszervezeti választáso­kon eléggé megfiatalodtak a műhelybizottságok, a bevá­lasztott fiatalok zöme jól dol­gozik. — Milyen problémái? me­rülitek fel? — Többek között az, hogy a párt és a szakszervezet tekin­télyét tovább kell erősítem. A termelésben rendszeresebbé kell tenni a pártellenőrzést, a feladattá? számonkérését, és gyakoribbá a gazdasági veze­tők és a beosztottak tájékoz­tatáséit. — Hogyan értékeli az önnel folytatott eszmecserét? — Nagyon őszinte, elvtársi légkörben zajlott le, hasznok és tanulságos volt, és főleg az tet­szett. hogy a városi pártbizott­ság képviselői jól ismerik gyá­runk helyzetét. — Melyek a gyári pártmun­ka gondjai ön szerint? — Van közöttünk elég sok passzív párttag, aki nem végez rendszeres pártmunkát. Akad olyan is, aki sokszor még a taggyűlésre sem jár el. Az is gondot okoz, hogy a különbö­ző szinten dolgozó gazdasági vezetők közül jó néhányan nem vállalnak rendszeres partmunikát. Gondosabb pdrtellenörzest Hallgató Sándor, a termelő­üzemi alapszervezet titkára, a gyári pártvezeitőség gazdasági felelőse. Beosztása: kiszállító csoportvezető, fizikai dolgozó. — Velem Németh József, a városi pártbizottság osztályve­zetője és Juhász Károly, a gyár pártvezetőségéned? titkára be­szélgetett — mondja. — A munkám eléggé nehéz, az ösz- szes termelő üzemek hoz­zám tartoznak. Mindenna­pos ellenőrzésük sok ideges­— Nagyon őszinte volt, s szamomra hasznos is. Egy-két kérdést -azóta én is világosab­ban, másképp látok. Németh József nagyon jól ismeri az itteni helyzetet, a különböző problémákat. Engem is meg­bíráltak. Azt mondták, sokat tartózkodom abban az üzem­részben, ahová a csoportveze­tői munkám köt. Pedig napon­ta kéfszer-háromszor bejárom a többi üzemeiket. kérdések mertil­— Milyen tel? fel? — Főleg gazdaságiak s a mun­kafegyelem helyzetével kap­csolatosak. A gazdasági mun­ka javítása érdekében többet kellene tenniük a műhelybi- zottságoknak, a munkairányí­tóknak, a termelőüzemi párt- szervezetnek, s jobban együtt­működni, mert néha előfordul­nak összekoccanások is. — Mit vár a további beszél­getésektől ? —_ Sokat. Főleg a tudatfor­mái ás ban várod? javulást. Tud­ja. itt szemtől szembe elmond­hatjuk a véleményünket. A pártvezetőségünk nagyon fel­készült a beszélgetésekre, és tudom, kommunistáin!? is ké­szülnek, várják a beszélgeté­seket. Számítunk rá, hogy bí­rálni fogják a gazdasági élet hiányosságait, egyes munka- irányítók magatartását. Alap- szervezetünk tagjai aktívak, de nálunk is akad 3—4 olyan párttag, aki nem hajlandó pártmunkát végezni. összegezésül mit lehet még hozzátenni a hallottakhoz? Az alapos és átgondolt intézkedési terv, az első beszélgetések őszinte, elvtársi légköre, az a mód, ahogyan kendőzetlenül és felelősségtudattal mondták el a BVM kommunistái gondolatai­kat, azt a meggyőződést su­gallja: jó úton járnád?. Koszorúzás, mozgalmi Forradalmi ifjúsági napok Szentendrén Az idén is ünnepélyes kül­sőségek között nyitják meg Szentendrén a forradalmi if­júsági napokat. Az ünnepség- sorozatot a Szentendre városi, a KISZ szentendrei járási bizottsága, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola KISZ-bi­zottságával közösen rendezi meg. Március 15-én, délelőtt 10 óraikor a főiskolán, a dísz­téren lesz az ünnepi meg­nyitó, ahol megkoszorúzzák Kossuth Lajos _ szobrát. A megnyitón a főiskola KISZ- fiataljai mellett a város üze­meiből, a járásból ifjúsági küldöttségek vesznek részt, ott lesznek a szentendrei Mó­ricz Zsigmond Gimnázium, a 203-as számú Szakmunkás- képző Intézet szentendrei részlegének KISZ-fiataljai, az általános iskolák úttörői. Az ünnepélyes megnyitót és koszorúzást menet- és mozgalmidalversqny, a Kong­resszusi Kupa kispályás lab­darúgótorna és művészeti csoportok vetélkedője követi. A gazdag program Után kivonulnak a Kőhegyre, ahol délután 2 órakor a fiatalok a Petőíi-emlékhelynél koszo­rúzás lesz. A Kőhegyen, a Móricz Zsigmond gimnázium fiataljai adnak ünnepi mű­sort. Este 7 órakor a Kos­suth Lajos Katonai Főisko­lán beatkoncerttel zárul a fiatalok programja. ☆ Ugyancsak március 15-én, délelőtt a Szentendre baráti kö? a Kőhegyen, a Petőfi- emlékhelynél tart megemlé­kezést. A fiatalokat ezen az ünnepségén a Rákóczi úti és a Bajcsy-Zsilinszky úti is­kolák úttörőcsapatainak kül­döttségei képviselik. Március 16-án, este 7 óra­kor a megyei művelődési központban a Magyar Nép­hadsereg Központi Művész- együttese ad műsort a fia­taloknak. innen-onnan — Szentendre a Haditörténeti Múzeumtól egy MÍG—15-ös tí­pusú sugárhajtású vadászre­pülőgépet kapott ajándékba kiállítási célra. A gépet a Le­nin úti általános iskola udva­rán fogják felállítani. Segíte­ne!? ebben a Kossuth Lajos Katonai Főiskola szakemberei. — Harminchat lakásos, többszintes társasházakból ál­ló lakótömb építését kezdték el Pomázon. A nyolcvan négy­zetméter alapterületű lakások­ba elsősorban munkásfiatalok költözhetnek majd. Az építke­zést több vállalat segíti. — Mi az új a KRESZ-ben címmel a Pest megyei Műve­lődési Központban március 17- én, 18-án és 22-én 8 órás tan- folyamot szerveznek. A rész­vételi díj 40 forint. — Budakalászon a Lenfonó­és Szövőipari Vállalat gyárá­ban kísérletképpen 1500 pár gyógycipőt szereznek be az állomunkat végző asszonyok­nak. A cipőket próbaviselésre adják ki a dolgozó nőknek, s ha a lábbelik megfelelnek, to­vábbi mennyiséget rendelnek. — Pomázon március 15-e és 21-e tiszteletére a tanácsháza előcsarnokában kiállítás nyílt. A két történelmi esemény ki­állított emléktárgyait a hely- történeti szakkör tagjai gyűj­tötték össze. A munkásművelődés új fóruma Tapasztalatcserék, vitadélutánok Nagy sikert arattak a táncosok. A teremben nem vonult be elnökség, nem volt ünnepi be­széd mégis az egyszerű be­szélgetés során, jelentős dolog­ról döntöttek a résztvevők. Szentendrei üzemek, vállalatok szocialista brigád vezetőt gyűl­tek össze, hogy a munkásmű­velődés új fórumát megteremt­sék, együttes alkotó tevékeny­séggel, hasznos tapasztalatcse­Szél jegyzet Ki tanul tovább? Hallgató Sándor séggel jár. Tudja, hogy van ez? Ahol munka van. ott prob­léma is akad. — Hogyan, értékeli a beszél­getést? Kezdjük a hivatalos tény­nyel : Március húszadikáig kell elküldeni az általános isko­lákból a nyolcadikosok to­vábbtanulási lapjait a külön­böző típusú középiskolákba, köztük a szakmunkásképző­intézetekbe. Még néhány nap és lezárul a jelentkezési ha­táridő. Magánügy lenne ? Beszélgettem egyik mérnök ismerősömmel és megkérdez­tem, hol tanul tovább a fia a nyolcadik osztály elvégzése után? — Maga még nem tudja? Nem akar tanulni a köiyök. Elmegy ipari tanulónak, és kész. Mondom neki, maga még nem tudja, néhány évvel ez­előtt határozatok, rendele­tek emelték középiskolai rangra az iparitanuló-kép- zést! Ugyanolyan középisko­lának számít, mint teszem azt, a gimnázium. — Ugyan, ne vicceljen! Amikor gimnáziumba jár­tam, nekem az apám azt mondta, fiam, ha nem ta­nulsz rendesen, odaadlak inasnak. Inasnak lenni, ugyan kérem? Ez nem továbbtanu­lás. A két tény közötti ellent­mondás — gondolom — első olvasásra is azonnal fellel­hető. Ismerősöm nem tekin­ti továbbtanulásnál? azt, ha gyerekéből ipari tanuló lesz. A dolog még akkor is figyel­met érdemel, ha oktatási ügyekben járatlan ember fogalmazott volna így. Isme­rősöm mérnök, munkássorból küzdötte fel magát. Annak idején ő még úgy tanult a gimnáziumban, hogy minden tanévben kérvényt írt az igazgató-tanügyi főtanácsos úrnak, kegyeskedjék őt tan­könyvsegélyben részesíteni. S a kérvény mellé szegénységi bizonyítványt is csatolt, ami akkoriban népi ritkán kere­seti kimutatásnak számított. Nem egyedi vélemény És itt két dolgot kell hang- súlydzni. Az egyik az, hogy a mérnök által megfogalmazott vélemény, sajnos, nem egye­di eset. A közvéleményben még nem kapott megfelelő rangot az iparitanuló-képzés. Az inas szót eltöröltük, meg­alázónak tartottuk, de még ma is emlegetik inasként az ipari tanulókat. És ez — har­mincegy évvel a felszabadu­lás után — nem egyszerűen rossz beidegződés. Az is sok éves gyakorlat, hogy az általános iskolások közül a jó tanulók gimná­ziumokba, szakközépiskolák­ba (régebben technikumok­ba) mennek, a maradék jó lesz ipari tanulónak. Igen ám, de egyre keve­sebben jelentkeznek ipari ta­nulónak. Vannak szakmák, ahová alig akad jelentkező. A szentendrei Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat veze­tői elmondották, hogy már tizenöt éve nem sikerült ko­vács ipari tanulót felven­ni ök! Más szakmákat is a kihalás veszélye fenyeget. Kevés a szabó, a cipész, a kéményseprő, a kazánkovács, az olvasztár. Csak ötven százalék Érdeklődtem a 203-as szá­mú Szakmunkásképző Inté­zet szentendrei részlegénél (de szép neve van ennek a középfokú oktatási intézmény­nek!), mennyien jelentkeztek az idén. Az igazgató azt mondta tréfásan az egyik beosztottjának, hogy nem is meri megszámolni, olyan ke­vés. Komolyra fordítva a szót: a beiskolázás — néhány nappal a határidő lejárta előtt — ötvenszázalékos. A tervezett létszám fele. Ugyan­akkor a jelentkezők több­sége autószerelő, felszolgáló, szállodás, tv-szerelő szeretne lenni. Mert ott jó borravaló van, lehet fusizni, dől a pénz. Az iparitanuló-képzést nem­csak úgy kell középiskolai szintre felemelni, hogy nö­veljük az iskola oktató-ne­velő munkájának színvona­lát, javítjuk a munka tárgyi feltételeit, a követelmény- rendszert, de azt is el kell érni, hogy bizonyos — ed­dig mellőzött, kevéssé ked­velt — szakmáknak is na­gyobb rangot adjunk. Legalább középiskolás ran­got. Ahogyan a határozatok, rendeletek megfogalmazzák. rékkel segítsék egymás munká­ját. Ez az új fórum a szocialis­ta brigádvezetők klubja, amelynek alakuló ülését csü­törtökön délután tartották a megyei művelődési központ klubjában. Simon József, a művelődési központ munkatársa bevezető­jében azokról a művelődési le­hetőségekről beszélt, amelye­ket az intézmény a szocialista brigádvezetők klubjánál? a jö­vőben nyújt. A rendszeres ta­lálkozót, tapasztalatcserék, vi­tadélutánok kötetlen beszélge­tések bizonyára nagy segítsé­get adnak, majd a brigádveze­tőknek és általuk a szocialista brigádoknak. A klub program­ját, a résztvevők elképzelései, igényei, javaslatai alapján kö­zösen állítják ősze. A kötetlen beszélgetés során ötletek, javaslatok hangzottak el és a következő találkozó programja máris kialakult. A közeljövőben Vácra, Száz­halombattára tapasztalatcseré­re mennek többen a brigádve­zetők közül. Ott ugyanis már jól működő klubok vannak. A látogatás eredményeiről a résztvevők beszámolnak majd a legközelebbi összejövetelen. Az újdonsült klubtagok abban is megállapodtak, hogy a tele­vízióban látott Harmadik neki­futás című film alkotóit a leg­közelebbi találkozóra hívják meg a vitadélutánra. A következő hónapok kötet­len programja azt a célt szol­gálja, hogy a klubtagok meg­ismerjél? egymást. Szeptember­től pedig a szerzett tapaszta­latok alapján még nívósabb, szervezettebb formában műkö­dik majd a klub. Bihari József, a Pest megyei Művelődési Központ igazgatója ismertette az intézmény sokré­tű tevékenységét, majd a klub­tagok megtekintették a műve­lődési központot. Este hét órakor a színházte­remben a város szocialista bri­gádjainak nívós folklórműsor­ral mutatkozott be az az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem művészeti együttese. Az oldalt írta: Kiss György Mihály Foto: Bozsán Péter Á

Next

/
Thumbnails
Contents