Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-28 / 50. szám

1976. FEBRUÁR 28., SZOMBAT ’kMíop A honvédelmi és a környezetvédelmi törvényjavaslatról tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői a Parlamentben Pénteken, a Parlamentben tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, állandó bízott, sáigaimaik elnökei, a fővárosi és a megyei Iképviselőcsopor- tolk vezetői. Az értekezleten — amelyen Péter János, Inokai János és Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnökei is részt vettek — elsőiként Apró An­tal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket a parlament so­ron következő, tavaszi ülés­szakának előkészítéséről, az ezzel összefüggő feladatokról. Ezt követően Czinege La­jos vezérezredes, honvédelmi miniszter adott tájékoztatást a honvédelemről szóló új tör­vényjavaslatról, annak főbb jeUemzöirőL Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter az emberi környe­zet védelméről szóló törvény- javaslat megalkotásának cél*, ját, jelentőségét ismertette. Ezután a tanácskozás résztve­vői meghallgatták Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari mi­niszter beszámolóját arról, hogyan készült fel a tárca az ötödik ötéves tervre. Ugyan­csak tájékoztatta a miniszter a tanácskozás résztvevőit a közúti járműfejlesztési prog­ram végrehajtásának helyze­téről. A vitában felszólalt dr. Vi­da Miklós, Daradics Ferenc, dr. Hegedűs Lajos, Hegyi lm. re, Inokai János, dr. Lakatos Pál, dr. Pesta László és Ju- ratovics Aladár országgyűlési képviselő. Csehszlovák gazdasági és műszaki napok Csehszlovák gazdasági és műszaki napok eseménysoro­zata kezdődik hétfőn a Tech­nika Házában. A négynapos rendezvényről pénteken saj­tótájékoztatót tartott Michal Kollár, Csehszlovákia buda­pesti nagykövetségének taná­csosa és a magyar rendezők, az MTESZ és a Magyar Ke­reskedelmi Kamara képvise­lői. A most negyedik alkalom­mal megrendezésre kerülő gazdasági és műszaki napok hozzájárulnak a két ország kereskedelmi kapcsolatainak továbbfejlődéséhez, újabb üz­letkötések létrehozásához, ko­operációk előkészítéséhez. Ma­gyarország és Csehszlovákia között az árucsereforgalom dinamikusan növekszik, érté­ke 1975-ben meghaladta a 650 millió rubelt. Versenyképesek a világpiacon KGST-szakosodás az árammárőgvártásbí Hárommillió-nyolcszázezer dollár még népgazdasági vi­szonylatban is jelentős összeg. Az egyik legnagyobb Pest me­gyei üzem, a Ganz Műszer Művek gödöllői gyára, az Árammérőgyár exportja az idén ennyit hozott a „konyhá­ra”. Gazdasági problémáink egyik megoldása — exportunk évi legalább 10 százalékos nö­velése. Fichter Tamásnak, a Ganz Műszer Művek exportfőosztály vezetőjének véleménye szerint az Árammérőgyár teljesíti ezt a célkitűzést, sőt ha termelési kapacitásuk engedné, még jócskán túl is teljesítenék. Az Árammérőgyár a Ganz Műszer Műve klegjelentősebb gyára mind a termelési érté­ket, mind a létszámot tekint­ve. A magyar szabadalom alapján gyártott egy- és há­romfázisú fogyasztásmérőik ismertek és keresettek az egész világon. Termékeiknek 50 százalékát exportálják és mintegy 50—60 országgal áll­nak üzleti kapcsolatban. Olajválság és konjunktúra A tőkés világban 1973-ban kitört nyersanyag- és energia- válság nemhogy visszavetette volna a gyár termékei iránti keresletet, hanem olyan mér­tékben növelte, hogy az igé­nyeket nem tudták kielégíteni. A konjunktúrának a dekon­junktúrában két oka van: leg­nagyobb vevőik közé tartoz­nak az olajtermelő országok, ahol az „olajdollárok” egy ré­széből lakásokat építenek és ehhez árammérőkre is szükség van. A másik ok, hogy az ener- giatalcarékosságnak egyik alapvető követelménye a fo­gyasztás pontos mérése. Üj igényként jelentkezett tehát az energiatakarékossági műszerek iránti kereslet, ezért alig két éve megkezdték az elektroni­kus úton működő távösszege­ző rendszerek gyártását és ex­portját. Beruházás exportfejlesztésre A Ganz Műszer Művek, hogy export árualapját növel­ni tudja, 200 millió forintos devizahitelt kért és kapott. A hitel egyik alapfeltétele volt. hogy a termelés növelését lét­számemelés nélkül oldják meg. A gépek felszerelését meg­kezdték és valószínűleg jövő év végére helyezik üzembe az új gyáregységet. A beruházás árubővítő hatása 1978-ban je­lentkezik majd. A válság azonban nemcsak ilyen „kedvező” következmé­nyekkel járt, hanem komolyan próbára tette az Árammérő- gyár termékeinek versenyké­pességét is. A nyugat-európai országok, mivel eddigi piacai­kon a termelés és az építkezés a válság hatására visszaesett, nyitottak a fejlődő országok felé, amelyek addig az Áram­mérőgyár hagyományos piacai voltak A gödöllőiek termékei azonban mind minőségben, mind árban állták a versenyt, és ha egy-egy hagyományos partner kiesett, az vagy poli­tikai okokból, vagy megkülön­böztető vámrendelkezések mi­att történt, vagy pedig azért, mert • az -igényeket mennyisé­gileg nem tudták kielégíteni. A szocialista árammérőpia­cot hosszúlejáratú államközi szerződésekkel igyekeztek megtartani. A Ganz Műszer Művek javasolta a KGST-n belüli nemzetközi munkameg­osztást, így az Árammérőgyár a speciális fogyasztásmérők gyártására szakosodott. Kutatják az új igényeket A bázispiacok megszerzésé­hez és megtartásához már nem elég a jó minőségű ter­mék. A fejlődő országok ipar- fejlesztési törekvéseikhez know-how, és gyártási jog át­vételéhez, illetve kulcsrakész gyárak építésére keresnek partnert. Az új igények je­lentkezésével a piackutatás és az ügynöki kapcsolatok erőtel­jesebbé váltak, felmérték a versenycégek ár- és fizetési feltételeit, s ennek alapján a régi piacok mellé megszerez­ték az algériai, líbiai és iraki piacot, és Indonéziával is fel­vették a kapcsolatot. Más or­szágokban kutatták áz ipari kooperációk létrehozásának esélyeit (Brazília, Törökország, Nigéria, Algír) és Spanyolor­szágban, Argentínában szintén folytattak tárgyalásokat. Nagy gondot fordítanak a mérők propagandájára: hirdetések, szakmai ismertetések, filmek szolgálják a gyártmányok is­mertetését. Bevált módszerük, hogy a gyár fogadja és beta­nítja a külföldi szakembere­ket. Nagyszabású és sikeres üz­let volt a perui MELSA cég­gel 1974-ben kötött 10 millió dollár értékű szerződés egy­millió darab fogyasztásmérő gyártására. Az 1983-ig tartó együttműködés során a Ganz Műszer Művek technológiát, know-how-ot ad át a perui szerelőgyárnak. Nemrég kapcsolatba léptek egy svájci alvállalkozó céggel, és most együttműködvé adják be ajánlataikat több verseny- tárgyalásra. A svájci vállalat építi az épületet és szerzi be a gépparkot, a Ganz Műszer Művek adja a know-how-t és a gyártási jogot. Konkrét érdeklődés érkezett már Marokkóból, Indonéziá­ból, Thaiföldről és Malaysiá­ból árammérőgyár tervezésére, telepítésére és értékesítésére. A gyár 1977 végéig előállítan­dó termékeit már lefoglalták a bel- és külföldi vevők. A kiváló minőség és a jó keres­kedelempolitika, úgy látszik, meghozza gyümölcsét. Hámor Sylvia Zárszámadás után Beszélgetés a ráckevei járási hivatal mezőgazdasági osztályvezetőjével > A zánszámadő közgyűléseik február vége előtt befejeződ­tek a ráckevei járásban, ösz- szesen tizennyolc termelőszö­vetkezet és kiét szakszövetke­zet adott számot az elmúlt év eredményeiről. Közülük há­rom budapesti, a csepeli Du­na, a soroksári Aranykalász és a pesterzsébeti Magyar— Bolgár Barátság tsz első ízben tartott zárszámadó közgyű­lést, mióta a fővárosi termelő- szövetkezetek is Pest megyei járási hivatalok szakmai el­lenőrzése alá kerülték. Az egyik, a Duna mostantól fog­va „bebíiró” tsz is lett Pest megyéiben, miután a halász- telit Alkotmány Tsz egyesült vele Egyesülések A halásztelki termelőszövet­kezeteken kívül a járás má­sik bét tsz-e is most tartott utoljára zárszámadást. A szi­getújfalui Béke Tsz, a sziget- csépi Szigeti Lenin és a dél­egyházai Egyesült Törekvés, a diunavarsányi Petőfi tsz-szel egyesülve folytatják már eb­ben a gazdasági évben a mun­kát. S a tököli Petőfi Szakszö­vetkezet sem tart többé köz­gyűlést, miután tagjai kimon­dották az egyesülést a hely­beli Vörös Csillag Tsz-szeL — Mi tette szükségessé eny- nyi közös gazdaság egyesülé­sét? — érdeklődtünk Baghy Lászlónál, a ráckevei járási hivatal mezőgazdasági és élel­miszer-gazdasági osztálya ve­zetőjénél — Mindegyik megállt a maga lábán — felelte — nem rossz eredményeik indokolták az egyesülést. Hanem éppen az a céljuk, hogy a jövőben együtt, nagyobb területen, még eredményesebben gazdál­kodjanak. — 1974-ben viszont a kts- kunlacházai Kiskunt, miután az áporkaival, és a ráckevei Aranykalászt, miután a ma- kádi tsz-szel egyesült, szanál­ni kellett. — Valóban az egyesülés hozta mindkettőt válságos helyzetbe. Különösen elmond­ható ez az Aranykalászról, a vele egyesült tsz-nek ugyanis sok milliós teher volt a hozo­mánya.' De mind a kettő, az Aranykalász és a Kiskun is olyan jól gazdálkodott tavalv, hogy az állami dotáció egy részit máris visszafizethette, feltölthette a fejlesztési és a többi alapot is, sőt tagjai ré­szesedését, kismértékben ugyan, de növelhette. Emellett az Aranykalász 600 hektár ár- vízvédelméről is gondosko­dott, gátrendszert épített. Az­után egy dán rendszerű ta­karmányszárítót és granulá­tumkészítő üzemet is beren­dezett. Pedig az egyesülés miatt a múlt év elején igazán nelhéz helyzetben volt. Az idei egyesülések egyikénél sem kell ilyesmitől tartani, csupa megalapozott, jó gazdaság fo­gott össze. Mérleghiány nélkül , — A mostani zárszámadá­sok során a járásban egyetlen mérleghiány sem mutatko­zott ... — Várakozáson felül jól si­került a tavalyi esztendő. A IV. ötéves terv időszakában ez az utolsó volt az első olyan év, amelyben egyik tsz sem végzett veszteséggel. Nincs szükségük állami dotációral És azt is elmondhatom, hogy mindegyik túlteljesítette ter­melési tervét. Némelyik na­gyon jelentős mértékben. — Az állattenyésztésben is? — Igen, mindegyik, de leg­inkább a dunavarsányi Pető­fi Tsz. Hústermelését meg- hússzorozta a negyedik ötéves terv folyamán, 1970-ben 3,6 vagon vágóállatot adott át, 1975-ben pedig már 72 vagon­nal. . I Növénytermesztésben is fel­sorolhatok néhány kiemelke­dő eredményt. A délegyházai Egyesült Törekvés búzatermé­se hektáronként 52,2 mázsát hozott. A dunavarsányi Petőfi Tsz CPS-rendszerrel a kuko­ricából hektáronként 74 má­zsa átlagtermést ért ek Zcldségtermesztés zárt rendszerben — Az idei tervek? — A tervüket csak most kö­vetkező közgyűléseiken tár­gyalják meg a tsz-ek, így hát korai lenne erről miég beszél­ni. Annyi azonban már is­mert, hogy a csepeli Duna 1000 hektárra fejleszti fel zöldségtermesztését, amiben már az idén is nagyon jó eredményei voltak. Több zöld­ségfélét tavaly már megkísé­relt zárt rendszeriben termel­ni, mégpedig sikerrel. Idén újabb zöldségfélék termelési rendszerét szervezi meg. Jö­vőre azután zárt rendszerét el­sősorban a ráckevei járás tsz-einak adja át A párt elsők között számít dolgozó nőkre Ülést tartott az MNOT Tegnap a Parlament Va­dásztermében tartotta idei el­ső ülését a Magyar Nők Or­Félmilliárd az idegenforgalomra Az Országos Idegenforgalmi Tanács ülése Pénteken ülést tartott az Or-, gatást nyújt az építőknek az ' idegenforgalmi tanács. A tanács elfogadta az előter­jesztést arra a pályázati felhí­vásra, amely a vállalatok szá­mára nyújt lehetőséget, hogy az idegenforgalom fejlesztését szolgáló beruházásokra állami támogatást, bankhitelt kapja­nak. A pályázaton azok a vál­lalatok vehetnek részt, ame­lyek kempingeket, bungalóte­lepeket és moteleket építenek a legkeresettebb idegenforgal­mi helyeken, kirándulóköz­pontokban, és akik a szolgál­tatások színvonalának további emelésére terveznek beruházá­sokat. szágos Idegenforgalmi Tanács, Szurdi István belkereskedelmi miniszter elnökletével. A ta­nács megvitatta 1976. évi mun­katervét. Külön napirendi pontban foglalkoztak a 485 millió forint idegenforgalmi alap ez évi felhasználásával. Különös gondot fordítanak a higiéniai szolgáltatások bőví­tésére és a balatoni közműhá­lózat fejlesztésének meggyorsí­tására, valamint újabb autó­parkolók kialakítására. Ezekre a beruházásokra az intéző bizottságok közvetítésé­vel vissza nem térítendő támo­Uj vasúti pálya Biatorbdgyon Korszerűsítik a Budapest—Hegyeshalom vasútvonalat. Ebben az évben megépül Bicskéig a budapest—hegyeshalmi vasút korszerűsített szakasza. Az új pályán a kanyarok íve lehetővé teszi, hogy a szerelvények 120 km-es sebességgel haladjanak. szágos Tanácsa, amelyen az MNOT tagjain kívül részt vet­tek a budapesti és a megyei pártbizottságok nőreferensei is. Megjelent és felszólalt a ta­nács ülésén Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottsá­ga párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője. Erdei Lászlóné elnöki meg­nyitója után Fazekas Sándor- né, az MNOT társadalompoli­tikai osztályvezetője ismertet­te az ügyvezető elnökség elő­terjesztését az időszerű gazda­ságpolitikai kérdésekről és az MNOT feladatairól. Bevezetőben felidézte az MNOT tevékenységét a IV. ötéves terv, illetve az elmúlt években hozott szociálpolitikai rendeletek, határozatok előké­szítésében. A nőtanács is meg­tette javaslatait, például a hők foglalkoztatásának meg­oldására, a gyermekintézmé­nyek fejlesztésére, a nők bér­helyzetének javítására, a né­pesedéspolitikai feladatokra, s a szolgáltatások kiterjesztésé­re: részt vett a családokat, a nőket, a gyermekeket és az ifjúságot érintő jogszabályok — köztük az egészségügyi, a családjogi és az ifjúsági tör­vény — előkészítésében. Az MNOT hasonló aktivi­tással kíván részt venni a szo­cializmus teljes felépítését szolgáló, V. ötéves népgazda- 'sági terv végrehajtására való mozgósításban, az életszínvo­nal emelését célzó szociálpoli­tikai intézkedések előkészíté­sében és támogatásában. Az a tény, hogy hazánkban a dol­gozók 44 százaléka nő, önma­gában is bizonyítja, mennyire fontos lehet a nők helytállása a termelőmunkában, a mun­kaversenyben, a szocialista brigádmozgalomban. Erre a helytállásra igyekszik — a maga sajátos eszközeivel —■ mozgósítani a lányokat, asszo­nyokat az MNOT. Felmérő-elemző munkájával a nőtanács már eddig is haté­konyan járult hozzá a kor­mány különböző döntéseihez. Ilyen célók vezetik most is, amikor a belső"— kapun, gyá­ron belüli — munkanélküli­ségnek, a szakképzett munka­erő meg nem felelő kihaszná­lásának problémájára kívánja felhívni a figyelmet. Az elnökség előterjesztését követő vitában számos felszó­laló egészítette ki konkrét pél­dákkal az elhangzottakat. Túr- gonyi Júlia tudományos kuta­tó, a Társadalomtudományi Intézet munkatársa például a fiúk és a lányok pályaválasz­tásának problémáit, a család­ban kezdődő és az iskolában folytatódó, hibás pályaorientá­ciót tette szóvá. Felvetette, hogy az V. ötéves terv gazda­ságpolitikai céljainak megva­lósítása, a gazdasági életben keletkezett nehézségek leküz­dése a munkaerő ésszerűbb hasznosítását, sőt: átcsopor­tosítását követeli. Legyen az MNOT bátorítója, kezdemé­nyezője ennek, kezdje a megyőzést a női munka- vállalókon, értesse meg ve­lük: munkaerőtartalékaink ki­merültek, a jövőben az em­beri alkotó kedvet, energiát csak nagyon ésszerűen, a tár­sadalmi haladás és mindany- nyiunk érdekének megfelelően szabad felhasználni. Baranyai Tibor az V. ötéves tervet méltatva kiemelte, hogy az a gazdasági nehézségek le­küzdésének, a további előre­haladásunk megalapozásának, az életszínvonal szerényebb, de reális emelésének terve, aminek megvalósításához a párt az elsők között számít a dolgozó nőkre, az új iránti fo-. gékonyságukra, érzékenysé­gükre, és rendszeretetükre. A nőpolitikái kérdésekről szólva figyelmeztetett: a kormány a nehézségeink ellenére, egy jottányit sem lépett vissza az V. ötéves terv szociálpolitikai céljainak meghatározásánál, tekintsék ezt követendő példá­nak a vállalatok, gazdasági egységek, intézmények is. Igaz, hogy a nők nemzetközi éve véget ért, de a nők hely­zetével foglalkozó párthatáro­zat továbbra is érvényes, A Központi Bizottság ázt akarja, hogy a nőpolitika szervesen épüljön be az általános politi­kai feladatokba. Ny. E. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents