Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-12 / 61. szám

1976. MÁRCIUS 12., PÉNTEK %*ŰHóv Csirke virsli és szalámi Piros pontok a térképen A társulás központja: Her nád Nagy úr a kényszer — jut­hat eszünkbe a közismert mondás, de rögtön hozzátéve: hatalmasabb lehet az, aki ész­szel szolgálja. Cserháti Pált, a hernádi Március 15. terme­lőszövetkezet elnökét hallgat­va látszik Ilyen egyszerűnek mindez. Az uraskodó kényszer az, hogy a gyenge minőségű földek miatt Hernádon és kör­nyékén mindig is csupán egyetlen tevékenységnek volt értelme és haszna, a baromfi­nevelésnek. E vidéken — ahogy az elnök mondta — a szegény embere étele volt a csirke. És most ugyanez tette őket gazdaggá. A kezdet — Több mint tíz évvel ez­előtt, az ország néhány terme­lőszövetkezetével és a babád! állami gazdasággal összefog- .- Aw .v'S Jiifjolö Hernádon naponta 40 ezer baromfit dolgoznak fel a futószalagon. Bozsán Péter felvétele va 18 millió forintért csirkene- velőtelepet építettünk. 30 ezer törzsállat korszerű tartására készültünk fel. Az volt a cé­lunk, hogy húscsirkét, magas tenyészértékű törzsállományt nevelünk. Aztán egy váratlan genetikai probléma miatt le- inaradtunk a piacon. A társu­lás néhány résztvevője nem is bírta el a veszteségeket. Kima­radtak. Üjra kellett rendezni sorainkat. Akkor vásároltunk először külföldi hibrid csirkét, amelyekkel folyamatosan le­cseréltük az egész állatállo­mányt. Az újjá szervezett tár­sulásban termelőszövetkeze­tünk lett a gesztor, más szó­val a tenyésztési rendszergaz­dája. — Évente három alkalom­mal, összesen 30 ezer darab naposcsibe _ érkezik hozzánk Hollandiáiból. Ez a fajta már nem visel örökítő képességet. Nagyszülőpároknak használjuk őket, amelyekből 800 ezer szü­lőpár, végül 64 millió Hibró fajtájú húscsirke lesz. Ez még mezőgazdaság Az elnöki iroda falán, Ma­gyarország térképén 280 egy­mástól távol felevő település kisebb, nagyobb piros pontok­kal jelölve, vékony vonalakkal összekötve: nagyszülőtelepek, közös keltetőik, hizlalók, fel­dolgozó üzemek. A társulásban részt vevő 15 termelőszövet­kezet érdekközösségének had­műveleti térképe ez — látha­tólag Hermád és környékének központjával. A 64 millió csir­kéből, amely áz ország ter­meltetési igényének több mint a fele, 10 millió itt marad. Az átlagos mezőgazdasági üzemek méreteihez szokott idegen elámul amikor végig­vezetik a hernádi „csirkegyár­ban”. Két műszakiban 70 te­herautó megállás nélkül szál­lítja a csirkéket, naponta 40 ezer darabot. A feldolgozás folyamata teljesen gépesített. A szalagon kacskaringózó csir­kéket csak néha-néha. érintik kezükkel az ott dolgozó asszo­nyok, lányok. A gépsor műkö­dése már olyan gondokat is szült, amelyek eddig csak az iparban voltak tapasztalhatók, mint például a szalagmunka egyhangúsága. Mezőgazdasági üzem ez még? — kérdezik gyakran önmaguktól is a her­nádiak. Semmi sem vész kárba Az elmúlt évben 470 millió forint értékű baromfit dolgoz­tak fel, amelynek 40 százalé­kát exportálták. A filézett mellhús után visszamaradt ré­szeket géppel kicsontozták, az így nyert húspépből csir­kevirslit, szalámit készítenek. Ezek az új termékek ez év második felében kerülnek majd az üzletekbe. Az étkezés céljára alkalmatlan részeket