Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-05 / 30. szám

1976. FEBRUÁR 5.. CSÜTÖRTÖK MBcrsi W xEmiím Délegyházán, a dunavarsányi Petőfi Tsz konzervüzemében naponta mintegy 20 ezer 15 . - ___. .. dekagrammos ecetes tormát ké szítenek a teli időszakban. Ezenkívül nyugati megrendelésre torma- lisztet es -pelyhet is gyártanak. Nagy Iván felvétele Építkezések hét és fél millió értékben A nagykátai tanácsi vállalat tervei Nagykátán a nagyközségi tanács építőipari költségvetési üzenje 1969-ben alakult. Négy- százezer forint forgóalappal s a legszükségesebb felszerelés­sel láttak munkához. És ma? Jó szakmunkások, korszerű gépek, szállítóeszközök, túl­teljesített építési terv jellem­zi a nagykátai tanácsi vállala­tot. Tavaly például felépítet­ték az 50 személyes tápiósze- csői óvodát, elkezdték az MHSZ járási kiképző központ­jának építését, segítettek a Ceglédi Építőipari Vállalat­nak, hogy Nagykátán határ­időre elkészíthessék az 54 új állami lakást, 350 ezer forint értékű munkát végeztek. Nevelés, mozgósítás, érdekvédelem Pártmegbízatásuk: a szakszervezeti munka Az' MSZMP XI. kongresszu­sán a Központi Bizottság be­számolója megállapította: „A szakszervezetekben tevékeny­kedő kommunisták fontos fel­adata, hogy segítsék a szak­szervezetek politikai, mozgal­mi jellegének fejlesztését; a dolgozók körében folytatott politikai felvilágosító munkát, a munkásosztály világnézeté­nek terjesztését, a munkahe­lyi demokrácia kibontakozta­tását, a dolgozók felelősség- érzetének növelését a társada­lom ügyei iránt." A fenti idézetből világosan kitűnik, hogy a szakszervezet­ben tevékenykedni, a szak- szervezeti munkát segíteni fontos pártmegbizatás a kom­munisták számára. Törökbá­linton, a Mechanikai Művek­ben arra a kérdésre kerestünk választ, hogyan vesznek részt a vállalat kommunistái a szakszervezeti munkában, ho­gyan segítik és irányítják egy- egy kapott feladat során ezt a fontos politikai munkát. Vélemény a munkásgyűlések előtt Agárdi Zoltánná, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára elmondotta, hogy a szakszervezeti tanácsban elő­ször mindig a komunistákkal beszélik meg a különböző párthatározatok, irányelvek, politikai feladatok végrehajtá­sának módját, s azután a pártonkívüli aktívák bevoná­sával látnak munkához. A szakszervezeti tanácson belül mintegy két évtizede műkö­dik a kommunista csoport. Az itt dolgozó kommunisták tevé­kenysége biztosíték arra, hogy a párt politikája a szakszer­vezeti munka minden területén érvényesüljön. A kommunis­ták nevelik a pártonkívüli dol­gozókat, részt vesznek a kü­lönböző gazdasági és politikai feladatok megvalósításában és a szakszervezeti aktívák közöt­ti pártépítésért is ők felelnek. A munkahelyi demokrácia kibontakoztatását szolgáló fó­rumok biztosítása is jelentős szakszervezeti feladat. Tavaly novemberben például újítási ankétot szerveztek, ahol az újító tevékenység eredmé­nyeit és teendőit beszélték meg. Ma már az is rendszeres gyakorlattá vált. hogy mun­kásgyűlések előtt kikérik a dolgozók véleményét, kérdé­seiket eljuttatják a gazdasági vezetőkhöz, akik így felkészül­ten tudnak válaszolni a gyű­léseken a dolgozók javaslatai­ra, problémáira. Februárban az egyes gyáregységekben lesz­nek munkásgyűlések, s az elő­készületi munkákat is már ez­zel a módszerrel kezdték meg A szakszervezetnek nemcsak az a feladata, hogy a sajátos mozgalmi eszközeivel segítse végrehajtani és megvalósítani a különböző politikai határo­zatokat, az üzem előtt álló gazdasági célkitűzéseket, nem kisebb jelentőségű, az ér­dekvédelmi feladatok ellátása sem. Figyelemmel kíséri a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek alakulását, számos kérdésben, fontos döntéseknél, javaslattevő, véleményezési, egyetértési, sőt vétójoga is A védőruhától az alkatrészellátásig Magyar Mihályné, a szak- szervezeti tanácson belül mű­ködő kommunista csoport ve­zetője és egyben a kondenzá­tor gyáregység műhelybizott­sági titkára. Információs je­lentéseket, műhelybizottsági jegyzőkönyveket vesz elő an­nak bizonyítására, hogy az „alulról jövő” információk, a dolgozók, a különböző munka­helyek gondjai, problémái, a szakszervezeten keresztül ho­gyan jutnak el az illetékes gazdasági vezetőkhöz, és azok hogyan reagálnak a felvetett problémákra. — A szakszervezetben dol­gozó kommunistákról csak annyit — mondja Magyar Mi­hályné —, hogy kiválóan lát­ják el feladatukat, becsületes, őszinte, nyílt légitört teremte­nek maguk körül, megfelelő politikai felkészültséggel em­ber és tudatformáló szerepet töltenek be a mindennapi mozgalmi munka során. — Műhelybizottságunk ha­vonta egy alkalommal tart megbeszélést, a bizottság tag­jai és a bizalmiak mellett ese­tenként egy-egy gazdasági ve­zető is részt vesz a megbe­szélésen. Rendszerint az ak­tuális, soron következő gaz­dasági feladatokról ad tájékoz­tatást. Az értekezleten felme­rült problémákat írásban to­vábbítjuk a vállalati szakszer­vezeti bizottságnak, ők aztán az illetékes gazdasági veze­tőkkel megbeszélik a kérdése­ket. íme, néhány kiragadott példa a tavalyi problémák közül: a dolgozók nagyon rossznak tartják a menük mi­nőségét, aztán védőruha, munkaruha ügyében kémek intézkedést. Ez a jelentés ar­ról szól, hogy a lakatos szak­munkások bérc alacsony, emitt pedig szódás ballont kérnek a dolgozók. Egy másik kritikai megjegyzés: az egyik üzem­részben vontatott az anyag- és alkatrészellátás. Itt pedig azt olvashatja, hogy az autóbusz a Százhalombattáról jövő dolgo­I zókat nem várja meg, ezért kérik a szakszervezetet, és _ a vállalatvezetést, hogy intéz­kedjünk. — Hogyan reagálnak a gaz­dasági vezetők ezekre a kér­désekre? Több százan vállalati buszon — Gazdasági vezetőink segí­tőkészek, és a lehetőségeikhez mérten azonnal intézkednek. A fenti példák többsége is már rég megoldódott. Véle­ményem szerint a gazdasági vezetés igényli is az ilyen jel­legű Szakszervezeti munkát. Például tavaly júliusban a szakszervezet munkavédelmi felmérést végzett az üzemben, arra keresett választ, hogy milyen korszerűsítésre, illetve jobb műszaki feltételek bizto­sítására lenne szükség az egyes gyáregységekben. Tóth András 1972 óta párt­tag, 1968 óta a szakszervezeti bizottság tagja, előtte pedig hosszú évekig műhelybizott­sági titkár volt. — Mi a feladata a szak- szervezetben ? —’ A szakszervezeti bizott­ságban kulturális és propa­gandaügyekkel foglalkozom, ezen belül elsősorban a szak- szervezeti politikai oktatás szervezésével. Tavaly körül­belül 280-an vettek részt ok­tatásban, az idén már 400 je­lentkező volt. Különösen a szocialista brigádok tagjai ak­tívak. Aktivitásukban a ve­lük együtt dolgozó kommunis­ták munkája is benne van. — Mit csinál, ha egy dolgo­zó valamilyen panasszal, problémával fordiul önhöz? — Odamegyek az illetékes vezetőhöz és igyekszünk megoldani a kérdést. — Kulturális téren most mi­lyen feladatokat lát el? — Az áprilisban megrende­zésre kerülő kiállítás mellett most a, kirándulások , ügyét szorgalmazzuk. Évente a mű­helybizottságok kezdeménye­zésére 600—700 dolgozó megy el a vállalati autóbusszal ki­rándulni. Eddig ők határoz­ták meg, hogy hova mennek. Az idén már mi állítjuk ösz- sze ezeknek az országjáró ki­rándulásoknak az útvonalait Foglalkozni az emberekkel Halászná Kurdi Ilona a fej­lesztési főosztály munkatársa, a szakszervezeti bizottság if­júsági felelőse. — Milyen érdekvédelmi fel­adatokat oldották meg a kö­zelmúltban? — Az ősszel 49 új fiatal ér­telmiségi — közgazdász, üzem­mérnök, mérnök — került a vállalathoz. Ez bizonyos bér- feszültséget okozott a régi — de korukra nézve fiatal — és az újonnan jött kezdő szak* emberek között. Felkerestem a vezérigazgatót, elmondtam neki a problémát. — Mi volt a válasz? — Jó néhány régi dolgozó kapott fizetésemelést. — Most mit csinál? — Az ifjúsági törvény szel­lemében vezérigazgatói utasí­tás írja elő. hogy fokozott fi­gyelemmel kell kísérni a kéz- dő, 5 évnél nem hosszabb munkaviszonnyal rendelkező fiatalokat. A kezdő szakmun­kásoknál találtunk bizonyos bérproblémákat. Felmértük a helyzetet, listát állítottunk össze. A vállalat szakszerve­zeti bizottsága leadja a mun­kaügyi osztálynak, hogy vizs­gálják meg az ügyet, és in­tézkedjenek. — Bízik benne? — Feltétlenül. — Szereti ezt a pártmegbi- zatását? — Igen, én nagyon szeretek az emberekkel foglalkozni, tö­rődni. Igaz, hogy nem mindig sikerül maradéktalanul elvé­gezni mindent, de nekem örö­met jelent dolgozni a közös­ségért. És én úgy érzem, hogy ez nagyon komoly, felelősség teljes pártmegbizatás. Igaza van. K. Gy. M. Nemcsak építéssel foglalko­zik az üzem, sokfajta szol­gáltatása közül a legújabb a szemétszállítás. Kár, hogy ritkák — A nyáron tájékoztattuk a lakosságot az új szolgálta­tásról — mondja Halmos Jó- zsefné, a költségvetési üzem főkönyvelője. — Szeptember­ben pedig hozzáfogtunk a munkához. Három lovas kocsi járja a községet, hetenként egyszer jutnak el egy utcába (Nagykátának 122 utcája van), és minden ház elől elviszik a szemetet. — Mennyi térítést fizetnek a lakosok? — Lakásonként 20 forint az egyhavi díj. Persze, nem min­denki fogadta lelkesedéssel az új szolgáltatást. Voltak, akik sokallták ezt az összeget. Érdeklődtünk néhány nagy­kátai házban, mi az emberek véleménye. Íme néhány meg­jegyzés : — Az árát nem sajnáljuk, csak az a kár, hogy ritkán jön felénk a kocsi, nem árta­na, ha hetenként kétszer for­dulna az utcában. — Nekünk hamarjában nem volt annyi tartályunk, hogy az egész heti szemét belefért volna. Inkább hátravisszük az udvarba, ahogyan régebben is tettük. Látszólag egyszerű — Miért nem gépkocsival szállítják a szemetet, hiszen a három fuvaros egyévi mun­kadíjából csaknem futná egy autóra? — kérdeztük a költ­ségvetési üzemben. — Igen, látszólag egyszerű lenne a megoldás, csakhogy a gyakorlatban nem válna be. Egy gépkocsi kevés lenne, a másikra pedig nincs pénzünk; továbbá, a község földútjai nem alkalmasak arra, hogy naponta közlekedjen rajtuk a súlyos szemétszállító autó — világosít fel a főkönyvelő. Egy-egy új dolog kezdetét persze mindig kételyek kísé­rik. Bármennyire is kritiku­san nézik néhányan az új nagykátai szolgáltatást, min­denki tárgyilagosan elismeri: figyelemreméltó állomása ez a község fejlődésének. A szemétszállítási díjakból nem nagyon jut jövedelemhez az építőipari költségvetési üzem, amelynek fő profilja mégiscsak az építés. A beszél­getés végén visszatérünk az építőipari tevékenységhez. Nem többre az erőnél — És az idei tervek? — Munkáslétszámunkat 12- vel szeretnénk bővíteni, ehhez pedig arányosan megemeljük a feladattervet is. Az idén hét és fél millió forint értékű munkát kívánunk elvégezni. Megrendelés lenne több is, de erőnkön felül nem tudunk vállalni. A legnagyobb mun­ka az ezer személyre főző nagykátai gyermekélelmezési konyha felépítése lesz. Befe­jezzük az MHSZ-kiképző- központot, felújítjuk az iskolát és megrendelést kaptunk egy iskolai napközi kialakítására is. K. K. Gy. A szem és betegségei t Az egészségügyi világnap idei központi témái Tegnap ülést tartott az egészségügyi felvilágosítás társadalmi tanácsa. Az egész­ségügyi felvilágosítási köz­pontban megtartott plenáris ülésen az egészségnevelésnek a vakság és a csökkentlátás leküzdésében betöltött szere­péről tanácskoztak. Idén, április 7-én lesz az egészségügyi világnap, amely ezúttal a vakság és csökkentlátás gyógyítását, megelőzését állítja középpont­ba. Tjr. Bencsik Rózsa tanár­segéd előadásában elsősorban a szembetegségek felkutatásá­ról és az ezzel kapcsolatos fel- világosító munkáról beszélt. . A tanácskozáson — ame­lyen az orvosokon és egész­ségügyi szakembereken kívül néhány más tárca képviselői is jelen voltak — nagy hang­súllyal szóltak arról, hogy szükség lenne a 40 éves kor fölöttiek kötelező szemszűrővizsgálatára. Az egészségügyi világnap szellemében felhívták a fi­gyelmet a különböző munka­helyeken, illetve az otthonok­ban a szemsérülést okozó ve­szélyforrások felszámolására, a balesetveszélyes gyermek- játékok árusításénak meg­szüntetésére. Sok szó esett ar­ról is, hogy a rendszeres al­koholfogyasztás és dohányzás együttesen kétoldali látóideg­gyulladáshoz, súlyosabb eset­ben Látóideg-sorvadáshoz ve­zet. Egy barátom mesélte, nem írom ki a ne­vét, mert még megrohannák a tv, az orvo­sok és ne adj isten, a pszichológusok, akik hajlamosak minden főre ötkötetes elméleti konstrukciót kidolgozni. . (Más törekvésük úgysincs.) — Mindenfélére szokták mondani hogy ha­todik érzék, hát nekem az van. De nem ám akármilyen, olyan, hogy határozott érzete­ket is kelt. Ezek az érzetek, tisztesség ne es­sék szólván, a faromon keletkeznek. Talán azért, mert máshol már nincs számukra hely. Először egy borbélyüzletben éreztem. Ak­koriban még ki volt írva ezekben az, hogy ÖNTUDATOS DOLGOZÓ NEM FOGAD EL BORRAVALÓT. Nos, befejezte a szakkáder a borotváiéit és egyszerre határozott nyo­mást éreztem — érzékeltem — és­pedig egy forintos nagyságú ke­rek helyen. Mivel a nyomás idegesí­tett, odanyúltam, kezembe akadt a pénztárcám, önkéntelenül elővettem egy fo­rintost, a szakkáder • azt mondotta, hogy „Váljék egészségére” és tényleg az érzet meg­szűnt. Ez a fajta pénzfelismerés fejlődött ki elő­ször, a gyakorlat miatt egyre nagyobb pon­tossággal, érzékletességgel. Például eleinte a két forintot két egyforintos nagyságú ke­rek nyomásnak érzékeltem, de azután egyet­len kétforintos nagyságú érzet jelentkezett. Ma már orvosnál és autószerelőnél hatá­rozottan érzékelem a legfinomabb formai elemeket is. Két Kossuthot, vagy egy Adyt a legprecízebb rajzolatokkal, sőt a múltkor egy vízvezeték-szerelő álldogálása alkalmá­ból, isten tudja miért, de nem is Kossuth, hanem viharban száguldó háromlovas szé­násszekér ábrája realizálódott a faromon, még az ostor személyes hajlata is tizedmil- liméter pontossággal, akárcsak egy rézmet­szeten. Azt lehetne mondani, hogy a hatodik érzé­kemet valamiféle szükséglet és hasznosság alakította ki, mert ugyebár így pontosan tudok hálámnak kifejezést adni, nem ke­vesebbet, mint amennyi a jóindulatot bizto­sítja, és nem többet, saját anyagi helyze­tem rovására. Lehet, hogy kezdetben érze­teim és a hasznosság valóban összekapcso­lódtak, mintegy másodlagos reflexként, , de később már ez nem volt nyilvánvaló. Pél­dául lemértek nekem 'egy kiló almát és én éreztem a faromon 1 forint hatvanöt fil­lért (az ötfilléres érzete lyukas volt, mint hajdan a pénzdarab) — dehát miféle ész­szerű cselekedet forrása lehetett ez? Szól­tam, hogy rossz az a mérleg, no amit én kap­tam! Az idegeim felsrófolódtak, fari érze­teim úgy ugráltak, mint egy taxaméter, pillanatok alatt 300 forintot mutattak, és valóban aznap nem is tudtam dolgozni. Az­óta a boltosoknál érzeteimet csak mérésre szorítom, nem bosszankodom, türelemmel vá­rom, hogy elhalványuljanak. Kivételt képez­nek bizonyos árucikkek, amikor az érzet előre jelentkezik. Kérdem: van bőrkabát? Mondják, nincs. Faromon száguld a sze­kér a viharban, előrántom a százast, van bőrkabát. Mármost sajnálom, van benne valami pro­fán. de érzeteim érzelmi ügyekben is je­lentkeznek, mit csináljak, bizony ugyanott. GOMBO PÁL: ..ZET Érzet @ Beszélgetek egy csinos nővel és egyszerre kirajzolódik azon a bizonyos helyen egy pohár pezsgő képe, még pezseg is. Nosza rendelek, a nő pupillája kellemesen kitágul. Akkor, mint egy moziban, érzékelem a vet- , kezését, előttem áll az aktja, merész leszek a szavaimban, ez kacajos fogadtatásra talál és akkor vált a rajzolat, lakást mintáz, benne puha dupla ággyal, már bocsánat, le­hervadok, mert ilyennel nem rendelkezem. Óvatosan rákérdezek, hátha a saját laká­sára gondol, de nem, ekkor sétát javasolok a friss erdőben, mire a nő a hátsó részemen felöltözik, én persze mondom, hogy el is fe­lejtettem, dolgom van, sürgős, elbúcsúzom és a faromon egy női cipőorr lenyomatát érzem, bizony. Még bonyolultabbak közügyi érzeteim. Mondjuk az igazgatóm behívat és megkér­dezi, hogyan jövök ki a főmérnökkel? Az ér­tékelési helyen a főmérnök eltorzult képe je­lentkezik, olyan mint Drakula. No jó, az em­ber sokat megtesz a karrierjéért, mondom hogy a főmérnök összeférhetetlen, önző, tudatlan bonc. Mikor két Adyt érzek, abba­hagyom és hálát adok különleges képessé­geimért a sorsnak, Igenám, de másnap hí­vat a párttitkár. Megkérdi ő is, mi a véle­ményem a főmérnökről. És bocsánat, a hát­sómon kirajzolódik a főmérnök, feje felet; glória, egyik kezében eke szarva, másik kezében számítógép, szemében szocialista öntudat. No jó, elkezdem mondani. Egy­szerre csak új érzet támad, a káderlapo­mon mozog egy kéz és sorra írja a szava­kat: „megalkuvó, törtető, kétszínű”. Hűha, ez beszélt az igazgatóval, aki rám hivatko­zott. Mondom erre, hogy én csak egy tévelygő pártonkívüli vagyok, lehet hogy nem jó', látom a dolgokat, mert a főmérnök ilyer is, olyan is, meg az igazgató úgyszintén. N: és mit/ érek el? A káderlapon csak folytató­dik a szöveg: „vezető állásra alkalmatlan" Hát lehet így érzeteimmal kapcsolatban hasznosságról beszélni? Már gondoltam arra is, hogy állást változ­tatok, olyant keresek, ahol hasznosíthatom különleges képességeimet, mondjuk a nép ellenőrzésnél? Te mit tanácsolsz? ... Én erre azt mondtam neki, bizony azt tennéd jól, akkor nemcsak közhasznúvá válnál, hanem erkölcsileg is rendbejönnél, míg így érzeteid tönkremennek. Erre ő lesü­tötte a szemét és azt mondta: „Bocsáss meg, de most csak azt érzem, hogy te csak min­denféle cikkeket akarsz írni felvilágosítá­saim nyomán, már érzetem is van egynek a címére: «Érzet»”. Hát igen. De nem tudom, mi lesz vele. A feleségem azt mondja, beszéljem rá egy ope­rációra, legyen ismét normális. Hát önök mit gondolnak? Várom hozzászólásaikat „Pszichológusok kíméljenek” jeligére a fű* kiadóba. 1 1 Tormapehely és -liszt

Next

/
Thumbnails
Contents