Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-04 / 29. szám
X/ŰHav 1976. FEBRUAR 4., SZERDA Tízezrek látták Széles körű élményt szereztek az omszki művészek alkotásai Huszonhat művet ajándékoztak Pest megyének Nagyszabású baráti kézfogást jelentett az omszki festők, szobrászok, grafikusok bemutatkozása Pest megyében. Túl a művészi rangon, melyet a nagy gonddal szervezett tárlat biztosított a minden szépre, tartalmas képi gondolatközlésre fogékony közönségünknek, izgalmas annak a ténynek a vizsgálata is, hogy milyen alapos volt a mi fogadásunk, milyen mélységű kontaktust eredményezett az omszki művészet megyei közvéleményünkben. Elöljáróban jegyzem meg, hogy szovjet testvérmegyéink politikai, társadalmi, gazdasági kapcsolatát fokozza a kultúra forgalmának nyitánya,nEz mindenképpen örvendetes' tény, de csali a kezdet, Megindult az ingajárat Omszk és Pest megye között, műveket szállít, s ezzel a találékony baráti tapintattal utaztatja a szibériai és a mi állampolgárainkat messzi tájakra, A barátság így válik tudatgyarapító eszközzé, tágítja eszmélésünk vizuális úton. Pest megye lakossága e műalkotások segítségével Omszkba utazik, gyönyörködik szibériai tájakban, olyan markáns munkásarcokat figyel, akik -már a kommunizmust építik, fontos információkhoz jut társadalmi mondanivalóval átitatott esztétikai igazságok segítségével. Ami külön öröm: ^ az utazás azzal állandósul, hogy az omszki képzőművészek huszonhat festményt, szobrot, grafikát ajándékoztak Pest megyének. Kis kamaramúzeumot, a többi között Belov, Zseliosztov, Kamkina, Szapozsnyikov, Cinbal, Kuka jcev, Namerovszkij, Csermosencev, Sakenov alkotásait. A sokrétűségében is egységes gyűjtemény felvonultatja a festői árnyalatokat, a népművészeti indítékoktól a modem megoldásokig. Indokolt lenne, hogy az omszki ajándék maradjon egy helyen. Talán éppen Dunakeszin, ahol a vándor- kiállítás nyitó ünnepsége zajlott le a november 7-i megyei megemlékezés keretében. Itt mintegy négyezren tekintették meg az omszki tárlatot, üzemi munkások, iskolások, külföldi turistacsoportok. A szomszédos Gödről és Örbottyánból is többen érkeztek. Ha a vendégkönyvbe pillantva mérjük a tárlat hatásfokát, akkor tárgyilagosan azt állapíthatjuk' meg, hogy az omszki művek általánosan élményt szereztek. Volt, aki József Attila gondolatát kölcsönözve azt emelte ki, hogy e képek az igazat mondják, nemcsak a valódit, vagyis sűrítenek. A Mechanikai Laboratórium egyik dolgozója a portrék érzékletes alaposságára utalt, mások a közérthetőséget dicsérték, a fiatalok közül sokakat elsősorban a tájképek ragadtak meg. Farkas László a vasutas művelődési intézmények figyelmébe ajánlja az omszki tárlatot. Ö Budapestről érkezett a tárlat megtekintésére. A dunakeszi gimnazisták, a Radnóti Miklós és a Polláck Mihály szocialista brigád tagjai egyértelműen tanulságosnak ítélték a képi bemutatót, s jelezték igényüket további tárlatlátogatásokra. Dunakeszi után Nagykőrösön, Százhalombattán, a Csepel Autógyár művelődési Szövetkezeti versmondók versenye Tavaly novemberben hirdette meg közösen immár második alkalommal, a SZÖVOSZ és az OKISZ, a szövetkezeti dolgozók országos szavalóversenyét. A helyi versenyélten Pest megyében 350-en vettek részt, s a megyei döntőbe továbbjutott 27 fiatal szombaton délelőtt mérte össze tudását Budapesten, a KPVDSZ Eötvös utcai klubtermében. A megyei döntőt Hangyái András, a KISZÖV megyei szaktitkára nyitotta meg. majd !tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke üdvözölte a résztvevőket. Minden versmondó 2—2 költeménnyel indulhatott, s a 12 legjobb továbbjutott a február 21—22-én Szekszárdon megrendezendő területi döntőbe. A megyei verseny első helyezettje Király Erika ceglédi kozmetikustanuló lett, aki a Dél-Pest megyei Szolgáltató Ktsz színeit képviselte. A második helyet Samu Erzsébet, a kiskunlacházi ruházati áruház eladója, a harmadik helyet Valentini László, a Galga és Vidéke ÁFÉSZ dolgozója szerezte meg. Díjként 1000, illetve 500—500 forint értékű vásárlási utalványt kaptak. Bárányt Ferenc költő, a zsűri elnöke, munkatársunknak elmondotta: — Ami a legjobban megkapott, az az volt — s ez sok évi tapasztalatomnak ellentmond —, hogy nem volt, aki értetlen dilettánsként nyúlt volna a versekhez. Viszont én személy szerint nagyon hiányoltam a verskiválasztásban és a tolmácsolásban a kedélyt, a vitalitást. Mintha nem mernének igazán életet vinni versmondásukba a fiatalok. Valószínű persze, hogy az izgalomnak is szerepe van ebben. Eltekintve azonban ettől, szép és jó verseny részesei lehettünk itt mindamv-ian, versenyzők és hallgatók. Sz. £. házában és Szentendrén is bemutatták az omszki képzőművészek anyagát. Jó elgondolásnak bizonyult, hogy a helyi adottságoktól függően iskola, múzeum, művelődési központ vállalkozott a vándorkiállítás fogadására. A számadatokat összegezve, több mint tízezer munkás, tanuló, értelmiségi nézte meg a gördülő tárlatot megyénk több -pontján, köztük több képzőművészünk. A barátság egyik Ismérve az udvariasság. Ezt mérhetjük le a Vácott bemutatott Pest megyei képzőművészeti anyagban, amely hamarosan Omszk- ban hirdeti felkészültségünk színvonalát. Amilyen jó lélekkel fogadtuk az ajándékot, festőink, szobrászaink is ugyanolyan önzetlenül ajándékoztak műveikből. Losonci Miklós Nehéz tárgyilagos szemlélő- ] kénit szólni mindarról, amit ' Pilisvörösvárott, ebben a tíz és j fél ezer lakosú, nemzetiségi nagyközségben tesznek az olvasás megszerettetéséért, a zenei és képzőművészeti kultúra fejlesztéséért, mindazért, amit úgy hívunk: közművelődés. Gazdagon felszerelt, tágas könyvtárában több, minf huszonnégyezer kötet között válogathatnak az érdeklődők. Tágas termei otthont adnak hangversenyeknek, ismeretterjesztő előadásoknak, előadói esteknek, író—olvasó találkozóknak, bábelőadásoknak, sőt kiállításoknak is. Van külön gyermekkönyvtára és nyelvi laboratóriummal jelszereit hangtára is, amelyben hétszáz lemez biztosítja a választékot. Aki pedig németül — nemzetiségi anyanyelvén — kíván olvasni, verset vagy zenét hallgatni, az sem jön el hiába ide. Iíétszáz munkásolvasó Kevés tanácsi könyvtár büszkélkedhet azzal, hogy olvasóinak egyharmada munkás. Pilisvörösvárott ez természetes. Az itt élő emberek szinte kivétel nélkül az iparban dolgoznak, s a könyvtár vezetője, s munkatársai mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél nagyobb számban vonják be a kétkezi embereket a könyvtár munkájába. Hogyan? Egy példa a sok közül. A faluban élő munkásemberek majd mindegyikének van egy kis-’kertje a háza körül, aminek legfőbb célja, hogy rendezettségén kívül hasznos is legyen: teremje meg a legfontosabb zöldségféléket és gyümölcsöket, amire egy-egy családnak szüksége van. Ezért alakították meg a könyvtárban a kiskertészek körét, akik részére tavaly tizenkét szakelőadást rendeztek. És aki rendszeresen eljár a kör rendezvényeire, az sohase megy haza könyvek nélkül. Vagy egy másik példa: fiókAz általános iskolák gazdái, munkájukat közvetlenül irányító és ellenőrző szervei a helyi tanácsok. Ezért az iskolai munka eredményessége attól is függ, milyen a kapcsolat az iskola és a tanács között, hogyan irányít, milyen anyagi és egyéb segítséget nyújt a tanács az iskolai oktató-nevelő munkához. Megkülön böztetelt figyelem Erről a kapcsolatról, az ellenőrzés és segítségnyújtás módjairól, a közös gondokról, tennivalókról beszélgettünk Barta Istvánnal, az ócsai nagyközségi tanács elnökével és Gergely Zoltán- néval, az általános iskola igazgatójával. — Tanácsunknak az általános iskola a legnagyobb és az egyik legfontosabb intézménye — mondja Barta István —, tehát megkülönböztetett figyelmet fordítunk az iskolában folyó munkára, lehetőségeinkhez képest az anyagi gondokon is igyekszünk segíteni. Az oktató-nevelő munka mind jobb tárgyi feltétéinek biztosítása egyik legfontosabb feladatunk. Ennek ellenére sok a megoldásra váró probléma. — Legégetőbb gondunk —' veszi ót a szót az igazgatónő —, hogy a népesedéspolitikai határozatok eredménye az alsó tagozaton már érezteti hatását. 1970-ben még kilencvenkilenc első osztályos tanulónk volt, az őszi tanév kezdetekor már 161, és a következő tanévben az előzetes felmérések szerint 180 elsősünk lesz. Kénytelenek vagyunk nagy létszámú osztályokat nyitni. Egy-egy osztályban átlagban 34—35 tarendszeresen ellátogatnak az iskolába, jelen vannak a nevelési értekezleteken, megbeszéléseken, a különböző rendezvényeken rendszeres a niunkalcapcsolat a tanács és az iskolavezetés között. A tanács szakigazgatási szerve programozott terv alapján állandóan ellenőrzi az iskola gazdálkodását, az iskolai gondnokság munkáját. Az utóbbi években az iskola gazdálkodásában nem találtak kifogásolni valót. Az iskola tanárai közül öten tanácstagok, a Hazafias Népfront helyi szervezetének a titkára is pedagógus, az igazgatónő a községi tanács végrehajtó bizottságának, a községi pártbizottságnak tagja. Sok pedagógus tevékenykedik a tanács különböző munka- bizottságaiban, s q község közművelődési feladataiból is solcat vállalnak magukra a nevelők. Letelepíteni a községben A tanácsi gondoskodás legfrissebb eredménye: a napokban adják át a két és fél millió forintos költséggel épült hatlakásos pedagógusházat. Többek között három olyan pedagógus-házaspár kap lakást, akik eddig vonaton, autóbuszon jártak ide mindennap. dolgozni, illetve ideiglenes lakásban laktak Öcsán. A tanács vezetői arra számítanak, hogy a gondoskodás viszonzásául az iskola pedagógusai még többet tesznek majd a község közművelődéséért, aktívabb szerepet vállalnak a gazdagodó programú művelődési házban, a szülők, a lakosság mozgósításában, s tovább munkálkodnak a közös célokért. K. Gy. M. kai kötöttele s amelynek keretében negyven osztálynyi diák lesz egy-egy délutánra vendége a könyvtárnak. Ezenkívül minden általános iskolai osztály részére könyvtárismertetést vagy helytörténeti előadást tartanak a könyvtár munkatársai. Helytörténeti vetélkedőt, egészségügyi, valamint a szabad idő hasznos eltöltését segítő előadást is rendeznék. A gimnázium diákjai részére pedig a hamgtári órákon kívül heti egy alkalommal rendelkezésre bocsátják a nyelvstúdió angol, francia, nemet és orosz anyagát, lemezeket, tankönyveket. A nemzetiségi kultúra ápolása A nagyközség lakóinak több mint a fele érti, beszéli — ha nem is irodalmi fokon — a német nyelvet. Számukra, valamint az óvodákban és az iskolákban németül tanuló gyermekek számára több mint félezer, német nyelven íródott könyv található a könyvtárban, külön polcokon elhelyezve. Maga a könyvtár vezetője, Fogarasy Mihály is német nemzetiségű. — Éppen a napokban kaptam meg az írást arról, hogy ősöm az elsőle között, 1689-ben telepedett meg itt, Pilisvörösvárott. Katonaként érkezett ide szülőfalujából, Schram- bergből. Kőműves volt az eredét! foglalkozása, de megtették községi bírónak is. Jómagam huszonhárom éve vezetem a könyvtárat, de csak három esztendeje ez a főfoglalkozásom, addig német nyelvre tanítottam az iskolában a gyerekeket. Hogy kik a leggyakoribb olvasók, akik német nyelvű könyveket kémek? Hidas György, nyugdíjas pedagógus, rZihó Mihályné varrónő, Kram- mer János, nyugalmazott OTP- fiókvezető, Botzheim Ildikó pedagógus, Jankovics Gizella gimnazista, Fritz Borbála adatfeldolgozó. Rendeztek már a könyvtárban német nyelvű irodalmt előadást Petőfi költészetéről. Kiállítást német nyelvű kiadványokból. A hangtárban német népzenei és meselemezek között válogathatnak az érdeklődők. Együtt a közművelődés más ágaival Ez a könyvtár nem csupán könyvet szerető, olvasó embereket nevel. Részt leér és vállal az egész település közművelődéséből. Hogyan? A művelődési ház énekkara, irodalmi színpada a könyvtárban próbál. Itt tartja foglalkozásait a bélyeg- és a két bábszakkör is. És a könyvtár ad otthont a diákok szavalóversenyének is. Az idén áprilisban már öt község szavaiéit várják ide. A helyieken kívül a solymári, piliscsabai, pilis- szentiváni és tinnvei fiatalokat. És biztosítják a könyvtárral szemben megnyílt ifjúsági ház zenei programjait is: vezetékkel kötötték össze a két épületet, két hangszórót helyeztek el az ifjúsági házban és a hangtárból sugározzák a kért zenei programokat. És a tavasszal hozzákezdenek. hogy a könyvtár udvarát parkká alakítsák át, ahol nemcsak pihenni, játszani és olvasni lehet majd, hanem táncolni is. Hogy honnan iut minderre pénz, energia? Évente százezer forintot kapnak a tanácstól új könyvek vásárlására. A hangtárt és a nyelvstúdiót abból a százezer forintból rendezték be, amelyet a 30 év 30 könyvtár pályázaton nyertek jó munkájuk eredményeképpen. A könyvtárban elhelyezett színes televíziót (!) és a zongorát pedig abból az ősz- szegből vásárolták, amit a kiváló könyvtár címért kaptak, egy másik pályázaton. A könyvtárnak ma már 2170 olvasója van, akik az elmúlt esztendőben 59 ezer kötet könyvet kölcsönöztek. Prukner Pál könyvtárat működtetnek a helyi ásványbánya telephelyén, hogy az itt dolgozók helyben is válogathassanak a könyvek között. S még az idei tervekben szerepel egy újabb fiókkönyvtár megnyitása is, a Bánya-teleppel szemben, ott, ahol a bányában dolgozók laknak. Ezért is tűnik reálisnak az az elképzelés, hogy újabb száz munkásembert kívánnak olvasóvá nevelni még az idei esztendőben. Jó kapcsolat óvodákkal, iskolákkal Itt, Pilisvörösváron már óvodás korban a könyvtárba szoktatják a gyerekeket. De vajon mit keresnek az óvodások, akik még olvasni sem tudnak, a könyvtárban — kérdezhetné bárki, s látszólag joggal. Ök még valóban nem tudnak olvasni, de a könyvet már ismerik, amiből olyan sok-sok szép mesét mondanak el nekik az óvó nénik. S mivel az általános iskola bábszakköre rendszeresen tart az óvodások részére bábelőadásokat a könyvtárban, megismerhetik, hogy még nagyon sok könyv kínál számukra érdekes történeteket. Meg aztán nekik szóló meséket is hallgathatnak. S áld már egészen kicsi korában megtanulja, hogy a könyv jóbarát, az. később, amikor már önállóan forgathatja a köteteket, egy életre szóló barátságot köthet a könyvekkel. Mint ahogy egyre több diák kéri, hogy tagja lehessen a nagy választékot kínáló gyermekkönyvtárnak. És az olvasóvá nevelést segíti az is, hogy itt, o könyvtárbah kapott helyet az úttörőszoba, ahová azok is eljárnak rendszeresen, akik még nem könyvtári olvasók, de mert túl nagy a polcokon elhelyezett kötetek ezreinek csábítása, meg a sok képeslap. és folyóirat,. előbb- utóbb beiratkoznak ők is. Mindezt csak gyorsítja az a szerződés, amelyet az iskolákA pilisvörösvári könyvtár Az olvasó emberért nuló van, de akad 39 tanulóval működő osztály is. — Az elmúlt harminc évben csupán öt tanterem épült a községben, az utóbbi tíz esztendő alatt pedig mindössze egy. Az iskola négy épületben működik, ebből csak kettőt építettek iskolai célokra. A másik kettő eredetileg kúria, illetve járásbírósági épület volt. A négy épületben 21 tanterem van: 18 osztályterem, kettő műhelyterem és egy tornaszoba. Tornaterem nincs a községben. A heti 121 testnevelési órából, illetve soportköri foglalkozásból csupán 66 órát tudunk megtartani a tanteremben, a többit az időjárástól függően az iskolai udvarokon, illetve a községi sportpályán bonyolítjuk le. Probléma a napközi — Gondot okoz a napközi otthon fenntartása is. A napközis csoportok száma az utóbbi tíz évben megduplázódott. Nyolc csoport működik és két napközis terem van. Egyszerre négy csoport étkezik, addig a többiek, körülbelül naponta másfél órát az udvaron vannak, illetve a művelődési házban. Egy-egy napközis csoportban negyvenen vannak. Az idén hatvan tanulónak nem tudtunk a napközikben helyet biztosítani. — Az iskolában 52 pedagógusstátus van, ebből öt betöltetlen. Nyolc képesítés nélküli tanerő dolgozik nálunk. A következő tanévre 11 állást hirdetünk meg, nyolc alsótagozatos tanítóra lesz szükség —mondja az igazgatónő. — A tanács sokat törődik az iskolával. A tanácselnök és a tanács vezető munkatársai Gondot okoz a demográfiai hullám Segíteni az iskolának