is feldolgozzák, a vérből, a toll­A tervezettnél több nyereségrészesedés a Csepel Autógyárban Hatszáz forint a kismamáknak Nyereségesen termelni nem könnyű. Alapos, megfontolt gazdasági döntésekre van hoz­zá szükség. Ugyanilyen ala­posságot követel a nyere­ség elosztása Is, mert nem mindegy mennyit élünk föl belőle, mennyit tartaléko­lunk, mennyi az az összeg,, amit fejlesztésre fordítunk. A jó vezetés minden válla­latnál arra törekszik, hogy megtalálja az optimális — vagy ahhoz közeli — arányo­kat. A Csepel Autógyár gazda­sági vezetői az idén olyan javaslattal fordulhattak a kollektívát képviselő válla­lati szakszervezeti tanács­hoz, amely nem adott okot nagy vitára. A lényege az volt, hogy a tervezettnél több része­sedést osztottak ki a dol­gozóknak, s gondoltak a jövőre is. Igaz, nyereségük a vártnál kedvezőbben alakult, a ter­vezett 560 millió formt he­lyett 726 millió lett. Így az elmúlt héten 18 millió 629 ezer forint része­sedési alapot oszthattak szét. Teljes nyereséget azox a dol­gozok kaptak, akik 1975 ja­nuár 1-től december 31-ig a vállalat állományába tartoz­tak. Részleges nyereség járt a nyugdíjbavonultaknak, az elhunytak hozzátartozóinak, a más vállalathoz áthelyezés­sel távozott, illetve a gyárba érkezett dolgozóknak. Része­sültek a nyereségből a kato­nai szolgálatra bevonult vagy onnan leszerelt fiátalok, a szakmunkásvizsgát tett ta­nulók és azok is, akiit év gőzben gyermekgondozási szabadságra mentek. Az utób­biak közül azok, akik 6 hó­napnál hosszabb ideig ott­hon voltak, az eddigi 500 helyett 600 forint nyereségré­szesedést kaptak. A 13 millió 629 ezer, fo­rintból 10.89 nap alaprésze­sedés jutott egy-egy dolgo­zóra, a szorzó 3,6 százalék volt, , ehhez jött még a hűség- jutalom és a jogfolytonosság alapján járó százalék. Így a tavalyi 12 nappal szemben átlagosan 14,85 napi keresetnek megfe­lelő nyereségrészesedést kaptak az autógyáriak. összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy két évvel ezelőtt az egy főre jutó át­lagos nyereség 1527 forint volt, a mostani 1658 forint — ez 8,6 százalékos növeke­dést jelent. Ismert, hogy az elmúlt esz- icndőben újabb gyárak ke­rültek a Csepel Autóhoz, az alapnapok száma náluk is megegyezik a törzsgyáréval, eltérés csal? a pesterzsébeti gyárnál van, a még érvény­ben levő kollektív szerző­dés másképpen, határozza meg a hűségjutalom összegét. bői. az ehetetlen belsőségből a szójabab tápértékét megközelí­tő állati takarmányt készíte­nek, évente több mint 120 va­gonnal. Számokkal nem mérhető előny, hogy a feldolgozó üzem megoldotta Hemád és a kör­nyező községek asszonyainak, leányainak foglalkoztatását.. A feldolgozó üzem 450 embernek ad munkát, évi átlagkeresetük 33 ezer forint. A szákképzetle- neknek továbbtanulási lehető_ séget biztosítanak, a termelő­szövetkezet leánykollégiumá­nak 38 lakója élelmiszeripari szakmunkástanuló. Végül is milyen az a csirke, amely az országiban egyedül ennek a társulásnál? a tulaj­dona? A konyhaasztalon alig látható a különbség, legfel­jebb a kisebb méretű csonto­zat lehet ismertetőjel. Viszont a termelő másként is látja: 2.3 kilogramm takarmányból lesz 1 kilogram hús és a csir­kék 49 nap alatt növekednek 1.4 kilogrammosra. Ez világ­színvonal. J. Gy. Biztos