Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-11 / 60. szám

Középiskolás újságírók A nagykátai Damjanich Gimnázium és Szakközépisko­la diákjai Akarat címmel la­pot szerkesztenek. Ez több éves hagyomány már. Szili Szabolcsné magyar szakos ta­nárnőt dicséret illeti, nagy gonddal és szeretettel irányít­ja a diákokat. A lap kéthavonta jelenik meg, s rendszeresen foglalko­zik az iskola, a kollégium éle­tével. Emellett közölnek a diá­koktól verseket, elbeszéléseket is. Mohácsi Bélának egyik ver­sét már a Pest megyei Hírlap­ban is olvashatták. A szerkesztő bizottság igyekszik állandóan emelni a lap színvonalát. Eddigi szer­kesztésük biztató. Kaposi István Nagykáta Balesetveszélyes b uszm egál/ ó Budaörsön az autóbusz-meg­állókban az elmúlt hónapok­ban többen lábukat törték. Talán nem szükséges bőveb­ben szólnom arról, milyen kö­ve tkezményekkel jár egy-egy ilyen baleset. Jogos tehát a Lapunk február 5-i számában egyiü Jkladi olvasónk levelét kü- zöttüK. Azt kifogásolta, hogy a községben nem jó a közvilágítás. Az írásra választ kaptunk az Eszakmagyarországi Áramszolgál­tató Vállalat illetékes üzemigazga­tóságától, s ezt lapunk február 26-i számában közöltük. Erre vá­laszolt most szerkesztőségünkbe küldött levelében Ecker Dániel, a Hazafias Népfront ikladi bizottsá­gának elnöke, az itteni tanácsi ki­rendeltség vezetője. A következő­ket hozta tudomásunkra. „A február 23-án megtar­tott falugyűlésen is szó esett az ikladi közvilágításról. Ép­pen ezért szükségesnek tar­tom, hogy kiegészítsem a ko­rábban elhangzottakat. Ikla- don tavaly decemberben és az idén januárban a közvilágítás rossz volt. Minden bizonnyal a viharos időjárás miatt, az érdekelt áramszolgáltató vál­lalat a korábban rendszeresí­tett heti ellenőrzéseket nem tudta megtartani.' A hibabe­Elöadás a halászatról Dr. Szilágyi Miklós koráb­ban éveken át a ceglédi Kos­suth Múzeum igazgatója volt. Ma a Tolna megyei múzeumok igazgatója, s március 17-én a Magyar Tudományos Akadé­mia kistermében rendkívül ér­dekes előadást tart: a nagyvi­zek melleti halászat módoza­tait ismerteti. A néprajzi kutatók előtt is­meretes: a XII. században a Cegléd környékén élő parasz­tok a nyarat és az őszt sátrak­ban töltötték, s vizekben gaz­dag volt a táj. Dr. Szilágyi Miklós előadása a halászat kultúrtörténeti emlékeibe is betekintést nyújt. Az egykori tónevek bizonyít­ják azt, hogy a halászat régen jó megélhetést biztosított. Ezek közé tartozott a Szarvas­tó, a Gyergyefő, Nagyszék, vagy éppen a Kistelki tó. A ránkmaradt emlékek bizonyít­ják, hogy ezek körül pezsgő élet alakult. A tatárjárás után az elpusz­tult települések közül egyedül Cegléd épült újra kedvező földrajzi fekvése miatt. Amo­kérdés: miért és hogyan for­dulhatnak elő ezek a balese­tek? Az Aradi úti megállónál pél_ dáulj a járdasziget állapota rossz. Esős, sáros időben a lejtős, göröngyös részeken az agyagos föld annyira csúszik, hogy ott csak nehezen lehet megállni. Közvetlenül a járda­szigetek mellett az úttest any- nyira kikopott, hogy ha valaki leszállásnál belelép, könnyen eltörheti a lábát. A mélyedé­sek miatt a buszvezetők meg sem tudják közelíteni a meg­állót. A további balesetek elkerü­lése végett az utasok arra ké­rik a helyi tanácsot, hogy vizs­gálják felül a buszmegállók, az úttestek állapotát, és te­gyék meg a szükséges intézke­déseket. Mintául szolgálhat a Béke téri szakszerűen épített meg­állóhely. Lénárt József Budaörs Dabasi könyvárusitás Ha Dabason valaki betér a könyvesboltba, minden bizony­nyal gyorsan igyekszik vásá­rolni, mert az egyetlen olaj- kályha a 70 négyzetméternyi jelentő-könyv tanúsága szerint húrom hét is eltelt anélkül, hogy a bejelentéseket a válla­lat tudomásul vette volna. Szükségesnek tartom meg­jegyezni, hogy nemcsak a köz­világítással voltak bajok, ha­nem több éjszakán át a köz­ségnek csaknem fele áram nélkül maradt. Az éjszakai áramszünet elsősorban olyan dolgozók körében váltott ki elégedetlenséget, akik kora hajnalban indulnak munkába és este hét óra tájban érkez­nek haza. Jól tudjuk, hogy a közvilá­gítási problémák megoldása nem megy egyik napról a má­sikra. Ezt a község lakossága is megérti. Mégis indokoltnak tartottam mindezek megemlí­tését, hogy a közvélemény is tudomást szerezzen a tények alapján a helyzetről. mozaik csarak ugyanis jól véd hét övé tették a várost. A Gerje—Per- je szabályozásával a tavak rendre eltűntek. Maczelka Tibor Cegléd Füstmentes presszó Világszerte évek óta foglal­koznak környezetünk védel­mével. Valamennyiünk közös érdeke, hogy tiszta levegőt szívjunk, de most már nem­csak beszélni kellene erről, hanem valamit többet tenni is ezért. Ezért olvastam örömmel a lapokban, hogy Székesfehérvá­ron az egyik cukrászdát szesz- és nikotinmentes üzletté ala­kították át. A város lakossá­ga örömmel fogadta az intéz­kedést. s azóta forgalmuk je­lentősen növekedett. A mi városunkban tudomá­som szerint hat cukrászda van. Hasznos lenne ha ezek közül legalább egyet a székesfehér­várihoz hasonlóan füstmentes­sé alakítanának át. Az illeté­kesek bizonyára itt sem fizet­nének rá erre. Koncz Tibor Cegléd alapterületű boltot és a vele egybenyíló raktárhelyiséget képtelen befűteni. Mégis az elmúlt évben csak­nem egymillió forint értékű könyvet adtak el. Mészáros Imre, a bolt vezetője elmon­dotta: az üzlet járási szerep­kört is betölt, s a több miint félszáz bizományos közremű­ködése révén további másfél millió forint értéltű könyv ju­tott el az olvasókhoz 1975-ben. Közülük érdemes megemlíte­ni Tóth Béláné, Gráf Ottó, Oláh Lajos, Sági Zoltánná, Horváth Márton tanárok és Bogi Sándor boltvezető nevét Nekik köszönhető, hogy Da­bason az egy lakosra jutó könyvforgalom öt esztendő alatt 34-ről 60 forintra emel­kedett Fábián Miklós Dabas Segít a szülői munkaközösség A bagi általános iskolában a szülői munkaközösség ered­ményesen segíti a pedagógusok oktató-nevelő munkáját A szülői munkaközösség el­nöke hetedik esztendeje Tóth Mihályné, s vezetésével a mun­kaközösség már huzamosabb ideje jól dolgozik. Külön meg keli említenem Szászi Sándor, Begidsán Ottóné, Jamrik Pál- né, Hajdú Jánosné, Pálya Gá- bomé és Pap Sándorné nevét A helyi művelődési központ­ban megrendezett összejövetel nagyon jól sikerült: Üjvári István, az általános iskola igazgatójának bevezető szavai után egyórás műsor követke­zett, ahol felléptek az kisdobo­sok és az úttörők. Az előbbiek irodalmi színpadát Sörés Klá­ra tanítónő, az utóbbiakét pe­dig Kálmán Erzsébet tanárnő, az úttörőcsapat vezetője irá­nyította. A népitáncokat Ber­kes Erzsébet tánctanárnő taní­totta be. Iszlai Albert Bag Miért késik az újság ? Ügy vettem észre, hogy Ve- csésen nincs minden rendben a napilapok kézbesítése körül. Sajnos, már többször előfor­dult, hogy például a Szondy utcában, ahol lakom, többen nem kaptuk meg azt az újsá­got, amelyre előfizetünk. Szeretném megkérdezni: van-e remény arra, hogy a közeljövőben esetleg javulni fog a helyzet? Mert ha nem, akkor felesleges előfizetnünk különböző lapokra. Kovács Imre Vecsés ★ Czakó Jánosné, avecsési 1. számú postahivatal helyi el­lenőre kérdésünkre elmondta: az 5-ös és a 8-as körzetben nem kis gondot okoz számunk­ra a lapok kézbesítése. Ennek oka: mindkét körzetben beteg a kézbesítő, s nem tudnak he­lyettük mást találni. Olvasónk jogosan reklamált szerkesztő­ségünkben. Czakó Jánosné azt is meg­említette, hogy a jelenlegi helyzet természetesen csak át­meneti állapot. Lehetőségeik­hez képest minél gyorsabban igyekeznek úrrá lenni a ne­hézségeken. Természetjárók a klubban A Vasas Izzó túrázói a kö­zelmúltban meglátogatták a szigetmonostori Arany János Művelődési Ház túraevezős klubját. Bár a kajakosok még nem Ikladi hozzászólás Ceglédi szánhattak vízre, de, azok a fiatalok, akik ezt a sportot űzik, télen sem pihennek. Több élménybeszámolót hall­gattak meg eddig is különböző vízi túrákról, hazánk szép tá­jairól, s a nevezetességekről. A szigetmonostoriak azt szeret­nék, ha a jövőben minél töb­ben hódolnának a természet­járásnak. A környék ugyanis bőségesen kínálja erre a lehe­tőségeket. Varga Imre Szigetmonostor Megja vitják a világítást Gödöllőn a Munkácsy Mi­hály és Dregonya utca keresz­teződésénél már hosszabb ide­je nem égnek az utcai lámpáik. Pedig nagyon örültünk, mai­kor ez a korábban sötét utca­rész modern, neoncsöves vilá- gitást kapott. Nem kellett sö­tétben botorkálnunk. Sajnos, ez az állapot nem tartott hosz- szú ideig. Azt szeretném tudni, mikor javítják meg végre a kérdéses utcarészen a közvilágítást. Kiss Sándorné Gödöllő ★ Az Elektromos Művek új­pesti üzemviteli osztályának gödöllői kirendeltségén meg­tudtuk: mire e sorok megje­lennek, már minden bizonnyal ismét égnek az utcai lámpák a Munkácsy Mihály és a Dra- gonya utca kereszteződésében. A módszer követendő A napokban olvastam a Pest megyei Hírlapban arról, hogy Kocséron a helyi termelőszö­vetkezet a föld- és dűlőutakat járhatóvá tette. Megfelelő erő- és munkagépek álltak rendelkezésükre. Szeretnénk, ha Albertársán is hasonló megoldáshoz folya­modnának az érdekeltek. Virág Mihály Albertirsa Nyugdíjasklub * A taksonyi művelődési ház­ba új művészeti vezető került Somogyi György pedagógus személyében. Az utóbbi idő­ben pedig észrevehetően na­gyobb a ház látogatottsága. Felállítottak három ping­pongasztalt a nagyteremben, s tervbe vették egy nyugdí­jasklub megalakítását is. Re­méljük, hogy a helybeliek az elkövetkezendő időkben sok tartalmas programot találnak majd a taksonyi művelődési házban. Ifj. Kópé József Taksony Kérdés Kistarcsáról Fekete Ferenc kistarcsai ol­vasónk az alábbi levelet küld­te szerkesztőségünkbe: A Pest megyei Hírlap február 26-i számában olvastam egy cik­ket „ön hol tisztíttat” címmel a Pest megyei Szolgáltató és Csoma­goló Vállalat gödöllői 3-as szá­mú fióküzletéről. Lehet, hogy Gö­döllőn nincs probléma ezzel kap­csolatban, de nálunk, Kistarcsán annál több. Az itteni fiók már idestova négy hete zárva tart, mit sem törődve azzal, hogy a tisztí­tóba adott ruhára szükség volna. Szeretném megtudni, mi ennek az oka, s a jövőben mire számít­hatunk? A kistarcsai fiók — mint azt Lapunk január 22-i számá­ban, a Postabontás rovatban Hideg vonatok címmel közöl­tük túrái tudósítónk, Gólya Jó­zsef észrevételét. Erre vála­szolt írásban Tóth János, a MÁV Budapesti Igazgatóságá­a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalatnál érdek­lődésünkre elmondták — azért tart zárva, mivel itteni dol­gozójuk szülni ment A jelen­legi helyzet szerint most már az egyik héten kedden és csü­törtökön, a másikon pedig hét­főn, szerdán és pénteken dél­előtt fél 9-től délután fél 5-ig egyik hálózati ellenőrük áll a pult mögött ügyfeleik rendel­kezésére Ez kényszerhelyzet: a folyamatos nyitva tartást akkor tudják majd biztosíta­ni, ha állandó dolgozót tud­nak felvenni ebbe a fiókba. Tájékoztatásunk szerint ez egy hónapon belül mindenképpen megtörténik, s akkor ismét a régi kerékvágásba jutnak. Szerkesztői üzenetek H. I.-né, Monor: Panaszát el­küldtük kivizsgálásra a Pest me­gyei Tanács kereskedelmi osztá­lyára. A vizsgálat eredményéről értesítjük. özv. I. J.-né, Monor: Jóleső ér­zéssel olvastuk szerkesztőségünk­be küldött sorait. Örülünk, hogy segíthettünk. Névtelen, Kocsér: Wem kis meg­lepetéssel olvassuk levelének utol­só sorát, amelyben azt írta: tá­jékoztassuk önt vizsgálatunk eredményéről. Névtelen levélről lévén szó, ez a kérés elég nehe­zen teljesíthető. Ennek ellenére sorait elküldtük kivizsgálásra az illetékesekhez, s az eredményről e hasábokon keresztül tájékoztatni fogjuk. Reméljük, legközelebb nem névtelenül kéri szerkesztősé­günk segítségét. nak vasútigazgatója. A követ­kezőket hozta tudomásunkra: Rendelkeztem arról, hogy az ér­dekelt szolgálati helyeknél az in­duló szerelvények fűtési feltéte­leit azonnal kivizsgálják. Ennek nyomán megtettük a szükséges intézkedéseket, s a mulasztókat felelősségre vonjuk. Válasz cikkünkre Névadó a Szabó családban A minap telefonon jelent­kezett szerkesztőségünkben Érdről Nógrádi Györgyné, a helyi Családi és Társadalmi Ünnepségeket Rendező Iroda vezetője. Nem mindennapi esemény előkészületeiről érte­sített bennünket. — Szabó Ferenc a Kerté­szeti Kutató Intézet gazdasága érdi telepének dolgozója. A ti­zenegy gyermekes család két legkisebb fiának szervezünk névadó ünnepséget az apa munkahelyének felkérésére. Mindent elkövetünk azért, hogy emlékezetessé tegyük ezt a napot, a Szabó család minden tagja számára. Kisdobos — nyakkendővel Nógrádi Györgyné fárado­zása nem volt hiábavaló. Ta­núsíthatjuk, a névadó ünnep­ség elérte célját. Az érdi ta­nács _ házasságkötő-termében a 7-es számú iskola 923-as számú Kossuth Lajos úttörő- csapatának tagjai — Szabó Józsefné énektanámő vezeté­sével — kedves dalokkal, sza­valatokkal és sok szeretettel köszöntötték Szabó Ferenc népes családját. A szülők kissé elérzéke- nyülve hallgatták a munka­társak jókívánságait. A Ker­tészeti Kutató Intézet gazda­sága érdi telepének párttit­kára, Anger Irma, valamint a telepvezető, Sutlta Mihály biztosította a családot arról, mindig számíthatnak rájuk. Kötelességüknek érzik, hogy segítsenek a népes családon •— a legjobb lelkiismeretűk szerint. Szabó Ferenc ugyanis igazi otthonra lelt Érden, s érzi a munkahelyi közösség gondoskodását. De a névadóünnepségnek előzményei vannak. Érdemes ezeket feleleveníteni. Honfoglalás Érden A családfő 1960-ig a Sza- bolcs-Szatmár megyei Tyúko­don élt két gyermekévéi, ne­héz körülmények között. Ti­zenhat esztendővel ezelőtt feleségével elhatározta, leg­jobb, ha másutt próbáinak letelepedni. Egyiküknek sem volt szakképzettsége. Szabó Ferencnek eszébe jutott: Érden dolgozik egy falube­lije, talán ő tudna valami jó megoldást javasolni. Meg­kereste, s örömmel tért haza, a biztató válasszak A Kertészeti Kutató Intézet gazdaságának itteni telepén vállalt munkát, s szolgálati lakást is kapott. A család azonban önálló otthonra vá­gyott. Munkahelyüktől ka­matmentes kölcsönt kaptak. Érd második kerületében, az Eszter utcában vettek telket, s rajta egy Ids hétvégi há­zat. Nekiláttak a bővités- nek, kaptak bontott építő­anyagot, s két esztendő lefor­gása alatj: beköltözhettek saját házukba. Itt már lehe­tőség nyílt arra is, hogy ser­tést tartsanak, amihez ta­karmányt biztosított számuk­ra a munkahelyi kollektíva. A továbbiakban sem hagyták magukra Szabóékat. Amikor tüzelőért kellett menni, a kocsi díjtalanul rendelkezé­sükre állt. Az előírt 1200 négyszögöl helyett pedig í600 négyszögölnyi földet kaptak. Ezen a területen a -család ta­valy 60 mázsa kukoricát ter­mesztett. A gazdaságban gyü­mölcshöz, zöldséghez is több alkalommal kedvezményes áron jutottak hozzá. A szak- szervezeti bizottság tanévkez­déskor soha nem feledkezett meg az iskolába járó Szabó­gyerekekről: a legidősebb, a 22 esztendős Ferenc és a korban utána következő Er­zsébet már önálló családot alapított Esténként a szü­lőkkel tizenegyen ülik körbe a családi asztalt. Kilenc gye­rek már Érden született. Anger Irma mondja, hogy Szabó Ferenc betanított ön­tözőmunkásként keresi ke­nyerét, s legjobb dolgozójuk közé tartozik. Mindig tisztességgel dolgoztam Szabó Ferenc jóleső érzés­sel hallgatta a párttitkár vé­leményét, s csak annyit tett hozzá: „dolgozom” — Arra mindig vigyáztam, hogy munkámat tisztessége­sen elvégezzem. A gyereke­ket csak így nevelhetem fel a feleségemmel.- Szeret­nénk szakmát adni a kezük­be. mert úgy biztosabban boldogulhatnak. Falus Gábor ] i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents