Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-06 / 31. szám

1976. FEBRUÄR 6., PÉNTEK K + HÍREK -f HÍREK 4- HÍREK 4 HÍREK §| H HÍREK É HÍREK; 4- HÍREK -f HÍREK -f HÍREK , 1976. február 6. — • Péntek, Dorottya napja. A nap kél 7.06 — nyug­szik 16.32 órakor. A hold kél 9.18 — nyug­szik 23.32 óraikor. 1 Időnként felszakadozó fel­hőzet. számottevő ' csapadék nélkül, főként a hajnali és a reggeli órákban több helyen köd. helyenként zuzmaralera- kodással. Mérsékelt, változó irányú szél. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet ál­talában 0, plusz 5 fok között, a tartósan ködös helyeiken kevéssel fagypont alatt. Távolabbi kilátások kedd reggelig: változóan felhps idő. az időszak második felében országszerte jelentős mennyi­ségű esővel. Az enyheség fo­kozódik. Legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet plusz 3, plusz 7 fok között. Jelentős mennyiségű (legalább 5 mm) csapadék az ország területé­nek 100 százalékán várható az időszak második felében. — Könyvek — könyvtá­raknak. A váci járás 43 könyvtárának készlete tavaly 15 ezer 47T kötettel gyarapo­dott. A kikölcsönzött köny­vek száma 245 ezer 660 yolt. — Készletből — piacra. A nagykőrösi MÉK hűtőházá­ból alma, a temetőhegyi tá­rolóvermekből zöldség kerül I az elárusító standra. Az j utánpótlás az ország más tá- I jairól is érkezik Nagykőrös- ! re. Nemrég jött például há- j rom vagon vöröshagyma. Nádaratás géppel Hat meg3re területén, Üjfehér- tótól Kecskeméti? vágják a ná­dat. Hét nádarató gép és 100 ember végzi ezt a nehéz mun­kát. A nádaratást a Hortobágyi és a Kiskunsági Nemzeti Park területen kezdték, hogy majdan a madarak fészkelését ne zavar­ják. Ebben az idényben egy­millió kétszázezer kéve nád be­takarítására számítanak. — Álló személygépkocsi­nak ütközött. Az 5-ös számú főútvonalon, Dabas határá­ban Paulik Gyula 40 éves kiskundorozsmai lakos, te­hergépkocsival nekiütközött az út jobb oldalán álló Ba­logh Ernő 29 éves szerelő, tiunaharaszti lakos személy- gépkocsijának. A baleset kö­vetkeztében 18 ezer forint értékű kár keletkezett. Milliós lopás A rendőrség felhívása Az Országos Meteorológiai Inté­zet gépkocsivezetője, Spélitz Gá­bor 34 éves büntetett előéletű, bu­dapesti lakos a Magyar Nemzeti Bankból az AF 47—25-ös forgalmi rendszámú fekete Volga M—24 tí­pusú személygépkocsival szállítot­ta az intézet dolgozóinak fizeté­sét, 1 325 400 forintot, miközben a XIII. kerület, Szent István körút és a Rajk László utca keresztező­désében — a pénz felvevőjét és kísérőit fondorlatos módon kiszál­lította a gépkocsiból — és a pénz­zel együtt elhajtott. (A gépkocsit később a rendőrség megtalálta.) Spélitz Gábor személy leírása: körülbelül 173—ISO centiméter ma­gas, testes, kerek arcú, barna, frissen vágott, úgynevezett kefe­hajú. Ruházata: fehér alapon szé­les lila csíkozása ing, dohányszínű ujjatlan mellény, barnás — télie­sített — ballonkabát, kötött gal­lérral. A Budapesti Rendör-fökapitány- ság kéri azokat, akik a bűncse­lekmény elkövetőjét felismerik, vagy tartózkodási helyét ismerik, I értesítsék a legközelebbi rendőrt, Illetve a 123—456-os telefonszámon Jelentkezzenek. ELHUNYT ÖZV. VARGA JENÖNÉ Nyolcvannégy éves korá­ban Moszkvában elhunyt özv. Varga Jenöné, a párt régi tagja, Varga Jenőnek, a Ma­gyar Tanácsköztársaság volt népbiztosának, a világhírű közgazdásznak élet- és har­costársa. ELTEMETTÉK KILIAN JÓZSEFET Csütörtökön a Farkasréti te­metőben mély részvéttel kísér­ték utolsó útjára dr. Kilián Józsefet, a Budapesti Műszaki Egyetem 51 éves korában el­hunyt tanszékvezetőjét, a Szakizervezetek Országos Ta­nácsának tagját. Az egyetemi tanács és az építőmérnöki kar dolgozóinak nevében dr. Ker- kápoly Endre professzor, a kar dékánja méltatta az el­hunyt tudományos és közéleti tevékenységét. — Űj hűtőház. Kétszáz va- gonos hűtőház épül Ceglé­den. Előreláthatólag 1978- ban adják át rendeltetésének. — Jogászbál. Szombaton este 8 órakor rendezik meg a hagyományos farsangi jo­gászbált a váci Fehér ga­lamb étteremben. — Ikladról — Jászberény­be. Az Ipari Műszergyár hű- tőgépmotorokat szállít a Haj­dúsági Iparműveknek. A Viliérttel szerződésük van elektromotorok belföldi for­galmazására. — Üzemi akadémia. A Cement- és Vasbetonipari Művek 1975—76-os üzemi akadémiaprogram jábqm az általános iskola VII—VIII. osztályát huszonegyen végzik el. Ketten vesznek részt ne­hézgépkezelői tanfolyamon, betonelem gyártó szakmunkás vizsgára huszonegyen ké­szülnek. A szakmunkások közül heten középiskolába járnak, huszonötén nemrég végezték el a lánghegesztő taníolyamot. — y- ,« KOSSUTH RADIO 4.25—7.59: Jó reggelt! — Zenés műsor. 8.00: Hírek. Időjárás jelen­tés. 8.05: Műsorismertetés. 8.20: A mai nap kulturális programjából. 8.27: Zenekari muzsika. Közben: 8.55: Berényi György riportja. 9.34: Óvodások műsora. 9.53: Lot­tósorsolás t Közvetítés a 6. heti sorsolásról, Százhalombattáról. 10.00: Hírek. Időjárásjelentés. 10.05 —10.35: Iskolarádió. 10.35: Takáts Gyula versei. 10.40: Mozart: B-dúr szonáta. 11.00: Nemes György mű­sora — műsorokról. 12.00: Déli Krónika. Lottó. 12.20: Játék és muzsika tíz percben. 12.39: Rek­lám. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Népdalcsokor. 14.00: Sztravinszkij- művek. 14.25: „Nyitnikék.” — Kis­iskolások műsora. 15.00: Hírek. Idő járás jelentés. 15.10: Az amatőr zenei mozgalom híradója. 15.59: Hallgatóink figyelmébe! 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Baleset. Szél Júlia dokumentumműsora. 17.00: Hirék. Idő járás jelentés. 17.05: Bemutatjuk új felvételeinket. 17.35: Bihari János verbunkosaiból. 17.50: Hangverseny a Mindenki Zeneiskolája hallgatóinak. 18.25: Üj könyvek. 18.23: Hallgatóink fi­gyelmébe! 18.30: Esti Magazin. 19.15: Don Juan visszatér. Rádió­játék. 20.00: Lemezek közt válo­gatva ... 20.40: Háhn István egye­temi tanárral beszélget Rapcsányi László. 21.00: Hírek. 21.05: Nóták. 21.44: Láttuk, hallottuk — a szín­házban és a moziban. 22.00: Hírek. Idöiáré'ielentés. 22.15: Sporthírek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kiss Imre műsora. 23.30: Régi hí­res énekesek műsorából. 24.00: Hí­rek. időjárásiétentés. «.io: Magyar szerzők művel rézfúvókra. 0.25: Műsorzárás. PETŐFI RADIO 4.23—7.59: A Petőfi rádió reggeli renés műsora. 8.00: Hírek. Időié- rásjelentés. 8.05: Balaton melléki néodalok. 8.30: Hfrelc. 8.33: Klasz- sziktis operettekből. 9.21: Munka­helyi testnevelés. 9.30: Hírek. 9.33: A Fáv egviiftes játszik. 9.S3: Lot- tósorsolásX Közvetítés a 6. heti sorsolásról, Százhalombattáról, in.oo—It.so: A zene huPámhoss-án. 1t.5A: Máriássy Judit írása. 12.00: A német népdal évszázadai. Az NDK rádió ősszfeállítása. 12.30: Hí­rek. 12.33: Leboczky Éva és Kis­hegyi Árpád énekel. 13.00: Nőkről CSÉCSY IMRE TIZENÖT ÉVVEL EZELŐTT, 1961. február 6-án halt meg — 68 éves korában — Csecsy Imre publicista, szerkesztő és író. Budapesten született, 1893 októberében, s itt végezte egyetemi tanulmányait is. Első, 1910-ben publikált írása Kosz­tolányiról szólt. 1913—14-ben ő volt a Galilei kör első titká­ra. A diáknyomorról írt cik­kei miatt rektori megrovást kapott. 1914-ben Habsburg-elle- nes irodalmi és politikai folyó­iratot alapított, Üj Magyar Szemle címmel. 1918 őszén te­vékeny részt vállalt a polgári forradalom előkészítésében és munkájában. Jászi Oszkár tit­kára, minisztériumi sajtófőnö­ke volt, majd a tanácskormány lemondásáig a külügyi nép­biztosságon működött. A Horthy-rendszer éveiben is haladó magatartást tanúsí­tott. 1934-től 193S-ig a polgári baloldal tudományos folyóira­tának, a Századunknak volt felelős szerkesztője, s maga is számos tanulmányt írt. 1943— 44 közt Bajcsy-Zsilinszky End­re Szabad Szó című lapjának a munkatársa. Illegálisan meg­szervezte a Magyar Radikális Pártot, amelynek 1945-től 1948- ig elnöke volt. 1947-ben or­szággyűlési képviselővé válasz­tották; egy ideig az általa ala­pított Haladás, majd a Husza­dik Század főszerkesztője volt. 1949-ben visszavonult a köz­élettől. * 3 — Szakülés. A Magyar Ag­rártudományi Egyesület Pest megyei szervezete hétfőn délután fél 3-kor szakülést tart a dabasi járási hivatal előadótermében. Megtárgyal­ják egyebek közt a mezőgaz­dasági nagyüzemeik felada­tait az ötödik ötéves tervben, valamint az egyesület mun­káját. — A Csizmáskandúr Ceglé­den. Február 9-én délelőtt 10 órakor és délután 2 órakor Cegléden, a Kossuth műve­lődési központban az Állami Bábszínház társulata a Csiz­máskandúr című mesejáté­kot mutatja be a helybeli óvodásoknak és az általános iskolák alsó tagozatos tanu­lóinak. — Fejlődő gyáregység. Lá­damosó- és. tárolóhelyiséget létesített a Penomah ceglédi gyára. Tavaly gépekre, esz­közökre, berendezésekre, járműre négymillió 800 ezer forintot költöttek. — nőknek. 13.30: Hírek. 13.33: A Gyermekrádió műsora. 13.45: Idő­járás- és vízállásjelentés. 14.00: Kettőtől ötig... A Petőfi rádió zenedélutánja. Jó utat! Közben: 14.30— 14.35: Hírek. Körzeti időjá­rásjelentés. 14.45: Elton John fel­vételeiből. 15.30: Hírek. 15.33: Mű­sorismertetés. 15.36: Irodalmi rejt­vényműsor tíz percben az AKV mezőgazdasági könyvesboltjából. 15.46: Rivaldafényben. Közben: 16.30— 16.33: Hírek. 17.00: Az Ifjú­sági Rádió órája. 18.00: Könnyű­zenei olimpia. Elődöntő — V. rész. 18.30: Hírek. 18.33: Máté Péter és a Syrius együttes hangversenye a Fővárosi Művelődési Házban. 19.20: Jó estét, gyerekek! 19.30: Ránki György: Két bors ökröcske — mese zenével. 20.00: Máder László mű­sora. 20.30: Hírek. 20.33: Nemes György műsora — műsorokról. 21.32: Népszerű muzsika — világ­hírű előadók. 22.30: Hírek. 22.33: Liszt: Három hangversenyetűd zongorára. 22.54: Operettrészletek. 24.00: Hírek. Időjárás jelentés. 0.10: Műsorzárás. 3. MŰSOR 14.00: Hírek. 14.03: Műsorismer­tetés. 14.05: Hangversenynaptár. 14.19: Rimszkij-Korszakov: Az aranykakas. Háromfelvonásos opera. Közben: 16.00: Hírek. 16.31: Hangszerszólók. 17.05: Dienes Gyöngyi, Törő Gábor és a sárréti néni együttes énekkara énekel. 17.20: Zenekari muzsika. Közben: 18.00: Hírek. 19.15: Iskolarádió. 19.30: Hírek. 19.33: Julius Katehen Brahms-műveket zongorázik. 20.20: A montreux-1 dzsesszfesztivál fel­vételeiből. 21.00: A BBC szimfo­nikus zenekarának hangversenye. Közben: 21.33: Az Ifjújáéi Rádió műsora. 23.05: Hírek. Időjárás je­lentés. 23.20: Műsorzárás. TELEVÍZIÓ 9.00: Tévétorna. 9.05: Iskolatévé. Földrajz (ált. isk. 6. oszt.). Bal­kán-félsziget. 11.30: Paoírsárkánv. 12.10: Francia nyelv (közénisk. II. oszt.}. En Francais. Kiadó vidéki ház. 14.55: Iskolatévé. Földrajz. 16.40: Iránv az egyetem! Előkészí­tő a felsőfokú felvételi vizsgák­Januárban bonyolították le a megye középiskoláiban a Ki tud többet a Szovjetunió­ról?, vetélkedő házi verse­nyeit. Negyvenhét középisko­la nevezett be a versenybe, a gimnáziumok és szakközépis­koláik mellett 15 szakmunkás­.,Pesti regény! Mit lehet ír­ni Pestről? Ordinäre passzió, mint az állatkínzás. De meg­próbáljuk.” — E sorokat 1913. vízkereszt napján írta Krúdy Gyula Kiss Józsefhez, A Hét nagy tekintélyű szerkesztőjé­hez, abból az alkalomból, hogy a lap ekkor kezdte el közölni Krúdy egyik legéret­tebb regényét, A vörös pos­takocsit. Krúdy a Nyírségből jött Pestre, a millennium évében, 1896-ban. „Vidéki” volt — de a századforduló és a vi­lágháború előtti évek Buda­pestjét senki nem ismerte jobban nála. Készült a nagy, a mindent egyetlen műben összefoglaló „pesti regény”-re amelyet ugyan látszólag nem tartott érdemesnek megírni, de mégis állandóan írt, no­velláiban, regényeiben, s vé­gül is megírt, ha nem is egyet­len könyvben, hanem sok­ban. Ezek egyike a halála évé­ben, 1933-ban, a Pesti Napló­ban folytatásokban megje­lent regény, a Rezeda Káz- mér szép élete. (A regény ek­kor még az így történt 1914- ben címet viselte.) A cselek­mény két évet fog át: 1912- től 1914-ig, az első világhá­ború kitöréséig kíséri figye­lemmel Krúdy egyik kedves hősének, a hírlapíró Rezeda Kázmérnak, a korabeli Pest jelíegzete figurájának kaland­jait. Nincs senki Krúdy prózaíró társai között, aki a pest.! éffc- tet ennyire szélességében és mélységében tagoltan, reális megfigyeléseken, társadalmi ellentmondások, különbségek felismerésén alapuló írói meg­látásokban tudta volna kive­títeni. Valóságlátásban csak egy lírikus: Ady Endre volt a társa. Meglepő, milyen egyezések figyelhetők meg Krúdy prózatémái és Ady verstémái között; néha még a kifejezéseik is hasonlíta­ra. Exponenciális és logaritmikus egyenletek. 17.28: Hírek. 17.35: Ej, haj, száll az ének ... Válogatás 30 év úttöröctalaiból. 17.45: Melyiket az ötezerből. Pályaválasztási mű­sor gyerekeknek. 12.- Csőszerelők. 18.00: Galga menti napok. Pa­rasztfiatalok. II. rész. 18.30: öt perc meteorológia. 18.35: Minden­ki közlekedik. Közlekedési műsor. 18.50: Olajvidék. Eiportfilm. 19.10: Reklámműsor. 19.15: Esti mese. Ma 18.50-kor a tévében: képző intézet és 3 középisko­lai kollégium fiataljai vetél­kedtek a megyei döntőbe ju­tásért A Pest megyei Tanács mű­velődésügyi osztályától ka­pott tájékoztató szerint sok­száz fiatal vett részt a házi versenyeken. Az iskolákban 4 Napjainkban reneszánszát éli Krúdy. Nem e színházi beszámoló feladata e kultusz okainak elemzése, de annyit mégis el kell mondani, hogy Kríidy stílusát rendkívül mo­dernnek érezzük. Míg kortár­sai közül sokan ma már alig olvashatóan ódivatúnak tűn­nek, az ő prózája olyan, mintha már a modern re­génytechnikák ismeretében dolgozott volna. Színpadi miivé feldolgozni akár a Rezeda Kázmér szép életét, akár más Krúdy-köny- vet, roppant nehéz vállalkozás. E könyvek sajátságos értéke ugyanis többnyire eredendően epikus vonásokból adódik, s a leíró részek, a belső monoló­gok, az emlékező tudatfolya­mok, a légkörteremtő hason­lat- és jelzőhalmozások nehe­zen fordíthatók át drámai esz­közökké. Kapás Dezső (aki Krúdy 1919-ben írt s kézirat­ban maradt szinpadi művét, A vörös postakocsi az író által dramatizált változatát néhány éve színre vitte a Vígszínház­ban), most erre a rettenetesen nehéz feladatra vállalkozott. „Játék a régi szép Budapest­ről” — ezt az alcímet adta a dramatizálásnak, melynek szö­vegét maga írta, Krúdy több műve részleteinek felhaszná­lásával. (Legnagyobb részt a Rezeda Kázmér szép élete anyagára támaszkodott, de felhasználta > A vörös postako­csi, a Nagy kópé, az Asszony­ságok díja, a Boldogult úrfiko- romban részleteit, figuráit, s novellákból is merített.) Amit átvehetett, az jószerével nem volt több, mint a figurák s a dialógusok. Hogy Krúdy vilá­gát megteremtse, kisegítő meg­oldásokhoz kellett folyamod­nia. Részint a díszlettel, a ru­hákkal, a kellékekkel idézte meg Krúdy rendkívül fontos leírásainak hangulatát, részint átemelt az elmondandó szö­vegbe a belső monológok 19.30: Tv-híradó. 20.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 20.05: Wolfgang Kohlhsase és Rita Zim­mer: Hal négyesben. Vígjáték két részben. A József Attila Színház előadása, felvételről. (14 éven fe­lülieknek!) 21.55: Tv-híradó, 3. 22.05: Reklámműsor. 22.10: Tele­sport. A XII. téli olimpiáról je­lentjük. — Jégkorong, összefogla­ló. Közvetítés Innsbruckból. 2. MŰSOR: 20.00: Telesport. A XII. téli olimpiáról jelentjük. — Biatlon. Szánkó. Gyorskorcsolya. Közvetítés Innsbruckból. 21.00: Tv-liíradó, 2. 21.20: Finnugor kong­resszus. Riportfilm. IL tagú .csapatok versenyeztek egymással. A megyei döntőket február­ban tartják Budapesten, Ceg­léden és Vácott. Négy cso­portban versenyeznek majd egymással a döntőbe jutott csapatok. anyagából is. Így a színpadon egy századfordulói, szecessziós holmikból összehordott halmaz lesz a díszlet (van itt ócska konflistól csillárig, komódtól spanyolfalig, szobrocskáktól súlyos függönyökig minden), s ebben a zsúfolt közegben mo­zognak a figurák: Rezeda, Re­zeda korábbi énje, s a Beteges öregúr (aki maga Krúdy volt a Rezeda Kázmér írása ide­jén); Császár Fruzsina, Reze­da szeretője; Jánoska, a nyil­vánosház tulajdonosnője. Re­zeda már-már anyaszerű ked­vese; Szilvia, Rézi, Dóri, Júlia, Rezeda szeretői, s még egy sor figura. A kérdés csupán az: maga a darab szövege, a figu­rák, a kellékek, a jelmezek, s a rendezés fel tudják-e idézni Krúdyt, műveinek világát, s főként mondanivalóját? Jelen vsn-c ebben az elő­adásban Krúdy? — a kérdés így szól. Nos, Kapás Dezső nem mindenhol képes zökke­nőmentesen megoldani a drá­ma állandó belső és külső mozgásokban előrehaladó me­netének váltásait. Problémái vannak színészei be- és kime­netelének megoldásaiban is. Zavaró, hogy Rezeda időnként önmaga narrátora, majd máso­ké, majd mások az övé, s nem ártott volna a mellékszá­lakat — az Asszonyságok dijá­ból ide átvett, a darabot vé­gigvacsorázó temetkezési vál­lalkozót, a Beteges öregurat »vagy Rezeda szeretőit — kissé stabilabban beíeszőni a dráma alapanyagába. Végül is az a Krúdy, aki világosan látta, milyen a háború előtti Pest, akinek nem voltak illúziói er­ről a magyar valóságról, aki tudta, hogy háborúba roha­nunk, s ez értelmetlen hábo­rú lesz, és aki — éppen a Re­zeda Kázmérban — kimondta: a magyar tömegek jelentős ré­sze is lelkesedett a háborúért, mert 1914-ben még nem tudta, miről is van izó —, nos, ez a Krúdy eléggé hiányzik a csü­törtök este először bemutatott előadásból. A színpadi műben — mint­egy kiegészítésként, hangulati támpontként, mondanivalók aláhúzásának szándékával — hat-nyolc Ady-vers /megzenésí­tett változata hangzik el. Ezek a szongokként alkalmazott versek — Darvas Ferenc ze­néjével — többnyire jól egv- beillenek Krúdy prózáiéval. Jó gondolat volt Kapás Dezső­től, hogy beiktatta őket; kü­lönösen az Egii ócska konflis­ban, s az Emlékezés egy nyár­éjszakára kap ielentős drama­turgiai funkciót, s ezek meg­oldása is a legjobb. Kiváló színészek sora teszi emlékezetessé a vígszínházi előadást. Darvas Iván valószí­nűleg a legeszményibb vá­lasztás Rezeda Kázmér szere­pére; Ruttkay Éva kerek egé­szet formál, Császár Fruzsina meglehetősen mozaikszerűen dramatizált alakjából; Toma- nek Nándor egyszerre rezonőr, jelképes figura és narrátor (amellett remekül énekel), Be­teges öregúrként; Tahi Tóth László, a Regényes fiatalem­ber, azaz Rezeda ifjúkori énje, jól érzékelteti az alak tükör voltát; Tábori Nóra, Schubert Éva, Békés Rita, valamint Bordán Irén és Bánfalvi Ág- nep főiskolai hallgatók plasz­tikusan rajzolják meg egy-egy Rezeda-szerető alakját, s a vendégként fellépő Psota Irén a darab talán legemberibb fi­guráját formálja meg Johan- na-Jánoska szerepében. Dré­gely László már méltatott díszlete, Wieber Marianne kór­ós jellemfestő erejű kosztüm­jei alapvető fontosságú ténye­zői az előadásnak. Takács István Olajvidék Riportfilm. Amint azt a szerkesztő, Balogh Judit el­mondta lapunk olvasói számára, ezt a filmet a szverdlovszki stúdió készítette a szovjet televízió számára, s onnan kapta meg a magyar tévé. — Melyik olajvidékról vám, szó? — A tyumeniről, arról a ma már százötvenmillió tonna olajat adó olajvidékről, ahol 1959-ben még semmi sem volt. Ma — a termelést szolgáló berendezéseken kívül — lakóte­lepek, utak tarkítják a tájat, a környező tajgát. Erről csodá­latos légi felvételeket is láthatnak a nézők. Ha csak az útra gondolunk ezen a hatalmas kiterjedésű nyugat-szibériai tá­jon, ahol erdő erdővel olvad össze, elképzelhetjük milyen gi­gászi munkát kellett — s kell ma is — végezni azért, hogy az Itt dolgozók és családjuk emberi körülmények között él­hessenek, s össze legyenek kötve más vidékekkel is. Az egyik légi felvételen például láthatóak a teherautók, amint építő­anyagot szállítanak az úton, s egyszerre csak az útnak vége, a folytatás ebből az anyagiból fog épülni. — A Rádióújság Horizont szerkesztőségről tesz említést — A tévé politikai főszerkesztőségén belül most alakult meg a Horizont szerkesztősége — ez a film első jelentkezé­sünk —, amelynek műsorait minden héten láthatja majd a tévénézők tábora. Feladatunk az, hogy saját készítésű és más tévék által forgatott filmjelentések segítségével mutassuk be a baráti szocialista országok életét, az azokban folyó építő- munkát, Legközelebb arra fogunk választ adni egy filmmel, hogy sírnak-e a nyírfák. BŐR-CSÓNAKKAL AZ ÓCEÁNON Nemrég északi sarki körülmények között bocsátottak vízre az ír­országi Crossliavenbcn egy banánalakúi fából és bőrből készült csó­nakot, amelyen öt ember szeretné a nyáron keresztülhajózni az At­lanti-óceánt. A négyezer mérfölües, négy hónapra tervezett utat május 16-án akarják megkezdeni. A csónakot Crosshavenben építették, a hozzá való bőrt pedig cég adta, amelynek reklámcélokra is szolgál az expe­díció. Egy, az időszámításunk szerinti VI. századból való, „A navigáció” cimü kézirat irj’a le az írországi szent utazását. Severin, az expedíció vezetője ezt a kéziratot használta fel az útvonal megtervezésére. Az expedíció útja során érinteni fogja a Feröer-szigeteUet, Izlandot és Grönlandot is, végső úticélja pedig az új-fundlandi Labrador lesz. nah. műsora Rezeda Kázmér szép élete Játék Krúdy Gyula művei nyomán a Vígszínházban i í. i Ki tud többet a Szovjetunióról? megyei középiskolákban

Next

/
Thumbnails
Contents