Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-25 / 47. szám
1976. FEBRUAR 25., SZERDA y(Mav 9 Változó életmód - változó igények A kereskedelem tervei és gondjai a nagykátai járásban A nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása megváltoztatta a falu fogyasztási struktúráját is. Ezt támasztotta alá szinte minden mondat, amit Kiss Lajostól, a Nagykátai Járási Hivatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályvezetőjétől hallottam, pedig csupán arról volt szó, hogyan zárta az évet a járás hat AFÉSZ-e. Még nem ismerte a végleges számokat, de az 1974-es és 75-ös I—III. negyedév ösz- 6zehasonlítása 12 százalékos forgalomnövekedést mutat. A leggyengébb a növekedés Tá- piószentmártonban; 9, a legdinamikusabb Nagykátán, 17 százalék. Hűtőpult, mirelit csirke Ez azonban csupán azt mutatja, hogy összességében megnövekedett a lakosság fogyasztása. Jóval többet mond az, hogy népszerűvé váltak az ÁBC-áruházak, s szinte a legkisebb üzletben is van hűtőpult. Néhány évvel ezelőtt egy „jónevű” háztáji gazda be sem engedte volna a konyhájába a mirelit-csirkét. Most szinte napról napra nagyobb a kereslet iránta, s az okoz gondot, hogy a hernádi Március 15. Tsz nem tud elég csirkeaprólékot szállítani az üzletekbe. A halellátással elégedettek, rendszeres és pontos szállító a Tiszasülyi Állami Gazdaság. A központi ellátáson kívül a tóalmási Egyesült Lenin és a tápiószentmártoni Aranyszarvas küldi a húst az ÁFÉSZ feldolgozóüzemekbe. A választék még így is bővítésre szorul, ezért két ÁFÉSZ és négy tsz kooperációjával szeretnének létrehozni egy közös húsfeldolgozóüzemet a tápiószelei Agrobotanikai Intézet kihasználatlan épületében. A bérleti szerződés ügyében most folynak a tárgyalások. Sikerült elérniük, hogy minden községben nyitottak az ÁFÉSZ-ek legalább egy bisztrót, ahol megfelelő körülmények között szórakozhatnak az emberek. A nagyobb községekben kettő is van, így — arányukat tekintve — csökken a nem éppen jó hírű kocsmák száma. Gazdabolt nyílik Az V. ötéves tervben egy univerzális gazdabolt építését tervezik Nagykátán. Ebben kapható lesz vetőmag, facsemete, cserje, műtrágya, növényvédő szer, kisgép stb., tehát minden olyan cikk, amire a háztáji gazdaságokban és a kertekben szükség lehet. Ezenkívül árulják majd a tsz-ek terményeit is. Az egész járás ellátására hivatott bolt vezetője, de az eladók is szakemberek lesznek a maguk területén, akik megfelelő tanáccsal is szolgálnak a vásárlóknak. A tervek szerint 1977-ben kezdik az építést, s 1979 tavaszán nyitják meg az üzletet. Évek óta. kérdés a kereskedelemben : kell-e minden kis falusi üzletben tévét, ruházati cikkeket árusítani? A kérdés már eldőlt: nem, hiszen a kis üzletekben lehetetlen biztosítani a megfelelő választékot. Minden községben kapható a napi élethez fontos élelmiszer, ruházati, műszaki áru, s emellett a nagyközségekben szakboltokat nyitottak, ahol bő a választék és hozzáértő eladók állnak rendelkezésre. Sajnos akadnak még gondok is. A Ceglédi Sütőipari Vállalat nagykátai boltjából Plasztikus kerámiák Szentendréről a közelmúltban tiltották ki a dohányárukat, s kannatejet is csak akkor árusítanak, ha megteremtik hozzá a megfelelő higiéniai felételeket. Még ma is előfordul, hogy az eladók keresetének növelése érdekében — bár ellentétes a szabályokkal —, megengedik az ÁFÉSZ-ek és vállalatok az összeférhetetlen termékek árusítását. Ez szükségmegoldás, fellép ellene a járási hivatal és a KÖJÁL is. A vegyesboltoknál elsősorban a földes áruk okoznak gondot. A KÖJÁL javaslatára leszűkítik ezek árusítási körét és növelik a konyhakész és csomagolt zöldségfélék arányát. Kevés a kereskedő Ami a kereskedelmi dolgozók számát illeti: a járásban sok bolti eladó lakik, de többségük a fővárosba jár dolgozni, mert ott többet keres. Az otthonmaradó képzett kereskedők többsége nő, ami önmagában nem lenne baj, de általában fiatalok, s amíg a gyermekgondozási szabadságukat töltik, helyettesítésük csak a szakképzetlenekkel lehetséges. így a szakmai tanfolyamok ellenére sem sikerült kialakítani a megfelelő szakmai összetételű kereskedő- gárdát. Ezek a gondok a fejlődés — s nyugodtan mondhatjuk, ugrásszerű fejlődés — követ- amelyeket a já- bizonyára megkezményei, rás vezetői oldanak. T. Ágoston Üzemlátogatás, filmvetítés segíti a pályaválasztást Az előzetes felmérések szerint 115 300 nyolcadikos végez az idén az általános iskolákban, mintegy 7000-rel kevesebb, mint tavaly. Várhatóan 90 százalékuk továbbtanul, legtöbben ezekben a napokban töltik ki jelentkezési lapjukat, amelyeket, március 20-ig továbbítanak a középfokú iskolákba. Az idén a korábbinál hatékonyabb pályairányító-segitő munka előzte meg a gyerekek sorsát nagy mértékben meghatározó döntéseket. Mind jellemzőbb, hogy a pályairányítás több évet átfogó folyamatos munka, része a nevelésnek, oktatásnak. Az osztályfőnökök éltek az üzemlátogatások lehetőségeivel, kikölcsönözték a TANÉRT, a MOKÉP, a minisztériumok, a pályaválasztó tanácsadó intézetek és más intézmények pályaválasztási filmjeit, sokhelyütt pályaválasztási hetet, hónapot rendeztek. A pályaválasztási tanácsadó intézetek a szokásosnál korábban, már a tanév elején kibocsátották a továbbtanulási lehetőségeket ismertető útmutató füzetet, számos iskolában a szülők az osztályfőnökökkel közösen töltötték ki a jelentkezési lapokat. Az intézetek hatékonyan együttműködtek a nagyüzemek pályaválasztási felelőseivel, szocialista brigádok látogattak az iskolába. A gimnáziumokba 23 900, a szakközépiskolákba 28 200, a szakmunkásképző intézetekbe 58 200 elsőosztályost vehetnek fel az idén, a szakmunkásképzőkbe ezen belül mintegy 5000 érettségizett fiatalt várnak. Rendezett körülmények között 'ÁLLAMI GONDOZOTTAK ÓCSÁN A pedagógusok kötelező családlátogatásaitól kezdve a gyámhatóságok tevékenységén keresztül egészen az állami gondozásba vételig az állam féltő gonddal figyeli a felnövekvő nemzedék sorsának alakulását. Ha valahol baj van, intézkedik is: az alkoholista, rendezetlen, erkölcstelen életmódot folytató szülőktől állami gondozásba veszi a vészé- lyeztetett gyermekeket. Az állami gondozottak leggyakrabban kollektívákban, nevelőotthonokban élnek és nevelkednek tovább. Az állami gondozásba vett gyerekek közül sokan nevelőszülőkhöz kerülnek. Pest megyébái is sok család gondoskodik a nevelésükről. Marschalkó Gyuláné, a Pest megyei Tanács pomázi gyermek- és ifjúságvédő intézetének felügyelője szokásos körútja során éppen Öcsán ellenőrzi a családokhoz kihelyezett gondozottakat. Vissza a nevelőszülőkhöz — Hány állami gondozott él ácsai nevelőszülőknél? — Négy nevelőszülőnél hét gyerekünk van. Az én körzetemhez Vecsés, Gyál, Felsőpa- kony és Öcsa tartozik. Ebben a körzetben 38 állami gondozott él: Vecsésen 14. Gyálon 7, Felsőpakonyon 10 és Öcsán 7. Megnyugtató, rendezett családi körülményei? között élnék a gyerekek, a nevelőszülők nagy szeretettel és odaadással gondozzák, nevelik őket. — Kihez látogat el ma? — Jöjjön velem. Két családhoz most a délelőtti órákban ki tudunk menni, a szülők ottA KÖJÁL vizsgálata után Bezárták a hordómosót Alsónémedin Szennyezett viz — már épül az új vezeték hon tartózkodnak. A másik kettőt délután látogatom meg. Ma jer Ferencéknél L. Judit hatodikos kislány él. 1964. január 8-án született és már március 10-én állami gondozásba vettél?. Juditka hároméves korában került Majerék- hoz és a nevelőszülők saját