Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-28 / 50. szám
Fejlesztés Pécelen Rangsorolják a terveket Ülést tartott a péceli nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága. A március 5-én tartandó tanácsülés anyaga szerepelt a napirenden. A közel ötvenoldalas anyag összeállítása nem kis munkát adott a tanácsi tisztségviselőiknek. A IV. ötéves terv teljesítéséről szóló, s az 1976. évi feladataikat tartalmazó anyagokon kívül a végrehajtó bizottság megtárgyalta a művelődési ház tavalyi gazdálkodását, idei költségvetését. Ugyancsak napirenden szerepel a tanács költségvetésének mérlegjelentése. Mindezek hűen tükrözik" Pécel nagyközség fejlődését. Példaképpen érdemes néhány számadatot kiragadni: a lezárult ötéves tervidőszak során a fejlesztési alap bevételi terve 27 millió forint összegben szerepelt, ezt 132 százalékra teljesítették, így az összeg meghaladta a 33 millió forintot. A pénz több mint kétharmadát a kommunális ágazatban használták fel, de mint minden esztendőiben most is maradt tartalék. Ebből a pénzből épült fel tizenegy lakás, további tizenkettő átadás előtt áll és hat lakás jelenleg Is épül. öt esztendő alatt Pécelen tizenegy kilométernyi gázvezetéket fektettek le, s ez huszonhét utca lakóinak gondját enyhíti Elkészült 1700 méter hosszú szennyvízcsatorna, közel 600 méterrel bővítették a vízveze tékh áló za - tot. Parkosításra a tanács több mint félmillió forintot fordított, felépült egy új óvoda, a régit bővítették, átadtak négy tantermet, s jelentős összeggel támogatta a tanács a sport-ügyeket. A beszámoló egyik fontos megállapítása a következő: a IV. ötéves terv során az 1975- ös év volt a legkiegyensúlyozottabb, a tanács és a tanácsi testületek időben rangsorolták és jóváhagyták a terveket, így lehetőség nyílt a kapacitás biztosítására. Tehát a tanács tavaly már elérte, hogy tervszerűen, körültekintően, a tanácstagok és a lakosság bevonásával próbálja a pénzt elosztani, felhasználni. Így vált lehetővé például az, hogy egyetlen esztendő alatt több mint 1,2 millió forintot fordítottak az utak felújítására, járdaépítésre. Emellett persze több egyéb nean kevésbé fontos gondot - is megszüntettek, felújították a művelődési .házat, portal-anított utat kapott az általános iskola és jutott pénz több kisebb átalakításra is. Kevésbé derűs képet kapunk a művelődési házzal kapcsolatban. Az intézmény tavaly 335 ezer forintból -gazdálkodott. Ebiből az úgynevezett működési bevételek csupán 70 ezer forintot tettek ki. Lehetne vitatkozni például a kiadások rovatban található 35 ezer forin-t összegű tiszteletdíjról és arról is, hogy jutalmazásra és segélyre mindössze 600 forintot terveznek erre az évre. A hivatásosok tiszteletdíja megnevezésű kiadások között láthatjuk, hogy a művelődési intézmény táncos rendezvényekre 24 ezret, egyéni előadásokra 12 ezer forintot szán. K. I. IDÖPONTVÁLTOZÁS A gödöllői Petőfi művelődési ház igazgatósága közli, hogy a Pöttöm Színház legközelebbi — hatodik — előadása március 28 helyett korábban: március 7-én, délelőtt 10 óraikor lesz. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 50, SZÁM 1976. FEBRUÁR 28., SZOMBAT Gépvásár zárszámadás után Bemutató gazdaság Kerepesen JÖTT A HÉV Kocsi a síneken Tegnap reggel Kistarcsán, a Móra Ferenc úti HÉV-átjáró- ban baleset történt. Peregi Lajos helybeli lakos a ZA 11 —G' forgalmi -rendszámú személygépkocsival nem adott elsőbbséget az átjáróhoz közeledő 1035-ös HÉV-szerelvénynek. Az összeütközés sarán a szerelvény összeroncsolta a gépkocsi bal hátsó sarkát. Peregi Lajos és a gépkocsiban utazó felesége az első vizsgálatok szerint könnyebb sérülésekkel vészelték át a szerencsésen végződött kalandot. Személyautójukban mindössze hatezer forintnyi kár keletkezett. A HÉV-közleked-ésben kisebb járatkésések voltaik. A kerepesi Szilasmenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1975. január elsejével egyesült a gödöllői Petőfi Termelőszövetkezettel. A gazdaságnak ma több mint ezer dolgozója van, s földterületük nagysága 2 ezer 700 hektár. A szövetkezet termelését ágazati rendszerben irányítják. A munka színvonalát mutatja, hogy csaknem ötven dolgozónak van egyetemi vagy főiskolai végzettsége. Öt és fél kiló gyapjú A növénytermesztési ágazatban a legnagyobb szerepe a gyógynövénytermesztésnek van: a gyógy- és illóolajos növények termésátlaga a talajadottságot figyelembe véve meghaladja az országos eredményeket. Az állattenyésztésben is kedvezőek a hozamok. A szarvasmarha-állomány tenyészérté- ke kiváló, amit az is bizonyít, hogy a 168 tehén az elmúlt esztendőben darabonként több mint 3 ezer 700 liter tejet adott. Juhászatukban 537 anyajuhot tartanak, egy állatról 5 és fél kiló gyapjút nyírnak le. A termelőszövetkezetben dr. Sváb Jánosné kandidátus vezetésével fejlesztési csoport működik: agrár- kertészmérnökök és technikusok csoportjával dolgozzák ki a korszerű technológiákat elsősorban a gyógynövénytermesztésre. A feldolgozó tevékenység bővítése érdekében a közelmúltban termelési kooperációt alakítottak ki a környező termelőszövetkezetekkel: többek között gyógynövénytermeltetést és szerződést kötöttek a cinkotai Aranykalásszal. A Szilasmenti Termelőszövetkezet' bemutató gazdasága a Kertészeti Egyetem gyógynövény tanszakának. Rendszeresek a gyakorlati bemutatók. A szakos hallgatók a tsz-ben töltik gyakorlati idejüket. A tsz szakemberei részt vesznek a szakköri gyakorlatokon és segítséget nyújtanak a hallgatók diplomamunkájának elkészítéséhez. A termelőszövetkezet termékeinek jó minőségét és hírét az is bizonyítja, hogy a minisztérium felkérésére rendszeresen részt vesznek az Országos Mezőgazdasági és Élel- mezésis Kiállításon és Vásáron, a kertészeti főpavilonban. Az elmúlt esztendőben termékeik közül a fehérmustár arany, az édeslcömény bronzérmet nyert, kamillatermesztésükért pedig oklevelet kaptak. Már korábban hírt adtunk a szövetkezet takarékossági intézkedési tervének végrehajtásáról. Most megemlítjük, hogy a különböző intézkedések hatására megtakarított csaknem egymillió forint az utóbbi kimutatások szerint tovább növekedett: a szocialista brigádok tevékenysége revén 300 ezer forinttal lett több ez az összeg. Tsz-nyugdíj ezer forint A vezetőség fontos feladatának tartja az idősekről, betegekről, gyermekes anyákról való gondoskodásit. A íközis- merten alacsony tsz-nyugdíj és járadék kiegészítésére havonta 32 ezer forintot fordítanak: így a nyugdíjasok havonta ezer forintot, a járadékosok nyolcszázat, a tsz-tagok özvegyei pedig hétszéz forintot kapnak. Ugyancsak az időseket A sárga ház regénye (2.) Gramofon a vászon előtt A HANGYA SZÖVETKEZET 1909-ben az új községházába költözött. Régi helyén borozót nyitottak. A mozi» feletti ma- gánlakás későbbi építésű. Diákkoromban ott osztályterem és szertár volt. Rózsa István cipész tehát aligha lakhatott ott 1918-ban, hisz az iskola még évekig állt. Nincs még gimnázium, az épület szálloda, söröző, a hozzá tartozó istállókkal. És egy drámai epizóddal. Tudjuk, hogy az I, világháborúban több cseh ezred megtagadta az engedelmességet. Sorsukról nem ír bővebben a história, annyi azonban bizonyos, hogy egy épért zászlóaljat 1915 táján a szállóba zsúfoltak be. Any- nyian voltak, hogy a szállodában el sem fértek. A katonák az épület előtt, a téren, sőt még a főúton is ültek tüzeik körül. Fegyvereik gúlában álltak. Később beköltöztek az épületbe a minoriták. Az oktatás, a kultúra terjesztésében áldozatkész munkát végeztek a városban, egy dologra nem sikerült megtanítaniuk — talán nem is akarták — a diákságot: az osztrákok szeretetére. Amikor meghalt Ferenc József, a tanulók izzó gyűlölete nem engedte végigmondani Nagy Ince páternek megemlékező beszédét. AZTÄN megkezdődött a gimnáziumnak a Céloknak leginkább megfélelő átalakítása. A nagy kocsiállás oszlopai fölé falakat húztak, így jött létre a tornaterem. A minoriták történetét bizonyára más írja majd meg — ha írja —, de mivel biztos vagyok benne, A GÜDÖLIÖI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET FELVESZ könnyűgépkezelői végzettséggel rendelkező dolgozókat. Besorolás az O. Sz. B. szerint. Jelentkezni lehet: a Gödöllői Építőipari Szövetkezet Munkaügyi csoportjánál, Gödöllő, Dózsa Gy. u. 67. A lakossági szolgáltatás ellátása céljából a Gödöllői Építőipari Szövetkezet FELVÉTELT HIRDET geblnes rendszerben, az alábbi szakmákra: ASZTALOS, ÜVEGES. PARKETTÁS, PARKETTACSISZOL0, FESTŐ ÉS MÁZOLÓ. VILLANYSZERELŐ. VlZSZERELÖ. A sebines műhelyeket Gödöllő város köznontjában kívánjuk kialakítani. Jelentkezni lehet: Gödöllö. Dózsa György út 61.. a ölunkaügyi csoportnál. hogy kihagyná, a mi Heyk János „férfiszabó” pedellusunkat — hadd szenteljek neki pár szót. Szerettük őt. Reggelenként első szavai ezek voltak: Ne sszemeteljetek a töikmag- gal! Aranyat ért az érettséginél. Ugyanis ő ellenőrizte a mellékhelyiségeket. Mindig azt; amelyik éppen üres volt, így a másikban a fiúk nyugodtan csereberélhették dolgozataikat. A nagy ház érdekes technikatörténeti adatokkal is dicsekedhet. Amikor hazánkban csak még két helyen foglalkoztak a fizikusok rádióval, itt már bemutatták az új szerkezetet. AKKOR SZIKRATAVÍRÖ volt a neve. Ügy 1916 táján felállítottak a nagyteremben egy ódon vevőt, s az igazgató — dr, Poch Sándor — izgalommal terelt bennünket a helyiségbe. A szomszéd terembe bekapcsoltak egy szikraadót és íme: a teremben megszólalt a falon átjövő hullámok révén egy csengő. Mint egykor Mar- coniék! A nagyterem a helyi mozinak is őse. Apám egy meglevő levele szerint 1911. január 16-án hatan a családunkból megnéztük az Apolló mozi bemutatkozását. A végleges mozi 1914-ben nyitotta meg kapuit a most lebontott Diamant- házban. Ugyanebben az évben mutatták be az első hangos filmet is. Igaz: a hangot csak gramofonnal festették alá. Éveken át könnyeztek leányaink Bimbula érzelmes filmjein, vagy nevettek Chaplinen. 1930-ban Brunnerék „hango- sítják” a mozit. Vidéken talán elsőként vállalkoznak erre! AZ ŐSZIRÓZSÁS forradalom idejében kapott helyet a teremben Violáné népszerű tánciskolája. Itt még francianégyest is tanítottak. A gimnázium megszűnése után polgári iskola működött a házban, majd a II. világháborúban a közellátási hivatal kapót itt helyet. Ekkor a déli sarkán új ajtót vágtak, ahol 1945-ben rövid ideig cukrászat volt. Ez idő tájt virágzott ki a MADISZ; gyűléseink, előadásaink és táncaink helye a nagyterem volt. Vagy tizenhat évvel ezelőtt a műemlékvédelem munkatársai, nagy hozzáértéssel, s nem csekély költséggel, felújították a házat. Ekkor kapott egyforma stílusú ablakokat, egy hibát azonban elkövettek: a barokk főkapu helyett jellegtelen deszkakaput ácsoltak. Szerencsére van egy felvételem az eredetiről, így pótolható lenne a mulasztás! Talán a török kori pincét kellene még felkutatni. A masszív épülettel nem bír az árvíz, a földrengés, a talajvíz, a tűz, a számtalan átalakítás, a kontárok barbarizmusa sem. Igaz, falait kezdi kikezdeni a salétrom, vakolata pereg, jó lenne, valahogyan megmenteni a városnak ezt a jellegzetes épületét! VÉGEZETÜL hagy idézzem a híres haladó szellemű és a hazának már eddig is sok tudóst adó iglói Szontágh -család egyik tagját. A família barátja, rokona Madáchnak, Mik- száthnak és Veres Pálnénak. Az egykori mondás pedig így hangzik: „E ház még nálunk a felvidéken is szép lenne, any- nyi műemlék közt.” Hegedűs László segítik az ingyenes háztáji műveléssel: erre 52 ezer forint jut. Az özvegyek és a nyugdíjasok részére a szövetkezet tavaly 53 ezer forint értéltű búzát adott. A tavaly az öregek napján pénzzel és ajándékkal örvendeztették meg az időseket: 58 ezer forint értékben. Szociális és kulturális célokra 864 ezer forintot fordítottak tavaly. A szövetkezetben két ismeretterjesztő tanfolyamot indítottak. A házikertek növényvédelmi munkáival foglalkozó négyhetes tanfolyamon hatvanan vettek részt, közülük sokan a tsz növénytermesztői. Jutalomutak külföldre Külföldi utakra és kirándulásokra megközelítően 66 ezer forintot fordítottak. Négy egynapos belföldi kirándulásra került sor: a tsz-tagok ellátogattak Gyöngyösre, Mezőkövesdre, Mátraházára, Egerbe, Tihanyba, Siófokra és Bala- tonfüredre. Minden alkalommal több mint negyvenen ültek az autóbuszba; elsődleges cél a műemlékek és a városok megtekintése volt. Két .napra utaztak el a tsz-tagok Zalaka- rosra és Nagykanizsára: a programban szerepelt kiállításlátogatás is. Külföldre jutalomképpen utaztak el a tsz-dolgozók. Két KISZ-fiatal ment Szovjetunióba, hét dolgozó járta végig a Kijev—Moszkva—Leningrad útvonalat. A társadalmi ünnepek megrendezésekor művészeti csoportokat hívtak meg szereplésre. A nőnapi és az április 4-i ünnepségen a gödöllői Török Ignác gimnázium irodalmi színpada lépett fel. Augusztus 20-án és a névadókon a kerepesi KISZ-fiatalok és a szövetkezet KlSZ-szerve- zete adott műsort. Az öregek napján a szadai asszonykórus, Pécsik Dezső citeraművész és a veresegyházi Forrás irodalmi színpad szerepelt. A dolgozók általános és szakmai műveltségének emeléséért is sokat tesznek. Hatvanhét féle szakfolyóiratot járatnak, körülbelül nyolcszáz kötetes szakkönyvtáruk van. A dolgozók életkörülményeinek javítása érdekében hasznos akciókat szerveznek. Minden évben zárszámadás után háztartásigép-vásárt rendeznek a tsz-ben. Tavaly a KERAVILL kihelyezett kiállításán és vásárán 200 ezer forint értékű áru lelt gazdára. Színház jegyszolgálat A munkakörülmények javítását szolgálja az az intézkedés, melynek következtében a múlt év második felében megnyílt a tsz-ben az orvosi rendelő, ahol hetenként három alkalommal fogadják a betegeket. Népszerű a szövetkezet balatoni üdülője, ahol tavaly nyolcvanöt család tölthette el szabadságát. Szívesen veszik igénybe a tsz-tagok a gazdaság színházjegyellátó szolgálatát. Rendszeresen vásárolnak jegyet például a Bartók gyermekszínház, a Nemzeti és a Madách színház előadásaira. A politikai oktatásra is nagy gondot fordítanak. A marxizmus—leninizmus esti középiskolájába húszán járnak, a politikai vitakörben harmincán vesznek részt. A tagság tájékoztatásában jelentős szerepe van a kéthavonta megjelenő Szitás Híradónak. Örszigethy Erzsébet Sz omlati jegyzet Ingben Szeretem a lap szombati számában ezt a hosszú keskeny kalodát. A hasáb magassága és a szigorú keret rőfre megszabja, miről mennyit lehet írni. Néha persze nem árt, hg az embert kordában tartják ilyesfajta szabályok. Ilyen a műfaj. Nem csaponghat kedvére a képzelet, a hatvan gépelt sor kötelez. Annyit és csakis annyit írhat az ember, ami ebbe a keskeny sávba belefér. Ezen belül persze mindenféléről. Célunk kezdettől fogva ezt volt: „név és cím nélkül” írunk emberekről, tünetekről, hibákról és erényekről, csupán egy dolgot tartva szem előtt, azt, hogy sokakat érintő ügyek kerüljenek terítékre. Kezdettől fogva igyekeztünk is tartani magunkat ezekhez az önmagunk támasztotta követeimlényekhez. Végtére is mi nem X., vagy Y. községi tanácselnökkel, Z. iskolaigazgatóval, vagy K. étteremvezetővel kívánunk vitatkozni, hanem olyan eseteket szerettünk volna tollvégre tűzni, amelyek bárhol, bárkivel megeshettek volna, s emiatt közérdeklődésre tarthatnak számot. Név tehát soha nem fordult elő még ezeken a hasábokon, s ez soha sem azért volt, mintha menekülni akartunk volna a felelősség elől. Egyszerűen így diktálják ezt a műfaj sajátos szabályai. A rovatban megbíráltak helyzete félig-meddig irigylésre méltó. Nyugodtan megtehetnék, hogy csendben hallgatnak, s az esetek többségében valóban ez a gyakorlat. A kiskirályokról, önkényeskedőkről köztudott: legkevésbé sem szokta őket érdekelni, mit „firkálnak” róluk a lapok, különösen akkor, ha nem egyértelmű az, hogy róluk van szó. Tudják, hogy ilyenkor jobb csöndben lenni, mert a háborgás, a cikk felverte por napok alatt elül. A dologban a legcsodálatosabb az, ha egy hosszas „célzás” után kilőtt jegyzet végül is mást, másokat talál el. Ahogy előfodul, hogy néhg a megbíráltak, az illetékesek, szeretnének bizonyosak lenni a dolgukban, ugyanúgy megtörténik az is, hogy mások leveleznek, járnak be hozzánk a cikk megjelenését követő napokban. Van valami elgondolkoztató abban, hogy komoly, meglett emberek mintegy igazolást kérnek arról, hogy nem ők leckéztették meg igazságtalanul beosztottaikat, tisztességesen elvégezték munkájukat, gondoskodnak a rájuk bízott emberekről stb. Akaratlanul is Déry Tibor esete jut eszembe, aki egyszer — vidéken jártában — egy koszos, elhanyagolt kis szállodában vett ki szobát, néhány nap elteltével azonban, mivel a felszolgált koszt sem kárpótolta őt a tisztaság, enyhén szólva hiányosságaiért —, elmenekült. A fővárosba érve azután tollat ragadott és a városka megnevezése nélkül dühös karcolatban adta ország-világ tudtára, milyen áldatlan állapotok uralkodnak egyik vidéki hotelünkben. Megjelent a cikk. Kisvártatva huszonhat szállodaigazgató tette tiszteletét személyesen vagy írásban a szóbanforgó lap szerkesztőségében, hogy tiltakozzon az őt ért inzultus ellen. Valahogy így vagyunk mi is. Ha huszonhatos rekordot elérni eddig nem is sikerült, a négyest minden további nélkül. Vajon mi lehet az oka annak, hogy mások hibáit valójában vétlenek, vagy annak mondottak kívánják magukra venni. Ügy, mint azt a bizonyos inget. A hiba bizonyára nem az írások körül van, mert azok egyértelműek. A panaszkodók, igazolást kérők között többnyire nincs ott az érintett. Lehet, hogy az ing körbejár? Berkó Pál 1 I
