Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-28 / 50. szám

A tanár és a költő Könyvészeti ritkaság a polcon Csokonai újságja a gimnázium könyvtárában AZ 1791-ES esztendő szep­tember havában új prédiká­tort kapott Nagykörös városa: H. Kovács József, hajdani deb­receni diák, később pedig a hí­res-neves kollégium proíesszo- ra két évig tartó, vizsgálódó külhoni tanulmányút után megtérvén Magyarországba, engedett a kőrisfa címerű vá- rcr-i invitálásának, s itt telepe­dett le a Duna—Tisza közén, a városatyák s az egyháztanács nagy megelégedésére. Az alma mater, amely annak idején út­jára bocsátotta, a korabeli ma­gyar _ progresszió fellegvára, termékeny, inspiráló talaja volt. És Pl. Kovács József deb­receni diákként jó tanítvány­nak bizonyult. Amikor már a felsőbb osztályoknak szóló elő­adásokat hallgatta, a kollé­gium seniora Péczeli József volt, a neves fordító, a későb­bi révkomáromi pap, aki Vol- taire-t, Youngot és Hervey-t magyarította. Halálára 1792. decemberében, az akkor már körösinek számító H. Kovács József hét verseszakos gyász­verset írt. Am a nagykőrösi prédiká­tor neve nem csupán Péczeli Józsefhez, az országszerte, de különösen a dunántúli refor- mátusság körében kedvelt és neves literátorhoz fűződő ba­rátsága révén került a felvilá- gosodáskori magyar Irodalom históriájába. Egyik számon tartott, jeles munkája L. Ra­cine De la Religion című híres tanikölteményének értékes for­dítása, melyben hűen érzékel­tette a „válságos helyzetben levő, a nyolcvanas évek neki­buzdulása után elborult vilá­git értelmiség hangulatát”. Könyve, „A Vallás, avagy az ifjabb Racinnek a Vallásról írott munkája. Mellyet magya­rul szabadabb versekbe foglal­ván kiadott Kováts József. N. Körösi prédikátor” 1798-ban Komáromban nyomatott We­ber Simon betűivel... S a másik legalább ennyire említésre méltó, fontos iroda­lomtörténeti tény: a Racioe-t fordító körösi lelkész debrece­ni éveiben, 1785-től a nyilado­zó tehetségű Csokonai tanára volt. Talentuma abból a közös forrásból táplálkozott, amely­ből a nagy költő is merített elemeket gazdag életművéhez. S bizonyos, hogy a szabad- szellemű H. Kovács József ké­sőbb sem tévesztette szem elől egykori tanítványát. Hihető ez annál is inkább, minthogy mély tisztelet fűzte ahhoz az íróhoz, aki az induló Csoko­nainak is egyik példaképe volt •— Péczelihez. Ám a magyar rokokó és fel­világosodás leendő nagy poé­tájának sora a 90-es évek kö­zepétől meglehetősen kedve­zőtlenül alakult. Amikor 1795- ben Pesten és Budán járt, ott- tartózkodása idejére esett Martinovics és jakobinus tár­sainak kivégzése. Végignézte a Vérmezőn lenyakazásukat. Nem sokkal ezután folytatták le második kollégiumi porét, melynek végén, 1795. június 20-án bizony kicsapták a hires iskolából. S a szélnek eresztett kollégiumi praeceptor, igaz, rövid ideig, Sárospatakon is­mét diák lett: jogot tanult. Az 1796-os esztendő nyara azon­ban már ismét Pesten találta. Ez év őszén utazott először a balatoni tájra is, Füredre, Pá- lóczi Horváth Ádámhoz, aki­vel már Debrecenből gyakran váltott levelet. Tőle hallotta, hogy Ferenc császár ország- gyűlést hívott össze Po­zsonyba ... NAGY TERVEKKEL októ­berben a poéta is útnak in­dult a diéta városába: ország- gyűlési költői sikerekről áb­rándozott. Noha senki sem hívta, jól ismerte az ország- gyűlés célját, a franciák elleni hadi segítség megszavazását. Bár addigi költői műve merő­ben ellentétes volt az ország- gyűlés szellemével, mégis min­denáron módott keresett, hogy valamiképpen szerepelhessen. November elsejétől decem­ber közepéig hetente két al­kalommal jelentette meg Po­zsonyban a Diétái Magyar Mú­zsa című verses újságját. Ér­dekes és eredeti' — de ellent­mondásos volt a kísérlet: az országgyűlés adta alkalmat igyekezett kihasználni, hogy felhalmozott kéziratait publi­kálja. Ügy, hogy azokat a fü­zetekben a rendeket üdvözlő, ünneplő, újonnan írt verseivel együtt tárja nyilvánosság elé. Sikerült is kiadnia az addig írt legjobb társadalombíráló köl­teményeit. Itt jelent meg például a Magyar! hajnal hasad című ódái szárnyalásé, első kifeje­zetten politikai verse, melyet még a debreceni kollégium­ban, 1790-ben írt II. József nagy reformterveinek vissza­vonása után, a magyar ország- gyűlés összehívásának hírére, 17 éves korában. Pozsonyban jelent meg a rousseau-i ihle­tésű Az estve című költemé­nye is, s a híres Zsugori uram. A füzetecskélc ennek ellenére pályafutásának legellentmon­dásosabb, legkevésbé dicsősé­ges korszakát jelentik. Pél­dányról példányra mind több magasztaló, hízelgő verssel igyekezett meghódítani a „fő-1 tiszteletű, méltóságú és tekin­tetű” rendeket. A DIÉTÁI MAGYAR MÜ­ZSA számai ma már értékes irodalomtörténeti ritkaságok, a fennmaradt füzetek magán­gyűjtők és könyvátrak féltve őrzött kincsei. Most az egyik újabb, elsőnek megjelent, meg­lepően épen maradt példányá­ra bukkantak H. Kovács Jó­zsef prédikátor városában, Nagykőrösön, az Arany János Gimnázium tudományos könyvtárában. Dezső Kázmór- né, e téka szakavatott vezető­je a muzeális, nagy értékű hajdani kiadványok sorra- vételekor lelt rá nemrégiben az eredeti rózsaszín borítóla­pot viselő megfakult kis füzet­re, amely a rajta látható latin nyelvű feljegyzés szerint nem sokkal megjelenése után ke­rült Nagykőrösre. Talán éppen H. Kovács József révén __ A diéta a hadisegítséget megszavazta, az országgyűlés feloszlott, az újságot már nem lehetett kiadnj, Utolsó példá­nya 1796. december 10-én hagyta el Weber Simon nyom­dáját. Ebből a számból már teljesen kiszorultak a debrece­ni ihletésű, felvilágosodott szellemű versek. Nem véletlen, hogy az ekkor már börtönben sínylődő nagy barát, Kazinczy, később így ír: „... Csokonai az 1796-i diétán nagyon nem jó fényben mutatá magát...” Kétségtelen, a Diétái Magyar Múzsa füzetei Csokonai leg­kevésbé sikerült próbálkozásai. Megírásukat és megjelenésü­ket azonban részben magya­rázza a debreceni kollégium elvesztett közösségének hiá­nya. a társtalanság, az elszige­telődés veszélyétől való féle­lem. S ami még e korszak histó­riájához tartozik: Csokonai a pozsonyi kudarc után, de még a német polgárvárosból * latin nyelvű kérvényt küldött Becs­be Ferenc császárhoz. Ebben panaszolta, hogy Metastasio Achilles című drámájának a „háborús körülményekhez al­kalmazott” saját fordítását a pozsonyi színház német bérlő­je nem engedte előadatni az országgyűlési ifjúsággal. Egy darabka földet is kért a csá­szártól, amelyet szándéka sze­rint maga művelt volna meg. A fiöltő kérelmét a császár nem teljesítette... AZ ÜJSÄG kiadója, laptu­lajdonosa maga Csokonai volt, ám vállalkozása anyagilag sem volt kifizetődő. Az országgyű­lés véget ért, s a költő nem­csali a nyomdaköltséggel tar­tozott, de az előzőleg ajánlott már meg nem jelenő újabb számokkal is. Ezért a Magyar Hírmondó december 15-i szá­mában tisztelt előfizetőinek azt ígérte, hogy őket a Nyájas Múzsa című újságjával kárpó­tolja majd... Kliim Antal NYITNIKÉK Megszólalt a szőlősgazdák kedves énekes madara, a cin­ke. A madárének emberi nyelvre fordítása: nyitnikék. Ennek elhangzása általában jeladás a szőlőmunkák meg­kezdésére. Meg is kezdték a metszést, a nyitással azonban — a madárprognózissal ellen­tétben — a fagyos föld miatt még várni kell. A tavasz köze­ledtét jelzi, hogy a többi éne­kes madár is kórusban szólalt meg. A zord tél végleges elvo­nulására utal, hogy a fagy elől elmenekült sirályok ismét nagy csapatokban térnek vissza a vizek partjára NACTKO A PESTME&YEI HÍRLAP’ KÜLÖN KIADÁSA XX. ÉVFOLYAM. 50. SZÁM 1976. FEBRUAR 28., SZOMBAT Tizenöt-húsz félét formálnak Több pipa készül, mint tavaly Különleges alapanyagból Af századforduló utáni idők­ben ismert faesztergályos volt Nagykőrösön Szatmáry Imre mester. Hordócsapok, dugók, pompás . csutorás pipaszárak, s kedvelt gyökér- és fapipák ke­rültek ki keze alól. Ezeket vá­sárokon árulta, s nem egy kiállításon, köztük nemzetközi rendezvényeken is, sok szép díjat nyert velük. Az ország­határon túl is megkedvelték pipáit, egyre több helyről ka­pott megrendeléseket. Nagy­kőrösi műhelyében kialakítot­ta hát az ország első pipagyá­rát. Ez később, már az ötve­nes években, a szövetkezeti faárugyár egyik részlege lett. A mester maga irányította to­vábbra is a pipakészítést, amíg nyugdíjba nem ment. Az elmúlt években a faáru­gyárat a Városgazdálkodási Vállalat vette át. Forgalma az utóbbi esztendőkben számotte­vően megnövekedett: ismét emelkedett a körösi pipák iránti kereslet. — Tavaly — mondotta Dem- csik Gyula, a faárugyár veze­tője, pipagyártó részlegünkben mintegy 70 ezer különféle pi­pa készült 3 millió forint ér­Beszámoló, vezetőségválasztás Körzeti népfronttanácskozás Március 1-én, hétfőn délután 13 óra 30 perckor a Hazafias Népfront helyi, I-es számú kör­zeti bizottsága a Nagykőrösi Állami Gazdaság ebédlőhelyi­ségében (III. járás, Fekete dű­lő 2. sz.) beszámoló és veze­tőségválasztó gyűlést tart. A program szerint Czira Sándor körzeti bizottsági elnöknek megnyitója után Bencze Béla titkár számol be az elmúlt évi munkáról. Ezt viía követi, majd megválasztják az új kör­zeti bizottságokat. Ezután dr. Pálfy József, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, a Ma­gyarország című hetilap főszer­kesztője beszél a résztvevők­nek aktuális külpolitikai kérdé­sekről. Piaci jelentés Pénteken közepes volt a piac. A szemestermény-piacon a bú­za literje 4, a kukorica 3, az árpa 3,50 forint volt. A piaci szemestermény- és táptakar- mányüzletet a MÉK vette át és gazdag választékot biztosít. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma 5—14, a burgo­nya 3,50—4, a gyökér- 10—12, a sárgarépa 7—7, a karalábé 6, a káposzta 5—7, savanyú káposzta 10, zeller 10, száraz­bab 10—18, köleskása 20 fo­rintért kelt. A melegágyi zöld­paprika darabját 4, s a fejes salátát is 4 forintért adták. A baromfipiacon a tyúk pár­ja 130—150, a jérce 70—90, a tyúktojás darabja 1,40 forint volt. A hal kilóját 14—20 fo­rintért mérték. Fűrészcsarnokot alapoznak Nagyarányú rekonstrukció során a NEFAG helyi telepén 46x12 méteres modern fűrész­csarnokot építenek. Az új üzemrészben két keret- és több méretre vágó, korszerű fűrészt helyeznek üzembe. Je­lenleg a csarnokot alapozzák. A nagy teljesítményű vá­kuumszivattyúk éjjel-nappal szívják a talajvizet, így tudtak a markológépek 4 méter mély­ségben mintegy 1200 köbméter földet kiemelni. Az alapozás­hoz több mint 400 köbméter betont, 560 mázsa betonacélt és 2 ezer mázsa cementet használnak fel. Az építők arra törekednek, hogy a csarnokot az ígért határidőre, december végére elkészítsék. Képünkön Istxáb Pál szocialista brigád­jával a vasalást szereli. Bozsik József felvétele tékben. Ezeket részben itthon, részben külföldön adtuk el. Még több is elkelt volna, de akadozott a munka, mivel kés­ve kaptuk meg Olaszország­ból a pipák készítéséhez hasz­nált különleges gyökéranya­got. A külkereskedelmi válla­latok révén főleg Lengyelor­szágba exportálunk Sok pipát. Az üzem vezetője Gulyás István, aki már az egykori mester, Szatmáry Imre idejé­ben is itt dolgozott. — Jelenleg tizenketten for­málják a pipákat, 15—20 félét. A pipákhoz való bruyere ne­vű fa gyökere 6—8 céntimé- teres méretekben, zsákokban érkezik, s az ügyes kezű fér­fiak, asszonyok forgácsoló-, csiszológépekkel alakítják ki ezekből a szebbnél szebb pi­pákat. Az asszonyok közül Rab Ba- lázsné dolgozik itt legrégeb­ben, de Balogh Ferencné és Molnár Józsefné is több mint tíz esztendeje készíti a pipá­kat. — A gyártás minden fázisát ismerjük — mondták. — Ha hiányzik közülünk valaki, ak­kor sincs fennakadás. Jó mi­nőségű munkát kell végez­nünk, hogy mindenfelé dicsér­jék ezután is a körösi pipát. A pipagyártás nyereséges. Nem véletlen hát, hogy az idén Szűcs Katalin a kész pipákat monográmozza. Koppány György felvétele a tavalyinál is többet készí­tenek ebből a keresett termék­ből. K. L. SPORT A Kinizsi küldöttközgyűlésén (2.) Az elnökségi beszámoló a továbbiakban az egyes szak­osztályokkal foglalkozott. Elöljáróban elismeréssel szólt a konzervgyári szocialista bri­gádokról, melyek több tízezer forint értékű társadalmi mun­kával segítették az egyesüle­tet. A természetjáró szakosztály 1972-ben alakult Koroknál István vezetésével, ma már 121 tagja van, s a legnépesebb a Kinizsiben. Több kerékpá­ros, motorkerékpáros és gya­logos túrán, valamint társa­dalmi erdei szolgálaton vet­tek részt. A nagyerdei jubi­leumi emlékpark létrehozásá­ban nagy szerepük volt. Az asztaliteniszezők több évig csak az NB III-as csapat­tal szerepeltek, de 1974-től fellendült a szakosztály élete, népes az utánpótlás, a tarta­lék- és az ifjúsági csapat a megyében játszott, s több egyéni versenyen is szerepel­tek. Idén női csapatot is ala­kítanak. A modellezőknél a felnőttek egy része abbahagyta a spor­tolást, ami visszaesést ered­ményezett, de az általános is­kolás fiatalok érdeklődése biztató. E szakosztály sokszor segítette a sportkör rendezvé­nyeit bemutatókkal. A birkózás teljesítménye az utóbbi években hullámzó. Dér Ambrus halála óta nincs em­ber, aki összefogná a szakosz­tály munkáját, s 1975 eleje óta a két edzőre: Hajós Györgyre és Szigetvári Dé- nesre hárul minden feladat. Ennek ellenére a munka ja­vuló. A kézilabdások a kétszeres megyei bajnoki cím elnyerése után bejutottak az NB II-be. Több kellemetlen epizód és az események balszerenpsés ala­kulása, a jó . csapatszellem bomlása, a vezetők lazítása és egyes szurkolók sportszerűtlen viselkedése visszaesést hozott. A jelenlegi feladat a felnőtt és az ifi csapat megerősítése és az utánpótlás biztosítása. A labdarúgó-vezetőség ösz- szetétele 1974-től változott, s megindult egy egészséges fej­lődés a szakosztályban. A létszám 100-nál többre emel­kedett, s a sportolókkal öt edző foglalkozik. Mind az 5 együttes csoportjában az elsők között foglal helyet, s főleg az utánpótlásnál rövid időn belül előbbrelépés is lehetséges. Nyikos József sportköri el­nök az írásos anyag szóbeli kiegészítésében arról szólt, hogy bízik a további fejlődés­ben. Minden adottság, felté­tel adva van, hogy a verseny- sport előbbre lépjen a Kini­zsiben. Most a sportolókon a sor... (Folytatjuk.) SZOMBATI MŰSOR Asztalitenisz Cegléd: kerületi területi if­júsági, serdülő és újonc egyé­ni és páros' bajnokság. Birkózás Budapest: országos serdülő szabadfogású KISZ Kupa- viadal. Kazincbarcika: orszá­gos junior szabadfogású ver­seny. Kosárlabda Gimnáziumi labdajáték-te­rem, 14 óra 30 perc: TRAKIS —Konzervgyár férfi, 15.30: Pe­dagógusok—Városi tanács női, 16.30: Gimnázium A—Gimná­zium B férfi, 17.30: Pedagógu­sok—Városi tanács férfi, 18.30: 21-es Volán—Ifjú Gár­da férfi, 19.30: Városi tanács —TRAKIS férfi városi KISZ- es bajnoki mérkőzés. S. Z. Mit látunk ma a moziban? A sakál napja. Angol—fran­cia bűnügyi film. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Éjszakai előadás Mária, a skótok királynője. Előadás kezdete: 21 órakor. i A

Next

/
Thumbnails
Contents