alap öt esztendőre Új kollektív szerződés készül Diósáén Ezekben a napokban minden vállalatnál gyakorta esik szó a röviden VKSZ-ként emlege­tett szabályzatról, mely az üze­mi demokrácia fórumain for­málódik, a gyárak, üzemek, in­tézmények dolgozóinak ! jogait és kötelességeit összegező szerződéssé. Az elkövetkező öt esztendő vállalati kollektív szerződésének kialakításán munkálkodnak a Magyar Gör­dülőcsapágy Művek diósdi gyárában is. Pótlék a második műszakra Mi az alapelv? A szerződés vegye figyelembe a megválto­zott gazdasági feltételeket, le­gyen összhangban az öt évre készített középtávú tervekkel. S mi a gyakorlati megvalósítás módja? Erre a kérdésre Szei- bért László, a2 üzemi szakszer­vezeti bizottság titkára vála­szolt: — Az új kollektív szerződés célkitűzéseinek meghatározásá­ra, a dolgozók véleménye alap­ján születő tervezet elkészíté­sére munkabizottságot hoztunk létre, melynek vezetői a válla­latvezetést és a szakszervezetet is képviselik. Ezen belül kiala­kítottuk az egyes témákért fe­lelős operatív bizottságokat. Munkájuk alapján megfelelő súlyt kapnak a tervezetben a jövedelempolitikai, a termelés- szervezési, a szakképzési és ok­tatási, a munkavédelmi, a szo­ciálpolitikai, a munkajogi és munkaügyi kérdések egyaránt. A munkabizottság a kidolgozott program alapján pontos határ­időkre végzi el az előkészítés­sel kapcsolatos feladatokat. — Az új kollektív szerződés kidolgozásánál nyilvánvalóan figyelembe veszik az elmúlt öt év tapasztalatait is. — Ez természetes — mondja az üszb-titkár. — Ráadásul abban a szeren­csés helyzetben vagyunk, hogy a korábbi szerződés minden pontját végre tudjuk hajtani. Az évenkénti változások is ked­vező fogadtatásra találtak. Ilyen módosítással valósítottuk meg gyárunkban a nők köré­ben az azonos munkáért, azonos bér elvet, és ugyancsak ilyen módosítás eredménye volt, hogy a havi 80 óráról 50-re csökkentettük az egy dolgozóra jutó maximális túlórát. Szokolóczy Sándor, a szerve­zési osztály előadója m^, hoz­záteszi : — Sokkal nehezebb helyzetben voltunk 1970-ben, amikor elő­ször kellett kidolgoznunk ilyen hosszú távra kollektív szerző­dést. Most tulajdonképpen ezt az alapot kell fejlesztenünk. Ez azt bizonyítja, hogy az ötéves időszakra szóló tervezés kedve­zőbb. Az elmúlt években — többségükben a dolgozók igé­nyei alapján — született mó­dosítások mindig javulást hoz­tak, egyetlen, alkalommal sem jelentettek viszalépést. A most születő szerződésnél is ez az elv. — Az új vállalati kollektív szerződésben jelentős változás lesz, hogy a diósdi gyárat sajá­tosan érintő kérdéseket külön függelék tartalmazza majd — folytatja Szeibert László. — A számos, csak ránk jellemző kö­rülmény között említhetem, hogy az MGM keretében csak a mi gyárunkban vannak állan­dóan éjszakás dolgozók. S ha már a műszakoknál tartunk: újdonság lesz, hogy a jövőben a második műszak után is jár pótlék. Meghatározzuk azt is, hogy egy évben hányszor lehet munkára igénybe venni a heti pihenő, illetve ünnepnapot. A szerződés is foglalkozik majd a dolgozók és a vállalat érdekeit egyformán szolgáló teljesít­ménybérezés kitérj esztéséveL És kiemelnék egy nagyon fon­tos gondolatot, amit szakszer­vezeti bizottságunk feltétlenül bele kíván vezetni a szerződés­be: a megváltozott gazdasági körülmények között is legalább szinten kell tartani a dolgozók számára eddig nyújtott szociá­lis juttatásokat! A dolgozók véleménye két csatornán jut el a hiunkabi­A lakossággal egyetértésben Társadalmi munka felajánlások a falugyűléseken Elénk vita Szentmártonkátán Sorban tartják a falugyűlé­seket a nagykátai járás 15 köz­ségében is. Elsőnek Tápiósze- csőn és Tápióságon gyűlt össze a lakosság. Utolsónak a tápió- szeleit tűztéd? l?i. Jelentős politikai esemény A járásban mostanáig meg­tartott falugyűlések iránt min­denütt nagy érdeklődés nyil­vánult meg. Még a kisebb la­kosságú községekben is száz­nál többen vettek részt. De ahol a kultúrház elég tágas volt hozzá, ott néhány százan hallgattál? meg a Hazafias Népfront községi bizottságának beszámolóját az utóbbi négy esztendőben kifejtett munkás­ságáról. A gyűléseken a kö­vetkező évek feladatai és a község fejlesztésében megva­lósítható lehetőségek is szóba kerülnek. Mindenütt jelentős politikai eseménynek tekintik tehát a falugyűlést. Annál in­kább, mert ezeken a tanács­kozásokon általában élénk vita alakul ki, gyakran a község vezetőségét érintő bírálat is elhangzik, és fontos határoza­tok születnek. Tápiószecsőn a nagyközségi Hazafias Népfrontbizottság titkára Ofella Sándor beszámo­lójában például a jövő felada­tai közül kiemelte a párton kívüliek politikai ismereti bő­vítésének fontosságát. Ehhez többen is helyeslőleg szóltak hozzá és a gyakorlati megva­lósításhoz értékes javaslatokat tettek. Minden munkabíró ember segít Szentlőrinckátán szóba ke­rült, hogy az V. ötéves tervben új iskola épül. Ezt" a hallgató­ság nemcsak örömmel fogadta, de több felszólaló is hangoz­tatta: társadalmi munka is kell az építkezéshez. Elhatá­rozta azután a falugyűlés, hogy minden munkabíró felnőtt részt vesz az iskolaépítésben. Sőt, hogy az új iskola minél korszerűbb legyen, pénzbeli hozzájárulást is felajánlottak. Ugyancsak társadalmi mun­kát ajánlott fel a falugyűlés Tápiógyörgyén, ahol szintén új általános iskola épült, de nap­közi otthon nincsen. Hogy meg­épülhessen, ahhoz kíván hoz­zájárulni munkájával a lakos­ság. Bölcsődéje sincs a köz­ségnek. Felhívta tehát a falu- ,gyűlés a tanácsot, kezdemé­nyezze ennnel? építését & amint hozzáfognak, a lakosság sem fukarkodik társadalmi munkával. A község tisztaságáért A legélénkebb falugyűlés eddig Szentmártonkátán zaj­lott le. Bírálat érte a tanácsot, amiért nem lép fel kellő szi­gorral azok ellen, akik nem a kijelölt szemétlerakó helyre hordják a szemetet, és veszé­lyeztetik a község tisztaságát, a lakók egészségét. Azt is többen kifogásolták, hogy hiá­nyos az áruellátás. Sokan szó­vá tették, hogy a szolgáltató- ipar sem látja el megfelelően feladatait a községijén. Má­sok kevesellték a támogatást, amit a KLIMA Ktsz a község fejlesztéséhez nyújt. Ezzel kap­csolatbari néhányan azt Is fel­említették, hogy a ktsz veze­tőségéből — bár meghívót kap­tak — senki sem jelent meg a gyűlésen. Molnár Bertalan, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára kijelen­tette. a gyűlésen elhangzotta­kat közli a KLIMA Ktsz ve- vo‘őségével. Voltak azután a szenfcmár­tonkátai falugyűlés felszólalói között, akik az ÁFÉSZ vendég­látóipari helyiségeinek korsze­rűsítését sürgették, hogy le­gyen hol szórakozni kulturált körülmények között. Mások viszont azt hangoztatták; hogy ne eszpresszóba, vendéglőbe, még kevésbé italboltba járjon, aki kultúrált szórakozásra vá­gják. Van művelődési ház, könyvtár is a községben, oda menjen, aki hasznos szórako­zást keres. A gyűlés résztve­vőinek többsége az utóbbi ál­láspontot helyeselte, de azt a követelést sem vetette el, hogy felhívják az ÁFÉSZ-t, hozza rendbe a vendéglátóhelyeket. zottságig. A gazdasági vonalon elsősorban a munkafeltételek­kel kapcsolatos, a szakszerve­zeten keresztül főleg a szociál­politikai kérdések érkeznek. S ha átfedések adódnak a két szál találkozásánál, ezt sokkal ke­vésbé tekintik hibának, mintha akár egyetlen jelentős javaslat is kimaradna. Február végén a vállalatvezetői értekezlet már a dolgozók véleménye alapján készült tervezetet tárgyalhatta. A dolgozók véleménye A köszörűüzem műhelybi­zottságának titkára. Szabó Já­nosáé, maga is kétkezi mun­kás: — A bizalmik nálunk is ösz- szehívták a csoportjaikhoz tar­tozó dolgozókat. Nagyon sok javaslat hangzott el. A mi mű­helyünket is a rossz körülmé­nyek jellemzik. Az olaj például rövid idő alatt teljesen szétrág­ja a munkacipőt, amit csak évente cserélnek. Most kértük, szükség szerint kérhessünk újat. Gondjaink egy része ab­ból adódik, hogy az üzem 120 dolgozójából 73 nő. Sok közöt­tük a kisgyermekes, olyan is aki állandó éjszakai műszakot vállalt, hogy napközben a csa­ládjával lehessen. Kérésüket tolmácsoltuk a kollektív szer­ződés összeállítóinak: részükre minden szombat legyen szabad. Voltak egyéb kéréseink is. Például már évtizedek óta a durva, Flóra kéztisztítót hasz­náljuk, ele ez tönkreteszi az olajtól amúgy is megpuhult kézbőrt. Javasoltuk, adjanak helyette korszerűbb mosószert. Reménykedünk abban is, hogy szódavíz automatát kaphat majd műhelyünk. S talán még előbb kellett volna említenem, hogy bővíteni kívánjuk a beta­nított munkásnők szakmaszer­zési lehetőségét. Már 15 nő je­lentkezett forgácsoló szakmá­ra. Persze jól tudjuk, hogy ja­vaslataink, kéréseink csak, ak­kor lesznek teljesíthetők, ha ehhez mi megfelelő munkával megteremtjük az alapokat. A förzsgárda megbecsülése Németh Gyula, gépbeállító munkás, az esztergaüzem mű­helybizottságának titkára mondja: — A kollektív szer­ződésben szerepel, hogy a törzsgárdatagságot fokozott megbecsülésben kell részesíte­ni. De a gyakorlatban alig van különbség a 25 éve itt dolgozó munkás és a belépő fiatal bére között. Az új szerződésben meg kell keresni a lehetőségét, hogy a valóban jó elvek meg-, valósuljanak. A VKSZ-tervezet a szakszer­vezeti bizottság újrarendezés^ után ismét a munkások kezébe kerül, hogy ellenőrizhessék, meghallgatásra találtak-e ja­vaslataik. A csoportértekezle­tek jegyzőkönyvei alapján is­mételten kiegészített . tervezet áprilisban kerül a vállalatve­zetői értekezlet, majd május­ban a vállalati szakszervezeti tanács testületé elé, hogy végle­ges formát öltve 1976. július 1-én életbe léphessen. Lakatos Tamás Korszerű csomagolásban kapható a 10 dkg-os GOMOLYATŰRÓ Ara: 4,40 Fi. Gyártja : a Középmagyarországi Tejipari Vállalat Nagykőrösi üzeme.

Next

/
Thumbnails
Contents