Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-05 / 30. szám

2 1976. FEBRUAR 5., CSÜTÖRTÖK "vAíiWrn) A Francia Kommunista Párt XXII. kongresszusa Szolidárisak vagyunk azokkal a pártokkal, amelyek már bebizonyították a szocializmus felsőbbrendűségét GEORGES MARCH AIS REFERÁTUMA A Francia Kommunista Párt XXII. kongresszusának első napján Jean Gardá­nak, Se.ne-Saint-Denis megye pártszervezete titkárának megnyitó szavai után Georges Marchais főtitkár terjesztette elő á központi bizottság beszá­molóját. Marchais több mint négyórás referátumában min­denekelőtt részletesen elemez­te Franciaország jelenlegi helyzetét. Rámutatott, hogy a válság egyre súlyosabb mére­teket ölt és nemcsak a mun­kásosztályt sújtja, hanem a társadalom más rétegeit is. A munkanélküliség nemzeti csa­pássá vált: a teljes és részle­ges munkanélküliség együtt­véve ( csaknem kétmillió dol­gozót érint közvetlenül, csa­ládtagjaikkal együtt pedig mintegy 7—8 millió franciát, A monopolista államkapitalizmus válsága Rendkívül súlyos az egész nemzetgazdaság helyzete: a termelési kapacitás egyharma- da kihasználatlan, az ipar egynegyedét külföldi tőke el­lenőrzi, és egyre nőnek az or­szág külföldi adósságai is. Georges Marchais ezután hangsúlyozta: az ország igazi ura ma az a 25 vezető pénz­ügyi és ipari csoport, amely tulajdonképpen kezében tartja a gazdaság irányítását, és a trösztök igazgatóságaiban mintegy 30 személyé a döntő szó. Ez a maroknyi kaszt dönt ma minden fontos kérdésről, a politikai hatalom pedig szorosan összefonódott ezzel a szűk kizsákmányoló réteggel. A válság tehát nemcsak gaz­dasági, hanem politikai és tár­sadalmi válság is, magának a monopolista államkapitaliz­musnak a válsága. Az FKP főtitkára a továb­biakban kifejtette: a nemzet­közi monopoltőke ma arra tö­rekszik, hogy az amerikai im­perializmus vezetésével fo­kozza a kapitalista integrációt, és gazdasági, pénzügyi, politi­Georges Marchais, az FKP fő­titkára a szónoki emelvényen. kai és' katonai téren egy új atlantista tömböt kovácsoljon össze. Ezt az irányzatot — hangsúlyozta Marchais — elő­segíti a jelenlegi kínai vezetők külpolitikája is, akik állan­dóan támadják az enyhülést, Angolában az Egyesült Álla­mokkal és Zaire-ral alkotnak közös frontot az angolai nép­pel szemben. Támogatják a német imperializmus ultráit és trösztök Kis-Európájának politikai és katonai unióját óhajtják. Georges Marchais bírálta a francia kormány jelenlegi kül­politikáját és rámutatott, hogy az beleilleszkedik az Egyesült Államok nemzetközi straté­giájába. Az FKP hagyomá­nyaihoz híven továbbra is tel­jes erejével harcol azért — szögezte le az FKP főtitkára —, hogy Franciaország meg­őrizze függetlenségét és szuve­renitását, és arra szólít fel minden demokratát és hazafit, hogy vegyen részt ebben a küzdelemben. Kiút: a mélyreható politikai és társadalmi változás Marchais ezután hangsú­lyozta, hogy a jelenlegi vál­ságból csak úgy lehet kijutni, ha mélyreható politikai és tár­sadalmi változás történik az országban. Rámutatott, hogy a szocializmus építésének két döntő feltétele egyrészt a ter­melési eszközök és a pénzügyi hálózat köztulajdonba vétele, másrészt az, hogy a politikai hatalom a dolgozó nép kezé­ben legyen. Szólt a proletárdiktatúra problémáiról, többek között kifejtette a demokrácia fon­tosságát. A dolgozók közül a munkásosztály a legnagyobb számú, a legharcosabb, a küzdelemben leggazdagabb ta­pasztalatokkal rendelkezik, el kell foglalnia a megfelelő he­lyét a szocialista államban és ott döntő szerepet kell játsza­nia. Marchais ezután rámutatott, hogy az utóbbi időszakban a nemzetközi erőviszonyok je­lentősen megváltoztak, és a demokrácia és a szocializmus erői számára kedvezőbbekké váltak. Utalt Marchais a chilei és a portugáliai események tanul­ságaira is, és kijelentette: azokból azt a következtetést kell levonni, hogy állandóan óvakodni kell két veszélytől. Az egyik veszély abban áll, hogy nem a megfelelő idő­pontban tesznek lépéseket a gazdasági és a politikai struk­túrák demokratikus átalakítá­sára, nem olyankor, amikor arra már megérettek a felté­telek. A másik veszély pedig az, hogy kalandor jelszavakkal és akciókkal, amelvek nem fe­lelnek meg a reális lehetősé­geknek. a forradalmi erők el­szigetelődnek és vereséget szenvednek. A szocialista realitások formái Marchais a továbbiakban azt hangoztatta, hogy az FKP olyan utat javasol a szocializ­mus felépítésére, amely a francia sajátosságoknak meg­felelő. Ez azonban nem áll el­lentétben azzal a ténnyel, hogy megvannak a szocializ­mus általános egyetemes tör­vényei. Ilyenek a nagy terme­lési eszközök kollektív tulaj­dona, a tervgazdálkodás, a dolgozók hatalma, az egész or­szág életének demokratizálá­sa s a tudományos szocializ­mus elveit követő előőrs — párt vezető befolyása. Ezeknek az elveknek a gyakorlati megvalósulása azonban elke­rülhetetlenül nagyobb külön­böző formákat ölt. Máris bi­zonyos különbözőség mutatko­zik a szocialista realitásban. A szocializmusnak különböző vonásai vannak a Szovietunió- ban és Vietnamban, Magyar- országon és Kubában, az NDK-ban és Jugoszláviában. S minél több ország lép a szo­cialista útra, a szocialista rea­litás különbözősége csak fo­kozódni fog. Nincs tehát és nem is létezhet a szocializ­musnak olyan modellje, ame­lyet az egyik országról gé­piesen át lehetne másolni a másikra. Hasonló a helyzet a szocializmushoz vezető utak­nál és a harc módszereiben is. Marchais hangsúlyozta: a különbözőség nem jeleníti a többi kommunista párttal való szolidaritás meggyengülését. Nagy közös céljaink vámnak. Közös doktrínánk, közös ellen­felünk. A szocializmusnak ugyanaz a szenvedélye hat át bennünket. S azok a pártok, amelyek már sikerrel vezet­ték országukat a szocializmus­hoz, milyen gigászi művet va­lósítottak meg. Mennyire be­bizonyították immár a szocia­lizmus felsőbbrendűségét! A Szovjetunióban a szocializmus valósította meg azt a hatalmas történelmi haladást, amit az jelent, hogy eltűnt a kizsák­mányolás, hatalmas gazdasá­got hoztak létre, amely válsá­gok nélkül, munkanélküliség nélkül, száguldó áremelkedé­sek nélkül fejlődik. Jelentősen emelkedett az életszínvonal. A szocializmus tette lehetővé Kubában, hogy feltűnően rö­vid idő alatt felszámolják az éhséget, a korrupciót, a mun­kanélküliséget, a faji megkü­lönböztetést és lenyűgöző sí - kereket érjenek el az iparosí­tás és az egészségügy, az analfabetizmus elleni harc te­rületén. Igen, mi szolidárisak vagyunk azokkal a pártokkal, amelyek végrehajtották ezit a nagy művet! Együttműködés Ne számítson ránk a reak­ció, hogy megszakítjuk ezt a szolidaritást. Ellenkezőleg. Őr­ködni fogunk annak fejleszté­sén és elszántan fogunk küz­deni a szovjetellenesség ellen és azok ellen a hazugságok és rágalmaik . ellen, amelyekkel állandóan elárasztják a szocia­lista országokat A szocializmus befolyásának és tekintélyének növelésében akarunk segíteni akkor is, amikor őszintén kifejtjük ál­láspontunkat mindarról, amit tévesnek tartunk az egyik vagy másik szocialista ország gyakorlatában. De mint már mondtam, közös élveink van­nak s ugyanaz az ideálunk, az eszményünk, a szocializ­mus. S ami még fontosabb: a szocializmus immár 14 szocia­lista ország élő valósága. Marchais ezután az FKP és a nemzetközi kommunista mozgalom kapcsolatairól szól­va hangsúlyozta: ha nézet- eltérések merülnek is fel egyik vagy másik kérdésben, ezek nem akadályozhatják meg a testvérpártok közös állásfog­lalását nemzetközi téren, kü­lönösen ha az antiimperialis- ta harc alapvető problémáiról van szó. Az FKP oszthatatlan­nak tartja a proletár interha- ciönalizmust. Ugyanajvkor új, elevenebb és hatékonyabb formák között akarjuk folytatni együttmű­ködésünket a testvérpártokkal, olyan formák között, amelyek megfelelnek a mozgalmunk ál­tal elért szakasz követelmé­nyeinek. ­A francia nép uniójának tengelye a baloldali egység Marchais ezután rámutatott: a francia nép uniójának jel­szava a mélyreható változások megvalósításához nélkülözhe­tetlen széles tömegmozgalom kialakítását szolgálja. Ennek az uniónak világos alapja a baloldali pártok közös kor­mányprogramja. Ez az unió harci szövetség, mert csak az államvezetés élén álló oli­garchia elleni határozott és makacs osztályharc útján ér­heti el céljait. Ennek a széles körű uniónak tengelye a közös programon alapuló baloldali egység. Az FKP ezt az egységet tartós együttműködésnek tekinti, amely fennmarad majd a szo­cializmus építése során is. Mind a francia nép unióján, mind a baloldali unión belül feltétlenül szükség van a kom­munisták vezető befolyására. A szocialista pártról szólva Marchais kifejtette: a szocia­lista párt reformista párt és ezért szükség van az állandó éberségre. Mindazonáltal he­lyes volt, hogy az FKP szövet­séget kötött a szocialistákkal a közös program alapján, mert a baloldali erők egységére fel­tétlenül szükség van a társa­dalom átalakításához. Marchais referátuma után megkezdődött a vita a kong­resszus elé terjesztett okmány­tervezet felett. Párbeszédre törekszünk a munkásmozgalom valamennyi áramlatával Marceiino Camacho spanyol szakszervereti vezető nyilatkozata „Párbeszédre törekszünk a munkásmozgalom valamennyi áramlatával azért, hogy olyan »alkotmányozó munkáskong­resszust« hívjunk össze, ame­lyen megalakíthatnánk az egységes és szabadon válasz­tott szakszervezeti szövetsé­get” — jelentette ki Marceii­no Camacho, az Expresso cí­mű lisszaboni hetilap közel­múltban Madridban járt fő- szerkesztőjének. A spanyol szakszervezeti ve­zető az interjú során elmond­ta. hogy a spanyol munkásbi­zottságok „erős befolyást” gyakorolnak a munkásmozga­lom egészére. A félig legáli­san, félig illegálisan tevékeny­kedő bizottságokban együtt dolgoznak kommunisták. Tir- no Galvan szocialistái, a Munka Pártjának aktivistái, keresztények és még karlisták is. A spanyol dolgozók legutób­bi nagyszabású harcairól szól­va Camacho elmondta: küz­delmük célja az, hogy kikény- szerítsék a bérbefagyasztás feloldását és azt, hogy az árak emelkedésének megfelelően emeljék fizetésüket is. A 14 évi fogságából nemrég kisza­badult szakszervezeti vezető hozzáfűzte, hogy egyes kate­góriáknak máris sikerült meg­törniük a bérbefagyasztás „je­gét”. Djibouti gyermekrablás Véres záróakkord A francia katonaság véres beavatkozása vetett véget az Afar és Issza területen másfél napja tartó gyermekrablási akciónak. A nagy erőket fel­vonultató francia katonaság mesterlövészei szerdán dél­után megtámadták a Szomá­liái határon tartózkodó gyer­mekrablókat és kiszabadítot­ták túszaikat. Az akció 8 em­ber — közöttük egy túsz éle­tébe került. Négy másik gyer­mek megsebesült, közülük kettőnek súlyos az állapota — jelentették be Djiboutiban. A francia mesterlövészek megölték a „Szomáli-part Fel- szabadítási Frontja” mozgalom négy fegyveresét, valamint a mozgalom másik két tagját, akik a hatóságokkal folytatott tárgyalásokra érkeztek a ha­tárkörzetbe. Életét vesztette az iskolabusz vezetője is. Előzmény: A Szomáli-part I Felszabadítási Frontja (FLCS) fegyveresei kedden reggel Dji­boutiban hatalmukba kerítet­tek egy iskolabuszt, amely harminc, 6—12 éves francia gyermeket szállított. Az AFP .. értesülése szerint a buszt Szo­máliába akarták irányítani, de a francia katonaság a határon feltartóztatta őket. Tárgyalá­sok kezdődtek a szervezet fegyveresei és a francia Afar és Issza terület főbiztosa kö­zött. A szervezet tagjai túszaik szabadon bocsátása fejében követelték, hogy Franciaország feltétel nélkül ismerje el e tengerentúli területének füg­getlenségét és azonnal bocsás­sa szabadon az összes politikai bebörtönzöttet. A tárgyalások szerda délutánig nem vezettek eredményre, s a francia kato­naság ekkor lépett akcióba. Városi pártkonferencia Moszkvában Szerdán a szovjet főváros­ban megnyitották a 22. váro­si pártkonferenciát, amelyen részt vesz Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és több más szov­jet vezető. A moszkvai városi pár bkon f erenc i a csütörtökön folytatja munkáját. A részt­vevők megválasztják Moszkva delegátusait az SZKP XXV. kongresszusára. Kaukázus hadgyakorlat Bonyolult időjárási viszonyok között Szerdán a Szovjetunióban hadtest nagyságrendi erőkkel folytatódtak a „Kaukázus” fedőnevű hadgyakorlatok. Az egységek és az alegységek bo­nyolult időjárási viszonyok közepette teljesítették az elé­jük tűzött feladatokat. A had­gyakorlatokon részt vesznek a bolgár, a romáin, a jugoszláv, a görög és a török fegyveres erők megfigyelői. OLOF RYDBECK svéd ENSZ-nagykövet, Waldheim főtitkárnak a nyugat-szaha- rai viszállyal foglalkozó kü­lönmegbízott ja szerdán Mad­ridban megkezdte küldetését. KAMBODZSA Parlamenti választások március 20-án Kambodzsában március 20- án parlamenti választásokat tartanak — közölte szerdán a Phnom Penh-i rádió. Hu Nim, a kambodzsai tájékoztatás-és propagandaügyi miniszter a rádióban bejelentette, hogy az új kambodzsai nemzetgyűlés­nek 250 tagja lesz. A parla­mentnek ezt'a létszámát és a választások megtartását Kam­bodzsa január 5-én életbe­léptetett űj alkotmánya írta elő. Az alaptörvény értelmében, az új kambodzsai nemzetgyű­lésben 150-en képviselik majd a parasztikat, ötvenen a mun­kásokat és más dolgozókat és ötvenen pedig a forradalmi hadsereget. Bél-vietnami napió (3) Chum-chum, dai és a lehetőségek „Népünk aranyon ül és köz­ben éhezik” — írta egyik szá­mában a Saigon Giai Phong, a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front napilapja. Csakugyan? — érdeklődöm a lap főszerkesztőjétől, To Hód­tól és két másik vezető szer­kesztőjétől: Bui Thanh Tung- tól, valamint Ngo Duy Trinh- töl. — Meggyőződésünk, hogy a két országrész egyesítésével hatalmas lehetőségeink nyíl­nak a szocialista haza felvirá­goztatására — hangzik a vá­lasz. — Vegyük csak Dél pél­dáját. Cukorrépából például a vetésterület 1960-tól fokoza­tosan csökkent, a felszabadu­lásig majdnem egynegyedére. Csaknem teljesen behozatalra szorultunk cukorból. Vagy idézzük a kaucsukültetvények statisztikáját? Sok százezer hektáron termeltük a gumi alapanyagát, s 1960-ban Dél- Vietnam még 50 millió dollár értékben exportált kaucsukot. Ám az ültetvények lassan el­öregedtek, sokat teljesen ki­pusztítottak a vegyiamyagok, mivel a hazafias erők feltéte­lezett állásait szüntelenül tá­madták az amerikaiak, s a kaucsukfák alatt csakugyan kedvező alkalom kínálkozott pihenőre, forradalmi bázisok létesítésére. Cantho városa a Mekong- deltavidék egyik központja. Tartományi székhely, 187 ki­lométerre Saigontól délre. Nguyen Van Luu, a tartomá­nyi pártbizottság első titkára így tájékoztat: — Tartományunk 1,4 millió lakosa legnagyobbrészt a me­zőgazdaságban tevékenykedik. Nálunk azelőtt sem volt sok nagybirtokos, így ez nem okoz gondot. Annál inkább a tudati nevelés, a szocialista termelési módszerek alapjainak megte­remtése. Egy-két hektáros ker­tekben gazdálkodnak paraszt­jaink, rizst és déligyümölcsöt termelnek, de ahhoz még nem szoktak hozzá — pontosabban fogalmazva, a háború évtize­deiben elszoktak tőle —, hogy a saját szükségletükön felül a piacra is termeljenek. Már sokfelé próbáljuk szervezni a termelőszövetkezetek kezdetle­gesebb formáit a társulásokat. De a jövő más teendőket is tartogat. Tartományunkban például kitűnő alkalom kínál­kozik mezőgazdasági feldolgo­zó üzemeik létesítésére, hogy termékeinket: az ananászt, na­rancsot, a másutt nemigen is­mert chum-chumot, a dalt, az­tán a banánt, a kókuszt és a mandarint feldolgozva is érté­kesíthessük. Saigoni beszélgetőpartne­reim az újraegyesítés teendői­vel kapcsolatban hangsúlyoz­ták: igaz ugyan, hogy a szocia­lizmus építésében Észak meg­előzte Délt, de az amerikai ag- resszorral és a bábrezsimekkel szembeni ellenállásban a két országrész lakossága teljes mértékben együttműködött. (Találkoztam Saigonban a Thieu-rezsim egy volt állam­titkárával. Az egyik legfonto­sabb minisztériumban töltött be magas tisztséget, s titokban a hazafiakkal tartott. Titkát sikerült megőriznie, akárcsak azt a családi jellegű körülmé­nyét, hogy két fivére a nép­hadsereg ezredese. Bizonyára nem ö az egyetlen, aki az áp­rilis 30-i világraszóló győzel­met ilyen módon segítette ...) Vitathatatlan, hogy a lakos­ság többsége délen még nincs pontosan tisztában azzal, mit jelent a szocializmus. Az első, a legfontosabb: eloszlatni a kételyeket, s mindig konkrétan agitálni — mondja a Vietna­mi Dolgozók Pártja Dél-viet- nami Irodájának egyik tiszt­ségviselője. De jó remények­kel kecsegtetnek a kerttulaj­donosok társulásai és a halas­tavak mentén már rövidesen munkához látó halászszövet­kezetek. Ho Si Minh-városban szer­zett élményeim között sokáig emlékezetes marad a munkás sportklubban tett látogatásom. Lám, olyan intézmény is akad Délen, amely jellegzetesen szocialista és rendkívül nép­szerű. Csaknem hetven éve létesült a sportklub, amely a francia hódítás idején bejárata fölött hirdette: „Vietnamiaknak a bemenet tilos!’’ Az amerikaiak tiszti sportteleppé fejlesztet­ték: a teniszpályákon, a sport- csarnokokban, elegáns klub­jában és uszodájában csak az U. S. Army és a saigoni had­sereg főtisztjei, valamint a ve­lük szorosan együttműködő komprádor burzsoázia tagjai találtak kikapcsolódásra. A saigoni katonai közigaz­gatási bizottság nyomban a felszabadulás után a forradal­mi szakszervezetek tulajdoná­ba adta a sporttelepet. Novem­berben felfrissítették a felsze­relést, helyrehozták a háborús károkat. A 20 ezer négyzetmé­teres területen ma három te­niszpályán, három uszodában, egy hatalmas pingpongcsar­nokban, egy ökölvívócsamok- ban, két tollaslabdateremben, röplabda- és labdarúgópályá­kon tölthetik el a szabad időt Saigon dolgozói. Élnek is az alkalommal: egyetlen decem­beri vasárnapon csaknem tíz­ezren keresték fel a klubot. Barátságos olvasótermében csupa fiatal. Többnek a kezé­ben ott látom Ho Si Minh vég­rendeletét. Észak ajándéka. S igazán nem a csattanó, csu­pán a történelmi igazság ked­véért írom le: a kis formátu­mú könyvecske hazánkban készült, budapesti nyomdában. Gyapay Dénes (Vége) » 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents