Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-12 / 61. szám

1976. MÁRCIUS 12., PÉNTEK “xJárttm Üj otthon tízezer fiatalnak Az Állami Ifjúsági Bizottság ülése Csütörtökön megkezdődött az Állami Ifjúsági Bizottság ta- nulmányúttal egybekötött két­napos ülése Kecskeméten. A résztvevőknek Lugosi Gábor, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárságának helyettes vezető­je számolt be a családalapító fiatalok lakáshelyzetéről. El­mondta, hogy a központi la­káskeretből megfelelő arány­ban részesültek a jogosultak. Ennél azonban jóval jelentő­sebb azoknak a száma, akik a különböző helyi, illetve vál­lalati kezdeményezésű akció­val jutottak otthonhoz. Jól be­váltak az ifjúsági lakásépítési szövetkezetein Jelenleg 19 ilyen tevékenykedik az országban, és 1975-ben már 1800 lakás épí­tésébe fogtak. Várhatóan, 1980-ig tízezer fiatal találhat így otthonra. Elöiíányiat az építőanyagipar termsléséaá növelésére Az építőipar és a lakosság folyamatos és zavartalan el­látása érdekében az V. ötéves terv az építőanyag-ipari ter­melés 30 százalékos növelését irányozta elő. A termelés bő­vítésének 85—90 százalékát a hatékonyabb munka- és üzemszervezés, a műszaki fej­lesztés és korszerű gyártás- technológia alapján a terme­lékenység emelkedésével fe­dezik. A vállalati beruházásokkal megvalósuló rekonstrukciók eredményeként többek között évi 200 000 tonna mészhídrát- tal, 2,7 millió négyzetméter falburkoló csempével, 1,2 mil­lió négyzetméter padlóburkoló lappal, 590 000 négyzetméter feldolgozott síküvegtermékkel kell bővíteni a termelést. A szocialista életmód formálódásáról Előadás az MSZMP politikai akadémiáján Az MSZMP Központi Bi­zottságának politikai akadé­miáján az építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia szo­ciológiai intézetének igazga­tója tartott előadást. A szo­cialista életmód formálásá­nak feltételei és politikai problémái címmeL Dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, köz­oktatási és kulturális osz­tályvezetője nyitotta meg az akadémiát, amelyen. részt vettek a párt vezető propa­gandistái, valamint ideoló­giai, kulturális és társadal­mi életünk képviselői. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó megjelenteti. Választ kaptak Tartalmas KISZ-taggy ülések megyeszerfe Egy-egy okos ötlet, elkép­zelés, gondolat a vitákban el­hangzó vélemények alapján kristályosodik ki leginkább. Az eszmecsere gyakran se- gí ti a hibák feltárását, a hasz­nosítható, haladást segítő mozzanatok ' felkutatását. Ugyanígy áll ez, ha a társa­dalom egy-egy rétegét érintő kérdésekről esik szó: a szo­cialista demokrácia erejét éppen az adja, hogy a fontos döntésekben, az előrelátó ter­vezésben minden esetben a ezéles tömegek véleménye, akarata nyilvánul meg. A KISZ KB levele Ezeket a gondolatokat tar­totta szem előtt a KISZ Köz­ponti Bizottsága, amikor le­velet intézett a kongresszus­ra készülő ifjúsághoz — meg­vitatásra. A levél a KISZ VIII. kongresszusa óta eltelt időszak munkája alapján, ha­tározza meg a jövő feladatait. „Véleményeteket kérjük és válaszaitokat várjuk, hogy néhány hónap múlva olyan kongresszusi határozat szület­hessen, amely megvalósítha­tó, s amelynek valóraváltá- sáért valamennyien szívesen is dolgozunk.’’ Erre hívta fel a KISZ Központi Bizottsága tagjait, erre kérte a fiatalo­kat. A levél eljutott Pest me­gye KISZ-alapszérvezeteihez is. Útmutatása, állásfoglalása alapján harmincötezer KTSZ- es vitatkozott tevékenységé­ről, a beszámoló, a munkát értékelő taggyűléseken, s tett egyéni vállalásokat népgaz­dasági céljaink megvalósí­tásának segítésére a másikon — a kongresszusi levelet tár­gyalón. A KISZ KB 1974-es áprilisi határozatának eredménye le­mérhető ezeken a taggyűlé­seken is. Örvendetesen fej­lődött a2 elmúlt években az alapszervezetek munkája, a KISZ-esek politikai, világné­zeti felkészültsége. Egyre ke­vesebb a megbízatásokat nem vállaló, vagy a munkába csak formálisan bekapcsolódó fia­tal. Növekszik a következe­tesen véleményt nyilvánító, tevékeny KISZ-esek száma a mindinkább összeforrottabbá, ütőképesebbé váló alapszer­vezetekben. Kiderült, bebizo­nyosodott ez az elmúlt hetek taggyűlésein is. Nyílfan véleményt mondanak Az elhangzó észrevételek többsége munkahelyi problé­mákat feszegetett, s arról ta­núskodott, hogy a fiatalok megértették a társadalom előtt álló feladatok jelentő­ségét. Miért betonoztat va­salás nélkül az üzemvezető? — tették fel a kérdést a da- basi vízügyi alapszervezet tagjai. Ellenőrizze rendszere­sebben az iskola, hogyan fog­lalkoznak az üzemben a szak­munkástanulókkal! kérték az abonyi Építőipari Ktsz fia­taljai. A Dunakeszi Jármű­javítóban azt kifogásolták a KISZ-esek, hogy nyolc óra után járnak be a vállalatnál dolgozó sportolók, a PEVDI dabasi üzemének ifjúsága pedig a munkahelyi torna be- J nyugszik. vezetését javasolta. Ennyit ízelítőül a felve­tődött problémákból. A kér­dések legtöbbjére választ is kaptak, hiszen a Pest megyé­ben eddig megtartott 2183 alapszervezeti taggyűlésen ott voltak a gyárak, az üzemek, a termelőszövetkezetek párt­ós gazdasági vezetői Is. Az alapszervezeti taggyű­léseken a KISZ-esek egy­aránt foglalkoztak a mun­kával, a tanulással, a sporto­lással. Szenvedélyes és tar­talmas vitáikból kiderült: is­merik azokat a területeket, ahol tevékenykedniük kell, ismerik a hibákat, a problé­mákat, s az eredményeket fs. A társadalom figyelme nő, felelőssége pedig fokozódik az ifjúság iránt. Mert az a felelősség sem becsülhető le, amely már ma is az iparban, a mezőgazdaságban dolgozó és a tanuló fiatalok vállain Feladatok hosszú távra A KISZ IX. kongresszusa idén májusban hosszú távra is meghatározza a KISZ-esek feladatait. A kongresszusi ké­szülődés már megkezdődött, amint az a jó hangulatú be­számoló, vezetőségválasztő és a KISZ KB levelét tárgyaló, megvitató taggyűlések mun­kájából is kiderült. Ezután a küldöttgyűlések és értekezle­tek «következnek, amelyek si­kerét majd nagyban segí­tik az idei forradalmi ifjú­sági napok rendezvényei. Virág Ferenc Bővülő telefonhálózat - új hivatalok A posta fejlesztési programja Pest megyében A Budapest-vidéki Posta- igazgatóság (BUVIG) IV. öt­éves terveinek végrehajtásá­ról és az V. ötéves terv fel­adatairól tartott tájékoztatót tegnap délelőtt Szathmári Gé­za igazgató. Mint ismeretes, az igazgatóság működési területe Pest, Fejér, Komárom és Nóg- rád megyére terjed ki. Irányí­tása alá tartozik 575 postahi­vatal és fiókposta, 5 megyei távközlési üzem. egy hálózat- építő üzem. Jelenleg összesen több mint 6 ezer 600 dolgozót foglalkoztatnak. Az. igazgató­ság körzetében — különösen Pest megyében — az elmúlt évek során az ipari fejlődés meggyorsulása a lakosság nö­vekedését is jelentette. A fo­kozódó igényekkel a postai szolgáltatás gyaikran nem tud lépést tartam. Motoros kézbesítő A küldemények felvételét, szállítását, kézbesítését magá­ba foglaló postaforgalmi szol­gálat feladatai is nagyon meg­szaporodtak. A négy megyében felvett csomagok száma öt év alatt 5,4, a díjköteles utalvá­nyoké 11,4, a leveleké 37,2 százalékkal növekedett A kézbesítői létszámhiány enyhí­tésére öt év alatt 22 helység­ben 2408 levélszekrényt he­lyeztek él, csaknem 12 ezer család számára. A távirat és expresszküldemények kézbe­sítésének gyorsítása érdekében már az ilyen feladattal meg­bízott dolgozók 65 százaléka motorkerékpárral közlekedik. A következő öt évben várha­tóan további 100 motorkerék­párt vásárol az igazgatóság. Tavaly a hírlapszolgálat munkája is megnövekedetett. öt év alatt az előfizetések szá­ma csaknem 153 ezerrel, a napilapoké megközelítőleg 49 ezerrel emelkedett. A Pest me­gyei Hírlapot több mint 5300 új olvasó rendelte meg. A takarékbetét-állomány emelkedése az igazgatósághoz tartozó területen, Pest megyé­ben volt a legnagyobb, az öt év alatt 859 millió forint Beszélgetés több csatornán Az igazgató külön szólt a Pest megyében megvalósított és a következő öt esztendőben tervezett fejlesztésről. Mint el­mondta a korábbról örökölt el­avult hírközlési hálózat fej­lesztésében az első jelentős lé­pésekre a IV. ötéves tervben került sor. A megye területén az országban elsők között lé­tesültek korszerű Crossbar au­tomata főközpontok, többek között ilyen a náci, az érd- tárnoki, a sóskúti és a ceglédi. Ezenkívül kisebb, kézikapcso­lású főközpontokat létesítettek, illetve bővítettek Nagykőrösön, Gödöllőn, Gödön, Ráckevén, Szobon, Vecsésen, Kiskunlac- házán, Albertirsán. A felsorolt helyeken, egyúttal részleges hálózatbővítés is volt. Emellett a Budapest—Vác—Szob és Bu­dapest—Üjszász közötti vasút- villaxnosítási munkák járulé­kos beruházásaként 18 helyi hálózatot teljesen felújítottak. A helyközi beszélgetések le­hetőségét növelik az újonnan létesített körzetkábelek, Vác —Szob, Tápiósüly—Üjszász, Monor—Nagykáta között, va­lamint a például Budapest— Szentendre és Nagykáta—Ceg­léd között üzembe helyezett, többcsatornás berendezések. Automatizálási program A BUVIG a tervek szerint az elkövetkező öt év alatt 1,1 milliárd forintot költhet be­ruházási célokra. Ennek az összegnek több mint egy har­madát Pest megyei fejleszté­sekre fordítja. A beruházások között kiemelkedő helyet fog­lal el Budapest környékének telefonautomatizálási prog­ramja. Ezen belül Szentend­rén 2000, Szigetszentmiklóson 1200 állomásos szektoritözpont létesül. Ehhez csatlakozik a szentendrei járás területén 7, a ráckevei járás északi részén 6, a budai járásban 8 végköz­A tudós forradalmár Száz éve születeti: dr. Madzsar József lVfondják: a polihisztorok kora lejárt. J-TJ- Az ismeretanyag minden tudo­mányágban úgy felhalmozódott, hogy nem csekély feladatot vállal magára az, aki egy részterületnek tudós ismerője kíván lenni. Századunk küszöbén, ami­kor az 1876. március 12-én született Madzsar Józsefnek, a nagykárolyi pos­tamester fiának életútja elindult, az egyetemes tudóst övező megbecsülés már csak keveseknek jutott osztályrészül. Nehéz lenne ma állást foglalni abban, hogy ez a kiemelkedő hatású természet- és társadalomtudós, fáradhatatlan isme- meretterjesztő, sokoldalú publicista és közéleti ember kései polihisztor volt-e, vagy a társadalom-orvostan egyik ko­rai képviselője. Annyi bizonyos, hogy a felszabadulás előtti évtizedek progresz- szív szellemi hagyatékának kiemelkedő részesét, a magyar forradalmi munkás- mozgalom történetének vezető alakját tiszteljük személyében. Cíülővárosában végezte el a gimná- ziumot, majd 1899-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen nyert dip­lomát. Szakmai tevékenységének első éveit Arkövy József professzor fogászati klinikáján töltötte. Szorgalmát, készsé­gét és felkészültségét egyebek között a Stomatológiai Közlöny című folyóirat megindítása és szerkesztése, valamint számos szakcikk publikálása jelezte. Ér­deklődését azonban hamarosan egy sú­lyos társadalmi gond, az alkoholizmus ragadta meg, és az absztinens egyesüle­tek lelkes propagandistája lett. Az ismeretterjesztő munkának nagy szerepe volt abban, hogy látóköre egy­re bővült, és hogy az a társadalmi kö­zeg, amelyben mozgott, kiszélesedett. Divatos szalonokban dicsérték tudását, logikus okfejtéseit, választékos stílusát, de Budapesten és vidéken egyre gyara­podott munkáshallgatóinak száma is. Tagja volt a ^Társadalomtudományi Tár­saságnak, a Galilei Körnek és a haladó polgári értelmiség más egyesületeinek, szemleírója a Huszadik Század és a Sza­badgondolat című folyóiratoknak, gya­kori előadó a Társadalomtudományok Szabad Iskolájának rendezvényein. Tu­datosan és rendszeresen gyarapította „humán” ismereteit, b így az orvosi, egészségpolitikai, biológiai és szárma­zástan! kérdéseken kívül egyebek kö­zött társadalom- és vallástörténettel is behatóan foglalkozott. Mint természetbarát járta a hegyeket és a falvakat. Gyakran feltűnt Pest környékén, szívesen kereste fel Sziget­monostort és a gödi Duna-partot. Közvetlen baráti környezetéből ketten voltak politikai látásmódjának kialaku­lására meghatározó hatással: Jászi Osz­kár, a polgári radikálisok vezéralakja, és különösen Szabó Ervin, a századelő egyik legjelentősebb társadalomtudósa, akivel együtt részt vett Marx és Engels válogatott írásainak első magyar kiadá­sában. |VT/ugtalan tudásvágyának és nem ■L’ utolsósorban Szabó Ervin befolyá­sának tudható be, hogy 1911-ben feladta a jövedelmező magánorvosi gyakorla­tát, és a Fővárosi Könyvtár (ma Fővá­rosi Szabó Ervin Könyvtár) szolgálatá­ba állt. Amikor a világháború kitört, és Madzsar József érezte, hogy orvosi te­vékenységét nem nélkülözhetik, hala­déktalanul jelentkezett a fővárosi tiszti- orvosi hivatalban, ahol az anya- és cse­csemővédelem országos szervezésével bízták meg. A háború éveiben így osz­totta meg erejét: délelőtt könyvtári fel­adatait végezte, míg a nap hátralevő részében a Stefánia Szövetségben tevé­kenykedett. Munkásságának új terüle­tén — amíg a hatalmak egymással vias­kodtak — Madzsar és munkatársai a gyermekhalandóságnak üzentek hadat. Tudományos eredményeinek, elsősorban szociálliigiéniai munkásságának elisme­rését jelentette, hogy 1917-ben a Buda­pesti Tudományegyetem orvoskarán a társadalom-egészségtan magántanára lett. A polgári társadalom megbecsülé­sét még egyszer érezhette életében: az „őszirózsás” forradalom idején, mint ál­lamtitkár — akkoriban már a Polgári Radikális Párt egyik alelnöke — a há­ború idején elnyomorodott egészségügy újjászervezésére kapott megbízást. Désl Huber István rajza a forradalmárról A Maprar Tanácsköztársaság kikiál- tását követően a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság egészségügyi fő­csoportjának vezetésével, majd a Vörös Hadsereg egészségügyi felügyeletével bízták meg. Hittel és minden tudásával a proletárállamot támogatta. Amikor a tanácshatalmat megdöntötték, Madzcar sem kerülhette el a félelősségrevonást. Az állandó zaklatások miatt 1921-ben emigrációba kényszerült. 1924-ben tért vissza Magyarországra. Mint orvos nem dolgozhatott, így külön­féle lexikonok szerkesztésében vett részt. (1928-ban Madzsar szerkesztésé­ben jelent meg az első marxista alap- vetésű Társadalmi Lexikon Magyaror­szágon.) Mint a Szociáldemokrata Párt tagja, elsősorban a munkások körében folytatta az ismeretterjesztő munkát, s egyik vezető egyénisége volt az MSZDP baloldali ellenzékének. 1927-ben felvételét kérte az illegális kommunista pártba. Szervezte, irányí­totta az ellenzéki' munkát, mígnem a szociáldemokrata pártvezetés 1931-ben kizárta a tagok sorából. Űj KMP-fel- adata a legálisan induló marxista tudo­mányos folyóirat, a Társadalmi Szemle szerkesztése volt, a lap vezető munka­társainak 1933-as letartóztatásáig. A bí­róság egyesztendei börtönbüntetésre ítélte, de a párt segítségével sikerült a büntetés elől Csehszlovákiába, majd a Szovjetunióba emigrálnia. 1935 után a moszkvai rádió magyar nyelvű adásai­ban sokan hangjára ismerhettek. Hazá­ja felszabadulását, eszméjének diadalát azonban már nem érhette meg. Dr. Láng Péter pont. A program 1980-ig tér, vezet t befejezése után az érin­tett helységek előfizetői be­kapcsolódnak az országos táv­hívóhálózatba is. A felsoroltak mellett 1000 állomással bővül o váci főközpont továbbá Mo- noron és Nagyhután 500 állo­másos új, kézikapcsolású fő­központot helyeznek üzemibe. Részint a saját, részben más nagyberuházásokhoz kapcso­lódóan új körzetkábeleket épí­tenek ki többek között Buda­pest—DunaJmraszti—Ráckeve —Makód, Dunaharaszti—Töltői —Ráckeve, Budapest—Szent, endre—Vác vonalán. Folytat­va a többcsatornás, POLEX- berendezések telepítését azt tervezik, hogy öt év alatt tel, jesen fölszámolják a megye te­rületén az úgynevezett felfű­zős áramköröket, melyeken belül csak az egyik település­sel lehet egy időben telefon- kapcsolatot teremteni. Egyes főközpontok telítettsége azon­ban az 1980-ig megvalósuló fejlesztésekig is nagy gondot okoz a postának. A beszélgeté­si idő lerövidülését várják — ahol ez megoldható — az idő- szerinti díjazás bevezetésétől, Cegléden a berendezést már fölszerelték, s hamarosan, üzembe is állítják. Várhatóan hasonló intézkedésre kerül sor Vácott is. A hírközlést segíti Az igazgatóságnak rendkí­vül sok gondot okozott a Pest megyében levő nagy számú el­avult, az alapkövetelmények­nek sem megfelelő postaház. A most lezárult tervidőszak ebben is enyhülést hozott. A megye területén 30 új posta- hivatalt építettek, illetve kor­szerűsítették teljes fölújítás­sal a régit. Ez a fejlesztés is tovább folytatódik. Az 1980-ig megvalósuló jelentősebb be­ruházások között említhetjük a Gödöllőn létesítendő új "for­galmi és műszaki épületet, va­lamint a százhalombattai és szentendrei postákat. Hírköz­lési célokat szolgáló épülete­ket emelnek többek között Szigetszentmiklóson és Leány­falun. Üj postát kap Dány, Sződliget, Törtei, Biatorbágy, Vecsés, Kiskunlacháza is. A fejlesztések mellett nagy jelentősége van a postai mun­ka megszerettetésének, hiszen sok múlik e szolgáltatási ága­zat dolgozóin is. E tény isme­retében a Budapest vidéki Postaigazgatóság a jövőben is nagy gondot fordít a munka- körülmények állandó javításá­ra, a szociális juttatások bőví­tésére. L. T. Országos árkonferencia Kétnapos országos árkonfe­rencia kezdődött csütörtökön Pécsett, a Ságvári Művelődési Házban, a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság baranyai szervezetének rende­zésében. A tanácskozáson csak­nem háromszáz gazdasági ve­zető vesz részt az ipar és me­zőgazdaság területéről. Vallus Pál, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhe­lyettese bevezető előadásában árpolitikánk időszerű kérdései­ről beszélt. A többi között el­mondotta, hogy az előírások szerint a már forgalomban le­vő cikkek árát az anyagár­emelések miatt csak egyedi ha­tósági engedéllyel lehet fel­emelni. A továbbiakban arról beszélt, hogy a termelői árak érték- és árviszonyainak javí­tását célzó árintézkedések el­kerülhetetlenné tették a fo­gyasztói árak meghatározott körön történő felemelését is. A hozott intézkedések, vala­mint a jelentős ár- és szabá­lyozórendszerbeli változások miatt szolidnak tekinthető, 1,8 százalékos piaci áremelkedé­sekkel együttvéve a terv 4,5 százalékos fogyasztói árszint­emelkedéssel számol. Ezután dr. Boytha Györgyné, az Anyag- és Árhivatal jogtaná­csosa az árképzés, árrendezés jogi kapcsolataival foglalko­zott előadásában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents