Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-07 / 32. szám

SZÁLLÍTÁS ÉJJEL-NAPPAL Eredményes esztendő az 1-es Volán telepén Fejlődő, bővülő üzem Az 1-es Volán Vállalat nagy­kőrösi üzemegysége igen ered­ményesen dolgozott az elmúlt esztendőben: 27 millió 500ezer forintos éves tervét 105,6 szá­zalékra, 29 millió 100 ezer fo­rintra teljesítette. Az üzemegység nagyarányú fejlődését jelzi, hogy míg 1972- ben csak’ 20 millió forint volt éves árbevétele. 1975-ben már jóval meghaladta a 29 millió forintot. — Mi volt a legfontosabb munkájuk a múlt évben? — kérdeztük Horváth Józseftől, az üzemfőnökség igazgatójától. — Kocsi jaink többsége a Nagykőrösi Konzervgyár nyers- és készáruit szállította. A FÜSZÉRT Vállalat megbí­zásából még éjjel is dolgoztak, hogy a nagykőrösi konzerveket az ország minden részébe idő­ben eljuttassák. — Mi vállaltuk a MÉK szö­vetkezeti vállalat áruszállítá­sait is, az ősszel pedig szőlői, mustot és bort fuvaroztunk. Ebben ab esztendőben ugyan­csak hasonló munkát válla­lunk. — Mi mutatja az üzemegy­ség fejlődését? — Korszerű karbantartó mű­helyünk van; 33 műszaki dol­gozóval. A múlt évben olaj­kazánt állítottunk üzembe, s motor- és kerékpártárolót épí­tettünk. — Telepünkön összesen 11 szocialista brigád tevékenyke. dili. Bánki Donát brigádunk munkálkodása alapján most ismét kiérdemli az aranyko- szorút. Dolgozóink évi átlag- keresete 1972-ben 29 ezer 782 forint volt, tavaly pedig már 39 ezer 492 forintot kerestek A múlt évben a nyereségrésze­sedésen kívül 147 ezer forint jutalmat osztottak szét. — Gépkocsivezetőink 120-an vannak, eredményesen vizs­gáztak az új KRESZ-ből. Vál­lalati mérlegünk most készük Nyereségrészesedésként már­ciusban előreláthatólag egy havi bért fizetünk. Kopa László T mcmőjios iái PIACI JELENTES Bő kínálat baromfiból Pénteken közepes piac volt, csak baromfiból volt nagy kí­nálat. A szemestakarmány- piacon a csöves kukorica má­zsája 230—240, a morzsolt 340, a búza literje 3,29—4. a kuko­rica 3 forintért lseit. Az alma ára 6—14, a burgo­nya 3—4, a káposzta 5, a zel­ler 9, a hagyma 12, a karalábé 4,20, a gyökér 11, a sárgarépa 8, a köleskása 22, a szárazbab 11—20, a dió ^0—24 forint volt, A melegágy! zöldpaprikát 4 forintért árulták. A busa hal kilóját 25, az apró kárászét 16 forintért mér­ték. A baromfipiacon a tyúk párja 130—150, a jérce 63— 100, a tyúktojás darabja 1,40 volt. A pémesa piacon a zöldségen, almán, Durgonyán és káposztán kívül í'riss zöldpaprikát is kínál­tak. A PESTME&YEI HÍRLAP KÜLÖN KIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 32. SZÄM 1976. FEBRUAR 7., SZOMBAT Nyelvtanfolyamok a gyárban A termelés lá Országos felmérések mutat­ják: kevesen beszélünk ide­gen nyelveket, s ha szakiro­dalmi tájékoztatásra van szükség, akkor a nagy könyv­tárak magyar nyelvű kiadvá­nyait böngésszük. Ezzel, egye­bek között, a nagyobb váloga­tás lehetőségét is elveszítjük. Nem mentség, ha a magyar nyelv sajátos jellegére, a szel­lemükben kétségtelenül ide­gen nyelvek elsajátításának nehézségeire hivatkozunk, mert hiszen a rokon nyelvet beszélő finnek régen bebi­zonyították: képesek angolul vagy svédül megtanulni. Igaz, nálunk is divattá vált a nyelvtanu­lás, csak éppen a tanul­tak alkalmazásával van­nak problémák. A nyelvtanulás szükséges­ségét már jó évtizede fel­ismerték a Nagykőrösi Kon­zervgyárban. A kezdeti lépé­sek mégis sikertelének vol­tak: a hagyományos okta­tási formákban nem volt elég vonzerő. Ezért 1973 őszén a TIT Pest megyei szervezetének segítségével korszerűbb, audio-vizuális módszereket is alkalmazó tan­folyamokat szerveztek a MÉTE keretében. Dr. Gábor Gyula műszaki főmérnöktől áriról érdeklőd­tünk. mi most a helyzet? Vá­laszában elmondotta, hogy az első, heti kétszer kétórás tan­folyamokat újabbak követ­ték, s 1974-ben már nem a MÉTE, hanem a gyár sze­mélyzeti osztálya szervezte a négy csoport tanfolyamát. Ekkor már lehetővé ,vált. hogy a műszakiakon kí­vül fizikai dolgozók is beiratkozhassanak. Elsősorban a dobozüzem mun­kásai éltek a lehetőséggel, hiszen gyakran dolgoznak együtt angol munkásokkal. Tavaly is két német és egy angol nyelvtanfolyamot indí­tottak 60 résztvevővel. A fel­tételek nagyon kedvezőek: a hallgatók munkaidő-kedvez­ményt kapnak, tandíjat pe­dig csak akkor kell fizetni, ha valaki saját hibájából nem végzi el a tanfolyamot. Am ez is csak 350 forint, ami csupán töredéke a tényleges költségeknek. A nyelvtanulás közvetlen haszna forintokban persze nem mérhető. Mégis hasznosa kezdeményezés, hiszen a kül­földi gépek üzemeltetése, a kutatási eredmények átvéte­le, az együttműködés a kül­földi' munkásokkal, részvé­tel a tudományos rendezvé­nyeken, mind-mind nyelv­tudást követel. Az idei tan­folyamok szervezői dr. Gá­bor Gyula műszaki főmér­nök és Ábrahám Tibor üze­meltetési osztályvezető. elé­gedettek az eredménnyel. A külföldi kapcsolatok várható növekedése, a helybeli mű­szaki értelmiség tájékozódá­sa, kapcsolatai egyre alapo­sabb nyelvismeretet követel­nek. A konzervgyárnak pe­dig nincs szégyenkezni való­ja ezen a területen. Kívánatos lenne, hogy a város valamennyi üzeme követné ezt a példát. Különösen fontos, lenne ez ott. ahol az expbrtmunkák, vagy a külföldi licencek fel- használása. számottevően be­folyásolják a termelési érték alakulását. A TRAKISZ szö­vetkezet már megtette a kez­Arany János és Gyulai Pál barátsága (1.) „Némi szenvedély nélkül képtelen vagyok írni" NEMRÉGEN volt Gyulai Pál születésének másfél százados évfordulója. Országszerte meg­emlékeztek róla ez alkalommal. Elmondták, hogy korának leg­nagyobb kritikusa és egyik leg­jobb szépírója volt.. Arany Já­nos nevét is megemlítették egyik-másik emlékezésben, de azt nem mondták el, hogy ő volt Gyulai eszményképe, ben­ne látta esztétikai elveinek megtestesítőjét. Azt mégkevés- bé emelték ki, hogy Nagykő­rösön sűrűn megfordult, és Arany János borongós arca is felvidult, ha a „kis-nagyem- bert” üdvözölhette családi kö­rében. Ugyanis amilyen nagy és eredeti elme volt Gyulai, ter­mete éppen olyan kicsi volt. Arany is nemegyszer kezdi így hozzáírt levelét: „Kedves ki­csim!’’ „Kicsi Pali!”. Egy ízben meggyanúsították azzal is, hogy a szépen serdülő Arany Juliska kedvéért jár oda. Ezt maga Juliska cáfolta meg. De az bizonyos, hogy Gyulai csak 32 éves korában nősült meg. Nőül vette Petőfi sógornőjét, a szelíd Szendrei Marikát, aki­nek a Nők a tükör előtt című kötetében állított örök emlé­ket, amikor 8 év múltán az or­szágos kolerajárvány elragadta tőle. Nagykőrösön töltött egyik felejthetetlen napját Jókai Mór „Egy nap Arany Jánosnál” cí­mű meleg humorú novellájá­ban írta meg. Domori Anasz­táz a tanári kát matematikusa váratlanul nagy örökséghez jutott, és így lemondott állásá­ról. Nagy vacsora keretében ünnepelték meg búcsúzását, az elhagyott görög templomban, a városi tanács mai étkezdéjé­ben. „Mulattunk bizony mi, és pedig igen jól, rendkívüli dol­gok történtek. Hallottam Bal- lagit énekelni, és láttam Gyu­lai Pált táncolni. Kivel tán­colt? Velem, ő volt a kisasz­szony. Csupa férfitársaság volt, a cigány pedig húzta, tehát táncolni kellett, nekem felvált­va volt Gyulai, hol Salamon Ferenc volt a táncosom. Akkor még a lapok nem írták ki a bálkirálynők nevét, azért jegy­zem fel utólagosan a história számára. És Gyulai szemembe mondd, hogy sohasem látott jobb magyar táncost Hátam­nál .. ;• MINTEGY HUSZONÖT ler vél őrzi Gyulai Pál és Arany János barátságának emlékét. Elsőben még 1853 november 15-én panaszolja Gyulai, hogy nem tud kiadót kapni, Petőfi életrajzára. Jelenti, hogy „Eöt­vös mindenesetre akar velem találkozni, most fedezett fel a magyar irodalomban, mint az egyszeri angol Pestet. Hanem aztán úgy el van ragadtatva, hogy na!”. Fél év múlva vi­szont mentegeti magát: „Az én kedves Juliskámnak azt üze­nem, bocsásson meg. Lehetet­len volt lemennem, s megnéz­nem azt a híres műkedvelő elő­adást. Majd tavasszal valahogy leránduiunk Kemény bácsival (Kemény Zsigmonddal) vala­melyik ünnepre. Addig is jó volna, ha megmondaná apjuk- vagy anyjuknak, hogy far­sangra hozzák fel, vagy egy bálra. Ne fősvénykedjeneli, ap­jukat úgyis gazdagon fizeti Nagykőrös városa, meg a szer­kesztő bácsik ..." Arany Já­nos válaszában vigasztalja a kiadókkal folytatott tárgyalá­sain póruljárt barátját és fon­tos adatokat jegyez fel a maga körösi munkájáról: .,Javítga­tok biz, én öcsém, de mit? Négy osztálybeli tanulónak stilisztikai bűneit heten­ként ...” Szívesen hívja Gyu- laiékat. „Az ígéret szép szó, ér­tem a Körösre kirándulást. Egyéb iránt óhajtjuk, hogy azt az ünnepet, ámbár Juliska ké­zölt Gyulai-kritikát. Szigorú hangját nem nagyon szerették az írók, a szerkesztők. „Ke­mény nemrég tudtomra adta, rjak bármit lapjába, csak kri­tikát ne. Csengery nemrég bár eiég gyöngéden, visszautasítot­ta egy hösszabb kritikai cikke­met. Nem kedvelik modoromat, kivált most, a nemzeti egyet­értés napjaiban. Igaz, hogy kritikámon mindig némi szen­vedély és élesség vonul át, de az is bizonyos, hogy némi fel­indulás, némi szenvedély nél­kül képtelen vagyok írni. Sok hibám van ugyan, de a hiúságot vagy az irodalmi érzékenyke­dést még ellenségeim sem ve­tették soha szememre.” Arany mindent elkövet, hogy Pestre hozhassa Gyulait. Előbb az írói nyugdíjintézet titkársá­gát akat ja megszerezni szá­mára. Ezzel kapcsolatban di- csérőleg említi meg, hogy az a felmondási idő nem lehet olyan nagy akadály Kolozsvá­rott sem. „Körösön is állt az a félévi leköszönés, még is pél­dául én lemondtam ... Hét, az­az hét nappal az új tanév kez­dete előtt, s elfogadták.” ÉRDEKES, hogy Szász Ká­roly is megtámadta egyszer Gyulai bíráló modorát Arany újságjában. „Nem annyira lo­gikátlanságában botránkoztam meg, mint azon körülményen, hogy cikkemet nagyrészt vagy nem értik, vagy nem akarják érteni. Lehetetlen reá nem vá­laszolnom. De ugyan levelem­ben most sem biztat, s alkalr masint azt várod diszkrécióm­tól, hogy felhagyok polémiám­mal.” Arany sietve feleli: „Minden sort kiadok, melynek neved áll alatta (sőt névtele­nül is, ha úgy akarod).” A nyomdák berzenkedése miatt azonban ő is tudatja utolsó le­velében: „En elvileg nem va­gyok ellene a kemény hangú kritikának, de a lapokban kivi­hetetlen. Azért elvül kell küzdnöm: az igazságtól, meg­győződéstől nem távozva, oly szelíden szólni, ahogy csak le­het.” Dr. Törös László (Folytatjuk) deti lépéseket: jelenleg tíz dolgozójuk jár német nyelv­tanfolyami a. Sajnálatos vi­szont, hogy a TIT városi szer­vezete az elmúlt időszakban nem volt képes központilag tanfolyamokat indítani. így a vállalatok magukra vannak utalva. Az érdeklődés pedig olyan nagy, hogy a városi nyelvtanfolyamok megszer­vezése is reális feladattá vált. Csupán a vállalatokkal kel­lene a kedvezmények és a kedvező lehetőségek ügyében szót érteni. Ha lehet, minél hamarabb, mert később bán­kódhatunk mulasztásunkon... Farkas Péter Első a Szabadság Tsz-ben Zárszámadási közgyűlések A nagykőrösi termelőszövet­kezetek idei zárszámadó köz­gyűléseiket az alábbi sorrend­ben és időpontokban tartják: Szabadság Tsz: február 16; Dózsa Tsz: február 17; Arany János Tsz: február 18; Hunya­di Tsz: február 19. Minden tsz közgyűlése dél­előtt 9 órakor az Arany János Művelődési Központ színház­termében lesz Beatkoncert A népszerű Omega együttes hangversenyét rendezik meg február 19-én, csütörtökön es­te 19 órakor az Arany János Művelőlési Központban. A mű­sorban fellép Eszményi Viktó­ria, s Keresztes Tibor. Az ÁFÉSZ felhívása Vásárlási könyvek cseréje Az ÁFÉSZ kéri tagjait, hogy műit évi vásárlási könyveiket február 12-ig cseréljék ki az \ÁFÉSZ Széchenyi téri köz­ponti irodájában, a hivatalos órák alatt. SPORT Ja vuló színvonal kézilabdában A Toldi-sportcsarnokban, a Toldi Kupa teremkézilabda- márkőzéssorozat legutóbbi játéknapján hat férfitalálko­zóra is sor került. A csapa­tok egyre inkább belelendül­nek a játékba és most már több szoros összecsapás is volt. Eredmények: Tiszakécskei VEGYÉPSZER —Nk. Gimnázium 23:20 (10:8). A gimnazista fiúk egyre ja­vulnak, 20:13-ról feljöttek és már csak szoros vereséget szenvedtek. Legjobb dobók: Deák (9), Tóth I. és Menkó (3—3). Nk. Volán—Lajosmizsei KSE 34:24 (14:10). A kupavédő tapasztalt volánosok főleg a II. félidőben voltak jobbak a k>k fiatalt szerepeltető Bács- Kiskun megyei csapat ellen. Ld: Bertalan (10), D. Kovács F. (8), Juhász B. és Ulicsnyj (4-4). Nk. Toldi DSK II.—Lajos- mizse 24:19 (10:9). Végig szo­ros volt az állás, a valamivel fiatalabb toldisok meglepetés­re, de megérdemelten legyőz­ték szomszéd megyei ellenfe­lüket. Ld: Henrik (9), Mező és Trombitás (4—4). Nk. Toldi DSK I.—Ceglédi KÖZGÉP ifi 30:16 (13:10). Szo­ros első félidő után megle­pően biztosan győztek a diá­kok a múlt évi megyei ifi- kupa-győztes ellen. Ld: No- vák (10), Lóránt és Kiss M. (8—8). Üllői KSK—Ceglédi KÖZ­GÉP ifi 31:10 (11:5), Üllő- Bem SE 21:20 (13:9). A férfi teremkézilabda Toldi Kupa állása: 1. Üllői KSK 2. Nk. Kinizsi 3. Nk. Toldi DSK I. 4. Nk. Város­5 ------- 130- 88 10 4 ------- 132- 54 8 5 3 1 1 94- 82 7 gazdálkodás 5. Nk. Volán 6. Bem SE (Cegléd) 7. Nk. Toldi DSK II. 2—1 65- 47 63- 43 4 2 — 2 83- 77 4 3 2 — 1 63-68 4 8. Tiszakécskei VEGYÉP­SZER 4 1 1 2 73- 98 3 9. Lajosmizsei KSE 5 ------- 5 93-126 — 10. Ceglédi KÖZGÉP ifi 3 ------- 3 43- 85 — * 11. Nk. Gimnázium 6 ------- 6 93-158 — SZ OMBATI SPORTMŰSOR Birkózás 0 Budapest: országos ifjúsági szabadfogású KISZ Kupa-via­dal. Kosárlabda Gimnáziumi labdaját/ékte- rem, 15 óra: TRAKIS—Városi Tanács női, 16: 21-es Volán— TRAKIS férfi, 17: DÉMÁSZ— Városi Tanács férfi, 18: Ifjú Gárda—Konzervgyár férfi, 19: Pedagógusok—Gimnázium női városi KISZ-es bajnoki mér­kőzés. Labdarúgás Kecskemét: KTE II.—Nk. Kinizsi barátságos és KSC ifi —Nk. Kinizsi ifi felkészülési kupamérkőzés. / S. Z. ma a moziban? Legenda a nyúlpaprikásról. Szín'es magyar film. Kísérő­műsor: Vadkerti tőke. Előadá­sok kezdete: 5 és 7 órakor. Éjszakai előadás Bolondos újoncok. Előadás kezdete: 21 órakor. Előadás — vetítés előtt Népszerűek a külterületi iskolákban tartott filmvetítések előtti tudományos ismeretterjesztő előadások. Az irodalom, a művészet, a tudomány és a technika számos érdekességéről, újdonságáról hallhatnak beszámolót, tájékoztatót az érdeklő­dők. Képünk a bápomi iskolában készült, ahol Kucsera Er­zsébet a dohányzás ártalmairól beszélt a jelenlevőknek. Várkonyi Pál felvételei t 4 1 teiKeaiK. oenne, nogy uyuiai mozgóvá tehesse magát egy­könnyen,” Gyulait nemsokára arról érte­síti Arany, h9gy „nem sokban múlt, hogy ittnem hagyám Köröst. Hazámba hívtak jó fi­zetésseli de csaknem az egész algimnáziumot magamnak kel­lett volna tanítanom. Ezért nem fogadtam el.” Gyulai 1858-ban apósa kívánságára kénytelen valami tisztességes állást vállalni, így kolozsvári tanár lett, és Aranytól kér ma­gyar irodalmi jegyzetet. Kará­csonyra már „édes, kedves, szép, új arájával” Invitálja Arany: „Szilágyi Sándor há­rom kocsival ment értetek azon estve, melyre kirándulás­tok híresztelve volt. De felsül­tünk biz ott szépen.” MEGFORDULT A HELY­ZET: nemsokára Pestre került Arany János, tudatja a fővárosból az Erdélyben tanárkodé Gyulait, hogy szerkesztőséget vállal. És most már ő ostromolja cikke­kért. „Te vagy az én remé­nyem”. — írja egyik levelében, és valóban Gyulai legtöbbször segít is rajta, sőt később se­gédszerkesztőséget is vállal mellette a Szász-gyerekekkel együtt. így érhette el Arany, hogy nagy elfoglaltsága mel­lett túlnyomórészt sajtóhiba nélkül kerültek ki két folyó­iratának ívei a nyomda alól. Még Kolozsvárról is igyekszik tartani Gyulai a lelket Arany­ban: „legalább kényszerítve léssz dolgozni, küzdeni az új pályán, mely inkább megegye­zik a hajlamaiddal, mint az ed­digi. Azt sem hiszem, hogy Pest költő munkásságodra néz­ve kedvezőtlenebb legyen, mint Körös.” Tehát, amikor már megnyílt ' előtte Pest, Arany mintha már visszavá­gyódott - volna Nagykőrösre. Soká lap nem szívesen kö-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents