Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-21 / 44. szám

</(íli(W 1976. FEBRUAR 21., SZOMBAT VARSÓ A IEMP Központi Bizottságának teljes ülése Pénteken Varsóban meg­nyílt a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak teljes ülése. A plénumon Edward Gierek, a LEMP KB első titkára elnököl. A tanácskozáson megvitat­ják a Politikai Bizottság be­számolóját a lengyel nép ha­zafias egységének elmélyíté­sével, az állam erősítésével és a szocialista demokrácia fej­lesztésével kapcsolatos párt- feladatokról. A beszámolót Edward Gie- lek terjesztette elő. Cunhal Siófiában A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására pénteken Szófiába ér­kezett a Portugál Kommunista Párt küldöttsége. A portugál delegációt, amely Alvaro Cun- halnak, a párt főtitkárának vezetésével háromnapos hiva­talos látogatást tesz Bulgáriá­ban, a szófiai repülőtéren Bo­risz Velcsev, a BKP KB Poli­tikai Bizotttságának tagja, a központi bizottság titkára és Konsztantin Tellalov, a BKP KB titkára fogadta. Nyugat-Szakara Csütörtökön késő este Algír­ba érkezett Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára, hogy megkezdje diplomáciai közve­títő misszióját a nyugat-szaha- rai konfliktusban érdekelt fe­lek között. A l’Humanité közli, hogy a marokkói népi erők szocialis­ta szövetségének küldöttsége csütörtökön megbeszélést foly­tatott Párizsban az FKP Köz­ponti Bizottságának képvise­lőivel a nyugat-szaharai kér­désről. Az FKP véleménye szerint Nyugat-Szahara prob­lémája olyan politikai kérdés, amelyet politikailag kell meg­oldani. E megoldásnak az ENSZ által elfogadott két alapelvén kell nyugodnia: el kell ismerni a szaharai nép önrendelkezési jogát, s az ér­dekelt feleknek egymás között kell megállapodniuk, figye­lembe véve a térség vala­mennyi népének érdekeit. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke pénte­ken a Kremlben búcsúlátoga­táson fogadta Liu Hszin- Csuant, a Kínai Népköztársa­ság távozó moszkvai nagyköve­tét. A portugál hírügynökség Luandából keltezett tudósítá­sában csütörtökön este ismer­tette az MPLA közleményét, amelyben cáfolta az UNITA szakadár szervezet állítását, miszerint erői visszafoglalták volna Bie (a volt Silva Porto) városát a FAPLA alakulatai­tól. Az MPLA közelménye hangoztatja, hogy az UNITA Bie mellett további területek­ről volt kénytelen visszavo­nulni, beleértve Cangumbét, amely a mozgalom „szülőhe­lyeként” volt ismeretes. Az Angolai Népi Köztársaság fegyveres erői a Zairével szom­szédos északi területeken is újabb sikereket értek el. A görög kormány csütörtö­kön este kiadott közleményé­ben úgy foglalt állást, hogy Angolának a múlt év novem­berében történt függetlenné válásakor bejelentett görög elismerése az MPLA vezette luandai kormányra vonatkozik. A japán külügyminisztérium pénteken közleményben jelen­tette be, hogy Japán elismerte az Angolai Népi Köztársasá­got. A döntésről táviratban ér­tesítette Agositimho Neto elnö­köt Miki Takeo japán minisz­terelnök. Lapzártakor érkezett: Belgium — az Európai Gaz­dasági Közösség tagjai közül utolsóként — bejelentette, hogy diplomáciai elismerésben részesíti az Angolai Népi Köz­társaság törvényes kormányát. Ilyen értelmű döntést hozott pénteken a finn kormány is. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség luandai tudósításában megállapítja: nincs már mész- } sze az ország teljes felszaba­dítása. Az MPLA erői Angola ‘ északi részén, a zairei határ mentén folytatják a szakadá­rok utolsó állásainak felszá­molását. A menekülők nyu­gati zsoldosokból és dél-afri­kai katonák részvételével kü­lönítményeket alakítanak. Ezek feladata az együttműkö­désre nem hajlandó békés la­kosság fizikai megsemmisíté­se, a falvak íelperzselése. Lisszabon Ma este rendkívüli kabinetülésen dönt a Legfelsőbb Forradalmi Tanács az angolai problémáról Pénteken háromórás rendkí­vüli ülést tartott Lisszabonban a Legfelsőbb Forradalmi Ta­nács. A megbeszélés után a forradalmi tanács szóvivője közölte: az angolai problémá­val kapcsolatos álláspont te­kintetében egyetértés van a forradalmi tanácsban. Costa Gomes elnök a lehető legha­marabb, valószínűleg szombat estére rendkívüli kabinetülést MAORID Letartóztatták Simon Sanchez Montéról a Spanyol Kommunista Párt vezetőségének tagját A pénteki nagygyűlést a hatóságok nem engedélyezték A spanyol fővárosban csü­törtökön letartóztatták Simon Sancheez Monterót, a Spanyol Kommunista Párt vezetőségé­nek tagját, — közölték pénte­ken megbízható madridi for­rásból. Monteró, mint ismeretes szer­dán beszédet mondott a mad­ridi egyetemen, ahol a hatósá­gok engedélyével a spanyol kommunisták gyűlést tartot­tak. A spanyol kommunista ve­zető beszédében, mint koráb­ban jelentettük, felvázolta a Spanyol Kommunista Párt követeléseit, álláspontját és célkitűzéseit. A Spanyol Kommunista Párt több vezető személyisége rész­vételével péntekre tervezett madridi gyűlés megtartását a hatóságok nem engedélyezték — jelentették hiteles források­ból. Az észak-spanyolországi Amorebieta városkában csü­törtökön 18 személyt letartóz­tattak. A baszk nemzetiségű letartóztatottakat azzal vádol­ják, hogy a baszk politikai fog­lyok és menekültek megsegíté­sére pénzgyűjtési akciót indí­tottak, s várhatóan hamarosan bíróság elé állítják őket. Lapzártakor érkezett: A TASZSZ madridi tudósí­tója jelentette, hogy propa­gandatevékenység vádjával négyévi börtönbüntetésre ítél­ték Luiz Munozt, a Spanyol Kommunista Párt tagját. hív össze, hogy a kérdésben döntsenek. Azevedo miniszterelnök pén. teken Fuchalban, a Madeira- szigetcsoport fővárosában be­iktatta hivatalába a szigetcso­port új kormányzó tanácsát. A Portugál Demokratikus Nép­párt (PPD) boj'kottálta a cere­móniát. Mario Soares, a Portugál Szocialista Párt főtitkára az O Jomal című hetilapnak adott interjújában „kizártnak” mon­dotta a szocialista és a kom­munista párt szövetségét. Pártjának a PPD-hez fűződő kapcsolatait illetően Soares azt mondotta, hogy a két pártot az választja el egymástól, „ami a baloldalt a jobbközéptől egyébként is elválasztja”. Az előkészületben levő par­lamenti választások várható eredményeivel kapcsolatban Soares kijelentette: ha pártja megkapja a szavazatok 40 szú zalékát, „úgy fogja vélni, hogy a nép felhatalmazta a pártot: egyedül kormányozzon.” A szo­cialista párt ellenzékbe vonul, ha a választások eredménye­ként jobboldali kormány ala, kulna — mondotta Soares, de hozzáfűzte: nem hiszi, hogy a Centrum- és a jobboldali pár­tok elnyerhetik a szavazatok többségét. RHODESIA Smith most már hajlandó... Ian Smith, a fehér telepes rhodésiai rezsim miniszterel­nöke a parlamentben bejelen­tette, hogy Nagy-Britannia is­mét felajánlotta segítségét az alkotmányos problémák meg­oldásához, és hogy kormánya — a megváltozott külső körül­mények között, főleg az an­golai hazafiak győzelme foly­tán — most már hajlandó el­fogadni az ajánlatot. Smith közölte: üzenetet kapott Cal­laghan brit külügyminiszter­től és már válaszolt is rá. Rhodesiában immár hónapok óta minden eredmény nélkül folynak a tár* alások Smith, a negyedmilliónyi fehér tele­pes vezére és Joshua Xkonio, az ország hatmilliónyi afrikai őslakosságát képviselő Afrikai Nemzeti Tanács (ANC) egyik