Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-21 / 44. szám

1976. FEBRUAR 31., SZOMBAT «"cm W K/uncm Jellemző: a megiiövekedett aktivitás A beszámoló taggyűlések tapasztalatai A járás pártalapszervezetei- ben a tavalyi munkát érté­kelő beszámoló taggyűlések befejeződtek. Ezek politikai, szervezeti előkészítése és le­bonyolítása mindig nagy munkát jelent, de alapszer­vezeteink évről évre jobban oldják meg e feladatokat, ezért a pártnak ezek a fóru­mai egyre inkább tartalma­sabbá válnak. A január-feb­ruár hónapban lezajlott alapszervezeti beszámoló tag­gyűlések a korábbi évek ha­gyományaitól bizonyos mér­tékben eltértek. Egyrészt ér­tékelték az előző év tevé­kenységét, s meghatározták az idei főbb feladatokat, más­részt — a KB 1975. október 23-i határozatának megfe­lelően — megvitatták és el­fogadták a párttagsági köny­vek cseréjével kapcsolatos politikai és szervezeti intéz­kedési terveket. Kritikus alapossággal Az 1975. évi munka értéke­lésénél a taggyűlések kriti­kusan elemezték a fontosabb párthatározatok végrehajtá­sának helyi tapasztalatait. Az üzemi alapszervezetek be­számolóiból és a hozzászólá­sokból kifejezésre jutott, hogy hatékonyabb lett az alapszervezetek gazdaságpoli­tikai munkája. A pártszerve­zetek a Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalatnál, a Hazai Fésűsfonó pomázi gyárában reálisan értékelték szerepü­ket a műszaki fejlesztések­ben, a rekonstrukciókban. A hozzászólók számos olyan részkérdést, javaslatot érin­tettek, amelyek a helyi gaz­dasági munka javítására, a feszültségek feloldására irá­nyultak. A beszámolási Időszak tag- felvételi munkájában minő­ségi változás következett be. Az alapszer vezetek. — első­sorban Pomázon és Buda- kalászon — növelték a köve­telményeket a pártba belép­ni kívánókkal szemben, en­nek megfelelően javult tag­nevelő munkájuk is. A segítés eredményei Sokat fejlődött a káder- és személyzeti munka, az alap­szervezetek ma már jobban ellátják hatásköri és véle­ményezési jogkörüket. Gon­dot fordítanak a vezetőnek alkalmassá tehető fizikai munkások kiválasztására, elősegítik képzésüket. Né­hány alapszervezetben bírál­ták a középszintű vezetők politikai képzésének gyenge­ségeit, ott ahol- nem megfe­lelő a vezetők és a dolgozók közötti kapcsolat az üzem­ben. Javult a tömegszervezetek pártirányítása, azonban egyes helyeken még ma is gond — területi alapszervezeteknél főként — a KISZ-szervezetek pártirányításának gyengesége. Az alapszervezetek beszá­molói felölelték a politikai, gazdasági és ideológiai mun­ka valamennyi területét. Az irányító pártbizottságok, pártvezetőségek — tápasztala- taink szerint — megfelelő se­gítséget nyújtottak a beszá­molók összeállításához, így azok betöltötték elemző, ér­tékelő és feladat meghatá­rozó szerepüket. Az alapszer­vezetek elismerően nyilat­koztak az irányító pártszer­vek segítségéről, különösen nagyra értékelték a terület­felelősök munkáját. Az irányító pártszervek az alapszervezeti munkát érté­kelték, amelyben mindenütt bennfoglaltatott az alapszer­vezeti munka fejlődése, a munkatervekben meghatáro­zott feladatok minősítése. Kiegyensúlyozott légkörben A beszámoló taggyűlések napirendjén szerepelt a Köz­ponti Bizottság 1975. októ­beri határozata értelmében a tagkönyvcsere célja, továbbá a csere bonyolításának rend­je. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a párttagság helyesen értelmezi a tagkönyvcserével kapcsolatban saját alapszer­vezetére háruló feladatait. Megismerte a végrehajtás módszerét és részkérdéseit is. Átgondolt, az alapszerve­zetek jellegét és sajátossá­gait figyelembe vevő min­den lényeges kérdésre kiter­jedő intézkedési tervek ké­szültek. összességében úgy ítéljük meg, hogy területünkön a be­számoló taggyűlések tartal­ma és hangulata tükrözte a társadalmi, politikai életre jellemző kiegyensúlyozott lég­kört. A beszámoló taggyűléseken egyértelműen kifejeződött a párt politikája