Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-24 / 46. szám
1976. FEBRUÁR 24., KEDD %fálap Csehszlovák emlékest A csehszlovák dolgozó nép győzelmének 28. évfordulója alkalmából, hétfőn Stefan Bodnar, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének követtanácsosa tájékoztatta az újságírókat a történelmi nevezetességű eseményről. Csehszlovákia gazdasági, politikai, társadalmi fejlődéséről. Elmondotta többek között, hogy 1948. februárjában Csehszlovákiában a munkásosztály döntő politikai győzelmet aratott a burzsoázia felett. A februári győzelem óta alapvető változások mentek végbe Csehszlovákia életében. Csak egy példa az ipar nagyarányú fejlődésére: az egy lakosra jutó acéltermelést számítva, Csehszlovákia világviszonylatban a negyedik, európai viszonylatban a harmadik. Az új, VI. ötéves terv időszakában az egészség- védelem, az oktatás, a kultúra fejlesztésére összesen 195 milliárd koronát fordít az állam. A XIV. pártkongresz- szus után tovább erősödött a munkásosztály vezető szerepe, szorosabbá vált a munkások, parasztok és dolgozó értelmiség szövetsége. A szovjet hadsereg napján Koszorúzási ünnepség — Fogadás a nagykövetségen A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta megalakulásának 58. évfordulója alkalmából hétfőn reggel a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél katonai tiszteletadással vonták fel a Magyar Népköz- társaság lobogóját és a nemzetközi muinlkásmozgalam vörös zászlaját. Délben koszorúzási ünnepséget tartottak a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. A Magyar Népköztársaság fegyveres erődnek nevében Czine- ge Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter és Nagy György ezredes, a munkásőrség országos parancsnokának első helyettese helyezett el koszorút. A Szovjetunió budapesti nagykövetségének képviseletében V. V. Orsosz tanácsos és D. 1. Oszadcsij vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé ko- szorúzott. Ezután a társadalmi és tömegszervezetek képviselői helyezték el az emlékezés virágait. \ Az évforduló alkalmából D. I. Oszadcsij vezérőrnagy, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja hétfőn fogadást adott a nagykövetségen, amelyen megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter és Púja Frigyes külügyminiszter, valamint a politikai és társadalmi élet számos más ismert személyisége. B. D. Sevikin ideiglenes ügyvivő vezetésével jelen voltak a szovjet nagykövetség diplomatái, s ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője, illetve katonai és légügyi attaséja. Részt vett a fogadáson J. A. Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokságának magyarországi képviselője és N. Ny. Zajcev altábornagy vezetésével az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcso- port magas rangú képviselői. Márciusban kidolgozzák az új kollektiv szerződéseket Jogsegélyszolgalat hat Pest megyei nagyüzemben A Szakszervezeték Országos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen megtárgyalta és elfogodta a szak- szervezeti jogsegélyszolgálat megszervezéséről és működéséről, a társadalmi bíróságok megalakításáról, szervezetéről és működéséről szóló irányelvet, valamint az 1976—80-as évekre vonatkozó kollektív szerződések megkötéséhez készített iránymutatást - * Irányelvek hét fejezetben A szaktanács elnöksége megbízta a SZOT-titkárságot, hogy az igazságügyminiszterrei, a pénzügyminiszterrel és a munkaügyi miniszterrel egyetértésben gondoskodjon a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megszervezéséhez és működéséhez készített irányelv kiadásáról. A munkában azokra a tapasztalatokra támaszkodtak, amelyeket annál az 50 vállalatnál, intézménynél és ipari szövetkezetnél szerveztek, ahol már tavaly megszervezték a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot Közbevetve írjuk, hogy Pest megyében kísérletképpen már 1974. július 1-től életre hívták a jogsegélyszolgálatot két nagyüzemben: a Nagykőrösi Konzervgyárban és a váci DCM-ben. 1975 januárjától a kedvező tapasztalatok alapján a váci kötöttárugyárban, a gödöllői gépgyárban, az Egyesült Izzó váci gyáregységében, továbbá a Beton- és Vasbeton- ipari Művek szentendrei gyáregységében szervezték meg a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot Ezeknél a vállalatoknál szervezettebbé vált a szak- szervezeti érdekképviselet és tovább erősödött a szakszervezetek és a dolgozók kapcsolata. A tapasztalatok igazolták azt is, hogy a jogsegélyszolgálat a dolgozók jogainak érvényesítésén túl sok utánjárástól mentesíti őket, megköny- nyíti, meggyorsítja ügyes-bajos dolgaik intézését és csökkenti a munkahelyi hiányzásokat. Az egységes szerkezetben kidolgozott új irányelv hét fejezetben foglalja össze a szak- szervezeti jogsegélyszolgálat megszervezésének feladatait. Az irányelvek hivatalos szövege rövidesen megjelenik a Magyar Közlönyben, és más kiadványok útján is eljut a vállalatokhoz, a szakszervezeti bizalmiak széles köréhez. A SZOT elnöksége egy éven belül ismét összegezi a jogsegélyszolgálat tapasztalatait. Az üzemi demokrácia in tézményrendszeréb en Ez év január elsején lépett hatályba az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a társadalmi bíróságokról, ami a 13 évvel ezelőtti szabályozást váltotta fel a társadalmi életben bekövetkezett fejlődéssel jobban összhangban álló intézkedésekkel. Az Elnöki Tanács felkérésére készítették el a szakszervezetek, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei — a minisztériumok bevonásával — a társadalmi bíróságokról szóló rendelkezés végrehajtását segítő irányelveket, amelyekből kitűnik, hogy a társadalmi bíróság jól beilleszkedik az üzemi demokrácia intézményrendszerébe, s fontos eszköze a nevelésnek. Az irányelvek szerint, ha a nyomozóhatóság, az ügyész vagy a bíróság esetleg a szabálysértési hatóság elbírálás végett ügyiratokat küld át a társadalmi bíróságnak, akkor nem a bűncselekményt kell elbírálni, hanem azt a magatartást, amelynek büntetőjogilag értékelhető súlya nem minősül vétségnek vagy bűntettnek, de kimeríti a szocialista együttélés szabályainak megsértését. Hasonló a helyzet a fegyelmi eljárás esetén is, amikor a fegyelmi jogkör gyakorlója, a vállalat adja át az ügyet a társadalmi bíróságnak. A szaktanács elnökségének határozata alapján ez év második felében • kerül sor a társadalmi bírósági elnökök és tagok megválasztására. Negyvenöt téma — jogszabály szerint Az 1976—80-as évekre vonatkozó kollektív szerződések megkötésének irányelveit tavaly az év közepén adta ki a munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A vállalatok középtávú tervével, és a múlt évben megjelent irányelvekkel összhangban készült el most az az iránymutatás, amely részletesebb tanácsokkal nyújt segítséget a kollektív szerződések kidolgozásához. Összesen 98 témát sorol fel, amelyből 45-öt az érvényes jogszabályok szerint kötelezően kell szabályozni a vállalatok kollektív szerződésében, a további témákban megengedhető a vállalati szabályozás. A vállalatoknak március végéig kell kidolgozni az új kollektív szerződés tervezetét, majd május végéig kell megtárgyalni a dolgozókkal. A szaktanács végül az V. ötéves terv közgazdasági szabályozórendszerének hatékony alkalmazását segítő szakszervezeti feladatokról és a tervidőszak kulturális fejlesztési tervéről előterjesztett jelentést tárgyalta meg. Tájékozottság és hozzáértés A beszámoló taggyűlések kedvező tapasztalatai Gödöllőn A kérdésre, hogy mit tartanak a legfontosabbnak a beszámoló taggyűlések tapasztalatai közül — amelyeket az Agrártudományi Egyetem hallgatói alapszervezetét kivéve, mindenütt megtartottak már — a gödöllői városi pártbizottság vezetői, Plutzer Miklós első titkár és Méray Tibor gazdaságpolitikai titkár válasza egybehangzó: a kommunistáknak a szocialista építőmunka sikereiért vállalt felelősségérzetét és készségüket az V. ötéves terv feladatainak végrehajtására, a gazdasági nehézségek leküzdésére. Kulcsszerepben a szocialista brigádmozgalom — Mind az 56 alapszervezet, s mindenekelőtt a termelőüzemek kommunistái állást foglaltak az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekben, s ezen belül pontosabban megfogalmazták saját tennivalóikat. Kiderült ezekből a hozzászólásokból, hogy a párttagok mind az V. ötéves terv, mind pedig az 1976. évi termelési feladatok végrehajtásában kulcsszerepet szánnak a szocialista brigádmozgalomnak. Azt vallják, hogy a IV. ötéves terv eredményeit csak a munkaverseny lendületének megtartásával — sőt, fokozásával lehet túlszárnyalni. Ez pedig nem csekélység, hiszen Gödöllőn az állami és szövetkezeti ipar évi termelése elérte az 1,8 milliárd forintot, s az ipari termelés növekedése a IV. ötéves tervben 1 százalékkal meghaladta az országos átlagnövekedés ütemét. — A gazdaságpolitikai kérdések iránti érdeklődés, aktivitás, a helyi feladatok konkret meghatározása nem korlátozódott a beszámoló taggyűlésekre; ezekkel egy időben kezdődtek városunkban a munkásgyűlések, amelyeken rrte- gintcsak a kommunisták hallatták elsőként a szavukat, ők mutattak példát a felelősség- vállalásban. Végül széles nyilvánosságot biztosít a szocialista építés feladatainak az is, hogy a pártszervezetek tömeg- propaganda munkájának középpontjában a gazdaságpolitika kérdései állnak. Példamutatás a felelősségvállalásban Hogy ez a széles körű érdeklődés a párthatározatok ismeretén alapszik, bizonyítja, hogy a tervek teljesítését — tehát az eredményeket és a mulasztásokat — mindenütt a Központi Bizottság 1974. decemberi határozatánál$ tükrében vizsgálták. Ugyancsak ebből kiindulva adtak hangot a kommunisták annak a gondnak, hogy helyenként még csak most dolgoznak az 1976. évi részletes, pontos termelési terveken, pedig a pártszervezetek cselekvési programját csak a gazdasági feladatok konkrét ismeretében lehet végleg ösz- szeáXlítani. Ennek az alig tízesztendős városnak a kommunistái gyorsan felnőttek feladataikhoz, hamar megtanulták a várospolitikát. A megnövekedett lehetőségek okos, célszerű kiaknázásában — a negyedik ötéves tervben például több mint 650 millió forint beruházási kerettel kellett gazdálkodni! — a legbiztosabb iránytűket használták: a Központi Bizottság útmutatásait, a párthatározatokat Az 1974. decemberi határozat végrehajtásának értékelése bekerült valamennyi termelő üzemi pártszervezet munkatervébe, sőt, ha a szükség úgy kívánta, rendkívüli üléseken is napirendre tűzték. Példa erre a Gödöllői Gépgyár esete, ahol 1975 közepén előbb a hét pártalapszervezet, majd a pártbizottság értékelte az I. félévi tervteljesítést, illetve az elmaradás veszélyét Ebben a gyárban is, mint a többiben, munkahelyenként szerveződtek a pártáiapszerve- zetek, aminek számtalan előnye mellett van egy hátránya: az elszigetelődés veszélye. Ezt igyekezett áthidalni, s egyben az erőket koncentrálni a gyár pártbizottsága, amikor közös alapszervi vezetőségi ülést kezdeményezett. hogy a kommunisták összehangolt akciókkal tegyenek meg mindent a féléves terv teljesítéséért, a pár- tonkívüli dolgozók mozgósításáért. — Visszatérve a jelenbe, a beszámoló taggyűlések tanulságaihoz, elmondhatjuk: a felszólalásokat tájékozottság és hozzáértés jellemezte. Szinte minden taggyűlésen szóba hozták a munkafegyelem hiányosságait, az anyag- és energiatakarékosság lehetőségeit, az üzem- és munkaszervezés fontosságát. Gödöllőn az elmúlt öt évben a termelési érték mintegy 80 százalékkal növekedett, ám ennek csaknem fele extenzív fejlesztés — beruházás, illetve létszámgyarapodás — eredménye. Az V. ötéves tervben a létszámnövelésre semmi lehetőség, a termelés növelésére csak a termelékenység emelésével van mód. Az viszont elképzelhetetlen okos, célszerű üzem- és munkaszervezési intézkedések nélkül. A tartalékok feltárásával Ezt sürgették a Ganz Áram- mérőgyár kommunistái is, amikor a taggyűléseken elmondották: a gyárban tavaly rendkívül magas volt a felhasznált túlórák száma, elérte a 140 ezret! Különösen feszített volt a munka a negyedik negyedévben. Csakhogy a dolgozók többsége nő, családanya, aki nem szívesen vállal túlórát. Ötéves közművesítési program a százhalombattai lakótelepen Változások a KÉV-nél A Pest megyei Közúti Építő Vállalatról tavaly ilyenkor úgy beszéltek, hogy megállíthatatlanul halad a mélypont felé. A féléves mérleg is magán hordozta a vállalati viszályokat: a nyereség szinte a nullával volt egyenlő. Az Útépítő Tröszt, látva a tarthatatlan helyzetet, gyorsan intézkedett: ősszel új vezetők vették át a kormánybotot, s ha lassan is, de emelkedett a gazdasági magasságmérő. Ev végére 95 százalékra teljesítették az éves termelési tervet és nyereségrészesedést is tudnak majd fizetni dolgozóiknak. Novak Géza igazgató — amikor felkerestem — éppen a kéthetenként sorra kerülő műszaki tanácskozásra készült. Egy óránk volt a beszélgetésre. Kiegyensúlyozottabb gazdálkodás — Hogyan rendeződött a vállalati élet, megnyugodtak-e a kedélyek az elmúlt hónapok alatt? — Érzésem szerint sikerült vágányra állítani a gépezetet. Kialakult a stáb, voltak, akik kiléptek a vállalattól, de helyükbe vettünk fel fiatal szakembereket. Nem változott a szervezeti felépítés. Egyelőre. Felesleges lenne elkapkodni. — Milyen szervezeti intézkedéseket tettek az 1976. évi feladatok megoldására? — Negyvenmillió forinttal emeljük idei tervünket, vagyis 344 millió forint termelési értéket akarunk létrehozni. Egyszerűen azzal, hogy már az év első napjaitól dolgozunk, s nem várunk a jó időre. Így, a szervezettebb in du-, lássál időt nyerhetünk. Jelenleg a Csepel-szigeti gerinc- úton földmunka-alapozás folyik. Az idén el kell jutnunk Ráckevéig. Mihelyt megenyhül az idő, az 51-es úton, Kiskunlacháza átkelési szakaszán befejezzük az aszfaltozást. Napirenden a mélyépítés — Távlati tervek? — Az útépítés mellett erőteljesebben fejlesztjük a mélyépítési profilunkat. Minden vidéki fő-építésvezetőség mellett létrehozunk egy mélyépítő részleget. így kívánja a megye közművesítési programja is, amelyről a múlt héten folytattunk egyeztető tárgyalást a megyei tanács tervosztályával. Az V. ötéves tervidőszakban hozzávetőlegesen 170 millió forint beruházási értékű csatorna, közmű és szennyvíztisztítótelep építésére számíthatunk a megye területén. Erre kell felkészülnünk már most, 1976- ban. Természetesen csak nagyfokú gépesítéssel oldható meg, az új gazdasági szabályozók is erre ösztönzik a vállalatot, mivel a létszámunkat bővíteni úgyszólván lehetetlen. Vásároltunk két hidraulikus kotrógépet, de ez még csak a kezdet. A vállalati tevékenység mind jobban eltolódik majd a mély-, építés javára, azonban a megye . útépítésének igényeit mindenkor kielégítjük. — Hamarosan befejeződik Csehszlovákiában a sturovói papírgyár szennyvíztisztító-telepének kivitelezése, amelyben önök is részt vállaltak. Az ott felszabaduló munkaerőt hová irányítják? — Százhalombattára. Még az idén megkezdjük a város lakótelepén a 100 millió forintos beruházást igénylő csatorna és szennyvíztisztító-telep építését, illetve a meglevő bővítését. Átadás: 1980- ban. Azt hiszem, nem volna teljes a kép, ha a vállalat hídépítési főnökségéről nem esne szó: tavaly 70 millió forint termelési értékkel zárták az évet, az idei tervük 100 millióról szól. Szocialista szerződés a Volánnal A vidéki telepeken tavaszra készülnek, a nagyjavítások ideje van az aszfaltkeverőtelepeken: márciusban már terítik az utakra a forró fekete szőnyeget. A felkészülés körültekintő, javában tartanak az előszállítások. Sőt, a Volán 1. sz. vállalattal — mivel a szállítás az útépítés függvénye — öt évre szóló szocialista szerződést kötöttek, összehangoljak a két vállalat munkaverseny-vállalá- sait. kapcsolatot teremtenek a szocialista brigádok között. Az aszfaltkeverő-telepek jobb kihasználására különböző közös anyaggazdálkodási intézkedéseket vezetnek be. Egyeztetik a munkaidőket, kidolgozzák az ösztönzőbb bérezési formákat. Most tovább fejlesztik ezt a kapcsolatot, amelynek már hagyományai vannak: jói sikerültek a múlt évben közösen tartott kommunista szombatok, amelyeket az idén is megismételnek. H. A. Különösen, ha látja, hogy az anyagellátás egyenetlen, akadozó, s egyszer nincs munka, máskor annál nagyobb a hajrá. Folyamatos anyagellátással, a munka jobb megszervezésével csökkenteni lehet — és kell — a túlóráztatást az idén — mondták a gyár kommur} istái. ■— Nagyfokú felelősségérzetről tanúskodtak azok a felszólalók is, akik a fluktuáció megfékezését sürgették. A város termelőüzemeiben az előző tervidőszakban a fluktuáció évente elérte a 30 százalékot. Sok! Különösen, ha számításba vesszük a ki-belépések zavaró hatását a folyamatos termelésre. — Egyik gépipari üzeműnk párttagsága az anyagselejtteJ kapcsolatosan felvetette: a legtöbb öntvényselejtnél csak megmunkálás után, a minőség ellenőrzésénél derül ki a hiba, amikor már tetemes munkaidőt fordítottak rá; így áll elő az a helyzet, hogy a kifizetett bérek mögött nincs megfelelő termelési érték. Kevesebb kapkodással, jobb szervezéssel, több figyelemmel az ilyen veszteségeket csökkenteni lehetne. A Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat — KKMV — kommunistái példás fegyelmezettséggel és felelősségtudattal készülnek az V. ötéves terv végrehajtására. Ennél a vállalatnál tavaly minden összejött: elképesztő méretű fluktuáció — 1800 dolgozója volt, kilépett U00, belépett 1020 — rendkívül kiterjedt, szétszórt munka- terület 16 építésvezetőséggel, túl sok adminisztratív dolgozó, tervszerűtlen munka, szinte állandó határidő túllépések, a harmadik negyedév végén 6 millió forintos veszteség, és végül személycsere az igazgatói székben. Az új igazgató — támaszkodva a pártszervezetekre és a műszaki gárdára — először is centralizálta az irányítást, 16_rói 12-re csökkentette az építésvezetőségek számát, így_ lehetővé vált az adminisztratív létszám csökkentése is. A különböző munkaszervezési intézkedések hatására az utolsó negyedévben nemcsak a deficitet sikerült kigazdálkodni a vállalatnál, de egymilliós nyereségre tettek szert. Az idén 14 millió forintos nyereségtervet tűztek maguk elé. A kommunisták tudják, hogy ezt a magas célt csak nagyon fegyelmezett, gazdaságos, ésszerű munkával lehet elérni. Azt mondták: rajta lesznek, hogy a KKMV_nél ez a munkastílus honosodjék meg. Nyíri Év» i 1 í