kislányukként nevelték egészen 1971. november 10-ig. Ekkor kaptak egy hivatalos levelet, hogy a kislányt vigyék vissza Pomázra, mert a daba- si járási hivatal megszüntette az állami gondozást. Majerék sírva vitték vissza Juditkát az intézetbe. A kislányt visszaadták a szüleinek, az egyik Pest megyei községbe. És képzelje, decemberben a községi tanácselnök felkereste Maje- rékat, hogy fogadják vissza Juditkát, mert a kislány embertelen körülmények között él a szüleinél. Juditkát 1972 januárjában újra állami gondozásba vették és azóta is a Majer család tagja. — A Rákóczi utcában Fodor Istvánék nevelik V. Gergelyt. Három éves kora óta él itt, és most 17 éves a fiú. Elvégezte az általános iskolát. Dolgozik. A keresetének egy részét a szülők takarékba teszik. Egy alkalommal, amikor a gyerek meglátogatta szüleit, a nevelőszülő is elkísérte, majd együtt jöttek vissza Ccsára. Jár-e családi pótlék ? özvegy Oláh Józsefnénál két gyereket nevelnek: R. János 14 éves és K. István’ 10 éves kisfiúk. Mindketten gyógypedagógiai osztályba járnak. János negyedikes, István másodikos. — Oláh néni, miért vállalta el a gyerekek gondozását? — Saját gyerekeim már felnőttek, családot alapítottak. Ketten voltunk a férjemmel. Megmondom őszintén, nagyon egyedül maradtunk, hiányoztak a gyerekek. Gondoltunk egyet, és a kis Pityut hároméves korában magunkhoz vettük. k-Kk-tí ... Kevesen tudják, hogy a szentendrei modern bevásárló •központ mellett — mondhatni: árnyékában — toldott-foldott, kisüzem működik, a Budapesti Épitőanyagipari Szövetkezet kerámiarészlege. Keresve sem találni rá jobb szót, igazi kis „kóceráj” ez, ahol évente 4 millió forintos árbevételt produkálnak. jórészt manufakturális, kétkezi munkával. Teszi pedig mindezt 38 fizikai dolgozó, tíz kerámiaipari szakmunkástanuló, három alkalmazott, és egy művész-tervező házaspár, Borjódy László és felesége Urbán Teréz. Eredetileg kanálgyár volt valaha ott, ahol most a mintázó műhelyek, és az égetőkemencék működnek. A termékskála sok színű: kerámia szellőzőrácsok, falburkoló kerámiák, mozaikok, művészi fali-, képek és plakettek készülnek az apró műhelyekben. Juhász Károlyné részlegvezető jogos büszkeséggel újságolja, mi minden szép öregbíti e kisüzem hírnevét: ők gyártották az új Déli pályaudvar irodáinak kerámiacsempe-burkolatát, a hajdúszoboszlói gyógyfürdő medencéinek burkolatát és falfelületeinek díszítését; itt készült a Monimpex budafoki borpincéjének a sző- lőtermasztés különböző fázisait, Bacchus istent és a szőlő levének kedvelőit ábrázoló, művészi kerámia faliképsorozata, az IBUSZ Tanács körúti kirendeltségének belső burkolása, a Gorsium Étterem gyönyörű kerámia díszítése. Most két nagy megrendelésen dolgozik a kerámikusművész házaspár, majd — a tervek elkészülte után — a kisüzem nagy tapasztalatokkal bíró munkás- gárdája: a Köztisztasági Hivatal új székházának külső-belső csempe- és mozaikburkolatán, beleértve egy nagy méretű totómozaikot, és egy 30 négyzet- méteres, plasztikus kerámia- burkolaton, a Lenin Kohászati Művek kultúrtermében. Végh Ágoston, alsón émedi lakos meséli: — Több mint egy hektár burgonya ment tönkre a nyáron. A tóból locsoltuk. Utána elültettük a karfiolt. Az is kipusztult. A vízparton lakunk, hát a ködre fogtuk ... Harmadszorra is karfiolt ültettünk. Egy részét a tóból öntöztük, a többit nem, mert jött az eső, s amit az táplált, megmaradt. így jöttünk rá: a tó vize pusztítja a növényeket. Nyár vége felé a halak is felfordulva lebegtek a part menti vízben. Ugyanekkorra kellemetlen szagú és ízű lett a kutunk vize is. ’A szomszéd Kiss Boldizsárné megkínál egy kis kútvízzel. Vegyszerízű. Az asszony még hozzáteszi, hogy nyár óta ezt a vizet