Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-24 / 46. szám
1976. FEBRUÁR 24., KEDD xMtap Szorosabb kapcsolatban az üzemekkel Szervezettebben vesz részt az egészségnevelésben a gyógyszertári központ Pest megye gyógyszertáraiban 1971-ben 9 millió 480 ezer társadalombiztosítási vényre — ismertebb nevén receptre — adtak ki gyógyszert. A vények, receptek száma 1975-ben már 11 millió 324 ezer volt. A forgalom növekedésével azonban nem emelkedett a szakképzett gyógyszerészek száma, sőt egyre nagyabb számban kellett szakképzetlen munkaerőket, asszisztensjelölteket alkalmazni és a mindennapi munkán felül speciális tanfolyamon asszisztensekké képezni őket. 1971-ben harminchétén kaptak asszisztensi képesítést, 1975-ben pedig negyvennyolcán. A Pest megyei Tanács Gyógyszertári Központjának 111 gyógyszertára, 9 kisegítő gyógyszertára, 1 mozgó gyógyszertára és körülbelül 70 orvosi kézi gyógyszertára van. 1975. december 31-én 1432 dolgozója volt a vállalatnak, ebből 1283 nő, az Ü6szlét- számnak majdnem 90 százaléka. A nők közül jelenleg kettőszázöten vannak szülési szabadságon, és gyermekgondozási segélyen, s a gyógyszertári központ súlyos munkaerőgondokkal küszködik. Ezeket a statisztikai adatokat a Pest megyei Tanács Gyógyszertári Központjának írásos beszámolója tartalmazza, amelyet a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottsága vitatott meg legutóbbi ülésén. A gyógyszertári központ tevékenysége szerteágazó: gyógyszerkészletezés és forgalmazás, valamint a középüzemi gyógyszergyártástól kezdve a gyógyszertárak építésén és fenntartásán keresztül az asszisztenskepze- sig számos feladatot Iát el a vállalat. A központra tulajdonképpen egészségügyi ellátási feladatok hárulnak, mégis vállalati, kiskereskedelmi formában működik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gyógyszertári központ tevékenységét az ellenőrző szervek jövedelmezőségi szempontból vizsgálják, pedig a kereskedelmi forgalom alakulását a vállalat nem tudja befolyásolni. A megye területén egyes gyógyszertárak nagy nehézségek között, alkalmatlan, szűk, nedves épületekben működnek. A fejlesztési, beruházási lehetőségek korlátozottak. A nehézségeket növelik, hogy a községi gyógyszertárak többnyire nélkülözhetetlen tartozékát, a szolgálati lakást, a nyugdíjba menő gyógyszertárvezetők az esetek túlnyomó többségében nem adják vissza, és erre — cserelakás hiányában — az illetékes tanács sem kötelezheti őket. Természetesen nemcsak a gondokkal, hanem az eredményekkel is foglalkozott a bizottság ülése. Az értékelő kereskedelmi adatokon felül részletesen elemezték a dolgozók életkörülményeinek alakulását, anyagi, erkölcsi megbecsülésüket és közéleti tevékenységüket. A megye városaiban, községeiben működő párt-, tanácsi és különböző társadalmi szervezetekben kettőszáz- ötvenheten töltenek be különböző tisztségeket, részt vesznek rendszeres társadalmi munkábah. 1975-ben százhuszonketten kapcsolódtak be iskolák, óvodák részére nyújtott cgészségnevelő-felvilágosító munkába, s a KÖJÁL felkérésére is sokan láttak el különböző szakmai ellenőrző feladatokat. A gyógyszertári központ belső élete rendezett. A jó munkahelyi légkör egyik jellemzője, hogy a vállalattól kilépők legtöbbször nem anyagi okok, munkahelyi problémák miatt mennek el, hanem — főleg az asszisztensek körében — családi okok, elköltözés miatt. A bizottság a beszámoló alapján meghatározta a tennivalókat is. Javaslataik szerint a vállalatnak intenzívebb kapcsolatot kell teremtenie a helyi tanácsokkal, az ipari, mezőgazdasági üzemekkel, szövetkezetekkel, annak érdekében, hogy enyhítsék a gyógyszertári hálózat felújítási, korszerűsítési gondjait. Szervezettebb formában kell az egészségnevelés kérdéseivel foglalkozni, közvetlenebb kapcsolatot kell teremteni a betegekkel, és szélesíteni kell az egészségnevelés fórumait. K. Gy. M. Nem az adó miatt Sok a visszaadott iparengedély Csökken a szolgáltató kisiparosok száma Pest megyében 1975 elején 9300 ipar- vagy működési engedélyes kisiparos dolgozott Pest megyében. Mire a naptár 1976. január elsejét mutatott, számuk háromszázzal csökkent:: tavaly 1400 régi adta vissza, és csupán 1100 kért új engedélyt. Hosszú évek óta a múlt esztendőben fordult elő először, hogy többen hagytak fel az iparűzéssel, mint ahányan belekezd- tek. De a 300-as csökkenés önmagában nem lenne jelentős, csakhogy az engedélyről lemondottak nagy része javítószolgáltaié kisiparos és az újak, még ha a lakosság szükségleteinek kisegítését vállalnák is valamennyien, akkor sem ugyanott pótolja mindegyik a hiányt, ahol az engedély visz- szadása következtében keletkezett. Van község, amelyikben egy elferdült cipősarkat sem lehet meg javíttatni, a legközelebbi borbély a harmadik faluban található, pedig nemrég még helyben is akadt. Köztudomású, hogy néhány nagyközségben mostanáig is hiányzott többféle szolgáltató kisiparos, a kis községekben pedig még több. Tavaly éppen ezek a hiányok fokozódtak. Pedig sehol sem nélkülözhető a lakosságnak szolgáltatást nyújtó, illetve a szükséges javítást elvégző kisiparos, hiszen a ktsz-ek, állami vállalatok javító-szolgáltató hálózata még nem épült ki eléggé Pest megyében sem. Mi az oka az iparengedélyek nagy számú visszaadásának? Szóbeszéd szerint az adó. Éppen ezért kerestük fel dr. Sólymos Máriát, a megyei tanács pénzügyi osztálya lakossági adókivetési csoportjának vezetőjét. Fiatalok is — A mendemondákról magam is hallottam, de hogy nem kisiparosok terjesztik, abban biztos vagyok — mondotta. — A megyében működő 9300 kisiparosból 800 élvezett a múlt évben adómentességet és a többiek 78 és fél millió adót fizettek. 1974-ben 61 milliót vetettek ki a kisiparosokra; időközben azonban számuk és forgalmuk is nagyobb lett. Egyébként a munkát már elvégezni nem tudó, idős kisiparosok minden évben sokan vonulnak vissza műhelyükből. — Igaz, csakhogy tavaly javakorabeli, sőt fiatal kisiparosok és javító-szolgáltatást végző működési engedélyesek feltűnően sokan mondtak le az iparukról, míg a nagyobb ipari megrendeléseket teljesítő és az exportra dolgozó kisiparosok kevesebben. — Meggyőződésem szerint nem az adó miatt. A javító- szolgáltatást kezdő kisiparos két évig nem fizet adót és később, ha kisebb lakosságú községben dolgozik, vagy akár valamelyik város olyan területén, ahol egyáltalán nincs, vagy kevés a szakmájába vágó iparos, jelentős adókedvezményt élvez. 