Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-29 / 51. szám

1976. FEBRUAR 29., VASÄRNAP "xMiitm Új metrókocsik A Szovjetunióból folyama­tosan érkeznek az észak—déli metró üzembe helyezéséhez szükséges kocsik. A Nagyvá­rad tér és a Deák tér közötti I. szakaszhoz összesen 345 mil­lió forint értékű metróberen- áezést szállítanak a szovjet gyárak. Az esztendő közepéig még 41 motorkocsi érkezik a mitiscsi vagon- és gépgyárból, amelynek egy több tagú szak­értőbrigádja tartózkodik ha­zánkban. Az UK-metrószerel- vények nagyobb teljesítményű motorjukkal hamarabb fel­gyorsulnak és simábban köz­lekednek. A vonatokon az utasok és a metrószemélyzet kényelmét szolgáló több apró korszerűsítést hajtanak végre. Kontra — világcégek A megnyert versenytárgyalás KISZ-védnökséggel a Pestvidéki Gépgyárban Jó hírekkel tért haza Egyip­tomból a Pestvidéki Gépgyár küldöttsége. Dr. Sebesi György, az általános gyáregy­ség vezetője is a küldöttség tagja volt. Elmondotta, hogy a Technoimpex Külkereskedel­mi Vállalat szakembereivel versenytárgyaláson vettek részt. Tavaly az egyiptomi General Organization for In­dustrialization állami beru­házó vállalat pályázatot írt ki Ritka mesterség Ráckevén kaptuk lencsevégre a manapság már ritkaság- számba menő mesterség képviselőit, Oláh Barna és Talpas János teknőfaragó mestereket. Nyár- és fűzfából készülő termékeiket még mindig sokan keresik a környéken. Ifj. Fekete József felvétele Csúcsforgalom februárban Ao az építési kedo — Lambéria Budakesziről Az Érdért Vállalat néhány évvel ezelőtt az autóbusz­végállomás szomszédságában, Budakeszi határában faáru­telepet nyitott a lakosság szolgálatára. Már az első hó­napokban a vártnál nagyobb vólt az érdeklődés, szinte folyamatosan bővítették a választékot. Füredi Róbert üzletvezető­helyettes most arról adott szá­mot, hogy a viszonylag ked­vező időjárású február csúcs- forgalmat hozott: hárommil­lióért adtak el faárut, a leg­többet, amióta kinyitottak. Ügy látszik, rendkívüli módon nő az építési kedv. Nemcsak | a környékről és a fővárosból, hanem még messzebbről is felkeresik a telepet. Nagyobb lenne azonban a forgalom, ha nem volna gond a szállítás. A vevők szívesen fizetnének, ha házhoz szállítanák az anyagot. Erre azonban nincs lehetősé­gük. Mit keresnek a budakeszi Erdért-telepen leginkább? Elsősorban is falambériát, a fenyőből készült, külön­böző méretű falborító anyagot. Készen lényegesen olcsóbb, mint ha kisiparossal csináltat­ná'.:, és ami a fő, nem kell rá várni. Ugyancsak sokan ke­resnek fából összeállított ka­pukat. Ebből azonban most nincs készletük, s nincs kerí- tésgömboszlopból sem. A Gö­döllői Erdőgazdaság egyelőre nem szállít. A tavaszi építkezéseket jel­zik, hogy viszik a kész tető- szerkezeteket és az ahhoz va­ló gerendákat, léceket. Akik már előbbre tartanak az épí­téssel, gyalult deszkát, par­kettát és hajópadlót vesznek. Ezekből még van bőven: a te­lep készlete 3 millió forint értékű. Az utánpótlás is folyamatos. Elsősorban az úgynevezett kisáruból, lécekből, a külön­böző színes dekoritlemezből, hulladékanyagból, amit a bar­kácsolók is rendkívül jól hasznosítanak. Tömegével keresik a sző­lőkarót. A fellendülő kiskertgazdálko­dást jelzi, hogy egy-egy vevő gyakran tucatjával vásárol belőle. A használat során be­bizonyosodott, hogy a fakaró alkalmazása előnyösebb a ház­táji gazdaságban a cementből készültnél. K. M. huzalzománcozó és húzóüzem berendezéseire. A versenytár­gyaláson tizenkét cég vett részt, köztük amerikai, japán, nyugatnémet vállalatok és olyan világhírességek, mint az olasz Sicme és az osztrák Mag cégek. Figyelemmel az éghajlatra — Figyelemre méltó — mondotta —, hogy a beruhá­zás jelentős részét sikerült el­nyerni a világ élvonalába tar­tozó Mag osztrák cég elől. A Pestvidéki Gépgyár jelenleg két század és három millimé­ter közötti vastagságú huza­lokhoz gyárt zománcozógépe­ket. A műszaki paraméterek elemzése után az egyiptomi beruházó vállalat szakemberei valamennyi gyártmányunkat látni kívánták működés köz­ben is. A bemutatóra a Ma­gyar Kábelműveknél került sor, ahonnan egyébként igen sok segítséget kaptunk a konstrukciók jobbá tételéhez. A bemutatóval a beruházók elégedettek voltaic, és a kü­lönböző berendezéseinkből összesen hatot vásároltak, mintegy 560 ezer dollár érték­ben. — A szerződés elnyerésében döntő szerepet játszottak ter­mékeink jó paraméterei és azok az újdonságok, amelye­ket tőkés versenytársaink gé­pei nem tudtak. A tervezés­kor például figyelembe vet­tük a rendelő klímaviszonyai­ból adódó speciális üzemelte­tési körülményeket és úgyne­vezett fordítógörgő- és szál­hűtő egységeket készítettünk. Üjdonság volt még a gyárt­mányainkra szerelt szálőr is, ami huzalszakadás esetén le­állítja a lakkadagolást és a huzalcsévéket. Ez is a gazda ságosabb üzemeltetést szol­gálja. Lesz-e folytatás ? — A Pestvidéki Gépgyár­nak a tavalyi szíriai üzlet után ez a második jelentő­sebb üzlete a tőkés piacon. Lesz-e folytatás? — Ismeretes, hogy 1976. ja­nuár 1-től megszűnt Egyip­tommal az úgynevezett kli ring-elszámolási rendszer. Örömünkre éppen a mi gé­peink eladása az első jelen­tősebb szabaddevizás üzlet közel-keleti országgal. A hu- zalzománcozókat az Elektro- cable gyárnak szállítjuk, de Technoimpex Külkereskedel­mi Vállalat tájékoztatása sze­rint az egyiptomi fél további üzemek korszerűsítését is tér vezi. Reméljük hát, hogy a mostani üzletnek esetleg több milliós folytatása lesz. Ugyan­akkor más fejlődő országok is érdeklődnek termékeink iránt. Ebből is azt reméljük, hogy hamarosan nagyobb teret nyerhetünk a világpiacon. A gyáregység fiataljai — KISZ kezdeményezésére védnökséget vállalnak az egyiptomi szállítmány gyártá­sa fölött. Tóth Mihályt, a lemezüzem KISZ-titkárát kér­dezem, mi tette szükségessé a vállalást és milyen segítséget adnak? — Idei tervünk rendkívül feszített. Ugyanakkor üzemünk is munkaerőhiánnyal küszkö­dik. Különösen a forgácsoló­ban. A KISZ társadalmimun- ka-szerződés keretében vállal­ja, hogy túlmunkával is segíti az üzem termelését. A technológiától a végszerelésig Kovács Pál, a gyáregység KISZ-titkára mindezt a kö­vetkezőkkel egészíti ki: — Korábbi munkaszerződé­sünk most új színnel gazdago­dik. A gyáregység mindhárom KISZ-alapszervezete részt vállal belőle. Ezzel átfogjuk az egész munkaterületet a technológiától a végszerelé­sig. Mivel gondjaink eddig is elsősorban a gyártáselőkészí­tésben voltak, ide fogjuk koncentrálni erőinket. Zelei Attila — Ü.j tantermek. A rác­kevei járásban 41 iskolai tanteremmel bővülnek az is­kolák, hatvannal több böl­csődéé, és kétszázhetvenöttel több óvoda? korú kisgyerek jut napközi otthonhoz a kö­vetkező öt esztendőben. Az idén 23 tanteremmel gyara­podik az iskolahálózat Döm- södön, Gödöllőn és Kiskun- lacházán. Szamóca és pecsenyebárány Zárszámadás után az Örkényi Béke Tsz-bcn Dabas és Örkény között éled a határ, ötven hektár téli alma telepítését kezdte meg az Örkényi Béke Tsz. Ar­idén ebből 23 hektáron ültetik el a facsemetéket, 27 hektáron jövőre tervezik az ültetést. Mi­kor ott jártunk, még a trakto­rok dolgoztak az almás helyén. — Tavaly január 1-én egye­sültünk a tatárszentgyörgyi Üt. törővei, s a két szövetkezetből így lett, magasabb szervezett­ségű termelőszövetkezet — mondta Szöllősi József fő­könyvelő. — Ez volt az első év, melyben kezdtek megtérülni az elő­ző esztendők beruházásai, fejlesztései. s ez nemcsak a közösre, hanem a háztájira is vonatkozik. Nézzünk néhány zárszám­adási adatot. Négyezerhatszáz hektár homokos, 9,4 aranykoro­nás talajon gazdálkodnak. Ta­valyi árbevételük 100 millió, a bruttó jövedelmük 29 millió, tiszta nyereségük 8 millió 700 ezer forint volt. A közös va­gyon értéke 70 millió forint. A dolgozólétszám 730, ebből 160 a közös munkáiban részt vevő tag. A többi alkalmazott. Egy évi átlagkeresetük 29 ezer fo­rint. A dolgozók 60 százaléka 30 éven aluli, a tagok 80 szá­zaléka 60 éven felüli. A kedvezőtlen természeti adottságok meghatározzák ter­melési profiljukat is. Aránylag kevés a szántóföldi termé­nyük, de 169 hektár a kajsziba­rack, 84 a szőlő, s 45 hektár a spárga. Az utóbbiból 25 hektár termő, 20 pedig 2 éves új tele­pítés több mint 600 mázsát ta­karítottak be, melynek 80 szá­zaléka exportminőségű volt. Tíz tagja van a dánszentmik- lósl Micsurin Tsz által létreho­zott almatermesztési rendszer­nek. Ehhez csatlakoztak ők is. Háromezres juhnyáj járja a gazdaság legelőit, melyből ta­valy 1600 volt az anyaállat. Az V. ötéves terv végére 5000-re kívánják fejleszte­ni a birkaállományt, 3000 anyával. Pecsenye- és te­jesbárányokat nevelnek ex­portra, s ezenkívül mintegy 100 mázsa gyapjút értékesíte­nek évente. Tavaly 2 millió fo­rint volt a bevételük, ebből az ágazatból, s ötszázzal szaporí­tották az állományt is. Tavaly 100 vagon kukoricát és 120 vagon kenyérgabonát adtak át a Gabonafelvásárló Vállalatnak. Az idei szerződés­ben már csak a fele szerepel kukoricából, mert a háztáji szarvasmarhatartást kíván­ják ösztönözni. Felvásárló­részlegük éppen most köti meg a szerződéseket a háztáji ter­ményekre, s ennek megfelelően biztosítják számukra a műtrá­gyát. A közös- és a háztáji gazda­ságból összesen három és fél­millió forint értékű kajsziba­rackot adtak át a Mezőtermék­nek, a 3 millió forintért értéke­sített alma, viszont kizárólag a háztáji termése volt. Régi hagyomány ezen a vi­déken a szamócatermesztés. Sajnos az utóbbi évtizedekben nagyon sok kipusztult. Most alig 6 hold van belőle. Az idén és jövőre 15—20 hektárt telepítenek, 1978- ra várják az első termést. Tekintettel a kedvezőtlen ta­lajösszetételre, állandóan kísér­leteznek, milyen szántóföldi terményt tudnának gazdaságo­san termelni. Az idén csatla­koztak az ócsai ciroktermelési rendszerhez. Háromszáz hektá­ron vetnek a növényből, s re­mélik, hogy itt is sikerül elérni az ócsai 50 mázsás átlagot. Azt a növényt keresik, amellyel fel tudnák váltani a náluk nagyon gyenge eredménnyel termeszt­hető rozsot. T. A. Tavaszi ízek a vitamingyárból Újfajta zöldségpor készül Nagykátán A hazai konzervipar szárít- mánytermelése tavaly mintegy 160 millió forint értékű volt. Ebből 110 milliót a Pest megyei Zöldség-Gyümölcsfeldolgozó Vállalat állított elő. Az üzletekben — áprilistól Tóth János igazgatótól azt is megtudtuk, hogy bár teljes termelésük 1526 tonna volt, a vöröshagyma betegsége miatt bekövetkezett alapanyaghiány csak 95 százalékos tervteljesí­tést tett lehetővé. Termelésük 90 százalékát exportálják. öt százalék a szocialista export, s öt százalék a belföldi felhasz­A nagykátai üzemben ta még, milyen kedvezmények. gyóban volt a tárolt alap­nálás aránya. Az említett anyag. Petrezselymet, kaprot kel tartják meg a telepen a anyaghiány ellenére 110 száza- szárítottak a tél végén és hosz- munkásokat. Reggel, este busz. Iákra teljesítették a nyugati szú szalagon osztályozták, cső- szál szállítják őket a gyáregy- exporttervet. _ magolták a konyhakész burgo- ségbe, illetve haza. Munka­Az idén új termékkel bőví- nyát. Ebből még jócskán volt szüneti napokon ez a húszsze- tik gyártmányaik sorát; zöld- tartalék a raktárban. mélyes autóbusz kirándulni segport készítenek a Debreceni _ A fővárosba került a leg- viszi a KISZ-fiatalokat és a Konzervgyár levesporuzeme több konyhakész burgonyánk szocialista brigádokat. Most szamara. A próbaüzem mar — mondta a gyáregységvezető, rendezték be a büfét, mely tart, a tervek szerint áprilisban _ A nagyvásártelepi elosztó- egész nap a rendelkezésükre az üzletekben is kapható lesz ból hordják szét az üzemi és áll. Reggel leadják a megren­a%«Írvf2íSo|).r'fío „ vendéglátóipari konyhákba, deléseket, s a műszak végére Termelésük 60 szazaiékát a Most tárgyalunk a helyi megtelik a bevásárlószatyor. kára- S ÄwiT ÁFÉSZ vezetőivel, mert szeret­ni1“1* telep adja Mindkét telep nénk elérni hog az m . ü dinamikusan fejlődik újabb letekben s árusítsák, meg­áfbS'ávafTör^kwlnek azTgé! kÖnnyítve ezzel a na’gykátli nvPVn,™i asszonyok második műszakját. Még félszáz ember nyék minél tökéletesebb kielé gítésére. Fut az osztályozó szalag A nagykátai gyáregység ve­zetője, Kiss Sándor örömmel számolt be a tavalyi eredmé­nyekről. Az előző évhez képest 13,6 százalékkal nőtt a zöldség- szárítmány-termelésük. Megrendelések — reggel A telep 120 dolgozója közül Panaszolták, hogy az üzem­ben nincs elszívó berendezés. A technológiai és mosóvizek egy része még szétfolyik az udvaron. El kell készíteni a zártrendszerű elvezetést. Saját 85 a nő. A vezetőknek több elképzeléseik alapján, újítással mint a fele közülük került ki. megoldották a hulladékanya­— Több is lehetne, jegyezte űok összegyűjtését, de az meg Kiss Sándor, de sajnos anyagmozgatás további gépesí. kevés köztük a szakmunkás, lésre vár. Most készítjük elő a kollektív Termékeiket évről évre mind Fn r,™f;n„ir o szerződés tervezetét, s ebben többen és nagyobb mennyiség­szárítmánv3 mennek iavaso!iuk többek között az ben igénylik a világpiacon is. sát szinteytel^sen eLeiíttuék" ^aritanaló-képzés és a felnőtt A , gazdaságosságot azonban gépesítették, szakmunkásképzés megszerve- rnég tovább lehetne növelni, zését■ Többen jelentkeztek már ha 50-60 dolgozót fel tudná­Tavalv 52 uooo« a Nagykőrösi Konzervipari nak venni, ugyanis kapacitás­árut készítettek ebbTa rZv- esti I tagozaté- hiányában Ceglédre kell szál­kátai asszonyok. Pasztinákból ra.' YY csak az} kel1 eldonte hat, póréhagymából négy, ka- narY’ hogy autóbusszal vigyük millából öt vagonnal szárítót- be őket Nagykőrösre, vagy itt tak. legyen kihelyezett tagozat. Mikor ott jártunk, már kifo- A gyáregységvezető elmond­lítaniuk a csomagolásra váró árut. Ha sikerülne Nagykátán teljes létszámmal dolgozni, ak­kor az egész vállalat termelése gazdaságosabb lenne. T. Á. L. l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents