Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-22 / 45. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM ARA I FORINT 1976. FEBRUÁR 22., VASÁRNAP A Mechanikai Művekben Új termékek, számítógépes adatfeldolgozás Minden eddiginél magasabb termelési célokat tűztek ma­guk elé 1976-ra a Mechanikai Művek dolgozói és vezetői. Ráadásul az utóbbi években gyakran változó termékskála most újabb gyártmánnyal bő­vül, hiszen — mint ismeretes — ez a vállalat vette át a Budapesti Telefongyártól a telefonkészülékek gyártását. Miközben a törökbálinti törzs­gyárban egyre növekvő meny- nyiségben készítik az alkat­részeket, az abonyi gyáregység dolgozói Nagykátán elsajátí­tott ismereteik alapján meg­kezdték a készülékek szere­lését. Jól kezdte az idei évet a vállalat: termelőkapacitását egész évre kitöltik a megren­Aktív K ellemes gondja van némelyik tanácsnak, így a gödöllőinek: oly’ sok utca lakói vállal­ják társadalmi munkában a járdaépítést, hogy igencsak igyekeznie kell a tanácsiak­nak előteremteni az anya­got, megadni a szakirányí­tást. S ez persze csak pará­nyi ügy abból a halomból, melyet általában az össze­fogás eredményeinek neve­zünk. Az aktivitás soha nem volt olyan nagy, mint 1975-ben. Ezt biztatás­ként is felfoghatjuk a kö­vetkező évek feladatait il­letően. Mert hiszen abban, hogy — visszalépve a beve­zetőben említettekhez — Gödöllő városa sok tekin­tetben túlhaladhatta az eredeti ötéves programjá­ban szereplő célokat, tete­mes szerepet vállalt a la­kosság tizenötmillió forint értékű társadalmi munkája. Hallom az ellenvetést: a városokban könnyebb moz­dulni, mint a községekben, mert előbbiekben ott van­nak az üzemek, dolgozóik szervezettségben, öntudat­ban más fokon állnak, mint a községek lakói. Látszatra lehet benne igazság. A gya­korlati tapasztalatok vi­szont megcáfolják ezt az okoskodást. Például az, ami Sülysápon történt. A nagy­község semmiben sem kü­lönbözik más hasonló tele­pülésektől. Gondjai, örömei átlagosak, adottságai úgy­szintén. Nos, a sülysápiak ' nem kevesebb, mint másfél millió forint társadalmi munkával járultak hozzá egyetlen beruházás, az új iskola tető alá hozásához! mj agy pénz? Az bizony, hiszen a lakosság köz­ségfejlesztési hozzá­járulása idén 350 ezer fo­rint, a négyszeresét teljesí­tették tehát ennek az ösz- szegnek az iskolaépítésnél, társadalmi munkaként. S tették ezt úgy, hogy a nagy­községben valóban üggyé vált a társadalmi segítség, addig nem látott öszefo- gás bontakozott ki, olyanok jelentkeztek részvételre, akik korábban tájára sem mentek semmiféle hasonló teendőnek. Talán mondani sem kell: rengeteg olyan ember is szorgoskodott a mielőbbi átadás érdekében, akinek nincsen — s már nem is nagyon lesz — isko­lás korú gyermeke. Jöttek mégis, mert a nagyközség kommunistái, tanácsi veze­tői siránkozás, kérlelés he­lyett azt tartották: mutas­suk meg, van mihez tenni az állami segítséget! Csu­pán állami forrásokból nem lett volna iskolája Sülysáp­nak, ahogyan önmagában a társadalmi munka sem hoz­hat ekkora gyümölcsöt. Nem a sülysápi az egyet­len példa. Községek, nagy­községek sora bizonyította a legutóbbi esztendőkben, hogy a lakosság sokat emle­getett közömbössége, moz­dulatlansága inkább csak takaró, annak elfedésére, hogy a helyi vezetés tehe- tetlenkedik. Ki tagadná, hogy a bejáró munkásokat nehéz megnyerni? Nehéz, de nem lehetetlen! Persze, tervszerű, átgondolt törődés kell hozzá. Mert joggal ki­fogásolhatják a bejárók, hogy csupán akkor hívják őket, amikor lapátot kell fogni, de gondjaikkal, pa­naszaikkal senki nem fog­lalkozik. S akik heteken, hónapokon át vaksötétben botorkálnak a vasútállo­másra, akik évek óta kifo­gásolják, hogy a tüzelőt szállító kocsi vezetője nem hajlandó behajtani az ut­cájukba, mivel attól tart, a hatalmas kátyúba járműve beleragad, azok valóban el­engedhetik a hívó szót a fülük mellett. Mert azt tartják, az együttműködés, mint a kifejezésben benne van, kölcsönös. \ r annak tehát lyukak az egyre sűrűbb fonatú szöveten, s bármeny­nyire is növekszik a lakos­ság aktivitása, társadalmi munkájának értéke, erről nagy hiba lenne elfeledkez­ni. E lyukak eltüntetése legtöbbször nem azon mú­lik, hogy a tanácsnak hiányzik a pénze — hiszen az üzletek nyitva tartásá­nak szabályozásához, a be­járóknak is megfelelő idő­pontok meghatározásához igazán nem kell forint —, hanem azon. hogy képes-e a tanács, a tanácsi vezetés mindenre kiterjeszteni a figyelmét. Sajnos, sok eset­ben könnyen lemondanak erről. Miközben tetszetős terveket dédelgetnek, el­sikkad az aprómunka, s míg százezer forintok he­lyét latolgatják, elfeledik azt a néhány kocsirako­mány salakot, törmeléket, amivel egy hosszú utca la­kóinak napi bosszúságát szüntetnék meg, betömve a tengelytörő gödröket. Nagykőrösön, ahol a la­kosság aktivitása a negye­dik ötéves terv esztendei­ben negyvenmillió forinttal toldotta meg a városfejlesz­tési forrásokat, az apró­munka és a nagy felada­tok ötvözése jellemzi a ta­nács törekvéseit. Azt tart­ják — s erre a tanácsülé­sek jó néhány példát szol­gáltatnak —, hogy a la­kossági észrevételek lénye­gében nem mások, mint a tanácsi tevékenység kriti­kái. E felfogásnak bizonyá­ra döntő része van abban, hogy a lakosság aktivitása nemcsak a társadalmi mun­ka esetében nagy, hanem a közéleti tevékenységben is fokozódik. Talán azért, mert a körösiek gyarapodó városszeretete összekap­csolódik az értelmes cselek­vés, a hasznos szólás lehe­tőségeivel, egyre tágabb mezejével. Ott, ahol csak sóhajtozzak a lakosság ak­tivitását, de nem jutnak egyről kettőre, e feltétele­ket, hiányuk okát kellene szemügyre venni. Mészáros Ottó delések; nagy dolog ez ott, ahol az elmúlt években gyak­ran küszködtek értékesítési nehézségekkel 1 A versenyképesség, a ter­mékek iránti kereslet megtar­tása azt is megköveteli, hogy a vállalat szakemberei nagy figyelmet szenteljenek a gyártmány- és gyártásfej­lesztési feladatoknak. Gyárt­mányfejlesztési tervüben sze­repel például a konyhai lég- tisztító-család újabb tagjainak kifejlesztése, új szabvány sze­rinti hajlékony tengelyek és műszaki tömlők kialakítása, V olkswagen-kipufogódobok gyártásának bevezetése, kon­ténerek, szállítórekeszek gyár­tása. A gyártásfejlesztési koncep­ciók részint újabb, a terme­lékenységet növelő gépek be­állítását, s a műveletek tech­nológiájának korszerűsítését, célgépesítést, részint pedig az anyagnormák felülvizsgá­latát, karbantartását szolgál­ják. Mind a termelés felfutása, mind pedig a termékváltás egész sor üzem- és munka- szervezési intézkedést, korsze­rű termelésirányítást követel. A vállalatnál már a IV. ötéves tervidőszakban középtávú szervezésfejlesztési koncepció készült, amelynek alapján ki­dolgozták a rendszerelméleten alapuló komplex, számítógé­pes vállalati gazdasági rend­szert. A számítógépes gazdálkodá­si rendszer eredményei alap­ján az V. ötéves tervben fo­kozottan ki akarják aknázni a korszerű szervezésben rejlő lehetőségeket. Céljuk a ter­mékszerkezet gazdaságosságá­nak fenntartása, fejlesztése, az álló- és forgóeszközök fo­kozott kihasználása, az élő­munka hatékonyságának nö­velése. Végül még ebben az évben megkezdik az anyagmozgatás ésszerűsítését az egész válla­latnál. Az ehhez szükséges felméréseket — beleértve a gyáregységek közötti belső, a törzsgyár és a vidéki gyáregy­ségek közötti, sőt a vállalat és a vevők közötti külső anyagmozgatást — már az előző tervidőszakban elvé­gezték. Ny. É. Kádár János vezetésével magyar pártkiildöttség utazott az SZKP XXV. kongresszusára A küldöttség búcsúztatása a pályaudvaron. Kádár Köziponti kárának János, az MSZMP Bizottsága első tit- Vezetésével szomba­ton elindult Moszkvába a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kül­döttsége, amely részt vesz a Szovjetunió Kommunista Pártja február 24-én kezdő­dő XXV. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Rapai Gyula, a KB tagja, a Magyar Népköztársa­ság nagykövete a Szovjetunió­ban, akj Moszkvában csatla­kozik a küldöttséghez. A pártküldöttséget a Nyu­gati pályaudvaron Biszku Bé­la. Lázár György, Losonczi Pál, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke, Benkei András belügyminiszter, Púja Frigyes külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Rödönyi Ká­roly, közlekedés- és postaügyi miniszter és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának ve­zetője búcsúztatta. Jelen volt B. D. Sevikin, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivőije. A küldöttségek tisztelgése a Lenin-mauzóleumnál Plénum után - kongresszus előtt Első oldalon, széles szalagcí­mekkel számolnak be a szom­bat reggeli moszkvai lapok az SZKP Központi Bizottságának pénteken megtartott plenáris üléséről, melyen egyöntetűen jóváhagyták a kedden összeülő XXV. pártkongresszus két fő beszámolóját. A központi bi­zottsági beszámolót a megnyi­tás napján Leonyid Brezsnyev ismerteti. A tizedik ötéves terv fő irányairól szóló expozét Alekszej Koszigin tartja a tíz­naposra tervezett tanácskozás második felében. Pénteken 23 testvérpárt de­legációja érkezett meg Moszk­vába. összesen több mint száz külföldi küldöttség lesz jelen a Kreml kongresszusi palotájá­ban, hogy tanúja legyen e vi­lágtörténelmi kisugárzású ta­nácskozásnak, mely a külföldi pártvezetők nyilatkozatai sze­rint nemcsak a legnagyobb szo­cialista ország bel- és külpoli­tikáját határozza meg a követ­kező öt évre, hanem — s ezt bizonyítja az előző szovjet pártkongresszuson elfogadott és a két kongresszus közötti idő­szakban sok tekintetben siker­rel végrehajtott békeprogram — erős és jótékony befolyást gyakorol az egész nemzetközi helyzetre is. — Nyegyelja című moszkvai hetilap szombaton megjelent száma a pártkongresszus kül­dötteinek nyilatkozataiból idézve megállapítja, hogy az ország jövőjéről folytatott sok­szólamú vita mellett ez az ese­mény ünnepélyes alkalmat nyújt az egész szovjet nép szá­mára a gazdasági, tudományos, kulturális és szociális eredmé­nyek felméréséhez. Újabb testvérpárt-delegációk érkezése Szombaton újabb külföldi delegációk érkeztek Moszkvá­ba az SZKP XXV. kongresz- szusára. Megérkezett az Iz­raeli Kommunista Párt, a Svájci Munkapárt, az Iraki Kommunista Párt, és az Arab Újjászületés Szocialista Párt­jának (Irak) delegációja. Moszkvába érkezett a Mon­gol Népi Forradalmi Párt kül­döttsége is. A delegációt Jum- zsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Nagy Népi Hurál El­nökségének elnöke vezeti. Eddig az SZKP Központi Bizottságának meghívására összesen mintegy harminc Feliíjítjak a vasúti kocsikat A Dunakeszi MÁV Járműjavítóban az idén 70 BY típu­sú másodosztályú termeskocsit gyártanak, s felújítanak 116 darab BAH vasúti személyszállító kocsit. Képünkön: BAH- típusú kocsi felújítása. Koppány György felvétele kommunista és munkáspárt küldött magas szintű delegá­ciót a kongresszusra. A ko­rábban érkezett küldöttségek vezetői szombaton koszorút helyeztek el a Vörös téren, a Lenin-mauzóleumnál. ★ Fidei Castrónak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának ve­zetésével, szombaton délután elindult Havannából az SZKP XXV. kongresszusán részt ve­vő kubai pártküldöttség. Lapzártakor érkezett: Az SZKP KB meghívására az SZKP XXV. kongresszusá­ra szombaton még a követ­kező pártok küldöttségei ér­keztek: a Guadeloupe-i Kom­munista Párt küldöttsége Guy Daninthe-nek, a KB főtitká­rának vezetésével; a Spanyol Kommunista Párt küldöttsége Dolores Ibarrurinak, a párt elnökének vezetésével; aMar- tintjue-i Kommunista Párt küldöttsége; az Ecuadori Kommunista Párt küldöttsége, Pedro Saad-nak, a KB főtit­kárának vezetésével, valamint a Tanganyikai Afrikai Nem­zeti Unió és az Afro-Shirazi Párt küldöttsége. Genf — ENSZ Emberi Jogok Bizottsága Minden embernek joga a béke és a biztonság viszonyai között élni Vita a szovjet—belorusz—bolgár határozati javaslatról Az ENSZ Emberi Jogok Bi­zottsága megkezdte az emberi jogok tiszteletben tartása to­vábbi fokozása problémaköré­nek megvitatását. Az ülésszak részvevői megvitatják a szov­jet, a belorusz és a bolgár kül­döttség együttesen előterjesz­tett határozati javaslatát min­den embernek arról a jogáról, hogy a nemzetközi béke és biz­tonság viszonyai között élhes­sen. A javaslat az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányának ab­ból az alapelvéből indul ki, amely szerint a béke és a biz­tonság, valamint az emberi jo­gok védelme között szoros kap­csolat áll fenn. Az agresszív háború az emberi jogok leg­súlyosabb megsértése. A dokumentum hangsúlyoz­za annak a harcnak a törvé­nyességét, amelyet a népek vívnak az agresszió, a gyarma­ti rendszer és a neokolonializ- mus, a fajirtás és az emberek tömeges gyilkolásának gyakor­lata, valamint az emberi jogok durva megsértése ellen. A határozati javaslat indít­ványozza az ENSZ Emberi Jo­gok Bizottságának: intézzen felhívást minden államhoz, hogy fordítson megkülönbözte- tet figyelmet a nemzetközi bé­ke és biztonság megszilárdítá­sára irányuló intézkedéseknek, teremtse meg a társadalmi és gazdasági fejlődést és az em­beri jogok tiszteletben tartá­sát elősegítő legkedvezőbb fel­tételeket. KÖZÉLET Pullai Árpádnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárá­nak vezetésével a Német Kom­munista Párt meghívására szombaton a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt küldöttsége az NSZK-ba utazott. Katona Imrének, az MSZMP KB tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának vezetésével szombaton haza­érkezett Berlinből a budapes­ti pártbizottság delegációja. A küldöttség a Német Szocialis­ta Egységpárt berlini bizott­sága meghívására hat napot töltött az NDK fővárosában. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titká­ra és Szépvölgyi Zoltán, a fő­városi ta-nács elnöke, az MSZMP KB tagjai fogadták. Megjelent Georg Folk, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövetségé­nek tanácsosa. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents