Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-12 / 61. szám
1976. MÁRCIUS 12., PÉNTEK %*ŰHóv Csirke virsli és szalámi Piros pontok a térképen A társulás központja: Her nád Nagy úr a kényszer — juthat eszünkbe a közismert mondás, de rögtön hozzátéve: hatalmasabb lehet az, aki észszel szolgálja. Cserháti Pált, a hernádi Március 15. termelőszövetkezet elnökét hallgatva látszik Ilyen egyszerűnek mindez. Az uraskodó kényszer az, hogy a gyenge minőségű földek miatt Hernádon és környékén mindig is csupán egyetlen tevékenységnek volt értelme és haszna, a baromfinevelésnek. E vidéken — ahogy az elnök mondta — a szegény embere étele volt a csirke. És most ugyanez tette őket gazdaggá. A kezdet — Több mint tíz évvel ezelőtt, az ország néhány termelőszövetkezetével és a babád! állami gazdasággal összefog- .- Aw .v'S Jiifjolö Hernádon naponta 40 ezer baromfit dolgoznak fel a futószalagon. Bozsán Péter felvétele va 18 millió forintért csirkene- velőtelepet építettünk. 30 ezer törzsállat korszerű tartására készültünk fel. Az volt a célunk, hogy húscsirkét, magas tenyészértékű törzsállományt nevelünk. Aztán egy váratlan genetikai probléma miatt le- inaradtunk a piacon. A társulás néhány résztvevője nem is bírta el a veszteségeket. Kimaradtak. Üjra kellett rendezni sorainkat. Akkor vásároltunk először külföldi hibrid csirkét, amelyekkel folyamatosan lecseréltük az egész állatállományt. Az újjá szervezett társulásban termelőszövetkezetünk lett a gesztor, más szóval a tenyésztési rendszergazdája. — Évente három alkalommal, összesen 30 ezer darab naposcsibe _ érkezik hozzánk Hollandiáiból. Ez a fajta már nem visel örökítő képességet. Nagyszülőpároknak használjuk őket, amelyekből 800 ezer szülőpár, végül 64 millió Hibró fajtájú húscsirke lesz. Ez még mezőgazdaság Az elnöki iroda falán, Magyarország térképén 280 egymástól távol felevő település kisebb, nagyobb piros pontokkal jelölve, vékony vonalakkal összekötve: nagyszülőtelepek, közös keltetőik, hizlalók, feldolgozó üzemek. A társulásban részt vevő 15 termelőszövetkezet érdekközösségének hadműveleti térképe ez — láthatólag Hermád és környékének központjával. A 64 millió csirkéből, amely áz ország termeltetési igényének több mint a fele, 10 millió itt marad. Az átlagos mezőgazdasági üzemek méreteihez szokott idegen elámul amikor végigvezetik a hernádi „csirkegyárban”. Két műszakiban 70 teherautó megállás nélkül szállítja a csirkéket, naponta 40 ezer darabot. A feldolgozás folyamata teljesen gépesített. A szalagon kacskaringózó csirkéket csak néha-néha. érintik kezükkel az ott dolgozó asszonyok, lányok. A gépsor működése már olyan gondokat is szült, amelyek eddig csak az iparban voltak tapasztalhatók, mint például a szalagmunka egyhangúsága. Mezőgazdasági üzem ez még? — kérdezik gyakran önmaguktól is a hernádiak. Semmi sem vész kárba Az elmúlt évben 470 millió forint értékű baromfit dolgoztak fel, amelynek 40 százalékát exportálták. A filézett mellhús után visszamaradt részeket géppel kicsontozták, az így nyert húspépből csirkevirslit, szalámit készítenek. Ezek az új termékek ez év második felében kerülnek majd az üzletekbe. Az étkezés céljára alkalmatlan részeket is feldolgozzák, a vérből, a tollA tervezettnél több nyereségrészesedés a Csepel Autógyárban Hatszáz forint a kismamáknak Nyereségesen termelni nem könnyű. Alapos, megfontolt gazdasági döntésekre van hozzá szükség. Ugyanilyen alaposságot követel a nyereség elosztása Is, mert nem mindegy mennyit élünk föl belőle, mennyit tartalékolunk, mennyi az az összeg,, amit fejlesztésre fordítunk. A jó vezetés minden vállalatnál arra törekszik, hogy megtalálja az optimális — vagy ahhoz közeli — arányokat. A Csepel Autógyár gazdasági vezetői az idén olyan javaslattal fordulhattak a kollektívát képviselő vállalati szakszervezeti tanácshoz, amely nem adott okot nagy vitára. A lényege az volt, hogy a tervezettnél több részesedést osztottak ki a dolgozóknak, s gondoltak a jövőre is. Igaz, nyereségük