vezetője között olyan alkotmá­nyos megoldásról, amely na­gyobb demokratikus képvise­letet nyújtana az őslakosság­nak az ország vezetésében. Smith ezek után úgy látta, hogy helyes lesz taktikát vál­toztatni, miután a nyugati vi-. lág több, meg nem nevezett kormánya is ezt tanácsolta neki. Vita az „egyszínű" olasz kereszténydemokrata kormányról Az úgynevezett „kommunista kérdést” nem lehet többé megkerülni Enrico Berlinguer felszólalása Az olasz képviselőházban pénteken megkezdődött a bi­zalmi vita Aldo Moto „egy­színű” kereszténydemokrata kormányának bemutatkozása után. Az Olasz Kommunista Párt képviselőcsoportja részéről Enrico Berlinguer főtitkár szólalt fel és fejtette ki pártja álláspontját. „Azok a pártok, amelyek eddig Olasz­országot az OKP nélkül kor­mányozták, ma már nem ké­pesek többséget összehozni. Végérvényesen befejeződött az ún. balközép időszaka. Az OKP nélkül nincs többé kor­mányképes koalíció, ezzel egy harmincéves szakasz ért véget Olaszország történeté­ben” — állapította meg az OKP vezetője. Rámutatott, hogy az ún. „kommunista kérdést” nem lehet többé megkerülni. Berlinguer ezek után hang­súlyozta, hogy az OKP eset­leges bekapcsolása a kor­mányzásba mélyreható, osz- tályjellegű politikai válto­zást jelentene, gyökeres vál­tozást a hatalomgyakorlás módjában. A keresztényde­mokrata és a szocialista párt­nak ebben a kérdésben vilá­gosan állást kell foglalnia. A jelenlegi kormánnyal szemben az OKP ellenzéki magatartást tanúsít majd, de építő módon. „A kormány átmeneti jellegű, de ez nem jelentheti azt, hogy ne csele­kedjék hatékonyan és hatá­rozottan a legsürgősebb gaz­dasági intézkedéseket ille­tően” — jelentette ki Ber­linguer. A chilei külügyminiszter bejelentése Luis Corvaliint katonai törvényszék elé állítják Az ENSZ Emberi Jogok Bi­zottsága csütörtökön Genfben — miként tegnapi számunk­ban már jelentettük — hatá­rozatban ítélte el a chilei junta politikáját és egyben felszólította a chilei kormányt, hogy vessen véget a kínzások intézményesített gyakorlásá­nak és az emberi jogok meg­sértésének. A bizottság elítélő határo­zatát 32 szavazó közül 26-an jóváhagyták, két ország (Uru­guay és Panama) ellene sza­vazott, négy ország (Jordá­nia, Peru, Libanon és Egyip­tom) pedig tartózkodott a sza­vazástól. Az Egyesült Álla­mok és számos nyugat-euró­pai ország is megszavazta a chilei junta politikáját elítélő határozatot. A bizottság egyéb­ként úgy döntött, hogy továb­bi egy évig tanulmányozni fogja a chilei helyzetet és jö­vőre újból megvitatja a kér­dést. ★ Patricio Carvajal Prado chi­lei külügyminiszter csütörtö­kön bejelentette, hogy Luis Corvalánt, a Chilei Kommu­nista Párt főtitkárát a közel­jövőben katonai törvényszék elé állítják. A katonai junta hatalomra jutása óta először fordult elő, hogy egy chilei ilamférfi be­jelentést tegyen arról, hogy a kommunista párt főtitkára el­len katonai bírósági eljárást indítanak. Mint ismeretes, Corvalánt 1973 óta tartják fogva és je­lenleg a Trés Alamos-i kon­centrációs táborban őrzik. Az Unité e hirrel kapcsolat­ban újra rámutat: feltétlenül szükséges a nemzetközi köz­vélemény mozgósítása a bíró­sági eljárás beszüntetése, va­lamint a chilei vezető szaba­don bocsátása érdekében. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke Moszkvában fo­gadta Ahmed Oszmán marok­kói miniszterelnököt. PÉNTEKEN BEFEJEZŐ­DÖTT Stefan Olszowski, len­gyel külügyminiszter három­napos hivatalos franciaországi látogatása. NIXON, volt amerikai elnök pénteken a pekingi kormány meghívására Kínába utazott. HIVATALOS LÁTOGATÁS­RA pénteken a svéd főváros­ba érkezett Zulfikar Ali Bhut­to, Pakisztán miniszterelnöke. Szabadságjogok a Szovjetunióban I A Pravda, az SZKP központi lapja, pénteki számában közölte I. Alekszand- rov „Az igazi és vélt szabadságjogok­ról" című cikkét. Az utóbbi időben a szovjetellenes kampány erősödött és bizonyos újabb voná­sokat öltött. Ennek az okai nyilvánvalóak. Szükség volt arra, hogy eltereljék a kapi­talista országok népeinek és a közvélemény figyelmét a burzsoá társadalom problémái­ról, különösen abban a helyzetben, amikor azt most a legmélyebb gazdasági válság sújtja, újabb társadalmi és politikai megráz­kódtatások érik. Bizonyos, meglehetősen be­folyásos erők azt a célt tűzték ki, hogy az újabb szovjetellenes kampány segítségével kompromittálják a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamatát, a lélektani háború újabb fordulójának megkezdésével megaka­dályozzák az enyhülés fejlődését. A szo­cializmus ellenségei miközben megpróbál­nak szembeszegülni a Szovjetunió tekin­télyének növekedésével és megértik, hogy a Szovjetunióban nincsenek valóságos szo­cialistaellenes erők. az úgynevezett „disszi- densek” csoportjának felhasználásával pró­bálnak kárt okozni az országnak — állapí­totta meg többek között a Pravda. Mint Alekszandrov megállapítja, a burzsoá tömegtájékoztató eszközök harsány propa­gandakampányba kezdtek, erőszakosan ismé­telnek több hamis sémát. Ezek közé tartoz­nak a következő koholmányok: a Szovjet­unióban és más szocialista országokban em­bereket meggyőződésük miatt üldöznek; a szovjet hatóságok nem engedélyezik a szov­jet állampolgárok házasságát külföldiekkel; állítólag akadályokat támasztanak a zsidó nemzetiségű szovjet polgárok számára, hogy kiutazzanak Izraelbe családegyesítési okok­ból; nincs lelkiismereti szabadság a Szov­jetunióban. Mi is a helyzet a valóságban? — teszi fel a kérdést a Pravda. A Szovjetunióban vannak olyan egyes emberek, akik a kom­munista ideológiával ellentétben álló nézete­ket hangsúlyoznak, akadnak nyíltan szov­jetellenes személyek is, a szocializmus el­lenségei. Egyesek közülük a vádlottak pad­jára kerülnek, azonban nem nézeteik miatt, hanem törvényellenes cselekedeteikért. A bebörtönzöttek között vannak háborús fa­siszta büntetőosztagok tevékeny résztvevői Is, a Dubenkóhoz és M. Osztrovszkijhoz ha­sonlók, akiket a nyugati propaganda szin­tén „szabadságharcosoknak” ábrázol. Bírósági felelősségrevonással járnak azok az akciók is, amelyeket a bíróság a tör­vénnyel összhangban vagy a Szovjetunióban fennálló társadalmi-politikai rendszer alá- ásására, illetve gyengítésére irányuló cse­lekményeknek, vagy a szovjet állami és tár­sadalmi rendszert rágalmazó valótlan kitalá­lások rosszhiszemű terjesztésének minősít, vagyis az olyan akciók, amelyeket az OSZSZSZK és a többi szövetséges köztársa­ság büntetőtörvénykönyve bűnös cselek­ménynek minősít. A Pravda cikkírója a továbbiakban hang­súlyozta : Rágalmak azok az állítások, amelyek szerint a Szovjetunióban „a másként gon­dolkozókat” „különleges pszichiátriai kór­házakba” zárják. A szovjet orvostudomány biztosítja, hogy csak a pszichikai zavarban szenvedő személyeket vetik alá gyógykeze­lésnek, azt azonban nem tudja garantálni, hogy közöttük nincs-e úgynevezett másként gondolkozó. Helyénvaló emlékeztetni arra, hogy számos olyan személy, aki annak ide­jén szovjet pszichiátriai klinikákon része­sült gyógykezelésben és akiket a burzsoá propaganda „a szovjet rezsim áldozatainak” tüntetett fel, miután külföldre utazott, ugyanilyen kórházba jutott. Most már Nyu­gaton mindenki őrültnek tartja a nem is­meretlen Tarsziszt, akivel kapcsolatban an­nak idején ugyanolyan felhajtás volt, mint mo6t a szovjetellenes Pljuscs körül. A külföldi felderítő szervek és a lélektani háborúval foglalkozó szolgálatok minden erő­feszítést megtesznek, hogy olyan árulókat keressenek, akiket a Szovjetunióban állító­lag létező „ellenzék” tagjainak lehetne fel­tüntetni. A valóságban azonban az állam-és társadalomellenes akciókban lelepleződött személyek bírósági tárgyalásai dokumentálva bizonyították, hogy ezek az emberek nem a szovjet társadalmon belül élveztek támoga­tást, hanem kizárólag a szovjetellenes im­perialista központok részéről, akik pénzel­ték. utasításokkal, anyagokkal, felszerelés­sel látták el őket. Igazan cinikus Szolzsenyicin beismeré­se, aki nyíltan kijelenti, hogy „fő ellenségé­nek” mindig Lenint tartotta és ezt csak ad­dig titkolta, amíg a Szovjetunióban tartóz­kodott. Szolzsenyicin most ledobva álarcát, beismeri, hogy mindig a Szovjetunióval, a kommunizmussal szembeni gyűlölet ve­zette. A Nyugaton „másként gondolkodóknak” nevezett emberek igazi arculatáról teljes bizonyossággal tanúskodik az a tény, hogy ezek külföldre kerülve az imperialista tit­kosszolgálatok ellenőrzése alatt álló szov­jetellenes központok szolgálatába szegőd­nek. Így Galics, Korzsavin, Sarija a „Sza­badság” rádióállomásnál működik, amely a Szovjetunió és a többi szocialista ország el­leni felforgató tevékenység egyik fő szerve, Stejn pedig a Poszev nevű szovjetellenes ki­adóvállalatnál. Mindannyiukat a külföldi felderítés pénzeli. Nyugaton különösen szívesen foglalkoz­nak azokkal a spekulációkkal, amelyek szov­jet állampolgároknak külföldiekkel kötött házasságaival kapcsolatosak és lefestik azo­kat az akadályokat, amelyeket a szovjet hatóságok állítólag kiutazásukkal szemben támasztanak. Ez sem több azonban rosszindulatú in- szinuáclónál. Elég hivatkozni arra, hogy az utóbbi években 5500 olyan szovjet állam­polgár vándorolt ki 110 országba, miután külföldivel kötöttek házasságot. Ami a Szov­jetunióból való kiutazást illeti, a „korlátozá­sok” bizonyítékaként hivatkozunk arra a tényre, hogy több mint harmadára csökkent 1975-ben (1973-hoz képest) azoknak a sze­mélyeknek a száma, akik a családegyesí­tések keretében utaztak Izraelbe. Ez azért van így, mert csökken a kiván­dorolni kívánók száma. A Szovjetunió zsidó lakosságának túlnyomó része a más nem­zetiségű szovjet emberekhez hasonlóan, hű a szocializmushoz, a szovjet rendszerhez. A szovjet szervek a kiutazási kérések el­döntésénél természetesen figyelembe ve­szik az állam érdekei védelmének szüksé­gességét. Azoknak, akik meghatározott in­formációk (katonai, hadiipari és más állami titkok) birtokában vannak, bizonyos idő­szak letelte előtt nem engedélyezik a kiuta­zást. Az ilyen esetek száma azonban jelenték­telen. A Szovjetunió egész története a népha­talom állandó szélesítésének és erősítésé­nek története. Az SZKP határozott szándéka annak elérése, hogy a Szovjetunió fejlődése továbbra is a szocialista demokrácia lehető legnagyobb tökéletesítése útján menjen végbe. Nem kisebb mértékben eltökélt azonban arra, s ez iránt senkinek ne legyen kétsége, hogy megvédelmezze az eddig elérteket, óvja a néphatalmat, amely hűen szolgálja a szocializmus érdekeit és biztosítja a kom­munizmus felé haladást, védi a szocialista társadalmi rendszert, amely a szovjet em­bereknek, a dolgozók százmillióinak igazi egyenjogúságot adott — állapította meg be­fejezésül a Pravda. Nincs már messze az ország teljes felszabadítása Az Európai Gazdasági Közösség valamennyi tagja elismerte a luandai kormányt

Next

/
Thumbnails
Contents