itták és csak most jött egy lajtkocsi, az hozott nekik jó vizet. A velük szemközt lakó Szász Ernőék már nyár óta az új iskolától hordják az ivóvizet. Négyhónapos a gyerek, ő amúgy sem ihatna a lrút vizét. Elpusztult a Daphnia A Pest megyei KÖJÁL településegészségügyi osztálya tavaly novemberben értesült arról, hogy a dunaharaszti út melletti elhagyott kavicsbányató köré települt házak ásott, és csőkútjaínak vize kifogásolható. Helyszíni szemlét tartottak és megállapították, hogy az út és a tó közötti MÉH-telep — melléküzemágként — vegyszerrel szennyezett hordókat újít fel. A tó maga három tavacskából áll, melyeket földgátak választanak el egymástól. A hordómosó üzemhez közeli belső tó vize szemmel láthatólag erősen szennyezett, s ez a víz átszivároghat a külső — a lakóházakhoz közelebbi — tóba. Vízmintákat vettek. Az Országos Közegészségügyi Intézet laboratóriumi vizsgálata megállapította — egyebek közt — hogy a talajvíz áramlási irányába fekvő kutak vizében — ai?árcsak a tavacskákéban — a Daphnia magna, egy ágascsá- pú rákocska elpusztul a mérgező anyagtól. Azt is megállapították, hogy a hordók tisztítása során keletkező szennyvizet a MÉH-tele- pen zárt betonmedencékben tárolják. Innen a Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalat ócsai üzemének szippantókocsijai szállítják el Alsónémedi és Dunaharaszti közös szeméttelepére, egy elhagyott homokbányába. A szippantókocsik vezetői azonban — mint bebizonyosodott — nem mindig az előírt helyen engedték le a szennyvizet. A panaszok nyomán a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság is vizsgálatot indított. Ennek eredményeként 1975 november 27-én kötelezte a MÉH Vállalatot, hogy a szeny- nyezést azonnal szüntesse meg. Az aknák zárnak, da a talaj lejt Bodó Sándor elmondotta, hogy a telepen — melynek — ő a vezetője — gépkocsikat, motorokat bontanak, s melléküzemágként vállalták az autójavítást, gumifeldolgozást, öntvénytörést és a göngyölegek, fémhordók felújítását. Utóbbi tevékenységüket a KÖJÁL határozatára december 6-án beszüntették. A fémhordó-felújító üzem vezetője Szabó Kálmán, azt is elmondta, hogy a vegyi üzemektől csak semlegesített tartalmú hordókat kaphatnak; ezt törvény írja elő. A hordókat zárt rendszerben tisztítják. Ebből szennyeződés nem kerülhetett a tóba. Viszont a talaj felszíne a tó felé lejt, így a szabad ég alatt tárolt hordókról- lemosott szennyeződés az esővízzel a tóba juthatott. A keletkező szennyvíz tárolására ösze- szesen 92 köbméternyi betonmedence és gyűjtőakna áll rendelkezésükre. A vállalat központjában Révész Andor igazgató és Szabó László a műszaki osztály vezetője elmondták, hogy az alsónémedi községi tanács felhívására elrendelték a szennyvíz- gyűjtő aknák vízzáró próbáját. A vizsgálatnál külső szakértő — Molnár István okleveles mérnök — is jelen volt, s a próba negatívnak bizonyult; az aknák tökéletesen zárnak, egyik sem ereszt. Ugyanitt megtudtuk, hogy a MÉH Vállalat vezetői azonnal tervet készítettek: a veszélyes üzemet betonzoknival veszik körül, mely kizárja, hogy bármilyen szennyeződés is a talajba juthasson. Ennek építését már meg is kezdte a dabasi AGROÉP. Az igazgató ígérte, hogy a jövőben — még ha engedélyezik is a mosást — kizárólag az olajos hordók tisztítását vállalják. Ezt is csak abban az esetben, ha beszerezték és üzembe állították az olajos származékokat semlegesítő berendezést. Nem a kijelölt helyen A szennyvizet elszállító Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalat vezetői — Arató Jenő igazgató és Szlota János főmérnök — elmondták, hogy ócsai telepükön hat szippantókocsi dolgozik. Vezetőik több ízben nem a kijelölt helyen ürítették ki a kocsik tartalmát. A vétkezők ellen eljárást indítottak, s Pradnóczky Pál gépkocsivezetőt eltanácsolták a vállalattól. Kávai Istvánt pedig egy hónapra alacsonyabb keresetű munkakörbe osztották be. A Tőzegkitermelő Vállalat arra kéri a lakókat, hogy amennyiben hasonló esetet észlelnek. jegyezzék fel a gépkocsi rendszámát, s azonnal jelentsék. Dr. Tholt Mária körzeti orvos szerint megbetegedést eddig nem okozott a szennyezett víz. Tőle tudjuk meg azt is, hogy a község ásott kútjainak vize nitrites, nitrátos, kólivai fertőzött, ezért- a csecsemők nem fogyaszthatják. A község mélyfúrású kútjai, viszont jó vizet adnak. A Vezetékes vízellátás a doktornő szerint sürgető. A Pest megyei Tanács Építési- Közlekedési és Vízügyi Osztályának helyettes vezetője. Waaxier Roland mondotta: — A víz jelenleg a tótól 800 méteres távolságig szennyezett. A probléma gyors megoldást követel. Ideiglenes vízhálózatot épít a PVCSV e területen. A község iskolájának mélyfúrású kútja — mely á szennyforrástói másfél kilométerre fekszik — adja majd a vizet. A csatornázási vállalat dolgozói már a helyszínen vannak, s a munka március végéig be is befejeződik. Vasvári G. Pál — Mikor? — 1969-ben. Aztán gondoltuk, ha már eggyel törődünk, elférne itt másil? is. így került a Jancsi 1971-ben hozzánk. Sajnos, a férjem tavaly meghalt, egyedül maradtam a két gyerekkel. Néhány házzal odébb lakik özvegy Óláh Ernőné. Ö három gyereket nevel. Két testvér: K. József és Piroska, és F. Mária hároméves kislány. A lakás ragyog a tisztaságtól. , — Sajnos, együk özvegyasz- szony sem kap nyugdíjat, mert nem jártak dolgozni, illetve nem volt annyi ideig tartó munkaviszonyuk, hogy nyugdíj járna érte. Oláh Józsefné már elérte a nyugdíjkorhatárt, Oláh Ernőné fiatalabb. Ö szeretne még munkába állni. Egy másik good viszont, ami már az állami gondozottak nevelésével kapcsolatos, hogy a gyerekek után egyikük sem kao családi pótlékot, pedig Oláh Ernőnénél három kisgyermek nevelkedik. Az özvegyek séreli mesnek tartják ezt a helyzetet. Ezekre a jogi kérdésekre, sajnos, a felügvelőnő sem tud választ adni. Ebből máris következik a kérdés: A családi légkör a fontos — Milyen anyagi támogatást nyújt az állam a nevelőszülőknek az állami gondozottak nevelésére? — A gyerekek természetesen ingyenes egészségügyi ellátásban részesülnek — válaszolja a felügyelőnő. — Évente kétszer. tavasszal és ősszel meghatározott mennyiségű ruhát kapnak. Az iskolában a napközi is ingyenes a számukra. Gondozási díjat fizet értük az állam. Tízéves korig 530 forintot, 14 éves korig 580 forintot, 18 éves korig pedig 630 forintot kap a nevelőszülő. Ha a gyerek gyógypedagógiás, akkor ezek az összegek 650—700—750 forintra módosulnak. A családok többsége ennél többet költ a gyerekekre. De nem is ez a lényeg, hanem az a szeretet, családi légkör, ami körülveszi a nevelt gyerekeket. Kiss György Mihály Ny. É. A PEST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 8 osztályt végzett fiúk jelentkezését várjo szakmunkástanulónak az 1976—77-es tanévre. A tanév kezdete: 1976. szeptember 1. Villanyszerelő, vas- és fémszerkezeti lakatos, fapadlózó és múanyagburkoló, ács-állványozó, központifűtés-szerelő, kőműves, épületasztalos, üvegező, vasbetonkészítő, tetőfedő-szigetelő, műkőkészítő, bádogos, építőgépszerelő, szobafestő-mázoló (tapétázó). Vidékieknek kollégiumi, teljes ellátást biztosítunk. Ács-állványozó, kőműves, tetőfedő, szigetelő és vasbetonkészítő szakmák esetén 200 Ft ösztöndíj-kiegészítést fizetünk. Jelentkezés: személyesen vagy írásban, a vállalat szakoktatásán. Cím: 1751 Budapest XX!., Kiss J. altb. u. 19—21. (Megközelíthető: a Boráros tértől gyorsvasúttal, a 2. megálló). Kisüzem a szupermarket árnyékában t i 1