a vártnál kedvezőbben alakult, a tervezett 560 millió formt helyett 726 millió lett. Így az elmúlt héten 18 millió 629 ezer forint részesedési alapot oszthattak szét. Teljes nyereséget azox a dolgozok kaptak, akik 1975 január 1-től december 31-ig a vállalat állományába tartoztak. Részleges nyereség járt a nyugdíjbavonultaknak, az elhunytak hozzátartozóinak, a más vállalathoz áthelyezéssel távozott, illetve a gyárba érkezett dolgozóknak. Részesültek a nyereségből a katonai szolgálatra bevonult vagy onnan leszerelt fiátalok, a szakmunkásvizsgát tett tanulók és azok is, akiit év gőzben gyermekgondozási szabadságra mentek. Az utóbbiak közül azok, akik 6 hónapnál hosszabb ideig otthon voltak, az eddigi 500 helyett 600 forint nyereségrészesedést kaptak. A 13 millió 629 ezer, forintból 10.89 nap alaprészesedés jutott egy-egy dolgozóra, a szorzó 3,6 százalék volt, , ehhez jött még a hűség- jutalom és a jogfolytonosság alapján járó százalék. Így a tavalyi 12 nappal szemben átlagosan 14,85 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak az autógyáriak. összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy két évvel ezelőtt az egy főre jutó átlagos nyereség 1527 forint volt, a mostani 1658 forint — ez 8,6 százalékos növekedést jelent. Ismert, hogy az elmúlt esz- icndőben újabb gyárak kerültek a Csepel Autóhoz, az alapnapok száma náluk is megegyezik a törzsgyáréval, eltérés csal? a pesterzsébeti gyárnál van, a még érvényben levő kollektív szerződés másképpen, határozza meg a hűségjutalom összegét. bői. az ehetetlen belsőségből a szójabab tápértékét megközelítő állati takarmányt készítenek, évente több mint 120 vagonnal. Számokkal nem mérhető előny, hogy a feldolgozó üzem megoldotta Hemád és a környező községek asszonyainak, leányainak foglalkoztatását.. A feldolgozó üzem 450 embernek ad munkát, évi átlagkeresetük 33 ezer forint. A szákképzetle- neknek továbbtanulási lehető_ séget biztosítanak, a termelőszövetkezet leánykollégiumának 38 lakója élelmiszeripari szakmunkástanuló. Végül is milyen az a csirke, amely az országiban egyedül ennek a társulásnál? a tulajdona? A konyhaasztalon alig látható a különbség, legfeljebb a kisebb méretű csontozat lehet ismertetőjel. Viszont a termelő másként is látja: 2.3 kilogramm takarmányból lesz 1 kilogram hús és a csirkék 49 nap alatt növekednek 1.4 kilogrammosra. Ez világszínvonal. J. Gy. Biztos alap öt esztendőre Új kollektív szerződés készül Diósáén Ezekben a napokban minden vállalatnál gyakorta esik szó a röviden VKSZ-ként emlegetett szabályzatról, mely az üzemi demokrácia fórumain formálódik, a gyárak, üzemek, intézmények dolgozóinak ! jogait és kötelességeit összegező szerződéssé. Az elkövetkező öt esztendő vállalati kollektív szerződésének kialakításán munkálkodnak a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárában is. Pótlék a második műszakra Mi az alapelv? A szerződés vegye figyelembe a megváltozott gazdasági feltételeket, legyen összhangban az öt évre készített középtávú tervekkel. S mi a gyakorlati megvalósítás módja? Erre a kérdésre Szei- bért László, a2 üzemi szakszervezeti bizottság titkára válaszolt: — Az új kollektív szerződés célkitűzéseinek meghatározására, a dolgozók véleménye alapján születő tervezet elkészítésére munkabizottságot hoztunk létre, melynek vezetői a vállalatvezetést és a szakszervezetet is képviselik. Ezen belül kialakítottuk az egyes témákért felelős operatív bizottságokat. Munkájuk alapján megfelelő súlyt kapnak a tervezetben a jövedelempolitikai, a termelés- szervezési, a szakképzési és oktatási, a munkavédelmi, a szociálpolitikai, a munkajogi és munkaügyi kérdések egyaránt. A munkabizottság a kidolgozott program alapján pontos határidőkre végzi el az előkészítéssel kapcsolatos feladatokat. — Az új kollektív szerződés kidolgozásánál nyilvánvalóan figyelembe veszik az elmúlt öt év tapasztalatait is. — Ez természetes — mondja az üszb-titkár. — Ráadásul abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a korábbi szerződés minden pontját végre tudjuk hajtani. Az évenkénti változások is kedvező fogadtatásra találtak. Ilyen módosítással valósítottuk meg gyárunkban a nők körében az azonos munkáért, azonos bér elvet, és ugyancsak ilyen módosítás eredménye volt, hogy a havi 80 óráról 50-re csökkentettük az egy dolgozóra jutó maximális túlórát. Szokolóczy Sándor, a szervezési osztály előadója m^, hozzáteszi : — Sokkal nehezebb helyzetben voltunk 1970-ben, amikor először kellett kidolgoznunk ilyen hosszú távra kollektív szerződést. Most tulajdonképpen ezt az alapot kell fejlesztenünk. Ez azt bizonyítja, hogy az ötéves időszakra szóló tervezés kedvezőbb. Az elmúlt években — többségükben a dolgozók igényei alapján — született módosítások mindig javulást hoztak, egyetlen, alkalommal sem jelentettek viszalépést. A most születő szerződésnél is ez az elv. — Az új vállalati kollektív szerződésben jelentős változás lesz, hogy a diósdi gyárat sajátosan érintő kérdéseket külön függelék tartalmazza majd — folytatja Szeibert László. — A számos, csak ránk jellemző körülmény között említhetem, hogy az MGM keretében csak a mi gyárunkban vannak állandóan éjszakás dolgozók. S ha már a műszakoknál tartunk: újdonság lesz, hogy a jövőben a második műszak után is jár pótlék. Meghatározzuk azt is, hogy egy évben hányszor lehet munkára igénybe venni a heti pihenő, illetve ünnepnapot. A szerződés is foglalkozik majd a dolgozók és a vállalat érdekeit egyformán szolgáló teljesítménybérezés kitérj esztéséveL És kiemelnék egy nagyon fontos gondolatot, amit szakszervezeti bizottságunk feltétlenül bele kíván vezetni a szerződésbe: a megváltozott gazdasági körülmények között is legalább szinten kell tartani a dolgozók számára eddig nyújtott szociális juttatásokat! A dolgozók véleménye két csatornán jut el a hiunkabiA lakossággal egyetértésben Társadalmi munka felajánlások a falugyűléseken Elénk vita Szentmártonkátán Sorban tartják a falugyűléseket a nagykátai járás 15 községében is. Elsőnek Tápiósze- csőn és Tápióságon gyűlt össze a lakosság. Utolsónak a tápió- szeleit tűztéd? l?i. Jelentős politikai esemény A járásban mostanáig megtartott falugyűlések iránt mindenütt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Még a kisebb lakosságú községekben is száznál többen vettek részt. De ahol a kultúrház elég tágas volt hozzá, ott néhány százan hallgattál? meg a Hazafias Népfront községi bizottságának beszámolóját az utóbbi négy esztendőben kifejtett munkásságáról. A gyűléseken a következő évek feladatai és a község fejlesztésében megvalósítható lehetőségek is szóba kerülnek. Mindenütt jelentős politikai eseménynek tekintik tehát a falugyűlést. Annál inkább, mert ezeken a tanácskozásokon általában élénk vita alakul ki, gyakran a község vezetőségét érintő bírálat is elhangzik, és fontos határozatok születnek. Tápiószecsőn a nagyközségi Hazafias Népfrontbizottság titkára Ofella Sándor beszámolójában például a jövő feladatai közül kiemelte a párton kívüliek politikai ismereti bővítésének fontosságát. Ehhez többen is helyeslőleg szóltak hozzá és a gyakorlati megvalósításhoz értékes javaslatokat tettek. Minden munkabíró ember segít Szentlőrinckátán szóba került, hogy az V. ötéves tervben új iskola épül. Ezt" a hallgatóság nemcsak örömmel fogadta, de több felszólaló is hangoztatta: társadalmi munka is kell az építkezéshez. Elhatározta azután a falugyűlés, hogy minden munkabíró felnőtt részt vesz az iskolaépítésben. Sőt, hogy az új iskola minél korszerűbb legyen, pénzbeli hozzájárulást is felajánlottak. Ugyancsak társadalmi munkát ajánlott fel a falugyűlés Tápiógyörgyén, ahol szintén új általános iskola épült, de napközi otthon nincsen. Hogy megépülhessen, ahhoz kíván hozzájárulni munkájával a lakosság. Bölcsődéje sincs a községnek. Felhívta tehát a falu- ,gyűlés a tanácsot, kezdeményezze ennnel? építését & amint hozzáfognak, a lakosság sem fukarkodik társadalmi munkával. A község tisztaságáért A legélénkebb falugyűlés eddig Szentmártonkátán zajlott le. Bírálat érte a tanácsot, amiért nem lép fel kellő szigorral azok ellen, akik nem a kijelölt szemétlerakó helyre hordják a szemetet, és veszélyeztetik a község tisztaságát, a lakók egészségét. Azt is többen kifogásolták, hogy hiányos az áruellátás. Sokan szóvá tették, hogy a szolgáltató- ipar sem látja el megfelelően feladatait a községijén. Mások kevesellték a támogatást, amit a KLIMA Ktsz a község fejlesztéséhez nyújt. Ezzel kapcsolatbari néhányan azt Is felemlítették, hogy a ktsz vezetőségéből — bár meghívót kaptak — senki sem jelent meg a gyűlésen. Molnár Bertalan, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára kijelentette. a gyűlésen elhangzottakat közli a KLIMA Ktsz ve- vo‘őségével. Voltak azután a szenfcmártonkátai falugyűlés felszólalói között, akik az ÁFÉSZ vendéglátóipari helyiségeinek korszerűsítését sürgették, hogy legyen hol szórakozni kulturált körülmények között. Mások viszont azt hangoztatták; hogy ne eszpresszóba, vendéglőbe, még kevésbé italboltba járjon, aki kultúrált szórakozásra vágják. Van művelődési ház, könyvtár is a községben, oda menjen, aki hasznos szórakozást keres. A gyűlés résztvevőinek többsége az utóbbi álláspontot helyeselte, de azt a követelést sem vetette el, hogy felhívják az ÁFÉSZ-t, hozza rendbe a vendéglátóhelyeket. zottságig. A gazdasági vonalon elsősorban a munkafeltételekkel kapcsolatos, a szakszervezeten keresztül főleg a szociálpolitikai kérdések érkeznek. S ha átfedések adódnak a két szál találkozásánál, ezt sokkal kevésbé tekintik hibának, mintha akár egyetlen jelentős javaslat is kimaradna. Február végén a vállalatvezetői értekezlet már a dolgozók véleménye alapján készült tervezetet tárgyalhatta. A dolgozók véleménye A köszörűüzem műhelybizottságának titkára. Szabó Jánosáé, maga is kétkezi munkás: — A bizalmik nálunk is ösz- szehívták a csoportjaikhoz tartozó dolgozókat. Nagyon sok javaslat hangzott el. A mi műhelyünket is a rossz körülmények jellemzik. Az olaj például rövid idő alatt teljesen szétrágja a munkacipőt, amit csak évente cserélnek. Most kértük, szükség szerint kérhessünk újat. Gondjaink egy része abból adódik, hogy az üzem 120 dolgozójából 73 nő. Sok közöttük a kisgyermekes, olyan is aki állandó éjszakai műszakot vállalt, hogy napközben a családjával lehessen. Kérésüket tolmácsoltuk a kollektív szerződés összeállítóinak: részükre minden szombat legyen szabad. Voltak egyéb kéréseink is. Például már évtizedek óta a durva, Flóra kéztisztítót használjuk, ele ez tönkreteszi az olajtól amúgy is megpuhult kézbőrt. Javasoltuk, adjanak helyette korszerűbb mosószert. Reménykedünk abban is, hogy szódavíz automatát kaphat majd műhelyünk. S talán még előbb kellett volna említenem, hogy bővíteni kívánjuk a betanított munkásnők szakmaszerzési lehetőségét. Már 15 nő jelentkezett forgácsoló szakmára. Persze jól tudjuk, hogy javaslataink, kéréseink csak, akkor lesznek teljesíthetők, ha ehhez mi megfelelő munkával megteremtjük az alapokat. A förzsgárda megbecsülése Németh Gyula, gépbeállító munkás, az esztergaüzem műhelybizottságának titkára mondja: — A kollektív szerződésben szerepel, hogy a törzsgárdatagságot fokozott megbecsülésben kell részesíteni. De a gyakorlatban alig van különbség a 25 éve itt dolgozó munkás és a belépő fiatal bére között. Az új szerződésben meg kell keresni a lehetőségét, hogy a valóban jó elvek meg-, valósuljanak. A VKSZ-tervezet a szakszervezeti bizottság újrarendezés^ után ismét a munkások kezébe kerül, hogy ellenőrizhessék, meghallgatásra találtak-e javaslataik. A csoportértekezletek jegyzőkönyvei alapján ismételten kiegészített . tervezet áprilisban kerül a vállalatvezetői értekezlet, majd májusban a vállalati szakszervezeti tanács testületé elé, hogy végleges formát öltve 1976. július 1-én életbe léphessen. Lakatos Tamás Korszerű csomagolásban kapható a 10 dkg-os GOMOLYATŰRÓ Ara: 4,40 Fi. Gyártja : a Középmagyarországi Tejipari Vállalat Nagykőrösi üzeme.