iránt megnyil­vánuló bizalom és egyetértés. A felsőbb pártszervek irá­nyító tevékenysége nyomán az alapszervezetek munkája következetesebben valósult meg és ez hozzájárult az alap­szervezeti munka színvona­lának emeléséhez, a pártélet fejlődéséhez, a párttagság ak­tivitásának fokozásához. Czakó Imréné, az MSZMP járási bizott­ságának osztályvezetője Szocialista szerződés az egyetem és a tröszt között ÜNNEPÉLYES ALÁÍRÁS SZENTENDRÉN Szocialista szerződést kötött a héten az OVH Vízgazdálko­dási Tröszt és a Budapesti Mű­szaki Egyetem építéskivitele­zési tanszéke. A szentendrei ünnepségein, amelyet a Vízügyi Kiállítás területén rendeztek, megjelent Breinich Miklós az OVH első elnökhelyettese és dr. Denke Géza, a BME rektorhe­lyettese, tanszékvezető egyete­mi tanár. Az öt évre szóló együttműködési szerződést a tröszt nevében dr. Bándy Iván, vezérigazgató, az egyetemről pedig dr. Vajda Zoltán, az építéskivitelezési tanszék ve­zetője írták alá. — Miért éppen az építéskivi­telezési tanszékkel kötöttek szerződést? — kérdezzük dr. Bándy Ivánt, a Vízgazdálko­dási Tröszt vezérigazgatóját. — Mert ez a tanszék oktat­ja (kari hovatartozás nélkül) az összes építéssel kapcsolatos szervezési, technológiai tudni­valókat. Számunkra nagyon fontos, hogy szoros együttmű­ködést alakítsunk ki az egye­Megoldják a hulladékgyűjtést a HÉV-en Kérik a vezetéstechnika módosítását Kényelmes, tágas, új szerel­vények közlekednek néhány hete a szentendrei HÉV vona­lán. A piros üléses, úgyneve­zett M 10—A kocsikkal azon­ban máris gond van. Mint Szentirmai Kornél, a BKV fej­lesztési főmérnöke elmondta, a már megrendelt, azonos típu­sú szerelvények vezetéstechni­káját módosíttatni kívánják az NDK-beli gyártó céggel. Az utasok is észrevették és hiányolják, hogy nincs hulla­dékgyűjtő a szerelvényeken. A fejlesztési főmérnök el­mondta erre vonatkozóan, hogy a BKV előre megállapodott a gyártókkal :v hulladékgyűjtőt nem szerelnek fel (ugyanis az NDK-szabvány nem egyezik a MÁV-szabvánnyal), de a szük­séges csavarokat, alkatrésze­ket elhelyezik, hogy utólag be­építhetők legyenek a tartá­lyok. Ezeket a szentendrei üzemben már készítik, s már­cius-áprilisban fel is szerelik. Rózsa József, a BKV szent­endrei üzemegységének veze­tője lésként tájékoztat: — A szeméttárolókat nem magunk állítjuk elő, hanem ipori szövetkezettől rendeljük meg. Körülbelül 500 darabra lesz szükségünk, egyelőre azonban csak 200-ra kötöttünk szerződést a III.—IV. negyed­évre, ami azt jelenti, hogy leg­hamarabb 1977 elejére szerel­hetők fel. Addig megpróbá­lunk valami ideiglenes meg­oldást találni. temmel, hiszen a tröszt tizen­egy vállalatánál húszezer em­ber dolgozik, s az V. ötéves tervben várhatóan 28 milliárd forint termelési értéket állít elő, 15 százalékkal többet, mint a most lezárt ötéves idő­szakban. Nagyon nagy figyel­met kell fordítanunk arra, hogy munkánk kifogástalan minőségű legyen, ezért egy sor szervezési feladatba szeret­nénk bevonni néhány oktatót, s a diákok legjobbjait. A konkrét együttműködés már­cius-áprilisban kezdődik, fő­ként a kiemelt nagyberuházá­sok vízügyi építési feladatai­nak megoldásában. Dr. Vajda Zoltán, tanszék- vezető egyetemi tanár is sokat vár a most aláírt szerződéstől, most,, mint mondotta, az egye­tem tananyaga időnként elsza­kad a gyakorlati élettől, s ez a szerződés, amely éppen az el­mélet és a gyakorlat összhang­jának biztosítása céljából szü­letett, szabályozóan hat majd a tanításra. A tanszékvezető utalt arra is, hogy a tröszttől kapott feladatoktól függően a tudományos diákköröket is be lehet kapcsolni a munkába, bár a szerződésnek elsősorban nem ez a célja, hanem az, hogy a külön-külön elérhető minő­ség magasabb színvonalon öt­vöződjön. A most megkötött szerződésnek a másik előnye, hogy kikerülhet az egész év­folyam nyári termelési gyakor­latokra a vállalatokhoz, s az ot­tani munkáról az egyetemen beszámolhatnak a hallgatók. Egyesülések után — töretlen fejlődés Közgyűléssorozat a szigeten Február 14-től négy egy­mást követő napon tartotta a Kék Duna Egyesült Szakszö­vetkezet zárszámadó részköz­gyűléseit Tahitótfalun, Pócs- megyeren, Szigetmonostoron és Kisorosziban. Anyagilag is megalapozottan Mint Losonczi Benjamin el­nök, a központi és részköz­gyűléseken elmondta, a Szentendrei-szigeten működő négy szakszövetkezet fokoza­tos egyesítésével három és fél év alatt az anyagilag megala­pozott, korszerű termelési le­hetőségekkel gazdálkodó, kö­zepes nagyságú mezőgazdasá­gi szövetkezetek közé került a Kék Duna. Az 1971-ben még külön-külön tevékenykedő négy szakszövetkezet együt­tes vagyona 28 millió forint volt. Tavaly már 64 milliónál többet ért, állóeszközeik érté­ke 64 százalékkal, forgóalap­jaiké 185 százalékkal növeke­dett. A nyereség 92 százalék­kal _ nagyobb mint öt évvel korábban. A szövetkezetek te­hát az egyesülések során fo­lyamatosan, töretlenül fejlőd­tek. Igaz, a téli és a tavaszi fa­gyok, valamint az árvíz ked­vezőtlenül hatott a mezőgaz­dasági termelésre, de a kap­csolódó üzemágak biztosítot­ták a jövedelmet. Rekordter­mésre számítottak, s végül is a növénytermesztés, valamint a szőlő- és gyümölcstermesz­tés vesztesége több mint két és fél millió forint volt. A ta­gok birtokában levő földek­ből 320 holdnyit öntöztek, a tavaly vásárolt berendezések­kel. Nem véletlen, hogy a szi­get — mint az ország egyik legnagyobb szamócáskertje — csaknem nyolcvan vagonnyi epret kínált eladásra. A szö­vetkezet szervezetten értéke­sített a háztájiban hizlalt szarvasmarhákat is. Szám- szerint hetvennégyet adtak el az Állatforgalmi Vállalatnak. Népszerű volt az az akció, melynek keretében a szent­endrei járás vállalatainak és intézményeinek a dolgozók ré­szére kedvezményes áron ad­tak téli burgonyát. Átszervezés a termelékenységért Az elnök azt is elmondotta a zárszámadáson, hogy a kap­csolódó és kiegészítő tevé­kenység is eredményes volt. A sertésfeldolgozó üzem, amely év közben bizonyos zökkenőkkel dolgozott, az év végére javuló termelékenység­gel 390 ezer forint nyereséget ért el. A kutyatáp üzemben 578 mázsányi eledelt gyártot­tak, s jó kiegészítő tevékeny­ségnek bizonyult a vetőmag­csomagolás is, amely ugyan­_ Évente 5000 Tahitótfalun a Kék Duna Egye­sült Szakszövetke­zet sertésfeldolgo­zó üzemében évente ötezer ser­tést vágnak. Az állatokból 34 kü­lönféle füstölt és töltelékárut készí­tenek, amit a já­rási és megyei AFÉSZ-ek bolt­jaiba szállítanak. csak tetemes nyereséghez jut­tatta a szövetkezetét. Viszony­lag mérsékeltebb jövedelmet hoztak- a vendéglátó egységek. A budapesti parképítő üzem- ág munkája viszont dicsére­tes volt. Főként a szanálások utáni tereprendezéseket, ezek földmunkáit vállalták. A mű­anyag-feldolgozó üzemágat, amely négy községben, és öt munkahelyen 182 dolgozónak ad munkát — tavaly átszer­vezték. Kisorosziban új rész­leg kezdte meg a munkát. Át­költözött a póc&megyeri rész­leg és korszerűsítették a szi­getmonostorit is. A központi telepen gépátcsoportosítások­kal, jobb üzemi feltételekkel termelékenyebbé tették a munkát. Mindezzel megala­pozták, hogy az idén a kor­szerű üzemekben alacsonyabb önköltséggel dolgozzanak, s nagyobb eredményt érjenek el. Milliós nyereséggel összegezve a tahitótfalui Kék Duna Egyesült Szakszö­vetkezet eredményeit az elnök megállapította, hogy tavaly terményeikért, illetve termé­keikért 143,8 millió forintot kaptak, s 12,1 millió forint nyereséget értek el. A szövet­kezet további jó munkájához a feltételek most már adot­tak, a négy község lakói együttesen, megerősödve foly­tathatják a munkát. Célszerűség és harmónia Sokszor, sok alkalomból fogalmazódott már meg, hogy szocialista rendszerünknek a társadalmi haladásért, a közös­ségi szemléletmód kialakításáért folytatott küzdelme törté­nelmileg milyen rövid idő alatt hozott kiemelkedő eredmé­nyeket. A közösség — legyen az vállalat, mezőgazdasági szö­vetkezet, község vagy város — messzemenően segiti az egyén boldogulását, ugyanakkor igényli cselekvő részvételét a tár­sadalmi élet szinte minden szférájában. örvendetes, hogy mind több azoknak a száma, akik tár­sadalmi tisztségviselőkként, vagy csak „egyszerű” állampol­gárként is önként vállalnak részt a közös feladatok megol­dásából, szót kérnek, s kapnak olyankor is, amikor nem egyé­ni érdekükről, hanem a nagy közösség, például a lakóhely ügyes-bajos dolgairól, jelenéről és jövőjéről kell határozni, dönteni. Ma ezt szinte mindenütt természetesnek tartják azok is, akikhez az egyén szava szól, s akiknek joga — kötelessé­ge elmondani, mit vélnek jónak vagy rossznak valamely kö­zös ügy alakulásában. És az is természetes, hogy valamennyi vélemény, javaslat nem tükröződhet a döntésben, de minde­gyik segítséget ad hozzá. Ezért is olvastuk jóleső érzéssel azokat a leveleket, ame­lyeket szentendrei lakosok, a műemlékváros romantikájáért, szépségéért aggódók vetettek papírra, a Bükkös-patak szabá­lyozása, mederópítése körüli vita során. Az érvek és ellenér­vek összevetése nem cövekelődött le az érzelem és a gazda­ságosság két ellentétes álláspontján, logikus érvek sorakoz­nak az építők és a város-„tulajdonosok” asztalán, s az olya­nok, mint Deim Pál festőművész is, nem röstellték a fárad­ságot, hogy még az idegen nyelvű szakirodalmat is átböngész- szék, összevetve a „folyószabályozás merev- és élő anyagú módszereit”, példáikat sorolnak fel az alkalmazni kívánt épí­tési technológia hibáira, s a megfelelőre is. Deim Pál tizennégy pontban fogalmazott összehasonlító módszere — jobb híján ezt a meghatározást találtuk rá — az úgynevezett biotechnikai módszer, tehát a növényekben és a folyóvizekben meglevő sokrétű erőt, a kedvező hatású vege­táció kiépítését és ápolását helyezi előtérbe, s ennek ellen­pontját a „tájiban idegen testek, technikai építmények” létre­hozásában állapítja meg. A szakirodalom érveit sorakoztatja fel nemes indítékoktól vezérelve. Leveléből idézünk a folyószabályozás két módjáról: MEREV ANYAGÚ A tisztán technikai építés tudatosan és önként lemond a növényzet és a víz munkaere­jéről, a vízfolyások konszoli­dálásánál. így minden mun­kát az embernek és gépeinek kell teljesítenie. Emiatt na­gyok a költségek. A technikai építmények idő-, munka- és anyagigénye­sek. A kárérték és a kárelhá­rítás közötti különbség évről évre nagyobb. Ezért a tevé­kenység elsődlegesen a kár elhárítására irányul és kis- arányú a kár megelőzése. Az éles geometriai vonalak a technikai építményeket, mint a tájban tartósan idegen testeket jelentetik meg és a táj deformálásaként hatnak. ÉLŐ ANYAGÚ A biotechnikai mód hasz­nosítja a maga konszolidálási tevékenységénél a növények­ben és a folyóvizekben meg­levő sokrétű erőt, a szükséges kézi munka és anyag viszony­lag kevés, ezért kicsik a költ­ségek. Az élő építmények rendkí­vül olcsón állíthatók elő. Lé­tesítésükhöz kevés idő és anyag szükséges, mert fő épí­tési anyaguk a növényzet. Se­gítségükkel a vízrendezési te­vékenység megelőző jelleggel, a károk elhárítására össz­pontosulhat. A biotechnikai létesítmé­nyek harmonikusan illeszked­nek a tájba és formájuk sok­rétűségével szépítik, gazdagít­ják azt. Levele végén megjegyzi: a patakmeder építése már javá­ban folyik. A rakoncátlan Bükkös-patak új köntösének elkészülése — mint sok minden, am; új — a közérdeklődés homlokterében áll. Nehéz az igazságtevő bíró szerepét vállalni, hisz bármely megoldás tetszene egyedül üdvözítőnek, nem tudhatjuk, kinél találkozna egyetértéssel vagy ellenvéleménnyel. A patakmeder végül is megépül. Reméljük magán hor­dozza majd nemcsak a célszerűség, a gazdaságosság jegyeit, hanem a városkép harmóniáját, szépségét is, amelyben talál­kozik az építők és építtetők közös szándéka. B. L. Az oldalt írta: Czibor Valéria Foto: Nagy Iván

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents