Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-28 / 50. szám

1976. FEBRUÁR 28., SZOMBAT vÁlrfuj) 5 Élénkülő tömegsport A szentendrei járási testne­velési és sportfelügyelőség ér­tékelte a IV. ötéves tervidő­szak sportfejlesztési tervének végrehajtását. A járásban és a városban egyaránt 40 szá­zalékkal növekedett a sport- létesítmények száma, s a tö­megsportban 45 százalékkal többen vettek részt, mint az előző öt esztendőben. Az elmúlt év szentendrei sportéletét az élénkülés jel­lemzi. Tizenhárom sportág­ban mintegy 4500 versenyző és játékos mérte össze tudá­sát, nem volt ritka, hogy egy- egy sportoló több sportágban is küzdött egyesülete színei­ben. Elkészült a város új ötéves sportfejlesztési terve is, amely a követelményeknek megfe­lelően új sportágak megho­nosítását is tartalmazza. A tervek szerint ökölvívó-, csel­gáncs-, súlyemelő- és kajak­kenu szakosztályok alakulnak. A járásban és a városban lezajlottak a sportegyesületi vezetőségválasztó közgyűlések, ahol az eredmények számba­vétele mellett sok szó esett a fejlődést elősegítő intézkedé­sekről is. A minőségi sport fejlesztése mellett elsősorban a tömegsportról, a dolgozók testedzéséről kell gondoskod­ni — állapították meg sok he­lyütt a résztvevők. Üj híd a Duna-ág fölött Strandfürdőkkel, iskolákkal, boltokkal gyarapodik a járás Ha a járás idei teljes gya­rapodásáról számot kívánnánk adná, több oldalon keresztül sorolhatnánk az új létesítmé­nyeket. Lesizmék olyanok, ame­lyek építése megkezdődik ugyan, de csak jövőre, vagy az V. ötéves terv végére készül­nek eL, s vannak olyanok is, amelyeket még ez év végéig birtokba yehet a lakosság. Ezúttal csak a legfontosabbak­ról számolunk be olvasóink­nak. Az egyik legnagyobb beru­házás a tahi Duna-híd építése, amelynek előmunkálatai meg­kezdődtek. Utat építenek, meg­javítják a komp állomást, ugyanis néhány napig ismét szükség lesz rá, amikor — vár­hatóan a nyáron — a jelenlegi öt méter széles, és 200 méter hosszú hídtestet 25 méterrel délebbre vontatják. Addig azonban meg kell építeni az ideiglenes pilléreket, az úgyne­vezett jármokat. Az új híd épí­tése idején a délebbre költöz­tetett régin zajlik a forgalom. Az UVATERV mérnökei által tervezett híd 11 méter széles, két nyomsávú, s mindkét ol­dalán gyalogjáró lesz. A tervezésnél különleges felada­tot jelentett, hogy a régi, kes­dódmak. (A járás 22 óvodájá­ban igen nagyok a létszámbeli eltérések: míg Budakaiászpn és Pomázon zsúfoltak, addig például Kisorosziban 50, Pócs- megyeren 60 százalékos az óvodák kihasználtsága.) A po- mázi óvodáit is bővítik, s to­vábbi 50 gyermeknek jut hely az év végén. Az iskolák is e két nagyközségben a legzsúfol­tabbak. Ezért Budakalászon a következő 5 év alatt 12, Pamá- zon 8 tanterem épül. A járás kereskedelmi és vendéglátó egységei is bővül­nek, korszerűsödnek. Pomázon a HÉV-állomás melletti élel­Befejezték a műtrágyázást Tahitótfalun, a Kék Duna mezőgazdasági szakszövetkezet­ben a héten fejezik be a műtrágyázást. A szövetkezet gépállo­másán már túl vannak a téli karbantartási munkálatokon, most a földekről érkező műtrágyaszóró gépeket szerelik le a traktorokról, teherautókról. kény pillérekre kellett szer­keszteni a hídtestet, mert így olcsóbban és sakkal rövidebb idő alatt megépíthető. A híd­szerkezet kialakításához 100 tonna acélt használnak fel. A járművek és a gyalogosok 1977 végén haladhatnak át először az új hídon. A másik két létesítmény, a lepencei strand — első meden­céjét már a fürdési szezon elején átadják, — és a leány­falui, amelynek bővítése meg­kezdődött. Ugyancsak a követ­kező hónapokban látnak az építők a budakalászi általános iskola bővítéséhez, s folytató­dik a pomázi ifjúsági ház épí­tése. Budakalászon az idén adják át a 150 gyermek elhelyezésé­re alkalmas óvodát, ezzel a nagyközség gyermekelhelyezé­si gondjai átmenetileg megol­miszerboltot önkiszolgálóvá alakítják. Pilisszentlászlán sza­kosítják az üzletet, Pócsme- gyeren és Surányban presz- szót, Szigetmonostoron pedig 100 négyzetméter alapterületű önkiszolgáló boltot nyitnak. Megnyílt az autóscsárda Több hónapos határidő­módosítás után, szerdán meg­nyitották az egykori postás strand területén az autós­csárdát. A Duna Étterem ki­lenc és fél millió forintba ke­rült. Üzemeltetői, a szentend­rei Mathiász János Termelő­szövetkezet vezetői remélik, hogy a II. osztályú, teraszos, kerthelyiséges, kétszintes léte­sítményt hamarosan megked­velik a Dunakanyarba látogató turisták. ' Közművelődés a kultúra városában Kihasználatlan lehetőségek a BVM-hen Vajon milyenek a művelődé­si lehetőségek egy olyan kor-- szerű üzemben, mint amilyen a. Beton- és Vasbetonipari Művek Szentendrei Gyára? E kérdésre kerestünk választ, s bizony kedvezőtlen tapasztalatokat is gyűjthettünk a sok jó mellé. I Csak mindé** tizedik dolgozó A szakszervezeti könyvtár újdonsült vezetője Péter Gyu- láné mondta el, hogy a gyár 485 dolgozója közül csak min­den tizedik olvasója a könyv­Az Egyesült Izzó Váci Fényforrásgyára FELVÉTELRE KERES • elektromérnököt • üzemmérnököt, műszók! főiskolai végzettséggel • kazánkezelőt O női és férfi betanított munkásokat Jelentkezés o Felvételi 'rodán: Vác, Sebes Imre u, 21-23. tárnak, közülük is mindössze 25—26 kölcsönöz rendszeresen. Pedig a szakszervezetek Pest megyei Tanácsa gondoskodik a könyvállomány fejlesztéséről, cseréjéről, s havonta 30 új kö­tetet küldenek. Viszonylag so­kan olvasnak a munkásszálló 45 lakója közül Somogyi Pál- né gondnoknő szerint legalább húszán veszik kezükbe a köny­veket rendszeresen. Kérdés persze, hogy mit. Segítséget nemigen kapnak senkitől. Mindeddig nem jutott eszük­be az illetékeseknek, hogy összehangolják az üzemi könyvtár nyitva tartását, és a dolgozók munkaidejét. Most a szocialista brigádokkal egyez­tetni kívánják; remélhetőleg ez megnöveli az érdeklődést a könyvtár kincsei iránt. Kevés a gyáron belül az egyéb művelődési lehetőség, pedig helyiség van bőségesen. Többnyire üres a 100 fő befo­gadására alkalmas tanácsterem, és az 500 személyes étterem is. De a vállalatnál sem színját­szók, sem irodalmi színpad nem működik, néptárcegyütte- sünkről is csak múlt időben be­szélhetünk. Az egyetlen sike­resnek mondható rendezvény- sorozat a munkásakadémia, amelynek előadásait havonta egyszer tartják, az űrkutatás­tól a jogalkotásig a legkülönfé­lébb témákból. A megyei mű­velődési központ minden szo­cialista brigádnak megküldi havi programfüzetét, ez azon­ban nem bizonyult elegendő­nek az érdeklődés felkeltésé­hez. Például egyetlen, alkal­mazottakból álló szocialista brigád jár el közösen a rend­szeresen megtartott fórum jelle­gű politikai vitákra. Pestre, színházba Dicséretes munkát végez vi­szont a közösségszervező: Go- ramhegyi Petemé. Havonta száznál több jegyet ad el a fő­városi színházakba. A jegyek zömét, körülbelül 60 százalékát a fizikai dolgozók veszik. S ami külön dicséretet érdemel: Garamhegyiné igyekszik alakí­tani az emberek ízlését: meg­válogatja, hogy milyen dara­bokra hoz jegyet. A legtöbben a Madách Színház és a Bartók Gyermekszínház előadásait lá­togatják. Fontos része a közművelő­désnek az állami oktatás. Az ebben való részvételről Varga Ferencnével, a személyzeti és oktatási osztály vezetőjével be­szélgetünk. Megtudjuk tőle, hogy a vállalatnak mintegy 90 dolgozója nem fejezte be az általános iskolát, Többnyire 40 év körüliek, mindössze tíz az olyan 30 év alatti dolgozó, akinek még pótolni valója akad. Az idősebbeket nehéz rávenni, hogy ismét beüljenek az iskolapadba, ám a fiatalab­bak, közül most is tanulnak 14-en. A gimnázium levelező tago­zatára három fizikai dolgozó és egy alkalmazott, építőipari szakközépiskolába pedig öt dolgozó jár, nyolcán tanul­nak közgazdasági szakközépis­kolában, öten főiskolán, illetve egyetemen. Az oktatási osztály gsak abban az esetben támo­gatja a továbbtanulást, ha az megegyezik a vállalat érdekei­vel. A jövő vezetőit tudatosan formálják, irányítják, hogy a kiszemelt munkakörhöz megle­gyen a megfelelő képesítés. A brigádvetélkedőből is megárt a sok ? Arra is ügyelnek, hogy a dolgozók munkaterületének a képzettségük megfeleljen. So­kukat pedig második szakma elsajátítására ösztönöznek. De az általános, munkához szoro­san nem kapcsolódó ismeretek megszerzését kevésbé szorgal­mazzák. Pedig éppen a BVM- ben találták meg egy nagyon jó módját az önképzésre ősz. tönzésnek: a legutóbbi brigád­vetélkedőre 70—80 brigádtag készült fel nagyon alaposan, több témakörből. A vetélkedőt viszont nem kívánják évenként megrendezni, mert attól tarta­nak, hogy veszít fontosságából, értékéből, népszerűségéből. Ez az aggályuk nem látszik indo­koltnak. Egészében az volt a benyo­másunk, hogy a BVM-ben a kulturális igények és a lehető­ségek összhangjának megte­remtésére még egy jó ideig várni kell. Eredményes vizsgálatok A népi ellenőrzés tapasztalatai Pesti István, a járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke arról tájékoztatott, hogy az elmúlt évben három köz­ponti, két megyei tervezésű és három saját témát vizsgáltak. Foglalkoztak az állampolgárok telek- és üdülőtulajdonát kor­látozó jogszabályok érvénye­sülésével, a népesedéspolitikai irányelvek végrehajtásával, a termelőszövetkezeti vezetők másod- és mellékállásával, az üdülőövezet ellátásának hely­zetével és még egy sor más témával. A tapasztalatok ösz- szegyűjtése után 23 esetben adtak javaslatot a hibák kija­vításának, megoldásának mód­jára, két esettjén fordultak az illetékes felügyeleti szervek­hez, s kezdeményezésükre két személy ellen indult fegyelmi eljárás. Társadalmi kapcsolatait is erősítette a bizottság. A Haza­fias Népfront járási elnökségi ülésén például tájékoztatót tartottak a népesedéspolitikai irányelvek végrehajtásának tapasztalatairól. A lakosság nagy része biza­lommal fordul a NEB járási- városi szervezetéhez. Még min­dig akadnak azonban, akik fe­letteseik megtorlásától tartva, inkább névtelen bejelentést tesznek. Valószínű, hogy nem tudják: a NEB törvényben elő­írt ügyrendje biztosítja a be­jelentő jogvédelmét, és nem fedi fel a bejelentő nevét. El­sősorban a munkahelyek tár­sadalmi szervezeteinek felada­ta lenne, hogy erről tájékoz­tassák a dolgozókat. Ezzel is elősegítenék, hogy a lakosság a legteljesebb bizalommal for­duljon problémáival, pana­szaival a népi ellenőrökhöz, akik a bejelentővel együttmű­ködve, hatékonyabb vizsgála­tot folytathatnak, s szükség esetén a levélben közöltnél bővebb felvilágosítást kérhet­nek. A tervezettnél több tej Az állattartás sikeres éve a pomázi Petőfi Tsz-ben Sikeres esztendőről, jól vég­zett munkáról számolt be la­punknak Schiffer Andor, a po­mázi Petőfi Tsz elnöke. A szö­vetkezet tavalyi tevékenységé­vel minden eddigit meghaladó majdnem 21 millió forint nye­reséget könyvelhet el magának. Az állattenyésztést 6 éve szakosították, jelenleg szarvas- marhát és lovat tartanak. A szövetkezetnek 306 magyar és holland vöröstarka tehene van, egy-egy állat átlagosan 3679 liter tejet adott tavaly. Pomáz- ról 100 ezer literrel több tejet kapott a magyar tejipar, mint azt eredetileg tervezték. Ered­ményeik elismerése, hogy a Magyarországon . hamarosan megrendezendő nemzetközi szarvasmarha-tenyésztési kongresszus részvevői négy gazdaság -megtekintése során a pomázi Petőfi Tsz-be is elláto­gatnak. Hasonlóan sikeres az igás- és sportlótenyésztésük is: Ápri­lisban ők adhatnak otthont a nemzetközi lóárverésnek, má­jusban pedig náluk tartják az országos lótenyésztési értekez­letet. A szövetkezet tavaly 20 lovat értékesített külföldön, 35 ezer dollár értékben, s a ver­senylótenyésztés mellett nö­vekvő hírnévre tesz szert lo­vasiskolájuk. Eredményes volt a szövetke­zeti tagok háztáji állattartása is. Megalakult a hizlaló szak­csoport, amelynek 112 tagja van. A múlt év második felé­ben 184 Sertést és 66 szarvas- marhát 1,7 millió forintért ad­tak el, az Állatforgalmi Válla­latnak. A gazdaság növénytermesz­tése az állattenyésztésre épült, főként takarmánynövényeket termelnek. A bőséges esőzés nehezítette a talajelőkészítést és a vetést, késleltette a beta­karítást, ennek ellenére re­kordtermést értek el lucerná­ból. Kielégítő volt az őszi árpa, a zab- és a kukoricatermés át­laga is. Az ágazat bevételének fokozása céljából három, ko­rábban jiem termesztett nö­vény ültetésével is megpróbál­koztak. Ezek közül a mák vál­totta be a hozzá fűzött remé­nyeket. A dinnyét elverte a jég, az olajlen, a költséges be­takarítás miatt csak csekély bevételhez juttatta a szövetke­zetét. A kiegészítő és melléküzem­ágak termelésével együtt 104 millió forint volt a szövetkezet árbevétele. Tavaly 12,3 millió forintot fordítottak beruházás­ra, egyebek között befejezték a 366 férőhelyes tehenészet és a betonüzem építését. Hírek a város és a járás életéből — A szovjet hadsereg nap­ja alkalmából, február 23-án koszorúzási ünnepséget ren­deztek a szentendrei új teme­tőben a szovjet hősi emlékmű­nél. Ünnepi beszédet Somogyi Károly alezredes mondott. Az emlékművet megkoszorúzták az MSZMP, a KISZ és a váro­si tanács és a járási hivatal, valamint a Hazafias Népfront és a fegyveres testületek kép­viselői. Koszorút helyeztek az emlékműre a hazánkban ideig­lenesen állomásozó szovjet csapatok képviselői is. — Egészségügyi továbbkép­zés. Minden hónap utolsó csü­törtökjén szakmai és politikai továbbképzést tart a Szabad­ság-forrás út 2. szám alatt az egészségügyi osztály a város és a járás egészségügyi dol­gozói számára. — Pomázi nap Szentendrén. Február 29-én, vasárnap 19 órai kezdettel a Pomázi Nem­zetiségi Együttes lép fel a Pest megyei Művelődési Központ­ban. — Tanácsülést tartottak pénteken Szigetmonostoron, A tanácstagok meghallgatták a IV. ötéves tervidőszakról szóló beszámolót és megvitatták az 1976. évi terveket. — Munkásiművelődés Szent­endrén címmel rendeznek március 5-én 9 órakor, a me­gyei művelődési központban. Gabányi lMjosnak, az MSZMP Pest megyi Bizottsága osztály­vezetőjének előadása után a résztvevők megvitatják _ a szentendrei közművelődési in­tézmények terveit, feladatait. — Véradónap lesz kedden Szigetmonostoron. Az általános iskolában rendezendő akcióra sok önkéntes véradót várnak. Az elmúlt években általában 80-án jelentkeztek, ami a köz­ség lélekszámához viszonyítva igen szép eredmény. — Szociális létesítmény Du- nabogdányban. A Közép-Du- navölgyi Vízügyi Igazgatóság dunabogdányi kőbányájában üzembe helyezték az új szociá­lis létesítményt, amelyben az ebédlőn, fürdő-öltöző helyisé­gen kívül helyet kapott egy tanácskozó terem és a hőlcöz- pont is. A mintegy 4 millió forintos épület gazdáinak, a bánya 150 dolgozójának mun­kakörülményeit javítja. — Vízvezeték-építés. Pócs­megyer a vadaskerti rész ki­vételével teljes egészében el­látott vezetékes ivóvízzel. Most a vízvezeték-hálózat bővítését tervezik. A meglevő vezeték újabb fél kilométernyi meg­hosszabbításához a vadaskert 30—32 családja társadalmi munkát vállalt. Az oldalt írta: Czibor Valéria Foto: Nagy Iván

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents