Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-08 / 33. szám

Mit csinál, ha gyöszménködik? A körösi nyelv múltja és jelene A nagykőrösi nyelvjárás a déli, közelebről a kiskunsági nyelvjárásba tartozik. A köz­nyelv mind nagyobb terje­désével azonban sokat színte­lenedéit, fakult ez a nyelvi változat is. Ez természetes folyamat, mégis sajnálatos, mert mindinkább az élő be­széd elgéniesedéséhez vezet­het. A szavak hangulata las­san kivész ' nyelvünkből, s helyébe a modorosság, a köz­helyek egyhangúsága lép. Pe­dig milyen élvezettel olvas­suk Móricz Rózsa Sándorát zamatos „szögediessége”, vagy a Pillangót jóízű debreceni- sége miatt. Tamási Ábelének furfangos székely észjárását is a nyelv eszközével ért­hetjük csak meg. Hangok párviadala A nagykőrösi nyelvjárás sa­játosságait Vass Béla össze­gezte 1909-ben. Részletes ta­nulmányának gazdag példa­tára hűen idézi az akkori nyelvet. Azóta sok minden megváltozott, de az ő-zés il­lusztrálására hozott példája ma is pontosan így hang­zik: „ögyé könyeret möggye, ha nem kő, tödd e mai’ mög- öszöd röggé". A köznyelv erős támadásaival szemben a hang­tani sajátosságok álltáit leg­inkább a sarat. Ugyanez a példamondat szemlélteti azt a lényeges vonását is e nyelv­járásnak, hogy az „1” elma­radása az előző magánhangzó megnyújtását eredményezi. A mássalhangzók közül a „t— d” párviadala feltűnő. Érde­kes módon a nehezebb ejtésű „d” győz, így lesz a tobzó- dikból dobzódik, a tivornyá- zikból dévérnyázik, a visz- ketből viszked. Hasonlóan nehezebben ejtik az „s”-t is, például Ambrus helyett gyak­ran írásban Ambruzs alak je­lenik meg, s így lesz a József­ből Józsep. Az alaktani jelenségek kö­zül legjellemzőbb erre a nyelvjárásra a -hoz, -hez, -höz ragok -hó, -hő változata (ahhó, ehhő). A -ban, -ben rag — akárcsak a legtöbb nyelvjárásban — itt is „n” nélkül használatos; Ez nem nyelvhelyességi kérdés, ter­mészetes, hogy az iskolákban és az igényes köznyelvben helye nincs, de mint nyelvjá­rási jelenség létezik. Fel-. tűnő a játékos ikerítésre va­ló hajlam. Néhány példa a sok közül: encsöm-bencsöm (értéktelen apróságok), elegy belegy (jelentéktelen holmik), fántom-fánt (tövirül-hegyire alaposan megcsinál), gincs- gáncs (girbe-gurba tüzelőfa), tilling-táng, csilling-csánt (ap­ró, hitvány termés), cinga- bangál (ráncigái). Két érdekesség a mondat­tani sajátosságok közül: gyak­ran elmarad a „van” mint ál­lítmány, amikor létezést je­lentene. Például „azé a szája, hogy beszéjön. ha krumplija, kapálja”. A helyhatározó ra­gok használatában is talá­lunk helyi érdekességet'. A körösi ember, ha itt ment a vásárra, vagy onnan jött, azt mondta: „vásárba mék, vá­sárba vótam”, de ha idegen­ben volt a vásár, akkor így szólt: „Vásárra mék, vásáron vótam”. A „ne féji” kifeje­zés gvakori használata még nem tűnne nyelvjárási saját­ságnak („Mutatok én neköd sokmindönt, ne féjj!”, de a szokásostól eltérő szórendben és mondatffl^sben már igen: „Ne féjj, mekkora feje vótl”. Sajátos tájszavak Néhány érdekes tájszó is magára vonja a figyelmet. A diákok sokszor drasztikus nyelvi leleményére vall a dögönbögő gúnynév, amelyet a „képezdészek” érdemeltek ki azzal, hogy az ő kórusuk énekelt a halott felett. 'A da­rab szó valamennyiünk előtt ismeretes, mégis meglepő­dünk, ha „ivadék”, „leszár­mazott” jelentésben halljuk. Például: „Kovács darab ez is”. Ma • is gyakran előfordul az epusztít, epusztult elront, el­romlott értelemben. Ellazs- nakol annyi, mint elpáhol, gyöszménködik pedig azt je­lenti. hogy ide-oda járkál. Kicsit nvelvúiítási hangulata van a tődöklő szónak (töl­csér). ,a bő ruha szemlél­tetésére szolgáló tüledálló jelzőnek. Érdemes említeni néfiány példát Kiss László gyűjteményéből is. A gyala- gyugya jelentése: ügyetlen, tehetetlen, málészájú, a gyé- zsépógyes jelentése hasonló, de nem jelzőként használ­ták. A gyöszménködik mel­lett a járás jellegzetességét fejezi ki a botromászkodik (bizonytalanul, tapogatózva jár), a dáborog (dalölgatva hazamegy), az ipliköl (sánti- kálva, nehezen megy). Ked­ves a kisgyermek szinonimá­jaként használt csipogó, s jel­legzetes az is, hogy a gyerök szó kizárólag fiúgyermekre értendő. Régies ízük van a darvadozik (erőltetetten mu­latozik), fölyhődzik (töpreng), nagyihó (nagyravágyó), föl- érzik (keltés nélkül fölébred). esenködik (kér, könyörög), merevén (teljesen, tökélete­sen) szavaknak. Néhány még az érdekesebb tájszó közül: beleborozdol (beleszól más be­szédébe), bözzögje (lényege valaminek), böcsül, mögböcsül (magáz), csöpörít (takarékos­kodik), csafrinka (játékos, huncut), debezsi (nagy testű), dadara (gyors beszédű), gu- gyomál (gúnyol), gdjdinásko- dik (kötekedik), sinkózik (jé­gen csúszik), tabajda (nagy­hangú), zákány os (másna­pos), kacsmarit (a más'k ki­játszásával valamit megsze­rez). Néhány szólás eredetére Is rábukkantunk a tájszótárban, Például a „nagy feneket ke­rít neki” eredetéről ezt olvas­hatjuk: — jelentéktelen mon­danivaló nagy bevezetéssel. Onnan származik, hogy mi kor a gazda az asztagot rak­ja és nagy feneket kerít neki — mert kevés a gabonája —, már hajzatnak nem jut. Vass Béla is gyűjtött nagy­kőrösi szólásokat és közmon dásokat, például „rúg fő hadd ott munka” (felületes), olyan „ülj le máj vigyázok rád em- bör" (élhetetlen), „ötön vötte (lopta), „röttentő be vöt csu- dálkozva” (nagyon ittas volt), „Szögény embör úgy gondol a maga kevesire, mind gazdag a maga sokára.” „Gazdag lánnak böjtbe is esik farsangja.” „Csúnya lánnak is szép a pénze.” Iíalesz, Gondóta Végül két érdekes földrajzi név keletkezéséről így ír Vass Béla: „Nagykőrösi érdekes­ség a „Halesz”, mely egy sző­lőhegy neve, s a „Gondóta” nevű rét. Halesznek eredete a .körösiek szerint a következő: az első birtokos, aki szőlőt ültetett arra a vidékre, azt mondta: ha lesz, ha nem lesz, ő megpróbálja — innen az egész szőlőhegy neve Ha­lesz (s nem Halösz!). A Gon­dóta nevű elsőrendű termő­rétről azt mondta a körösi paraszt: „A fene gondóta, hogy ennyi széna lösz rajta”, Azóta e rét neve: Gondóta.” Irodalmi és köznyelvünk még ma is sokat merít nyelv­járásainkból, s ezzel nem sze­gényebb, de gazdagabb lesz. Szabó Attiláné Korcsolyázók Igen népszerű a gyermekok körében a Vágd István lakó­telepen létesített korcsolyapálya. Délutánonként sokan kere­sik fel a környékbeli és a távolabb lakók közül is a friss jeget. Fleisclunann János felvétele rfelcLó A PESTMEfrYEI HÍRLAP KÜLÖN KIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1976. FEBRUÁR 8., VASÁRNAP Fegyelmezetlen autósok Figyelmeztető baleseti statisztika Népszerű a KRESZ-film Mindenki látja, sokan a gya­korlatban is tapasztalják: év­ről évre forgalmasabbak köz­útjaink, egyre több gépjármű, személy- és teherautó, motor- kerékpár jelzi hazánkban is a motorizáció növekedését. Ám ezzel nemcsak mindennapi éle­tünk, munkánk válik könnyeb­bé, de megszaporodnak felada­taink is. A közúti közlekedés biztonsága érdekében gondos­kodnunk kell például megfele­lő utak építéséről, a meglévők korszerűsítéséről, karbantartá­sáról, és nem utolsósorban a közlekedésben nap mint nap részt vevő gépjárművezetők megfelelő képzéséről, tájékoz­tatásáról. Az igyekezet önmagában kevés, legalábbis ez tűnik ki abból, ha Nagykőrös tavalyi, korántsem megnyugtató bal­eseti statisztikáját vizsgáljuk. Erről beszélgettünk Klonovsz- ky Márton rendőr főhadnagy- gyal, a városi rendőrkapitány­ság közlekedésrendészeti elő­adójával. Az általa közölt ösz- szesített adatok bizonyítják: a közlekedés biztonsága csak óhaj, marad, ha nem tekinti mindenki, járművezető és gya­logos, egyaránt kötelességének a közúti közlekedés emberéle­tet védő szabályainak alapos ismeretét és alkalmazását. Az elmúlt esztendőben 54 sérüléses baleset követke­zett be a város útjain, 9-cel kevesebb, mint az előző évben. Ám a halálos kimenetelű bal­esetek száma egyről négyre emelkedett, súlyos sérüléssel összesen 17 baleset végződött, 7-tel kevesebb, mint 1974-ben viszont a baleseteket előidézők között a korábbinál több volt a személygépkocsi-vezető. Ellentmondásos, elgondol kodtató adatok ezek. Különö­sen, ha tudjuk, hogy az ok leg­több esetben a KRESZ alapve­tő szabályainak megsértése, semmibe vétele: szabálytalan kanyarodás, gyorshajtás, el­sőbbség meg nem adása, ittas vezetés. Érthetetlen, hogy a veszélyes üzemű gépjárművek vezetői közül, ázok, akik egyszer talán többször is számot adtak elméleti ismereteikről, s még­is súlyos, vagy halálos balese­tet okoztak. Miért nem alkal­mazták a tanultakat a gyakor­latban, a forgalomban, a köz­lekedés rendjében? S az sem megnyugtató, amit már annyi­szor megírtunk: a városon át­haladó 441-es számú fő­úton különösen nappal igen nagy az átmenő forgalom, sok az idegen, helyismerettel nem rendelkező gépjárművezető, de a tragédiákért túlnyomó részt mégis a helybéliek a felelősek: tavaly a bal­esetek 80 százalékát ők okozták. Leggyakrabban a kerékpáro­sok — és mint jeleztük, a sze­mélygépkocsi-vezetők — voltak a vétkesek, őket a motorkerék­párosok követték. A gyalogo­sok, örvendetes tény, már óva­tosabbak, kevesebb sérüléses baleset előidézői voltak, bár nem egy esetben éppen az au­tósok vagy a motorosok lélek- jelerfléte hárította el a tragé­diát. Legtöbb baleset, érthetően a legforgalmasabb utakon, a Ceg­lédi úton, a Kossuth Lajos ut­cán és a Szolnoki úton volt. Főként a pénteki, szombati és a csütörtök délutáni órákban. S még egy tanulságos adat: a baleseteknek több mint a fele, 58 százaléka .lakott területen következett be, ahol a szoká­sosnál. óvatosabban kellene ve­zetni ... Ügy véljük, aligha lehet egy­értelmű következtetést levonni a fentiekből, arra vonatkozóan, hogy javult-e Nagykőrös közle­kedésének biztonsága. Kétség­telen, az okozott anyagi kár több mint 100 ezer forinttal csökkent (1974-ben 271 ezer, tavaly 163 ezer forint volt), és a figyelmetlenség, a felelőtlen­ség mégis 4 ember halálát kö­vetelte a város útjain. Mindenesetre reméljük, hogy egy év múlva kedvezőbb kép­ről adhatunk számot. Bízunk abban, hogy javul a közleke­dési morál. Mind többen tanulják és alkalmazzák a gyakorlat­ban is a január 1-vel élet- belépett új KRESZ-t. Egyébként januárban több mint két és fél ezren tekintet­ték meg az Arany János film­színházban az e témában, té­máról készített másfél órás ok­tató filmet. Így március 20-a és 21-e között ismét műsorra tűzik a nagy érdeklődésre va­ló tekintettel... Khim Antal Kertbarátoknak Február 9-én, hétfőn 18 óra­kor előadást rendeznek az Arany János Művelődési Köz­pontban, a kertbarátok klub­jában. Az érdeklődőknek Papp László mezőgazdasági mérnök beszél a növényi kár­tevők elleni védekezésről. Arany János és Gyulai Pál barátsága (2.) Maga helyett ajánlatta az egyetemi katedrára ILYEN KÖRÜLMÉNYEK között szakadt félbe Arany szerkesztősége és került vissza a jóbarát Budapestre. Ekko­riban már kedves családi szá­lak is összefűzték őket: Ara­nyék lettek Gyulaiék fiának keresztszülei, ö aztán még közelebb került a nagykőrö- siekhez: huszártisztként elvet­te az egyik városbeli család lányát. Kérdezhetnénk, mi fűzte össze annyira ezt a két, sok tekintetben ellenkezőnek lát­szó egyéniséget? Az igazság szenvedélyes szeretete és esz­tétikai elveik azonossága. Schöpflin Aladár Gyulai ta­nítványa volt az egyetemen, s bár mint előadót, nem sze­rette. mint embert és kritikust nagyra becsülte. „Soha olyat nem írt le, ami nem volt ke­mény meggyőződése, amit egyszer leírt, 'mintha kőbe véste volna, nem kellett rajta egy betűt sem, változtatni. Ö az írókat és műveiket az iro­dalom nagy mestereihez, a magyarok közül Arany János­hoz mérte ... Arany megköze­líthetetlen szentség volt Gyu­lai előtt, akihez nem fért bí­rálat.” HOGY MENNYIRE egyek voltak esztétikai törekvéseik­ben, mutatja, hogy nem egy költeményét akár Arany is írhatta volna. Mindkettő a realizmus képviselője volt még leselvontabb verseikben is. Gondoljunk csak az Éji lá­togatás megható soraira, me- lyeKöen a saját árván maradt gyermekei álmát élménysze- rúen tükrözteti vissza. Pókai- néról szóló csodálatos balla­dája pedig versenyez Arany János legjobb alkotásaival. De mindeneknél csodálato­sabb a „Hadnagy uram”, melynek hárpm rövid versso­rában többet mond el, mint mások hosszú elbeszélő költe­ményeikben. Ezek mind korai alkotások, Arany frissiben lát­ta Őket. Ellenben Kolozsvá­rott kelt a „Horácius olvasá­sa közben” című elégiája, melyben a nagy római költő motívumait mesterien össze­foglalta végül, szintén hazá­járól szól bánatos hangja. Ezekből is kitűnik, hogy mi­lyen érzésekkel tekintett a maga korára, mégpedig nem­csak politikai, hanem irodal­mi szempontból is. Nem is volt népszerű a fiatal írók kö­zött. Egyszer aztán, mikor a Kisfaludy Társaságban elő­adásra készült, nyílt tüntetést szerveztek ellene. Ezt megne- szelte, és még az utolsó nap egy hatalmas szatírában fej­tette ki nézeteit a „népszerű­ségről”. Ebben főként a ma­gyarság rossz tulajdonságai ellen fordul. Ö teszi közmon­dássá: „Kopasztod a meg nem lőtt madarat.” Olyan mély ha­tása volt a költeménynek, hogy dugába dőlt a tüntetés. PRÖZÄJA IS épp olyan művészi, választékos, mint i költészete. Kiemelkedő ötkö­tetes Vörösmarty-életrajza és Petőfi helyét mindörökre megjelölő értekezése. Az Aka­démián Katona Józsefről szóló tanulmányával foglalta el szé­két. Mi sem mutatja jobban Arany János gyöngéd figyel­mét, minthogy ezt a témát ő engedte át neki, maga inkább az olasz nyelvtudást kívánó, nehezebb Tassára készült fel. Ezzel sem fejeződött be Arany áldozata: mikor Toldi Ferenc halála után őt jelölték utód­jául a magyar irodalom egye­temi katedrájára, kitért előle, és maga helyett Gyulait aján­lotta. Viszont Arany halálakor ő vállalta a Kisfaludy Társa­ság részéről a búcsúbeszédet. Gyulai nagy megbecsülés kö­zepette halt meg 1909-ben, 83 éves korában. Maga Ady End­re is nagy tisztelettel áll meg emléke előtt: „Jó hű csatárok szégyenkezve halnak Vitéz kis Gyulai Pál úr Azt üzeni, hogy nincs vége a dalnak Nem halt meg ö, csak befordult a falnak. Sorsunkat hordta, nemcsupán , a kardot, s a sorsvivők el nem mehetnek. Alom-pipák ős füstje kavargóit, szívig és csontig víni kell a harcot __” Dr . Törös László SPORT Városi tornászok a tatai edzőtáborban Egyhetes volt az országos férfi ifjúsági válogatott tor­nászkeret Tatán megrendezett edzőtáborozása. Király Sán­dor és Reszeli Péter (Nk. Pe­dagógus SE) is a bő, huszon­egyes keret tagjaként napi hat és fél órát edzett. Mind­ketten sok új elemet és gya­korlatrészt tanultak. Velük volt edzőjük: Medve László is. A két kőrös! sportoló veze­tőjükkel együtt továbbra is hivatalos az ifikeret vasárna­ponként tartandó tatai edzé­seire. ÜJ CSOPORTBAN A KOSARASOK A Nk. Pedagógus SE férfi kasáriabda-csapatánák neve­zését elfogadták az NB III szegedi székhelyű csoportjába. Így a körösiek ellenfelei idén nem nagyrészt fővárosi, ha­nem teljes egészében vidéki csapatok lesznek. SZÖVETKEZETI SAKKOZÓK A KPVDSZ-hez tartozó dol­gozók megyei sakkversenyét nemrég a fővárosban rendez­ték. A Nk. ÁFÉSZ-t ketten képviselték a hatfordulós, svájci rendszerű viadalon. Szoros volt a mezőny: a 22 induló közül a győztes 5 pon­tot ért el. A körösi Horváth Dezső 3 és fél ponttal a 9., Tasi István 3-mal a 11. helyen végzett. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Birkózás Budapest: országos ifjúsági szabadfogású KISZ Kupa­viadal. Kecskemét: országos junior kötöttfogású verseny. Cegléd: területi úttörő A-B korcsoportos kötöttfogású ver­seny. Kézilabda Toldi-sportcsarnok, 9 óra: Nk. Toldi DSK I—Ceglédi VSE női, 10: Nk. Volán—Üllői KSK férfi, 11: Bem SE (Ceg­lédi-Ceglédi KÖZGÉP ifi férfi, 12: Nk. férfi, 13: Ceglédi KÖZGÉP ifi —Nk. Toldi DSK II férfi, 14: Bem SE—Nk. Toldi DSK I férfi, 15: Lajosmizsei KSE— Tiszakécskei VEGYÉPSZER férfi, 16: Tiszakécske—Nk. Toldi DSK II férfi, 17: Lajos- mizse—Nk. Városgazdálkodás férfi Toldi teremkupa mérkő­zés. Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékte­rem, 9 óra: Gimnázium— ÁFÉSZ női, 10: DÉMÁSZ— Konzervgyár női városi KISZ- es bajnoki mérkőzés. Jégkorong Csónakázótó, 14 óra: városi KISZ-es bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Törtei: T. Tsz SK—Nk. TRAKIS barátságos visszavá­gó mérkőzés. Sakk Budapest: megyei középis­kolás bajnokság. HÉTFŐI MŰSOR Sakk KlOSZ-székház. 18 órától: KIOSZ Kupa minősítő ver­seny. S. Z. MOZIMŰSOR Legenda a nyúl paprikásról. Színes magyar film. Kísérő­műsor: Vadkerti tőke. Előadá­sok kezdete: 3. 5 és 7 órákor. Matiné Két vadász és a medve. Előadás kezdete: 10 órakor. HÉTFŐI MŰSOR Palmilla. Színes chilei film. Kísérőműsor: Magyar híradó. Előadások kezdete: 5 és 7 óra­kor. KISKÖRZETI MOZI A HANGÁCSI ÜTI ISKOLÁBAN Ereszd el a szákállamat. Színes magyar filmkomédia. Kinizsi—Üllői Előadás kezdete: fél 7-kor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents