Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-27 / 49. szám

A GSC közgyűlése Tömegsportpályák épülnek Az üzemek felajánlották támogatásukat Gödöllői Sport Club függet­lenített vezetői tele izgalmak­kal érkeztek hétfőn délután a vezetőségválasztó küldöttköz­gyűlésre. Egész nap hurcolkod- tak, hiszen a Kossuth Lajos ut­ca 25-ből, a szanálásra ítélt épületből kellett elköltözni. Ismeretes, hogy Gödöllőn az önálló városi sportkör 1975. au­gusztus 11-én alakult meg. A küldöttértekezlet résztvevőit Benedek János, a városi ta­nács elnöke, a GSC elnöke üd­vözölte. Az elnökségben he­lyet foglalt Kerek László, a vá­rosi pártbizottság munkatársa, Benkó László és Zászlósi Béla, a Gödöllői Gépgyár, illetve a Ganz Árammérőgyár pártbi­zottságának titkára, dr. Bencze József, a GEAC elnöke. A na­pirendi pontok ismertetése, majd elfogadása után Nádas Lajos, az intéző bizottság el­nökhelyettese mondta el az el­nökség beszámolóját, össze­gezte, hogy fél évvel ezelőtt, hogyan alakult meg az önálló városi sportklub, milyen mun­kát végzett e rövid idő alatt, sikerült-e fejlődnie? Szólt ar­ról, hogy a 21 tagú elnökségen belül héttagú intéző bizottság és háromtagú számvizsgáló bi­zottság irányítja a sportkör munkáját. Az elmúlt időszak­ban hétszer ülésezett az intéző bizottság: behatóan foglalkoz­tak a soron következő felada­tokkal, azzal például, hogyan lehetne javítani a sportolás technikai és szervezeti feltéte­léit ahhoz, hogy városunk ifjú­ságának igényeit is ki tudják elégíteni. A beszámoló kitért a szakosztályok munkájára, az eredményekre, továbbá a fejlő­dés érdekében végrehajtott át­szervezésekre, az edzőcserékre. A jövőt illetően: szeretnék to­vább javítani azokat a feltéte­leket, amelyek elengedhetetle­nek a szakosztályok zavartalan működéséhez, tervbe vették az egyesületi KISZ-szervezet megalakí­tását, valamint a sportis­kola létrehozását. A beszámolót követően Papp Gábor, a számvizsgáló bizott­ság elnöke tett jelentést a fél­éves gazdálkodásról. Hat hó­nap alatt valamivel több mint 279 ezer forintot költöttek a szakosztályokra, és a sportkör fenntartására A legtöbb pénzt a labdarúgókra fordították — pontosan 145 ezer 300 forintot —, mivel vitathatatlanul szük­séges felszerelésüket csaknem teljes egészében ki kellett cse­rélni. Erre az esztendőre is megkötötték a szerződéseket az edzőkkel. Labdarúgóknál négy. a férfi és női kézilabdá­zóknál ugyancsak négy, a gyeplabda- és asztalitenisz-csa­patoknál egy-egy edző mun­kálkodik. Az idei költségvetés tervezett összege 712 ezer forint, a vá­rosi tanács 200 ezer, a vállala­tok 215 ezer forinttal járulnak hozzá. Papp Gábor követendő példának állította A Ganz Árammérőgyárat, a Gödöllői Gépgyárat, az Építőipari Szövetkezetét, ahonnan járművekkel, felsze­relési tárgyakkal és sok-sok mással segítették a sportolókat. A beszámolóhoz és a jelen­téshez összesen tizennyolcán szóltak hozzá. Hallottunk szen­vedélyes hozzászólást, de hig­gadt, elismerő szavakat is. Kö­szönetét kapott az MGI, amely a természetjárókat segítette, a testnevelő tanár, a fiatalok fi­zikai gyengeségéről szólt. Sok múlik a szervezésem hiszen — mint Kerek László, elmondta — négyszázon felül vannak az aktív sportolók, de több ezer azok száma, akik sporttal fog­lalkoznak. Kovács Tibor, a já­rási-városi sportfelügyelőség vezetője az edzők szerepéről, a szemléletbeli hibákról, az erők szétforgácsolódásáról szólott és javasolta a teke- és sakkszak­osztály életrehívását. A továb­biakban szó esett a pártoló tagság toborzásáról, a sporto­lók munkahelyi példamutatá­sáról, s Szántai Béla javasolta a labdarúgó utcabajnokságok bevezetését. Zászlósi Béla, az Árammérőgyár támogatásáról biztosította a vezetőséget, meg­említve, hogy a gyár 60 ezer forintos se­gítséget ad a részesedési alapból. Benedek János nemcsak mint sportköri elnök, hanem, mint tanácselnök, a város minden ügyét ismerve szólt hozzá. El­mondta, hogy hiányoznak még bölcsődék, óvodák, sok a szükségtanterem, kevés a lakás, ám a célok megvalósítá­sában a lehetőségeket kell vizs­gálni, és az összefogást szük­séges segítségül hívni. Szólt a sporterkölcsről, s arról, hogy a tömegsport érdekében pályák épülnek a városban. Elsősor­ban az iskolák szomszédságá­ban van ezekre szükség. A hozzászólásokra Nádas La­jos adta meg a válaszokat, majd Benedek János javaslatot tett az elnökség kibővítésére. A 21 tag mellé két újat java­solt megválasztásra. A küldött- értekezlet egyhangú szavazás­sal választotta be Rab Pétert és dr. Barabás Andort, Befejezésül Gödöllő sport­életével kapcsolatban elmond­juk, hogy városunkban 1918-ban ala­kult meg először a GIK, vagyis a Gödöllői Iparosok Kö­re: a Szilhát utca és a Dózsa György út (akkor Váci út) sar­kán lévő Knapp József-féle vendéglőben. Az első vezetőség tagjai között volt: Kaiser Já­nos, Kaiser Ferenc, Olter Fe­renc, Lépa Jenő, Gál Illés, Cse- te József, Krenovszki Károly és Knapp József. Azóta nagy idő telt el és aki jelen volt a mostani küldöttértekezleten, azzal a tudattal távozhatott el, hogy a város sportjának fejlő­dése biztosított, a sportügy él­vezi a város vezetőinek, üze­meinek és intézményeinek tá­mogatását.- Csiba József Hektáronként 70 mázsa Az idén rendszerben A valkói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet az elmúlt esztendőben szántóföldjének mintegy 10,5 százalékán ter­mesztett kukoricát. Jó vető­magot, 400—500 FAU-fajtát használtak fel 90 százalékban. Ennek is köszönhető, hogy többet takarítottak be a terve­zett 45 mázsás átlagtermésnél. Tavaly rekordtermést értek el, átlagtermésük hektáronként 70 mázsa májusi morzsolt volt. Furulyás János tsz-elnök el­mondta, hogy a termésátlag további növelése és a korsze­rűbb termesztés érdekében 1976-ban már ők is tagjai a nádudvari KITE-rendszernek. A szövetkezet feltételei megfe­lelőek az iparszerű termesztés­re; három szárítót működtet­nek. A sárga ház regénye (L) Macskakő és gót-barokk kapu A GÖDÖLLŐ ÉS VIDÉKE január 30-i, 31-i és február el­sejei számában folytatásokban jelent meg Heltai Miklós cik­ke a Hamvay-házról, közis­mert nevén a moziiskoláról. Története rendkívül érdekes, hiszen a Grassalkovichok előtt a reneszánsz református temp­lomon kívül nem volt más kő­épület Gödöllőn, sőt Besnyőn sem, ha csalt nem számítjuk ide a mai Illés István utca sarkán levő rejtelmes és ha­talmas épületet, amely egy kétszáz éves térképen bejelöl­ve megtalálható. A három folytatásban meg­jelent cikk jóformán mindent feltár, ami e témában elérhe­tő, márpedig ez sem könnyű, mert Gödöllőn mindent elho­mályosított az impozáns kas­tély története. (Erről célszerű tudni, hogy légköbméterben nagyobb a fertödinél is!) A A lakossági szolgáltatás ellátása céljából e Gödöllői Építőipari Szövetkezet FELVÉTELT HIRDET gebines rendszerben, az alábbi szakmákra: ASZTALOS, ÜVEGES, PARKETTÁS, PARKETTACSISZOLO, FESTŐ ÉS MÁZOLÓ. VILLANYSZERELŐ, VIZSZERELÖ. A 2*ebines műhelyedet Gödöllő város központjában kívánjuk kialakítani. Jelentkezni lehet: Gödöllő. Dózsa György út 67.. a Munkaügyi csoportnál. Hamvay-házról így csak mor­zsák lelhetők, ezekhez próbá­lok néhány kiegészítést hozzá­fűzni. A MOZIISKOLA épületével kapcsolatban azonnal felötlik ferde tájolása, akárcsak a fő­tér nyugati házainál. Tudnunk kell, hogy főütunk akkoriban csak homokos síkság volt, s a Haraszti erdő a mai járási hivatalig ért, míg az őslakók két házsora pedig a későbbi kastéllyal, szemben állt, a parkban, amint egy birtokom­ban levő térkép is mutatja. Ennyi volt az akkori falu. Tisztán középkori a nyugati front törése, amilyet hazánk­ban keveset találunk, példa­ként talán a pécsi Káptalan­házat említhetnénk. A moziiskola a török Idők után az egyetlen udvarház volt Gödöllőn, egyes források A GÖDÖLLŐI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET FELVESZ könnyűgépkezelői végzettséggel rendelkező dolgozókat Besorolás az O. Sz. B. szerint. Jelentkezni lehet: a Gödöllői Építőipari Szövetkezet Munkaügyi csoportjánál, Gödöllő, Dózsa Gy. u. 67, szerint ebben lakott maga Bossányi Krisztina is. Mindez gyér fény, de attól kezdve többet tudunk, azt pél­dául, hogy 1750 táján a her­ceg emeletet huzat rá és t>en- dégfogadóvá teszi. A keleti fal alatt egy úszómedence nagyságú meszes gödör volt Mária Terézia téglákkal ki­rakva — ez nyilván a „nagy építés” emléke. A kocsiállás, mely hazánkban az egyik leg­nagyobb volt, nyolc hatalmas pilléren keresztben állt az ud­varban, szinte összekötve az U-alakú épület két szárnyát Fala nem volt, annál inkább viharálló, óriási cserépfödele. Az istállók a mai mozi he­lyén körülbelül a Heltai Mik­lós említette négy vendégszo­ba alatt voltak. A hatalmas udvar Gödöllő első köve­zete volt, valószínűen egykorú az átépítéssel, mégpedig azért, mert úgynevezett macskafejű kővel volt kirakva. Ezek a gömbölyded, fekete folyami kövek a Felvidékről érkeztek. Embernek állatnak, kocsinak pokoli, de a sárnál jobb! (Ma a külvárosi kockakövet neve­zik pontatlanul macskakőnek.) MIT TUDUNK a fogadó his­tóriájáról? A több hazai gyors­kocsi cég közül ez Biasini vo­nala volt. Debrecenen át Er­délyig E századból már csak a kaszinóval kapcsolatban akadnak adatok. Ripka Fe­renc szerint az emeleti nagy­termet Beniczky, az első 48-as népképviselő alakítja ki 1871- ben és a kaszinót is ő alapítja meg. Csakhogy akitor hol volt a Mednyánszki-féle előadás? A Két község ellátásáról gondoskodnak A Pécel—isaszegi ÁFÉSZ mérlege A Pécel—Isaszeg AFÉSZ- nél február 25-én tárgyalják meg az első részközgyűlést. Ezen és a tagság további rész- közgyűlésein tárgyalják meg az igazgatóság tavalyi munká­járól szóló beszámolót, a fel­ügyelő bizottság jelentését és a múlt évi mérleget, továbbá az idei feladatokat. A közgyűlések előkészítése a korábbi évekhez hasonlóan most is példás volt. A szövet­kezet tagjai időben megkap­ják a meghívókat a hozzácsa­tolt beszámolóval együtt, hogy érdemben szólhassanak hozzá az elmondottakhoz. Érdemes belelapozni a II oldalas je­lentésbe. Kitűnik belőle, hogy a IV. ötéves terv során a kis­kereskedelem forgalma 163,7 százalékkal, a vendéglátóipari forgalom pedig 168,6 száza­lékkal növekedett. Az elmúlt öt év során 154 százalékkal nőtt az élelmi­szer-forgalom. Igaz, időköz­ben bővült az üzlethálózat is. Isaszegen megnyílt egy 420 négyzetméter alapterületű ABC-ároház, s négy boltot alakítottak át önkiszolgáló üz­letté, s több hűtőpultot is vá­sároltak. A vas- és műszaki üzletek forgalma öt év alatt több mint 180 százalékkal nőtt, míg a ruházati boltok és hús­üzletek forgalma pedig 115 százalékkal emelkedett. öt év alatt az ÁFÉSZ 3,6 millió forint kedvezményt nyújtott a lakosságnak a kü­lönféle vásárok idején. Az ipari, szolgáltatási és szállítá­si ágazatok forgalma a Pé­cel—Isaszeg ÁFÉSZ-nél a IV. választ Odray százéves műve adja. A kaszinó szerinte az emeleten van egy kisebb könyvtárral. Odray szerint a faluban negyvenhétre tehető az értelmiségiek száma. Ha ennek csak a fele jött el Berta előadására, akkor elfértek va­lamennyien egyetlen szobában! Am az előbbi alapítási évet cáfolni látszik az a festmény, amelyet Timon egri főlevéltá- tos Illés utcai házában láttam tizenöt éve. Hosszú, keskeny, sötét domborműszerű kép. Fel­irata: Gödöllői társaskör. Kora minden elemzés szerint a re­formkor. Rajta egy sor asztal, mindegyik körül egypár tag. Kártyáznak, olvasnak, vagy talán sakkoznak. A fejük fö­lött nevük olvasható. LASSÚK A SZÁZADVÉ­GET! Az Erzsébet nagyszálló sarkán a térre és főútra néző terasz található. A már közölt felvételen azt is látni, hogy a keleti végén egy söntésajtó is volt. Ez az útra nézett. Heltai kutatásai felderítettek egy az­óta elfalazott ajtót. Ezen át a terasz vendégeit szolgálták ki. A bérlő ez időben Károlyi Gyula volt. Ekkor még álltak az istállók és ezeknek nyugati végében a Hangya. A szövet­kezet Gödöllőn 1894-ben ala­kult, 1906 és 1911 között a mai mozi helyén működött. Bejá­rata a mozi kirakatainak he­lyén volt Heltai a boltívekben gótikus elemeket vél felfedezni. Ré­gen sejtem, hogy az eltűnt Hangya-bejárat átmenet volt a gótikus és a barokk stílus közt, amit a stíluskeveredés ellenére kár volt a mozi épí­tőinek elrontani. Bántóak az udvar körül a stílustalan kő­falak. Csak a déli barokk támfalas kapu maradt meg, ez is csak 1945-ig. Hegedűs László (Folytatjuk.) ötéves tervben 37 millió fo­rint körül volt. A zöldségbol­tok száma ötről nyolcra emelkedett. A hálózatfejlesz­tés fontos állomása volt a jár­müvek vásárlása, s a boltok felújításán kívül. olajkutakat nyitottak. Minderre összesen 16 millió forintot költött az ÁFÉSZ. A IV. ötéves tervben a ter­vezett 32 millió forinttal szemben 42 millió forintnyi nyereséget ért el a szövetke­zet. Ebből az összegből több mint 4 millió forintot fizettek ki a dolgozóknak visszatérí­tés címén, 6 millió forintot nyereségként és 8 millió fo­rintot fordítottak fejlesztésre. A két község tanácsának öt év alatt 2,5 millió forintot fi­zettek be a községfejlesztési alapra. í-z elmúlt öt év alatt a szo­cialista brigádok 6záma 16-ról 21-re nőtt Nagyrészt a szer­vezett munkának köszönhető, hogy a száz forintra jutó lel­tárhiány mindössze 4,2 fillér volt, amely megyei viszony­latban is figyelemre méltó eredmény. Megállapítható, hogy a Pé­cel—Isaszeg ÁFÉSZ dolgozói majdnem 20 ezer környékbeli lakos ellátásáról gondoskod­nak — méghozzá dicséretesen. K. 1. Fiatalodó lakóházak A gödöllői Városgazdálko­dási Vállalat kezelésében levő állami lakóépületek értéke hozzávetőleg 140 millió forint­ra tehető. Ez az érték az új épületek átadásával nőttön-nő. Az idén karbantartásukra, felújításukra összesen mintegy 6 millió forintot fordít a Vá­rosgazdálkodási Vállalat. Emel­lett mintegy 4 millió forintra tehető az az összeg, amelyet a vállalat hibaelhárításra, illet­ve kiegészítő munkákra tarta­lékol 1976-ban. A kismamák nevében Városszerető ember és a Gödöllő és Vidéke régi olva­sója vagyok. Magam és még sok-sok gödöllői, főként pedig kismamák nevében fordulok most kéréssel a szerkesztőség közvetítésével az illetékesek­hez. Az elmúlt években a város egy szép SZTK-rendelővel lett gazdagabb, amiért ezúton is köszönet jár azoknak, akik en­nek felépítését „kiharcolták” városunknak. Időközben az új épület a leglátogatottabb ren­delőintézet lett. Főként kisma­mák járnak ide. Itt és most az Ő nevükben is arra szeretném megkérni az illetékeseket — ha egy mód van rá — nyissa­nak a rendelőintézetben egy gyermekmegőrzőt. Kérésünk indoklásául csak annyit: ha fogorvoshoz megyünk, ne kelljen az amúgy is mozgal­[ más, nehezen múló perceket a I gyermekek őrzésével tölte- nünk. Arról már nem is szól­va, hogy a gyermekzsívaly bi­zony nem éppén a legkelleme­sebb zene más betegek, vagy éppenséggel rosszulléttel küsz­ködök füleinek. Mérey Lászlónc Gödöllő Elköltöztek Itt hívjuk föl a gödöllői spor­tolók és sportbarátok figyelmét arra, hogy a városi sportklub, valamint a városi és járási sportfelügyelőség a gödöllői KlOSZ-székházba költözött. Üj címük: 2100. Gödöllő, Dózsa György út 25. Anyakönyvi hírek, Született: Frits Péter és Urbán Terézia: Péter, Virág László Béla, és Vincze Piros­ka: László, Sziráki József és Szx>kol Anna: Zsuzsanna, Molnár János és Szócsin Ka­talin: Tamás, Várhegyi László és Mátrai Julianna: Viktória, Tóth fstván és Molnár Ilona: Tímea, Csongrádi Sándor és Demjén Ágnes: Anita, Hamál József és Seres Erzsébet: Anita, Bobos Mihály László és Sepetén Julianna: Tamás, Tóth József és Koczka Zsu­zsanna: Krisztina. Medgyes Jenő és Fekete Éva: Jenő, Somlós László és Rapcsok Ju­lianna: Judit és Beatrix, Ká­roly József és Orsós Etel: Jó­zsef, Haszara János és Bodnár Ilona: János István, Kolozs István és Kovalik Anna Má­ria: Krisztián, Tüzeséri Ist­ván és Pozsár Terézia: Attila, Kobzi András és Ifjú Anna: András. Prokop Sándor és Janoch Zsuzsanna Mária: Ka­talin Zsuzsanna, Eerenczi La- ios és Suhánszki Ilona: Krisz­tián. Antal György Imre és Csaba Gabriella: György Ká­roly. Névadót tartott: Winkler Csaba és Molnár Judit: Má­tyás nevű gyermekének. Házasságot kötött: Máté Sándor és Bokor Irén Éva, Kosztyu János László és Mül­ler Elke Sybill. Elhunyt: Sipos Gergelyné Szujó Mária 81 éves, Juhász Ferenc 70 éves. Lukács Já- nosné Gergely Julianna 55 éves, Tóth Istvánná Haász Te­rézia 88 éves. Új helyen a szerkesztőség Értesítjük kedves Olva­sóinkat, hogy a Gödöllő és Vidéke szerkesztősége el­költözött a Kossuth Lajos utcából. Új helyünk: a Sza­badság (éri HÉV-mcgálló- va) szemben van. a park sarkán, a volt testőrlakta­nya épületének emeletén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents