Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-26 / 48. szám
A PES T A\ EfrYLI HÍRLAP ' KÜLÖN KIAOASA XX. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1976. FEBRUAR 26., CSÜTÖRTÖK Tizenhatezer kémény Rendszeres égetés, nyomáspróba MÄR RÉGEN járja a hír: átalakítják, felújítják az Aranykalász éttermet s a vele szomszédos, pontosan meg nem határozható jellegű, de sajátos hangulatú Rigó Jancsi vendéglátó helyet. Mindenki örömmel hallotta ezt, bár akadnak olyanok, akik az itt töltött mámoros órák révületében helytelenítik ezt a szerintük egyoldalú döntést. A fejlődésnek azonban nem lehet gátat vetni, igaz, a minden mérték és jó ízlés nélkül való ivászatnak sem mindig, amint éppen a Rigó Jancsi nem sok bizalmat keltő törzsvendégei igazolják nap mint nap. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat egyik vezetője a legutóbbi tanácsülésen bejelentette: bezárják az elhanyagolt állapotban levő két vendéglátó helyet, hogy egymillióért felújítva, később korszerű, hangulatos éttermet és szeszmentes italokat árusító bisztrót adjanak a nagy- körösieknek. Pontosabban a szolid, békés, kulturált vendégeknek, akik nem hívei a mértéktelen ivászatnak. KÉTSÉGBEESÉSRE azonban nincs okuk azon városlakóknak sem, akik kötik az ebet a karóhoz, s kitartóan vallják: „in vino veritas”. Számukra ugyanis a tervek szerint a rossz emlékű Rigó Jancsi helyett a vállalat területén, annak valamelyik meglevő helyiségében a Jókai utcában, távol a város főutcájának zajától, a bíráló honi és vendég tekintetektől, új iíaí- mérést nyitnak ... Namármost. Eddig ugye volt az étterem s a presszónak becézett előtere. Ez összesen kettő. A reménytkeltő felújítás után viszont lesz étterem, szeszmentes bisztró és a Jókai utcában italmérés. Akárhogy számoljuk, ez három. Ismereteink szerint tanácsi határozat tiltja újabb kocsmák, italkimérések nyitását. Noha igaz, a határozat alkalmazása nem volt mindig egyértelmű, hatálya és érvényessége azonban cáfolhatatlan. S hogy ez esetben alkalmazható-e, puszNagykőrös város, Kocsér és Jászkarajenő községek tanyavilágában áll egy öreg csárda, ahol az 1848-as forradalom előtti időkben megfordult Petőfi Sándor is, és Kutyakaparó címen, örökszép költeményt írt róla. A sok viszontagságon keresztül ment vendéglő azóta a változott idők modern ruhájába öltözött, de öreg falai és az oda járó környékbeliek ma is híven őrzik a múlt és a nagy költő emlékezetét. Tabló a falon Már régen nincs meg a csárdában a Petőfi Sándor által megénekelt búbos kemence, a rozoga kocsmaasztal, s a hosz- szú lóca, de a falon ott van a költő arcképe, és fölötte ott függ a régi világra emlékeztető öreg mordály, a másik oldalon pedig a nagy tabló, mely a csárda múltját, és Petőfi Sándor emlékezetét örökíti meg. Az összeállítást dr. Törös László múzeumigazgató tervezte, a nagykőrösi Arany János Irodalmi Társaság és a helyi fogyasztási szövetkezet készítette. Az arckép és a tabló körül babérkoszorúk sorakoznak, melyekkel a ceglédi járási hivatal, a Hazafias Népfront kocséri bizottsága, a nagykőrösi Arany János Társaság és a csárdát üzemeltető körösi szövetkezet emlékezett meg a költőről, a környék lakóival tán jogi kérdés. Az viszont tény. hogy a vendéglátó vállalat bevétele a szeszes italok árusításából tetemesebb, mint teszem azt, narancsszörp vagy a paradicsomkoktél forgalmazásából. Nem meglepő hát a vendéglátók igyekezete... AZ ALKOHOLIZMUS elleni küzdelem jegyében azonban mégis furcsának hat az érvelés: ha szeszmentes presszó nyílik, azért nem lehet megfeledkezni a régi törzsvendégekről sem. A vendéglátó vállalat ugyanis nem nélkülözheti a borisszák forintjait, melyeket söntésében váltanak nemes italokra. Az ő számukra pedig teljesen közömbös, hogy ezt a Kossuth Lajos vagy a Jókai utcában teszik. Ök ugyanis nem a helyhez, hanem az italhoz ragaszkodnak ... Valahol nekik is „lenniük” kell... Nem kell. S úgy véljük, különösen nem a város belterületén, s különösen nem akkor, ha mint a vállalat említett vezetője elmondta, a Jókai utcai italkimérés megnyitása nem feltétele az ominózus étterem átalakításának. Reálisabb, bár hasonlóképpen elfogadhatatlan a másik érvelés: ha nem nyitnak kimérést a Jókai utcában, a megrögzött italozók az új, szép vendéglőt veszik ismét birtokukba, lezüllesztve azt. Megjegyezzük: csak akkor, ha az illetékesek ezt hagyják, ha kellő eréllyel és határozottsággal nem fékezik meg a rendbontókat, és ha nem a szükséges következetességgel lépnek fel a mértéktelen alkoholfogyasztás ellen. NEMRÉGIBEN Baranya megye egész területén megtiltották valamennyi vasútállomáson a szeszes ital árusítását. Túlzott kívánság, hogy a nagykőrösi Jókai utca lakói se szenvedjék a randalírozó részegek társaságát? Talán nem. Ha mégis, az alkoholizmus elleni küzdelem veszít hiteléből, mi több, némelyek joggal tűnődnének: vannak, akik bort isznak... együtt a hagyományos ünnepségen. A közelmúltban Kis István, a nagykőrösi Művelődési Ház igazgatója elhozta a körösi ci- terazenekart is az ünnepségre, a Kutyakaparó csárdába. A szép számban összegyűlt környékbeliek nagy szeretettel fogadták a Balogh Gyula vezetésével érkezett körösi zenészeket. A rögtönzött kis hangversennyel is Petőfi Sándor emlékének adóztak. A citerások, a hallgatóság örömére, húsz olyan régi, magyar népdalt játszottak el, melyek nagy részét már a költő életében is énekelték. Az alkalmi koncerten több kocséri és jászkarajenői amatőr citerás is ott volt, s melegen gratulált Balogh Gyula, ifj. Balogh László. Bujdosó József, Debreceni Sándor, Máté Sándor, Vajda László játékához. A legnagyobb sikert mégis Verebes László aratta, aki egy saját maga által készített ősrégi magyar hangszerrel, a köcsögdudával kísérte a cite- ramuzsikát. Ez a sokak által csalt a televízió képernyőjéről ismert hangszer, egy disznóhólyaggal lekötött közönséges köcsög, mely egy beleszúrt nádpálca mozgatásakor adja az ütemes kíséretet. Történetek születtek Az előadás után elbeszélgettünk a csárdában a környékbeliekkel, a kocséri PeA Pest megyei Kéményseprő, Cserépkályhaépítő és Gázszerelő Vállalat helyi telepén Őrlik László kirendeltségvezető érdeklődésünkre elmondta, hogy munkaerő-hiány miatt csak nehezen tudják terveiket teljesíteni. A fiatalok közül csak kevesen érdeklődnek e szakma iránt. A múlt év végén és az idén akadt ugyan néhány jelentkező az idősebb korosztályból, Dr. Kovács Sándor egyetemi docens, a Kertészeti Egyetem gyümölcstermesztési tanszékének munkatársa a napokban a gyümölcstermesztés fejlesztésének feladatairól tartott előadást Nagykőrösön. Mint ismertetőjében az érdeklődőknek elmondta, az ország gyümölcsfaállománya a felszabadulás óta csaknem háromszorosára növekedett, s hazánkban jelenleg 170 ezer hektár a gyümölcstermő terület. Az ország mezőgazdasági területének 2,6 százalékán van gyümölcsfa, ez adja az összes mezőgazdasági export 13 százalékát, ennek viszont több mint háromnegyede alidézi tőfi, a nagykőrösi Arany János, a jászkarajenői Árpád termelőszövetkezet és a Nagykőrösi Állami Gazdaság dolgozóival. Sokan ismertek az épülethez kapcsolódó érdekes történeteket. Bognár József gépszerelő, aki a csárda mellett lakik, például elmondotta, hogy a 30-as években, Kőcser község akitori vezetőinek megbízásából napokig ásta és meg is találta a csárda alatt azt a régi alagutat, mely a közeli berekbe vezetett. Ezen keresztül menekültek el a csárda virágkorában az ott mulató betyárok a zsandárok elől. Sajnos, az ásást abba kellett hagyni, mert az épület összedőlt volna... A vendégkönyv tanúskodik Az öreg csárda egyik asztalán megtalálhatók a régi vendégkönyvek, melyekbe a környékbeliek s az ott kanyargó országúiról betérő vendégek írtak be. A bejegyzések arról tanúskodnak, hogy az ország minden részéből jártak itt érdeklődők, sőt nem egy külföldi, szovjet, német, olasz turista is megnézte a csárdát. Bodor Sándor és Dudás István aláírásával még versikét is találtunk az emléksorok között. E csárdába mindig betérünk, Mert Petőfi emléke él bennünk, Ki oly sokat adott nekünk, S úgy érezzük, itt van velünk ... Kopa László őket betanítva a munkára jelenleg 8 kéményseprő tevékenykedik. A nagykőrösi körzethez tartozik a város bel- és külterületén kívül Kocsér, Nyársapát és Csemő is, így a nagykőrösi kéményseprőknek összesen 16 ezer kémény rendszeres tisztításáról kell gondoskodniuk. Tavaly több mint 11 ezer kéményt égettek ki, csaknem 4 ezer esetben végeztek füstnyomáspróbát. ma. Hazánkban az egy lakosra jutó gyümölcsfogyasztás azonban még nem kielégítő: 65 kilogramm évente. Kívánatos lenne, ha ez elérné a 100 kilogrammot. Az elmúlt évtizedben sok helyen nem megfelelő talajra vagy nem megfelelő fajtát telepítettek. Az alföldi homokon például a keserű mandula alany helyett a vad őszibarack termesztése ajánlatosabb. A konzervipar évente 160— 180 ezer tonna gyümölcsöt dolgoz fel, ennek fele alma. Több cseresznyére, meggyre, szamócára, kajszira, őszibarackra lenne szükség. A fajták arányát is javítani kell. A földvédelmi törvény már nem gátolja jobb talajokon a gyümölcstelepítést, mint a korábbi években. A jövőben tehát a termésmeny- nyiség növelésére kell törekedni. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a telepítés előtti alaptrágyázás, de a túlzott műtrágyázás nem gazdaságos. Elismeréssel szólt az előadó a nagykőrösi gyümölcsös bemutató kertről. Elmondta, hogy az itt alkalmazott ferdekarú sövény kialakítása segíti a gépi metszést. Lisztharmat ellen a Funda- sol, Karathane, egyéb gombabetegségek ellen a Di thane M—45 Orthocid és egyéb gombaölő szereket ajánlotta a szakember. Megjegyezte, mind elterjedtebb az almák közül a starking fajta, minthogy bőven termő, jobban tárolható, a betegségekre kevésbé fogékony. Kajsziból a magyar fajta a legjobb és a legkeresettebb. Gépi betakarításra, gépi rázásra a fák tölcsér formájú koronája a legalkalmasabb. Őszibarackosok telepítésénél előnybe kell részesíteni a Dixi Red, Red Haven sárgahúsú fajtákat, meggyből pedig továbbra is a 20 millimétert meghaladó átmérőjű termést hozó Pándi típus telepítése kívánatos. Cseresznyéből a Germesdorfin kívül a korai Bigareaut, szamócából a Gorellát és a Po- cahontost ajánlják. A jól sikerült előadást követően a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából az ÁFÉSZ-könyvesbolt mezőgazdasági szakkönyveket árusított. Dr. Konrád Zoltán Sok munkát ad a kéményseprőknek az új házak kéményeinek ellenőrzése, a gázfűtés bevezetése előtti kéménypróba is. A szolgáltatási díjakat maguk a kéményseprők veszik át. Sajnos akadnak, akik nem fizetik rendszeresen a díjat, sok még az 1974. évi hátralék is. A kéményseprők órabére 9,50 és 13,60 forint között van, s átlagkeresetük havonta csaknem 3 ezer forint. A nagykőrösi kéményseprők a vállalat többi kirendeltségének dolgozóival munkaversenyben vannak, s 94 százalékos teljesítményükkel a hatodik helyen végeztek. Kitüntető jelvényt hárman kaptak közülük: Mondi Ambrus csoportvezető, Erdős László és Zsikla Balázs. A nagykőrösi teremkézilabda Toldi Kupa mérkőzéssorozat vasárnapi játéknapján a tervezett 3 helyett 2 női találkozóra került sor. Nk. Told! DSK II— Nk. Gimnázium 6:6 (2:1) A végig küzdelmes találkozón a II. félidőre lövőteljesítményben feljavultak a csapatok. A gimnazisták 4:1-ről jöttek fel, Izgalmas volt a hajrá, a döntetlen reális. Góldobók: Kolozsvári (3), Apró M. (2), Németh (1), illetve Mázás (4), Perlaki és Bognár (1—1). Abonyi DSK—Ceglédi VSE 12:10 (4:6) A Nk. Toldi DSK I—Űri KSK mérkőzés elmaradt. Az úriak már másodszor nem jöttek el, törölték őket, és a helyezések sorrendje némileg megváltozott. S. Űri KSK törölve JÖL SZEREPELTEK A TOLDIS TORNÄSZLÄNYOK A Toídi-sportcsarnokban rendezték meg a megyei női középiskolás B-kategóriás tornászbajnokság 1975/76-os tanévi második fordulóját. Egy időben 2 munkahelyen, ideális körülmények között mutatták be ugrásban, felemás korláton, gerendán és talajon gyakorlataikat a résztvevők. Városunkat két, a középiskola leányversenyzői képviselték. A toldis Szattler 3. helyezése meglepetés. A versenyzők főleg szabadon választott gyakorlataikért érdemelnek dicséretet. Könyvhónap A szokásosnál is nagyobb a forgalom a mezőgazdasági könyvhónap idején a helyi ÁFÉSZ könyvesboltjában. Szatokönyveklből és ismeret- terjesztő kiadványokból gazdag választék várja a mező- gazdaság iránt érdeklődő könyvbarátokat. Képünkön: Kopa Eszter a könyvesbolt vezetője az újonnan megjelent kiadványok közül válogat a vevőknek. Bábkrimi Március 8-án, hétfőn, Nagykőrösön szerepel az Állami Bábszínház együttese. Művészei A kacsalaki rejtély című kétfelvonásos vidám bábkrimit mutatják be Bánd Anna rendezésében a kicsinyeknek. Két előadást is tartanak: az elsőt délelőtt fél 11-kor, a másikat délután 2 órakor. Az előadásokra az Arany János Művelődési Központ irodájában lehet jegyet kapni március 3-ig. Kábái Jolán) 172,7, 2. Ráckevei Gimnázium 171,8, 3. Ceglédi Gimnázium 170,5, 4. Monori Gimnázium 167,8, 5. Aszódi Gimnázium 166,2 ponttal. Egyéniben: 1. Illés (Ceglédi Közgazdasági) 71,3,... 3. Szattler (Nk. Toldi) 69,8, 4. Raj Rita (Nk. Gimn.) 69,7... 9. Bokor (Nk. Toldi) 67,... 10. Kábái (Nk. Toldi) 60,9,... 12. Bense Ida (Nk. Toldi) 59,3 ponttal. Az őszi ráckevei és a mostani nagykőrösi forduló összesítése után a Nk. Toldi DSK csapata másodikként, egyéniben a körösi Szattler harmadik, Raj negyedik helyezettként jogosult a továbbjutásra. AZ ORSZÁGOS ÉLMEZŐNYBEN A Nk. Pedagógus SE tornászai a kilencedik helyen állnak a férfiszakosztályok országos egyesületi sorrendjében. Gratulálunk a szorgos munka eredményéhez! A nagykőrösi tornászokat csak budapesti és egy vidéki csapat: Dunaújváros előzi meg. CSÜTÖRTÖKI MŰSOR Kézilabda Toldi-sportcsarnok, 17 óra: Nk. Toldi DSK II—Bem SE (Cegléd) férfi Toldi teremku- pa-mérkőzés. S. Z. Mit látunk ma a moziban? A sakál napja. Angol— francia bűnügyi film. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN balláb az ezredben. filmvígjáték. Csapatversenyben: 1. Nk. Toldi DSK (Rideg Gyöngyi, Két Fehér Erika, Csányi Ágnes, Színes, angol Bokor Irén, Szattler Erzsébet, Előadás kezdete: fél 7-kor. Khim Antal * All még a Kutyakaparó Petőfi emlékét Növekvő gyümölcstermő terület Keserű mandula helyett vad őszibarack SPORT Női teremkézilabda mérkőzések Legyen vagy ne legyen ?