1975-ben 4250 kisiparos létesült Ilyen vagy egyéb címen adókedvezményben. Például idős kora miatt vagy azért mert tanulót tartott. Elengedett adójuk összege öt és fél millió volt. A jövedelem figyelembevételével — Egész Pest megyében azonban, összesen 540 ipari tanuló volt kisiparosnál, 180-nal kevesebb, mint 1974-ben. — Feltételezem, hogy nem a mesterek húzódoztak a tanulótartástól, hanem a fiatalok vonakodtak hozzájuk szerződni. A kis jövedelmű kisiparosok nagy része különben ^dó- általányt fizet az előző években elért jövedelme alapján. A többiek — 480O-an — voltak kötelesek adóvallomást tenni. A rájuk kivetett adó jövedelmük arányában növekedett. A vallomások alapján ez utóbbiak adója összesen 52 millió forintot tett ki, de ennek csak négy százalékát fizették az adózók. 32,5 százaléka, míg 52 százalékát a 100 ezer forintnál nagyobb jövedelmű 13 százalékuk. Ebből is látható, hogy az adókivetés messzemenően figyelembe veszi az elért jövedelmet és méltányolja a kisebb keresetet. Múlt évben az adókivetéssel szemben mindössze 541 kisiparos fellebbezett. Közel 200 esetben mérsékeltünk, ez összesen 1 millió 200 ezer forintot tett ki. Az adózás az elért jövedelmek szabályozására irányul, de mindig a törvény előírásainak szigorú megtartásával. T ársadalombiztosítási járulék Beszéltünk több iparengedélyét visszaadó kisiparossal is. Egyesek azzal indokolták lépésüket, hogy belefáradtak a munkába, mások a hiányzó pótalkatrészek és a nehezen beszerezhető nyersanyag utáni hajszába. Többen azonban a társadalombiztosítási járulék jelentős felemelését hozták fel Indokul. Kétségtelen, hogy havi 80 forint nem kis összeg annak, akinek adózás alá vonható jövedelme a havi 1500 forintot sem éri el Havi 1500— 1750 forintos jövedelem után havonta 210 forint a járulék, amely fokozatosan növekszik tovább egészen 820 forintig. A most is működő kisiparosok egy része szintén sokallja a járulék összegét. Nem veszik számításba, hogy a társadalombiztosítás magasabb járulékért, a nyugdíjat is beszámítva. az eddiginél jóval nagyobb értékű szolgáltatásokat nyújt a kisiparosoknak. Ügyszólván ugyanazt, amit az üzemi, vállalati dolgozóknak, szövetkezeti tagoknak. Éppen ezért a legtöbb esetben, enyhén szólva elhamarkodott volt részükről az iparengedély visz- szaadása. Sz. E. Félreértett határozatok „Végső elkeseredésemben kerestem fel Önöket, adjanak tanácsot. Bárhová fordulok, mindenütt falakba ütközöm, vagy ígéretekkel halmoznak el, de segítséget nem kapok... Két éve nősültem. Az őszszel született a kisfiam, négy és fél hónapos. Most a kórházban van, tüdőgyulladással. Vizes, penészes albérlet az otthonunk. Az orvos megmondta, ha nem költözöm száraz lakásba, a kicsi asztmás lesz. Magam is gerincbeteg vagyok, a feleségem sem egészséges. Kértem a vállalattól lakást, évről évre hitegetnek, de valami indokkal a végén mindig kimaradok a szerencsések közül, •. A betegségem miatt nem vállalhatok nehéz munkát. Kértem, hadd legyek műszerész. Elutasítottak. Adtak «könnyebb» munkát: a vasút- örségen 12 órás szolgálat, éjszakai séta. Sokszor rosszul lettem. Aztán a raktárba helyeztek, mázsás anyagokat kellett emelgetnem. Nem bírtam. Most a szakmámban dolgozom, lakatos vagyok az I. gyárban, 12,60 az órabérem, 12 százalék a honvédségi adó.«• a betegségem miatt ugyanis leszereltek. 850 forint a gyermekgondozást segély, épp az albérletünkre elég. A lakás nekünk létkérdés... Szeretnék továbbtanulni, egyetemre járni, de ebben sem támogatnak. Nem tudom, mitévő legyek. Kérem, mondják meg .. K. Cs.-t, a MÁV dunakeszi járműjavító üzemének fiatal lakatosát a családféltés, a felelősségérzet hajtotta, amikor bizalommal fordult szerkesztőségünkhöz. Vajon, milyen az a vállalatvezetőség, amely így bánik egy ambiciózus munkással? Dehát mit tegyen, kihez forduljon, ha hem hozzájuk? | Az Üzemorvosnál Dunakeszi, Zalka Máté utca 21. Délelőtt 11 óra. Csengetésemre csak az öreg házőrző rekedt ugatása válaszol. A ház kihalt, K. Cs.-ék nincsenek itthon, pedig az üzemben a munkatársai azt mondták betegállományban van... Keresésére indultam. Az üzemorvosi rendelőben dr. Juhász Lenke főorvos két vizsgálat között szakít perceket számomra: — Rengeteg a betegem, sok a megfázás ... Igen, K. Cs.-t még a múlt héten írtam ki, lázas, fekvő beteg. Influenzás. Nem, egyáltalán nem járt itt ma, nincs is berendelve. Egyébként gyakran megfordul nálam. A katonaság után kezeltük, az Ízületeivel volt baj. amely néha deréktáji fájdalmakkal járhat. Szerencsére nem súlyos. | A KISZ-tiíkárnál k. cs.----------------------------- 23 éves, öt éve dolgozik a járműjavítóban, tehát a fiatalok közelebbről ismerhetik sorsát, tudhatnak sérelmeinek, félreái- lítottságának okáról. A fiatalok érzékenyek az igazságra. Felkerestem Stehlik Ferenc KISZ- titkárt. — Cs. gyakran megfordul a KISZ-irodán. Azt mondta, hogy semmi segítséget nem kap? — Értetlenül ingatja a fejét —, lehetetlen. Hiszen a betegségére hivatkozva, vállalaton belül már a negyedik munkahelynél tart, de egyik sem felelt meg neki: a portás beosztást szé- gyellte, a tmk-raktárban megerőltetőnek találta a csavarok, 1—2 kilós alkatrészek mozgatását. íróasztalt természetesen nem kaphatott érettségi nélkül. Egyébként nagyon sok középiskolát végzett fiatal dolgozik nálunk munkapad mellett és valamennyi elégedett. Szeretett volna műszerész lenni? Minden évben alkalma nyílt rá, hogy átképezze magát,.. Azt modjálc, vitatkozó. Akkor is vitázik, ha egyáltalán nincs igaza. Nyugtalan természetű, zaklatott ember, békét- len, s emiatt nem szívesen fogadják be a közösségek. A KISZ-titkár a vállalati lakáselosztási bizottság tagja, állítja, hogy messzemenően támogatják a fiatalokat a lakás- vásárlásban. K. Cs. ügye is napirenden van. Akkor is, ha ő eddig még nem sokat tett le az asztalra. Ajánlották neki, hogy lépjen be az ifjúsági lakásépítési szövetkezetbe. 40 ezer fo. rint körül lesz a befizetési kötelezettség. Nem adott rá választ. | A szakszervezetnél ko---------------------------------------pog. tattam a szakszervezeti bizottság irodájának ajtaján. Elmondták, hogy a K. dinasztia eddig sem maradt ki semmiből. Ugyanis az Igaz, hogy itt dolgozik K. Cs. két testvére, s más rokonai is. Egyik bátyjának két évvel ezelőtt utaltak ki vállalati bérlakást. A másik bátyját, mivel családi házat épít, kedvezményes építőanyaghoz juttatták. Megnéztem a vállalati lakás- bizottság nyilvántartását. Kiderült, K. Cs. neve — annak ellenére, hogy még nem volt gyermekük — már tavaly év elején rajta szerepelt a kamatmentes kölcsönigénylők listáján, amelyet a vasúti főosztályra terjesztettek, elfogadásra. Nem kapták meg a kért teljes összeget, s a 760 ezer forintot tíz olyan — csaknem teljes egészében munkás — dolgozónak ítélték meg, akik vagy 10—15 éve jöttek a gyárba, vagy ha fiatalabbak, akkor 2—3 gyermekkel szoronganak albérletben, esetleg a szülőkkel egy szobában. K. Cs. akkor is azt hitte: ki akarnak tolni vele. Nem látta be, hogy még nála rászorultab- bak is vannak. Az idei javasolt felterjesztésben ismét ott a neve. Igaz, feltüntették azt is, hogy a férj és a feleség együttesen 4119 forint átlagjövedelemhez jut havonta. 17 200 forint előtakarékossági összeget határoztak meg számukra, s 34 400 forint kölcsönre jogosultak. A döntésre a vasúti főosztály szociálpolitikai bizottsága hivatott, amelynek tagja a dunakeszi járműjavító igazgatója és szb-titkára is. Kalmár Az üzem vezetőinél János igazgatóhelyettes előtt sem ismeretlen a fiatal lakatos neve. Heves, követelőző modorát ő fiatalos türelmetlenségnek veszi. Százharmincán várnak lakásra a vállalatnál, képtelenség mindenkinek a kívánságát egyszerre teljesíteni ha mégolyán jogos is. A héttagú lakásbizottságnak nem könnyű felállítani a sorrendet. A tanulást is szóba hozom Kiderül: szívesen támogatják K. Cs.-t, amennyiben a vállalati érdeknek megfelelő pályát választ. De hiszen még ő sem döntött, hogy az orvosi, a jogi, vagy a bölcsésztudományokat akarja elsajátítani- Vonzódik az újságírói hivatáshoz is. Minden hozzájárulás komolytalan lenne így. | A munkatársak között Beszéltem a munkatársaival is, a lakatosműhely művezetőjével, a b rigádveze tővel. Egybehangzó a vélemény: „Kétségtelen, K. Cs. elvégzi a munkáját, de nincs ott az esze. Még azt is többször kell elmagyarázni, hogy egy lemezre milyen távolságban fúrjon két lyukat. Nem érdekli a műhelyben semmi, csak az irodalom. Érezteti velünk, hogy ő műveltebb. Itt viszont a szakmai tudás számít. Túlórát nem vállal, mert esti gimnáziumba jár. Elégedetlen, mindent egyszerre altar. Hiába mondjuk, hogy nekünk sem volt könnyebb. Ne csak emlegesse a baját, tegyen is ellene valamit. Mi szívesen segítünk, az egész brigád, ha házat aikar építeni, csakhogy ahhoz kitartóan takarékoskodni kell.-. Lassan megA panaszosnál rajzolhatom magamnak a képet K. Cs.-ról, de még hiányzik egy mozaik. Délután négy óra van. A Zalka Máté utcai családi házból csengetésemre most sem jön kaput nyitni senki. ★ Három nappal később. Kora reggel érkeztem. A fiatal házaspárt úgy ugrattam ki az ágyból. — Most járok itt harmadszor — kezdem beköszöntésül, a küszöbön állva. Várok, míg összepakolják a szobát: az asszony eltakarítja a fotelból a piszkos pelenkákat, a férfi a gyűrött huzatot simítja ki a rekamién. Hely- lyel kínálnak. Fülledt, szellőzőt len a szoba levegője. Nyirkos hideg van a konyhában is, lehet vagy 17 fok. Egyébként az új bútorokkal zsúfolt lakás világos. — Rossz a központi fűtés. Hát itt élünk, most saját szemével is láthatja — mondja zavartan, s köhög. Várakozóan hallgatok. — Igen, tudom hogy keresett. Vácott voltunk a gyerekért. A kórházban ... Aztán belekezd elölről a történetbe: elutasítások, csukott ajtó, kilátástalan jövő... Az asszonyka szótlanul ül a kiságy mellett. Pufók kis csecsemője csörgővel játszik, hurutos zihálással veszi a levegőt. A mennyezeten zöld mohaként virít a penész, a vadonatúj szekrénysor alatt nedves foltokban üt át a talajvíz. Valóban nem gyereknek való, egészségtelen lakás. — Miért nem mennek el innen, addig is, amíg saját lakáshoz nem jutnak. Máshová, talán a szülőkhöz. — Ott nincs hely — feleli kurtán a vállas, kisportolt alakú fiatalember. — Volna más albérlet, de legalább 400 forinttal drágább. Arra már nem telik. Így is vállalok plusz munkát, időnként a GYÜFŐ-be járok szombat, vasárnap konzervet csomagolni... — Mennyi a megtakarított pénzük? — Most nem sok, amikor megtudtam, hogy nem adnak lakást, vettük ezt a szobabútort, az ember mégis a magáéban lakjon... a tanácsnál k. cs.------------------ felesége a nagyközségi tanács alkalmazottja. Ha már ott jártam, megérdeklődtem lakásügyüket is. Ismerik körülményeiket, épp ezért most a márciusban beköltözhető 253 lakás közül nekik is kiutaltak volna egy másfél szobásat, amelyért ha a vállalati támogatást megkapja K. Cs., mindössze 17 ezer 400 forintot kellett ve1 na befizetnie. Egyébként 55 ezer 500 forint ellenében kjltűzhetnének be. Ök azonban tavaly novemberben lemondták a kiutalást, s ezért a tanács az 1977 tavaszára felépülő 282 lakás várományosai közé vette fel újból a nevüket. Végül: Metszik a kiskunsági szőlősöket „Nyitnák a kertészetek, megkezdték a szőlősök, gyümölcsösök termőre való készítését a Duna-Tisza közén. A napfényes időt kihasználva sökhelyütt elvégezték a gyümölcsfák ágritkítását, koronakialakítását. A szőlősökben pedig, ahol a folyamatos rügyvizsgálat szerint egészségesen telelnek az ültetvények, gépi szüreteléshez formálják a ter- mókarokat, a kordonokat. Az idén a megye kertgazdaságaiban újabb területeket alakítanak át magasművelésre: szélesítik a sorközöket, s 60—70 centiméter magasra vezetik a termővesszőket. Bizalommal fordult hozzánk K. Cs. Mi éltünk bizalmával. Ezért jártuk végig mindazokat a fórumokat, ahol tehettünk érte valamit. Megállapítottuk: Jó ügyben jártunk. Lakáskérelme és a vállalati kölcsön Is jogos. Mégis volt, amiben nem K. Cs.-nak, hanem feletteseinek, munkatársainak adtunk igazat. Mert igazuk volt, amikor Így fogalmaztak: K. Cs, ne csak hangoztassa, hanem bizonyítsa is be emberi értékelt; Jó munkával legyen a vállalati közösség hasznára. Mind szakmai, mind politikai munkájában nyilvánuljon meg elkötelezettsége. Ha 6 nem tesz semmit jövendő lakásáért, miért türelmetlen másokkal 7 Miért bizalmatlan, miért hiszi, hogy mindenki összefog ellene, amikor többször érezhette a segítő kezet. Mint most legutóbb is: miközben azt hangoztatta: vele senki nem törődik, a gyár illetékesei hivatalos papírral bizonyították — nem felejtkeztek meg nehéz lakáskörülményeiről. Ott a neve a listán. Kár, hogy ő még az Írásnak sem hisz. így válik azután az igazság féligazsággá és kopik meg lassacskán mindazok együttérzése, akik vele dolgoznak. Azért, mert mindent egyszerre akar és mindent csak a társadalomtól vár. Horváth Anita
