Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-29 / 51. szám
CECL Hin A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A—ceglédi japás és részere XX. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1976. FEBRUÁR 29., VASÁRNAP Eredményesen dolgozott az abonyi népfrontbizottság Szervezés, akciók, fórumok Nagy érdeklődés nyilvánult meg a falugyűlés iránt Abonyban, a művelődési ház színháztermében. Az elnökségben helyet foglalt Cyöre Sándor, az Elnöki Tanács tagja, országgyűlési képviselő, Baíla János, a járási pártbizottság első titkára, Inzsel Ottó, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa, Erdélyi Gábor, a járási hivatal elnökhelyettese és dr. Somodi István, a nagyközségi pártbizottság titkára. Szabó Sándor, a nagyközségi népfrontbizottság elnöke, a mozgalom negyvenéves múltját méltatta, majd a helybeli testület munkáját értékelte. Részt vettek az országgyűlési és tanácstagi választások előkészítésében, a békemozgalmi és szolidaritási rendezvények, a társadalmi munka szervezésében, a községfejlesztési tervek megvalósításában. Tevékenységükhöz az MSZMP nagyközségi bizottságától, a községi tanácstól és a társadalmi szervektől sok segítséget kaptak. A népfrontbizottság és a községben élő nők kapcsolata akkor erősödött meg, amikor megalakították a nőbizottságot. Kiemelkedő esemény volt a dolgozó nők 1974-ben megtartott fóruma. Az érdeklődők a vezetőktől választ kaptak közös és egyéni gondjaikra. Akkor került előtérbe egyebek között a gyermekgondozáson levő nők művelődési igényeinek kielégítése, bekapcsolódásuk a közéletbe. Klubot nyitnak a kismamák részére, éppen most szervezik. Sokat foglalkozott a népfrontbizottság a vidékre járó dolgozók körülményeinek vizsgálatával, a velük kialakult kapcsolat bővítésével, és sikerült is előbbre lépnie. Ügy döntöttek, hogy a jövőben azokra a fórumokra, melyeken a község fejlesztésével, a lakosság gondjaival foglalkoznak, meghívják az érintett vidéki üzemek, vállalatok vezetőit és tájékoztatják őket. A művelődéspolitikai feladatok végrehajtásából is részt vállalt a népfrontbizottság. Megnyitották a népfront zene- és múzeumbaráti körének helyiségét, ahol rendszeres összejöveteleket és sok kiállítást rendeztek már. Figyelemre méltóan dolgozik a helytörténészcsoport, több tagjának munkája kapott rangos elismerést, országos és megyei díjat. A kör közreműködésével lett szép és vonzó a felszabadulási emlékmű környezete, közbenjárásuk eredménye a szociális otthon udvarán álló Kazinczy Ferenc-szobor. A zenebaráti kör sok szocialista brigádjának és zenét kedvelő embernek nyújtott élményt, számos rangos rendezvénnyel. Cézár Owerkovcz lengyel zongoraművész, budapesti és székesfehérvári fellépése előtt, Abonyban hangversenyezett. A nagyközségben rendezték meg a Chopin-zongoraverseny döntőjét. A negyedik ötéves terv idején Abony sokat fejlődött, és ebben jelentős részük volt a népfront aktivistáinak, a mozgalom részvevőinek. Ebben az időszakban épült a vízmű, bővült a villanyhálózat, több mint négy kilométer szilárd burkolatú út épült, autóparkoló-hely készült. A lakosság lelkes támogatásával, 22 ezer méter hosszú betonjárdával gyarapodott a település. Megkezdődött a belvíz'elvézető rendszer kiépítése, emelkedett az óvodai helyek száma, ifjúsági tábor épült Salgóbányán, felújították és korszerűsítették az iskolákat és a bölcsődét. Üj tornaterem készült a Somogyi Imre és sportudvar a Gyulai Gaál Miklós általános iskolában. Magasabb terméshozamokat értek el a termelőszövetkezetek, korszerűsödtek és növekvő termelési értékeket állítottak elő az ipari üzemek. A lakosság társadalmi1 munkájának értéke meghaladta a 17 millió forintot. Tanácstagi beszámolók Március 1-én, holnap, Cegléden, több helyen lesz tanácstagi beszámoló, este hat órai kezdettel. A 4. körzet lakóinak a Gubo- di utcában, a KISZ városi bizottságán tartja tanácstagi beszámolóját Gyigor József. A 6. és 7. körzetbelieknek, a Mészáros Lőrinc iskolában, Kiss András, és Nyújtó Ferenc, a 21. körzet lakóinak a közgazda- sági szakközépiskolában dr. Csapó István, a 32. körzet választópolgárainak a Városgazdálkodási Vállalatnál ifj. Darányi István, a 43. körzetbelieknek a Kossuth Művelődési Központban Tokaji András, az 58. körzet lakóinak a talajjavító vállalatnál Győré Sándor. A 68. körzetben lakóknak a Ger- je-telepi iskolában Hörömpő István, a 78. körzetbeliek számára a MEZŐGÉP Vállalatnál Nagy István tart tanácstagi beszámolót. Este fél hat órakor kezdődik a 17. körzetbelieknek a mező- gazdasági szakközépiskolában Bársony Ferenc tanácstag beszámolója. TEKE Ceglédi győzelmek a második fordulóban A népfrontbizottság elnökének beszámolója után Szűcs László tanácselnök az V. ötéves terv feladatairól tájékoztatta a jelenlevőket, majd a részvevők mondották el véleményeiket a hallottakról és az általános gondokról. Bállá János elismerését fejezte ki a mozgalom részvevőinek jó munkájukért. A falugyűlésen megválasztották az új népfrontbizottságot és a megyei küldötteket. A nagyközségi bizottság elnöke ismét Szabó Sándor, helyettese Babcsán József né, ifj. Drávay József és Retkes István, titkára dr. Horinka László lett. Gy. F. Zöldségbolt nyílik a lakótelepen A lakosság jobb gyümölcsös zöldségellátása érdekében a MÉK — a Belkereskedelmi Minisztérium támogatásával — hat korszerű gyümölcs- és zöldségboltot létesít a megyében, Cegléden, Nagykőrösön, Dobáson, Dánszentmiklöson, Erden és Tápiószelén. A modern hűtőkapacitással és korszerű berendezéssel ellátott, üvegfalú boltok építési és felszerelési költsége egyenként több mint 600 ezer forint. A vállalat termelési osztály- vezetője, Irházi Gyula elmondotta, hogy az új ceglédi üzlet a víztorony mellett, a Károlyi- lakótelepen nyílik meg a tavasszal. K. L. Tanácstagi beszámolóra Öt év - negyvenegymillió forint Ceglédre telepedett az este. Kerülgetik az emberek a Pesti úti tócsákat... Micsoda télvége, ekkora sarat! Tanácstagi beszámolót hallgatni igyekeznek az 56. és az 57. körzet lakói Cegléden, a talajjavító vállalat Pesti úti tanácstermébe. Társadalmi összefogás A meghívóban jelzett időpontra szinte minden hely foglalt. Megérkezett a két tanácstag is, Kürti András, a városi tanács elnöke és Barak József, a nyomdatelep nyugdíjas vezetője. Kettőjük nevében, a tanácselnöké a szó. Nagy figyelem kíséri a részletes, mindenre kiterjedő beszámolót, a IV. ötéves terv ceglédi eredményeiről. A több mint 1800 lakás, a három mély fúrású kút, a két főnyomóvezeték, a villany- és gázvezeték-hálózat, a kilencszáz ágyas kórház, az óvoda és bölcsőde, a középiskolás kollégium, s lehetne még sorolnunk, mind az elmúlt öt év során készült. Az iparfejlesztés kiterjedt az ÉVIG ceglédi gyárára, a PE- NOMAH-nál sok minden változott s változik a jövőben is. Ide települt a hordógyár, épülőfélben az AFIT-szerviz és a tejüzem. Csaknem egymilliárd forintot fordítottak városfejlesztésre, a lakosság pedig öt év alatt 41 millió forint társadalmi munkával segített. Kürti András elmondta, ez az ötéves terv is lakáscentrikus lesz Cegléden, de a közlekedésen és a szolgáltatás helyzetén is szeretnének javítani. Földforgaió teherautók Elsőként Barak József a Hollós utca és környéke csatornázásáról, vízrendezéséről szól hozzá a tájékoztatóhoz, majd ötvös János a Pesti út csapadékvíz-elvezetéséről beszél, s Benczik Lászlónak is van róla mondanivalója. — Jobb minőségű facsemete kellene a fásításhoz — jegyzi meg Jakab József, a Kereszt utcából. — A faültető akció során kapottak közül kevés eredt meg. Dani György a Szél utcában lakók bosszúságáról ad hírt, de mint kiderül, nemcsak egy utca lakói vallják: a hatalmas teherautóknak, ha épp nem célfuvar kényszeríti őket, nincs keresnivalójuk a földes kis utcákban. Felszántják az úttestet száraz időben is, most meg még jobban. A Kereszt utcában lakó Tóth Imre véleménye: — Cegléd virágos, gondozott kis utcáiban néha nagy rendbontást visznek végbe a behemót járművek. Az embernek elmegy a kedve a ház előtti kiskert gondozásától, az úttest rendezésétől. Kérdések, kérések — Szeretnénk, ha az Urbán Pál utcában is készülne járda. Mi, az utca fiatal lakói, szívesen dolgozunk társadalmi munkában — indítványozza Sze- beni Károly. Dogosi János vízvezetéket kér a Kiserdő utcai lakóknak: — Lesznek az árokásásra vállalkozók. — A gázvezeték építéséről, továbbhaladásáról is jó lenne többet tudnunk — szól Szarka József. Vörös Pálné a szociális otthonban élők kérését tolmácsolja. ★ Az, hogy sokan szót kértek, azt jelenti, hogy a ceglédiek törődnek környezetükkel, a város fejlődésével. És mint szavaikból kiderült, készek érte hozni újabb áldozatokat is. E. K. Tisztítják a kutat Megkezdte a ceglédi strandfürdő lermálkútjának tisztítását a Vízkutató és Fúró Vállalat. A terv szerint, március elejére végez a munkával. Apátl-Tóth Sándor felvétele Kitették a rokkáját Fonóházak világa Kinek helye az ajtónál, kinek a kemencénél Folytatódott a tekézők csapatbajnoksága, a második fordulóban mindkét csapat itthon játszott, s nyert. i NB II mérkőzésen: KÖZGÉP SE—V. Ikarus 7:1 2557:2485 Jók: Sárik (435), Murányi (434), Nyíri (431), Molnár (430), Varga (428). A KÖZGÉP visz- szavágott a múlt évben, Cegléden elszenvedett vereségért, biztosan fektette kétvállra ellenfelét. NB Ill-ban: Bem SE—Bp. Gázgyár 6:2 2562:2404 Jók: Hldgyvig (460), Tarsoly (440), Hollósi (439), Nagy (431). A vendégek két egyéni győzelmet el tudtak érni, holott ősz-, szességében a Bem SE több fát ütött, mint a KÖZGÉP, a Gázgyár pedig kevesebbet, mint az Ikarus. A következő fordulóban idegenben, Budapesten játszanak a ceglédiek: a KÖZGÉP SE a Bp. Postással, a Bem SE a Csavarárugyárral méri össze erejét. (u.) A FONÓ a valamikor lenézett és üldözött népi kultúra egyik tartozéka volt. Szerette a fiatalság, melyet.. vonzásában tartott: ifjak, lányok, szórakozási alkalmak hiányában, ott verődtek össze. Vonzereje a társas munkának mesével, közös játékokkal és tánccal való összekapcsolásában rejlett. Az egyház elítélte, a hatóságok üldözték, mégsem tudták megsemmisíteni. Városunkban a jelen század tizes évéig működtek fonóházak. Tiltásuk írásos emlékei a XVI. és XVII. századtól ismeretesek. Egy 1849. évi dobolás így kelt ki ellenük, december 9-én: „Tapasztaltatván miszerint a fonóházak minden eddigi tilalom ellenére is mind a mai napig gyakoroltatnak: ennél fogva szigorúan meghagyatik, hogy a’ kik a’ lakosok közül ezeknek utánna a’ fonóházakat, mint számtalan rossznak kútfejét, károknak és rendetlenségeknek eszközét, a fiatalság egyrészének erköltsben megvesztegető fészkét házaiknál meg engedik, a’ legszigorúbb bírói fenyítéket és büntetést fogják magokra vonni.” A fonók, kivált a társas fonóházak, az őszi betakarítástól a farsang végéig tartó téli foglalkozások helyei voltak, tilalmi napokkal. Kedden és pénteken nem fontak, sem vasárnap, sem ünnepnap, nem Luca, Borbála, és Miklós napján, karácsonykor sem. Kétféle szervezésű fonóról tudunk. Rokonok házánál, hetenként váltott volt az egyik, a másikat egyívásúak, bérelt házban tartották, azért, hogy a maguk vagy a másoktól fölvállalt csepűjüket fölfonják. A szobát rendszerint idős, magányos asszonyoktól, leányok vették bérbe azokkal, akik velük egy klasszisba, seregbe tartoztak. A gallyat, szalmát a kemence fűtésére, a gyertyát, később a petróleumot, világításra, közösen adták össze. De vittek a legényeknek cukros főtt kukoricát is. Egy-egy fonóban tíz-tizen- két leány volt. A hagyományok három „felekezetről” szólnak: a süldőlányokéról, az eladólányokéról és külön az asszonyok fonójáról. A TÁNCOSFONÖKBAN este hat órakor kezdődött a munka. Az ülés sorrendjét megszabták: minél régibb tag volt a lány, annál közelebb ült az ajtóhoz, és minél későbbi, annál közelebb a kemencéhez. Amíg csak maguk voltak, daloltak, házasító nótákat. A legények a jószágok etetése, itatása után érkeztek, az ablak alatt gyülekeztek, énekeltek, majd beléptek a fonóba, kalap és égő pipa nélkül. A kalap és a pipa csak a házigazdát illette meg. Ha valamelyik legény késett, a lányok a kéménybe kiáltották a nevét. A lányok pádon ültek, a kiválasztott fiú a lábukhoz ült, gyalogszékre. A legények bevonulása sem szakította meg a munkát, mert ősi szokás szerint, két orsó lefonása előtt nem szabadott szünetet tartani. A lányok azon igyekeztek, hogy a legények haját becsípjék a csepű közé, a legények az orsót lesték, mert ha az leesett, fölkaphatták, s a lány csókkal váltotta ki... MESÉK, találós kérdések hangzottak el munka közben. Se szeri, se száma a sok-sok ismertnek. íme, egy ceglédi fonómese: „Tizenkét fonólány font a fonóban. Tizenegynek volt mátkája, csak éppen a tizenkettediknek nem. Minden este volt fonó, minden este elment a tizenegy leány, csak a tizenkettedikhez nem ment senki. A tizenkettedik azt gondolta magában, ott a többi közt, hogy nem bánná, akár ha az ördög is udvarolna neki. Másnap este bement az ajtón egy magos férfi. Mikor a hetedik fonólány leejtette a fonalat, lehajolt, akkor látta, hogy annak a férfinak ló a lába. Mikor elment mind a tizenkét legény, a hetedik mondta a tizenkettediknek. — A te mátkádnak ló a lába. De az nem akarta elhinni. Másnap este akarattal ledobta a fonalat, lehajolt, és látta, hogy az ő legényének ló a lába. Másnap elment a javasasz- szonyhoz, aki a faluban lakott, megkérdezte, hogy szabaduljon tőle? Azt mondta a javasasszony, hogy tetesse magát halottnak. A tizenegynek megmondta ezt a tizenkettedik, mit tanácsolt a javasasszony. A tizenegy lány összevert egy koporsót, s a lányt belefektették. A köszöböt fölszedték, és a küszöb alá ásták el a koporsót. majd a küszöbfát rátették. Este együtt mind a tizenkét mátka. Mind a tizenegy meg- tanáta a magáét, csak a tizenkettedik nem. A tizenegy lány megmondta a legénynek, hogy meghalt a lány. Másnap este mán nem is jött a tizenkettedik, az ördö7. Akkor kivették a küszöb alól a koporsót a lánnyal. A tizenegy lány férjhöz ment, ez a tizenkettedik pedig öreglány maradt.” (Vasas István, 1880) A KÉ ORSÖ lefonása előtt a legények játszottak, kártyát is. Más vidéken ekkorra estek a maskarás fonólátogatások. Az orsók fölpödrése után, az est végeztéig, közös társasjátékokkal szórakoztak. Közben, ha egy legénynek haza kellett mennie, a szeretője kikísérte. Az, ha sokáig elmaradt odakinn, a lányok fakanalat zörgettek a szobában. A napi fonás után megették a magukkal vitt ételeket, keveset táncoltak, olykor citera- szóra, aztán hazamentek, páronként. Amolyan házasságszerző intézmények is voltak a fonóházak. A hatósági és egyházi véleménnyel szemben, nagyon is vigyáztak a lányok magukra, mert a hírbe kevert lány értéke csökkent, férjhez- menetele forgott kockán. A legnagyobb bizonyítéka egyes vidékeken az. hogy az ilyen lány rokkáját, megérkezése után, cimborái kivitték a pitvarba. „Kitelték a rokkáját”, hallatszik imitt-amott még naojainkban is. A fonót az időszak végén táncos mulatsággal fejezték be. Az asszonyok fonójában sok volt a pletyka és a kommen- dálás. a nóták kissé szabadabbak voltak, de az asszonyok nem táncoltak, sem közben, sem a végén. IDÉZIK a régi időket Cegléden a jó minőségű kenderföldek, a néorajzi gyűjtemények fonódalai, meséi és a remekbe faragott csörgőrokkák, vésett szövegükkel: „Bolond mit nízö, ládd, hogy rokka vagyok.” Hídvégi Lajos 1 k k
