Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-04 / 29. szám

X/ŰHav 1976. FEBRUAR 4., SZERDA Tízezrek látták Széles körű élményt szereztek az omszki művészek alkotásai Huszonhat művet ajándékoztak Pest megyének Nagyszabású baráti kéz­fogást jelentett az omszki festők, szobrászok, grafiku­sok bemutatkozása Pest me­gyében. Túl a művészi ran­gon, melyet a nagy gonddal szervezett tárlat biztosított a minden szépre, tartalmas képi gondolatközlésre fogé­kony közönségünknek, izgal­mas annak a ténynek a vizs­gálata is, hogy milyen ala­pos volt a mi fogadásunk, mi­lyen mélységű kontaktust eredményezett az omszki mű­vészet megyei közvélemé­nyünkben. Elöljáróban jegyzem meg, hogy szovjet testvérmegyéink politikai, társadalmi, gazda­sági kapcsolatát fokozza a kultúra forgalmának nyitá­nya,nEz mindenképpen örven­detes' tény, de csali a kezdet, Megindult az ingajárat Omszk és Pest megye között, műve­ket szállít, s ezzel a találé­kony baráti tapintattal utaz­tatja a szibériai és a mi ál­lampolgárainkat messzi tá­jakra, A barátság így válik tudatgyarapító eszközzé, tá­gítja eszmélésünk vizuális úton. Pest megye lakossága e műalkotások segítségével Omszkba utazik, gyönyörkö­dik szibériai tájakban, olyan markáns munkásarcokat fi­gyel, akik -már a kommu­nizmust építik, fontos infor­mációkhoz jut társadalmi mondanivalóval átitatott esz­tétikai igazságok segítségével. Ami külön öröm: ^ az utazás azzal állandósul, hogy az omszki képzőművészek huszonhat festményt, szobrot, grafikát ajándékoztak Pest megyének. Kis kamaramú­zeumot, a többi között Be­lov, Zseliosztov, Kamkina, Szapozsnyikov, Cinbal, Ku­ka jcev, Namerovszkij, Cser­mosencev, Sakenov alkotá­sait. A sokrétűségében is egységes gyűjtemény felvo­nultatja a festői árnyalato­kat, a népművészeti indí­tékoktól a modem megoldá­sokig. Indokolt lenne, hogy az omszki ajándék marad­jon egy helyen. Talán éppen Dunakeszin, ahol a vándor- kiállítás nyitó ünnepsége zaj­lott le a november 7-i me­gyei megemlékezés keretében. Itt mintegy négyezren te­kintették meg az omszki tár­latot, üzemi munkások, is­kolások, külföldi turistacso­portok. A szomszédos Gödről és Örbottyánból is többen ér­keztek. Ha a vendégkönyvbe pillantva mérjük a tárlat hatásfokát, akkor tárgyilago­san azt állapíthatjuk' meg, hogy az omszki művek álta­lánosan élményt szereztek. Volt, aki József Attila gon­dolatát kölcsönözve azt emel­te ki, hogy e képek az igazat mondják, nemcsak a való­dit, vagyis sűrítenek. A Me­chanikai Laboratórium egyik dolgozója a portrék érzékle­tes alaposságára utalt, má­sok a közérthetőséget dicsér­ték, a fiatalok közül soka­kat elsősorban a tájképek ragadtak meg. Farkas László a vasutas művelődési intéz­mények figyelmébe ajánlja az omszki tárlatot. Ö Budapest­ről érkezett a tárlat megte­kintésére. A dunakeszi gim­nazisták, a Radnóti Miklós és a Polláck Mihály szocialista brigád tagjai egyértelműen tanulságosnak ítélték a képi bemutatót, s jelezték igényü­ket további tárlatlátogatá­sokra. Dunakeszi után Nagykő­rösön, Százhalombattán, a Csepel Autógyár művelődési Szövetkezeti versmondók versenye Tavaly novemberben hirdet­te meg közösen immár máso­dik alkalommal, a SZÖVOSZ és az OKISZ, a szövetkezeti dolgozók országos szavalóver­senyét. A helyi versenyélten Pest megyében 350-en vettek részt, s a megyei döntőbe to­vábbjutott 27 fiatal szombaton délelőtt mérte össze tudását Budapesten, a KPVDSZ Eöt­vös utcai klubtermében. A megyei döntőt Hangyái And­rás, a KISZÖV megyei szak­titkára nyitotta meg. majd !tuza Sándorné dr., a MÉ­SZÖV elnöke üdvözölte a résztvevőket. Minden versmondó 2—2 költeménnyel indulhatott, s a 12 legjobb továbbjutott a feb­ruár 21—22-én Szekszárdon megrendezendő területi dön­tőbe. A megyei verseny első helyezettje Király Erika ceg­lédi kozmetikustanuló lett, aki a Dél-Pest megyei Szol­gáltató Ktsz színeit képvisel­te. A második helyet Samu Erzsébet, a kiskunlacházi ru­házati áruház eladója, a har­madik helyet Valentini Lász­ló, a Galga és Vidéke ÁFÉSZ dolgozója szerezte meg. Díj­ként 1000, illetve 500—500 fo­rint értékű vásárlási utal­ványt kaptak. Bárányt Ferenc költő, a zsűri elnöke, munkatársunk­nak elmondotta: — Ami a legjobban meg­kapott, az az volt — s ez sok évi tapasztalatomnak ellent­mond —, hogy nem volt, aki értetlen dilettánsként nyúlt volna a versekhez. Viszont én személy szerint nagyon hiá­nyoltam a verskiválasztás­ban és a tolmácsolásban a ke­délyt, a vitalitást. Mintha nem mernének igazán életet vinni versmondásukba a fiatalok. Valószínű persze, hogy az iz­galomnak is szerepe van eb­ben. Eltekintve azonban ettől, szép és jó verseny részesei le­hettünk itt mindamv-ian, ver­senyzők és hallgatók. Sz. £. házában és Szentendrén is bemutatták az omszki kép­zőművészek anyagát. Jó el­gondolásnak bizonyult, hogy a helyi adottságoktól füg­gően iskola, múzeum, mű­velődési központ vállalkozott a vándorkiállítás fogadására. A számadatokat összegezve, több mint tízezer munkás, tanuló, értelmiségi nézte meg a gördülő tárlatot me­gyénk több -pontján, köz­tük több képzőművészünk. A barátság egyik Ismérve az udvariasság. Ezt mérhetjük le a Vácott bemutatott Pest megyei képzőművészeti anyag­ban, amely hamarosan Omszk- ban hirdeti felkészültségünk színvonalát. Amilyen jó lélek­kel fogadtuk az ajándékot, festőink, szobrászaink is ugyanolyan önzetlenül aján­dékoztak műveikből. Losonci Miklós Nehéz tárgyilagos szemlélő- ] kénit szólni mindarról, amit ' Pilisvörösvárott, ebben a tíz és j fél ezer lakosú, nemzetiségi nagyközségben tesznek az ol­vasás megszerettetéséért, a ze­nei és képzőművészeti kultú­ra fejlesztéséért, mindazért, amit úgy hívunk: közművelő­dés. Gazdagon felszerelt, tágas könyvtárában több, minf hu­szonnégyezer kötet között vá­logathatnak az érdeklődők. Tágas termei otthont adnak hangversenyeknek, ismeretter­jesztő előadásoknak, előadói esteknek, író—olvasó találko­zóknak, bábelőadásoknak, sőt kiállításoknak is. Van külön gyermekkönyvtára és nyelvi laboratóriummal jelszereit hangtára is, amelyben hétszáz lemez biztosítja a választékot. Aki pedig németül — nemzeti­ségi anyanyelvén — kíván ol­vasni, verset vagy zenét hall­gatni, az sem jön el hiába ide. Iíétszáz munkásolvasó Kevés tanácsi könyvtár büszkélkedhet azzal, hogy ol­vasóinak egyharmada mun­kás. Pilisvörösvárott ez ter­mészetes. Az itt élő emberek szinte kivétel nélkül az ipar­ban dolgoznak, s a könyvtár vezetője, s munkatársai min­dent megtesznek annak érde­kében, hogy minél nagyobb számban vonják be a kétkezi embereket a könyvtár munká­jába. Hogyan? Egy példa a sok közül. A faluban élő mun­kásemberek majd mindegyiké­nek van egy kis-’kertje a háza körül, aminek legfőbb célja, hogy rendezettségén kívül hasznos is legyen: teremje meg a legfontosabb zöldség­féléket és gyümölcsöket, ami­re egy-egy családnak szüksé­ge van. Ezért alakították meg a könyvtárban a kiskertészek körét, akik részére tavaly ti­zenkét szakelőadást rendeztek. És aki rendszeresen eljár a kör rendezvényeire, az sohase megy haza könyvek nélkül. Vagy egy másik példa: fiók­Az általános iskolák gazdái, munkájukat közvetlenül irá­nyító és ellenőrző szervei a helyi tanácsok. Ezért az is­kolai munka eredményessége attól is függ, milyen a kapcso­lat az iskola és a tanács kö­zött, hogyan irányít, milyen anyagi és egyéb segítséget nyújt a tanács az iskolai ok­tató-nevelő munkához. Megkülön böztetelt figyelem Erről a kapcsolatról, az el­lenőrzés és segítségnyújtás módjairól, a közös gondok­ról, tennivalókról beszélget­tünk Barta Istvánnal, az ócsai nagyközségi tanács el­nökével és Gergely Zoltán- néval, az általános iskola igazgatójával. — Tanácsunknak az általá­nos iskola a legnagyobb és az egyik legfontosabb intézmé­nye — mondja Barta István —, tehát megkülönböztetett figyelmet fordítunk az isko­lában folyó munkára, lehe­tőségeinkhez képest az anya­gi gondokon is igyekszünk se­gíteni. Az oktató-nevelő mun­ka mind jobb tárgyi feltétéi­nek biztosítása egyik legfon­tosabb feladatunk. Ennek el­lenére sok a megoldásra vá­ró probléma. — Legégetőbb gondunk —' ve­szi ót a szót az igazgatónő —, hogy a népesedéspolitikai határozatok eredménye az al­só tagozaton már érezteti ha­tását. 1970-ben még kilenc­venkilenc első osztályos ta­nulónk volt, az őszi tanév kezdetekor már 161, és a kö­vetkező tanévben az előzetes felmérések szerint 180 első­sünk lesz. Kénytelenek va­gyunk nagy létszámú osztá­lyokat nyitni. Egy-egy osz­tályban átlagban 34—35 ta­rendszeresen ellátogatnak az iskolába, jelen vannak a ne­velési értekezleteken, megbe­széléseken, a különböző ren­dezvényeken rendszeres a niunkalcapcsolat a tanács és az iskolavezetés között. A ta­nács szakigazgatási szerve programozott terv alapján ál­landóan ellenőrzi az iskola gazdálkodását, az iskolai gondnokság munkáját. Az utóbbi években az iskola gaz­dálkodásában nem találtak kifogásolni valót. Az iskola tanárai közül öten tanácstagok, a Hazafias Nép­front helyi szervezetének a titkára is pedagógus, az igaz­gatónő a községi tanács vég­rehajtó bizottságának, a köz­ségi pártbizottságnak tagja. Sok pedagógus tevékenykedik a tanács különböző munka- bizottságaiban, s q község közművelődési feladataiból is solcat vállalnak magukra a nevelők. Letelepíteni a községben A tanácsi gondoskodás leg­frissebb eredménye: a na­pokban adják át a két és fél millió forintos költséggel épült hatlakásos pedagógus­házat. Többek között három olyan pedagógus-házaspár kap lakást, akik eddig vonaton, autóbuszon jártak ide min­dennap. dolgozni, illetve ideiglenes lakásban laktak Öcsán. A tanács vezetői arra szá­mítanak, hogy a gondoskodás viszonzásául az iskola peda­gógusai még többet tesznek majd a község közművelő­déséért, aktívabb szerepet vállalnak a gazdagodó prog­ramú művelődési házban, a szülők, a lakosság mozgósí­tásában, s tovább munkál­kodnak a közös célokért. K. Gy. M. kai kötöttele s amelynek kere­tében negyven osztálynyi diák lesz egy-egy délutánra vendé­ge a könyvtárnak. Ezenkívül minden általános iskolai osz­tály részére könyvtárismerte­tést vagy helytörténeti elő­adást tartanak a könyvtár munkatársai. Helytörténeti ve­télkedőt, egészségügyi, vala­mint a szabad idő hasznos el­töltését segítő előadást is ren­deznék. A gimnázium diákjai részére pedig a hamgtári órá­kon kívül heti egy alkalom­mal rendelkezésre bocsátják a nyelvstúdió angol, francia, ne­met és orosz anyagát, lemeze­ket, tankönyveket. A nemzetiségi kultúra ápolása A nagyközség lakóinak több mint a fele érti, beszéli — ha nem is irodalmi fokon — a német nyelvet. Számukra, va­lamint az óvodákban és az is­kolákban németül tanuló gyer­mekek számára több mint fél­ezer, német nyelven íródott könyv található a könyvtár­ban, külön polcokon elhelyez­ve. Maga a könyvtár vezetője, Fogarasy Mihály is német nemzetiségű. — Éppen a napokban kap­tam meg az írást arról, hogy ősöm az elsőle között, 1689-ben telepedett meg itt, Pilisvörös­várott. Katonaként érkezett ide szülőfalujából, Schram- bergből. Kőműves volt az ere­dét! foglalkozása, de megtet­ték községi bírónak is. Jóma­gam huszonhárom éve veze­tem a könyvtárat, de csak há­rom esztendeje ez a főfoglal­kozásom, addig német nyelvre tanítottam az iskolában a gye­rekeket. Hogy kik a leggyakoribb ol­vasók, akik német nyelvű könyveket kémek? Hidas György, nyugdíjas pedagógus, rZihó Mihályné varrónő, Kram- mer János, nyugalmazott OTP- fiókvezető, Botzheim Ildikó pedagógus, Jankovics Gizella gimnazista, Fritz Borbála adatfeldolgozó. Rendeztek már a könyvtár­ban német nyelvű irodalmt előadást Petőfi költészetéről. Kiállítást német nyelvű kiad­ványokból. A hangtárban né­met népzenei és meselemezek között válogathatnak az érdek­lődők. Együtt a közművelődés más ágaival Ez a könyvtár nem csupán könyvet szerető, olvasó embe­reket nevel. Részt leér és vál­lal az egész település közmű­velődéséből. Hogyan? A mű­velődési ház énekkara, iro­dalmi színpada a könyvtárban próbál. Itt tartja foglalkozá­sait a bélyeg- és a két báb­szakkör is. És a könyvtár ad otthont a diákok szavalóverse­nyének is. Az idén áprilisban már öt község szavaiéit vár­ják ide. A helyieken kívül a solymári, piliscsabai, pilis- szentiváni és tinnvei fiatalo­kat. És biztosítják a könyv­tárral szemben megnyílt ifjú­sági ház zenei programjait is: vezetékkel kötötték össze a két épületet, két hangszórót helyeztek el az ifjúsági ház­ban és a hangtárból sugároz­zák a kért zenei programokat. És a tavasszal hozzákezde­nek. hogy a könyvtár udvarát parkká alakítsák át, ahol nemcsak pihenni, játszani és olvasni lehet majd, hanem táncolni is. Hogy honnan iut minderre pénz, energia? Évente száz­ezer forintot kapnak a tanács­tól új könyvek vásárlására. A hangtárt és a nyelvstúdiót ab­ból a százezer forintból ren­dezték be, amelyet a 30 év 30 könyvtár pályázaton nyertek jó munkájuk eredményekép­pen. A könyvtárban elhelye­zett színes televíziót (!) és a zongorát pedig abból az ősz- szegből vásárolták, amit a ki­váló könyvtár címért kaptak, egy másik pályázaton. A könyvtárnak ma már 2170 olvasója van, akik az elmúlt esztendőben 59 ezer kötet könyvet kölcsönöztek. Prukner Pál könyvtárat működtetnek a he­lyi ásványbánya telephelyén, hogy az itt dolgozók helyben is válogathassanak a könyvek között. S még az idei tervek­ben szerepel egy újabb fiók­könyvtár megnyitása is, a Bá­nya-teleppel szemben, ott, ahol a bányában dolgozók laknak. Ezért is tűnik reálisnak az az elképzelés, hogy újabb száz munkásembert kívánnak olva­sóvá nevelni még az idei esz­tendőben. Jó kapcsolat óvodákkal, iskolákkal Itt, Pilisvörösváron már óvodás korban a könyvtárba szoktatják a gyerekeket. De vajon mit keresnek az óvodá­sok, akik még olvasni sem tudnak, a könyvtárban — kér­dezhetné bárki, s látszólag joggal. Ök még valóban nem tudnak olvasni, de a könyvet már ismerik, amiből olyan sok-sok szép mesét mondanak el nekik az óvó nénik. S mi­vel az általános iskola báb­szakköre rendszeresen tart az óvodások részére bábelőadáso­kat a könyvtárban, megismer­hetik, hogy még nagyon sok könyv kínál számukra érdekes történeteket. Meg aztán nekik szóló meséket is hallgathatnak. S áld már egészen kicsi ko­rában megtanulja, hogy a könyv jóbarát, az. később, ami­kor már önállóan forgathatja a köteteket, egy életre szóló barátságot köthet a könyvek­kel. Mint ahogy egyre több diák kéri, hogy tagja lehessen a nagy választékot kínáló gyermekkönyvtárnak. És az olvasóvá nevelést segíti az is, hogy itt, o könyvtárbah kapott helyet az úttörőszoba, ahová azok is eljárnak rendszeresen, akik még nem könyvtári olva­sók, de mert túl nagy a polco­kon elhelyezett kötetek ezrei­nek csábítása, meg a sok ké­peslap. és folyóirat,. előbb- utóbb beiratkoznak ők is. Mindezt csak gyorsítja az a szerződés, amelyet az iskolák­A pilisvörösvári könyvtár Az olvasó emberért nuló van, de akad 39 tanuló­val működő osztály is. — Az elmúlt harminc év­ben csupán öt tanterem épült a községben, az utóbbi tíz esztendő alatt pedig mind­össze egy. Az iskola négy épületben működik, ebből csak kettőt építettek iskolai célokra. A másik kettő erede­tileg kúria, illetve járásbíró­sági épület volt. A négy épü­letben 21 tanterem van: 18 osztályterem, kettő műhelyte­rem és egy tornaszoba. Tor­naterem nincs a községben. A heti 121 testnevelési órá­ból, illetve soportköri foglal­kozásból csupán 66 órát tu­dunk megtartani a tanterem­ben, a többit az időjárástól függően az iskolai udvaro­kon, illetve a községi sport­pályán bonyolítjuk le. Probléma a napközi — Gondot okoz a napközi otthon fenntartása is. A nap­közis csoportok száma az utóbbi tíz évben megduplá­zódott. Nyolc csoport műkö­dik és két napközis terem van. Egyszerre négy csoport étkezik, addig a többiek, kö­rülbelül naponta másfél órát az udvaron vannak, illetve a művelődési házban. Egy-egy napközis csoportban negyve­nen vannak. Az idén hatvan tanulónak nem tudtunk a napközikben helyet biztosíta­ni. — Az iskolában 52 peda­gógusstátus van, ebből öt be­töltetlen. Nyolc képesítés nél­küli tanerő dolgozik nálunk. A következő tanévre 11 ál­lást hirdetünk meg, nyolc al­sótagozatos tanítóra lesz szükség —mondja az igazga­tónő. — A tanács sokat törődik az iskolával. A tanácselnök és a tanács vezető munkatársai Gondot okoz a demográfiai hullám Segíteni az iskolának

Next

/
Thumbnails
Contents