Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-08 / 33. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! na AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xx, évfolyam, 33. szám ara i FORINT 1976. február 8., vasárnap Kcitős kői* A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1975. évi tervének teljesítéséről — amelyet a lapok, így la­punk is, szombati számuk­ban közöltek — tárgyila­gos összegezése azoknak a folyamatoknak, melyek nemcsak eredményeinkről, hanem gondjainkról is ta­núskodnak. Mert ugyan igaz, a nemzeti jövedelem a tervezett mértékben emelkedett, ám a népgaz­daság egyensúlyi helyzete a számítottnál kisebb ütemben javult. Ez utóbbi­ban külső tényezők 'mellett — mint amilyen a tőkés világgazdaság válsága — belső okok is közrejátszot­tak, s ezt hiba lenne má­sodlagos elemként kezelni. Voltak és vannak nehéz­ségeink, bár a negyedik ötéves terv főbb előirány­zatait — s ehhez a tavalyi népgazdasági eredmények is hozzájárultak — sikerült elérni. Ez a mai világgaz­dasági körülmények köze­pette aligha tartozik a sze­rény tettek sorába. Ezt azért szükséges aláhúzni, mert akadnak, akik a gon­dok láttán letesznek a tárgyilagos mérlegelésről, holott megfelelő alapokkal rendelkezünk a további haladáshoz. Ehhez azonban tervszerűbben és szerve­zettebben kell dolgozni, mind az ágazati, mind a középfokú irányításban, s természetesen a termelő­helyeken úgyszintén. Kétségtelen, tavaly már sok helyen megkezdődött az az elemzőmunka, amelynek célja a tartalé­kok feltárása, az ésszerű­ség érvényesítése. Ide tar­tozik például a termék- szerkezet változtatásának gyorsítása, az energia- és anyagtakarékosság, a beru­házások kivitelezésének szervezettebbé tétele. Nem a törekvésekkel, hanem azok lassú gyakorlati érvé­nyesítésével függnek össze nehézségeink, nyíltabban szólva: elhatározásainkat következetesebben kell végrehajtanunk. L ényegesnek tarthatjuk, hogy a megye gazda­sági életének fejlődé­se tavaly is főbb mutatói­ban meghaladta az orszá­gos átlagot. Dinamikusan növekedett a megyében a nehézipar termelése — ezen belül elsősorban a vegyiparé, a közúti jármű- gyártásé —, mezőgazdasá­gi üzemek sora bizonyítot­ta, hogy a kedvezőtlen idő­járás okozta bajokon is úrrá lehet lenni, ha képe­sek a rugalmas igazodásra a termelői szervezetek. Kettős körben helyez­hetjük el a tavalyi év nyújtotta tapasztalatokat. A belső, kisebb sugarú körben az eredmények és a lehetőségek halmozód­nak. így a többi között az, hogy a megye ipara a ter­melésnövekedés forrásául most már hosszabb ideie a termelékenység emelését használja, s ebben olyan nagyüzemek járnak elöl jó példával, mint a Dunai Kőolajipari Vállalat. a Csepel Autógyár, az ikladi Ipari Műszergyár. Hasonló, bizonyító ereie van a beru­házási munka szervezet­tebbé tételének a Duna- menti Hőerőmű Vállalat­nál, az ésszerű anyagtaka­rékosságnak, a fajlagos energiafelhasználás csök­kentésének a Cement- és Mészműveknél. Szó sincs tehát arról, hogy a belső körben lel­hető tények szűkösek len­nének. Mégis, a külső kör, ahol a tökéletlen gyakor­lati munka elemei találha­tók meg, az elfogadhatónál tágasabb. Sok más mellett arra gondolunk, hogy a kí­vánatosnál vontatottabb az iparban a gazdaságosan előállított termékek ará­nyának bővítése, a mező- gazdaságban az állatte­nyésztés hozamainak javí­tása. S bár ezek megyei ta­pasztalatok, egybeesnek az országos jellemzőkkel. A külső kör kiterjedtsége azért is szembetűnő, mert a nemzeti jövedelem fel- használása mind a fo­gyasztásban, mind a fel­halmozásban 1975-ben is meghaladta a tervezettet. Ami arra figyelmeztet, hogy a népgazdáság egyen­súlyi helyzetének javítása — amennyiben folytatódna ez az irányzat — rendkí­vül hosszú időt venne igénybe, s ez kedvezőtle­nül befolyásolná az ötödik ötéves tervben meghatáro­zott célok elérését. S űrűn hallani napjaink­ban, hogy a termelők számára sokkal nehe­zebbek a feltételek, mint korábban. Igaz. Ne fe­ledkezzünk el azonban ar­ról, hogy e nehezebb fel­tételek tetemes részét ma­gunk hoztuk létre, mun­kánk gyengeségeinek szü­löttei ezek. A megye nagy­üzemeiben lezajlott mun­kásgyűlések felszólalói joggal mutattak rá, hogy bár valamelyest' növeke­dett a szervezettség, to­vábbra is rengeteg -a ten­nivaló. Még inkább így van ez a kisel>b iparválla­latoknál, a mezőgazdasági üzemekben, a szállításnál. Korántsem vált általános szemléletté és gyakorlattá, hogy nehézségeink legyű­résének legfőbb forrása sa­ját jobb munkánk. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a számok száraz nyelvén bizonyítja, hogy gondjaink ellenére az egy főre jutó reáljövede­lem növekedése nemcsak elérte, hanem meghaladta a tervezettet. Ez is hozzá­járult a kiskereskedelmi forgalom számítottnál na­gyobb bővüléséhez, azaz fogyasztóként nem, vagy alig vettük tudomásul mindazt, amivel termelő­ként meg kellett volna küzdenünk. Különösebben nem szük­séges bizonygatni, hogy hosszabb távon az ilyes­fajta „munkamegosztás” megengedhetetlen. A belső és a külső kör egymástól számított távolsága nem­csak teendőinket fejezi ki, hanem adósságainkat, mulasztásainkat, veszni hagyott lehetőségeinket is megmutatja. A távolság csökkentése éppen ezért olyan feladat, mely ötvözi a társadalom és az egyén céljait. Ehhez azonban nem elég látni a távolsá­got, hanem választ kell ke­resni, mégpedig mindenütt arra a kérdésre, mi a teen­dő a két kör közötti terep zsugorítását, célok és té­nyek jobb egybeesését szorgalmazva. A tavaly el­ért eredmények tetemesek, de nem megnyugvást, ha­nem következetesebb cse­lekvést sugallnak. Púja Frigyes Bombayban Púja Frigyes és kísérete február 7-én Delhiből Bom- bayba utazott. Búcsúzta­tásán jelen volt J. B. Csá­ván külügyminiszter, V. C. Trivedi ■ külügyminiszter-he­lyettes, a külügyminisztérium több vezető munkatársa, vala­mint a szocialista országok Delhiben akkreditált misszió­vezetői is. A delegációt Bom- baybe elkísérte dr. Túri Fe­renc, hazánk delhi nagyköve­te is. A Francia Kommunista Párt XXII. kongresszusa Az SZKP Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a résztvevőket Befejeződött az okmánytervezet feletti vita — Andrej Kiriienko mondott beszédet a nanterrei nemzetközi szolidaritási nagygyűlésen Az SZKP KB üdvözlő táviratot intézett a Francia KP XXII. kongresszusa résztvevőihez. A távirat hangsúlyozza, hogy a dolgozók érdekeiért, a békééit, a szocializmusért, az 1 imperializmus ellen vívott több mint fél évszázados közös ' harc a két párt szórós testvéri kapcsolatait bizonyítja. „További sillereket kívánunk az FKP-nak ahhoz a harc­hoz, amelyet a munkásosztály és az ország összes dolgozójá­nak egységéért, a francia népnek a demokrácia, a béke és a szocializmus érdekében való összefogásáért vív” — hangzik a távirat. Az FKP kongresszusán — mint Claude Poperen, a po­litikai bizottság tagja, a man­dátumvizsgáló bizottság je­lentésének előterjesztésekor közölte — 1522 i deiegátus vesz részt. A delegátusok 48,5 szá­zaléka munkás és az alkal­mazottakkal együtt a delegá­tusok 68,2 százalékát képvise­lik. A kongresszusi küldöt­tek átlagos életkora 32 és fél év. „Fiatal és dinamikus kongresszus tehát ez — mon­dotta Poperen — de nem ta­pasztalatlan fiatalokról van szó, hiszen 1411 delegátus kü­lönböző p ái't funkciók at tölt be”. A kongresszuson Henri Krasucki, a politikai bizott­ság tagja, a CGT titkára, a párt és a szakszervezeti moz­galom kapcsolatairól szólt, s rámutatott az üzemi párt- szervezetek munkájának nagy jelen tőtségére. A L’ Humjanité szombati ve­zércikkében rámutat arra, hogy a kongresszuson nagy szerepet játszik a nemzeti függetlenség védelmének kér­dése. A kommunistáknak az a véleménye, hogy széles körű tömegmozgalmat kell kibon­takoztatni minden francia ha­Serénykedök szőlőskertben A Felsőbabáéi Állami Gazda­ság alsópako­nyi kerületében megkezdték az 556 hektáros szőlő metszését és az 52 hektáros almásban is dolgoznak már. A serénykedő munkások a jó idő minden percét kihasználják. Koppány György felvétele zafi részvételével annak meg­akadályozására, hogy Fran­ciaország az integrált Közös Piacon belül az NSZK függő­ségébe kerüljön és egy gyalo­gos szerepét játssza csak az atlanti sakktábláin". A L’Humanité továbbá hangsúlyozza, hogy az ország különböző részein péntek es­té tartott nemzetközi szolida­ritási találkozók, amelyeken a kongresszuson részt vett külföldi delegációk vezetői szólaltak fel, megmutatták, milyen eleven az internacio­nalizmusnak az az érzése, amely áthatotta a pártot egész történelme sorain. A péntek esti Nanterre-ben tartott nemzetközi szolidari­tási nagygyűlésen az SZKP küldöttségének vezetője, And­rej Kirilenko, az SZKP KB tagja mondott beszédet, ame­lyet a 2. oldalon ismertetünk. A kongresszuson szóm ba - tori este befejeződött az ok­mánytervezet feletti vita és vasárnap kerül sor az új köz­ponti bizottság megválasz­tására. A Zöld-fái Köztársaság miniszterelnöke a hernádi Március IS. Termelőszövetkezetben Pedro Pires, a Zöld-foki Köz­társaság miniszterelnöke, Go­rái Róbert külügyminiszter­helyettes társaságában szom­baton a hernádi Március 15. Termelőszövetkezetbe látoga­tott. A húscsirke termeléséről, és baromfifeldolgozó üzeméről országszerte híres tsz-ben dr. | Soós Gábor mezőgazdasági ésl Határidő előtt kezdik a kísérleti üzemeltetést A Dunám önti Hőerőmű szocialista brigádjainak vállalása Az idén befejeződő kiemelt beruházások közé tartozik a Dunamenti Hőerőmű. Verle Győző műszaki igazgatóhe­lyettestől megtudtuk, hogy végéhez közeledik az utol­só egység, a 215 mega­wattos 13-as blokk szere­lése. Április 30. volt az első pár­huzamos kapcsolás — a pró­baüzem megkezdésének — ha­tárideje a Gazdasági Bizott­ság határozata szerint. Ezt a gyorsítási programban április 1-re módosították. A kivitele­zésen dolgozó vállalatok szo­cialista brigádjai azonban még ezzel sem elégedtek meg, felajánlották, hogy március 25-re próba­üzemelésre átadják a 13- as egységet. Befejeződött a savazás, je­lenleg a csővezetékrendszere­ket alakítják át a kifúváshoz. A tervek szerint február má­sodik hetében begyújtanak a kazánba és megkezdik a ka­zán- és csőrendszer tisztítá­sát. Ezt követően kerül sor a csővezetékrendszer végleges kialakítására, a turbinafor­gatásra, és a villamos beren­dezések próbájára. Végül március 25-én megtörténik a párhuzamos kapcsolás. A Gazdasági Bizottság ha­tározata 1976. november el­sejére írta elő a végleges üzembe helyezést. A gyorsí­tott program természetesen ezt a határidőt is megvál­toztatta, szeptember 15-re. Ha a kísérleti üzemeltetés jól si­kerül, a szocialista brigádok se­gítségével még tovább lehet rövidíteni a végle­ges átadás határidejét. Verle Győző szerint szeptem­ber elején teljes kapacitás­sal indulhat az erőmű. T. A. élelmezésügyi államtitkár üd­vözölte a vendéget és kísére­tét, majd Cserháti Pál, a ter­melőszövetkezet elnöke tájé­koztatta őket a mezőgazdasági üzem tevékenységéről, a tagság szociális helyzetéről. Pedro Pires ezután megte­kintette Szládik József tsz-tag háztáji gazdaságát, ahol 4000 baromfit nevelnek. A lakosság életkörülményeivel ismerkedve betértek Répást József tsz-tag otthonába is. A vendégek elbe­szélgettek a házigazdával, s nagy tetszéssel szemlélték a kétszintes, korszerűen beren­dezet otthont. Visszafelé jövet Öcsön megtekintettek egy kel­tetőüzemet és-egy baromfi törzstelepet is. A zöld-foki mi­niszterelnök és a delegáció tagjai a látogatás során elbe­szélgettek az egyes üzemrész­legek vezetőivel, dolgozóival, s nagy elismeréssel szóltak a lá­tottakról. MÉSZÉGETŐT TART FEL AZ ASO Újjászületik a verőcemaros! porcelángyár Csütörtöktől villanyvonaton Most még vezetékszabályozás a Tököl—Ráckeve HÉV-vonalon Befejeződött — mint jelen­tettük — a BKV elővárosi vasúti hálózata Tököl—Rác­keve vonalszakaszának vil­lamosítása, amelyen eddig Diesel-vontatású szerelvények közlekedtek. Az utolsó mun­kaműveletek, a felsővezeték utánszabályozása, az üzemi próbák után a jövő héten csütörtökön indul meg a me­netrendszerű forgalom az új villamosított szakaszon, ame­lyen naponta 12—13 ezren utaznak. A Tököl—Ráckeve vonal villamosítása évente csak­nem 14 millió forint költség­megtakarítást eredményez a Diesel-üzemű vontatással szemben, amely főleg az üzemanyag-, a karbantartási és javítási költségekből te­vődik össze. Ily módon a be­ruházás az — új gépház épí­tését is figyelembe véve — három év alatt megtérül. Az utazóközönség számára a ké­nyelmesebb, zajtalanabb, jól fűthető szerelvények, később pedig a sűrűbben és gyorsab­ban közlekedő vonatok jelen­tik a villamosítás előnyeit. Rekonstrukció kezdődött a FIM Kőbányai Porcelángyárá­nak verőcemarosi telepén. A ’munka első fázisa: a' bontás, néhány meglepetést eredmé­nyezett. Kiderült például, hogy a tervezettnél mélyebbre kell építeni az alapokat, mert a lebontott ezüstözőműhely alatt salakkal, ipari hulladék­kal feltöltött talaj húzódik. A másik meglepetés az a régi mészégető kemence volt, amit az ásó hozott napvilágra. A lebontásra ítélt ezüstöző helyett átmenetileg egy mi sík, régi épületben alakítottak ki ilyen célra műhelyt, s itt — a szűkösebb kapacitás miatt — két műszakban dolgoznak az asszonyok. Nem végleg, csak a rekonstrukció befeje­zéséig. Közben elkészültek az épü­let-beruházás kiviteli tervei is: az új, emeletes üzemépület átadási határideje az év vége. Az épületben kapnak helyet a szociális helyiségek — a konyha, az étkezde, a fürdő- öltöző —, s itt alakítják ki az új ezüstözőműhelyt és a kon­denzátorgyártó csarnokot. A termelés megfelelő átcsopor­tosítása után, 1977-ben fel­újítják a régi üzemépületet is. KÖZÉLET Szlane Dolanc, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága Elnöksége Végrehajtó Bizottságának tit­kára pénteken átutazott Bu­dapesten. A Keleti pályaud­varon Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára üdvözölte. Dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának meghívására látogatást tett az NDK-ba, ahol az MSZMP és az NSZEP 1976—77. évek­re szóló együttműködési mun­katervéről tárgyalt.

Next

/
Thumbnails
Contents